Iparbiztonsági ismeretek
Az előadás tartalma A katasztrófavédelemről röviden Iparbiztonsági felügyelőség A kritikus infrastruktúra védelem Veszélyes áru szállítás (közúti, vasúti, vízi, légi) Veszélyes áru szállítási balesetek A katasztrófa-megelőzés alapjai a Seveso II. Irányelv tükrében Balesetek veszélyes üzemekben
A katasztrófavédelemről röviden BM OKF szervezeti felépítése Félkatonai szervezet (hivatásosok, közalkalmazottak, köztisztviselők is dolgoznak) Országos, területi és helyi szintű tevékenységek 3 fő szakterület: tűzvédelmi, iparbiztonsági és polgári védelmi főfelügyelőségek (+ nukleáris biztonság területe április 1-től)
A BM OKF Iparbiztonsági Főfelügyelőség 3 fő szakterület: veszélyes üzemek (alsó-, felső küszöbértékű üzemek, küszöbérték alatti üzemek, nukleáris biztonsági tevékenységek), veszélyes áru szállítás (közúti, vízi, légi, vasúti), kritikus infrastruktúra védelem.
A kritikus infrastruktúra védelem
A kritikus infrastruktúra védelem minden dolog amelyek megsemmisülése, működésének vagy szolgáltatásainak alacsonyabb szintje, elérhetőségének megszűnése vagy csökkenése valamilyen támogatott objektumra, folyamatra jelentős (ebben az esetben egyértelműen negatív) hatást gyakorol. olyan gazdasági feltételek (úthálózat, kikötők, közművek, műtárgyak, közoktatás stb.) gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatban, de közvetve befolyásolják a termelés fejlesztésének lehetőségeit kritikus infrastruktúra fogalma: egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtő, a gazdaság működését elősegítő vagy lehetővé tévő azon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összessége vagy ezek részei, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési feltételeire negatív hatással jár.
A kritikus infrastruktúra védelem EU-s irányelvek már vannak: Az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló 2008/114/EK Hazai jogrendbe való beültetés folyamatban van Célkitűzések 3 fő irányvonal szerint határozhatók meg: a megelőzés, felkészülés és az ellenálló képesség kialakítása
Veszélyes áru szállítás (közúti, vasúti, vízi, légi)
Veszélyes áru szállítás A közúti közlekedés tekintetében az ADR (A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) a vasúti szállításban a RID (A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Szállítására vonatkozó Európai Megállapodás) a belvízi közlekedésben pedig az ADN irányadó (A Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló szabályzat) A hazai jogrendszer részét képezik. A jogszabályokat 2-3 évente felülvizsgálják, korszerűsítik. A szabályok kiterjednek a szállítható veszélyes anyag fajtájától, kezelésétől kezdve, a különböző csomagolási módokon, csomagolóeszközök anyagán, kialakításán át, a tartályok méretezésére, gyártására, jelölésére. Ezeken túl meghatározzák, a szállító jármű kialakítását, a küldeménydarabok, a tartályok megjelölését, a konkrét szállítás lebonyolítását is.
Veszélyes áru szállításra vonatkozó jogszabályok Az ADR, a RID és az ADN a veszélyes árukat osztályokba, illetve alosztályokba sorolja. 1. Robbanóanyagok és tárgyak 1.1. Olyan anyagok, amelyeknél a teljes tömeg felrobbanásának veszélye fenn áll 1.2. Olyan anyagok, amelyek a kivetés veszélyével járnak 1.3. Tűzveszélyes anyagok 1.4. Olyan anyagok, amelyek csekély robbanásveszélyt jelentenek 1.5. Rendkívül érzékeny anyagok, amelyek tömegrobbanás veszélyét jelentik 1.6. Érzéketlen tárgyak, amelyeknél nem áll fenn a tömegrobbanás veszélye
Veszélyes áru szállításra vonatkozó jogszabályok 2. Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok 2.1. Gyúlékony gázok 2.2. Nem gyúlékony, nem mérgező sűrített gázok 2.3. Belégzéskor mérgező gázok 3. Gyúlékony, folyékony anyagok 4. Gyúlékony, szilárd anyagok, öngyulladásra hajlamos, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok 4.1. Önreaktív anyagok, szilárd robbanóanyagok 4.2. Öngyulladásra hajlamos anyagok 4.3. Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok 5. Gyújtóhatású anyagok és szerves peroxidok 5.1. Oxidáló anyagok 5.2. Szerves peroxidok
Veszélyes áru szállításra vonatkozó jogszabályok 6. Mérgező anyagok, fertőző anyagok 6.1. Mérgező anyagok 6.2. Fertőző anyagok 7. Radioaktív anyagok 8. Maróanyagok 9. Különféle veszélyes anyagok és tárgyak Besorolás: vizsgálatok alapján (név, UN szám)
Veszélyes áru szállításra vonatkozó jogszabályok Az ADR és a RID előírásai alapján a veszélyes anyagot szállító járműveket a jogszabályban meghatározott módon és helyeken meg kell jelölni. Megvalósítás: veszélyességi bárcával, veszélyt jelző táblával, feliratozással, valamint a fuvarokmányokban is szerepelnie kell az anyag tulajdonságainak A bárca alsó sarkában meg kell adni az áru veszélyességi osztályát, alosztályát. A szerepük az, hogy színükkel és egyszerű szimbólumokkal felhívják a figyelmet az anyagba rejlő veszélyekre FONTOS A BÁRCÁK KÉSZSÉGSZINTŰ ISMERETE!
Jelölésekkel, információkkal kapcsolatos előírások A veszélyességi táblák két félék lehetnek: kisméretű (30 x 12 cm) szám nélküli narancssárga tábla, normál méretű (30 x 40 cm) tábla. A felső szám az anyag veszélyére utal, ez az úgynevezett Kemler szám. Az első számjegye a főveszélyt, a második és harmadik számjegye a járulékos veszélyt jelzi.
Jelölésekkel, információkkal kapcsolatos előírások A veszélyeket nyolc számjegyből állíthatják össze, ezek a következők: - 2. nyomás vagy vegyi reakció révén gáz kiszabadulása - 3. folyékony anyagok és gázok gyúlékonysága vagy önmelegedő folyékony anyag - 4. szilárd anyagok gyúlékonysága vagy önmelegedő szilárd anyag - 5. gyújtó ( égést tápláló ) hatás - 6. mérgező képesség vagy fertőzésveszély - 7. radioaktivitás - 8. maróhatás - 9. spontán heves reakcióveszély Ha a veszélyt egyetlen számmal ki lehet fejezni, akkor a szám mögé nullát írnak. A kettőzött szám fokozott veszélyre hívja fel a figyelmet. Két vagy három összetett szám összetett hatásra utal. Ha a Kemler számok előtt X áll az azt jelenti, hogy az anyag vízzel veszélyesen reagál.
Jelölésekkel, információkkal kapcsolatos előírások A harmadik jelölési mód a feliratozás, ez általában a bárcák, és az UN számok mellett szerepel. A termék pontos nevét vagy kezelési útmutatóját tartalmazza, pl. szállítás alatt kinyitni tilos. A fuvarokmányokból ki kell derülnie a szállított anyag pontos ADR RID szerinti megnevezésének, osztályának, az anyag UN számának. Ezen kívül a feladó és a címzett nevének, címének, valamint a szállított anyag tömegének is szerepelnie kell benne. Az írásbeli utasításban meg kell adni az anyag veszélyét, azt, hogy mit kell tenni ha kiszabadul, milyen védőfelszerelést, tűzoltóanyagokat lehet használni.
Veszélyes árut szállító jármű balesete esetén felmerülő feladatok A legfontosabb feladatok a beavatkozások során: felderítés, adatgyűjtés és elemzés szükséges erők-, eszközök riasztása, helyszínre rendelése életmentés a lakosság és az illetékes védelmi vezető tájékoztatása tűzoltás- műszaki végrehajtása mentés a lakosságvédelmi intézkedések és biztonsági rendszabályok bevezetése utómunkálatok.
Veszélyes árut szállító jármű balesete esetén felmerülő feladatok A helyszínre érkezés után el kell végezni a veszélyes anyag azonosítását, és a lehető legtöbb információt kell gyűjteni a jelenlévő anyagról, annak hatásairól. Ezeket az információkat értékelve közben a felderítést továbbra is folyamatosan végezve kell a végrehajtandó feladatokat meghatározni. Helyszíni szakértőként bevonhatók a KML, illetve a KMSz.
A katasztrófa-megelőzés alapjai a Seveso II. Irányelv tükrében
Balesetek: 1976. július 10. Seveso, Olaszország 2 kg dioxin kikerülése 600 embert kitelepítése 2000 ember dioxin mérgezése (37000 érintett) Körülbelül 10 négyzetmérföld földterület és növényzet azonnal elszennyeződött A helyben termesztett élelmiszer felhasználását több hónapra megtiltották és a felső talajréteget el kellett távolítani és elégetni Állatállomány megsemmisítése (80.000 db)
2000. május 13. Enschede, Hollandia 21 ember meghalt 1000 ember megsebesült 400 m - es sugarú körön belül az összes épület megsemmisült.
2001. szeptember 21. Toulouse, Franciaország 29 ember meghalt (22 dolgozó) 2442 ember megsérült több, mint 500 ház lakhatatlanná vált több, mint 11 000 otthon megsérült A teljes költség 10-15 milliárd FF
Pyro-Technic Kft. Törökbálint 2004. augusztus 05. 3 FŐ ELHUNYT 10 FŐ MEGSÉRÜLT 70 épület károsodott Közúti balesetek 8 gépkocsi károsodott
A súlyos balesetek elleni védekezés - elhatárolás HATÁSOK -Levegőszennyezés -vízszennyezés -Talajszennyezés -a környezet egyéb változásai -természeti veszélyek -súlyos ipari balesetek -(egyéb) VÉDETT ÉRINTETTEK Emberi élet és egészség, környezet (levegő, víz, talaj, tájkép, történelmi épületek, természetvédelmi terület, épített környezet, stb.) ESZKÖZÖK -Engedélyezés (EIA, IPPC, Seveso, ATEX, Mv-i Irányelvek) -Településrendezési tervezés -Büntetőjog -Védelmi tervezés -Ipari politikák és hasonló gyakorlatok -(egyéb)
Jogi környezet Uniós és nemzetközi szabályok Seveso II. irányelv ~ a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK Tanácsi Irányelv Seveso II. irányelv módosítása ~ 2003/105/EK Irányelv Ipari Baleseti ENSZ EGB Egyezmény
Az Irányelv célja A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek - megelőzése, - továbbá az emberre és a környezetre való hatásaik csökkentése, abból a célból, hogy a Közösség teljes területén biztosítsák a magas fokú védelmet következetes és hatékony módon.
Az Irányelv végrehajtása a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet
Az Irányelv szerint besorolt alsó és felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek megoszlása iparáganként Veszélyes ipari üzemek tevékenységi körök szerinti megoszlása Általános vegyipar Egyéb Erőmű Gázipar 19 12 1 6 5 10 14 15 Gyógyszergyártás Műanyagipar Műtrágya raktározás 6 Növényvédőszer gyártó és raktározó Olajipar 22 5 7 43 Raktár, logisztikai központ Repülőtér Robbanóanyag, lőszer, pirotechnika Veszélyes hulladék
Üzemeltetői kötelezettségek a jelenlévő veszélyes anyag mennyiségének függvényében SEVESO Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Küszöbérték alatti üzem ------------------ NEM SEVESO-s ÜZEM Felső küszöbértékű üzem Alsó küszöbértékű üzem Küszöbérték alatti üzem --------------------- Nem Seveso-s üzemek biztonsági jelentés készítése; adatszolgáltatás a külső védelmi terv készítéséhez (önk. és hatósági feladat); biztonsági irányítási rendszer kiépítési és működtetése bejelentési kötelezettség, biztonsági elemzés készítése; súlyos baleset-megelőzési célkitűzések; adatszolgáltatás a településrendezési tervezés (önk. és hatósági feladat); belső védelmi tervezés; baleseti jelentési kötelezettség, bejelentési kötelezettség, ha a hatóság előírja, akkor súlyos káresemény elhárítási terv készítése, illetve külső védelmi terv hez adatszolgáltatás ---------------------------------------------------------------------------- veszélyes anyagokkal kapcsolatos kémiai biztonsági szabályok; vízminőségi kárelhárítási üzemi terv; veszélyes hulladék létesítmények havária terve veszély-elhárítási alapterv készítése; tűzoltási terv készítése; munkavédelmi előírások; tűzvédelmi előírások műszaki biztonsági előírások
Köszönöm a figyelmet! Jó tanulást!