V.modul: Tanösvény A természet és a kulturális örökség iránti felelősség fejlesztése a tanításban Gyakorlati példa a tantárgyakon átívelő oktatás számára 1. Bevezető Európát sokszínűség és nagy különbségek jellemzik. Az iskola egyik legsürgetőbb feladata, hogy felismerje és tiszteletben tartsa ezt a különbözőséget. Különösen érvényes ez a fenntartható fejlődésre irányuló képzésben, ahol a természet és a kulturális örökség a legelső értékek között szerepel. Minden fontos európai dokumentumban megtalálhatjuk ezt a témát. Ebből a szempontból az iskola még mindig nagyon passzív szerepet tölt be, és még mindig alig veszi ki a részét a reális aktuális problémák megoldásában. Ennek az a következménye, hogy a fiatalok nagyon keveset tudnak a környezet alakításának jelentőségéről, mert még mindig nagyon sajátos tartalmakat tanulnak, amelyeknek alig van közvetlen közük a saját életvilágukhoz. Alig jut el hozzájuk felszólítás, hogy vállaljanak tevékeny szerepet a környezetük fenntartható alakításában. A megkérdezett tanulók megerősítették ezt a helyzetet (lásd az EUBIS kérdőíveket www.eubiscomenius.eu), és olyan mozgósító, életközeli iskolára vágynak, amelyben átvehetik a tanulásukért a felelősséget. Ezért kell az iskolának és a tanításnak nyitnia. A tanítás nem maradhat az osztályterem falai közt, hanem össze kell kapcsolódnia a környezettel. Olyan változtatásokat kell véghezvinni, hogy a természeti és környezeti kérdéseket lokális szinteken is figyelembe vegyék. A tanulókat aktívan be kell vonni a környezeti kérdésekbe, hogy megismerjék és tiszteljék ezt az örökséget. E munkához olyan innovatív módszerek kellenek, amelyekkel képessé tesszük a fiatalokat arra, hogy aktív szerepet játsszanak a környezetükben, és kialakíthassák ez irányú saját kompetenciáikat. Itt jönnek segítségünkre a tanösvények. A tanösvény a definíció szerint egy olyan, jelzéssel ellátott ösvény, amely vagy a természetben vagy egy településen halad, és amelyet irányjelző és információs táblák követnek. 1-től 3 km hosszú lehet, és a pihenés, kikapcsolódás és informálás célját tölti be. A tanösvények szólnak fiatal és idősebb embereknek egyaránt, vagyis mindenkinek. A kikapcsolódás mellett a látogatók megismerik a természet és a természeti folyamatok, valamint a kultúrtörténeti 82
események közti összefüggéseket, és ezeket az információkat összehasonlíthatják az aktuális helyzettel. Ezen a tanulási terepen olyan szemináriumokat is lehet kínálni, amelyek a turizmus számára is értéket képviselnek, ráadásul a helynek, a falunak elismerést hoznak. Egy tanösvény kialakítása sok munkát igényel, és számot tart minden lehetséges partner (intézmény) összefogására. A helyi lakosoknak, a községek képviselőinek, főiskoláknak és iskoláknak együtt kell működniük, közösen kell az ismereteket összegyűjteniük, és még a finanszírozási lehetőségekről is együtt kell gondolkodniuk. A felelős részvétel kérdése például itt komoly kifejezésre juthat. Az iskola ebben az összefogásban a tudásközpontot képviseli, és aktívan közreműködhet az ösvények felszerelésében, az információk összegyűjtésében és ábrázolásában. A tanulók nagyon sokat tanulnak, miközben projektmunkában tájékoztató táblákat készítenek, feladatokat, praktikus tartalmakat dolgoznak ki. De fordítva is elmondhatjuk: a tanösvényen szerzett tapasztalatokat hasznosítani lehet az iskolai tanításban is. A tanösvény kialakítása során minden intézménynek/résztvevőnek megvan a maga specifikus feladata. A falu gondoskodik a(z anyagi) támogatásról, felállítja a tájékoztató táblákat, és rendben tartja a tanösvényt, a főiskola a szakmai alapvetésért felelős, az iskola felhasználja a tanításában a tanösvényt, és ösztönzi a célközönség részvételét. 2. Célok és metodikai-didaktikai útmutatók A tanösvények jó példái a természet és a kultúra interpretációjára, és jó lehetőséget jelentenek az EUBIS-célok megvalósítására: megismerhetünk és kipróbálhatunk metodikai eszközöket bátoríthatjuk a fiatalokat az aktív, cselekvő részvételre a tanításban, iskolai életben és a nagyobb közösségben fokozhatjuk az iskola, a közösség és Európa iránti érdeklődést kipróbálhatjuk a részvételt ösztönző módszereket és stratégiákat, amelyek a tanítási és tanulási kultúrát továbbfejlesztik A workshop során a következő célokat érjük el: kialakítunk és használunk iskolán kívüli tanulási helyszíneket a tanítás számára tudatosítjuk a saját régió természeti és kulturális örökségét megismerjük a fejlődés tervét iskolán kívüli partnereket vonunk be a tanítási és tanulási folyamatba részvételre mozgósító tanítási és tanulási módszereket alkalmazunk Miközben a tanösvény témájával foglalkoznak, a tanulók megtanulják felismerni a kultúra és a természet jellemzőit, megismerik a múlt és a jelen közötti kapcsolatot, információkat kapnak a természeti és kulturális örökségről, és értékelik azokat, aktív szerepet játszanak a tanösvény létesítésénél, gyarapítják a környezet és az ember iránti felelősségtudatukat, tanulnak a környezetüktől, és a felismeréseiket megvalósítják a gyakorlatban, 83
tapasztalatszerzés útján tanulnak, és hasznos ismeretekre tesznek szert, aktiváló tanulási módszereket alkalmaznak, kutatási szellemet alakítanak ki magukban, gyakorolják a csapatmunkát, komoly motivációt alakítanak ki magukban, fejlesztik környezettudatosságukat, olyan tudásra tesznek szert, amely mélyen beléjük ágyazódik, megtanulják összekötni az elméletet és a gyakorlatot. 3. Tartalmak és megvalósításuk A workshop több fázisból áll: 1. fázis: Hogyan alakítunk ki egy tanösvényt? A résztvevőket elsőként megismertetjük a tanösvény filozófiájával. Ezután fontos információk következnek a tanösvény tervezéséről és kivitelezéséről, amelyeket ajánlatos figyelembe venni. a) A tanösvény előkészítése gondolati modell alapján (1. feladatlap) b) Brainstorming: a tanösvény tervezése és felépítése c) Egy saját tanösvény kifejlesztése (2. feladatlap) 2. fázis: Az iskolán kívüli partnerek bevonása (falu, szervezetek, iskolák, főiskolák) a) Partnerkeresés és kapcsolatfelvétel b) Az együttműködés koordinálása c) A munka felosztása az egyes partnerek között d) Információcsere és döntéshozatal 3. fázis: Finanszírozás a) Finanszírozási terv kidolgozása b) Szponzorok keresése 4. fázis: a) A tanösvény területének meghatározása b) Előzetes tervek a tanösvény lehetséges helyét illetően 5. fázis: a) Az első látogatás és a terep szemrevételezése 84
b) A terület jellemző tulajdonságainak gyűjtése és meghatározása (pl. jellemző növények és állatok, az objektumok ismertetőjegyei, vízmennyiség, különböző tevékenységekre lehetőségek ) c) A tanösvény jellegének meghatározása (pl. vízi tanösvény, történelmi tanösvény, erdei tanösvény ). A tanösvénynek csak egy központi témája van. 6. fázis: a) Azoknak a pontoknak a meghatározása és felvázolása, ahol a tájékoztató táblák lesznek b) Információgyűjtés (könyvek, brosúrák, újságok, folyóiratok, interjúk, a helyi lakosság élményei, internet ) c) A tájékoztató táblák szövegeinek összeállítása (3-4. feladatlap) 7. fázis: a) A tanösvény vonalának és a tájékoztató táblák helyének ellenőrzése 8. fázis: a) A tájékoztató táblák megfelelő formájának és nagyságának kijelölése b) A tanösvényről szóló brosúra/szórólapok tervezése c) Esteleges kiegészítő anyagok tervezése (reklám, plakát, képeslap, póló, stb.) 9. fázis: a) A tájékoztató táblák felállítása (együttműködve a faluval, önkéntesekkel) b) A tanösvény ápolása és karbantartása 10. fázis: a) A tanösvény hivatalos megnyitója (6. feladatlap) Tanulók gyakorlati munka közben 4. Ötletek a további munkához Azok a tanárok, akik részt vettek a workshopon, továbbadják ismereteiket a tanulóknak. Munka a tanulókkal/a tanösvény felkeresése: a) A tanár versenyt rendezhet a tanösvényen/a tanösvényről, amelynek során a gyerekek kiscso- 85
portban (4-5 tanuló) különböző feladatokat oldanak meg (tájékozódás a természetben, víz- és talaj-meghatározások, kulturális emlékek felfedezése, történelmi tartalmak megismerése, interjúk, természet-megfigyelések, stb.) b) A tanár úgy alakítja ki a tanulási folyamatot, hogy a tanulók előállhassanak olyan ötletekkel, amelyek további foglalatosságokat követelnek. Itt akár új tanösvények kialakítása is felmerülhet, de szóba kerülhetnek változtatások is a már meglévő tanösvénnyel kapcsolatban. A kulcskérdések: Milyen mértékben fejlődtek a tanulók kompetenciái? Mennyiben erősödött az egyes tanulók öntudata? 5. Áttekintés: feladatlapok 1. feladatlap: A tanösvény bemutatása gondolati modell segítségével 2. feladatlap: Az én tanösvényem 3. feladatlap: Az én tájékoztató táblám 4. feladatlap: Kritériumok a tájékoztató táblák szövegeihez 5. feladatlap: Brosúrakészítés 6. feladatlap: A tanösvény megnyitója 6. Források és hivatkozások Brameier, U. (2003). Wasser - das "blaue Gold", Praxis Geographie, 33 (7.8), 46-51. http://www.sigov.si/mop/podrocja/uradzaokolje_sektorvarstvonarave/uvn_za_mop/slo/ podrocja/narava/interpretacija_narave/knjiznica/knjiznica_clankov.htm Kokalj, I. (2005). Vodna učna pot ob reki Temenici. Maribor: Pedagoška fakulteta Maribor. Kosi, B. (2005). Vodno gozdna učna pot "Mrtvice reke Mure". V A. Vovk Korže in K. Prah (Ur.), Vodne učne poti izobraževanje javnosti za varovanje okolja (str.57-59). Maribor: Pedagoška fakulteta Maribor. Limnos, Ekoremediacije v celostnem upravljanju z vodami, 2005. Ogorelec, B. (2002). Naravni parki: informiranje/interpretiranje/izobraževanje http://www. sigov.si/mop/podrocja/uradzaokolje_sektorvarstvonarave/uvn_za_mop/slo/podrocja/ narava/interpretacija_narave/knjiznica/knjiznica_clankov.htm (2005.12.20.) Ogorelec, B. (2004). Zakaj zavarovana območja potrebujejo interpretativne poti? Radovanovič, S., Varl, V. in Žiberna, I. (1999). Koroška A-Ž, priročnik za poslovnega človeka. Murska Sobota: Pomurska založba. Regionalni razvojni program statistične regije Koroška. (2001). Pridobljeno 20. 12. 2005, iz http://www.rzpr-koroska.si (2006-05- 10-). Slovenija vodna učna pot Evrope. (2005). Ljubljana: Filozofska fakulteta, Oddelke za geografijo. 86
7. Kapcsolattartó Prof. Dr. Ana Vovk Korže / Prof. Dr. Bojan Borstner / Vesna Jurač Univerza v Mariboru Filozofska Fakulteta International Centre for Ecoremediations Koroška cesta 160 2000 Maribor, Slowenien Ana.vovk@uni-mb.si Vesna.jurac@uni-mb.si 8. Függelék (feladatlapok) 1. feladatlap: A tanösvény bemutatása gondolati modell segítségével HELYSZÍN erdő, falu FAJTÁK vízi tanösvény, történelmi tanösvény. CÉL pihenés, kikapcsolódás DEFINÍCIÓ TANÖSVÉNYEK MEGALKOTÓK tanárok, hallgatók PARTNEREK falu, főiskolák, iskolák TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK, BROSÚRÁK, PLAKÁTOK 87
1. feladatlap: Az én tanösvénye Név (minél eredetibb, annál jobb, mert fel kell keltenie a figyelmet): A tanösvény fajtája: Helyszín: Hosszúság: Nehézségi szint: Szükséges idő: Minek vagy kinek szenteljük? A tervezésnél és a végrehajtásnál közreműködnek: Finanszírozás: A tanösvénynél a legfontosabbnak tartom (tájékoztató táblák tartalma): 88
Vázold fel a saját tanösvényedet, és jelöld be, hová helyeznéd el a tájékoztató táblákat! Jelölések 3. feladatlap: Az én tájékoztató táblám Az én tájékoztató táblám Cím: Szöveg (maximum 7 mondat legfeljebb 100 szó): Fotó/vázlat/rajz 89
4. feladatlap: Kritériumok a tájékoztató táblák szövegeihez a) Minden tábla csak egy témáról szólhat. b) A témáknak rövidnek és tömörnek kell lenniük (maximum 100 szó), és érdekesen (mondjuk, mint egy mese) legyenek bemutatva. c) Kerüljük a komplikált magyarázatokat, de ne is banalizáljuk el a témát. Mondjunk le a szakkifejezések használatáról, ha nem lehetséges, akkor magyarázzuk meg őket! d) A téma címe legyen rövid és érdekes! e) A szöveg akkor érdekes az olvasónak, és akkor ösztönzi a végigolvasásra, ha a környékről szóló meséket, legendákat, szójátékokat, ellentéteket és hasonlatokat tartalmaz. f) Ügyeljünk a nyelvhelyességre és az adatok pontosságára! g) A képanyag tükrözze vissza a szöveg tartalmát! Ügyeljünk rá, hogy a mennyiségét ne vigyük túlzásba! h) Ha elkészült a szöveg és a képanyag, a tervező kialakítja a tábla végső formáját. 5. feladatlap: Brosúrakészítés CÍM? A KÖZREMŰKÖDŐK FELADATAI? TARTALOM? BROSÚRÁT KÉSZÍTÜNK A TANÖSVÉNYRŐL FINANSZÍROZÁS? MILYEN INFORMÁCIÓKRA VAN SZÜKSÉGÜNK? SZÍNVÁLASZTÁS 90
6. feladatlap: A tanösvény megnyitója a) A megnyitó előkészítése: meghívók, lehetséges érdeklődők, a megnyitóünnepség célja, felelősök, segítők b) Kapcsolatfelvétel a sajtóval/ regionális televízióval c) Az ünnepélyes megnyitó programjának összeállítása (a tanösvény bejárása, beszédek, kulturális program, fogadás; azt is tisztázni kell, ki segít a megnyitó előkészületeiben, stb.). d) Brosúrák/szórólapok/ információs füzetek terjesztése e) Ötletek és javaslatok gyűjtése, hogyan lehet a tanösvényt a jövőben a legjobban hasznosítani (értékelő űrlapok/kérdőívek szerkesztése) 91