24. szám 124. évfolyam 2009. augusztus 14. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 54/2009. (VIII. 14. MÁV Ért. 24.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak az ideiglenes külföldi kiküldetések rendjéről... Egyéb közlemények Felesleges tárgyi eszközök meghirdetése... Geoműanyagok vasúti alkalmazása műszaki előírás... Előregyártott vb. béléselem típusai utasítás 1. sz. módosítása műszaki előírás... Alépítményi létesítmények és az ágyazat minőségi átvételi előírásai utasítás 3. sz. módosítása műszaki előírás... Oldal 1861 1865 1865 1886 1891 Utasítások 54/2009. (VIII. 14. MÁV Ért. 24.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak az ideiglenes külföldi kiküldetések rendjéről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő MÁV Zrt. munkavállalók kiutazásának szakmai, pénzügyi és adminisztrációs előkészítésének, valamint a kiutazások eredményei hasznosításának (úti-jelentések) szabályozása. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi érintett munkavállalójára, akiknek a kiküldetését a vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek en- gedélyezték, kivéve az utasítás 5. pontját, amelynek személyi hatálya a MÁV Zrt. azon munkavállalójára terjed ki, aki a Magyar Köztársaság határát munkavégzés céljából határátlépési igazolvánnyal lépi át. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának (a továbbiakban: NKO) vezetője. 3.0 FOGALMAK Ideiglenes külföldi kiküldetés (a továbbiakban: kiküldetés): a MÁV Zrt. által elrendelt, a társaság tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli tartózkodás, ha annak időtartama nem haladja meg a 90 napot, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás. 1 1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény 3. 12. pontja figyelembevételével.
1862 A MÁV Zrt. Értesítője 24. szám Kiküldött: a MÁV Zrt.-vel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A kiküldetések prioritásai A kiutazásoknál prioritást kell biztosítani: az EU intézményeinél befolyással rendelkező fórumokra, a közösségi előírások adaptálását elősegítő nemzetközi szervezetekbe történő kiutazásoknak, a MÁV Zrt. jogainak érvényesítését elősegítő, eredményeinek bemutatását célzó utazásoknak, beruházásokkal, illetve beszerzésekkel, tenderekkel kapcsolatosan a külföldi partnerrel folytatott tárgyalásoknak, típusvizsgálatoknak és átvételeknek, a MÁV Zrt. érdekeltségeknél előállított termékek értékesítését elősegítő utazásoknak, a MÁV Zrt. különböző szervezetei, egységei által valamely nemzetközi szervezet vagy külföldi fél megbízása alapján végzett tervezési, kutatási, kísérleti munkáknak, a műszaki fejlődést, a szakmai színvonal növelését elősegítő szakértői utazásoknak, a nemzetközi szervezetekben vállalt, a Társaság érdekeit is szolgáló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére vonatkozó utazásoknak. 4.2. A kiküldetések engedélyezése A külföldi utakat az utazás tárgya és azzal összefüggésben a kiküldendő munkavállaló munkáltatói jogkört gyakorlójának szervezeti hovatartozása szerint az NKO előterjesztésére a vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek engedélyezik. Részvételi díjas tanulmányutakra és konferenciákra történő kiküldetések engedélyezése a vezérigazgató hatáskörébe tartozik. A kiküldetések utólagos engedélyezésére kivételes esetben, vezérigazgatói hozzájárulás alapján kerülhet sor. Az engedélyeztetést az NKO intézi a 4.5. pontban meghatározott rend szerint. 4.3. A kiküldetések szakmai előkészítése A kiküldő munkáltatók a kiküldötteket kötelesek érdemben eligazítani, megadni a tárgyaláson elérendő célokat és meghatározni a kiutazó személyek állásfoglalásait. Ha több MÁV Zrt. szervezeti egység, vagy ha MÁV Zrt.-n kívüli szerv/leányvállalat is érintett a külföldi tárgyaláson, akkor a kiküldetés megkezdése előtt álláspontegyeztetést kell végezni a képviselendő MÁV, vagy magyar álláspont kialakítására. Szükség esetén az álláspont egyeztetés eredményét emlékeztetőben, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A kiküldött kijelölése során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a Társaság nemzetközi kötelezettség-vállalásának teljesítését, a MÁV Zrt. érdekképviseletének, jogai érvényesítésének szükségességét, a delegálandó személy megfelelését a szakmai és nyelvi követelményeknek, az éves ideiglenes külföldi kiküldetési keret felhasználását. Amennyiben az adott témában több szervezeti egység illetékes, vezetői szinten kell egyeztetni. Vita esetén az NKO előterjesztésére a vezérigazgató vagy általános vezérigazgató-helyettesek döntenek. 4.4. A kiküldetések pénzügyi előkészítése A vezérigazgató és általános vezérigazgató-helyettesek az éves költségkeret mértékéig engedélyezik a külföldi kiküldetéseket. A keretre az NKO tesz javaslatot az alábbi szempontok alapján: a MÁV Zrt. nemzetközi stratégiája 2, a 4.1. pontban szereplő prioritások, a szakterületek javaslatai, az előző időszak felhasználási tapasztalatai. A keretet az adott naptári évre az éves üzleti tervben foglaltak alapján a vezérigazgató engedélyezi, az NKO előterjesztésére. A keret felhasználását és az üzletágak kiküldetési költségfelhasználását az NKO folyamatosan figyeli. A felhasználásról negyedévenként göngyölített kimutatást terjeszt a vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek elé. A kiküldöttek költségtérítését a MÁV Zrt. hatályos utasítása szabályozza 3. Első osztályú napidíj csak az elnököt, vezérigazgatót, általános vezérigazgató-helyetteseket, valamint a munkaszerződésük szerint arra jogosultakat illeti meg. Ha a külföldre utazás repülőgéppel történik, Európán belüli utazásnál turista osztálynak megfelelő repülőjegy vásárolható. Kivételt ez alól csak a vezérigazgató 2 A Társaság nemzetközi stratégiáját a 101/2005.(10.28.) sz. Igazgatósági határozattal elfogadott előterjesztés tartalmazza ( A MÁV Zrt. nemzetközi kapcsolati és képviseleti rendszerének továbbfejlesztése, Gy.19-265/2005.sz. ). 3 Jelenleg a 37/2004. (VI.4. MÁV Ért.23.) VIG.sz. utasítás az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányának elszámolásáról
24. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1863 engedélyezhet. A négy óra repülési időt meghaladó Európán kívüli utazásnál, illetőleg más hosszú távú járatoknál az osztály meghatározása a vezérigazgató egyedi elbírálása alá esik. A repülőjegyek beszerzését az NKO végzi, figyelemmel a költségtakarékosság szempontjaira. A devizaellátmányok és egyéb költségek elszámolását a MÁV Zrt. Értesítőjében közzétett hatályos utasítás tartalmazza. A kiküldöttek kötelesek a devizatakarékosságot, költségmegtakarítást célzó hivatali rendelkezéseket, útmutatásokat figyelembe venni, és lehetőség szerint érvényesíteni. 4.5. A kiküldetések adminisztrációs előkészítése A külföldi kiküldetések engedélyezési előterjesztésének (ügyiratnak) tartalmaznia kell: a meghívót (a rendezvény részletes programját, napirendjét), a kiküldetés időpontját, a tárgyalási és az utazási napok számát, a kiutazás célját, a kiutazás helyét (országot, várost is), a kiutazó(k) nevét, beosztását, nyelvtudását, úti-okmány számát, repülővel történő kiutazás esetén a szolgálati hely kódját, a kiutazó(k) szolgálati helyét, a devizafedezetet (költségkeretet) biztosító szerv megnevezését, az indoklást, az értekezleten történő részvétel szükségességét, a tárgyaláson képviselendő álláspontot, az utazás várható költségeit (keretgazdálkodás). A kiküldetések előkészítését úgy kell megszervezni, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló vezető által aláírt előterjesztés a rendkívüli méltánylást igénylő eseteket kivéve (pl. baleset) az utazás megkezdése előtt öt munkanappal érkezzen az NKO-ra az engedélyeztetéshez, a gyakorlati előkészítéshez és a valutaellátmány beszerzéséhez. A diszkont ( fapados ) légitársaságok járatainak igénybevételi szándéka esetén az ügyiratot a mielőbbi engedélyeztetés és megrendelés érdekében a kiutazás tényének ismertté válását követően haladéktalanul el kell juttatni az NKO-ra. Ha MÁV munkavállaló mellett MÁV-on kívüli szerv munkavállalója is részt vesz a kiutazáson, akkor a MÁV szervezeti egység által az NKO-ra benyújtandó kiutazási javaslatnak a költségviselés feltételeire is ki kell terjednie. A szállodafoglalást és a vasúti menetjegyek beszerzését a kiküldöttek intézik, kivéve az elnököt, vezérigazgatót és általános vezérigazgató-helyetteseket. A betegség-, baleset- és poggyászbiztosítási kártyát a kiküldöttek az utazást megelőző munkanapon az NKO-n vehetik át. 4.6. Útijelentés készítése A külföldi utazásról történő visszatérést követően tíz munkanapon belül egy nyomtatott példányban útijelentést kell leadni az NKO részére. A kiutazások eredményességének javítása érdekében az útijelentéseket elektronikus formában is el kell juttatni az NKO részére, amely gondoskodik azok széles körben történő megismertetéséről (külön informatikai adatbázis létrehozása). Az útijelentés elkészítéséért a kiküldött személy(ek) felelős(ek). Az útijelentésnek tartalmaznia kell: a tárgyalás helyét (ország, város, intézmény) és idejét, a tárgyalás célját, a tárgyaláson résztvevők nevét, beosztását, tárgyaló szervek megnevezését, a tárgyalás napirendjét és lényeges elemeit, a tárgyalás előtt jóváhagyott MÁV-álláspontok érvényesítését, a tárgyalás eredményét, az átadott és átvett dokumentációkat, a kiküldetés közvetlen céljától eltérő egyéb tevékenységet (pl. előadás tartását, funkcióvállalást), a rendkívüli eseményeket és a kiutazással kapcsolatos egyéb észrevételeket. 4.7. Az útijelentés hasznosítása Az NKO-nak megküldött példányokon az útijelentés ellenőrzését a kiküldő munkáltató aláírásával igazolni köteles. A kiküldött útijelentésében foglaltakat a kiküldő munkáltatók értékelik. Szükség esetén kötelesek az útijelentésben foglaltak alapján felügyeleti területükön megtenni a nemzetközi vonatkozású és belső intézkedéseket, annak érdekében, hogy a külföldi kiutazás eredményei, az ott meghatározott feladatok megvalósításra, a tapasztalatok hasznosításra kerüljenek. A munkáltatói jogkör gyakorlója az útijelentéseket indokolt esetben bemutatja a vezérigazgatónak, ill. a tárgy szerint illetékes általános vezérigazgató-helyettesnek. Amennyiben az útijelentésben érintett nemzetközi vonatkozású és belső intézkedések végrehajtása több MÁV szervet érint, gondoskodik az érintett MÁV szervek megfelelő tájékoztatásáról; amennyiben a feladatok végrehajtása MÁV-on kívüli szerveket is érint, gondoskodik az érdekeltek tájékoztatásáról; szükség esetén figyelemmel kíséri a végrehajtás helyzetét, és koordinálja a tervezett intézkedéseket.
1864 A MÁV Zrt. Értesítője 24. szám 5.0 ÚTI OKMÁNYOK BESZERZÉSE ÉS KEZE- LÉSE 5.1. Határátlépési igazolvány kiadásának elvi előfeltételei és viszonylatai Határátlépési igazolvány a MÁV Zrt. olyan munkavállalójának adható, akinek nemzetközi szerződésből eredő feladata vagy szolgálata ellátása érdekében az államhatár rendszeres átlépése szükséges, amit a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető aláírásával igazol. Határátlépési igazolványok a szomszéd országok viszonylatában kerülnek kiadásra és csak a bejegyzett viszonylatban érvényesek. 5.2. Határátlépési igazolványok kiadásának adminisztratív előfeltételei Határátlépési igazolvány kiállítását az érintett szervezeti egységek a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egységén keresztül kezdeményezhetik az NKOnál. A kiállítást a MÁV-munkavállalók számára az NKO igényli a hatóságnál. A határátlépési igazolvány kiállításához, érvényesítéséhez szükséges: 2 db, egy évnél nem régebbi fénykép (igazolványkép), 1 db útlevélkérő lap (írógéppel, vagy nyomtatott betűvel kitöltve, az adatok valódiságát a személyi igazolvánnyal egyeztetni kell), érvényesítéshez ezen kívül a lejárt (régi) igazolványt is csatolni kell. A határátlépési igazolványokat 5 évi érvényességgel az útlevélhatóság állítja ki. A kiállított okmányokat a kiadó szervnél kizárólag az NKO megbízottai vehetik át, és ők adják tovább kimutathatóan a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egységének, amely nyilvántartásba vétel után kimutathatóan továbbítja az érintett szervezeti egységek részére. 5.3. A határátlépési igazolványok tárolása A határátlépési igazolvány tárolásáról az érintett szervezeti egységek kötelesek gondoskodni. A határátlépési igazolványok tárolási helyét a szolgálati főnök jelöli ki. 5.4. A határátlépési igazolványok eseti kiadása A határátlépési igazolvány kiadását és visszavételét a munkáltatói jogkört gyakorló, illetve az általa megbízott felelős beosztott átadási könyvben köteles vezetni, amelyben a kiküldött munkavállaló az átvételt, az átvevő a viszszavételt aláírásával igazolja. Az átadási könyvnek tartalmaznia kell: a határátlépési igazolvány tulajdonosának nevét, a kiutazás helyét, a határátlépési igazolvány számát, a kiadás és visszaszolgáltatás idejét, a kiutazó munkavállaló és a visszavevő aláírását. 5.5. A határátlépési igazolványok kiadása tartós használatra A határforgalmat ellátó munkavállalók (forduló szolgálatosok), valamint a vonatforgalom lebonyolításában résztvevők (vonatkísérők, mozdonyszemélyzet, stb.), ha a szolgálati helyüktől rendszeresen távol váltanak, vagy egyéb indokolt körülmény miatt a határátlépési igazolványuk szolgálatonkénti átvétele és leadása szolgálatuk akadálymentes ellátása nélkül nem lehetséges, igazolványaikat maguknál tarthatják. Ennek engedélyezése az időtartam meghatározásával együtt a munkavállaló körülményeit és szakmai munkáját mérlegelve a munkáltatói jogkört gyakorló vezető feladata. 5.6. A határátlépési igazolványok használata A határátlépési igazolvány megőrzéséért és szabályszerű felhasználásáért az érintett munkavállalót fegyelmi és büntetőjogi felelősség terheli. Ezt a munkavállalóval a határátlépési igazolvány első átadásakor közölni kell. A tartósan kiadott határátlépési igazolványt a munkavállaló köteles szolgálatában állandóan magánál tartani, havonként ellenőrzésre bemutatni az érintett szervezeti egység vezetőjének. A határátlépési igazolványt tartósan magánál tartó munkavállaló, ha betegállományba kerül, hat napnál hosszabb szabadságra megy, vagy magánútlevéllel külföldre utazik, köteles az igazolványát a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek leadni. 5.7. A határátlépési igazolvány cseréje és pótlása A határátlépési igazolvány kicserélése az új határátlépési igazolvány beszerzésével azonos eljárás szerint történik. A határátlépési igazolványok elvesztését az érintett szervezeti egység vezetője a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egységén keresztül írásban köteles az NKO tudomására hozni. Egyidejűleg az eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egysége útján az NKO részére haladéktalanul fel kell terjeszteni.
24. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1865 5.8. Határátlépési igazolvány selejtezése Amennyiben a munkavállaló határátlépési igazolványra nem jogosító munkakörbe kerül, vagy munkaviszonya megszűnik, a határátlépési igazolványt selejtezés céljából a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egységén keresztül az NKO részére meg kell küldeni. 6.0 VÍZUM BESZERZÉSE Vízumköteles országba történő utazás esetén az elnök, vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek kivételével a kiküldöttek gondoskodnak a vízum beszerzéséről. A vízum a MÁV Zrt.-vel szerződött utazási irodán keresztül is beszerezhető. 7.0 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 7.1. Hatálybalépés Jelen utasítás a MÁV Zrt. Értesítőjében történő közzététel napján lép hatályba. 7.2.Hatályon kívül helyezés Egyidejűleg hatályát veszti a 3/2006.(IV.21.MÁV Ért.16.) EVIG.sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az ideiglenes külföldi kiküldetések rendjéről a MÁV Zrt.-nél. Heinczinger István s. k. vezérigazgató Egyéb közlemények Felesleges tárgyi eszközök meghirdetése A szegedi Pályavasúti Területi Központ kiskunhalasi Forgalmi Csomópontjának nyilvántartásában lévő, az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök feleslegessé váltak, így azokat további hasznosításra felajánljuk: Sorszám Megnevezés Típus Leltári szám Gyártási év Kapcsolattartó Telefon 1. Akkumulátortöltő TI-80/50 T0105708 1989 Ambrus Tiborné 06/53-11 2. Villamos szállító targonca EP-006-2 T0558002 1988 Ambrus Tiborné 06/53-11 (2000 kg-s teherbírás) 3. Villamos ellenállásos hegesztőgép SCH 450 T0348188 1970 Ambrus Tiborné 06/53-11 Érdeklődni a megjelölt kapcsolattartónál lehet a megjelenéstől számított 20 napig. Kiss Károly s. k. központvezető Bevezetés MÁV műszaki előírás kiadása P-9370/2008 Geoműanyagok vasúti alkalmazása A hazai vasútépítési gyakorlatra a 102760/1978 sz. utasítás, illetve az ezt módosító 106511/1983. sz. utasítás alapján került engedélyezésre a hazai gyártású TERFIL- II műszaki szövet. Az eltelt időben a geoműanyag ipar hatalmasat fejlődött, és a földműépítésben felhasználható termékskéla szélesre nőtt. Az utasítás célja A geoműanyagok alkalmazás szempontjából fontos funkcióinak bemutatása, valamint vasútépítési alkalmazás egyes feltételeinek szabályozása. Hatálytalanítás Jelen Utasítás életbe lépésével hatálytalanítja a korábban 102760/1978 sz. alatt kiadott és az azt módosító 106511/1983. sz. utasításokat. A geoműanyagok funkciói A funkció értelmezése, jelentősége A nemzetközi szakirodalomban régóta szokás a geoműanyagok funkcióinak elkülönített értelmezése. A funkció szó ebben az értelemben azt jelenti, hogy valamely geoműanyag milyen elkülönítve értelmezhető fizikai, mechanikai vagy hidraulikai feladatot lát el valamely mérnöki szerkezetben. E feladatok egy része a geoműanyagtól függetlenül is létezik, más elemmel, anyaggal is meg-oldható. Más funkciók viszont gyakorlatilag a geoműanyaggal jelentek
1866 A MÁV Zrt. Értesítője 24. szám meg a mérnöki munkában, más anyaggal nem, vagy nem így oldhatók meg. A funkció nem azonos az alkalmazási körrel, mert a legtöbb mérnöki alkalmazás esetén a geoműanyagok egyszerre több funkciót is teljesítenek. Ilyenkor fontos, hogy e funkciókat azonosítsuk, elkülönítve megállapítsuk. A szakszerű mérnöki tervezésnek ugyanis mint általában minden szerkezet esetében is az a lényege, hogy az egyes funkciók által támasztott követelményeket ( a terhelést ) megállapítsuk, s az ezek teljesítésére képes ( megfelelő teherbírású ) geoműanyagot kiválasszuk. A mérnöki tervezés ma már ebbe az irányba tart, ennek megvannak az elméleti alapjai. Ez a tervezőtől nagyobb és új tartalmú szaktudást kíván meg, mintha a termék (geoműanyag-típus) vagy az alkalmazási kör (konkrét szerkezet) felől közelítenénk a kérdéshez. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a geoműanyagok, ill. gyártóik a földművek tervezésének világába talán szokatlan módon törtek be. Általában és teljesen érthető módon ők a termékeiket kínálták konkrét mérnöki szerkezetekhez, termékeik skáláját bővítették, azok előnyeit hangsúlyozták, és azt kutatták, mely szerkezetekben lehet alkalmazni őket, milyen új alkalmazási lehetőségek vannak. Ezekhez adtak tervezési segédleteket, egyszerű tervezési szabályokat, amit a tervezők is szívesen fogadnak, mert munkájukat megkönnyítik. Ugyanakkor bizony nem ritkán fordul elő, hogy a tervezők a termékeket a különféle szerkezetekbe a gyártók ajánlatára, de nem pontosan tisztázott céllal, funkcióval tervezik be. Az is lényeges e tekintetben, hogy a bővülő termékskála és alkalmazási kör miatt a szakterület a mérnök számára már-már áttekinthetetlenné válik. Ha pedig nem képes a szokásos mérnöki elvek, módszerek szerint tervezni a geoműanyagokat, akkor nem is merészkedik erre. Az is előfordulhat, hogy ha már voltak is ilyen próbálkozásai, a sok lehetőség a megszokott tervezési módszerek híján elbizonytalanítja, felhagy az alkalmazással, főleg, ha esetleg nem mindegyik próbálkozása zárult kifogástalan sikerrel, ami egy innováció esetében egyébként természetes is. Mindezek alapján a geoműanyagok alkalmazásának az a helyes útja: a funkció felől kell megközelíteni a feladatokat. Ezt a szemléletet képviseli ez az Utasítás is. Így a funkció a mérnöki tervezés szempontjából alapvető fogalom, illetve azzá kell válnia. Külön említést érdemel az is, hogy a ma rendelkezésre álló geoműanyagok egyes típusai általában többféle funkció ellátására is képesek, bár általában nem azonos mértékben, illetve valamely típuson belül változtatható tulajdonságuktól függ az egyes funkciókra való alkalmasságuk. Vannak azután olyan geoműanyag típusok, melyek lényegében csak egyetlen funkciót tudnak ellátni, kifejezetten arra készülnek. Készítenek továbbá több geoműanyag összeépítésével olyan geoműanyagszerkezeteket (geokompozitokat), melyekben a szerkezet egyes alkotói különböző egyedi funkciókat teljesítenek, együtt viszont többféle funkciót képesek optimálisan ellátni. Ilyen kompozit szerkezetekre a tervezők is tehetnek javaslatot egyedi feladatok teljesítésére. A funkciók definíciója Gyakorlatilag valamennyi szabvány, szakirodalom megegyezik a következő funkciók elkülönített értelmezésében, megnevezésében (1. táblázat). Szigetelés (Barrier, Dichten) Folyadékok vagy gázok talajbeli mozgásának megakadályozása a geoműanyag tartós víz-zárósága által. Drénezés (Drainage, Dränen) A talajban mozgó víz összegyűjtése és szállítása a geoműanyag tartós síkbeli vízszállító-képessége által. Szűrés (Filter, Filtern) A víz valamely talajrétegből való átszivárgásának megengedése oly módon, hogy közben a talajszemcsék ellenőrizetlen mozgását a geoműanyag meggátolja a síkra merőleges tartós vízszállító-és szemcsevisszatartási képessége által. (Felületi) erózióvédelem (Surface erosion control, Erosionsschutz) A talajrészecskéknek a csapadék lefolyása és/vagy a szél által okozott felületi eróziójának megakadályozása a geoműanyag nyitott és texturált felülete és tartóssága által. Elválasztás (Separation, Trennen) Két különböző geotechnikai anyag (talajok, stabilizációk) keveredésének megakadályozása a geoműanyag megfelelő erőssége (robusztussága) révén. Védelem (Protection, Schützen) A lokális feszültségek csökkentése valamely felület vagy réteg károsodásának meg-akadályozása vagy csökkentése végett megfelelő tartóssága és robusztussága révén. Erősítés (Reinforcement, Bewehren) Valamely geotechnikai szerkezetben fellépő feszültségekkel és alakváltozásokkal szembeni ellenállás létrehozása vagy növelése a geoműanyag tartós húzási ellenállásának, valamint a talaj és a geoműanyag közötti mechanikai kapcsolatnak a felhasználásával. E funkciókat csoportosíthatjuk a következőképpen: a) hidraulikai funkció: szigetelés, drénezés b) hidraulikai és mechanikai funkció szűrés, erózióvédelem, elválasztás c) mechanikai funkció védelem, erősítés Szokás, még több más funkciót is a geotechnika területén (is) elkülönítetten értelmezni, de ez még nem általános.
24. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1867 Oldalhatárolás (Confinement,) A talajok oldalirányú mozgásának megakadályozása geoműanyag elemekkel. Tárolás (Containment, Lagern) Talajok vagy más anyagok tárolása a geoműanyaggal a beépítéskor meghatározott alakkal és méretekkel, megakadályozva a tárolt anyag elvesztését, elmozdulását, illetve alakváltozását. Töltéssúly csökkentése Töltéstest építése könnyű geohabokból az altalaj öszszenyomódásának csökkentésére. Fagyvédelem (frost protection, Frostschutz) Hőszigetelő geohabok beépítése a földművek átfagyó felső zónájába a fagy- és olvadási károk elhárítására. 1. táblázat. A geoműanyagok funkciói Funkció Szigetelés geoműanyag nélkül Viselkedés geoműanyaggal Definíció Folyadék- (gáz) mozgás megállítása Ajánlott geoműanyag Geomembrán Geoszintetikus agyagszigetelő Magyarázat A hulladékon átszivárogva szennyezetté váló víz nem szivárog be a talajba, ill. a talajvízbe, így az tiszta marad. Drénezés Folyadék szállítása Geotextília Geoháló Geodrén Geokompozit Geocső A geoműanyag síkjában elvezeti a vizet, így az nem gyűlik össze, nem okoz nyomást, elnedvesedést. Szűrés Folyadék átengedése, talajszemcsék megállítása Geotextília A szivárgó kavicstestét és a dréncsövet a víz által bemosott finom szemcsék nem tömítik el, így a dré-nezés tartós lesz. Erózióvédelem Eső okozta talajmozgás meggátolása, növényzet erősítése Geotextília Geopokróc Geoszőnyeg Geoháló Geocella Geokompozit A geoműanyag a nö-vényzet megerősödéséig megvédi a földmű felületét attól, hogy a lefolyó vizek elragadják a szemcséket. Elválasztás Különböző talajok keveredésének meggátolása Geotextília A geotextília meggátolja a durva- és a fi-nomszemcsés talajok keveredését, ezzel az utóbbi megőrzi kedvező tulajdonságait.
1868 A MÁV Zrt. Értesítője 24. szám Funkció Elválasztás geoműanyag nélkül Viselkedés geoműanyaggal Definíció Különböző talajok keveredésének meggátolása Ajánlott geoműanyag Geotextília Magyarázat A geotextília meggátolja a durva- és a fi-nomszemcsés talajok keveredését, ezzel az utóbbi megőrzi kedvező tulajdonságait. Erősítés Húzófeszültség kölcsönzése a talajnak Geotextília Georács Geokompozit Geocellák A georács húzószilárdságot kölcsönöz a talajnak, így pl. a nyírószilárdság által megengedettnél me-redekebb rézsű sem csúszik meg. A geoműanyagok típusai A geoműanyagok általánosan használt definíciói: A megfogalmazásban az International Society for Geosynthetics (ISG) definíciói kerültek figyelembe vételre. A definíciók mellett szerepelnek az angol fogalmak is, hogy a jelenlegi helyzetben még segítsük a megértést. Ugyancsak a könnyebb tájékozódást segítik a 2. és a 3. ábrákon látható fényképek. Geoműanyag: polimer (szintetikus vagy természetes) anyag, melyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak geotechnikai, hidraulikai, közlekedési és környezetvédelmi mérnöki szerkezetekben. (geosynthetic) A legfontosabb típusok Geotextília: sík, áteresztő, polimer (szintetikus vagy természetes) nemszőtt, hurkolt vagy szőtt textília, melyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak sokféle funkcióval mérnöki szerkezetekben (geotextile, Geotextilie) Nemszőtt geotextília: irányított vagy véletlenszerűen rendeződött, mechanikusan és/vagy hőkezeléssel és/vagy vegyileg megkötött rostszálakból, műszálakból vagy más elemekből gyártott lemez, szövet vagy vatta. (nonwoven geotextile, Vliesstoff) Szőtt geotextília: fonalak, rostszálak, műszálak, szalagok vagy más elemek két vagy több kötegének, rendszerint derékszögű fűzésével előállított, az előbbieknél általában jóval nagyobb húzószilárdságú geotextília (woven geotextile, Gewebe) Hurkolt geotextília: egy vagy több gyapotfonál, rostszál, műszál vagy más elem hurkolásával készült geotextília. (knitted geotextile, Maschenware) Georács: síkbeli polimer anyagú, egy- vagy kétirányú húzóerő felvételére képes elemek szerves (nyújtott, extrudálással, kötéssel vagy szövéssel létrehozott) összekapcsolásával készülő, szabályos nyitott hálószerű szerkezet, melynek nyílásai nagyobbak, mint az alkotói, s amelyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak erőviselő elemekként mérnöki szerkezetekben (geogrid, Geotextilie) Extrudált georács: extrudálással készült, majd kilyukasztott polimer lemez egy- vagy kétirányú nyújtásával előállított, a nyújtás irányában polimerizálódott és merev kapcsolattal bíró georács (extruded geogrid, gestreckter Geogitter) Hegesztett georács: pászmák vagy elemek két vagy több kötegéből hegesztett kötéssel gyártott rendszerint derékszögű georács. (bonded geogrid, gelegter Geogitter) Szőtt georács: fonalak vagy elemek, rendszerint derékszögű összeszövéséből gyártott georács (wowen geogrid, gewebter Geogitter) Hurkolt georács: fonalak vagy elemek, rendszerint derékszögű összehurkolásával gyártott georács (knitted geogrid,) Geoszalag: polimer anyagú szalag, melyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak erősítési céllal mérnöki szerkezetekben (geostrip, Geoband). Geoháló: síkbeli, polimer anyagú, extrudálással vagy csomózással összekapcsolt alkotóelemekből gyártott, szabályos, tömör hálószerű, a georácsoknál sokkal kisebb szilárdságú szerkezet, melynek nyílásai nagyobbak az alkotóinál, s amelyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak hidraulikai célból mérnöki szerkezetekben (geonet, Geonetz) Geopokróc: áteresztő, biológiailag lebomló (szintetikus vagy természetes) textíliaszerű anyagból készült
24. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1869 szerkezet, melyet a talaj felületére fektetnek ideiglenes (általában a növényzet megerősödéséig tartó) erózióvédelem céljából. (geoblanket, Geomatte*) Geoszőnyeg: háromdimenziós, áteresztő, polimer anyagú, kötött szálakból készült szerkezet a fű és kis növények gyökereinek erősítésére és a növények erózióvédelmi korlátainak kiterjesztésére tartós erózióvédelem céljából (geomat, Geomatte*) Geocella: áteresztő polimer (szintetikus vagy természetes) anyagú georács vagy geomembrán sávokból váltakozó rögzítéssel készített háromdimenziós méhsejtszerű szerkezet, melyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak erózióvédelmi vagy erőviselő elemekként mérnöki szerkezetekben. (geocell, Geozelle) Geocső: polimer anyagból extrudálással készített, bordázott vagy sima, zárt vagy perforált külső felületű cső melyet hidraulikai szerkezetekben használnak. (geopipes, Georöhr) Geomembrán: viszonylag nagy vízzáróságú, polimer (szintetikus vagy természetes) anyagú síklemez, melyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak hidraulikai célból mérnöki szerkezetekben (geomembrán, Geofolie) Bitumenes geomembrán: viszonylag nagy vízzáróságú, természetes bitumenből készült síklemez (bituminous geomembrane, bituminöse Geofolie) Elasztomer geomembrán: viszonylag nagy vízzáróságú, elasztomer polimerből készült síklemez (elastomeric geomembrane, elastische Geofolie) Plasztomer geomembrán: viszonylag nagy vízzáróságú, plasztomer polimerből készült síklemez (plastomeric geomembrane, plastische Geofolie) Geokompozit: gyártott vagy szerelt, legalább egy, általában több geoműanyagot tartalmazó összetett szerkezet, a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak mérnöki szerkezetekben (geocomposite, Geokomposit) Geoszintetikus-agyag szigetelő: geoműanyagból és kis áteresztőképességű földanyagból (agyag vagy bentonit) gyártott lemezszerű szerkezet, melyet talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak mérnöki szerkezetekben (geocomposite clay liner) Geokompozit drénszalag vagy -lemez: előregyártott, felszín alatti víztelenítő szerkezet, mely geoháló vagy geotávtartó (geospacer) által megtámasztott geotextília szűrőburkolatból áll. (geocomposite drain) Erősítő geokompozit: különböző geoműanyagokból, összeszerelt szerkezet a talaj erősítésére (geocomposite reinforcement) Egyéb típusok Geofüggöny: vékony polimer szálakból előállított hálószerű síkbeli termék, melyet elsősorban szikla- és földfalak védelmére használnak. (geomesh, ) Geopáncél: áteresztő geoműanyag, melyet szabályos rendben elhelyezett burkolóelemekkel együtt fektetnek a talaj felületére, az erózió megakadályozására. (geoarmour,) Geohab: habképző anyaggal félig folyós állapotban kialakított, könnyűsúlyú, magas hézagtartalmú polimer anyag, melyet talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak mérnöki szerkezetekben (geofoam,) 2. ábra. A geoműanyagok jellegzetes típusai (a) nemszőtt (hőkezelt) geotextília nemszőtt (tűzött) geotextília többrétegű (nemszőtt) geotextília többrétegű (nemszőtt) geotextília
1870 A MÁV Zrt. Értesítője 24. szám (szalagokból) szőtt geotextília (fonálból) szőtt geotextília (fonálból) hurkolt geotextília többrétegű (nemszőt t- szőtt) geotextília nemszőtt, (lyukasztott) geotextília erősített, fűmagos nemszőtt geotextília erősített, szőtt geotextília többrétegű, hurkolt-nemszőtt geotextília lyukasztott lemezből kétirányban extrudált georács lyukasztott lemezből egyirányban extrudált georács egy fázisban, kétirányban extrudált, georács extrudált, többrétegű kétirányú georács vékony szalagokból hegesztett georács széles szalagokból hegesztett georács pászmákból hegesztett georács fonálból szőtt georács hurkolt georács hurkolt georács geoszalag geoháló 3. ábra. Geoműanyagok jellegzetes típusai (b) geopokróc georácsból készített geoszőnyeg geoszálból préselt geoszőnyeg geocella
24. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1871 geocella geocella georácsból szerelt geocella geomembránból készített geocella perforált geocső HDPE geomembrán geoszintetikus agyagszigetelő geokompozit szalagdrén geokompozit drénháló geokompozit drénháló geokompozit drénszőnyeg geokompozit drénlemez Geoszálak: polimer szálak, melyeket a talajjal összekeverve, annak erősítésére használnak. (,.) Geosablon: háromdimenziós vízáteresztő geoműanyag szerkezet, talajjal vagy leülepedő hulladékkal töltve, melyek a felfújt szerkezet formáját veszik fel. (geoform, Geoform) Geocontainer: a talajok tárolására, előírt formájú földtest kialakítására (zsaluszerűen) használható polimer anyagú zsákok, medencék (geocontainer, ) Georúd: polimer anyagú rúd, melyet talaj/kőzet és/ vagy más geotechnikai anyaghoz kapcsolva alkalmaznak mérnöki szerkezetekben (geobar, stabförmiges Element) Geotávtartó: háromdimenziós polimer anyagú más elemek távolságát szabályozó szerkezet, melyet a talaj/ kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak mérnöki szerkezetekben (geospacer, ) Geoegyebek: az előzőekben értelmezett geoműanyagok közé nem sorolható egyéb termékek (geoothers, ) Alkalmazási kör A geoműanyagok alkalmazási körein olyan geotechnikai, hidraulikai, közlekedési és környezetvédelmi, vagy más mérnöki szerkezetekben való megjelenésüket értjük, melyekben egy- vagy több olyan funkciót teljesítenek, amely a szerkezet alkalmassága szempontjából elengedhetetlen vagy legalább is előnyös. A 4.1. fejezetben kifejtettük, hogy a geoműanyagok alkalmazását inkább a funkciók oldaláról helyes megközelíteni. Az a megközelítés, hogy bizonyos szerkezetekbe rutinszerűen kerül betervezésre a geoműanyag, nem helyes. A következőkben felsorolt alkalmazási lehetőségeket elsősorban úgy értékelni, mint olyan szerkezetek, földműépítési feladatok, ahol célszerű gondolni a geoműanyagok alkalmazására, illetve ahol már van hasznosítható tapasztalat az alkalmazásra. A geoműanyagok legfontosabb és leggyakoribb alkalmazásai A következőkben felsorolt alkalmazási esetek értelmezését a 4. és 5. ábra, valamint az 1. táblázat segíti.
1872 A MÁV Zrt. Értesítője 24. szám Töltésalapozás Gyenge teherbírású altalajra magas töltés alá egy vagy több geotextília és/vagy georács réteget, esetleg geokompozitot, arra szemcsés anyagot fektetnek, nagyobb erősítési igény esetén geo-rácsokból szerelt és szemcsés anyaggal kitöltött geocellát építenek, hogy elkerüljék a töltés állékonyságvesztését, csökkentsék a töltéskorona süllyedéskülönbségeit, gyorsítsák a konszolidációt mindenek előtt az erősítési, aztán az elválasztási és a szűrési, kis részben a drénezési funkció révén. Kiegészítőleg az altalajba, a konszolidáció gyorsítására geodréneket mélyíthetnek le, ami az építés közbeni állékonyságot is növeli. Különösen kritikus esetben a töltés alá még kavicsoszlopokat, vagy kavicscölöpöket is készíthetnek, s ekkor a georácsok az oszlopok, vagy a cölöpök közötti áthidalást is szolgálják. Töltéstest építése Töltések egymástól különböző anyagú részeit, vagy a töltéstest bizonyos zónáit geotextíliával vagy geo membránnal, illetve geokompozitokkal határolják le, hogy megvédjék őket a szomszédos zónákkal való elkeveredéstől vagy megakadályozzák az elnedvesedést, s az ezzel járó állapotromlást, elsősorban az elválasztási vagy a szigetelési, másodsorban a szűrési és drénezési funkció révén. Földművek teherbírásának növelése Gyenge teherbírású altalajra vagy mesterségesen kialakított földfelületre az építendő töltés, a felvonulási utak, a tartós földutak alá vagy burkolt utak szemcsés pályaszerkezeti rétegei alá egy esetleg több geotextília és/ vagy georács réteget fektetnek a terület járhatóságának biztosítására, a kötőanyag nélküli szerkezet nyomvályúsodásának csökkentésére, a szilárd pályaszerkezet alatti deformációk csökkentésére, fontossági sorrendben az erősítési, az elválasztási, a szűrési és a drénezési funkció révén. Rézsűvédelem A földrézsűk felszínére általában humusztakaróval és fűmagokkal együtt geotextíliát, geohálót geopokrócot, geoszőnyeget, geocellát, geokompozitot, esetleg geomembránt, illetve geofüggönyt fektetnek, hogy ideiglenesen (a növényzet megerősödéséig) vagy tartósan (a növények védelmét is biztosítva) megvédjék a földrézsű felületén levő szemcséket attól, hogy a lehulló és lefolyó víz magával ragadja őket elsősorban az erózióvédelmi funkció révén. Ide lehet sorolni (de szokás külön is kezelni) a sziklarézsűk azon védelmét is, amellyel a kipergő szikladarabok elmozdulását megakadályozzák vagy (csak) szabályozzák a sziklafelületre rögzített georácsokkal, geohálókkal vagy geofüggönnyel. Rézsűk erősítése A töltésanyag nyírószilárdsága által megengedettnél meredekebb hajlású, de 70 -nál nem meredekebb rézsűvel határolt földtestbe több rétegben georácsot vagy szőtt geotextíliát építenek be új meredek földmű rézsűállékonyságának biztosítására, meglévő töltésrézsűk szélesítésére, megcsúszott rézsűk helyreállítására főként az erősítési és kötött töltésanyag esetén a drénezési funkció révén. A meredekebb rézsű felszínét célszerű az erózió ellen geoműanyagokkal védeni. Erősített földtámfal A földanyag nyírószilárdsága által megengedettnél és 70 -nál meredekebb síkkal határolt földtestbe több rétegben georácsot, geotextíliát vagy geoszalagot építenek be, és azokat a homlokfalat lezáró, geoműanyagból vagy betonból, vasbetonból készülő elemekhez kapcsolják a töltésanyag saját állékonyságának biztosítására, a töltésanyaggal megtámasztott földtömeg állékonyságának biztosítására az erősítési funkció által. Földművek csatlakoztatása szerkezetekhez A földművekhez csatlakozó szerkezetek (falak, támfalak, hídfők, cölöpök, geomembránok) és a töltésanyag közé geotextíliát, esetleg geokompozitot építenek be a csatlakozó szerkezetek védelmére, a vízelvezetés céljából, védelmi és erősítési, illetve drénezési és szűrési funkcióra. Víztelenítő szerkezetek A földművekhez létesülő szivárgókba geocsövet, a víztelenítendő talaj és a szivárgótest, valamint szükség esetén a szivárgótest és geocső közé geotextíliákat építenek be, a vízmozgás okozta szemcsemozgások megakadályozása céljából, a vízmozgás lehetővé tételére elsősorban a szűrési, másodsorban az elválasztási funkció teljesítésére. A kavicsszivárgó helyett olyan geokompozitot is alkalmazhatnak, mely a kavicstestet geohálóval vagy drénlemezzel helyettesíti, s ezeket határolja a geotextília, s kapcsolódik hozzájuk a geocső.
24. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1873 alkalmazási kör 1. táblázat A geoműanyagok és funkcióik jelentősége az egyes alkalmazási körökben töltéstest építése töltésalapozás teherbírásnövelés rézsűvédelem rézsűerősítés erősített talajtámfal földműcsatlakoztatás f Szigetelés ** * * * * u Drénezés ** * * * * * * *** n Szűrés * * * * * * *** k erózióvédelem * * *** ** * c elválasztás *** ** *** * * * * i Védelem * * * * ** * ó Erősítés *** * *** * *** *** geotextília nemszőtt ** * * * * * ** *** szőtt, hurkolt ** * ** *** ** * * * egyirányú *** * *** *** Extrudált kétirányú *** *** ** georács hegesztett, egyirányú ** * ** ** szőtt, hurkolt kétirányú ** ** ** t e Geoháló * *** *** *** r geomembrán ** * * * * m geofüggöny ** * é geopokróc *** * k geoszőnyeg * *** * geocella Geocső szalagból gyárilag készítet rácsból helyszínen szerelt geokompozit *** ** *** * víztelenítés * ** *** geoszintetikus agyagszig. * * * lemez- vagy szalagdrén *** * ** *** georács+geotextília *** *** * ** ** *** alapvető ** fontos * másodlagos
1874 A MÁV Zrt. Értesítője 24. szám 4. ábra. A geoműanyagok alkalmazása töltések építésekor (a) Töltésalapozás magas töltés homokos kavics georács vagy geocella és geotextília geodrén kompresszibilis, kis nyírószilárdságú altalaj Töltéstest építése szemcsés talaj humusztakaró geotextília vagy geomembrán kötött talaj szemcsés talaj Teherbírásnövelés jó teherbírású szemcsés talaj georács és geotextília gyenge teherbírású (E 2 -modulusú) altalaj vagy földm test Rézs védelem erózióérzékeny talaj humusz geotextília vagy geoháló vagy geopokróc vagy geosz nyeg vagy geocella vagy geokompozit esetleg geomembrán illetve geofüggöny
24. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1875 5. ábra. A geoműanyagok alkalmazásai lehetőségei (b) Rézs er sítés célszer en jó szemcsés anyag georács vagy sz tt geotextília Er sített talajtámfal célszer en jó szemcsés anyag homlokzat georács vagy sz tt geotextília Csatlakoztatás földm höz durva szemcsés talaj szerkezet vagy geomembrán geotextília Víztelenít szerkezetek burkolat árok szemcsés szivárgótest kötött talaj geotextília geocs
1876 A MÁV Zrt. Értesítője 24. szám Geoműanyagok általános alkalmazási lehetőségei 6.2.6. Geotextília általános alkalmazási területei Elválasztás különböző anyagok elkülönítésére az altalaj és a zúzottkő alap között burkolat nélküli utakon és repülőtereken az altalaj és a zúzottkő alap között burkolt utakon és repülőtereken az altalaj és az ágyazat között vasúti pályákon a depóniák és a zúzottkő alap között a geomembránok és homokos drénrétegek között az altalaj és a töltésképző talaj között felszíni terhelés esetén az altalaj és a töltésképző talaj között útpályák esetén az altalaj és a töltésképző talaj között föld és kőgátak esetében az altalaj és a bezárt talajrétegek között az altalaj és a merev támszerkezetek fala között az altalaj és a hajlékony támszerkezetek fala között az altalaj és a támcölöpök között a rézsűk és a mentett oldali megtámasztó padka között gyalogutak burkolata alatt járdák alatt parkolók alatt sportpályák alatt esztétikai burkolatok táblái alatt drénrétegek között rosszul graduált szűrőrétegben földgátak különböző zónái között régi és új aszfaltrétegek között Erősítés gyenge talajok vagy más anyagok esetében puha talaj felett burkolatlan úton puha talaj felett repülőtéren puha talaj felett vasúti pályán puha talaj felett terepfeltöltés esetén puha talaj felett sportpályák esetében karsztos területek felett nem stabil feltöltések zárórétegeként vasúti ágyazat oldalirányú megtámasztására talajok becsomagolására bezárt szerkezetek esetében erősített támfalakban töltések erősítésére meredek rézsűk kialakításához föld és kőgátak erősítésére rézsűk ideiglenes stabilizálására földrézsűk kúszásának megállítására vagy lassítására repedezett hajlékony burkolatok erősítésére kőzetrepedések áthidalására geomatracok kőanyagának tartására tagolt betontömbök alá burkolatlan tárolóterületek és beállványozott területek alá homlokelemek behorgonyzására mechanikailag stabilizált falak esetén homlokzati betontömbök behorgonyzására kisebb támszerkezetek esetében geomembránok altalaj által okozott átszakadásának megakadályozására geomembránoknak a föléjük kerülő depónia okozta átszakadás megakadályozására stabilabb oldalrézsűk kialakítására a nagyobb súrlódási ellenállás kihasználásával puha talajok összefogására töltések esetén membránnal bezárt talajok esetében speciális talajok helyszíni tömörítéséhez és konszolidálásához egyenetlen feltöltések áthidalására a terület felszíni lezárásakor síkalapok alatti altalaj erősítésére Szűrés (felületre merőleges szivárgás) a szemcsés talajszűrők helyén a zúzottkő alap alatt burkolat nélküli utakon és repülőtereken a zúzottkő alap alatt burkolt utakon és repülőtereken vasúti ágyazat alatt folyókás szivárgók kőanyagának körülhatárolására folyóka nélküli szivárgók kőanyagának körülhatárolására perforált szivárgócsövek burkolására padozatok alatti perforált szivárgócsövek és kőanyag körülhatárolására szivárgást okozó depóniák alatt hidraulikus feltöltések szűrésére hordalékfogó kerítésként hordalékfogó függönyként hófogóként homok, habarcs vagy beton hajlékony sablonjaként erózióvédelmi szerkezetekben hajlékony sablonként kárososodott cölöpök helyreállítására hajlékony sablonként földalatti üregek helyreállításához hajlékony sablonként hídpillérek alámosott alapjának helyreállításához drénező furatok anyagának védelmére szivárgók drének anyagának védelmére támszerkezetek hézagai és a háttöltések között gabionok és a háttöltés közé függőleges drénfuratok kitöltőanyaga köré szalagdrének kitöltőanyaga köré geohálók mentén a talajbehatolás megakadályozására geokompozitokban a talajbehatolás megakadályozására homokoszlopok köré a homokdrénekben kútak porózus csúcsa köré piezométerek porózus csúcsa köré kőszórás alatti szűrőként betontömbök alá szűrőként
24. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1877 Drénezés (síkbeli szivárgás) földgátak szivárgófurataként földgátak galériás szivárgójaként vízszintes vízmozgás megszakító szivárgójaként felszíni feltöltés alatti szivárgópaplanként támszerkezet mögötti szivárgóként vasúti ágyazat alatti szivárgóként geomembrán alatti vízelevezető szivárgóként geomembrán alatti gázelvezető szivárgóként sportpályák alatti szivárgóként tetőkert szivárgójaként földtöltések pórusvízének elvezetésére homokdrének helyettesítésére kapilláris megszakítóként fagyérzékeny területeken sómigráció kapilláris megszakítójaként savas területeken szabaddá vált talaj és kőzetfelszíneken áramló víz felfogására 6.2.6. Georácsok általános alkalmazási körei Erősítés céljára a következő szerkezetekben érdemes alkalmazni burkolat nélküli utak kőanyaga alatt vasúti ágyazat alatt terepfeltöltések alatt vagy ideiglenes szerkezetek alatt töltések és földgátak erősítésére rézsűcsúszások helyreállítására gabionfalakban erózióvédelmi gabionokban gabion hídfőkben puha talajon épülő töltések alatti geomatracokban tőzegeken, szerves talajokon épülő geomatracokban támfalak homlokelemeinek lemezhorgonyaként támfalak homlok- és horgonyelemeként burkolatok aszfaltrétegének erősítéseként cement és beton erősítéseként sokféle alkalmazási területen szétrepedt kőzettömbök erősítéseként szétrepedt betontömbök erősítéseként geotextíliák közötti elemként geomembránok közötti elemként geotextíliák és geomembránok közötti elemként depóniák erősítéseként az emelkedés megengedésére depóniák erősítéseként az oldalirányú mozgás megengedésére csurgalékvizeket összegyűjtő kövek felületi erősítésére depóniák termőtalajtakarójának erősítésére háromdimneziós geocellákban depóniák alatti teherbírás növelésére háromdimneziós geocellákban töltések alatti puha talajok teherbírásának növelésére. 6.2.6. Geohálók általános alkalmazási körei Síkjukban való vízelvezetésre a következő szerkezetekben támfalak mögötti szivárgóban szivárgó vizek elfogására sziklarézsűkben sportpályák alatti szivárgóban fagyérzékeny területeken szivárgóban épületalapok alatti szivárgóban tetők szivárgójaként depóniák oldalrézsűjében a csurgalékvizeket elvezető szivárgóban depóniák feletti szigetelőréteg szivárgójában depóniák takarórétegének szivárgójában terepfeltöltés alatti drénszivárgójában 6.2.6. Geomembránok általános alkalmazási körei Szigetelésre, víz- vagy más folyadékok mozgásának meggátolására a következő esetekben célszerű alkalmazni: ivóvíz szigetelésére tározott víz szigetelésére szennyvíz szigetelésére radioaktív szennyvíz szigetelésére földalatti tartályok másodlagos falazatának szigetelésére mesterséges tavak szigeteléseként sóoldatok szigetelésére vízszállító csatornák szigetelésére szennyvízcsatornák szigetelésére elsődleges, másodlagos és/vagy harmadlagos szilárd hulladéklerakók szigetelésére szilárd hulladéklerakók takarására veszélyes hulladékok áramlásának szabályozására épülő résfalakban szerkezetes földgátakban a szivárgás szabályozására szükségtározók szigetelésére alagutak vízhatlan szigetelésére föld és kőgátak homlokzárására jászolgátakban a szivárgás szabályozására úszó tartályokban a szivárgás szabályozására úszó tartályok fedésére a szennyezés megelőzésére szagos gázok szigetelésére feltöltésekben páramozgások szabályozására épületek alatt duzzadó talajok szabályozására fagyérzékeny talajok szabályozására tölcsérszerű süllyedésre érzékeny területek védelme az áramló vizektől érzékeny területek védelme a vízbeszivárgással szemben szigetelő csövek építése gátként támszerkezetek homlokfalának kialakítása ideiglenes jászolgátként vízmozgások irányítása ideiglenes terhelés tartószerkezeteként a felszíni összenyomhatóság és aláüregelődések egyenletességének segítése
1878 A MÁV Zrt. Értesítője 24. szám aszfalt alatti vízzáró rétegként föld alatti tartályokból elszivárgó folyadékok összegyűjtésére hajlékony sablon, ahol az anyageltávozás nem engedhető meg 6.2.6. Geoszintetikus agyagszigetelők általános alkalmazási körei Szigetelésre, víz- vagy más folyadékok mozgásának meggátolására a következő esetekben célszerű alkalmazni: geomembrán alatt feltöltések elsődleges szigetelőrétegeként geomembrán alatt feltöltések másodlagos szigetelőrétegeként geomembrán alatt a feltöltés takarásában geomembrán felett durva szemcsés anyag átszúródásával szembeni védelemként tömörített agyagszigetelés részeként egy elsődleges kompozit szigetelésben tömörített agyagszigetelés részeként egy másodlagos kompozit szigetelésben felszín alatti tárolók másodlagos szigeteléseként önálló felszínzáró szigetelésként geomembrán alatt felszínzárásként kompozit szigetelésben geomembrán alatt tó kompozit szigetelésében csatornák önálló szigeteléseként 6.2.6. Geocsövek általános alkalmazási körei Vízelvezetésre a következő szerkezetekben: utak és vasutak oldalszivárgójában alagutak szivárgójában támfalak hátszivárgójában rézsűkben áramló víz megszakító szivárgójában altalajban áramló víz megszakító szivárgójában víztelenítési projektekben gravitációs vízvezető rendszerekben nyomóvezetékekben szennyvízvezetékekben különböző típusú szivárgási területek csövezésénél vegyi anyagok szállítócsöveként csurgalékvizek elsődleges elvezető rendszerében csőemelők, depóniák oldalfalában csőaknák csurgalékvizének elvezetésére depónia takarórétegében felszíni vízelvezető rendszerként alagcsövezésnél. 7. A geoműanyagok alapvető jellemzői A geoműanyagokkal szemben általánosságban a következő követelmények fogalmazandók meg, melyeket azután a geoműanyag konkrét típusától, funkciójától és alkalmazási körülményeitől függően kell megállapítani és teljesülésüket ellenőrizni. Ezekre egyben különböző vizsgálati eljárások is meg vannak adva. A fontosabb s idehaza még nem egyértelmű fogalmaknál megadjuk az angol neveket is. 7.1. Fizikai jellemzők Anyag, szerkezet: a polimer fajtája (általában poliészter (PET), prolipropilén (PP), polietilén (PE), nagysűrűségű polietilén (HDPE), kissűrűségű polietilén (LDPE), polivinilclorid (PVC), poliamid (PA)), az UV-stabilizálás módja, mely általában szénadagolást jelent, az alkotók jellege, kapcsolata: szál, szalag, fonal, lemez, rács, szövés, kapcsolat, toldás. Méretek: szerkezeti vastagság, a teljes (esetleg több elemű) szerkezet (szövet, rács) legkisebb mérete, alkotóelemek vastagsága, az egyes alkotórészek legkisebb mérete, nyitottság, az elemek és a teljes felület aránya a geoműanyag síkjában, rácsméret, tekercsszélesség, a leszállított anyag szélességi mérete, mely a kapcsolás típusától függő mértékben nagyobb a beépített szélességnél, elemhossz, a gyártási, illetve szállítási hossz, melyet darabolással a helyszínen vágnak a beépítési hosszra. Tömegjellemzők: területi sűrűség, az egységnyi felületű (általában 1 m 2 ) anyag tömege (specific gravity), térfogatsűrűség, a térfogategységre eső anyag tömege. 7.2. Mechanikai tulajdonságok Viselkedés húzóigénybevételre: húzási merevség (modulus) az egységnyi nyúlást okozó húzóerő, vagy másként az egységnyi nyúlással mobilizálódó húzási ellenállás (stiffness, modulus), vagy bizonyos fajlagos nyúlásokat okozó erők a termék 1 folyóméterére vonatkoztatott értékével megadva (tensile strength), szakítószilárdság a húzási ellenállás maximuma, mely az elem szakadásával, anyagi folytonosságának megszűnésével jár (maximum tensile strength), szakadónyúlás, az a fajlagos alakváltozás, melynél a szakadás bekövetkezik (elongation at failure), toldási ellenállás, a toldások ellenállóképessége általában a folytonos anyag ellenállásának arányával számszerűsítve (seam strength). Viselkedés nyomóigénybevételre: kompresszibilitás, a síkra merőleges nyomás hatására bekövetkező fajlagos összenyomódás (compressibility).
24. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1879 A geoműanyag és a talaj közötti mechanikai kapcsolat: súrlódási viselkedés, a talaj és a geoműanyag közötti nyírási ellenállás, melyet a talaj belső súrlódási szögéhez és kohéziójához viszonyítva értelmeznek, s az arányukat kifejező együtthatókkal jellemeznek, s kísérleti vagy tapasztalati alapon állapítják meg (friction behaviour), kihúzódási (horgonyzási) ellenállás, mely a kihúzáshoz szükséges, a geoműanyag és a talaj közötti súrlódási ellenállásból számítható erő, melyet ennek elméleti értékét módosító tényezővel lehet jellemezni, vagy az erő kísérleti úton közvetlenül mérhető (pull out behaviour). Lokális (koncentrált) hatásokkal szembeni ellenállások: statikus átszakítási ellenállás, melyet CBRberendezéssel mérnek, dinamikus átszakítási ellenállás, melyet az ejtőkúpos vizsgálattal lehet meghatározni, beépítéskori sérülésekkel szembeni ellenállás, melyet a húzási ellenállásnak a beépítéskor keletkező károsodások miatti %-os csökkenésével jellemeznek, dörzsölés okozta sérülések hatása, a geoműanyag felületére ható nyírófeszültségek okozta károsodás, melyet a húzási ellenállás %-os csökkenésével jellemeznek, repesztési ellenállás, előírt repesztés miatt fellépő teherbíráscsökkenés, melyet a húzási ellenállás csökkenésével mérnek. 7.3. Tartóssági tulajdonságok Kúszási tulajdonságok: a polimer azon tulajdonságának számszerű jellemzése, hogy szilárdsága idővel és a polimer fajtájától függően csökken, s amelyet a gyors terhelés mellett mért szakítószilárdság %-os csökkenésével jellemeznek (creep). Degradációs tulajdonságok: hőmérsékleti degradáció, az anyagvizsgálatok körülményeihez képest extrém hőmérsékletek okozta ellenálláscsökkenés a szakítószilárdság %-os csökkenésével jellemezve, kémiai degradáció, az oxidáció, a hidrolízis, a radioaktivitás és az egyéb (eseti) vegyi hatások okozta ellenálláscsökkenés a szakítószilárdság %-os csökkenésével jellemezve, mikrobiológia ellenállás, a növények, az állatok, a mikroorganizmusok károsító hatásával szembeni ellenállóképesség, UV-sugárzással szembeni ellenállás, a geoműanyag ellenállásának csökkenése a geoműanyagot érő napsugárzás okozta degradációval szembeni ellenállóképesség, mely csak takarással vagy stabilizáló anyagok hozzáadásával zárható ki. 7.4. Hidraulikai tulajdonságok Vízvezetőképesség: vízáteresztőképesség a geoműanyag síkjára merőleges áramlásra vonatkozóan, a Darcy-törvény szerinti vízáteresztőképességi együtthatóval (k gm ), vagy annak a geoműanyag vastagságával (d) osztott értékével, a permittivitással (ψ=k gm /d) kifejezve, vízáteresztőképesség a geoműanyag síkjában létrejövő áramlásra vonatkozóan, a Darcy-törvény szerinti vízáteresztőképességi együtthatóval (k gs ) vagy annak a vastagsággal (d) szorzott értékével, a transzmisszivitással (Θ=k gs.d) értelmezve, s a geoműanyagra síkjára ható nyomás függvényében megállapítva. Szűrési tulajdonságok: jellemző szűrőnyílás, a geotextíliák szűrőképességi jellemzője: a szabványos vizsgálótalaj azon frakciójának a szemcsemérete, melyből a geotextília 90%-ot visszatart (apparent open size), eltömődés, a vízáteresztőképesség időbeli csökkenése a geoműanyagba jutó talajszemcsék miatt az áteresztőképesség csökkenését kifejező számmal jellemezve (clogging). 8. A mérnöki alkalmazás követelményei a termékekkel szemben Gyártási követelmények: technológiai állandóság, mely a geoműanyag homogenitását hivatott biztosítani, s az alkotók, az adalékszerek, a gyártás környezetének és az alkalmazott mechanikai és termális eljárások állandóságával teljesíthető, megbízható minőségellenőrzés és -tanúsítás, a gyártásba kapcsolt ellenőrzési és visszacsatolási rendszer alkalmazása a viszonylag bizonytalan tulajdonságú, a szokásos módon és sok helyen nem vizsgálható polimerekkel szembeni fenntartások leküzdése céljából. Geotechnikai megfelelőség: az alkalmazásból eredő funkciók teljesítése, melyet a méretezés és konstrukciós kialakítás, illetve a megfelelő beépítési módszer biztosít, az alkalmazásból adódó körülmények, igénybevételek elviselése, melyek a funkciótól független, a szállításkor, a tároláskor, a beépítéskor, a működés alatt, a geoműanyaggal kapcsolatba kerülő gépek, anyagok, a környezeti viszonyokból következő hatások okozhatnak. Gazdaságosság: globális versenyképesség hagyományos szerkezeti megoldásokkal szemben a kedvező anyagár és beépítési költségek révén, a tartósság, a hosszú élettartam meggyőző igazolása a geoműanyagokkal szemben jelentkező alapvető fenntartások leküzdésére, kedvező szállítási-fizetési feltételek nyújtása, mely a relatíve magas anyagköltségeknek a munka elején sokkszerűen jelentkező magas voltát tudja kezelni.
1880 A MÁV Zrt. Értesítője 24. szám a geoműanyag tulajdonsága 2. táblázat A geoműanyagok legfontosabb tulajdonságainak jelentősége a funkciótól függően a tulajdonság súlya a funkció teljesítése szempontjából drénezés szűrés a geoműanyag funkciója szigetelés erózióvédelem elválasztás védelem polimerfajta * ** * Szerkezet ** ** ** ** * * * UV-stabilizálás * ** * * Vastagság * ** * * * ** területi sűrűség * * * ** ** ** * húzási merevség * * * ** szakítószilárdság * * * ** szakadó nyúlás ** * ** kúszási hajlam * * * ** toldási ellenállás * * * ** összenyomhatóság ** * * * * felületi súrlódás * * * ** statikus átszakítási ellenállás ** * * * * ** * dinamikus átszakítási ellenállás ** * * * * ** * sérülésekkel szembeni ellenállás ** * ** * ** ** ** általános tartósság ** ** ** * ** ** ** időjárásállóság * * * ** * * * síkra merőleges vízvezetőképesség ** * ** ** síkbeli vízáteresztőképesség ** * * * * jellemző szűrőnyílás ** ** * eltömődéssel szembeni ellenállás ** ** * ** nagyon fontos * fontos erősítés 9. A geoműanyagok vizsgálati eljárásai 9.1. Helyzetkép A geoműanyagok vizsgálati eljárásai az utóbbi 20 évben fejlődtek ki. Egy részük lényegében a hagyományos textilipari vizsgálatok átvételét jelentette. Ilyenek a fizikai, méret- és tömegjellemzők meghatározása, a húzóigénybevételek alatti viselkedés (szakítószilárdság, szakadási nyúlás, húzási merevség, kúszás) jellemzésére szolgáló paraméterek laboratóriumi mérése, a különböző környezeti hatásokkal szembeni ellenállások (oxidáció, hőmérséklet, vízbehatolás, UV-sugárzás, mikrobiológiai hatások, stb.) azon vizsgálati módszerei, melyeket a polimer anyagú termékekre már korábban, a nem geotechnikai alkalmazásokhoz kidolgoztak. Ezekhez kapcsolódtak azok a vizsgálatok, melyek a termékek geotechnikai alkalmazásakor fellépő igénybevételek alatti viselkedés felmérésére szolgálnak. Kezdetben a hagyományos talajvizsgáló berendezésekkel próbálkoztak, s az így kialakított vizsgálati módszerek többsége mára is megmaradt. Ilyenek: hidraulikai jellemzőknek (transzmisszivitás, permittivitás) a talajok áteresztőképességének vizsgálatára alapított meghatározása, a talajjal való súrlódási kapcsolat mérése nyíródobozzal, illetve annak átalakításával, a pontszerű igénybevételekkel szembeni ellenállás mérése CBR-készülékkel, illetve ejtőkúppal az összenyomódási jellemzők vizsgálata ödométerrel. Szükség volt aztán további vizsgálatok kidolgozására, melyekhez speciális eszközöket, eljárásokat kellett kifejleszteni, mert az előbbi adaptáció már nem volt lehetséges, ilyen pl.