Pannónia Általános Biztosító Zrt. (korábban MKB Általános Biztosító Zrt.)

Pannónia Általános Biztosító Zrt. (korábban MKB Általános Biztosító Zrt.) A fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentés (SFCR) 2016.12.31 1

Tartalom Üzleti tevékenység és teljesítmény bemutatása... 7 A.1 Üzleti tevékenység... 7 A.1.1 Általános információk... 7 A.1.2 Felügyeleti hatóság... 7 A.1.3 Könyvvizsgáló... 7 A.1.4 Tulajdonosok... 7 A.1.5 Vállalatcsoport... 8 A.1.6 Lényeges ágazatok és üzleti területek... 9 A.1.7 Egyéb lényeges események a jelentési időszakban... 9 A.2 Biztosítási tevékenység bemutatása... 11 A.2.1 Üzleti tevékenység bemutatása... 11 A.2.2 A Biztosító 2016. évi teljesítményének elemzése... 12 A.2.3 A Biztosító 2016. évi biztosítási bevételeinek és ráfordításainak bemutatása ágazatonként, országonként... 16 A.3 Befektetési tevékenység bemutatása... 17 A.3.1 A Biztosító befektetési tevékenysége során felmerülő főbb kockázatok... 17 A.3.2 A Biztosító befektetési tevékenységének eredménye... 17 A.4 Egyéb tevékenység bemutatása és a várható egyéb tevékenységek bemutatása. 19 A.5 Egyéb információk... 19 Irányítási rendszer... 20 B.1 Általános információk az irányítási rendszerről... 20 B.1.1 Vezető testületek... 20 B.1.2 Az egyes bizottságok, testületek működéséről... 25 B.1.3 A Társaság felső vezetésének tagjai... 25 2

B.1.4 Belső kontrollok rendszere... 26 B.1.5 Belső ellenőrzési rendszer... 26 B.1.6 Kockázatkezelési funkció... 27 B.1.7 Compliance (megfelelőségi) vezető... 28 B.1.8 Könyvvizsgáló... 29 B.1.9 Felelősségi körök delegálásával, a jelentéstételi vonalakkal és a feladatkörök elosztásával kapcsolatos információk... 29 B.1.10 A biztosító igazgatási, vezetési és felügyeleti testületének felépítése, e szervek fő feladat... 31 B.1.11 A munkaszervezet irányítói... 31 B.1.12 Szakterületek, szakterület-vezetők... 32 B.2 Szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények... 33 B.2.1 A biztosítón belüli vagy kívüli kiemelten fontos feladatköröket ellátó személyek... 33 B.2.2 A kiemelten fontos feladatköröket ellátó személyek szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának biztosítása... 33 B.3 A kockázatkezelési rendszer... 35 B.3.1 Általános elemek... 35 B.3.2 Kockázatok azonosítása... 36 B.3.3 Kockázati elemek értékelése... 37 B.3.4 Kockázati elemek besorolása... 38 B.3.5 Tolerálható kockázati szintek (kockázati étvágy)... 38 B.3.6 Kockázati térkép (mátrix)... 39 B.3.7 Kockázatcsökkentő intézkedések (akció tervek)... 39 B.3.8 Végrehajtás... 39 B.3.9 Akciók értékelés... 39 3

B.3.10 Befektetési kockázatkezelés... 40 B.3.11 Kockázatkezelési jelentések... 43 B.3.12 Belső jelentéstétel... 44 B.3.13 Külső jelentéstétel... 44 B.4 Belső ellenőrzési rendszer... 45 B.4.1 A belső ellenőrzési rendszer főbb elemei... 45 B.4.2 A belső ellenőrzési rendszer kulcsfontosságú eljárásai... 45 B.4.3 Belső ellenőrzési feladatkör... 46 B.5 Megfelelőségi feladatkör... 47 B.5.1 Megfelelőségi vezető... 47 B.5.2 Megfelelőségi feladatkör... 47 B.6 Aktuáriusi feladatkör... 48 B.6.1 Vezető aktuárius... 48 B.6.2 Aktuáriusi feladatkört ellátó személy... 49 B.7 Kiszervezés... 49 B.8 Egyéb információk... 49 B.8.1 Szervezeti ábra... 49 Kockázati profil... 50 C.1 Biztosítási kockázat... 51 C.2 Piaci kockázat... 51 C.3 Hitelkockázat... 51 C.4 Likviditási kockázat... 51 C.5 Működési kockázat... 52 C.6 Egyéb jelentős kockázatok... 52 C.7 Egyéb információk... 52 4

C.7.1 Viszontbiztosítási szerződés vagyonbiztosítási termékeknél... 52 C.7.2 Viszontbiztosítás a gépjármű-biztosítási termékeknél... 54 Szavatolótőke-megfelelési értékelés... 56 D.1 Eszközök... 56 D.1.1 Eszközök és egyéb kötelezettségek értékeléséhez alkalmazott főbb módszerek, feltételezések... 56 D.1.2 Eszközök értékelési különbségei az S2 és a pénzügyi beszámoló között... 58 D.2 Biztosítástechnikai tartalékok... 60 D.2.1 A biztosítástechnikai tartalékok értékelése... 60 D.2.2 Különbségek a fizetőképesség céljából végzett értékelés illetve a pénzügyi beszámolókban történő értékelés közt... 66 D.2.3 A biztosítástechnikai tartalékok összegével kapcsolatos bizonytalanság bemutatása... 66 D.2.4 A viszontbiztosítási szerződésekből származó megtérülések... 67 D.2.5 A tartalékok számításához használt feltevések előző időszakhoz képesti változása... 67 D.3 Egyéb kötelezettségek... 68 D.3.1 Egyéb kötelezettségek értékelése... 68 D.3.2 Egyéb kötelezettségek értékelési különbségei az S2 és a pénzügyi beszámoló között... 68 D.4 Alternatív értékelési módszerek... 69 D.5 Egyéb információk... 69 D.5.1 A menedzsment jövőbeni intézkedéseire vonatkozó feltételezések... 69 D.5.2 A kötvénytulajdonosok magatartására vonatkozó feltételezések... 69 Tőkekezelés... 70 E.1.1 Szavatolótőke gazdálkodás... 70 5

E.1.2 Alapvető és kiegészítő szavatoló tőke szerkezete, összege és minősége... 70 E.1.3 Szavatoló tőke figyelembe vehető összege az SCR és MCR fedezésre szintenként... 71 E.1.4 Pénzügyi beszámolóban szereplő saját tőke és az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete közötti különbözetek... 72 E.2 Szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet... 73 E.2.1 Szavatolótőke-szükséglet kockázati moduljainak összege... 73 E.2.2 Szavatolótőke-szükséglet kockázati moduljainak alapadatai és számítása... 74 E.2.3 Szavatolótőke-szükséglet kockázati moduljainak változásai... 75 E.2.4 Minimális szavatolótőke-szükséglet összege... 75 E.3 Az időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodul használata a szavatoltőkeszükséglet számítás során... 76 E.4 A standard formula és az alkalmazott belső modellek közötti eltérések... 76 E.5 A minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet nem teljesülése... 76 E.6 Egyéb információk... 76 I. sz. melléklet - Szervezeti ábra... 77 6

Üzleti tevékenység és teljesítmény bemutatása A.1 Üzleti tevékenység A.1.1 Általános információk A biztosítótársaságot a részvényesek 2007. március 8-án alapították, a Cégbíróság a céget 2007. május 16-án jegyezte be. A részvénytársaság székhelye: 1133 Budapest, Váci út 76. Társaságunk bel-és külföldi fióktelepekkel nem rendelkezik. A részvénytársaság jegyzett tőkéje 2016. év végén: A részvénytársaság tőketartaléka: 1 180 000 000,-Ft 6 371 510 000,-Ft A.1.2 Felügyeleti hatóság A Társaság pénzügyi felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank. Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levélcím:1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Email: ugyfelszolgalat@mnb.hu A.1.3 Könyvvizsgáló A Biztosítónál a könyvvizsgálat kötelező. A könyvvizsgáló adatai a következők: KPMG Hungária Könyvvizsgáló- Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. Székhely: HU 1134 Budapest, Váci út 31. Könyvvizsgáló: Rakó Ágnes (H-1022 Budapest, Felvinci út 20. 3. lház. 5. em. a. ), regisztrációs szám: 007119 A.1.4 Tulajdonosok Részesedések aránya a jegyzett tőkéből 2016.12.31-én: Versicherungskammer Bayern Versicherungsanstalt des öffentlichen Rechts 98,98% MKB Bank Zrt. 1,02% A többségi tulajdonos a Társaság jegyzett tőkéjének, valamint szavazati jogának 98,98%-át megtestesítő részvényeinek a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. részére 7

történő átruházásáról döntött, melynek cégbírósági bejegyzésére 2017.01.01-i hatállyal került sor. A.1.5 Vállalatcsoport Az MKB Általános Biztosító Zrt. 2016.12.31-én nem bír döntő befolyással olyan vállalkozásban, amely a számviteli előírások szerint leányvállalatának, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak valamint egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősül, nem rendelkezik gazdasági társaságban többségi, illetve minősített többséget biztosító befolyással. 2016. december 31-én az MKB Életbiztosító Zrt. és az MKB Általános Biztosító Zrt. még nem volt része a CIG Csoportnak, mivel a jogok és kötelezettségek átszállásának időpontja 2017. január 1. 2017.01.01-től a Csoport szerkezete az alábbiak szerint módosult: 2017.01.01-től a Pannónia Általános Biztosító Zrt. a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. leányvállata. Mivel a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. a CIG 8

Pannónia Életbiztosító Nyrt. leányvállalata, így nem készít konszolidált beszámolót, a konszolidálást CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. végzi el. A.1.6 Lényeges ágazatok és üzleti területek A Biztosító a tárgyévben a hatályos a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit) 1. számú melléklet A) része szerinti nem életbiztosítási ágon belül az alábbi ágazatokban tevékenykedhetett: A Társaság 2016-ban a tűz és elemi kockázatokhoz tartozó lakásbiztosítási, vállalkozói vagyonbiztosítási, társasház biztosítási, önálló vagyonbiztosítási, mezőgazdasági biztosítási, az egyéb vagyoni károkhoz tartozó géptörés és elektromos műszerbiztosítási, továbbá casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási, általános- és szolgáltatás felelősségbiztosítási termék felelősségbiztosítási, valamint a különböző pénzügyi veszteségek ágazatához tartozó csoportos hitelfedezeti biztosítási termékeket értékesített. A Biztosító nem végez határon átnyúló aktív tevékenységet. A.1.7 Egyéb lényeges események a jelentési időszakban 2016. október 7-én került sor azon szerződés aláírására, melynek értemében a Biztosító anyavállalata az MKB Életbiztosító Zrt. 98,97%-át, az EMABIT pedig az MKB Általános Biztosító Zrt. 98,98%-át vásárolja meg a Versicherungskammer Bayern-től (VKB). A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa határozatában engedélyezte, hogy a Biztosító anyavállalata közvetlen egyedüli irányítást szerezzen az MKB Életbiztosító Zrt. felett, az EMABIT pedig az MKB Általános Biztosító Zrt. felett. A befolyásszerzést 2016. december 22-én a Magyar Nemzeti Bank is engedélyezte. A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. és anyavállalata, illetve a VKB között kötött szerződés értelmében 2017. január 1-jével teljesültek a megállapodásban foglalt feltételek a szerződés zárásával kapcsolatban. A részesedésszerzést a Cégbíróság az Életbiztosító esetében 2017. január 18-án, illetve az EMABIT esetében 2017. január 25-én bejegyezte. 2017. április 13-án a Társaság, valamint anyavállalatának közgyűlései döntöttek a Pannónia Általános Biztosító Zrt. beolvadásáról a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-be a felügyelet vonatkozó engedélyének függvényében és hatályával. A Pannónia Általános 9

Biztosító Zrt. beolvadását követően megszűnik, vagyona a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-re mint általános jogutódra száll át, mely a beolvadást követően változatlan társasági formában működik tovább. Az MKB Bank Zrt., mint a Pannónia Általános Biztosító Zrt. kisebbségi tulajdonosa nyilatkozatot nyújtott be a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Igazgatósága részére arról, hogy nem kíván a jogutód társaságban tag lenni, hanem az Általános Biztosítóban meglévő részesedésének ellenértékét kéri az átalakulási tervben foglaltaknak megfelelően. A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban EMABIT) többségi tulajdonában lévő Pannónia Általános Biztosító Zrt. közgyűlése döntött arról, hogy az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.-re ruházza át a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási, illetve a társasház- és lakásbiztosítási állományát a felügyelet engedélyének hatálybalépésével. Az integrációs folyamat része az állományportfolió letisztítása. Az EMABIT üzleti stratégiájának sarkalatos eleme, hogy csak azokra a réspiacokra koncentrál, ahol versenyképes termékeket és szolgáltatásokat tud kínálni ügyfeleinek. Ezt szem előtt tartva döntött úgy a Pannónia Általános Biztosító közgyűlése, hogy eladja a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (KGFB), társasházbiztosítási és lakásbiztosítási állományát. 10

A.2 Biztosítási tevékenység bemutatása A.2.1 Üzleti tevékenység bemutatása 2016-ban az előző évhez képest a GDP 2,0 %-kal nőtt Magyarországon. A befektetések csökkenése mellett a kiskereskedelmi forgalom 5,0%-kal emelkedett. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tovább csökkentette az alapkamatot, de a további csökkentés, illetve ennek az alacsony szintnek a fenntartása kérdéses és főleg a külső környezet fejlődésétől függ. 2016-ban az államháztartás hiánya a 848 mrd forint volt az előző évi 1219 mrd forint után. A hiány 3 % alatt tartása miatt további intézkedés nem várható. A kormány közmunkaprogramjával együtt a munkanélküliség aránya 4,6% volt. 2016-ban az előző évhez képest fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek Magyarországon. A magyar forint jelentős árfolyam ingadozást mutatott 2016-ban (304-318 Ft az euróhoz viszonyítva). Magyarország fő makro indikátorai jelentős fejlődést mutattak (pozitív fizetési mérleg, folyamatosan 3% alatti az államháztartási hiány, kismértékű növekedés, csekély mértékű államadósság csökkenés). A legnagyobb és legbefolyásosabb hitelminősítő ügynökségek (Moody s, S&P és Fitch) javították Magyarország besorolását, így már a befektetésre ajánlott kategóriában van. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) III. negyedéves adatai szerint a hazai biztosító társaságok és biztosító egyesületek együttesen mintegy 692 milliárd Ft biztosítási díjbevételre (GWP) tettek szert 2016 első három negyedévében, ami az előző év azonos időszakához képest 4,7%-os növekedéséhez növekedést jelent. A nem életbiztosítási termékek esetén a biztosítási díjbevétel 356 milliárd Ft-ra tehető, ami 8,5 %-os emelkedést jelent. 11

A.2.2 A Biztosító 2016. évi teljesítményének elemzése A magyarországi nem életbiztosítási piac 8,5%-kal nőtt 2016 első kilenc hónapjában, ugyanebben az időszakban az MKB Általános Biztosító 20,0%-os növekedést ért el, a teljes évben pedig 18,2%-ot. 2016 év végére az MKB Általános Biztosító Zrt. kötvényeinek száma az előző éves 186 715-ről 185 370-re csökkent. Az MKBB jelentős növekedést ért el azokban az üzletágakban, amelyek a legnagyobb haszonkulccsal dolgoznak (lakás - és vállalkozói biztosítások), míg a KGFB piacon a szerződésállomány darabszáma csökkent, állománydíja azonban növekedett az áremelések hatásaként. 2016 végére az MKBÁB 61.860 lakásbiztosítási kötvénnyel rendelkezett, és az éves portfólió állománydíja elérte a 1.610.366 millió Ft-ot. Ez 12,7%-os növekedést eredményezett a 2015- es adatokhoz képest. A vállalkozói biztosítási termékek eladása szintén növekedett. Ezek összesített állománydíja 1.613 millió Ft-ra tehető, ami a 2015. évi 1.313 millió Ft állománydíjhoz képest 22,8 %-os növekedést jelent. A vállalati állománynövekedés annak ellenére ilyen magas, hogy egy kiemelkedő díjú szerződés az állományból kikerült. A növekedést az elektronikus műszerbiztosítások és a géptörés biztosítások növekedése hajtotta, mely egyrészt az alkuszi aktívitás növekedésének, másrészt néhány csoportos szerződési konstrukció elindításának köszönhető. A társasház biztosítási portfoliónk állománydíja 2016- ban az előző éves díjhoz képest 96,8 %-ra csökkent Ez az állomány tisztításának és szigorított kockázatvállalási gyakorlatnak köszönhető, melyet az állomány tartósan magas kárhányada indokolt. A termék értékesítése októberben leállításra, a meglévő állomány felmondásra kerül(t). Az ágazat technikai eredménye 2016-ban kiemelkedő, melyet részben az előző (2015) év magas kárhányada által indukált költségtartalék jelentős csökkenése valamint a kedvező káralakulás okoz. Az ágazat bruttó, kárköltség nélküli kárhányada 34,4 %, a kárköltség és a viszontbiztosítás figyelembe vételével 58,9 % volt. A gépjármű biztosítási szegmens 2016 végére 114 159 élő biztosítási szerződéssel rendelkezett. MinDkét gépjármű üzletág, a Casco és a KGFB díjbevétele is növekedni tudott 2016-ban. A kötelező gépjármű felelősség biztosítás díjbevétele 30%-kal növekedett. A növekvő átlagos piaci díjak miatt a KGFB átlagos ára 32%-kal emelkedett. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) szegmens 2016-ban 2.179 millió Ft biztosítási díjbevételt 12

generált, míg a Casco üzletágból származó biztosítási díjbevétel 1.377 millió Ft volt. A Casco portfolió darabszáma 14%-kal növekedett 2015-hez képest, a záró portfólió megközelítette a 21 ezer szerződést. A CASCO átlagos díja az elmúlt évek során folyamatosan 4 % körüli emelkedést mutat. A teljes gépjármű biztosítási díjbevétel 3.557 millió Ft volt, ami 7,3%-kal meghaladta az éves tervet. A Casco portfolió bruttó kárhányada tervezett alatt maradt, kárrendezési költség nélkül 63,4%. A KGFB kárrendezési költség nélküli bruttó kárhányada 80%, ami 7%-al volt magasabb a tervezettnél. A 2016-os évben sikeresen működtettük az előző évben továbbfejlesztett banki támogatási rendszerünket. Tovább növeltük az úgynevezett multiplikátori rendszerünk hatékonyságát, ami erősebb támogatást és hatékonyabb információáramlást biztosít az MKB Bank fiókirodái számára. Ugyanakkor a banki csatorna tekintetében jelentős változás, hogy a lakossági és kisvállalati terület szétvált, ami azt is jelenti, hogy a multiplikátori rendszerre már nem támaszkodhattunk a vállalati biztosítások területén, a multiplikátorok kizárólag lakossági vagyonbiztosítási termékeket (lakásbiztosítás) támogatnak. A banki csatornán az értékesítést verseny kiírásával is támogattuk. Az összes értékesítés szempontjából meghatározó külső értékesítési csatornák (alkuszok, ügynökök) esetében a vállalati vagyonbiztosítások terén túlteljesítettük a 2016-os tervet, casco és lakásbiztosítások területén azonban némileg elmaradtunk attól. A casco terméknél az év utolsó harmadában vezettünk be új tarifarendszert, melynek kedvező hatása egyértelműen megmutatkozott, de az év egészét érdemben már nem befolyásolta. A társasház-biztosítás esetében a jelentősen megemelt tarifák az értékesítés visszaesését eredményezték. A külső partnerek számára számos oktatást és egyéb értékesítés-támogató eseményt szerveztünk, továbbá különböző ösztönzőket illetve az ügyfelek számára kedvezményes akciókat (pl. casco záradék lakásbiztosításhoz) indítottunk el. Az utolsó negyedévben 2017. első negyedévére áthúzódóan akciót hirdettünk vállalati vagyon és lakásbiztosítási termékek értékesítésére A külső értékesítési csatornáinkat támogató eljárásainkat továbbfejlesztettük, kiterjesztettük a kétszintű értékesítés-támogató rendszerünket a hatékony kapcsolattartás elősegítése érdekében. 2016-os informatikai beruházásaink kárrendezési folyamataink automatizálását, értékesítési 13

céljaink elérését és a változó jogi környezetnek történő megfelelést szolgálták. Legátfogóbb fejlesztésünk az online kárbejelentés folyamatának automatizálása, az ehhez kapcsolódó webszerviz szolgáltatások és egy új MKBB Kárbejelentés portál elkészítése volt. Az online kárbejelentés lehetősége közel egy éves projekt eredményeként valósult meg. Az orvosi szakmai felelősségbiztosítás online kalkulációs és szerződéskötési rendszerét a 2015-ös fejlesztés folytatásaként 2016. februárjában vezettük be. A casco és KGFB értékesítést új tarifa bevezetésével támogattuk. Az IT fejlesztések egy része - ajánlati nyomtatványok módosítása és számos front-end módosítás is a változó jogszabályi elvárásoknak történő megfelelést szolgálta. Az éves díjelőírás 6 711 millió Ft volt; ebből 3 557 millió Ft gépjármű biztosításból, 3 154 millió Ft vagyonbiztosításból származik. 2016-ban 22 850 kárbejelentés érkezett, ami 8,3%-os növekedést jelent. A kárkifizetések és a kártartalékok változása együttesen 3,62 milliárd Ft-ra tehetők, ami 63,6%-os bruttó kárhányadot (beleértve a kárrendezési költségeket is) eredményezett a bruttó megszolgált díjbevételhez viszonyítva. A kedvező kárhányad a vállalati szegmensben elmaradó nagy károk valamint a katasztrófa károk következménye. A teljes kártartalékainkat 3 282 millió Ft-ról 3 126 millió Ft-ra csökkentettük, ami által a teljes bruttó kártartalék ráta 58%-ról 51%-ra csökkent (a bruttó díjelőíráshoz viszonyítva), ami véleményünk szerint elegendő a jövőbeli kötelezettségek fedezetére. Az előző évekből pozitív lebonyolítási eredményeink vannak. A megnövekedett nyitott károk száma és a prudens tartalékolás miatt 2017-ben is lebonyolítási eredményt várunk.a kárrendezési költségeket és a költségtartalék változást is tartalmazó bruttó kárhányad 63,6%, a nettó kárhányad a stop loss viszontbiztosítás nélkül 76,8%, stop loss viszontbiztosítással együtt 43,6 % volt. A stop-loss viszontbiztosítási szerződés 5 %-os megtartás mellett fedezi biztosítás technikai veszteséget. Amellett, hogy a növekedést tekintve 2016 sikeres év volt Társaságunk számára, mind a társaság technikai eredménye mind pedig az adózás előtti eredménye jobb lett a tervezettnél. A Biztosító adózás előtti eredménye -112,935 millió Ft, ami 66,347 millió Ft-tal 14

kevesebb, mint a tervezett veszteség. 15

A.2.3 A Biztosító 2016. évi biztosítási bevételeinek és ráfordításainak bemutatása ágazatonként, országonként Az eredmény bemutatása ágazatonként Income protection insurance Motor vehicle liability insurance Other motor insurance Fire and other damage to property insurance General liability insurance Total Premiums written Gross - Direct Business 22 127 649,00 2 179 574 429,00 1 377 092 611,00 2 490 135 047,00 641 866 417,00 6 710 796 153,00 Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share 13 689 467,00 834 546 752,00 489 654 421,00 1 119 643 816,00 283 788 188,00 2 741 322 644,00 Net 8 438 182,00 1 345 027 677,00 887 438 190,00 1 370 491 231,00 358 078 229,00 3 969 473 509,00 Premiums earned Gross - Direct Business 22 127 649,00 2 057 372 252,00 1 323 637 892,00 2 378 595 689,00 621 912 869,00 6 403 646 351,00 Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share 13 689 467,00 991 465 424,00 560 875 303,00 1 261 230 000,00 338 784 277,00 3 166 044 471,00 Net 8 438 182,00 1 065 906 828,00 762 762 589,00 1 117 365 689,00 283 128 592,00 3 237 601 880,00 Claims incurred Gross - Direct Business 1 104 722,00 1 680 689 779,00 859 451 954,00 881 073 561,00 153 275 376,00 3 575 595 392,00 Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share 4 614 157,00 1 152 169 758,00 614 903 874,00 737 669 181,00 161 659 736,00 2 671 016 706,00 Net - 3 509 435,00 528 520 021,00 244 548 080,00 143 404 380,00-8 384 360,00 904 578 686,00 Changes in other technical Gross - Direct Business - 68 129 226,00 8 145 383,00 9 332 674,00-6 465 400,00 79 141 883,00 Gross - Proportional Gross - Non- proportional Reinsurers' share - 27 382 845,00 3 239 220,00 3 651 968,00-2 696 129,00 31 577 904,00 Net - 40 746 381,00 4 906 163,00 5 680 706,00-3 769 271,00 47 563 979,00 Expenses incurred 12 813 365,00 614 168 905,00 426 625 672,00 882 059 735,00 155 234 345,00 2 090 902 022,00 Administrative expenses Gross - Direct Business 317 031,33 31 227 600,31 19 730 134,96 35 677 121,61 9 196 266,78 96 148 155,00 Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share 33 397,03 9 612 115,06 9 477 698,60 22 194 639,98 8 425 592,26 49 743 442,94 Net 283 634,30 21 615 485,25 10 252 436,36 13 482 481,63 770 674,52 46 404 712,06 Investment management Gross - Direct Business - 9 246 935,00 6 293 960,00 12 575 244,00 3 013 535,00 31 129 674,00 Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share - - - - - - Net - 9 246 935,00 6 293 960,00 12 575 244,00 3 013 535,00 31 129 674,00 Claims management Gross - Direct Business 530 119,00 125 882 893,00 78 926 684,00 251 694 279,00 47 242 643,00 504 276 618,00 Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share - 31 286 261,00 19 500 235,00 57 531 263,00 2 718 746,00 111 036 505,00 Net 530 119,00 94 596 632,00 59 426 449,00 194 163 016,00 44 523 897,00 393 240 113,00 Acquisition expenses Gross - Direct Business 7 782 976,00 295 764 566,00 276 664 670,00 610 998 327,00 169 062 795,00 1 360 273 334,00 Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share 819 881,97 91 038 792,94 132 900 477,40 324 100 333,02 154 894 829,74 703 754 315,06 Net 6 963 094,03 204 725 773,06 143 764 192,60 286 897 993,98 14 167 965,26 656 519 018,94 Overhead expenses Gross - Direct Business 5 036 517,67 283 984 079,69 206 888 634,04 374 940 999,39 92 758 273,22 963 608 504,00 Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share - - - - - - Net 5 036 517,67 283 984 079,69 206 888 634,04 374 940 999,39 92 758 273,22 963 608 504,00 Other expenses 586 506 429,00 Total expenses 2 677 408 451,00 A Biztosító határon átnyúló szolgáltatást nem végez, bevételei kizárólag Magyarországról származnak. 16

A.3 Befektetési tevékenység bemutatása A.3.1 A Biztosító befektetési tevékenysége során felmerülő főbb kockázatok A biztosítástechnikai tartalékok befektetése mellett a Biztosító saját, forgatási célú befektetéseit kiemelten figyelembe véve a likviditási és kockázati szempontokat elsősorban magyar államkötvényben, diszkontkincstárjegyben, kisebb részt bankokban lekötött betétként helyezte el, mert ez biztosította a megfelelő kockázatkezelést és rugalmasságot az üzlet dinamikus növekedéséhez és a stabil működéshez. A Biztosító a biztosítási kockázatok kezelése mellett kiemelt figyelmet fordít a pénzügyi kockázatok kezelésére: a hitelkockázati kitettsége elsősorban a biztosítási kötvénytulajdonosokkal szemben díjköveteléseken, a jutalék visszaírásból származó követeléseken és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és a lekötött betéteken keletkezik, amelyek kezelése pénzügyi és jogi eszközökkel történik; a likviditási és cash-flow kockázatok kezelése a napi monitoring tevékenységen alapul, amelyhez igazodik a könnyen értékesíthető piacképes eszközportfólió fenntartása az előre nem látható cash-flow akadályok kezelése; a Biztosítónak jelentős kamatkockázatai nincsenek. A kockázatkezelést az eszköz-forrás illesztés folyamatos figyelemmel kísérése is szolgálja. A.3.2 A Biztosító befektetési tevékenységének eredménye Az MKB Általános Biztosító Zrt. alapvetően konzervatív, kockázat-elutasító befektetési politikát folytat. A Biztosító a saját tőke nagy részét és a biztosítástechnikai tartalékot piacképes, biztonságos fix kamatozású állampapírokba fektette. Összhangban az Investment Committee tagok számára adott jelentéssel a befektetési irányelvek a piaci feltételek változásának függvényében folyamatosan kiigazításra kerülnek. A tartósan alacsony hozamkörnyezet, mint fennálló kockázat miatt a saját tőke befektetési eszközei külföldi devizában kibocsátott magyar államkötvényekkel és vállalati kötvényekkel bővültek. Az MKB Általános Biztosító Zrt. így némiképp nagyobb befektetési kockázatot vállalt, de ez a szint a törvényi szabályozás keretein belül van, és összhangban áll a hozamelvárással. A devizakitettségből eredő árfolyamkockázat csökkentése érdekében a MKB Általános Biztosító Zrt. a határidős piacon fedezeti ügyleteket kötött. A devizakitettség és a vállalati kötvények portfolión belüli arányát a befektetési politika szabályozza. 17

A biztosítástechnikai portfolió esetén a befektetések összetétele kizárólag Magyar államkötvényekre korlátozódik. 2016 üzleti évben a portfolió átlagos hátralévő futamideje emelkedett, mértéke a CMAX indexhez lett igazítva. A befektetések diverzifikálása révén a Biztosító folyamatosan képes eleget tenni jövőbeni kötelezettségeinek. A Biztosító rövid távú kötelezettségeit a likviditás-kezelés keretében teljesíti, a hosszabb távú kötelezettségek teljesítését pedig a tartalék portfolión belüli hosszú lejáratú értékpapírok biztosítják. A vagyonkezelésbe átadott eszközök értéke 2016 végén 3.195 millió HUF volt. Ez az összeg az előző évhez képest 21,0%-os növekedést jelent. Összességében a befektetések eredménye (114 millió HUF) jelentősen hozzájárult a Biztosító pénzügyi eredményéhez. A befektetési eredmény meghatározó részét az állampapírokon adják. A Biztosító saját befektetéseit teljes egészében forintban és euróban denominált magyar államkötvények alkották az év során. Az ezeken realizált alacsony eredmény a csökkenő kamatkörnyezet eredménye, a kapott kamatokat jelentős részben ellensúlyozza a névérték felett vásárolt papírok amortizációs ráfordítása (a bekerülési érték névérték árfolyamkülönbözetének elhatárolása). A Biztosító nem rendelkezik a saját tőkében közvetlenül elismert értékpapírokkal, illetve nem fektetett értékpapírosított eszközbe 2016 folyamán. 18

A.4 Egyéb tevékenység bemutatása és a várható egyéb tevékenységek bemutatása A Biztosító üzleti tevékenységével és teljesítményével kapcsolatban a fenti pontokban leírtakon kívül nem merült fel más jelentős információ. Az egyéb tevékenységek vonatkozásában a Biztosító nem rendelkezik tervekkel, hiszen ezen tevékenységek ellátása és tervezése a tervezett beolvadást követően az új tulajdonos hatásköre. A.5 Egyéb információk A Biztosító üzleti tevékenységével és teljesítményével kapcsolatban az A1-A4 pontokban leírtakon kívül nem merült fel más jelentős információ. 19

Irányítási rendszer B.1 Általános információk az irányítási rendszerről A Biztosító alaptőkéje 1 180 000 000 Ft A Társaság működése során maradéktalanul betartja a rá vonatkozó jogszabályi előírásokatés a Magyar Nemzeti Bank rendelkezéseiben foglaltakat. A Társaság szervezeti felépítését és működési elveit a mindenkor hatályos alapszabálya tartalmazza. B.1.1 B.1.1.1 Vezető testületek Közgyűlés/Alapító B.1.1.2 Közgyűlés A Társaság legfőbb szerve. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Hatáskörét a hatályos jogszabályok, valamint a Társaság alapszabálya határozza meg. A Közgyűlésen való részvétel és szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a mindenkori részvényes (illetve részvényesi meghatalmazott) neve a részvénykönyvbe be legyen jegyezve. Minden 500.000,- Forint névértékű részvény egy szavazatra jogosít. A Társaságnak jelenleg két részvényese van, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (a tulajdonát képezi 2360 db névre szóló, összesen 1.168.000.000 Ft névértékű részvény), valamint az MKB Bank Zrt. (a tulajdonát képezi 24 db névre szóló, összesen 12.000.000 Ft névértékű részvény). B.1.1.3 Igazgatóság A Társaság ügyvezető szerve az igazgatóság, kötelessége a Társaság szervezetének kialakítása és vezetése. Hatáskörét a hatályos jogszabályok, a Társaság Alapszabálya, valamint az igazgatóság ügyrendje határozza meg. Az igazgatóság ügyrendjét maga határozza meg és az igazgatósági tagok több mint felének igen szavazatával fogadja el. Az ügyrend tartalmazza többek között az igazgatóság működését érintő kérdéseket, az Igazgatóság felépítését, az egyes ülések és az arról készítendő jegyzőkönyvek kötelező tartalmi elemeit. A Társaságnál legalább három és legfeljebb öt tagból álló igazgatóság működik, amelynek tagjait a közgyűlés választja meg, illetve hívja vissza. Az igazgatóság 20

tagjaira vonatkoznak a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény vezető állású személyekre meghatározott előírásai. A Társaság Igazgatóságának tagjai és a kompetenciák bemutatása Dr. Kádár Gabriella az igazgatóság tagja tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, a diploma megszerzését, jogi szakvizsga letételét követően biztosítási szakjogász képesítést szerzett. Az ING cégcsoport különböző területein dolgozott 1994 és 2003 közötti időszakban, ügyvezető igazgatóként a nyugdíjpénztári, majd a munkavállalói juttatásokkal foglalkozó (Employee Benefit) területeket vezette. Ezt követően, 2003 és 2009 között a Deloitte Magyarország marketing és üzletfejlesztési igazgatója volt. A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-nél 2009. év októberétől az alternatív értékesítési csatornáért volt felelős, ezt követően értékesítési vezérigazgató-helyettesi pozíciót töltött be. 2012-től a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., 2014-től a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. igazgatóságának elnöke, 2014. óta a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója. A Társaságnál 2017. január 1. óta igazgatósági tag és vezérigazgató, 2017. január 11. napja óta az igazgatóság elnöke. Barta Miklós az igazgatóság tagja a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem aktuárius szakirányán szerzett közgazdász végzettséget. 2003-ban a KPMG Hungária Kft-nél helyezkedett el könyvvizsgáló asszisztensként, majd 2007-től könyvvizsgálati menedzseri feladatokat látott el. 2008-ban ACCA diplomát (az ACCA Association of Chartered Certified Accountants a világ vezető pénzügyi és számviteli szakembereit tömörítő szakmai szervezete), 2011-ben a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett. A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-nél, illetve a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-nél 2012-től pénzügyi- aktuáriusi- és operációs területekért felelős vezérigazgató-helyettes. 2017. január 1. óta a Társaság igazgatósági tagja. Busa Zoltán 2000-2006 között az OTP Garancia Biztosító Rt. Központi Üzleti és Bróker Igazgatóság értékesítési igazgatói posztját töltötte be, majd ezt követően a CIB Biztosítási Alkusz Kft.-nél csoportvezetőként dolgozott. 2007 és 2010 között a Groupama Garancia Biztosító Zrt-nél különféle igazgatói feladatokat látott el 21

2010-ben csatlakozott a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. csapatához, 2014. óta látja el a vezérigazgatói tisztséget. A Társaságnál 2017. január 1. óta igazgatósági tag és vezérigazgató. B.1.1.4 Felügyelőbizottság A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 85. (4) bekezdésében meghatározottakkal összhangban a felügyelőbizottság gondoskodik arról, hogya biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel, irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, valamint a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki. A Társaságnál legalább három és legfeljebb tizenöt tagból álló felügyelőbizottság működik, amelynek tagjait is a közgyűlés választja meg, illetve hívja vissza. A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Társaság közgyűlése hagy jóvá. A Társaság Felügyelőbizottságának tagjai és kompetenciájuk bemutatása Dr. Bayer József, a felügyelőbizottság elnöke 1974-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma: Budapesti Corvinus Egyetem). 1976-ban megszerezte az egyetemi doktori címet, 1985-ben a közgazdaságtudományok kandidátusa lett. 1978. január 1-től 1983. június 1-ig a bécsi Collegium Hungaricum tudományos titkára. 1983 szeptemberétől 1984. augusztus 1-ig a Stuttgarti Egyetemen készítette elő a kandidátusi értekezését, ahol vendégelőadói feladatokat is ellátott. 1984 októberétől 1989. március 31-ig a Magyar Televízió kereskedelmi főigazgatója. 1989. április 1-től a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) magántanára. 1989-től napjainkig az Axel Springer Budapest Kiadó Kft., 2014. november 6-i átalakítása óta a Ringier Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. 2007-ben részt vett a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megalapításában, és azóta a felügyelőbizottság tagja, majd felállításától 2013. április 18-áig az Audit Bizottság elnöke. 2017. január 1. napjától a Társaság felügyelőbizottságának tagja, majd 2017. február 16. napjától elnöke. Bartha Ákos felügyelőbizottsági tag a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügy-pénzintézet szakán diplomázott. 2002-ben helyezkedett el az MKB Bank retail üzletágánál. Vezető szerepet töltött be az MKB Bank lakossági nyitásában, majd a retail központi termékfejlesztést és az MKB Biztosítók alapítását irányította. 2008-tól ügyvezető igazgatóként a bank 22

érdekeltségeit felügyelte, majd 2012-től hálózati vezetőként tért vissza a retail üzletágba. A teljes üzletág irányítását 2014-ben vette át. 2012. óta a Társaság felügyelőbizottsági tagja. Dr. Király Mária, a felügyelőbizottság tagja vállalati tervező-elemző okleveles közgazdász, majd vállalati komplex vezetői szakközgazdász képesítést, és közgazdasági doktori címet szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1990 óta Magyarország legnagyobb kiadóvállalata, az Ringier Axel Springer cégcsoport operatív ügyvezetője Feladatai közé tartozik többek között a szervezetek operatív üzleti felügyelete, vezetői információs rendszer irányítása, gazdálkodási stratégiák meghatározása. A Magyar Lapkiadók Egyesülete elnökségének tagja. 2013. június 6. napjától a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt igazgatóságának tagja, 2014. óta igazgatósági elnöke. 2017. január 1. napjától a Társaság felügyelőbizottságának tagja. Dr. Móricz Gábor 1973-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma: Budapesti Corvinus Egyetem), majd posztgraduális képzésben nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakon szakközgazdász képesítést és egyetemi doktori címet is szerzett. A diploma megszerzése után a Honvédelmi Minisztériumban kezdett dolgozni, ahol hadnagyi rendfokozattal hivatásos állományba került, majd ezredesként ment nyugdíjba 1992-ben. A Concorde Értékpapír Zrt. alapítója és felügyelőbizottsági tagja. 1994 óta a Kaptár Befektetési Zrt. vezetője, igazgatósági tagja. 2007-ben részt vett a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megalapításában. 2008. óta a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. felügyelőbizottságának tagja, 2015. óta felügyelőbizottsági elnöke. 2017. január 1. napjától a Társaság felügyelőbizottságának tagja. A felügyelőbizottság elsődleges célja a jogszabályokban előírt feladatok ellátása során -, hogy a Társaság rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel. Tevékenységi körébe tartozik a belső ellenőrzési rendszer irányítása, valamint ajánlások és javaslatok kidolgozása a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján. 23

Az ügyrend kialakítása és a tevékenységének ellátása során a felügyelőbizottság figyelembe veszi a Magyar Nemzeti Bank belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról szóló 5/2016. (VI.06.) számú ajánlását is. (a továbbiakban: felügyeleti ajánlás ) A felügyelőbizottság legalább évente négy alkalommal, illetve ezen túlmenően olyan gyakorisággal ülésezik, ahogyan azt a Társaság üzleti érdekei szükségessé teszik. Ülésein legalább háromhavonta megtárgyalja az igazgatóságnak az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról készített jelentését. A felügyelőbizottság irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, amelynek keretében elfogadja a belső ellenőrzési szervezet hároméves ellenőrzési tervét, legalább negyedévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását. Szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját, javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására. Továbbá a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki. A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze, vagy annak akadályoztatása esetén az elnök helyettese, aki egyben az ülések levezetői is. Az ülés összehívását az ok és a cél megjelölésével a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől. A bizottság feladat- és felelősségi köreit saját ügyrendjében határozta meg, amelyet a Közgyűlés hagyott jóvá. B.1.1.5 Audit Bizottság Az Audit Bizottság a Társaság felügyelőbizottságának munkáját segítő véleményező, értékelő és javaslattevő feladatokat ellátó testület. A bizottság hatáskörét a hatályos jogszabályok, a Társaság Alapszabálya, a közgyűlési határozatok, valamint az ügyrendje határozza meg. A Társaságnál legalább háromtagú audit bizottság működik, amelynek tagjait a közgyűlés a felügyelőbizottság független tagjai közül választja. 24

Az Audit Bizottság feladatai közé tartozik: a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése; a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése; javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására; a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése; a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, a könyvvizsgáló által a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatán kívül a részvénytársaság részére nyújtott egyéb szolgáltatások figyelemmel kísérése, valamint szükség esetén - a felügyelőbizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel. Továbbá a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére; valamint a felügyelőbizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében, és a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának a figyelemmel kísérése is a bizottság hatáskörébe sorolható. A Társaság Közgyűlésének döntése alapján a Társaságnál az Audit Bizottság feladatait 2013. óta a felügyelőbizottság látja el. B.1.2 Az egyes bizottságok, testületek működéséről A Társaságnál az igazgatóság által létrehozott állandó bizottságok nem működnek. B.1.3 A Társaság felső vezetésének tagjai A Társaság azon vezetői a már felsorolt igazgatósági, felügyelőbizottsági tagokon kívül, akiknek a szakértelme és tapasztalata a Társaság sikeres működéséhez meghatározóan hozzájárul. 25

Vezérigazgató/ első számú vezető: Busa Zoltán Vezérigazgató-helyettes: Barta Miklós Számviteli rendért felelős vezető: Máriás Nikolett Vezető aktuárius: Tarjányi Attila Belső ellenőr: Regős Gábor Vezető jogtanácsos, adatvédelmi felelős: Dr. Hargitai Julianna Vezető kockázatkezelő: Keresztyén Csaba Compliance felelős, fogyasztóvédelmi felelős: Dr. Palanovics Dorottya B.1.4 Belső kontrollok rendszere A belső kontrollok rendszerének működése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, az irányadó ajánlások figyelembevételével biztosított a Társaságnál. A belső védelmi vonalakat alkotó szervezeti egységek és tisztségviselők a belső védelemmel kapcsolatos feladatokat és az önálló felelősségi köröket szabályzatban rögzítették, amelyek pontjai bekerültek a felelősök munkaköri leírásába is. B.1.5 Belső ellenőrzési rendszer A belső ellenőrzési rendszer elemei a Társaság folyamataiba épített ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés és a független belső ellenőr. A belső ellenőr a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozik. A belső ellenőrzést a belső ellenőr végzi (a gazdasági tevékenység átfogó vizsgálata, elemzése, értékelése, a gátló körülmények és szabálytalanságok feltárása, intézkedés kezdeményezése, a jogszabályokban és a belső utasításokban meghatározott vizsgálatok, úgy, mint célvizsgálatok, általános vizsgálatok elvégzése, a tapasztalatok hasznosításáról való gondoskodás.) A belső ellenőr feladatát kizárólag a Társaság belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálatára terjed ki. A belső ellenőr a Társaság által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrzi. A belső ellenőr jelentéseit mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni, és a felügyeleti 26

ellenőrzés esetén azt magyar nyelven az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani. A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja. A Társaság belső ellenőrzése rendelkezik ellenőrzési kézikönyvvel, hároméves gördülő munkatervvel. Miután a felügyelőbizottság elfogadja a belső ellenőri jelentéseket, azok megállapításait tárgyalja a Vezetői Bizottság is. A belső ellenőrzés figyelemmel kíséri a jelentéseiben megfogalmazott feladatok végrehajtását. Az adminisztráció munkafolyamatba épített ellenőrzése a négy szem elvével valósul meg. A pénzügyi területen elkülönül egymástól a teljesítés-igazoló és az utalványozó funkció. B.1.6 Kockázatkezelési funkció A Bit rendelkezéseinek való megfelelés alapján önálló tisztségként került kialakításra a kockázatkezelési vezető, amely közvetlenül az általános vezérigazgató-helyettes felé jelent. A vezető feladatköre az alábbi területekre terjed ki: a Társaság kockázati stratégiájának kialakítása érdekében komplex, a működési, project, és gazdasági bűnözés megelőzésének területein felmerülő kockázatok felmérése, folyamatos figyelemmel kisérésére és csökkentésére alkalmas Kockázatkezelési Rendszer bevezetése és működtetése; a kockázatcsökkentő eljárási rendek kialakítása, a végrehajtás monitorozása és az eredmények utókövetése a Kockázatkezelési vezető irányítása alá tartozik; a kockázatkezelési rendszer önértékelésen, adatok mérésén és rendszeres elemzésén illetve szakértői vizsgálatok eredményein alapuló, részletesen dokumentált feladatkezelést valósít meg, a kockázatok csökkentésének primer eredményén túl a Biztosító üzleti döntéseiben a kockázati tudatosságot növeli, aláírásával igazolja a Kockázatkezelési feladatkört ellátó személy által készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket. A rendszer működtetéséből adódó feladatai: a felsorolt kockázati területeken jelenlegi kockázati szinteket az igazgatóság sztenderd kockázati önértékelési megbeszélésen felméri. A biztosító kétszintű felmérést alkalmaz, a Társaság vezetőivel tartandó általános felmérés a (high level assessment) eredménye határozza meg azon részterületek sorát, ahol külön tematikus felmérés is készül. 27

A Kockázatkezelés valamennyi hatáskörébe tartozó kockázati területen mérési pontokat határoz meg a kockázati szintek meghatározására (key risks indicators), a mért eredményekről az érintett üzleti területek havi riportot készítenek. A mért eredményeket, a trendeket, a kockázatra ható külső körülményeket a Kockázatkezelés értékeli és megállapításait negyedéves riportban jelzi az igazgatóság felé. A kockázatkezelés éves ellenőrzési terv alapján monitorozza az egyes fokozott kockázatot jelentő munkafolyamatokat, a feltárt hiányosságokat vezetői megállapításban rögzíti. Ezen megállapításokból eredő feladatok elvégzésére a Biztosító felelős feladatgazdát jelöl ki (risk owner, person to act) és a feladat végrehajtására határidőt tűz. A felmerült kockázatokat és a csökkentésükkel kapcsolatos feladatokat a kockázatkezelés összefoglaló nyilvántartásban követi nyomon, az estleges elmaradásokról az igazgatóságot tájékoztatja. A kockázatkezelési vezető irányítása alatt önálló feladatkörként került kialakításra is szintén a Bit-nek a Szolvencia II. rendelkezéseinek implementálása körében a kockázatkezelési feladatkört ellátó személy tisztsége az alábbi feladatkörrel. az igazgatóság és az egyéb kiemelten fontos feladatkört ellátó személyek támogatása a kockázatkezelési rendszer hatékony működése érdekében, a kockázatkezelési rendszer nyomon követése, a Társaság egyedi kockázati profiljának nyomon követése, szükség szerinti, de évente legalább egyszeri részletes jelentéstétel a kockázati kitettségekről, a tanácsadást az igazgatóság részére kockázatkezelési kérdésekben, többek között az olyan stratégiai ügyekben, mint a vállalati stratégia, és a felmerülő kockázatok azonosítása és értékelése. B.1.7 Compliance (megfelelőségi) vezető A compliance funkció kialakítására szintén a Bit rendelkezéseivel összhangban került sor. A vezető közvetlenül a vezérigazgató irányítása alá tartozik, felelősségi köre a megfelelőségi kockázatok azonosítása és kezelése, amelyek vonatkozó jogszabályok, illetve jogszabálynak nem minősülő egyéb előírások be nem tartása következtében állnak elő. 28

A Megfelelőségi vezető szabályozási jellegű feladata: megfelelőségi területek és az ehhez kapcsolódó megfelelőségi szabályok körének meghatározása; szabályozási változások nyomon követése, hatáselemzés; szükséges módosítások kezdeményezése. Operatív jellegű feladata: B.1.8 megfelelőségi szabályoknak való megfelelés vizsgálata, ezek megsértésének jelentése a felügyelőbizottság, illetve az igazgatóság felé; megfelelőségi ügyekben való tanácsadás a Társaság ügyvezetése felé; megfelelőséggel kapcsolatos szabályok oktatása a Társaság munkavállalói felé, az ezzel kapcsolatos oktatási anyag folyamatos karbantartása; hatóságok felé fennálló jelentési kötelezettség teljesítése (pl. összeférhetetlenség); Új termékek eljárások bevezetése előtt megfelelőségi szempontú vélemény nyújtása. Könyvvizsgáló A Társaság könyvvizsgálatát 2016. évben a KPMG Hungária Könyvvizsgáló- Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. (Székhely: HU 1134 Budapest, Váci út 31.) látta el. Könyvvizsgáló: Rakó Ágnes (H-1022 Budapest, Felvinci út 20. 3. lház. 5. em. a.) regisztrációs szám: 007119 A Társaság 2016. év során a könyvvizsgáló részére az auditálási tevékenységen túl egyéb megbízást nem adott. A 2017-es évre megválasztott könyvvizsgáló az Ernst & Young Tanácsadó Kft. (1132 Budapest, Budapest, Váci út 20.). B.1.9 Felelősségi körök delegálásával, a jelentéstételi vonalakkal és a feladatkörök elosztásával kapcsolatos információk B.1.9.1 Felelős személyek és felelősségi körük A Társaság vezetőit feladataik ellátása kapcsán, a Társasággal fennálló jogviszonyuk jellegétől függően, a Mt., illetve a Ptk. szerinti felelősség terheli. A Társaság vezetői: a vezérigazgató; a vezérigazgató-helyettesek. 29

A Bit. által kiemelt egyéb vezetők: belső ellenőr; vezető aktuárius; számviteli rendért felelős vezető; kockázatkezelési vezető megfelelőségért felelős személy (compliance) vezető jogtanácsos. Egyéb jogszabályokban nevesített tisztségviselők fogyasztóvédelemért felelős személy adatvédelemért felelős személy A vezetők felelősséggel tartoznak: a társasági célok kialakításáért, azok megvalósításához szükséges intézkedések megtételéért, a végrehajtás megszervezéséért; a döntésekért; az irányításuk alá tartozó szervezetek működési feltételeinek biztosításáért; a magasabb szintű döntések előkészítéséért, azok megvalósításának megszervezéséért és ellenőrzéséért; aláírási joguk gyakorlásáért; a közvetlenül felügyelt vagy irányított egység(ek) rendeltetésszerű és az előírásoknak megfelelő szakszerű működtetéséért; a hatáskörükbe utalt kérdésekben hozott döntésekért és a feladatok elvégzéséért; a rendelkezésre bocsátott erőforrások gazdaságos és hatékony felhasználásáért; az illetőségi körükbe tartozó feladatokkal összefüggő adatok helyességéért, jelentési kötelezettségeik teljesítéséért; a szervezetileg illetékes vezető által részükre kiadott írásbeli és szóbeli utasítások végrehajtásáért; a szervezetileg illetékes vezető részére beszámolási és jelentési kötelezettség teljesítéséért; közvetlenül felügyelt vagy irányított egységekhez alkalmazandó munkavállalók kiválasztásáért, és az ezzel kapcsolatos javaslat kidolgozásáért a Vezérigazgató felé. 30