Tisztelt Miniszterelnök Úr, Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony, Államtitkár Úr! Tisztelt Professzorok, Hölgyeim és Uraim! Szinte napra pontosan 1 évvel ezelőtt, ugyanezen a helyszínen mutattuk be azt a vázat, ami mára a nemzetgazdasági és nemzeti fejlesztési tárcák szakmai támogatásával, az országosan összesen 20 alkalommal, több mint 200 fő részvételével megtartott konzultációs sorozat során, a fogorvosi terület szakembereivel, kereskedőkkel, fogtechnikák képviselőivel történt eszmecsere útján konkrét cselekvési tervvé, programmá formálódott. 2010 februárjában, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett Gazdasági Évnyitón, miniszterelnök úr akkor még miniszterelnök jelöltként - üzletet ajánlott a vállalkozóknak. Üzletet, mely egy esetleges választási sikert követően egy gazdasági fejlődést támogató állam és az ipari, kereskedői, szolgáltató szektor vállalkozói között születhet. Ezen a rendezvényen miniszterelnök úr kiemelte, hogy hisz abban, hogy a magyar vállalkozók talpraesettsége, a magyarok találékonysága és a magyar vállalkozások innovációs készsége egy cselekvő állammal közösen, a legnagyobb bajból is kiutat talál, kiutat mutat az egész társadalomnak. És hogy legyen ennek üzleti alapja - vagyis legyen érezhető a garancia - legyen egyértelmű a vállalás, tulajdonképpen szerződéses kötelezettséget vállalt. Szerződés született egy gazdasági fejlesztésben elkötelezett kormányfőjelölt és a magyar gazdasági vállalkozói szektort képviselő kamara között. Szerződés született egy sikeres, közös jövőért. Mi is ebből az egyértelműen közös, mindenkinek jó üzlet gondolatából - indultunk ki akkor, amikor a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program alapvetéseit, téziseit összegeztük. Mi úgy hisszük van olyan üzlet, amivel mindenki jól jár, a vállalkozói oldal épp úgy, mint az állami szektor. Mert az a jó üzlet, ahol a partnerek tisztelik egymást, ahol tisztelik az üzletet magát és az adott szó szentségét. Mi így gondolkodunk. Ez a klasszikus keresleten és kínálaton alapuló speciális egészségturisztikai szektor, a magyar fogászati turizmus, bizonyítottan jól működött az elmúlt 10-15 évben, hiszen mikro- és kisvállalkozások Európa piacvezetőjévé tették a magyar fogászati turizmust, célzott állami támogatás vagy támogató államigazgatás nélkül. Ebben az ágazatban 2008-ra elképesztő paradigmaváltás élhettünk meg. Alig 5 évvel a fapados légitársaságok megjelenése után egy európai fogászati turisztikai központ formálódott Magyarországon. Az európai piac arányait tekintve itt találkozott legtöbbet a kereslet, az egyre magasabb szolgáltatási színvonalú kínálattal, és Magyarország piaci részesedése Európában megközelítette a 40%-ot. A szolgáltatásnyújtáshoz az a közel 400 rendelő, aki külföldi pácienssel foglalkozik, ingatlan és technológia beruházást végzett önerőből, ez eszközértéken majd 20 Mrd forint és marketing beruházásként további 5 Mrd forintot invesztáltak. Ha ehhez hozzáadjuk az állami képzésből bekerülő közel 2 000 fogorvos, fogászati asszisztens képzési költségét és a működéshez szükséges magánerős felnőttképzés árát, akkor mindösszesen minimum 55-60 Mrd Ft került eddig befektetésre. Ez a terület, 2007-re, a közben megerősödött európai versenytársak árlenyomó piaci viszonyainak együttes hatása mellett azonban szolgáltató-oldali létszámát tekintve is telítődni látszott, miközben már, a közvetett statisztikai adatok szerint, évi 80 ezer fogászati turistát látott el. Ezekben az években évi 80-90 Mrd Ft összbevételt termelt, amiből az orvosi szolgáltatások ellenértéke évente hozzávetőlegesen 70 Mrd forint volt, de ennek negyedét-harmadát a betegközvetítők lefölözték. Azért persze jól ment. Mindenki fejlesztett, hitelt vett fel, jött a beteg.azonban megállapítható, látható volt, hogy a romló külpiaci és belpiaci hatások mellett, az önszabályozó mechanizmussal formálódott szektor komoly stratégiai hiányosságokkal bírt: Nem volt összefogás, egységes kereskedelempolitika, sem marketingkommunikáció, sem minőségbiztosítás és sorolhatnám. Ehhez jött még hozzá, hogy a globális változásokat, a hitelválságot önerőből feldolgozni képtelen, de alapvetően és bizonyítottan jól működő szektortól még mindig távol marad a magyar állam. Ezért mára veszélybe került az elmúlt években axiómaként emlegetett állítás: Magyarország az európai fogászati turizmus központja.
A kérdés tehát, hogy van-e erre a helyzetre gyógymód? A mi válaszunk az, hogy igen, van. És ez a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program A Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program olyan modulárisan felépített, dinamikus gazdaságfejlesztési és egészségturisztikai modell, amelynek célja Magyarország európai piacvezető szerepének megőrzése és a versenyképesség fenntarthatóságának biztosítása a fogászati turizmus területén. A modell multiplikátor hatása nem csak a közvetlen fogorvosi szolgáltatásokra vonatkozóan, hanem az addicionális területeket tekintve is fenntartható növekedést biztosít a program működésében, működtetésében résztvevő partnerek számára. A Program átfogóan optimalizálja az egyes részterületek erőforrásait, eszközeit és kutatással, fejlesztéssel, innovációval, továbbfejlesztett folyamatmenedzseri elvekkel, módszerekkel irányítva összességében az ágazat egészének a versenyképesség-javulását eredményezi mind a nemzetközi, mind a hazai keretek között. Ahhoz, hogy a megoldásig eljussunk azonban, a szakértő csapatnak diagnosztizálnia kellett a problémákat és az én feladatom ezen belül az ágazati sajátosságok felmérése és az adott probléma nagyságának függvényében a lehető leggazdaságosabb és optimális megoldás kidolgozása volt. Nézzük melyek voltak azok az okok, amelyek nehéz helyzetbe hozták ennek az ágazatnak a szolgáltatóit: 6 gócpont: általános működési irányelvek, adminisztratív sztenderdek hiánya egységes minőségbiztosítási irányelvek hiánya közös marketing alapra helyezett, marketing kommunikációs és értékesítési politika hiánya az individuális határokon túli, már közösségi, ágazati érdekképviselet hiánya betegközvetítői jutalékszintek eltúlzott mértéke általában vett összefogás hiánya Ezek a problémagócok azonban egyetlen egy esetben sem fogorvosszakmai, vagy orvostudományi problémákat mutattak, mutatnak. Nem a szűken vett fogorvosi szakmával van a probléma, hanem ahogyan az egyik konzultáción Önök megfogalmazták, az öt az egyben magyar recept szerint Önök mindent csinálnak, mert mindent csinálniuk kell. Fogorvosok, marketingesek, értékesítők, adminisztrátorok, praxis menedzserek egyben. A gond tehát egyszerre van a praxisban és a praxison kívül. Egy világhírű magyar tudós azonban egyszer megfogalmazta, hogy két paradoxon jobb, mint egy, hiszen akár egy megoldást is sugallhatnak. A mi elképzelésünk szerint olyan programra van szükség, amely egyszerre veszi célba az 1. az eltorzult piaci helyzetet létrehozó, piacba beékelődött közvetítői oldalt, akik tulajdonképpen kényszerműködésbe sodorták, sodorják, sodorhatják a vállalkozásokat, 2. a szigorúan vett fogorvosi szakmát és a szakmai működési színvonalat veszélyeztető szakbarbárokat, hiszen a pácienseknek kell egy szolgáltatási biztonság, egy szolgáltatási garancia ez az értékesítési politika egyik legfontosabb eleme
Hogyan érjük ezt el? Mit kell tennünk a cél eléréséhez? A cselekvési tervünk 12 pontja. 1. Átfogó piackutatást kell szerveznünk, hiszen ilyen a világon még sehol nem készült a fogászati turizmusról és annak közvetlen hatásiról. 2. Működési sztenderdek kialakítása a rendelő/ turizmus ágai /páciens tengelyen, a rendelők méretének figyelembe vételével. 3. Akkreditációs struktúra kialakítása, az egészségügyi tárcával és az EMKI-vel együttműködve. 4. A fentiekre alapozott garanciarendszer megteremtése, páciensnek, partnereknek egyaránt. 5. A jelenlegi, bruttó fogszakorvosi bevételt terhelő, véleményünk szerint non-szensz mértékű már 25-30%-ra nőtt betegközvetítői jutalékszintek piaci eszközökkel történő letörése. Ezért 8 nyugat európai országban, 25-30 irodával létrehozunk egy piacszervező érdekképviseleti hálózatot. Tulajdonképpen ez a közvetlen értékesítés az Orvosi Turizmus Iroda egyik fő feladata. 6. Az így keletkezett bevételből azonnali, átlátható piac- és szolgáltatásfejlesztés, működési folyamatoptimalizálás indulhat, és az így felszabaduló pénztömeg hatékonyabb felhasználása valósulhat meg. 7. Közös marketing alapra helyezett, marketing- és kommunikációs stratégia megvalósítása. 8. Páciensirányítási rendszer kifejlesztési és működtetése, eredményeinek újrafelhasználása további piacszerzés és szolgáltatás fejlesztés céljából. 9. Pénzügyi háttérrendszer működtetése piaci szereplők működési biztonságának megteremtése, az adósság spirál megszüntetése. A program pénzügyi modulja lehetővé teszi a költségek közösségi optimalizálását. 10. A közvetítőktől elvont és így felszabadult, fogászatoknál maradó árréstömeg, a programhoz csatlakozott partner vállalkozásoknál adósságcsökkentést, adózási fegyelem növekedést, munkaerő-piaci fejlesztést, vállalkozásfejlesztést tesz lehetővé, mind technológiai, mind felnőttképzési fronton. Ehhez saját forrásainkból közvetlen segítséget is nyújthatunk. 11. A program megvalósítása során keressük az együttműködési lehetőségeket a meglévő állami támogatási programokkal, azért, hogy a saját rendszerünkből fakadó források kombinálásával szinergiát és nagyobb eredményt lehessen elérni. 12. Megpróbálunk egy üzleti alapra helyezett perspektívát kínálni a jövendő orvosoknak, hiszen a végzett fogorvos hallgatók gyakran elhagyják az országot, vagyis a magyar adófizetők támogatásával, lényegében megelőlegezett hozzájárulásával megszerzett képzettségüket más országban kamatoztatják. Ez az országnak veszteség, és az államadósságot gyarapítja. Ezt szeretnénk megállítani egy ajánlattal. Az eredményeket tehát úgy érhetjük el, ha egy átlátható, kiszámítható, fenntartható üzleti ajánlatot teszünk, a piac teljes egészének orvostanhallgatótól az államháztartásig.
Mit érünk el ezzel? Önök, a kormány azért indította el az Új Széchenyi Tervet, hogy az a hazai vállalkozások támogatásával a növekedés és megújulás motorja legyen. Mi azért indítottuk el a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programot, hogy az Új Széchenyi Tervben kitörési pontként meghatározott magyar egészségiparon belül, az orvosi szolgáltatásokon alapuló turizmus zászlóshajóját, a magyar fogászati turizmust megerősítsük, felfejlesszük. Azért, hogy alkalmassá váljon arra, hogy az európai és a nemzetközi egészségiparba vele, rajta keresztül betörjünk minőségi, akkreditált, garantáltan jól működő, jól szervezett és biztonságos orvosi szolgáltatásokon alapuló egyéb egészségügyi szolgáltatással is. Ehhez piaci hitelesség kell, amit csak munkával, kemény munkával tudunk megszerezni. A jelenleg beutazó, külföldi páciensek össz. létszámát 3 év alatt megduplázzuk, 5 év alatt megháromszorozzuk. 3000 új munkahelyet tudunk teremteni és a munkavállalók tudását folyamatosan fejleszteni akarjuk. 5 év múlva, már évi két millió szállodai vendégéjszakát generálhatunk. A jól szervezett pénzügyi struktúra és működési biztonság miatt előzetes becsléseink alapján az államháztartásnak négy év alatt kb. 60 Mrd, 10 év alatt közel 250 Mrd plusz bevételt hozhatunk. Ennek a munkának tehát értelme van. Ennek most lehetősége és kiemelt jelentősége van, és én hiszem azt, ha Magyarország európai piacvezető a fogászati turizmus területén és ehhez még európai szinten is egyedi termék- és szolgáltatásfejlesztési koncepcióval is kilép a piacra, akkor itt nem szabad megállni. Én úgy érzem most jött létre egy olyan összefogás az ágazatban, ami egy ekkora vállalkozáshoz szükséges. Ha sikeresen működik ez az összefogás, olyan dolgot vihetünk véghez együtt, amilyet az elmúlt 10 év alatt nem sikerült éppen az összefogás hiánya miatt. Mindehhez azonban a szakmai kontroll elengedhetetlen. Ezért határoztunk úgy, hogy értő szakemberek kezébe adjuk az orvos-szakmai területeket érintő végső döntést. Létrehoztuk tehát a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program Professzori Tanácsát. Engedjék meg, hogy bemutassam Önöknek a Professzori Tanács tagjait: Prof. Dr. Nagy Katalin tanszékvezető egyetemi tanár, a SZTE FogOrvostudományiKar Dékánja, a Magyar Implantológiai Társaság elnöke Prof. Dr. Hegedűs Csaba, tanszékvezető egyetemi tanár, a DE FogOrvostudományiKar Dékánja, a Magyar Fogpótlástani Társaság Elnöke Prof. Dr. Dr. Piffkó Józsefet, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság Elnöke, a nemzetközi master program magyarországi igazgatója Elfogadta felkérésünket Prof. Dr. Fejérdy Pál, a SE FogOrvostudományiKar Dékánja és Prof. Dr. Gera István, tanszékvezető egyetemi tanár, a SE Parodontológiai Klinikájának igazgatója. Ők hallgatóikkal együtt, online követik az eseményeket. Ezúton is köszönjük Önöknek a részvételt abban a fejlesztésben, mely szándékaink szerint hatalmas lehetőséggel bír a jövő magyar fogorvosai, fogszakorvosai, implantológusai számára.
A kialakult helyzet megoldásához tehát nekünk nem ötletekre, hanem konkrét cselekvési tervre van szükségünk. A végrehajtás azonban éppen olyan fontos, mint a terv, bár kétségtelen, hogy a jó terv sokat segít. Ezért a következő és legfontosabb lépések a végrehajtásé kell legyenek. Most lesz a tervből program. Ez a Program alkalmazkodik az Új Széchenyi Tervhez. Paritásban van a Széll Kálmán tervvel, a Semmelweis tervvel is. Lehetőségeket ad más kiemelt nemzeti programoknak, hogy csatlakozzanak hozzánk, mint például a Balaton Fejlesztési Program. És szeretném ünnepélyesen bejelenteni, hogy együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyar Turizmus Zrt.-vel. S itt nem állnánk meg. Már dolgozunk azon, hogy Magyarország piacvezető szerepének biztosítása mellett a Visegrádi Négyek csoportjában regionális, közös integrációs politikával lépjünk majd fel az európai versenypiacon, és azt is gondoljuk, hogy lehetőségünk lesz együttműködni Horvátországgal is. Teller Ede, a Corvin-lánc birtokosa, egyszer azt monda, hogy..a tudomány, a technológia - ezt világosan és erősen akarom mondani - nem old meg minden problémát. De tudomány és technológia nélkül semmiféle problémát nem lehet megoldani Tisztelt Miniszterelnök Úr, Miniszter Úr! Államtitkár Asszony, Államtitkár Urak! Tisztelt Professzorok, Hölgyeim és Uraim! Én azt gondolom a jelenlévők többsége által képviselt Magyar Fogorvos-tudomány mellett, melynek a fogszakorvosok, professzorok az alkotói, formálói, alkalmazói az általunk képviselt Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program, a technológia. Mi, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt., mint a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program bonyolítója a fogorvosi szakma, közgazdászok, jogászok, marketingszakemberek, és szakmai szervezetek támogatásával ezen a programon dolgozunk. Úgy dolgozunk, ahogyan egy vecsési fogászat tulajdonosa vállalkozásának adott nevében már tökéletesen, és példaértékűen megfogalmazta: Foggal, s örömmel! Köszönöm a figyelmet! Szűcs László elnök-vezérigazgató Orvosi Turizmus Iroda Zrt. Herceghalom, 2011 április 21. www.mftf.hu Orvosi Turizmus Iroda Zrt. Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft.