3. Fészekmélység. I 0 I k = 3 log(d k / h) + 3 log(e) (D k h) (3.1)

Hasonló dokumentumok
Magnitudó (átlag) <=2.0;?

7. A Kárpát-medence földrengés veszélyessége

Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, március 4. (BME, Kmf.16.

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

A legpusztítóbb természeti katasztrófa?

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ

Földrengés veszélyeztetettség

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések

MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA

MTA 188. közgyűlése. Paks II atomerőmű telephely-vizsgálatának tudományos eredményei: Földtani, tektonikai kutatások. Horváth Ferenc.

Modern fizika laboratórium

BAF KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI PROGRAM SZEIZMOLÓGIAI MONITOROZÁS

GPS mérési jegyz könyv

Atomi er mikroszkópia jegyz könyv

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

geofizikai vizsgálata

Zajvédelmi alapállapot, háttérterhelés vizsgálata. Eger, Déli iparterület és környezete

Modern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben

Peltier-elemek vizsgálata

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Eddigi tanulmányaink alapján már egy sor, a szeizmikában általánosan használt műveletet el tudunk végezni.

PISA2000. Nyilvánosságra hozott feladatok matematikából

Kéregmozgás-vizsgálatok a karon: múlt és jelen

Segítség az outputok értelmezéséhez

SZEIZMOLÓGIA. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter

SZEIZMOLÓGIA. Összeállította: dr. Pethő Gábor

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva

(tk oldal) GEOGRÁFIA

1. csoport. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékmennyiség (mm)

Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6

STATISZTIKA I. Centrális mutatók. Helyzeti középértékek. Középértékek. Bimodális eloszlás, U. Módusz, Mo. 4. Előadás.

Bevezetés a földtörténetbe

Csapadékmaximum-függvények változása

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről

Diszkréten mintavételezett függvények

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

A kérdőívet kitöltő tagszervezetek száma régiónként

RÖVID KÖZLEMÉNYEK. A Kárpát-medence földrengés - ve szély eztetettségéről

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése

A domborzat szerepének vizsgálata, völgyi árvizek kialakulásában; digitális domborzatmodell felhsználásával

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)

Nehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával

Jegyzőkönyv A lágymányosi kampusz területe: Felhasznált eszközök: 3 méteres mérőszalag, papír, ceruza/ toll, vázlatos térkép a területről

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE

Matematika. Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakgimnázium OM azonosító: Telephelyi jelentés Telephely kódja: 001

Validálás és bizonytalanságok a modellekben

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

A kecskeméti földi tünemény

Országos kompetenciamérés. FIT-jelentés. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:

Andrija Mohorovičić és egy megkésett centenáriumi emlékezés

Országos kompetenciamérés. FIT-jelentés. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján ( )

Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó. Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely március 18.

Mérnökgeodéziai hálózatok feldolgozása

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán

1. ábra Modell tér I.

Modern Fizika Labor Fizika BSC

FIT-jelentés :: Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai É. u. 8/A OM azonosító: Telephely kódja: 001

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)

Szeizmológia & Szeizmikus kutatás. Összeállította: dr. Pethő Gábor

FÖLDRENGÉSI SZABVÁNYOK FEJLŐDÉSE ÉS ALKALMAZÁSA ERDÉLYBEN THE EVOLUTION AND PRACTICE OF SEISMIC CODES IN TRANSYLVANIA

Előszó. International Young Physicists' Tournament (IYPT) Karcolt hologram #5 IYPT felirat karcolása D'Intino Eugenio

Normális eloszlás tesztje

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

Attól, hogy nem inog horizontális irányban a szélességi- és hosszúsági tengelye körül sem.

A hibrid hajóhajtás alkalmazási lehetősége a folyami közforgalmú közlekedésben

Boda Erika. Budapest

Helymeghatározás. Hol vagyok a világban?

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

Magyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W

A Pannon-medence szeizmicitása

A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter

VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT

Rugalmas állandók mérése (2-es számú mérés) mérési jegyzõkönyv

Méréselmélet és mérőrendszerek

ÉGHAJLAT. Északi oldal

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

Hőkamerás épületdiagnosztika - Iwood Kft.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia március 18.


FORD FOCUS Focus_346_ _V4_cover.indd /12/ :34

FIT-jelentés :: Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. OM azonosító: Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

A kedvezményes mennyiség éves elszámolása a naptári év végét követő első elszámoló számlában, azaz az éves leolvasást követően történik meg.

Mérési hibák

DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

Átírás:

3. Fészekmélység A földrengés katalógus 28 földrengése közül csupán 3751 rengésnek - az adatállomány 18%-nak ismerjük a fészekmélységét. Az adatbázisban egyaránt található műszeres megfigyelésekből számított mélységérték s izoszeizta térképek alapján becsült fészekmélység. Az utóbbi un. makroszeizmikus fészekmélység száma azonban elenyésző, mindössze a mélységadatok kb. 4%-a. A földrengések alapadatai közül a rengések fészekmélysége a legnehezebben meghatározható forrásparaméter. A műszeres mélység-meghatározás legfőbb nehézsége abban áll, hogy nem ismerjük kellő pontossággal a szeizmikus hullámok sebességét a mélység függvényében s gyakran az észlelési adatok száma sem kielégítő. Az adatbázis műszeres mélységadatait általában valamelyik szeizmológiai kiértékelő központ jelentéséből vettük, melyek különböző becslési eljárások eredményei. Mivel a földrengések nagy része lakosság által nem is észlelhető, így legtöbb esetben - az intenzitás adatok hiányában makroszeizmikus mélységbecslés eleve kizárt. Azon földrengéseknél, ahol az izoszeizta térképek legalább három izoszeiztát tartalmaztak egységes módon történt a makroszeizmikus fészekmélység meghatározása (Zsíros 1996). A háromnál kevesebb izoszeiztával rendelkező rengéseket mivel ezeknél hibaszámítás nem végezhető a vizsgálatokból kizártuk. A mélységbecsléshez használt intenzitás-gyengülési modell a Kövesligethy (196) formula volt: I I k = 3 log(d k / h) + 3 log(e) (D k h) (3.1) ahol: I epicentrális intenzitás I k intenzitás értéke D k hipocentrális távolságban D 2 k = R 2 k + h 2 R k k. izoszeizta sugárértéke (km) h fészekmélység (km) - abszorpciós együttható (km -1 ) log(e).4343 A fenti összefüggés alapján összesen 1 földrengés makroszeizmikus fészekmélységét határoztuk meg. A műszeres forrásparaméter meghatározás során gyakran rögzített fészekmélységgel számolnak, s természetesen ezen fix értékeket nem kívántuk az adatbázisba bevenni. Azon mélységértékeket szintén kihagytuk a katalógusból, melyek relatív számítási hibája elérte a 1%-ot. Az összes 3751 mélységérték 1 km és 291 km között változik, s az egyes mélységértékek gyakorisága jelentősen különbözik. 13

Sekélymélységű (1-65 km) rengések a Kárpát-medence egész térségében keletkeznek, de a középmély-fészkű (66-3 km) földrengések a Kárpátok DK-i kanyarulatában (Háromszék-Vrancsaföld) koncentrálódnak. 3.1. ábra. A földrengés katalógus sekély (1-65 km) fészekmélységű rengéseinek területi eloszlása. Felhasznált rengések száma: 2359. 3.2. ábra. A földrengés katalógus középmély (66-3 km) fészekmélységű rengéseinek területi eloszlása. Felhasznált rengések száma: 1392. 14

A sekély ill. középmély fészekmélységű földrengések területi eloszlását a 3.1 ill. 3.2 ábrákon láthatjuk. A fészekmélységek gyakoriságát vizsgálva (3.3 ábra) a Háromszék-Vrancsaföld földrengéseit figyelmen kívül hagyva a Kárpátmedencében legnagyobb gyakorisággal a 7 km-es mélységérték szerepel, s az összes 184 földrengés 65%-a az 5-15 km-es mélységintervallumból ered. Az átlagmélység 12.6 km. 14 12 Gyakoriság 1 8 6 4 2 5 1 15 2 25 3 35 4 55 6 65 3.3. ábra. Fészekmélységek gyakorisága a Kárpát-medencében (.É-.É; 13K-28K) az 1 65 km-es mélységtartományban. A Háromszék-Vrancsaföld zóna (.5É-.5É; 25.5K-28K) földrengéseit az adatbázis nem tartalmazza. A vizsgált rengések összes száma 184. A Háromszék-Vrancsaföld zóna földrengéseinek fészekmélység gyakoriságát a 3.4 ábra mutatja be. Az 1-3 km-es mélységtartomány összes rengéseinek száma 1919, melyből 555 rengés (29%) sekélymélységű (h=1-65 km), míg 1364 földrengés (71%) közép-mélyfészkű (h=66-3 km). Az átlagmélység 95.2 km. Szembetűnő a 1, 12, 13, 14 és 1 km-es fészekmélységek kiugró gyakorisága, s ez arra enged következtetni, hogy az adatbázis ezen rengéseinek egy részénél a fenti mélységértékek valószínűleg szubjektív becslések (rögzitett, fix értékek) s nem számítások eredményei. A 3.4 ábrán bemutatott gyakoriság durván három csoportra bontható; a sekélyrengések ~15 km körüli centrummal, valamint a középmély-fészkű rengések ~8 km és ~13 km körüli központtal. 15

6 Gyakoriság 4 3 2 1 2 4 6 8 1 12 14 16 18 2 3.4. ábra. Fészekmélységek gyakorisága a Háromszék-Vrancsaföld forrászónában (.5É-.5É; 25.5K-28K) az 1-2 km-es mélységtartományban. A vizsgált rengések összes száma 198. A középmély-fészkű rengések forrásvonulata (Háromszék-Vrancsaföld zóna) a 3.5 ábra tanúsága szerint DNY irányban mélyülve 7-17 km mélységtartományban a legmarkánsabb, s 2 km alatt már csak szórványosan találhatók források. A fenti ábrákon jól látható a kéregrengések elkülönülése az asztenoszférába bukó litoszféra lemezdarab földrengéseitől km mélység környékén ami e térségben a Moho szint mélysége (Lenkei, 1999). Többen (Oncescu et all. 1984, Sparkman 199) valószínűnek tartják hogy a 1-2 km mélyre nyúló litoszféralemez (Horváth 1983, Lenkey 1999) km körüli mélységben megszakad. A 1 és 12 km közötti mélységben tapasztalható szeizmikus aktivitás gyengülése (lásd 3.4 és 3.5 ábra) is a litoszféra lemez bizonyos gyengülését jelezheti. 16

25.5 26. 26.5 27. 27.5 28..5..5..5 1 1 1 1 2 2 2 2 A 3 3 25.5 26. 26.5 27. 27.5 28. Földrajzi hosszúság (K) 1 1 1 1 2 2 2 2 B 3 3.5..5..5 Földrajzi szélesség (É) 3.5. ábra. Földrengések fészekmélységeinek eloszlása a Háromszék-Vrancsaföld forrászónában (.5É-.5É; 25.5K-26.5K) a keleti földrajzi hosszúság (A) és az északi földrajzi szélesség (B) függvényében. Felhasznált rengések száma: 1919. 17