Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése Ferenczy György Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biokémiai folyamatok - Ligandum-fehérje kötődés kvantitatív jellemzése számítógépes modellezéssel megértése termodinamikája (kinetikája) befolyásolása gyógyszertervezés ferenczy.gyorgy@med.semmelweis-univ.hu 213.11.28 2 Alapok Számítás-mérés Víz szerepe Vázlat Ligandum-fehérje kötés lépései Termodinamikai mennyiségek és ligandum méret Számítási módszerek; 1 rész Ligandum-fehérje kötődés szerepe Jelátvitel G-fehérjéhez kapcsolt receptor Enzimkatalízis Citokróm P45 Transzkripció nukleáris receptorok Endogén és exogén (pl gyógyszer) ligandumok 213.11.28 3 213.11.28 4
LP L + P = [] ; pk [] d=-log(k d ) G bind = RT ln(k d /C ref ) G = H T S tipikus kísérleti körülmények (NPT) F = U T S F = -k B T lnz, Néhány összefüggés oldat számításánál gyakran használt (NVT, kanonikus) = - állapotösszeg (, ) csak egyszerű rendszerekre számítható 213.11.28 5 Szabadenergia Egyensúlyi állandó G b (kcal/mol) K d (mol/l) nem kovalens kötés tartománya -2-4 -6-8 -1-12 -14-16 1-3 1-6 1-9 1-12 + ;! = ; #! $% = &'()! * + *; + = * * ; # + $% = &'() + # = # + $% #! $% = &'() * * /.~. 2 3456/786 : / < ~1 :; <; =. > 3456/786 ~1 213.11.28 6 erős kötés biotin-avidin G=-2,4 kcal/mol K d =1-15 mol/l Kötési termodinamika mérése Izotermális titráló kalorimetria n, K d, H G, S korlátok: oldatban fehérje mennyiség (1-1 µg) áteresztőképesség Kötési termodinamika mérése Van t Hoff analízis () =?@?C AB A K d hőmérséklet függéséből H és S Kísérleti technikák Radioligandum leszorítás Tömegspektrometria Kromatográfia Felületi plazmon rezonancia (SPR) Korlát H hőmérséklet függése Extrapoláció ( S: 1/T=) 213.11.28 7 213.11.28 8
Hidrofób effektus Hidrofób effektus: Apoláris vegyület átvitele apoláris oldatából vízbe (szénhidrogén -> vízbe) Analógia: deszolvatáció ligandum-fehérje kötődéskor apoláris részek: oldat->kölcsönhatás egymással Apoláris kölcsönhatások megszűnése Üres hely betöltése az apoláris közegben Üreg kialakítása vízben Apoláris vegyület behelyezése Oldott anyag oldószer kölcsönhatás létrejötte Vízszerkezet átrendeződése hidrofób hidratáció Hidrofób effektus: Hidrofób effektus G nő 2 C: H és T S csökken, T S változás dominál Magasabb T G alig változik, de H nő és dominál energetikailag kedvezőtlen (kölcsönhatást feláldoz a rendezetlenség növeléséért) Magyarázat: hidrofób hidratáció lépésire koncentrál G pozitív 213.11.28 9 213.11.28 1 Hidrofób hidratáció Kulcstényezők az entrópia csökkenéshez: Vízmolekula kis mérete - üreg képződés Fehérje-ligandum kötődés lépései ligandum konformáció változás deszolvatáció fehérje konformáció változás deszolvatáció H-híd kötés az oldott molekulák közelében Erősebb és több H-hid jéghegy modell Erősebb, de kevesebb H-híd two-state modell Milyen mértékben felelősek a fentiek H és T S változásért? Nincsen általános érvényű kvantitatív modell! Fehérje-ligandum kompex fehérje-ligandum kölcsönhatás 213.11.28 11 a víz alapvető szerepet játszik a kötődésben 213.11.28 12
Kötődés kvalitatív termodinamikája Deszolvatáció (ligandum+fehérje) kedvező S (vízszerkezet változás) kedvezőtlen H Konformáció változás (ligandum+fehérje) kedvezőtlen H (kötés előtt optimális) Fehérje-ligandum kölcsönhatás kedvezőtlen S (korlátozott mozgás) kedvező H (poláris és van der Waals kölcsönhatások) Kötődés kvalitatív termodinamikája G, H, S szerkezeti elemekhez rendelése elvileg helytelen additivitás problémája H additivitás jó közelítés S additivitása rossz közelítés G, H, S tényleges lépésekhez rendelhető - állapotfüggvények G több ellentétes hatású tag összege 213.11.28 13 213.11.28 14 1 -TdeltaS (kj/mol) 8 6 4 2-2 -4-6 -8 Entalpia-entrópia kompenzáció Fehérje-ligandum rendszer kis szerkezeti változása tipikusan nagy és ellentétes irányú H és T S változást, és kisebb G változást eredményez a kompenzáció a jelenségek széles körében észlelt vízben és apoláris oldószerben egyaránt 1µM 1nM 1mM -1-14 -12-1 -8-6 -4-2 2 4 6 8 deltah (kj/mol) 213.11.28 15 Affinitás és molekula méret PNAS 1999, 96, 9997 213.11.28 16
Affinitás, entalpia és molekula méret Affinitás, entalpia, entrópia és molekula méret pkd 12 1 8 6 4 J. Chem. Inf. Model. 21, 5, 1536 pkh 25 2 15 1 5 2 5 1 15 2 25 3 35 4 45 5 HA Vegyületek elérhető kötődési szabadentalpiája (affinitása, pk d ) előbb meredeken nő, majd kismértékben nő a molekulamérettel (HA) -5-1 -15 5 1 15 2 25 3 35 4 45 5 Vegyületek elérhető kötődési entalpiája (pk H =- H/2.33RT) előbb meredeken nő, majd kismértékben csökken a molekulamérettel (HA) HA nehézatomok száma Az entalpia növelésének korlátja van A molekulamérettel a korlát csökken A molekulamérettel az affinitás és az entalpia korlátja ellentétesen változik 213.11.28 17 @ = D I = (JK = @ + C 2,33 &' C = 2,33 & Nagyméretű molekula kötődésénél entrópia dominál 213.11.28 18 H-bonds 7 6 5 4 3 2 1 5 1 15 2 25 3 35 4 HA ligand H-kötés és molekula méret Erős H-kötések száma fehérje-ligandum komplexekben a ligandum nehézatomszám függvényében. Függőleges szakaszok jelölik a standard deviációt. A függőleges vonal a fragmens határhoz tartozik. ~2 optimális ( közeli ) H-kötés H kis molekula méret függés size (Angstroms) 25 2 15 1 5 5 1 15 2 25 3 35 4 HA ligand H-kötés méret (folytonos vonal) és ligandum méret (pontozott vonal) fehérje-ligandum komplexekben a ligandum nehézatomszám függvényében. Függőleges szakaszok jelölik a standard deviációt. A függőleges vonal a fragmens határhoz tartozik. 213.11.28 19 Gyógyszerkutatási következmények Gyógyszerjelölt vegyületek affinitás növelése általában a molekula méretének növekedésével jár új kémiai csoportok bevitele miatt Nagyobb molekuláknál az affinitás növekedése döntően az apoláris deszolvatáció növekvő hozzájárulásának a következménye Így az affinitás (=kötődési szabadentalpia) javulása a molekula apolaritásának irányába hat entrópikus eredetű Az apolaritás kedvezőtlen tulajdonságok forrása: promiszkuitás (mellékhatások), metabolizmus, Az affinitás növelésénél a fentiek figyelembe veendőek: Kiegyensúlyozott affinitás vs. molekulaméret és apolaritás 213.11.28 2
Termodinamika és molekula méret - összegzés G max mérettel előbb gyorsan, majd lassan csökken (kedvező) H max mérettel előbb gyorsan csökken (kedvező), majd lassan nő (kedvezőtlen) Mérettel entrópia szerepe növekszik, entalpiáé csökken A kötés entalpikus komponense jellemzően néhány (~2) H- kötésre és térben kis részre összpontosul hot spot Gyógyszerkutatásban a molekula affinitása, valamint mérete és apolaritása kiegyensúlyozott optimálást igényel 213.11.28 21