Dohányzás Ellenes Nemzeti Akció Terv 2005-2010

1 Dohányzás Ellenes Nemzeti Akció Terv 2005-2010 HÁTTÉRTANULMÁNY Készítette az Országos Egészségfejlesztési Intézet által felállított munkacsoport: Dr. Antmann Katalin, Dr. Barta Judit, Dr. Csépe Péter, Demjén Tibor, Dr. Németh Ágnes, Dr. Vizi János

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 1. FEJEZET A DENAT CÉLJA ÉS JELENTŐSÉGE... 5 A DOHÁNYZÁS JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON... 5 AZ EDDIGI MAGYARORSZÁGI DOHÁNYZÁS ELLENI PROGRAMOK ÉS EREDMÉNYÜK... 6 2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON... 8 DOHÁNYZÁS PREVALENCIÁK ÉS TRENDEK A FIATALOK KÖRÉBEN... 8 DOHÁNYZÁS PREVALENCIA A FELNŐTTEK KÖRÉBEN... 14 DOHÁNYZÁSRA HAJLAMOSÍTÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK... 18 A DOHÁNYZÁS GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TERHEI... 19 JELENLEGI JOGSZABÁLYI KERETEK (KÜLÖN ANYAGBAN)... 24 EGÉSZSÉGPOLITIKA: A NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM A DOHÁNYZÁS VISSZASZORÍTÁSA ALPROGRAMJA (MELLÉKLET)... 25 AZ EGÉSZSÉGÜGY SZEREPE A DOHÁNYZÁS VISSZASZORÍTÁSÁBAN... 26 A MÉDIA ÉS A DOHÁNYZÁS... 27 I. A DENAT LEGFONTOSABB CÉLKITŰZÉSEI... 28 II. A DENAT CÉLPONTJAI...28 4. FEJEZET A MEGVALÓSÍTÁST CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK... 32 4.1 KOORDINÁCIÓ ÉS SZERVEZETI KERETEK... 32 4.2 A DOHÁNYTERMÉKEK IRÁNTI KERESLET CSÖKKENTÉSE... 32 4.2.1. A dohánytermékek elérhetőségének korlátozása (ár és adótartalom szabályozás, marketing és promóció)... 32 4.2.2. A dohánytermékek összetételének szabályozása... 33 4.2.3. A dohánytermékek csomagolásának szabályozása... 33 A dohánytermékek címkézése, csomagolása 2004. januárjától (a türelmi időtől is figyelembe véve) megfelel az EU előírásoknak... 33 4.2.4. A reklámtörvény szigorítása... 33 4.2.5. A médiatörvény átalakítása... 33 4.2.6.1. Oktatás... 34 A civil szervezetek szerepe... 38 4.2.6.3. Megelőző/leszokást segítő kampányok szervezése... 38 Dohányfüstmentes Osztályok... 38 A mentőszolgálat körében hirdetett leszokási kampány... 39 4.2.6.4. Mintaadó személyek szerepe a rászokás megelőzésében... 39 Szülők... 39 Oktatás... 39 Egészségügy... 40 Média... 40 4.2.6.5. A sport jelentősége a rászokás megelőzésében... 40 4.2.6.6.. A leszokás segítése... 41 Alapellátás... 41 Szakellátás, gyógyszeres terápia... 42 4.2.6.7. Az információk kommunikálása a nagyközönség felé... 42 Telefonos segítségnyújtás a leszokáshoz Quitline zöld-szám... 42 media... 42 Interaktív honlap... 43 Cigarettásdobozok feliratai, üzenetei... 43 4.3 KÍNÁLATCSÖKKENTÉS... 43 4.3.1. A hozzáférés szigorítása (l. jogszabályi melléklet)... 43 4.3.2. A csempészet csökkentése (l. jogszabályi melléklet)... 43 4.3.3. Fiatalkorúak védelme (l. jogszabályi melléklet)... 43 4.3.4. A dohánytermesztésben és feldolgozásban érintettek támogatása... 43 4.4. KÖRNYEZETI DOHÁNYFÜST EXPOZÍCIÓ... 44 5. FEJEZET AZ EREDMÉNYEK MONITOROZÁSA... 46 A dohányzás prevalenciája... 46 Környezeti dohányfüst expozíció csökkenése... 46

3 FÜGGELÉK... 47 ADATTÁBLÁK... 47 DIAGRAMOK... 49 MINIMÁLIS INTERVENCIÓ MÓDSZERTANA A DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁS SEGÍTÉSÉBEN... 55 10.BNO DOHÁNYZÁS... 55

BEVEZETÉS 4 Bevezetés A dohányzás Magyarországon is az egyik legfontosabb oka a korai, idő előtti halálozásnak és az egyik legfontosabb, megelőzhető oka számos betegségnek. A dohányzás káros hatásainak visszaszorítása érdekében nemzetközi szervezetek sora kapcsolódott be a dohányzás elleni társadalmi politikák formálásába. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) létrehozta a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményt (FCTC) 1, amely 2005 februárjában 57 nemzeti és számos nemzetközi intézmény, többek között az Európai Unió támogatásával életbe lépett. A Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény célja, hogy a jelen és a jövő nemzedékeit megvédje a dohányzás és a dohányfüst káros egészségügyi, társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaitól. Keretet biztosít a dohányzás szabályozását célzó intézkedések meghozatalára, mely intézkedéseket a szerződéshez csatlakozó felek (így az Európai Unió országai, beleértve Magyarország is) nemzeti, regionális és nemzetközi szinten valósítanak meg. Így folyamatosan és jelentősen csökken a dohányzás elterjedtségét és a dohányfüst káros hatása. A Keretegyezmény rögzíti, hogy az aláíró felek kidolgozzák, végrehajtják, és rendszeresen felülvizsgálják saját dohányzás-szabályozási stratégiájukat. A magyar Nemzeti Akció Terv azért készült, hogy stratégiai iránymutatást nyújtson a magyarországi dohányzás szabályozási politikák számára, és a Nemzeti Népegészségügyi Programmal összhangban 2010-ig számos területen kezdeményezze a dohányzás okozta ártalmak mérséklését. 1 http://www.who.int/tobacco/framework/download/en/

1. FEJEZET A DENAT CÉLJA ÉS JELENTŐSÉGE 5 1. fejezet A DENAT célja és jelentősége A dohányzás jelentősége Magyarországon A dohányzás az egyik legjelentősebb életmódi kockázati tényező, a WHO szerint a világban évente bekövetkező halálozások 8,8%-a dohányzással hozható összefüggésbe. Ez megközelítőleg egy Finnországnyi, azaz közel öt millió ember halálát jelenti. A dohányosok fele a dohányzás okozta megbetegedésbe hal bele. A halálozások számának emelkedése mellett a dohányzás a betegségterheket is növeli, mivel számos betegség kialakulásában okozati tényező. Nem csupán a dohányzó személy egészségét veszélyezteti, hanem a környezeti dohányfüst terhelésnek kitett személyek körében is nő a megbetegedések kockázata, illetve a terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek egészségét is veszélyezteti. 2 Magyarország a világ élvonalába tartozik a daganatos betegségek okozta halálozás területén. A dohányzás súlyos anyagi terhet ró a dohányosra, családjára és a társadalomra. Magyarország a világ cigarettafogyasztóinak élvonalába tartozik a naponta egy főre jutó 2200 szál fogyasztásával és a dohányosok magas arányával. A dohányosok hazánkban átlag egy doboz elszívásáról számolnak be naponta.. Mind a férfiak, mind a nők tizenévesen szoknak rá a dohányzásra, a fiatalok körében végzett adatfelvételek szerint a lányok korábban. A dohányzásról leszokni, ha már rászokott valaki, nagyon nehéz, leggyakrabban akkor szoknak le, ha megbetegszenek. A nők a terhesség kedvéért gyakran abbahagyják a dohányzást, de egy-két év múlva folytatják, míg a férfiak kicsit későbbi korban, szív- és érrendszeri betegségek miatt tartósan, gyakran végleg feladják ezt a szokásukat. A dohányzás társadalmi támogatottsága, elfogadottsága nagyban ellene hat a leszokási szándéknak. 2 Forrás: The Word Health Report 2002

1. FEJEZET A DENAT CÉLJA ÉS JELENTŐSÉGE 6 Az eddigi magyarországi dohányzás elleni programok és eredményük A dohánytermékek termelése, kereskedelme és a dohányzás szabályozása korábban is jogszabályi szinten történt, azonban tényleges hatása alig volt mérhető 3. A törvények vagy alacsonyabb szintű jogszabályok alig befolyásolták a dohányzás elterjedtségét, gyakoriságát, bár Magyarországon a tüdőgyógyászok a nemzetközi trenddel párhuzamosan, már a 60-as évek elején felhívták a figyelmet a dohányzás egészségkárosító hatására. A 90-es évek óta az egymást váltó kormányok mindig kidolgozták a népegészségügyi programjaikat, de ezek megvalósítása nehézségekbe ütközött. A nem-dohányzók védelméről szóló törvény első változatban 1996-ban került kidolgozásra, de elfogadására csak 1998-ban került sor 4. A törvény és a hozzá kapcsolható egészségügyi programok évek óta napirenden tartják a dohányzás visszaszorításának témáját. A törvény (és a fokozatos társadalmi elfogadás) mindenképpen jelentős előrelépés, és számos más tényező mellett jelentősen csökkentette a passzív dohányzás elterjedését. A dohányzás-ellenőrzési munka erősítését szolgálta az EU csatlakozásra való felkészülés is. Végső soron a nem-dohányzók védelméről szóló törvény is ennek hatására született. A dohánytermékek adózásával, termelésével, forgalmazásával és marketingjével kapcsolatos új és módosított szabályok is az EU jogharmonizáció termékei. Meg kell azonban jegyezni, hogy Magyarországon a dohányzás visszaszorítása a gyakorlatban sohasem vált kiemelt népegészségügyi feladattá a rendelkezésre álló források szűkössége és a következetes állami elkötelezettség hiánya miatt. Valamennyi 1990 után kidolgozott és/vagy elfogadott népegészségügyi program megállapította a magyarországi népesség katasztrofális egészségi állapotát, és kiemelte, hogy a dohányzás fontos oka a betegségállapotoknak. A programok célul tűzték ki a dohányzás korlátozását, főképp a munkahelyi dohányzás, a nyilvános helyeken való dohányzás visszaszorításával, és általában kiemelt szerepet szántak a pedagógusoknak és az orvosoknak. A célkitűzések megvalósításhoz a legtöbb esetben nem állt rendelkezésre elegendő forrás. Ennek ellenére kedvező tapasztalatok születtek a dohányzásról való leszokást segítő rendelések és a kisgyermekek körében végzett felvilágosító munka területén. 3 Szilágyi Tibor: Tobacco Control in Hungary: Past, Present, Future. http://www.policy.hu/tszilagyi/content.html 4 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

1. FEJEZET A DENAT CÉLJA ÉS JELENTŐSÉGE 7 Az eddig elérhető adatok alapján kevés sikerrel jártak az országos programok: a dohányzók aránya nem sokat változott, 5 igaz a statisztika szerint a legális forgalomba kerülő cigaretta mennyisége jelentősen csökkent. A jelenlegi népegészségügyi program célja, hogy a cigarettafogyasztás 2005-ig 8%-kal csökkenjen évente. Ezen cél teljesítése nehezen mérhető, mivel a tényleges cigarettafogyasztásról nincs megbízható statisztikai adat. Az OLEF (Országos Lakossági Egészség Felmérés) ugyan elvben lehetőséget ad a fogyasztás változási irányának mérésére 2000 és 2003 között. Remélhetően a WHO FCTC (Dohányzás Ellenes keretegyezmény) 6, az EU szabályozás és a hazai Nemzeti Népegészségügyi Program, jelen Nemzeti Akció Tervvel kiegészülve elegendő keretet és politikai ösztönzést nyújt a hatékonyabb dohányzásszabályozás számára. A program megvalósítása a tényleges politikai akarattól és a rendelkezésre álló forrásoktól függ. 5 A 2000. évi OLEF szerint a népesség kb. 30,2, a 2003. évi OLEF szerint a népesség kb. 35,5%-a dohányzik. Főként a nők és a fiatalok körében emelkedik a dohányzás gyakorisága.. FACT Intézet: Dohányzás és alkoholfogyasztás Tények és vélemények a magyar közvéleményben. Pécs 1999. november. http://health21.hungary.globalink.org

2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON 8 2. fejezet A dohányzás hatása és a dohányzással kapcsolatos helyzetleírás Magyarországon Dohányzás prevalenciák és trendek a fiatalok körében A fiatalok dohányzási szokásait feltáró kutatások E fejezetben öt kutatás eredményei alapján mutatjuk be a fiatalok dohányzási szokásainak hazai helyzetképét és a változások irányát. Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása WHO Együttműködés Nemzetközi Kutatás (Health Behaviour in School-aged Children: a WHO Cross-National Study, HBSC) 1985 óta folyik hazánkban. Ennek keretében 2002-ig öt országosan reprezentatív felmérést készítettek. A kutatás a rizikómagatartásokat, vagyis a dohányzást, az alkohol- és drogfogyasztást széles nemzetközi és életmód-kontextusban vizsgálja a 11, 13, 15 és 17 évesek csoportjában. A legutóbbi felmérésben 35, főként európai ország vett részt. A négyévenkénti adatfelvétel lehetővé teszi a magatartási trendek nyomon követését is (Aszmann 2003, Currie és mtsai 2004). Az Európai Iskolai Vizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztásról (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, ESPAD) szintén folyamatos nemzetközi kutatás, mely 1995-ben indult. Hazánk a kezdetektől részt vesz a programban, melynek keretében 1999-ben és 2003-ban is országosan reprezentatív felmérés készült. E kutatás kifejezetten a rizikómagatartásokra fókuszál, célcsoportja a 16 éves fiatalok. A legutóbbi felmérésben 35 európai ország vett részt (Hibell és mtsai 2004). A Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey, GYTS) egy világméretű kutatási projekt, melyet a WHO, az Amerikai Epidemiológiai és Prevenciós Központ (CDC) és az UNICEF kezdeményezett 1998-ban. Célja a fiatalok dohányzási szokásainak megismerése, és a fiatalok dohányzásának visszaszorítására irányuló tevékenységek hatékonyságának monitorozása. Eddig mintegy 100 országban hazánkban a 2003. évben történt felmérés. A magyarországi vizsgálat országosan reprezentatív volt a 13-16 éves fiatalokra nézve (Németh 2003). Az Általános iskolás gyermekek egészségi állapota és egészségmagatartása kutatást az Egészségfejlesztési Kutatóintézet koordinálta 2000-ben. Célja a hátrányos helyzetű fiatalok egészségi állapotának vizsgálata (HHFE) volt. A minta szándékosan nem volt reprezentatív, olyan iskolák kerültek be, amelyekben az átlagnál jóval magasabb volt a cigány tanulók

2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON 9 aránya: mintegy 33% (Double Decker Kft. 2000). A felmérést 11-14 éves (felső tagozatos) gyermekek körben végezték el. A Drog és deviancia kutatás (DD) normál és hátrányos helyzetű fiatalok (állami javító-nevelő intézetekben és állami gondozásban lévők) szerhasználati szokásait és az ezeket befolyásoló tényezőket vizsgálta. A felmérést az Országos Egészségfejlesztési Központ (az OEFI elődje) koordinálta 2003-ban (Kökönyei és mtsai 2003). A kutatásba bevont fiatalok a 11-18 éves korosztályból kerültek ki, de nagyobb arányban voltak az idősebbek (átlagéletkoruk 16,72 év). A mintában, vagyis a javító-nevelő intézetekben és az állami gondozásban élő fiatalok körében 10% alatt volt a lányok aránya, ezért ők nem kerültek be a statisztikai elemzésbe. Szintén erre az almintára jellemző, hogy a magukat cigánynak nemzetiségűnek valló fiatalok aránya 34,6% volt. A dohányzás kipróbálása Országosan reprezentatív adatok szerint a dohányzás kipróbálása (legalább 1-2 szippantás) az életkor emelkedésével egyre több fiatalra jellemző (1. ábra). A növekedés különösen meredek az általános iskolai korosztályban; a nemek közötti különbség pedig fokozatosan csökken az életkor emelkedésével, és 17 éves korra gyakorlatilag el is tűnik. A GYTS kutatás eredményei szerint a 13-16 éveseknek 71%-a kipróbálta már a dohányzást (a fiúk és a lányok arányai között nincs statisztikailag kimutatható különbség) és ezeknek a fiataloknak 18%-a ezt már 10 éves kora előtt megtette. Az ESPAD vizsgálat szerint a 16 éveseknek mintegy 72%-a dohányzott már. Az általános iskolás hátrányos helyzetű fiataloknak mintegy 32%-a jelezte, hogy életében legalább egy szál cigarettát elszívott már (HHFE). A DD kutatás adatai szerint az adott korosztály négyötöde (80,4%) próbálta már ki a dohányzást. (1. ábra) A jelenleg is dohányzó fiatalok A GYTS kutatás adatai szerint a dohányzás nagyrészt cigarettázást jelent, mivel a fiataloknak mindössze 7%-a jelezte, hogy másfajta dohányterméket is kipróbált. Ugyancsak GYTS adat, hogy a dohányzóknak majdnem 18%-a függőnek tekinthető. Az ESPAD vizsgálatban a magyar fiataloknak 39%-a jelezte, hogy az elmúlt 30 napban dohányzott, míg ugyanez az arány a GYTS kutatásban 33% volt. A két nem között

2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON 10 gyakorlatilag nem volt különbség egyik mintában sem. A rendszeresen (legalább hetente) dohányzó fiatalok aránya hasonlóan a kipróbálókéhoz jelentősen növekszik az életkor növekedésével (2. ábra). A változás különösen jelentős az általános és középiskolás korcsoportok között. A HBSC vizsgálatban a naponta dohányzó 15 évesek aránya mintegy 20%, míg a 17 évesek körében már 30% körüli ez az érték. Az idősebbek esetében valamivel magasabb a naponta dohányzó fiúk aránya, mint a lányoké. (2. ábra) A HHFE kutatás mintájában a gyerekek 13 %-a állította, hogy hetente legalább egyszer dohányzik. A DD kutatás egyértelmű különbséget mutatott a normál iskolás és a nevelőotthonban élő fiatalok között: az előbbieknek mintegy negyede (26%), míg az utóbbiaknak több mint háromnegyede (79%) dohányzik naponta. A nevelőotthonos fiatalok mellett a szakmunkástanulók is rizikócsoportnak tekinthetők. A HBSC eredmények azt mutatták, hogy a fiúk esetében mintegy 10%-kal, míg a lányok esetében majdnem 20%-kal magasabb a naponta dohányzók aránya a szakmunkásképző és szakiskolákban, mint a gimnáziumokban. Nemzetközi viszonylatban meglehetősen kedvezőtlen a magyar fiatalok helyzete a rendszeres dohányzást illetően. A HBSC kutatás 35 résztvevő országa közül a 11 éves magyar fiatalok dobogós helyen állnak, a 13 évesek a középmezőnyben, míg a 15 évesek az utolsó harmadában szerepelnek (a 17 évesek nem szerepeltek a nemzetközi elemzésben). Trendek A nyolcvanas évek közepe óta vannak összehasonlítható adataink (HBSC). Ezek nem mutatnak javulást az elmúlt két évtized folyamán. Mi több, a lányok esetében inkább a dohányzási szokások kedvezőtlenebbé válásáról beszélhetünk, hisz mind a kipróbálásban, mind a rendszeres fogyasztásban egyre inkább megközelítik a fiúk arányait (3. és 4. ábra). A naponta dohányzó fiatalok aránya is megnőtt az elmúlt két évtizedben. Míg a 13 éves lányoknak kevesebb, mint 1%-a dohányzott naponta 1986-ban, a 2002-es évben már 5%-ukra volt ez jellemző. Ugyanezek az arányok a fiúknál 3 % és 7% voltak. Az idősebb korcsoportokban kevésbé markánsak a trendek, tehát a kedvezőtlen változások elsősorban az általános iskolás korosztályt érintették. Az ESPAD vizsgálat szerint 1995 óta nem változott jelentősen azok aránya, akik az elmúlt 30 napban rágyújtottak, 35-40% között maradt ez az érték. A naponta dohányzók

2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON 11 aránya is viszonylag stabil maradt, 5-10% közötti értékek jellemzőek a 16 évesekre. A lányoknál emelkedett a dohányzók aránya. Környezeti dohányfüst (passzív dohányzás) A HBSC vizsgálatban részt vevő tanulók csaknem harmada (32%) jelezte, hogy édesanyja (vagy nevelőanyja) és több mint harmada (36%) megjelölte, hogy édesapja (vagy nevelőapja) minden nap dohányzik. Nagy a valószínűsége, hogy ezek a fiatalok kénytelenek dohányfüstöt szívni otthonukban. A GYTS hasonló eredményeket adott: a tanulók 36%-a állította, hogy szinte minden nap látja apját otthon dohányozni (további 11%-uk jelezte, hogy ez néha történik meg). Az anyák esetében ugyanezek az arányok: 29% (11%). Összességében öt fiatalból négy állította, hogy otthonában valamilyen gyakorisággal kénytelen dohányfüstöt szívni. A HHFE felmérés eredményei szerint a cigány fiatalok jóval nagyobb arányban számoltak be arról, hogy családtagjaik sokat dohányoznak, mint a nem cigány fiatalok. A fiatalok csaknem fele állította: szinte naponta előfordul vele, hogy mások rágyújtanak a jelenlétében (az otthonán kívül) és további 44%-uk jelezte, hogy ez néha történik meg. Az iskolában a tanulók több mint negyede naponta látja, hogy a tanárok dohányoznak az iskolaépületben, míg további 37% ezt néha tapasztalja. Néhány, a fiatalok dohányzásával összefüggő tényező A hazai kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a dohányzó szülők gyermekei nagyobb arányban dohányoznak, mint a nemdohányzóké (5. ábra). Az is nyilvánvaló továbbá, hogy a dohányzás ebben a korosztályban elsősorban társas tevékenység. A kortársak hatása a serdülőkorban nagyon fontos tényező (5. ábra). Nem ritka, hogy a társasághoz való tartozás feltétele a különféle rizikómagatartások (nemcsak a dohányzás) kipróbálása, követése. A dohányzó diákoknak több mint 70%-a azt jelölte a kérdőívben, hogy soha nem vagy csak ritkán dohányzik egyedül, míg több mint 75%-uk gyakran dohányzik baráti társaságban. A GYTS adatai rámutatnak, hogy mind az írott, mind az elektronikus médiában, valamint nyilvános helyeken és rendezvényeken inkább jellemző, hogy dohányzást népszerűsítő, mint ez ellen szóló üzenetekkel találkoznak a fiatalok. Szintén e vizsgálat alapján mondhatjuk, hogy az iskolai egészségnevelés terén sem lehetünk elégedettek: a

2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON 12 diákoknak kevesebb, mint fele számolt be arról, hogy az elmúlt tanévben iskolai oktatás keretében szó volt a dohányzásról és hatásairól. A DOHÁNYZÁSI PREVALENCIÁK CSÖKKENTÉSE SZEMPONTJÁBÓL FONTOS CÉLCSOPORTOK Csecsemők, kisgyermekek A legfiatalabbak elsősorban a passzív dohányzás révén érintettek a dohányzás minden formájának visszaszorítására irányuló törekvésekben. Régóta bebizonyosodott, hogy a várandósság alatti dohányzás növeli a koraszülés, a méhen belüli retardáció, a kis születési súly és a születés körüli halálozás esélyét. Ismereteink szerint a környezeti dohányfüstnek kitett csecsemők és kisgyermekek körében megnő az alsó légúti fertőzéses megbetegedések és a középfülgyulladások aránya, lassul a tüdő fejlődése, fokozódik a hirtelen csecsemőhalál kockázata. Ezeknél a gyermekeknél gyakoribbak az új asztmás esetek és a súlyosabb légúti tünetek (Klein és Camenga 2004). Számos felmérés bizonyítja, hogy hazánkban igen magas az otthonukban dohányfüstnek kitett gyermekek aránya. Ez legnagyobbrészt a szülők dohányzásának köszönhető. A szülői dohányzás nem csak a környezeti dohányfüst révén veszélyezteti a gyermek egészségét, hanem viselkedési mintaként is szolgál, ezáltal növeli annak esélyét, hogy a gyermek majdan szintén dohányossá váljék. Iskoláskorúak, fiatalok Az első rágyújtás nem ritkán már kisiskolás korban megtörténik, ezért a dohányzás megelőzését nem lehet elég korán kezdeni. A korai prevenció azért is kitüntetett jelentőségű, mert számos kutatás igazolta, hogy minél korábban kezdi valaki a dohányzást, annál valószínűbb, hogy tartósan rászokik és felnőtt korában valamilyen dohányzással összefüggő betegsége lesz. A fentieket magyarázza, hogy bebizonyosodott: a tizenévesek sérülékenyebbek a felnőtteknél a nikotinfüggőség szempontjából, mivel az agy még fejlődésben van. Emiatt a fiataloknál sokkal hamarabb kialakul a függőség és a leszokás is nehezebb. A serdülőkorúak általában már tisztában vannak a dohányzás egészségre ártalmas voltával, bár kevesebben tudják, hogy a környezeti dohányfüst is veszélyezteti az egészséget.

2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON 13 Ennek ellenére a dohányzás vonzó lehet számukra, mert érthető módon csak a rövid távú előnyöket látják. A cigaretta segíthet a stressz levezetésében, a kortársakkal (különösen a másik nemmel) való kapcsolatteremtésben. A serdülő még inkább motivált a dohányzásra, ha azt látja, hogy szülei is ilyen módját választják a stresszel való megküzdésnek. A serdülőkre gyakran jellemző az élménykereső magatartás; a tiltott dolgok kipróbálása, a felnőttes viselkedés próbálgatása, ami szintén valószínűsíti a különféle rizikómagatartások kipróbálását. A fentebb felvázolt életkori sajátosságok miatt ez a korosztály a legveszélyeztetettebb a dohányzás elkezdése szempontjából, ezért fokozottan kell törekednünk mind a prevencióra, mind a dohányzást már kipróbálók elterelésére, mind pedig a rászokott fiatalok leszoktatására. Ez utóbbit az is megnehezíti, hogy a serdülőknek szintén életkori sajátosságuk az önmaguk sérthetetlenségébe vetett hit. Általános körükben az a tévhit is, hogy a dohányzást bármikor könnyen abba tudják hagyni. A kutatási eredmények sajnos ennek az ellenkezőjét igazolták.

2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON 14 Dohányzás prevalencia a felnőttek körében A dohányosok számát a magyar népességben az elmúlt tizenöt évben országos reprezentatív mintavétellel végzett felmérésekben próbálták megbecsülni. Különböző felmérések alapján készített becsléssel szerint a felnőtt férfiak 34-46%-a, míg a felnőtt nőknek 18-28%-a dohányzik. Ezzel az aránnyal a világ és Európa középmezőnyéhez tartozunk. Ha a fiatalok körében végzett vizsgálatokat is megnézzük, akkor az a végkövetkeztetés, hogy ma hazánkban a 15 évesnél idősebb népességben csaknem minden harmadik ember dohányzik. Számítások szerint közülük 1,3 millió ember előbb-utóbb a dohányzás következtében hal meg. Az idő előtt meghaltak fele a legproduktívabb életéveiben (35-69 évesen) hal meg, átlag 7, de akár 20-25 évvel korábban, mint nemdohányzó sorstársaik. A vizsgálatok azt mutatják, hogy míg a férfiak körében csökken, vagy legalábbis stagnál a dohányzás gyakorisága, addig a nők és a fiatalok körében növekszik. A várandós nők körében 16%-os a dohányzás gyakorisága, roma várandós nők körében ez az adat 26%. Passzív dohányzás A 20-69 éves magyar lakosság 39%-a lakik olyan háztartásban, ahol valaki dohányzik, a nemdohányzók 21%-a osztja meg otthonát dohányzóval. Egy 2002-ben végzett vizsgálat szerint az aktív munkavégzők 19%-a töltött naponta több mint 5 órát olyan munkahelyen, ahol valaki dohányzott. A dohányosok 73%-a, míg a nemdohányzók 38%-a dolgozott olyan munkahelyen, ahol dohányoztak a környezetében 7 Cigaretta fogyasztás Magyarországon évtizedek óta kiemelkedően magas az egy főre jutó cigarettafogyasztás. Az 1990-es évek átlagát tekintve a világ vezető dohányfogyasztói között vagyunk. A hivatalos statisztikák szerint néhány éve csökkenni látszik a fogyasztás, melyből különösebb következtetés nem vonható le, tudván, hogy milyen mértékben nőtt a csempészett cigaretta forgalma. 7 Antmann, Oroszi, Oszlár, Forrai, Sima, Morava: Reprezentatív egészségfelmérés 2001-2002: jelentés a dohányzásról Medicus Univerzalis XXXVIII/1.2005

2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON 15 Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a hetvenes évek óta az évi cigarettafogyasztás egy főre számítva több mint 2000 szál cigaretta (a legális kereskedelemben eladott cigaretta mennyisége elosztva a teljes népességgel).1970-től az évi 2100 szálról 1994-re elértük a 2700 szál/év/fő csúcsot de azóta csökken a fogyasztás. A CINDI 8 2002-ben végzett országos Egészségvizsgálata szerint a dohányos nők 35%-a fél, 44%-a egy doboz cigarettát szív el naponta. A dohányos férfiak 21%-a fogyaszt naponta fél dobozzal, 42% pedig egy dobozzal. Az OLEF vizsgálatai szerint 2003-ban a nők 29%-a (napi rendszeres dohányos 25%), a férfiak 42%-a (napi rendszeres dohányos 38%) dohányzott és minden tizenegyedik nő illetve minden negyedik férfi naponta legalább egy doboz cigarettát szívott el.

2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON 16 Dohányzás okozta megbetegedési és halálozási mutatók Magyarországon az 1970 és 1999 közötti időszakban kb. 800 ezer halálozás a dohányzás miatt következett be, azaz az utóbbi három évtizedben dohányzás okozta minden ötödik ember halálát. (6. ábra) A férfiak halálozásainak 28%-a, a nők halálozásainak mintegy 9%-a dohányzás-specifikus halálozás. 1970-ben 20 ezer, 1999-ben több mint 28 ezer ember halt meg dohányzás következtében. Ezen időszak alatt a dohányzás okozta mortalitás 19%-kal nőtt, miközben a dohányzástól független, egyéb okokból származó halandóság több mint 9%- kal csökkent. A dohányzás-specifikus, standardizált halálozási arány 1999-ben kétszerese volt az EU (2004. május 1. előtti tagországok) számított átlagának. A dohányzással összefüggő betegségek (a szájüreg, a garat, a légcső, a tüdő, a nyelőcső daganatai és az iszkémiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és krónikus obstruktív tüdőbetegségek) okozta halálozás terén hazánk az európai országok mezőnyében az első harmadban található, de nem az élen. A magyarországinál magasabb dohányzással összefüggő halálozást mutató országok közt csak volt szocialista országok találhatók. Ezért érdemes hazánkat az EU azon tagországainak átlagához mérni, amelyek a mi csatlakozásunk előtt is már tagországok voltak. (7. ábra) 35 év alatt alig hal meg valaki a dohányzás következtében, ezen életkor után viszont ugrásszerűen megemelkedik a halálozások száma. 1999-ben a 35-64 éves férfi népességben a halálozások 35%-át okozta a dohányzás, az azonos korú női népességben 17%-ot. 65 évnél idősebb férfiak körében a halálozás 27%-a, míg a nők körében 8% volt a dohányzás következménye (8. ábra). A dohányzás halálozásra gyakorolt jelentőségét mutatja a 45 éves korban még várható élettartam görbe is, amelyen jól látszik, hogy míg 1970-ben csak 1.33 év, addig 2001-ben 5,6 év a különbség a 45 éves népesség még várható élettartamában (9. ábra). A KSH 2002-ben kiadott, a Dohányzás hatása a halandóságra 1970-1999 9 című kiadványában szereplő adatokat az alkalmazott becslő modellek különbsége ellenére a legtöbb magyarországi számítás megerősíti. 10 A hivatkozott KSH-tanulmány alapján elkészítettük a 2003. évi dohányzás specifikus halálozási mutatókat. 9 A dohányzás hatása a halandóságra Magyarországon 1970-1999 (dr. Józan Péter és Radnóti László) KSH 2002 Budapest 10 Vadász I.: Adatok a dohányzás egészségkárosító hatásához NEVI Budapest, 1996

2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON 17 Dohányzás-specifikus halálozási mutatók Összes halálozás (Demográfiai Évkönyv 2003.) 1999-ben Dohányzásnak tulajdonítható halálozás 2003-ban 1999-ben Dohányzásnak tulajdonítható halálozás aránya %, 2003-ban 1999-ben Dohányzásnak tulajdonítható halálozás a 35-64 éves korú férfi népességben 2003-ban 1999-ben Dohányzásnak tulajdonítható halálozás aránya a 35-64 éves korú férfi népességben 2003-ban 1999-ben Férfi Nő Összes 70016 74641 16183 21819 23,0% 29,0% 8771 9666 35,0% 34,7% 65807 68569 6070 6660 9,0% 9,7% 135823 143210 22253 28479 16,0% 19,9% Forrás: A dohányzás hatása a halandóságra Magyarországon 1970-1999 KSH. Budapest 2002. Saját számítások a 2003. évi demográfiai adatok alapján A fenti adatok azt jelzik, hogy 1999 és 2003 között jelentősen csökkent a dohányzás okozta halálozás, sőt a dohányzás okozta halálozás gyorsabban csökkent, mint az általános halálozás, miközben a dohányzók aránya alig változott. A fenti jelenség a női adatokra is igaz, pedig a női dohányzás gyakorisága jelentősen emelkedik. A férfi 35-64 éves korú népességre vonatkozóan a dohányzásnak tulajdonítható halálozás aránya nem változott, mivel ebben a csoportban az összes halálozás és a dohányzás-specifikus halálozás azonos mértékben csökkent. Hasonlóan súlyos helyzetre utaló elemzést készült a két legsúlyosabb tüdőbetegségben, a tüdőrákban és a COPD ban meghaltakra vonatkozóan, 11 mely elemzés a halálozás mellett az elveszett életévek számát és a gazdasági hatásokat is megbecsülte. 11 Vadász, I.; Jónás J.; Mühlbacher, Sz.: A dohányzás okozta tüdőbetegségek egyes gazdasági következményei. Medicina Thoracalis LVIIII/1

2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON 18 Dohányzásra hajlamosító kockázati tényezők Nemtől függően a dohányzás elkezdésének és fenntartásának 30-60%-ban lehet genetikai háttere. Ebben elsősorban a nikotin metabolizmusát, és a dopaminerg jutalmazó rendszert reguláló, valamint a neuro-transzmitterek receptorait kódoló géneknek van szerepük. Pszichológiai tényezők: bizonos személyi tényezők és személyiségjellemzők (pl. pozitív elvárások, pozitív attitűd, alacsonyabb énhatékonyság és megküzdési képesség, alacsonyabb jutalomfüggés és kitartás, magasabb élmény- és újdonságkeresés, magasabb ártalomkerülés és impulzivitás), bizonyos mentális zavarok (például a depresszó és a szorongásos zavarok). A környezeti tényezők között érdemes megemlíteni a szociális tanulási formákat: pl. a dohányzást normális, elfogadott, esetleg preferált tevékenységnek tartó normák, kontextusok modellek megtanulását (Urbán 2005). Serdülőkorban a dohányzás elkezdésében és fenntartásában szerepet játszik a alacsony szocio-ökonómiai státusz, szülőkkel való rossz kapcsolat, a család nem megfelelő funkcionálása, az iskolához való negatív viszonyulás és a könnyű hozzáférhetőség. A jó kortárskapcsolatok pozitív és negatív hatással is lehetnek a dohányzás elkezdésére és a dohányzóvá válásra a kortárscsoport értékrendje, normái függvényében.

2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON 19 A dohányzás gazdasági és szociális terhei A világon elsőként Kanada és az Egyesült Államok kormánya kezdte fokozatosan szabályozni, korlátozni a dohányzást, először propagandával, később törvényi szinten is. A WHO a hetvenes évektől kezdve igyekezett felhívni a figyelmet a dohányzás veszélyeire. A dohányzás gazdasági vonatkozásai főleg akkor kerülnek előtérbe, amikor a tevékenység állami szintű korlátozására sor kerül. A legjelentősebb közgazdasági-elméleti eredmények A. B. Attkinson angol és Collishaw-Myers, valamint Thompson-Forbes 12 kanadai szerzőpároshoz köthetők. A piacgazdaság elméletének állandó kérdése, hogy igazolható-e és mikor válik szükségessé kormányzati beavatkozás a gazdasági folyamatokba. Elméletileg bizonyítást nyert, hogy a dohánytermékek fogyasztásánál: -kormányzati beavatkozás nélkül externáliák keletkeznek (olyan költségek, amelyeket nem az fizeti ki, aki/ami generálta, hanem a társadalommal fizettetnek meg), -lehetséges, hogy adózással, felvilágosítással-oktatással, korlátozásokkal és a dohánytermék technológia változtatásával az extern költségek csökkenjenek, -ha az állami beavatkozás célja az, hogy a dohányfogyasztás társadalmilag optimális szintet érjen el, akkor ennek eléréséhez alkalmazni szükséges valamennyi lehetséges eszközt; -az állami beavatkozást szolgáló eszközök közül csak az adózás olyan felsorolt eszköz, amely az extern költségeket internalizálni tudja, de ezekben az esetekben is marad még extern költség A fentiek tehát azt jelentik, hogy a dohányzás, mint gazdasági tevékenység károkat okoz a gazdaságban, amelyet nem fedez a tevékenységből befolyó jövedelem és ezért ezeket a károkat a nem-dohányzók viselik. A dohányzás társadalmi-gazdasági hatásainak igen jelentős kutatója R. Doll és R. Peto, valamint szerzőtársai. A legtöbb elemző az általuk gyűjtött és feldolgozott mintából származtatott gyakoriságokat használja a dohányzás és a kiválasztott betegségcsoportok kapcsolataira. R. Peto és csoportjának másik munkája az 51 országra 12 összefoglalja Markku Pekurinen: Economic Aspects of Smoking. NAWH, Helsinki 1991.

2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON 20 elkészített dohányzásból származtatott mortalitási vizsgálat és előrejelzés az 1950-2000-es időszakra. 13 Az EU tagországaiban a dohányzás korlátozásával kapcsolatos törvénykezéskor átfogó elemzést készítettek az egészségügyi helyzetről és elvégezték a költség-haszon elemzést. A kérdés általában az, hogy a társadalmi költségek és a magánköltségek közül melyik a nagyobb, és ezek alapján indokolt-e (igazolható-e) az állami beavatkozás a piaci folyamatokba. A vizsgálatoknál a közvetlen költségek (a betegségek kezelésének költségei, a betegség miatt kiesett termelés/jövedelem és a fizetett táppénz, rokkantnyugdíj) mellett a közvetett költségeket (korai halálozás miatt kiesett termelés/jövedelem és egyéb költségek pl. árvasági ellátás, özvegyi nyugdíj, dohányzás miatti tűzesetek által okozott kár) is a dohányzás bevételeivel állnak szemben. A költségek meghatározása végső soron minden modellépítő lehetőségein és szubjektív döntésein alapul. A társadalmi költségek köre igen tág és nem csak közvetlenül pénzben kifejezhető tényezőkből tevődik össze, míg a magánköltségek is a közvetlen költségeken kívül tartalmaznak kockázati költségeket, ezek közül sem fejezhető ki mind pénzben. Az állami bevétel fogalomköre sem egyértelműen adott. Egyes közgazdaságielméleti modellek állami bevételként csupán a fogyasztási adóbevételekkel számolnak, mivel ez specifikus a tevékenységre, hiszen nyereségadót, áfá-t stb. minden termelő és fogyasztó fizet. A dohányzás nemcsak az egészségkárosodás oldaláról teher a társadalomnak, hanem a gazdaság oldaláról is. Az elemzés feladata az, hogy bemutassa, milyen mérhető előnyök és hátrányok származnak a társadalom nagyobb csoportjai számára a dohányzás során. A mértékadó nemzetközi gyakorlat közelíteni próbálja a dohányzás egészségkárosító hatásának tulajdonítható többlet egészségügyi és szociális költségeket és ezt összeveti a dohánytermeléshez és értékesítéshez kapcsolható költségvetési és társadalmi bevételekkel. Az egyenleg pozitív előjele azt jelenti, hogy a "dohányosok fedezik saját költségeiket", a fordított helyzet pedig társadalmi teherként, ú.n. externáliaként jelentkezik. Ez azonban csak egy pillanatnyi eredmény, hiszen az adók, vámok és az egészségügyi-szociális költségvetés szűkre szabott lehetőségeinek eredője minden pillanatban más és más. Fontos azonban bemutatni a tevékenységnek és hatásának súlyát, érdemes megismerni azt, hogy a dohányzásnak betudható károk milyen arányt képviselnek az egyes egészségügyi kiadásokon 13 Doll R., Crofton J. (ed): Tobacco and health. British Medical Journal 52/1 1996. Peto R., Lopez AD et al. Mortality from smoking in developed countries 1950-2000. Oxford. Oxford University Press. 1994.