Cigányvadászat Magyarországon 20. 2014. January 22. C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán! Két és félévi monstre tárgyalássorozat után augusztus 6-án, elsõ fokon ítéletet hirdetett Miszori László tanácsa a Budapest Környéki Törvényszéken. Az elsõ és másod rendû vádlott Kiss testvérek, Árpád és István és a harmadrendû Petõ Zsolt, amennyiben jogerõre emelkedik a verdikt, életük végéig rácsok mögött maradnak. A negyedrendû Csontos Istvánra már letöltött négy év után további kilenc év fegyházbüntetés vár, amelybõl feltételesen nem szabadulhat. (Lásd: Számokba fojtva c. írásunkat.) Bár az ítélet szigorával a közvélemény többsége egyetértett, már a hiányos vádiratból kiderült és a tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy nem mindenki ült a vádlottak padján azok közül, akik elkövetõként, avagy megbízóként-felbujtóként, anyagi és /vagy pszichikai segítõként kapcsolódhattak a debreceni bûnszervezethez. És nem emeltek természetesen azóta sem vádat a hanyag, nemtörõdöm rendõri és titkosszolgálati vezérek ellen sem. Írásunkban az ítélet elemzése mellett a - sem a vádban, sem pedig az ítéletben nem nevesített - lehetséges segítõi-támogatói kör nyomába eredtünk. Hátha az eddig szõnyeg alá söpört tények a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tényfeltáró munkacsoportját is érdeklik. llatorvosi ló hat halottal Az ügyben már a kezdet kezdetén kiderült, hogy az eljáró hatóságok (rendõrség, tûzoltóság, egészségügy) és a titkosszolgálatok (NBH, KBH) súlyos, ügydöntõ jogszabálysértéseket és hanyagságokat követtek el. Jó magyar szokás szerint (vö.: következmények nélküli ország ) a legfelsõbb felelõsök közül ezért senkit sem vontak büntetõjogilag felelõsségre, és alighanem már nem is fognak. az a büntetõeljárás, amely Kiss Árpád Sándor ellen is folyik, nem más, mint a magyar igazságszolgáltatás állatorvosi lova, a maga minden nyûgével, bajával, törvénytelenségével -szögezte le védõi perbeszéde legelején Bérdi Zsolt, az elsõ rendû vádlott ügyvédje. A negyedrendû Csontos István védõje az ügyészség tevékenységérõl nyilatkozott kritikusan: Részletesen kifejtettem, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint mi az ügyészség kötelessége, s ebbõl mit teljesített, mit nem. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a vád képviselõje az igen hosszadalmas vádbeszédében mintegy szándékosan kihagyott fontos, védencemre nézve kedvezõ bizonyítékokat, míg más bizonyítékokat - így
tanúvallomásokat - ugyan megemlített, de csak egy-egy mondatot ragadva ki azokból. A Büntetõeljárásról szóló törvény szerint az ügyész kötelessége, hogy mind a terheltet terhelõ és mentõ, mind a büntetõjogi felelõsséget súlyosító és enyhítõ körülményeket az eljárás minden szakaszában figyelembe vegye. Az Ügyészségrõl szóló törvény szerint az ügyészek a törvényekben elõírtaknak megfelelõen, következetesen és méltányosan járnak el, ügyészi kötelezettségeiket legjobb szaktudásuk szerint teljesítik. Ebbe nem fér bele álláspontom szerint az, hogy a vádhatóság nivellálja a védencemre kedvezõ nagyszámú szakvéleményt, illetve az állításait, alátámasztó vallomásokat. Természetesen bármelyik ügyben - jogszabály alapján persze - jogos elvárás, hogy a vádhatóság bizonyítékokkal támassza alá azt, amit vádiratba foglal, vagy a perbeszédben elõad. Ha ez elmarad, nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Az ítéletben is benne van, hogy a besenyszögi vadász házában, amikor a támadásokhoz használt fegyverek egy részét elrabolták, Kiss Árpádon, öccsén és Petõ Zsolton kívül járt valaki (Csontos István akkor még nem csatlakozott a csoporthoz). Már a vádirat rögzítette, hogy ezt a személyt nem tudták a rendõrök kézre keríteni. Hasonlóképpen, a nagycsécsi, két ember halálát okozó gyilkos lövöldözés helyszínén a fent már említett három elkövetõ cipõtalp-lenyomatain túl egy negyediket (nem Csontosét) is rögzítettek a nyomszakértõk. Valaki, vagy valakik tehát immár ötödik éve rejtve maradtak. Merthogy az elkövetõk mellett tippadók, felderítõk és finanszírozók is tartoztak Perényi 1. cigányvadászaihoz, ahogy azt a csoport szellemi vezére, Kiss Árpád fenyegetésképpen többször is hangoztatta, úgy a negyedrendû vádlott Csontos, mint a sorozatgyilkosság koronatanúja (bár Bérdi ügyvéd szerint inkább korona nélküli koronatanú, Fehérné Nyalka Éva ( a Perényi 1. zenei klub programszervezõje,, Kiss Árpád munkaadója és szeretõje -T.J.) elõtt. Miszori bíró egyébként úgy bánt a mindenkinek Nyafiként bemutatkozó asszonnyal, mint a hímes tojással, aki hiába vonta vissza rendõrségi vallomásait a bíróság elõtt, nem tudta megtéveszteni a ravasz tanácselnököt. Sõt inkább egyre mélyebbre ásta szeretõjét és társait a gödörbe. Tudjuk, többet ér egy tanú vádhatóságnak és a bíróságnak, mint egy sokadrendû vádlott, (aki, ha úgy gondolja, hallgathat) ám mégis csak furcsa, hogy egy notórius hazudozó amazon, aki rendõrségi vallomásai szerint legalább ugyanannyit tudott kedvenc munkatársai éjszaki portyáiról, mint a bûnsegédként elmeszelt Csontos István, szabadlábon szövögetheti tovább zavaros álmait. Még csak személyazonosságát sem kell megváltoztatni, Debrecenbõl sem kell elköltöznie, mint amivel az elsõ napokba neki felkínált, aztán magyarosan meghiúsult vádalku járt volna. (Persze, milyen alapon kérem számon az igazmondást egy megfélemlített, szerelmes asszonytól, amikor egy állami alkalmazott, a katonai titkosszolgálat felesküdött tisztje felettesei parancsára (!) hazudik a független magyar bíróság elõtt?!) Formai hibák, bírói bizonyosság Éppen a Budapest Környéki Törvényszék tanácsvezetõ bírája volt az, aki szisztematikus következetességgel és gyilkos iróniával mutatott rá a hatóságok (rendõrök tûzoltók, mentõk) elképesztõ baklövéseire, szakmai inkompetenciájára. A pert végig kísérõk számára ezért is volt több mint meglepõ a Miszori bíró által az ítélet indokolásában levont következtetés: szükségesek és felhasználhatók azok a bizonyítékok,
melyek a formai hibák (kiemelés tõlem -T. J.) ellenére kerültek begyûjtésre. Az ilyen hibákkal terhelt bizonyítékok nem sértik a vádlottak jogait, formai és nem tartalmi hibák. Az összes feltárt bizonyíték alapján bírói bizonyossággal (kiemelés tõlem-t. J.) megállapítható, hogy a vádlottak voltak, akik elkövették a cselekményeket. A védõk nem hatódtak meg a bírói bizonyosságtól, õk éppen ellenkezõleg látták: a nyomozás anomáliai, a bizonyítási eljárás megannyi törvénytelensége miatt védenceik teljes, illetve részbeni felmentését kérték. Az ügyész az ítélet után Csontos István vonatkozásában súlyosbításért fellebbezett. Miszori László az ügyészi vádat ítéletében a különös kegyetlenséggel és bûnszervezetben való elkövetéssel fejelte meg. Ez utóbbi minõsítés kizárja, hogy az elkövetõk feltételesen szabadlábra bocsáthatók legyenek. A különös kegyetlenség minõsítést a tanácsvezetõ szerint az alapozta meg, hogy a gyújtópalackokkal támadó tettesek a legszörnyûbb kínokkal járó tûzhalált szánták áldozataiknak, s nem rajtuk múlott, hogy ez nem következett be. Az egymás szándékát ismerõ, azt erõsítõ tettesek a sorozatgyilkosságokat szemben az ügyész minõsítésével - bûnszervezetben követték el, végsõ céljuk az volt, hogy a senkinek sem ártó áldozatokkal sokkolják, a többségi magyarokkal szemben uszítsák cigányságot, kvázi polgárháborús helyzetet idézzenek elõ. Sem nyomozás nem térképezte fel, sem pedig az ügyészség nem tartotta lényegesnek tisztázni az elkövetõk szélsõjobboldali, félkatonai szervezetekkel való kapcsolatrendszerét. Ez a fajta hozzáállás, a szélsõséges, kivált neonáci ideológiák szerepének negligálása, elhazudása, de legalább is elmismásolása általános gyakorlat a mai magyar igazságszolgáltatásban. Holott a társaira valló negyedrendû vádlott akinek feltáró nyilatkozata nélkül aligha lehetett volna ítéletet hozni - a napnál világosabban elmondta, hogy az elsõ rendû vádlott kapcsolatban állt az illegálisan mûködõ újhungarista Magyar Nemzeti Arcvonallal (MNA). Errõl például, ki tudja miért, szó sincs a vádiratban. Elég lett volna a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozóinak és az ügyésznek tanulmányozni az interneten fellelhetõ újhungarista-neonáci honlapokat, például jövõnk. info portált, és egyértelmûvé vált volna számukra, hogy az MNA-sok katonai kiképzõ táborai, bakancsos túrázásai, bográcsozásai kísértetien hasonlítnak Kiss Árpád és társai szabadidõs életvitelére, annak ideológia gyökereire. Igaz, a debreceni fiatalemberek egy idõ után ráuntak az öncélú gyakorlatozásra, a virtuális akciózásra, és élesben támadtak. Jellemzõen ezeknek a kriptonáciknak a jellemtelen gyávaságára, hogy természetesen olyan szerencsétlen és védtelen szemeltek ki, támadtak meg orvul, akiknek az ellenállásától nem kellett tartaniuk. Szó sem volt tehát arról, amit az elméletgyártó szakértõk és vádirat a nyomán a média is visszaböfögött, vagyis, hogy azért támadtak becsületes, védtelen cigányokra, hogy ez által is fokozzák a cigányság megbotránkoztatását. Egyfenét. Miszori tanácsvezetõ indokolásában kifejtette, a bûnszervezetben együttmûködõ tettesek megbüntetése mellett ugyanolyan fontos cél, hogy az ítélet a jövõben mindenkit visszatartson attól, hogy akár csak eszébe jusson, ilyen, rasszista indíttatású cselekmények elkövetése. Tehát, amit a jogvédõ szervezetek mindannyiszor hiányoltak, immár kimondásra is került, mindazonáltal, hogy aljas indok minõsítés azt már amúgy is magában foglalta.
Ahogy az elõre borítékolható volt, a politikai pártok a maguk szájíze szerint értelmezték az ítéletet, és igyekeznek kampánycélokra felhasználni az ügy nyomozása során elkövetett jogsértéseket. Az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH)- amelynek a negyedrendû Csontos István a besúgója volt, és amelynek a tisztje Csontos kapcsolata - felettesei parancsára hazudott a bíróságon - gyászos, és mint kiderült bûnös szerepét tisztázandó- augusztus közepén még legalábbis- parlamenti tényfeltáró bizottságot is felállítanak a pártok. Hogy kik lapulnak még, és miért nem árulták el a kilétüket mindezidáig a cigányvadászok, természetesen nem tudom. Mindazonáltal tippeket én is tudnék adni az esetleges tippadókról, eszmei és anyagi támogatókról. Számokba fojtva 2008. március 7. - Besenyszög 2008. június 2. - Debrecen 2008. július 20. - Galgagyörk 2008. augusztus 7. - Piricse 2008. szeptember 4. - Nyíradony 2008. szeptember 28. - Tarnabod 2008. november 2. - Nagycsécs
2008. december 15. - Alsózsolca 2009. február 23. - Tatárszentgyörgy 2009. április 22. - Tiszalök 2009. augusztus 2. - Kisléta Hetvennyolc lövés, tizenegy Molotov-koktél, hat halott (köztük egy négyéves kisfiú) és öt sebesült. A Budapest Környéki Törvényszék 2013.augusztus 6-án kihirdetett, elsõfokú, nem jogerõs ítélete szerint: I. rendû Kiss Árpád Sándor vádlott bûnös - elõre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bûntettében, - 2 rendbeli fegyveresen, csoportosan elkövetett rablás bûntettében, - lõfegyverrel, lõszerrel való visszaélés bûntettében és - haditechnikai eszközzel való visszaélés bûntettében, ezért a bíróság - mint bûnszervezetben elkövetõt - életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektõl eltiltásra ítélte, azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
II. rendû Kiss István Zoltán vádlott bûnös - elõre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bûntettében, - 2 rendbeli fegyveresen, csoportosan elkövetett rablás bûntettében, - lõfegyverrel, lõszerrel való visszaélés bûntettében és - haditechnikai eszközzel való visszaélés bûntettében, ezért a bíróság - mint bûnszervezetben elkövetõt - életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektõl eltiltásra ítélte, azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. III. rendû Petõ Zsolt István vádlott bûnös - elõre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bûntettében, - 2 rendbeli fegyveresen, csoportosan elkövetett rablás bûntettében, - lõfegyverrel, lõszerrel való visszaélés bûntettében és - haditechnikai eszközzel való visszaélés bûntettében,
ezért a bíróság - mint bûnszervezetben elkövetõt - életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektõl eltiltásra ítélte, azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. IV. rendû Csontos István Csaba vádlott bûnös - elõre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bûntettében, mint bûnsegéd, bezért a bíróság - mint bûnszervezetben elkövetõt 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektõl eltiltásra ítélte, azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A tárgyalás-sorozat 2011. március 25. napján kezdõdött, a határozat kihirdetéséig 865 nap telt el. A bíróság az ügyben összesen 217 tanút és 42 szakértõt hallgatott meg. Az eljárás során a bíróság elmeorvos, pszichológus, mûszaki, nyomszakértõ, orvosszakértõ, fegyver-, informatikus-, fizikus szakértõ, hemogenetikus, tûzvédelmi, vegyész, távközlési, geológus és fotó-videó szakértõ segítségét vette igénybe. A büntetõtanács 167 tárgyalási napon tárgyalt és négy alkalommal tartott helyszíni szemlét. A bírósági eljárás folyamán 1010 különbözõ irat keletkezett, ezek közül csak a tárgyalási jegyzõkönyvek 5567 oldal terjedelmûek. Az eljárás során 107. 218.263 Ft bûnügyi költség keletkezett, ebbõl köteles az I. rendû vádlott 35 millió Ft-ot, II. rendû vádlott 32 millió Ft-ot, III. rendû vádlott 31 millió Ft-ot és IV. rendû vádlott 6 millió Ft-ot az államnak megfizetni. Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a C- PRESS Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Kérjük, hogy szóljon hozzá itt! http://www.facebook.com/hirugynokseg C- PRESS / nepszabadsag.hu