Óraterv Földrengések Görögországban Feladatlap

Átírás

1 Bevezetés: Görögország mindig is a szeizmolóialag legaktívabb országok egyike volt, és most is Európa legaktívabb országa. Ezért a földrengések térbeli (földrajzi) eloszlásáról, méretéről és helyzetéről, valamint a nagyságáról szóló közötti adatok nagyon fontosak Görögország számára. A Földközi-tenger keleti részén három kőzetlemez találkozik, az Eurázsiai, az Afrikai és az Arábiai. A nagyobb lemezek mozgása kisebb lemezeket mozdít meg, és ezeknek a kislemezeknek az alakja és mozgása határozza meg a földrengések helyét és nagyságát a régióban. Dél-Görögországban a szeizmotektonikai tevékenységért elsősorban az Afrikai lemez és a relatívan kicsi Hellén-Török lemez egymáshoz képest történő mozgása felel. A közép- és észak-görögországi sekélyebb (50 km-nél kisebb mélység) földrengések az Eurázsiai lemez és a kicsi ütközésének következményei. Ez a kis lemez az Eurázsia lemezhez képest délnyugati irányba mozog 30 mm/év sebességgel. Az Afrikai lemez a Hellén-Török lemez lemez alá bukik a Hellén ív mentén: nyugatról, Peloponnesus felől Krétát és Rodoszt érintve halad Nyugat-Törökország felé kb. 40 mm/év sebességgel. Kisebb földrengések (50 km-nél kisebb mélység) fordulnak elő a két lemez törésvonala mentén. Közepes mélységű földrengések (50 km-nél nagyobb mélység) fordulnak elő ott, ahol az Afrikai lemez Közép- Görögország, a Dodecanese és Cyclades-szigetek alá bukik. A feladat leírása: Ebben a feladatban a tanulók vizuálisan megjelenítik a Görögország területén előforduló földrengések térbeli eloszlását. Kijelölik a földrengésveszélyes területeket Görögországban, és összefüggést keresnek a földrengések és a tektonika lemezek, ill. a törésvonalak között. Végül megnevezik azokat a városokat, amelyeket földrengések fenyegethetnek. sorszám Utasítások inotes Tanár / Oktató tevékenysége Tanuló / Résztvevő tevékenysége 1 Nyissuk meg az ArcMap-et, kattintsunk A new empty map -re és OK. 2 Adjuk hozzá a sat_pedagogue.tif réteget. 1 Foldrengesek-Gorogorszagban-Earth.doc

2 Figyeljük meg alaposan a térképet és válaszoljunk a következő kérdésekre: 1. Jelölj ki (írj le) néhány olyan helyet, ahol földrengés lehetséges. 2. Hogyan választottad ki ezeket a helyeket?. 3. Milyen nagyobb városok vannak ezek közelében? - 2 -

3 3 Most összehasonlítjuk a feltételezéseinket a valós adatokkal az ArcGIS segítségével. Távolítsuk el a sat_pedagogue.tif réteget a képernyőről és adjuk hozzá a következő réteget: SEISMOI.shp Azután az akto.shp réteget is adjuk hozzá. 1 A pontok azoknak a földrengéseknek helyeit mutatják a térképen, amelyek 1901 januárja és 2009 szeptembere között történtek, és nagyságuk a Richter skálán 4,0 vagy annál nagyobb volt. 4. Ott vannak a földrengések, ahol vártad őket? Sorold fel azokat a területeket ahol helyes választ adtál. 5. Milyen hasonlóságokat figyelhetsz meg a térképen? Adjuk a térképhez a Fault.shp réteget. (ld. a következő kép) 1-3 -

4 6. Hol fordulnak elő földrengések? Tudsz magyarázatot adni? Milyen összefüggés van a földrengések és a görögországi szeizmotektonika között? 4 Nézzünk az adatok mögé: nyissuk meg a vulkánok rétegének adattáblázatát. Válasszuk a DEPTH nevű oszlopot és rendezzük az adatokat mélység szerint: a legmélyebbtől haladjunk a legsekélyebbig. Most a földrengéseket a mélységük szerint csoportosítjuk a térképen. A kategóriákat önállóan megváltoztathatjuk. A különböző csoportokat (különböző mélységű földrengéseket) jelöljük más színnel a térképen A különböző csoportok alapján próbálj meg válaszolni a következő kérdésekre Hol fordulnak elő Görögországban a) kis mélységű földrengések (fókusz 50 km-nél nem mélyebb), b) közepes mélységű (mélység 50 és 100 km között) és c) nagyon mély földrengések (fókusz mélyebb, mint 100 km)

5 8. Hol fordulhatnak elő Görögyországban nagy pusztítást okozó földrengések? Mentsük el a térképet földrengések.md néven. Nézzük meg a következő honlapokat, ahol további információkat találhatunk a görög földrengésekről: eec IME_MAPS/inde_en.htm A földrengéseket erősségük (Richter-skála) szerint is csoportosíthatjuk. Válasszunk egy fokozatos színskálát graduate color a szimbólum számára (pl. sötét pirostól a világos rózsaszínig). Másik lehetőség, hogy különböző méretű szimbólumokat alkalmazunk. 34 Válasszuk ki a 20 legnagyobb földrengést az adattáblázatból. A kiválaszott elem (sor) a térképen is sárgával kerül kijelölésre. Ha bezárjuk az adattáblázatot, akkor a 20 legnagyobb földrengést látni fogjuk a térképen. 5 Ennél bonyolultabb összefüggést is kerestethetünk: "DEPTH" < 10 AND "RICHTER" >= 6, etc. így az összes 10 km-nél mélyebb, és 6-nál nagyobb erősségű földrengést eltérő színnel fogja jelölni a térkép Zárjuk be a Select by Attributes funkciót és az adattáblázatot, hogy meg tudjuk nézni a térképet. 9. Milyen hasonlóságokat látsz? Tudsz magyarázatot adni miért épp ott fordulnak elő a legnagyobb és a legkisebb földrendések? - 5 -

6 10. Az egyforma erősségű földrengések közül melyik okozza a legnagyobb pusztítást a felszínen a) az epicentrum (foci) felett és b) az epicentrumtól távolabb a közepes mélységű vagy a kismélységű vulkán? Indokold meg a válaszaidat. 6 Keressünk városokat nagy és kis földrengés veszéllyel. Adjuk a térképünkhöz a town shp -t réteget, és jelöljük ki azokat a városokat, amelyek lakossága nagyobb, mint fő (Adattáblázat: POP01) 1 Aktiváljuk a SEISMO rétegünket és hozzunk létre egy új réteget az általunk választott szempontok szerint. 11. Sorolj fel 5-5 várost nagy és kis földrengés veszéllyel. Hozzunk létre egy 60 kilométeres pufferzónát az általunk választott SEISMO rétegből. A könnyebb kezelhetőség érdekében a pufferzóna színe legyen átlátszó Válasszuk a hollow -t

7 Az ArcMap most létrehoz egy új réteget, amely a metszeteket fogja mutatni. Kb. Így fog kinézni a térképünk: Mentsük el a térképet Készítsünk egy földrajzi térképet, amely az közötti földrengéseket ábrázolja, északjellel, jelmagyarázattal és léptékkel. (ld. a következő képeket) 22 Valahogy így néz ki a mi térképünk is. Nyomtassuk ki

8 Köszönjük a türelmet Ezt a projektet az Európai Bizottság támogatta. Jelen dokumentum csak a szerző véleményét tükrözi, és ezért a Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal az itt szereplő információk használatáért