A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2015.
Tartalomjegyzék Preambulum... 3 1. Általános célok, etikai elvek... 3 1.1. A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód... 3 1.2. Az emberi méltóság tiszteletben tartása... 3 1.3. Partneri kapcsolat, együttműködés... 4 1.4. Társadalmi szolidaritás... 4 1.5. Romák esélyeinek javítása... 4 2. Feladatok a célok megvalósítása érdekében... 4 2.1. Munkavállalók... 4 2.2. A nevelésben résztvevő óvodás gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása... 5 2.3. Az oktatásban - nevelésben résztvevő tanulók esélyegyenlőségének biztosítása... 5 2.4. Megvalósulási formák... 6 3. Panasztétel biztosítása... 7 4. Záró rendelkezések... 8
Preambulum Alkotmányunk rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés (faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet) szerinti különbségtétel nélkül. Az állam az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti a jogegyenlőség megvalósulását is. Ezen állami kötelezettségvállalás teljesítését segíti a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény) rögzíti, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen. 1. Általános célok, etikai elvek 1.1. A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód A fenntartó és a munkáltató a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő felvételnél, alkalmazásnál, a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, képzés továbbképzés- és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemű - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti - diszkriminációjára. A gyermeknek, tanulónak joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa. E jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. 1.2. Az emberi méltóság tiszteletben tartása A foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
1.3. Partneri kapcsolat, együttműködés A fenntartó és a munkáltató a foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, természetesen a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. Minden gyermeket és tanulót megillet az a jog, hogy éljen és hozzáférjen azokhoz a lehetőségekhez, amelyeket az intézmény biztosít a neveléséhez, tanulásához, sportolásához, szabad ideje eltöltéséhez. 1.4. Társadalmi szolidaritás A foglalkoztatás során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának (felnőtt és gyermek) érdeke a szolidaritás erősítése. 1.5. Romák esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti. 2. Feladatok a célok megvalósítása érdekében 2.1. Munkavállalók A munkáltató a munkaerő-felvételkor is szem előtt tartja és biztosítja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében az álláshirdetésekben és a munkaerő-felvétel kiválasztási szempontrendszerének meghatározásánál a korhatár vagy kortartomány, a nem, nemzeti vagy nemzetiségi hovatartozás, egészségügyi- vagy családi állapot nem szerepelhet, kivéve a foglalkoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő szükségszerű megkülönböztetés esetén. Az álláshirdetések megfogalmazásakor a munkakör jellegéből fakadóan a jelöltekkel szemben elvárt képességekre, készségekre, szakmai tudásra, a munkakörök előírt képzettségi követelményeire és kompetenciáira helyezi a hangsúlyt, más szempont nem kerül megfogalmazásra. Valamennyi aktív életkorban lévő munkavállaló részére biztosítja a továbbképzést, átképzést, a tanulás lehetőségét a mindekkor hatályos intézményi Továbbképzési tervben foglaltak alapján. A pedagógus munkavállalóknál azonos képzettség, végzettség esetén előny a lelkészi ajánlás. A pedagógus munkavállalótól elvárt az ORTE (Országos Református Tanáregyesület) Etikai kódexének ismerete, ill. az abban foglaltak betartása. Az új pedagógus munkavállalónak a gyülekezet és az iskola közössége előtt fogadalmat kell tennie.
A munkáltató vállalja, hogy létszámleépítéskor a leépítendő munkavállaló(kat)t a munka/munkakör meglétéhez, illetve a munkavégzés minőségéhez kapcsolódó kritériumok alapján jelöli ki. Az intézmény adottságait (9 telephely) figyelembe véve a munkáltató törekszik a munkarend, órarend, összeállításánál az azonos terhelésre, a munkavállaló egyéni kérésének fegyelembe vételére. 2.2. A nevelésben résztvevő óvodás gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása Alapvető cél, hogy óvodánk adjon lehetőséget a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáféréshez, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálására. Cél a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességének megteremtése, melyet a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk folyamán érhetünk el. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig- megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetők. A szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka lehet a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai. A tudatos óvodai pedagógiai munka a hátrányokat az óvodai nevelés során csökkenteni tudja. A hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. 2.3. Az oktatásban - nevelésben résztvevő tanulók esélyegyenlőségének biztosítása Az iskola (pedagógus), szülő, gyermek viszonyrendszerét vizsgálva el kell fogadnunk azt a tényt, hogy a gyermek a szülői házból érkezik az iskolába és a szülői házba távozik az iskolából. Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hogy: a követelmény kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen: az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az esélyegyenlőség érvényesítése - valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére - az intézményben is kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Különös figyelmet kell szentelni a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak, továbbá az integrált nevelésnek, oktatásnak. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek az intézményen belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között is érvényesülnie kell. 2.4. Megvalósulási formák az intézménynek van önmagát is romának valló munkatársa jelenleg 3 pedagógus másoddiplomás, 9 pedagógus pedig szakvizsgára felkészítő képzésben vesz részt, költségeinek minimum 80%-át az intézmény átvállalta az óvodai nevelés egyetlen telephelyen működik, így munkavállalóknak munkaidejük alatt nem kell ingázni az oktatás-nevelés (1-13.évf.) 5 telephelyen folyik, az ingázó munkavállalók munkabeosztása, órarendje úgy lett kialakítva, hogy egy - egy tanítási óra között, a 15 perces szünetben nem kell a másik telephelyre mennie, a váltás az ebédidőben történik tanulói jogviszony létesítésekor nem kell nyilatkoznia a tanulónak / törvényes képviselőjének a vallási hovatartozásukról, viszont el kell fogadniuk, hogy heti két kötelező hittan órájuk van (az intézményben órarendbe építve lehetőség van: református, katolikus, baptista hitoktatásra) az intézménnyel új tanulói jogviszonyt létesítő tanulóknak a gyülekezet és az iskola közössége előtt fogadalmat kell tennie az iskola saját autóbuszával reggel és este a távollakó, ill. a szolgáltatást igénylő tanulóknak biztosítja az iskolába való eljutást a törvényben rögzített szociális juttatásokon (tankönyv, étkezés) túl az iskola saját költségvetésében és alapítványain keresztül támogatást tud nyújtani az arra rászorulóknak főállású gyermek- és ifjúság védelmi felelős munkatárs alkalmazása a felmenő rendszerű tanulmányi és sport versenyek nevezési díját, a verseny költségeit az intézmény átvállalja a tanulóktól a csoportok, osztályok kialakításánál nincs válogatási szempont, kivétel az óvodában a német nemzetiségi csoport (szülői döntés), ill. a köznevelési típusú középiskolai sportiskolai képzés (alkalmassági vizsgálat, szakosztályi javaslat)
az évfolyam szintű képességszerinti tanulás - tanítás (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv/kötelező érettségi tantárgyak) minden tanuló számára biztosított minden olyan gyermek és tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján fejlesztésre, rehabilitációs foglalkozásra, logopédiai ellátásra jogosult, ezen ellátás számukra az intézményen belül elérhető. 3. Panasztétel biztosítása Az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a dolgozó az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben részére biztosított eljárások megindítását megelőzően az intézményi esélyegyenlőségi referenshez fordulhat. A panasztétel nem korlátozza a dolgozót abban, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet jogi útra terelje. Az esélyegyenlőségi referens a panaszt ha az ügy jellege lehetővé teszi anonim módon - a panasz megtételétől számított 5 munkanapon belül a munkáltató elé tárja. A munkáltató az ügy megoldása érdekében köteles a kivizsgálásra intézkedni. A vizsgálatot a munkáltató által kijelölt bizottság folytatja le. A bizottság a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a munkáltatót. Amennyiben a munkáltató a panasz alapját képező intézkedés megtételéhez a vizsgálat eredményének ismeretében is ragaszkodik, és ezt a dolgozó sérelmezi, a munkáltató az intézkedést nem foganatosíthatja a panasznak a munkáltatóhoz való benyújtásától számítva az ügy megoldásáig, de legfeljebb 7 napig. Amennyiben a panasz nem a munkáltató intézkedése ellen irányul, és a kivizsgálás megerősíti a dolgozó által kifogásolt jelenség meglétét (zaklatás, emberi méltóság megsértése stb.), a munkáltató haladéktalanul köteles intézkedni a jelenség megszüntetése érdekében. Amennyiben a résztvevők nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba. Az eljárás eredményéről a dolgozót tájékoztatni kell.
4. Záró rendelkezések Az Esélyegyenlőségi terv az intézmény alkalmazotti közösségének és a fenntartó presbitériumnak az elfogadása után válik hatályossá. Az Esélyegyenlőségi terv nem tartalmazza azokat a kedvezményeket, amelyek a foglalkoztatási jogviszonyból erednek, vagy más jogszabályokból, belső szabályzatokból következnek. Az Esélyegyenlőségi terv következő felülvizsgálatának időpontja: 2017. 08.31. Békés, 2015. 08.31. Kovács Dániel igazgató