Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.október 01. 1
1.1 A nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai... 3 1.1.2. Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelő-oktató munka alapelvei... 5 1.1.3. Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten... 6 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 7 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 10 1.3.1 Az egészségnevelés lehetőségei osztályfőnöki órákon... 11 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 11 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 12 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 15 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek... 16 1.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok... 16 1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység:... 17 1.6. 3. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység... 17 1.6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 18 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok... 19 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 20 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 21 1.8.1 A diákokkal való kapcsolattartás formái... 21 1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái... 21 1.8.3 Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel... 22 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 22 1.9.3.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere... 23 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai... 23 1.12 Iskolában tartott egyéb foglalkozások... 23 1.12.1 Diáksportkör, táborok... 24 1.12.2 A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások... 24 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 26 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 29 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 29 2.5 Mindennapos testnevelés... 36 2.6 a választható tantárgyak, foglalkozások... 37 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 37 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 37 2.10. Egyéb foglalkozások szervezési elvei... 38 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 39 2.12. az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 39 2.13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 44 3. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvei, célja, feladata, tevékenységi formái... 45 MELLÉKLETEK... 51 2
A Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény azzal a céllal jött létre, hogy a közös feladatellátásban résztvevő településeken élő gyermekek, tanulók számára tegye elérhetővé a pedagógiai, szakmai együttműködés előnyeit, szervező tevékenységével járuljon hozzá az oktatás színvonalának növeléséhez. A Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézményként működik, mely biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált és integrált óvodai nevelését, sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai szegregált és integrált nevelését-oktatását, egységes gyógypedagógiai, módszertani feladatként utazóhálózatot működtet, fejlesztő iskolai oktatást lát el, külön telephelyen. Az intézmény alapadatai Az intézmény neve hivatalos név: Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az intézmény székhelye 6723 Szeged, Sólyom u. 4. Az intézmény feladatot ellátó intézmény egységei Általános Iskola Óvodai nevelés Egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazóhálózat) Fejlesztő iskolai oktatás 1.Az intézményegység nevelési programja 1.1 A nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai 1.1.1 Az intézményünkben végzett gyógypedagógiai tevékenység célja Intézményünk olyan egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, mely ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek közül: az enyhe értelmi fogyatékos, a középsúlyos értelmi fogyatékos, a beszédfogyatékos, a testi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos (látás, hallás), autizmus spektrumzavarral küzdő, az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek speciális oktatását-nevelését, valaminta különleges gondozási igényt figyelembe vevő sajátos fejlesztést. Az óvodacélkitűzései, hogy az óvodás korú (3-7 év) gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori, és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Az iskola célkitűzései között első helyen szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a habilitáció, a rehabilitáció, valamint azon törekvés, mellyel felkészítjük őket a társadalomba való beilleszkedésre, helytállásra. 3
A célok rendszerében kiemelt fontosságú, hogy minden tanulót - az állapotához igazított - gyógypedagógiai megsegítéssel eljuttatni az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez. Célunk, hogy az alapfokú iskoláztatás idején a tanulók az életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő, teljes körű gyógypedagógiai, pedagógiai ellátást kapjanak a tanórán, a tanórán kívül, az egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon, valamint a gyermekvédelem, kulturális, szociális hátrányok enyhítése területén az iskolára vonatkozó törvényi keretek között. Nevelési-oktatási és képzési célok Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés Az iskolai élet a társas kapcsolatok szokásrendjének megismertetése A feladat és szabálytudat erősítése Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébren tartása A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása Az alapvető kulturtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése A játék megszerettetése, a szabály játékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós emlékezet fejlesztéséhez A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, megerősítésére, fejlesztésére Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól véleménynyilvánítás, megnyilatkozás, önképviselet elsajátítása Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése strukturálódása, megerősítése Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak megismerése, gyakorlása Felkészítés a magánélet szerepeire, konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra Az önálló tanulás módszereinek gyakorlott alkalmazása Egészségmegőrző, környezetóvó magatartás kialakítása A jól működő képességek fokozott fejlesztése A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen Céljaink között kiemelt helyen szerepel még: Gyermekközpontú szemlélettel a sérült gyermek személyiségfejlődésének segítése. A sérült képességek terápiás kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek maximális fejlesztése Tanítványainkat saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a legteljesebb mértékben készítsük fel a társadalmi beilleszkedésre 4
Egyénekre szabott speciális képességfejlesztés (tanórai differenciálás, habilitáció, logopédia, szakköri tevékenység, tehetséggondozás). Gyakorlatorientált cselekedtetésen alapuló tevékenység biztosítása a tanulók munkára nevelése érdekében. Tanulóinkban a megismerési vágy felkeltése, az egyéni megsegítésen alapuló ismeretszerző tanulás biztosítása, a belső motivációs rendszer aktivizálásának elősegítése. Legyenek gyermekeink adottságaikhoz képest testileg-lelkileg kiegyensúlyozott, egészséges fiatalok. Váljon igényükké a szép elfogadása, megóvása, megteremtése. A természet és az alapvető emberi értékek megismerése, megóvása, megteremtése. Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai a tanulók nevelésében: Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten Kulturált érintkezési formák birtoklása, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezelés birtoklása Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített környezetünk, értékeink felismerése, környezetvédő-óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben a felnőtt jelenléte nélkül is Az egyéni adottsághoz, a sérüléshez viszonyítottan törekvés a továbbtanulásra, reális tervek és elképzelések alapján, tanácsadás a társadalomba történő beilleszkedés segítése érdekében Önmaga és a társak másságának ismerete, türelem, megértés, visszaélés elkerülése Erkölcsös viselkedés társakkal szemben: önzetlenség, szeretet, segítőkészség, szorgalom Szokások, hagyományok elfogadása, megbecsülése A népcsoport, a gyökerek elfogadása, az értékek felismerése óvása A rongálás megfékezése, elítélése, saját helyzettől, képességtől függően Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, az iskolai hovatartozás megbecsülése, oldott viselkedés az iskolai környezetben Konfliktusok kialakulásának megelőzése 1.1.2. Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelő-oktató munka alapelvei Az intézményünkben folyó gyógypedagógiai munka alapelvei: Nyitott iskola, szakmai nyitottság a gyermek, a szülő és a társadalom felé A szülők és az iskola közötti partnerkapcsolat megteremtése A hátrányos megkülönböztetés elkerülése, a pozitív diszkrimináció elősegítése A pedagógus titoktartási kötelezettsége a mindenkori törvény szerint Korszerű ismeretek nyújtása a tanulók szükségleteinek, a társadalmi, szülői elvárásoknak megfelelően Az Irányelvben leírt alapelvek, tartalmak, a tanulók képességfejlesztésére, terápiás célú megsegítésére történő alkalmazása Tanítás-tanulás folyamatában érvényt szerezni az egyes tanulók különleges gondozási igényének, speciális nevelési szükségletének Az alapfokú iskoláztatás teljes időszakában érvényesüljön a sajátos fejlesztő korrekciós, habilitációs, rehabilitációs gyógypedagógiai ellátás A tolerancia mindenkori megvalósítását helyezzük előtérbe 5
Pedagógiai módszerekkel, eljárásokkal biztosítjuk a tanuló önmagához mért fejlődését Differenciált tanulási és tanítási folyamatot alkalmazunk A tananyag különböző képességekhez mért feldolgozása, elsajátítása lehetővé teszi az egyéni ütemű haladást Az egyéni munka fejleszti az önállóságot, az önértékelést A projektív alapú személyes tevékenységekre, tapasztalatokra, élményekre építő tanítás olyan értékeket hozhat felszínre, ami a hagyományos tanulási-tanítási folyamatban nem derül ki A kooperatív tanulási technikát alkalmazzuk minél szélesebb körben, mely fejleszti a gyermek felelősségérzetét, együttműködési készségét megfelelő tanulásszervező formákkal a differenciált fejlesztést biztosítjuk sokoldalú szemléltetést, tapasztalatszerzést biztosítunk az egyes tantárgyakhoz kapcsolódva a szülők és az iskola közötti partnerkapcsolatot megteremtjük a tanuló szükségletének és a szülők igényének megfelelően ellátás biztosítunk - oktatás, étkeztetés, fejlesztő felkészítés, napközi, tanulószobai ellátás, szakkörök, klubok, tehetséggondozás, idegen nyelv tanulása területén, a tanítás- tanulás folyamatában az egészség megóvásának, környezetünk védelmének kiemelt szerepet juttatunk feladatunk a diákokat bevonni iskolai életük szervezésébe a tanulókat és szülőket folyamatosan tájékoztatjuk a tanulók iskolai tevékenységének fejlődéséről, elért eredményeikről, lehetőségeikről a törvények és szabályzók szellemében a gyermekvédelmi tevékenység megszervezése, működtetése, a szociális hátrányból eredő különbségek csökkentése kiemelt feladatunk. 1.1.3. Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten Alsó tagozat: Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés Az iskolai élet a társas kapcsolatok szokásrendjének megismertetése A feladat és szabálytudat erősítése Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébren tartása A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása Az alapvető kulturtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése A játék megszerettetése, a szabály játékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós emlékezet fejlesztéséhez A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, megerősítésére, fejlesztésére Felső tagozat: Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól véleménynyilvánítás, megnyilatkozás, önképviselet elsajátítása Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról Az általános műveltség elemeinek gazdagítása,ismeretek szélesítése strukturálódása, megerősítése Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak megismerése, gyakorlása 6
Felkészítés a magánélet szerepeire, konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra Az önálló tanulás módszereinek gyakorlott alkalmazása Egészségmegőrző, környezetóvó magatartás kialakítása A jól működő képességek fokozott fejlesztése A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen. Legfontosabb alapelvünk a folytonosság. A közös köznevelési feladatellátásba bekapcsolódó intézményünk őrizze meg hagyományait, sajátos arculatát, programjait, és ezeket fejlesszük tovább úgy, hogy a gyermekek, tanulók javára éljenek a szakmai, pedagógiai együttműködés adta lehetőségekkel. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célja: Mérsékelje a mentális rendellenességek és zavarok előfordulási arányát a környezet alakításával és az egyén problémamegoldó képességének erősítésével, Csökkentse a maradandó károsodások kialakulásának lehetőségét Területek: Önismeret /megismerni önmagát, társait/ Én és helyem a környezetben /tájékozódás a környezetben/ Egészséges és biztonságos élet Veszélyeztető tényezők Önmagunk megvédésének lehetőségei, ezek felfedezése Megvalósítása: Tanulmányi munka keretében az adott témákhoz kapcsolódva Délutáni foglalkozások keretében az adott helyzetek feldolgozásával és tervezett foglalkozások keretében Szakkörön- támaszkodva az egyéni érdeklődés és tehetség adta lehetőségekre Szülők tájékoztatásával, bevonásával Kapcsolattartás az elballagott tanulókkal Tanácsadás az életbe való beilleszkedéshez Pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon A feladat lebontása képzési szakaszokra: Enyhén értelmi fogyatékos tanulók: alsó tagozat - A pszichikus funkciók fejlesztése - Képességek fejlesztése a közvetlen tárgyi és érzéki tapasztalatok által (motoros, kognitív, kommunikációs: verbális és nonverbális) - Szociális készségek fejlesztése: önkiszolgálás, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás segítése társsal és felnőttel egyaránt, együttműködés kezdetleges formáinak a megalapozása, 7
segítő magatartás megerősítése, érzelmek kifejezésének szabályozása, szabály és normarendszerek hasznosságának felismertetése, eszközhasználat alapjainak elsajátítása - Játékszeretet, alkotói vágy fejlesztése - Az egészséges életmód alapjainak megismertetése a tanulókkal - Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése - A tanulók önértékelésének elősegítése, fejlesztése - A cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése - A tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása felső tagozat: - Önálló tanulási tevékenység kialakítása - Tanulási technikák hatékony használatának az elsajátíttatása - A szociális kompetencia erősítése valamennyi, a korábbiakban felsorolt területen - Tervezés - A megismerési módszerek további fejlesztése - Céltudatos feladat, és munkavégzés kialakítása - Iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása - Felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre - Törekvés a szociális kulturális hátrányok felszámolására, a teljes mértékű integrálódásra Értelmileg akadályozott tanulók: alsó tagozat: - A pszichés funkciók fejlesztése - Képességek fejlesztése a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés által (motoros, kognitív, kommunikációs) - Szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok korrekciója, az egyéni megsegítés hangsúlyozása - Szokásrendszerek kialakítása a játékos fejlesztési formák dominálása során - Önkiszolgálás megalapozása: étkezés, öltözködés, egészségügyi szokások - Játékra nevelés, egyszerű szabályok betartása, utánzásos cselekvések felső tagozat - A mindennapi életben használatos jel, és szimbólumrendszerek értésének, és alkalmazásának megalapozása - A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása - Az önkiszolgáló tevékenység hangsúlyozása - Igény kialakítása a szabadidő hasznos eltöltésére - A már meglévő ismeretek fokozatos bővítése - Az alapvető társadalmi norma és szabályrendszerek betartása - Életvezetést segítő technikák alkalmazása Személyiségfejlesztés autizmussal élő tanulók esetében: A fejlesztés elvei A fejlődési szemlélet fontossága Az autizmus következménye olyan deviáns fejlődésmenet, melyben az egyes fejlődési fokozatok nem feltétlenül épülnek egymásra. Az egyes fejlődési területek között lehetnek szakadékszerű különbségek, de a fejlődési szintek között, és azokon belül is egyenetlen a fejlődés. A 8
deviáns fejlődés kompenzálására inadaptív kognitív stratégiák, viselkedésproblémák alakulnak ki, melyek szakszerű, specifikus oktatási, terápiás módszerekkel megelőzhetőek, illetve korrigálhatóak. A tanulók habilitációjának, oktatásának alapja fejlettségük, képességeik részletes ismerete. Az egyes tanulók képességstruktúrája formális és informális felmérésekkel ismerhető meg. A mérés eredménye irányadó az egyénre szabott tananyag összeállításában, a habilitációs területek kiválasztásában, az egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és abban, hogy a tanítási célok fontossági sorrendjét megállapítsa a pedagógus. Speciális megközelítés a tanításban Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik a szociális és kommunikációs nehézségek miatt, napi rendszerességgel szervezve. A tanításban mindig a meglévő tudást bővítjük egyetlen mozzanattal. Az optimális terhelés érdekében a feladatokat a gyermekek képességeinek megfelelő lehető legnagyobb nagyságú lépésre kell bontani. Az elsajátított ismereteket, az új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni kell, melyben funkcionálisak. Az oktatás nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre, speciális érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek pályaorientáció szempontjából. Protetikus környezet kialakítása A környezet térben és időben strukturált, így informálja a tanulót arról, hogy mit, hol, hogyan, miért mennyi ideig tegyen. Beszéd helyett, illetve mellett a gyermek szimbólumszintjének megfelelő vizuális eszközök, információhordozók alkalmazása szükséges. A fejlesztés formái - Lokális integrációs keretek között speciális csoportokban: egyéni mikro- és kiscsoportos formában. - Szociális környezetben foglalkozásokon, vagy tanórán kívüli időben. - Funkcionális (részleges és teljes) integrációs formában, a tanulásban akadályozott osztályokban. A fejlesztés fő területei A fejlesztés három szakaszból áll. A fejlesztést minden esetben az első szakaszra kell építeni. Az egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem meghatározható. A fejlesztés üteme függ a tanuló fejlődési eredményétől, képességeitől. Első szakasz Fő célja a habilitáció. Egyénre szabott hosszú, közép- és rövidtávú tervre épül. Szociális készségek, szociális beilleszkedést befolyásoló készségek: - taníthatóságot megalapozó készségek, öntudat, kapcsolatteremtés; - szabadidős készségek (szabadidő önálló és társas eltöltése) Kommunikáció/szociális viselkedés: - beszéd előtti (preverbális), csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása; - szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerősítéssel) - alternatív kommunikáció használatának tanítása; - tanulási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása. Kognitív fejlesztés: - elemi ismeretek, fogalmak; - szociális-kognitív készségek fejlesztése; - egyszerű aktivitásformák kialakítása; 9
- az elsajátított képességek önálló, illetve más összefüggésben való használata; - képességek alkalmazása más környezetben. Szenzomotoros készségek fejlesztés: - testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása; - testmozgások célszerű összehangolásának tanítása; - módszerek tanítása, melyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgásos és egyéb sztereotípiáit. Fejlődési funkcióelmaradások, elemi pszichoszomatikus funkciók, önkiszolgálás: - alapvető készségek kialakítása (étkezés, szobatisztaság, tisztálkodás, öltözködés). Tantárgyi ismeretek: - számolás, mérés előkészítése, elemei; - olvasás-írás előkészítése, olvasás-írás elemei; - környezetismeret részterületen történő fejlesztés Második szakasz Célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásban való minél önállóbb részvétel. Az előző szakasz területei bővülnek: - képességek szinten tartása és önállóság fejlesztésével; - szociális/kommunikációs kognitív fejlesztés, - önellátás körének bővítése; - házimunka; - munkára, tanulásra nevelés megalapozása. Harmadik szakasz Cél a felnőttkorban egyénileg elérhető maximális szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása. Az előző szakasz területei bővülnek: - képességek szinten tartása, fejlesztése; - tantárgyi ismeretek; - önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció; - munkára nevelés, pályaorientáció. A fejlesztés formái - Lokális integrációs keretek között speciális csoportokban: egyéni mikro- és kiscsoportos formában. - Szociális környezetben foglalkozásokon, vagy tanórán kívüli időben. - Funkcionális (részleges és teljes) integrációs formában, a tanulásban és értelmileg akadályozott osztályokban. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk alapvetően fontos célkitűzése tanulóink egészségének megóvása, a folyamatos egészségnevelési tevékenység. Ezt az irányelvet alkalmazva dolgoztuk ki iskolánk egészségfejlesztési programját, amelynek kulcsterületeiként tekintünk a következő feladatokra: az egészséges táplálkozásra nevelés, az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése, 10
a mentális betegségek megelőzése, családi életre nevelés, az elemi elsősegélynyújtás szabályainak elméleti és gyakorlati elsajátítása. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek használata és beépülése az aktív tudatba elősegíti a prevenciós munkát. Az iskola nevelési programjának részeként az előző tanévekhez hasonlóan direkt és indirekt módon szeretnénk tovább folytatni az egészséges életmódra nevelést.a betegségek megelőzésében, az egészséget támogató magatartás formálásában az iskolaorvos az orvosi szűrővizsgálatok alkalmával aktívan és folyamatosan részt vesz, probléma esetén szülővel, osztályfőnökkel, iskolavezetéssel, társszakemberekkel a szükséges lépéseket megteszi. 1.3.1 Az egészségnevelés lehetőségei osztályfőnöki órákon önmagunk és egészségi állapotunk ismerete (testi higiénia) egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek felismerése és ismerete az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamatok (gyógyszerhasználat) elsősegély-nyújtási ismeretek tanulás és tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe rizikóvállalás és kockázatai (közlekedés, személyes biztonság) szenvedélybetegségek elkerülése (alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedély) a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony az egészséges környezet jelentősége 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanórán belül (osztályfőnöki-, természetismeret óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Ezt a feladatot az iskolai védőnő és a pedagógusok látják el. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: megismertetni a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Szervezetten, a természetismeret tanmenet részeként. b) Osztályfőnökök által választható módon 11
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését. Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők: Nemzeti és állami ünnepekhez kapcsolódó programok: - Pákozdi csatára emlékezés - Aradi vértanúkra emlékezés - az 1956-os forradalom megünneplése - Kommunizmus áldozatainak emléknapja - Március 15-re emlékezés - Holocaust áldozatainak emléknapja, - Szeged napja - Nemzeti összetartozás napja Környezeti nevelés programjához kapcsolódó, környezetvédelemmel kapcsolatos programok, megemlékezések: - Takarítási világnap - Állatok világnapja - Föld napja - Víz világnapja - Madarak fák napja - Zöld Manó környezetvédelmi program - Szitakötő irodalmi, környezetvédelmi program Egészséges életre neveléshez kapcsolódó programok: - Fogászati vetélkedő - Szüreti mulatság (Gyümölcs buli) Néphagyományokhoz és egyházi ünnepekhez kötődő programok: - Mikulás, karácsony, húsvét - Farsang, pünkösd - Lucázás, betlehemezés, kiszebáb égetés Sportprogramok: - Mozgásélménynapok hasonló típusú megyei intézmények között - Őszi, karácsonyi, húsvéti váltók - Sportrendezvények:labdarúgás,atlétika,asztalitenisz, Kapkodd a lábad (alsó tagozatosok számára), megyei, regionális és esetleges országos felmenő rendszerben. - Úszás, lovaglás 12
- Challengeday (Kihívás napja) Családokkal történő kapcsolattartás programjai: - Ismerkedés a leendő elsős tanulókkal - Anyák napja, nyílt nap - Szülőklub - Családi nap, gyermeknap - Alapítványi estek - Down-syndroma napja - Autizmus napja - Sérült gyermekek napja Irodalmi rendezvények: - Őszi szavaló délután - Szavaló versenyek Kapcsolattartás más intézményekkel: - Esélyegyenlőség napja (Tolerancia nap) - Integrált kutyás játszóház Szabadidős programok: - délutáni foglalkozásokon: klubfoglalkozások - Szakkörök - Bábszínház, színház, múzeum, kiállítások látogatása - Könyvtárak látogatása Tanulmányi versenyek: - A tanulásban akadályozott 6-7. osztályos tanulóknál házi tanulmányi versenyek, a komplex tanulmányi verseny iskolai csapatának válogatása, a megyei, esetlegesen az országos versenyre. - Az értelmileg akadályozott tanulóknál a Koncz Dezső Tanulmányi Verseny házi, regionális és esetlegesen az országos fordulója, az iskolai csapat válogatója A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása az intézmény céljai között szerepel. Ehhez sokoldalú gyakorlási színteret igyekszünk biztosítani tanulóink számára, kihasználjuk az iskolai élet adta lehetőségeket, illetve iskolán kívüli tevékenységek biztosításával a jövőbeli sikeres társadalmi beilleszkedést. 13
Az iskolai közösségfejlesztés fő területei - Tanórák:(szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) - Tanórán kívüli foglalkozások: séta, kirándulás, délutáni foglalkozások - Diákönkormányzati munka - Szabadidős tevékenység Feladatok és tevékenységek az alsó tagozaton tapasztalatok szerzése az intézmény működéséről, közösségekről iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, együttműködés a társakkal, pedagógussal pl. teremrend, tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, tanórai megnyilvánulás, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglakozások terén pozitív szokásrend kialakítása az önellátásban, öltözködésben, az elemi tisztálkodásban a felelősi rend értelmezése, a saját társak felszerelésének óvása. Ezeket az elvárásokat elsődlegesen az első és a második évfolyam felé fogalmazzuk meg, az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása, a tanulók formálásának fontos eszköze. A normák elsajátítása második fázisában a megismert, megértett szokások gyakorlása következik. A gyakorlás különféle színtereken, pl. osztályban, tornateremben, öltözőben, ebédlőben, közös helyiségekben, orvosi rendelőben, játszótéren, utazásnál, kirándulásokon, kulturális programokon realizálódik. A gyakorlást összekötjük az egyén képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel. Ezek elsődlegesen a harmadiktól ötödik évfolyamokon érvényesülnek: Az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már a belsővé válás szintjén működnek A serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra, egymás problémáinak kezelésére, közösségfejlesztésre Erősítjük a korosztályok közötti kapcsolatot testvérosztályok kialakításával: kirándulás, szabadidős programok alkalmával Az intézmény eredményeit csak valamennyi pedagógusának, pedagógiai segítőinek egységes elvek szerinti együttműködésével érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó a családi háttér megnyerése Kulturált magatartási formák intézményen belül és intézményen kívül Tiszteletadás a felnőtteknek, beszédkultúra erősítése Önbíráskodás elkerülése Házirend betartása A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai Kötetlenebb tevékenység formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, délutáni szabadfoglalkozások a közösségfejlesztés kiváló területei - nevelje a tanulókat egymás segítésére - a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait - sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez - séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti szeretetet, felelősség érzést Kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a nevelőtestület dönt: - a tanulói (szülői) igények ismeretében (előző évi felmérés alapján) - a rendelkezésre álló szakemberek körét figyelembe véve - a tanulók tehetségét mérlegelve 14
Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: Délutánifoglalkozások: 1-8 évfolyamon Alsó tagozat: játékos ügyességi versenyekre, bemutatókra való felkészülés. Felső tagozat: atlétika, asztalitenisz, kispályás labdarúgás, versenyekre, házibajnokságokra való felkészítés. Egyéni fejlesztés - egyéni fejlesztési terv szerint, a rászoruló tanulók számára Informatika - a felső tagozat számára Angol nyelv felső tagozatosok számára Tanulók érdeklődési körét figyelembe vevő szakkörök (kézműves foglalkozás, kisgazdasszony szakkör, tánc-dráma, természetjáró, báb-, mesemondó szakkör) Iskolán belüli könyvtári foglalkozások Egészségvédelem, egészségnevelés Hitoktatás az egyházak által delegált oktatókkal Sportversenyek, bajnokságok Tanulmányi (alsós, felsős, országos felfutású) versenyek Kulturális (szavaló, mesemondó, évfordulóhoz kapcsolódó) találkozók Sport (házibajnokságok, országos felfutású sportversenyek) Tanulmányi kirándulások Múzeum-, könyvtár-, színházlátogatás Vadaspark rendszeres látogatása - Zoo-foglalkozások (tananyaghoz kapcsolódóan) A foglalkozásokról minden tanév kezdetén írásban tájékoztatjuk a tanulóinkat. A jelentkezés is írásban történik, a szülő jóváhagyó aláírásával. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, 15
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a leltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt a munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanévben. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 1.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok A gyógypedagógia sérülés-specifikus módszerei, terápiás attitűdje segíti a beilleszkedési, magatartási nehézségek személyre szabott enyhítését, kezelését. Tanulóink esetében az önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése szükséges, mely biztató, fejlesztő irányú, és a pozitívumokat hangsúlyozza. Követelményeink, az elvárások személyre szabottak és nem csupán egy külső norma részei, mely mindig a gyermekek fejlettségének megfelelő. Egyéni, csoport- és iskolai szinten változatos pedagógiai-pszichológiai módszerekkel, programokkal segítjük tanulóinkat, melyek lehetőséget teremtenek a gyermekek számára az önkifejezésre, értékeik kibontakoztatására, a tehetség felkarolására, a kreatív képességek fejlesztésére, sikerélmény szerzésére. A beilleszkedési, magatartási zavarok leküzdésében a szülő és az iskola azonos szemlélete, közös törekvései és szoros együttműködése vezetnek sikerre. Amennyiben a probléma meghaladja a gyógypedagógiai kompetenciát, szükség és egyéni indokoltság szerint együttműködünk: - szakemberekkel: klinikai pszichológussal, neurológus és pszichiáter szakorvossal, kórházzal, - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, 16
- Területi Gyermekvédelmi Szolgálattal - Gyermekjóléti Szolgálattal - ÁNTSZ-szel Tevékenységeink: magatartászavarok megfigyelése, diagnosztizálása, elemzése alapvető viselkedési szabályok megismertetése, kialakítása társas viselkedés szabályainak megismertetése és alkalmazása önismeret, önfegyelem kialakítása 1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység: Célja: Az egyes területeken nyújtott kiemelkedő képesség, készség további fejlesztése. Tehetséggondozási területek: - Tanórákon történő differenciált foglalkozások. - Tanórán kívüli lehetőségek (szakkörök, foglalkozások, programok) - Szabadidős tevékenységek (program, verseny, rendezvény stb.) Iskolánk egyéni, kiscsoportos és szakköri foglalkozásokat szervez különböző kézműves, tánc, hangszeres zene, ének, sporttevékenységi körökben stb. Tanulóink kiállításokon, ünnepélyeken, alapítványi rendezvényeken és sportversenyeken bizonyíthatják tehetségüket, felkészültségüket. A kötelező tanítási órák kiegészülnek azokkal a nem kötelező (választható) tanórák csoportjaival, amelyeket a szülők, a tanulók igényei és a jelentkezések alapján szervezünk. A tervezésnél figyelembe vesszük szakmai hagyományainkat, valamint a pedagógusok szakirányú továbbképzésen megszerzett ismereteit. A fejlesztő csoportok száma a tanuló különleges gondozási igénye szerint szerveződik, ezért félévenként, évenként változhat. 1.6. 3. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység Iskolánk tanulóinak nagy része hátrányos helyzetű családban él. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység áthatja az intézményi élet egészét. Mindez megkívánja valamennyi nevelőtestületi tag részvételét a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokban. Célunk, hogy biztosítsuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését és őrködjünk a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek elviselhető életlehetőségei felett, s ha szükséges, javaslatot tegyünk védő-óvóintézkedésekre. Iskolánk gyermekvédelmi felelőse hivatott arra, hogy kiemelt figyelemmel kísérje hátrányos helyzetű tanulóinkat. Személyén keresztül az iskola közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek folyamata: - Szűrés-családlátogatás, szülővel való beszélgetés alapján. - Prevenció: problémafeltárás után aktuális tanácsadás, jogszabály értelmezés, kérvényezés. Ha az iskola pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni a veszélyeztető okokat, külső intézmények segítségét kéri. 17
Feladatunk egyes területeken a gyermekek eltérő életkori szakaszaiban. (6-12 életév) Gyermekekkel kapcsolatos védelmi feladatok: A tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, egészséges életmód, pihenés, önellátás, önkiszolgálás) feltételeinek biztosítása a családban és az iskolai környezetben. Az egészséges fejlődéshez szükséges nevelési légkör biztosítása, a testi épség megóvása családon belül, családlátogatások alkalmával felvilágosítás problémás esetekben A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálat keretében A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, fejlesztő foglalkozások, felzárkóztatás) A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatási lehetőségek felkutatása, a hozzájutás segítése Segítségnyújtás a kulturált szabadidő-eltöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez Folyamatos felvilágosító tevékenység a szülők részére a fogadóóra keretében Tanácsadás a szülők számára Gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetekben A rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése, szükség esetén eljárás kezdeményezése A kisebbségből érkező gyermekek számára kulturális, szociális hátrányaik csökkentése érdekében a szabályok, normák elfogadásáért folyamatos segítségnyújtás. Serdülőkorúak ellátásával kapcsolatos gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek: A hátrányos helyzetű fiatalok életformájának folyamatos ellenőrzése, nyomon követése. Felvilágosító tevékenység az egészségre ártalmas, káros anyagokról. Szociális helyzetük nyomon követése, lehetőségekhez mérten történő támogatásuk. A rendszeres iskolába járás ellenőrzése, a pályaválasztás segítése. Nyílt érzelmi feltárás, problémamegoldás. Segítségnyújtás az étkeztetés, egészségügyi ellátás terén. Együttműködés az ifjúságvédelmi tevékenységet kifejtő városi önkormányzati és más gyermekvédelmi szervekkel, szervezetekkel 1.6.4A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A sajátos nevelési igényű tanulók adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a módosult pszichés funkciókat. A foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük: Tanulóink egyéni fejlesztésében figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez igazítjuk az iskola belső életét, szerkezetét, a kiegészítő szolgáltatásokat. Az egyéniesített nevelés - differenciált tartalmakban, módszerekben, terápiás eljárásokban - a tanórákon kiscsoportos foglalkozásokon az egyéni fejlesztő és rehabilitációs órákon valósul meg, egyéni fejlesztési tervek alapján. Az egészségügyi okból történő hiányzások után a lemaradások csökkentése és felzárkóztatás. 18
A heti órakeret elosztása szükségletek szerint folyamatos felülvizsgálattal történik. Az elmaradás területén gyakorlattal rendelkező szakember (pl: szomatopedagógus, pszichopedagógus, logopédus, gyógytornász, tiflopedagógus, szurdopedagógus, konduktor) segít a felzárkózásban. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok Az iskola több tevékenységi és szervezeti formát működtet, amely a tanulók helyzetéből, családi hátteréből adódó szociális hátrányok enyhítését szolgálják. A szociális hátrányok magatartási és beilleszkedési zavarok enyhítésének rendszere az iskolánkban: a szociális hátrányok feltérképezése személyiségi jogokat nem sértő adatok bekérése a problémák feltárása és a stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre családok meglátogatása, szakember segítségének kérése a tanítási napokon a tanítás kezdete előtt ügyelet szervezése programok biztosítása a dolgozó szülők, valamint a szociálisan hátrányos családi környezetben élő tanulók számára Az őszi- téli- és tavaszi szünetben ügyelet és program biztosítása a dolgozó szülők gyermekei számára Délutáni foglalkozások biztosítása az 1-4. évfolyamon valamennyi tanuló részére az étkezési térítési díjak támogatási lehetőségeinek feltérképezése igény és szükséglet szerint délutáni foglalkozás szervezése 5-8. évfolyamon szakkörök működtetése a képességfejlesztés, a kulturális hátrányok enyhítésére lehetőséget biztosítunk a tehetségesebb tanulók differenciált fejlesztésére, felzárkóztatására sportkör működtetése az állóképesség javítása érdekében, s a tehetséges tanulók eredményességének elősegítése tájékoztató, felvilágosító programok kidolgozása a káros szerekkel kapcsolatosan, a tartalmak beépítése az osztályfőnöki órákba és az egészségnevelésbe hatékony ifjúságvédelmi tevékenység felvilágosító munka a szülők részére: különböző támogatási lehetőségek megismertetése az intézmény alapítványának sokoldalú tevékenysége a szociális hátrányok enyhítésére közös program a szülőkkel, családi nap, nyílt nap, alapítványi est. A pályaválasztással kapcsolatos tevékenységek köre: a pályaválasztási ismeretek beépítése a felső tagozaton zajló oktató-nevelő munkába önismereti képességek, pályaelképzelések folyamatos elemzése választható szakmák körének megismertetése a tanulókkal, a szülőkkel tájékozódó látogatások nyílt napok keretében egyéni segítségnyújtás a szakmaválasztásban pályaalkalmassági vizsgálatok, egészségügyi szűrések megszervezése a szülők bevonásával a beiskolázási tennivalók elvégzése, a szülők rendszeres tájékoztatása 19
A szociális hátrányok leküzdésére szolgáló programok rendszere éves szinten Feladatok, programok, tevékenységek 1. A jól működő funkciók, az érintetlen képességek megkülönböztetett fejlesztése - zenei, művészeti képességek - sport, mozgás, torna, úszás, tánc - informatika 2. Drog- bűnmegelőzési program 3.Pályaorientációs tevékenység 4. Tanulmányi versenyek, vetélkedők 5. Kirándulás, természetjárás 6. Felvilágosító munkaszülők részére: - szociális juttatás - nevelési tanácsadás 7. Pályázatok figyelése - helyi támogatások, városi, intézményi, alapítványi,országos pályázatok A megvalósítás ideje, helyszíne, formái Éves program szerint, az iskolában tanórán kívülitevékenységben Klub és szakköri tevékenység program szerint Az osztályfőnöki munkában, diákönkormányzati tevékenységben, az iskolaorvossal együttműködve Osztályfőnöki és gyakorlati ismeretek órákon folyamatosan. Szülői értekezleteken, iskolalátogatásokon a szülők bevonásával Osztályszintű kirándulás, éves terv szerint, természetjárás ősszel,tavasszal A tanév elején azosztályfőnök közreműködésével Folyamatosan, igény szerint Folyamatosan a programoknak megfelelően 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény legfontosabb döntéseinek meghozására a jogszabályban meghatározott esetekben a nevelőtestület jogosult. Az egyéb döntések meghozása az intézményvezető jogköre. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési folyamat befolyásolására. A tanulók jogaikat, s kötelességeik teljesítését a diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják. A döntési folyamat részét képező értekezletre a diákságot közvetlenül érintő témakörben meghívjuk a diákönkormányzat képviselőit. A diákönkormányzat tájékoztatása, a döntést megelőző informálás lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének beszerzése a diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata. A fentieken túl a diákság többségét érintő döntések meghozatala előtt lehetővé tesszük az egyes osztályok számára a véleménynyilvánítást, amelynek tartalmát és az osztályközösség által megfogalmazott javaslatokat az osztályfőnök juttatja el a diákönkormányzatot segítő pedagógus felé. A diákönkormányzatnak szerepe és jelentősége a mi iskolánkban a házirend kialakításában, annak betartásában van. Jelentős az ellenőrző, értékelő szerepe. Sokat tesz a tanulók szabadidős tevékenységének értelmes, hasznos kialakítása, eltöltése érdekében. Programját az évente meghatározott, s a gyermekek igényeit figyelembe vevő munkaterv szerint végzi. A diákok közösségét a diákönkormányzat-vezető pedagógus segíti, aki szintén tagja a tágabb 20