A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések

Átírás

1 A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések FÖLDRAJZ 1

2 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Mélységi magmatizmus Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk. Érckiválás. 2

3 Ha a magma kijut a földfelszínre láváról beszélünk. A kilépés helyén tűzhányó, más néven vulkán alakul ki. A láva kihűlésével keletkező kőzetek a kiömlési kőzetek. Felszíni vulkánosság 3

4 Kiömlési kőzetek: andezit bazalt riolit Gyors kihűlés kis szemcsés kristályok. 4

5 Tűzhányók eloszlása és a kőzetlemezek 5

6 A magma: - hőmérséklete igen magas oC, - nagy mélységből, az asztenoszférából érkezik, - fémekben nagyon gazdag: magnézium, vas, mangán - SiO 2 -ban szegényebb bázisos kőzetek (bazalt) - Vulkánjainak működésére elsősorban a lávaömlés jellemző - Formái: Jellegzetes gömbölyded formák párnalávák,pajzsvulkánok. - Pl. Bükk-hegység peremén fekvő Darnóhegyen és a szarvaskői Várhegy sziklabércein. 6

7 Vulkánosság közeledő lemezszegélyeknél A közeledő lemezeknél, nagyon agresszív vulkánok alakulnak ki. Kitöréseik gyakran katasztrofálisak pl. Vezúv i.sz.79, Krakatau 1883, 7

8 Az alábukó óceáni kőzetlemez anyagát és az általa szállított, tengeri üledéket a lefelé növekvő hőmérséklet megolvasztja. Ez körülbelül 100km-es mélységben következik be. A friss olvadék reakcióba lép a mélyben levő anyagokkal, keveredésükből robbanékony elegy keletkezik, amely a kőzetlemez törésein felfelé igyekszik. Így alakult ki a Csendes-óceán két partjának és Eurázsiának legtöbb vulkánja. 8

9 Láva: -SiO 2 -ban gazdag, savanyú - fémekben szegény, - sűrű folyó, andezites riolitos. Vulkáni formák: A váltakozóan települő lávából és törmelékből (tufából) meredek falu vulkáni kúpok, rétegvulkánok (sztratovulkánok) alakulnak ki. Ezek közé tartoznak Földünk legszabályosabb vulkáni kúpjai pl. Vezúv, Fuji, Etna. 9

10 Rétegvulkán részei: 1. Láva 2. Magmakamra 3. Kráter 4. Kürtő 5. Vulkáni törmelék Parazita vulkán 10

11 A vulkáni utóműködés 1. Szolfatára: forró ( C-os) vízgőz és kénvegyületek (kénhidrogén, kén-dioxid) felszínre törése. 11

12 2. Fumarola: különböző kémiai anyagokat tartalmazó, 100 C feletti hőmérsékletű gőzömlés. 12

13 3. Gejzír: 100 C-nál kisebb hőmérsékletű forróvíz-kitörés. 13

14 4. Mofetta: A száraz mofetták CO 2 gázt, a nedves mofetták szénsavas vizet, savanyúvizet szolgáltatnak. A savanyúvizeket Erdélyben borvizeknek, a Felvidéken csevicének nevezik. Torjai büdösbarlang 14

15 Földrengések A földkéregben és a földköpenyben lejátszódó folyamatok (kőzetlemezek mozgása, magmaáramlás stb.) hatására feszültségek halmozódnak fel, amelyek földrengések formájában oldódhatnak. A feszültség feloldódásának a helye a rengésfészek (hipocentrum), ahonnan a földrengéshullámok kiindulnak, ennek felszíni vetülete a rengésközpont (epicentrum). A hipo- és az epicentrum közötti távolság a fészekmélység. 15

16 16

17 Földrengések eloszlása és a kőzetlemezek 17

18 A földrengések csoportosítása Keletkezésük alapján: 1. Tektonikus rengések: Az összes földrengés mintegy 90 %-a tartozik ebbe a csoportba, elsősorban a lemezhatárokon pattannak ki. 2. Vulkanikus rengések: A vulkáni működéssel kapcsolatos magmamozgás, gázkitörés következtében kipattanó, helyi jellegű, viszonylag enyhe földrengések. 3. Beszakadásos rengések: Föld alatti üregek beomlása következtében kipattanó gyenge földrengések. Nukleáris- vagy bányarobbantások mesterséges rengéseket idézhetnek elő. 18

19 Fészekmélységük alapján: 1. sekélyfészkű rengések (h=33 km) 2. közepes fészkű rengések (h= km) 3. mélyfészkű rengések (h= km) 19

20 A földrengések erőssége A földrengések erősségét kétféle skálán mérhetjük: Mercalli skála 12 fokozatú és a földrengés által létrehozott látható változások, károk alapján alakították ki. 2. Richter skála fölfelé nyitott, a szeizmográf által rajzolt szeizmogramon mérhető amplitúdó alapján állapítják meg a földrengés méretét. Az eddig mért legerősebb földrengés 8,9 volt (Chile, 1960). 20

21 A földrengések kísérőjelenségei: Tűzvész Cúnami (szökőár) 21

22 A kőzetlemezek és a hegységképződés FÖLDRAJZ 2 2

23 A gyűrődés A gyűrődés során a két irányból összenyomott kőzetrétegek meghajlanak,összepréselődnek. A gyűrődés eredményeként boltozatból és teknőből álló redők jönnek létre. 23

24 Redőtípusok: Ha a kétoldalról jövő nyomás egyenlő nagyságú, álló-, ha különböző, ferde- és fekvő redők keletkeznek. A ferde redők távolabbi felszínekre is áttolódhatnak, takaróvá alakulhatnak. A takaróredők legjellegzetesebb előfordulásait az Alpokban találjuk. 24

25 Gyűrt rétegek 25

26 A vetődés Ha a töréssík két oldalán fekvő szilárd,merev kéregdarabok egymáshoz viszonyítva elmozdulnak, vetődésről beszélünk. A vetődések a kőzetlemezek egyes részeit rögökre darabolják. 26

27 Vetődéses elmozdulástípusok: I. szerkezeti vagy töréslépcső: Ha a vetősíkok párhuzamosak és az egyes rögök elmozdulása azonos irányú, de eltérő mértékű.pl:budai-hg.,pilis II. tektonikus árok: Ha két vetősík közötti rög a mélybe zökken.pl:móriárok,tanganyika-tó III. sasbérc: Ha két vetősík közötti rög kiemelkedik.pl:gellérthegy IV. tektonikus medence: Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedés.pl:párizsi-medence,bécsimedence 27