A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának jellemzői 2006/2007

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának jellemzői 2006/2007 BUDAPEST, 2008

Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Felelős szerkesztő: Dr. Probáld Ákos További információ: Sulokné Dr. Anwar Zsuzsa 345-6837; zsuzsa.anwar@ksh.hu Internet: http://www.ksh.hu informacioszolgalat@ksh.hu 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax)

TARTALOM Bevezető...5 1. Információs és kommunikációs technológiák használata...6 1.1. Az információs és kommunikációs technológiák használatának ágazati jellegzetességei...7 1.2. Az információs és kommunikációs technológiák használatának területi megoszlása...8 2. Internethasználat...9 2.1. Az internetkapcsolat típusa...9 2.2 Az internet igénybevételének célja...10 2.3 A gazdasági szervezetek interneten megjelenő honlapján igénybe vehető szolgáltatások...11 3. Elektronikus kereskedelem...13 4. Magyarország a nemzetközi adatok tükrében...15 5. Az adatok előállításának módja...17 5.1. Az adatgyűjtés célja, kialakítása...17 5.2. Az adatgyűjtés lefedettsége...17 5.3. A megfigyelés jellemzői...18 5.4. A mintavétel...18 5.5. Az adatok teljeskörűsítése...21 6. Fogalmak...22 6.1 Információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos fogalmak...22 6.2 Alkalmazásban állókkal kapcsolatos fogalmak...26 6.3 Az állomány- és az értékadatokkal kapcsolatos fogalmak...26 Táblázatok...27 1. Az információs és kommunikációs technológiák használatának aránya a vállalkozásoknál..28 2. Az információs és kommunikációs technológiák használatának aránya a vállalkozás mérete szerint, 2007...28 3. Az információs és kommunikációs technológiák használatának nemzetgazdasági ágak szerinti aránya, 2007...29 3. Az információs és kommunikációs technológiák használatának nemzetgazdasági ágak szerinti aránya, 2007 (folytatás)...29 4. Az információs és kommunikációs technológiák használatának aránya megyénként...30 5. A számítógépek állománya...31 6. Számítástechnikai területen alkalmazottak...31 7. A számítástechnikai területen alkalmazottak nemzetgazdasági ágak szerinti aránya, 2006...31 8. Az internetet használó vállalkozások internetkapcsolatának típusa, 2007...32 9. Az internet igénybevételének célja...32 10. Az internet igénybevételének célja nemzetgazdasági ágak szerint, 2007...33 11. A honlappal rendelkező vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak szerint, 2007...34 12. A gazdálkodó szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások...34 13. A gazdálkodó szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások aránya nemzetgazdasági ágak szerint, 2007...35 14. A számítógépes hálózatokon keresztül realizált nettó árbevétel...36 15. Számítógépet, internetet használó és honlappal rendelkező vállalkozások aránya nemzetgazdasági ágak szerint...36 16. Számítógépet, internetet használó és honlappal rendelkező vállalkozások aránya megyénként...37 17. Számítógépet, internetet használó és honlappal rendelkező vállalkozások aránya az EU-tagországokban...38

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának Bevezető A társadalom fejlődése és a gazdaság versenyképessége szempontjából az informatizációnak és az információs szektornak kiemelt szerepe van. Európa pozíciója a globális versenyben romlott az Egyesült Államokkal és a gazdaságilag gyorsan növekvő távol-keleti országokkal szemben, aminek egyik oka az információs szektor lemaradása. Mindezt felismerve az Európai Bizottság érvényben lévő ún. i2010-stratégiájának középpontjában a versenyképes digitális gazdaság fejlesztése, illetve az információs és kommunikációs (IKT-) eszközök használatának a lakosság, az üzleti, valamint a kormányzati szférában való széles körű elterjedése áll. A gazdaság szerkezeti változásának nyomon követéséhez az információs társadalomra vonatkozó minőségi statisztikai adatokra van szükség. Ennek érdekében 2004. május 11-én lépett hatályba az információs társadalom statisztikára vonatkozó jogszabály (Regulation /EC/ No 808/2004 of the Parliament and the Council concerning the Community Statistics on the Information Society). Az említett rendelet értelmében a háztartások és a vállalkozások infokommunikációs eszközökkel való ellátottságáról és IKT-használati szokásairól az Eurostat modellkérdőíve alapján, az abban meghatározott mutatók szerint a tagállamoknak adatot kell szolgáltatniuk. A KSH 2001-ben kezdte a vállalkozások IKT-használatára vonatkozó adatokat gyűjteni, ezeket éves rendszerességgel szolgáltatják a magyar vállalkozások. A kiadvány célja, hogy bemutassa az üzleti szektor birtokában levő információs és kommunikációs technológiai eszközök állományának alakulását, használatuk jellemzőit, valamint az elektronikus kereskedelem magyarországi helyzetét. A vizsgálat valamennyi nemzetgazdasági ágra, de csak a több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetekre terjed ki (lásd a 4. fejezetet). Az adatgyűjtésnél, illetve a kiadványban használt fogalmak értelmezését a 6. fejezet tartalmazza. 5

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának 1. Információs és kommunikációs technológiák használata Az információs és kommunikációs technológiák közül a személyi számítógép, a munkaállomás, a mobiltelefon, a vezetékes lokális hálózat (LAN), a vezeték nélküli lokális hálózat, az intranet, az extranet, a nagytávolságú hálózat (WAN), az elektronikus levél, az internet, az internetalapú EDI és a nem internetalapú EDI minősülnek a legfontosabbnak. Elterjedtségük egyik fontos mutatója, hogy a működő vállalkozások hány százaléka alkalmazza ezeket. Az üzleti szférában a vizsgált információs és kommunikációs technológiák közül leginkább a mobiltelefont, a PC-t és munkaállomást, valamint az internetet és az elektronikus levelet használják. Az első helyen tartósan a mobiltelefon áll (91,3%), elterjedtsége alig változott 2004 óta, akkor az üzleti vállalkozások 90%-ában alkalmazták. A PC-k és munkaállomások esetében a használati arány ugyan 1 százalékponttal emelkedett 2006-hoz képest, de nem haladta meg a mobiltelefon használatának mértékét. Az internet használata nagymértékben megnőtt: a több mint 10 főt foglalkoztató vállalkozások 85%-a él vele. Ez mintegy 7 százalékpontos növekedés 2006-hoz képest, amikor mindössze 2 százalékpontos bővülésről beszélhettünk. 2006-hoz képest az üzleti szférában az elektronikus levelezést alkalmazók száma nőtt a legnagyobb mértékben (10 százalékponttal), megközelítette az internetet igénybe vevőkét. Az egyéb hálózatok közül a lokális (LAN-) hálózatok használata volt a legelterjedtebb, 2007- ben a gazdasági szervezetek több mint fele alkalmazta. Az unió többi országában ugyanez tapasztalható. Az előző évekhez hasonlóan sokkal kevesebben használják a nagytávolságú (WAN-) és a vezeték nélküli lokális hálózatokat, a kettő alkalmazási aránya azonban megfordult: 2007-ben a gazdasági szervezetek nagyobb hányada (16%) használt vezeték nélküli lokális hálózatot, mint nagytávolságú hálózatot (12,5%). Az intranet, az extranet, az internetalapú és a nem internetalapú EDI elterjedtsége továbbra is alacsony. Intranetet 2007-ben a vállalkozások 21,5%-a használt, a bővülés mértéke azonos volt, mint az előző években. Az extranet használatának aránya 2007-ben 5,5%-volt. Az internetalapú EDI-t 2007- ben a vállalkozások 16%-a, a nem internetalapú EDI-t pedig 7%-a használta. Az internet- és a nem internetalapú EDI elterjedtségének különbsége jelentősen megnőtt: míg 2005-ben 2 százalékpontos, 2007-ben az internet használatának terjedésével összefüggésben 9 százalékpontos volt, az előbbi javára. Az információs és kommunikációs eszközök használatának vállalkozásméret szerinti megoszlásáról elmondható, hogy a nagyobb létszámú gazdasági szervezeteknél magasabb elterjedtség volt megfigyelhető, és fordítva. Ettől a tendenciától a számítógép és a mobiltelefon használata esetében sem figyelhettünk meg olyan eltérést, amilyen egy évvel korábban még fennállt. A 6

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának több mint 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál az információs és kommunikációs technológiák használatának aránya minden esetben meghaladta a nemzetgazdasági átlagot, az annál kisebbekben pedig elmaradt attól. 1.1. Az információs és kommunikációs technológiák használatának ágazati jellegzetességei Az információs eszközök ágazatok szerinti elterjedtségéről megállapítható, hogy az jellemzően a pénzügyi közvetítés és a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás ágakban a legmagasabb, míg legalacsonyabb a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban, ahol a kis vállalatok részaránya igen jelentős. A PC-t, az internetet és a mobiltelefont használó vállalkozások aránya a pénzügyi tevékenység és a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás ágazatokban a legmagasabb; az országos átlag feletti arányban alkalmaznak számítógépet és internetet a szállítás, raktározás, posta, távközlésben, valamint a 2006-ban e téren még elmaradt oktatásban is. A számítógép-használat a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, az internethasználat a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, illetve az egészségügyi, szociális ellátás ágakban a legkevésbé elterjedt. A számítógépet használó vállalkozások aránya az ágak kétharmadánál meghaladja a 90%-ot, az internetet alkalmazóké pedig egy ág kivételével megközelíti, illetve meghaladja a 80%-ot (2006-ban ez 60% volt). Az egyéb hálózatok, valamint az internet- és a nem internetalapú EDI használatának differenciái jellegzetesebbek primer (a természet elsődleges nyersanyagainak kitermelésével foglalkozók), szekunder (az elsődleges nyersanyag feldolgozását végző iparágak) és tercier szektor (szolgáltatások) szerinti megkülönböztetésben. A vezetékes lokális hálózatot (LAN) a szekunder és tercier szektorban az építőipar, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ág vállalkozásai használják a nemzetgazdasági átlagnál kisebb arányban. A vezeték nélküli lokális hálózat, a nagytávolságú hálózat, valamint az internet- és a nem internetalapú elektronikus adatcsere alkalmazása terén szintén elmaradnak a nemzetgazdasági átlagtól. A vezeték nélküli lokális hálózat, a nagy távolságú hálózat, az extranet és a nem internetalapú EDI esetében az említett két ágon túl az oktatás és az egészségügyi, szociális ellátás, az intranet és a nem internetalapú EDI-t tekintve pedig az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágban is alacsonyabb az alkalmazók aránya, mint a nemzetgazdaság egészében. Nemzetgazdasági ágtól függetlenül elmondható, hogy vezeték nélküli lokális hálózattal több cég rendelkezett, mint nagytávolságú hálózattal. Kivételt mindössze a villamosenergia- gáz-, gőz- és vízellátás, valamint a pénzügyi közvetítés ág képez. 7

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának 1.2. Az információs és kommunikációs technológiák használatának területi megoszlása Az Európai Unióhoz csatlakozva Magyarország valamennyi régiója jogosulttá vált arra, hogy pályázzon a strukturális alapok programjaira. 2007-től azonban Közép-Magyarország (Budapest és Pest megye) kikerült az ún. konvergenciarégiók köréből, az ország többi területe viszont továbbra is kaphat uniós pénzügyi támogatást a strukturális különbségek kiigazítására. A vállalkozási szférában az infokommunikációs eszközök használatának elterjedtsége regionálisan csaknem egyforma, a mégis kimutatható különbség ahhoz köthető, hogy az adott terület konvergenciarégió-e vagy sem. Közép-Magyarország régióban az internetalapú EDI kivételével a vizsgálatba bevont információs és kommunikációs technológiákat az országos átlagnál nagyobb mértékben veszik igénybe, de a régión belüli differenciák komolyak: a Pest megyében működő vállalkozások IKT-használata nemcsak a budapestiekétől, hanem az országos átlagtól is elmarad. Az egyes mutatók megyék szerinti különbségei nem túlságosan nagyok, így az ezek alapján definiált fejlettségi szintek egymáshoz közel esnek. Az információs eszközök terjedése szempontjából a számítógépet, illetve internetet használó, és/vagy honlappal rendelkező vállalkozások aránya a fejlettség egyes fokozataiként is felfogható, ahol a számítógép-használat az alap-, a továbbiak pedig az egyre magasabb szinteket képviselik. A számítógép-használat területi elterjedtségének arányai rendkívül kiegyenlítettek, a konvergenciarégióhoz tartozó megyék közül a leginkább ellátott Tolna (90,7%), míg a legkevésbé ellátott Csongrád (88,6%) közötti különbség mindössze 2,1 százalékpont volt. A konvergenciarégiók közötti különbség csökkent; a Budapest és a konvergenciarégiók közötti viszont nőtt. Az internethasználat az egyszerű számítógép-használatnál magasabb fejlettségi szintként értelmezhető; elterjedtségének mértéke a számítógépénél alacsonyabb és kiegyenlített, a konvergenciarégiókban 83 85% körül szóródik. A legmagasabb, illetve legalacsonyabb használati arányt felmutató Nógrád, illetve Békés megye közötti különbség 3,4 százalékpont. Az ágazatihoz hasonlóan a területi differenciák is az egyéb hálózatok tekintetében (vezetékes és vezeték nélküli lokális, illetve nagytávolságú hálózat, intranet, extranet) a legnagyobbak. Az internet- és nem internetalapú EDI alkalmazásában azonban kicsi a különbség az egyes régiók és megyék között. 8

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának A Békés megyei vállalkozások körében a legkevésbé elterjedt a vezetékes lokális hálózat (LAN), a nagytávolságú hálózat (WAN), az intranet, az extranet, az internet és az elektronikus levél alkalmazása is. A vezeték nélküli hálózat használatát illetően mindössze 0,4%-kal előzik meg a Tolna megyei vállalkozásokat. Dél-Alföldön fordulnak elő legkisebb arányban az infokommunikációs technológiák alkalmazói: vagy utolsó helyre szorulnak, vagy 1%-nál is kisebb az előnyük a sorrendben utolsó helyen állókhoz képest. Az internetalapú EDI használatában azonban éllovasok, ezen a téren a közép-magyarországi vállalkozások a sereghajtók. 2. Internethasználat 2.1. Az internetkapcsolat típusa Az internethasználat minőségét a kapcsolati típus határozza meg, mert ettől függ a kapcsolat sebessége. Ha az nagyobb, növekszik az internethasználat hatékonysága, élvezhetősége, és ez elősegíti terjedését, hatásainak érvényesülését, illetve behatárolja az igénybevétel célját. A kapcsolati sebesség szintje a géppark minőségével együtt az internet terjedésének infrastrukturális feltétele. A széles sávú (xdsl-vonali, kábeltelevíziós és bérelt vonali) kapcsolatok esetében 2006-hoz képest 8,2%-os növekedést figyelhetünk meg. Ezen belül az xdsl-vonali kapcsolatok száma 12,5%-kal emelkedett. Az internet-hozzáférési pontok aránya eltekintve az ISDNvonali és modemes kapcsolatoktól az előző évhez képest növekedett, jól mutatva a hagyományosnak számító technikák alkalmazásának visszaszorulását. A több mint 10 főt foglalkoztató vállalkozások több mint felének van xdsl-vonali kapcsolata, ez az internetkapcsolattal rendelkezők több mint 60%-át, a vizsgált vállalkozások internethozzáférési pontjainak 47%-át jelenti. Csökkenő jelentősége ellenére az üzleti szféra internethasználatában a második helyen az internet-hozzáférési pontok 16-át kitevő ISDNvonali hozzáférés áll, az internetkapcsolattal rendelkező cégek egyötöde alkalmazza ezt (8. táblázat). Az internet-előfizetés típusain belül 1. ábra Az internet-hozzáférési pontok aránya megnőtt a bérelt vonali kapcsolat Egyéb Mobil Modem jelentősége: 2007-ben már több vállalkozás vette igénybe bérelt vonalon az in- 8% Bérelt 7% 9% ISDN vonal 16% ternetszolgáltatást, mint modemen keresztül. Ez a tendencia értelemszerűen 9% Kábeltévé arányeltolódással is jár. A 5% xdsl 47% mobilkapcsolatok súlya a hozzáférési pontokhoz viszonyítva 2006-hoz képest 9

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának alig változott. A vizsgált vállalkozások legkevésbé a kábeltelevíziós internetkapcsolatot használják, azonban ennek az összes internet-hozzáférési ponthoz viszonyított aránya megnőtt. 2.2 Az internet igénybevételének célja Az internethasználat céljainak elemzése már a fejlődés minőségi jegyeinek feltárására irányul. Az internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások száma ugyanis csak az extenzív fejlődésnek a bemutatására alkalmas. Ennél árnyaltabb képet ad annak áttekintése, hogy a meglévő internetkapcsolatokat valójában mire használják. Az alkalmazási lehetőségeket azonban behatárolja, hogy a vállalkozások honlapján mint kínálati oldalon mely szolgáltatások érhetők el, illetve feltételezi ezek elérhetőségét (lásd 2.3. fejezet). vállalkozások száma (db) 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 2. ábra Az internet igénybevételének célja (az internetkapcsolattal rendelkező, 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál) E-mail Információ keresése Banki és pénzügyi szolgáltatások Piacfigyelés Hirdetés/marketing Termékek és szolgáltatások vásárlása és értékesítése Oktatás/képzés Értékesítés utáni szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az internethasználati preferenciákat vizsgálva elmondható, hogy a jelentősnek ítélt célok sorrendje 2006-hoz képest kismértékben megváltozott, a használat felsorolt okait egy kivételével az előző évben megfigyelt arányokhoz hasonlóan tartották fontosnak. Az internetet használó vállalkozások leginkább e-mailt küldenek és fogadnak (95%). A 2006-ig első helyen álló információkeresést ami az internethasználat egyik legegyszerűbb formája kevésbé tartják fontosnak: a több mint 10 főt foglalkoztató vállalkozások 89%-a csatlakozott e célból a világhálóra. Az előző évhez képest a legnagyobb mértékben, mintegy 10 százalékponttal a banki és pénzügyi szolgáltatások interneten való igénybevétele nőtt. Fontosabbnak mutatkozott továbbá az értékesítés utáni szolgáltatásokhoz való hozzáférés (16%), de még mindig elmarad a preferenciájában változatlan internetes vásárlásoktól és értékesítéstől (28%). A vállalatok körében az e-kereskedelem mindössze a hatodik helyen áll az internethasználat céljai között. Az oktatási és képzési anyagokhoz való hozzáférés (19%), a hirdetés és a marketing (38%), valamint a piacfigyelés (41%) szerepe csökkent (9. tábla). 10

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának Az információ keresése, illetve az e-mail küldése és fogadása az internethasználat mértékétől függetlenül minden nemzetgazdasági ágban jelentős. A banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele minden ágban nőtt, leginkább azonban a bányászat (86%), a halgazdálkodás (84%), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (82%), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (79%) és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (77%) esetében. A következtetések levonásnál figyelembe kell vennünk, hogy az említett nemzetgazdasági ágakban a cégek milyen hányada használja az internetet, valamint azt, hogy a több mint 10 főt foglalkoztató vállalkozások számának nemzetgazdasági megoszlása hogyan alakult. A piacfigyelés a pénzügyi közvetítés ágban tevékenykedő vállalkozások több mint 70%-ának volt fontos cél. Hirdetés- és marketingtechnikák alkalmazására a leggyakrabban a pénzügyi közvetítés (61%) és az oktatás (59%) ágban vették igénybe az internetet, megelőzve a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágat. A termékek és szolgáltatások vásárlása és értékesítése kis mértékű szóródást mutat az egyes nemzetgazdasági ágak között. A leginkább a pénzügyi közvetítés (33%), a kereskedelem, javítás (32%), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (32%), szállítás, raktározás, posta, távközlés (31%), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (31%) ágban vették igénybe a vállalkozások az internetet termékek és szolgáltatások vásárlása és értékesítése céljából, az utóbbiban már 2006-ban is. Oktatási és képzési céllal leginkább az oktatás mint nemzetgazdasági ág vállalkozásai használják a világhálót (56%). Az értékesítést követő szolgáltatásokhoz való hozzáférés a pénzügyi közvetítés, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágban a vállalkozások több mint egyötödét vonzotta a hálóra. 2.3 A gazdasági szervezetek interneten megjelenő honlapján igénybe vehető szolgáltatások Az internet üzleti használatának ugyancsak fontos mutatója a honlapok elterjedtsége és tartalmi fejlettsége. A több mint 10 főt foglalkoztató vállalkozások 45%-ának, az internetkapcsolattal rendelkezők közül pedig 53%-nak volt 2007-ben honlapja. A honlap alkalmazása az internethasználat fejlettebb szintjeként értelmezhető. Az ezzel rendelkező vállalkozások aránya tehát fontos minőségi mutató. Ezen a területen a fővároshoz képest a megyék lemaradása jelentős. A fővárosban a vizsgált körben a honlappal rendelkező cégek aránya közel 60%, Pest megyében 42%. A konvergenciarégiókban a legjobban, illetve legkevésbé ellátott Komárom-Esztergom, illetve Békés megye közti különbség is nagyobb (7,5 százalékpont), mint a számítógép- és internethasználat mutatói esetében. A honlap a Budapesten, továbbá a Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyékben működő vállalkozások körében a legelterjedtebb. Az említett megyék között is nagy különbségeket találunk, és Pest megye lemaradása is nőtt Budapesthez képest. 11

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának A vállalkozások honlapján elérhető szolgáltatások között szerepel a termékek megrendelhetősége. Az elektronikus kereskedelem terjedésének technikai korlátjára utal, hogy a több mint 10 főt foglalkoztató, honlappal rendelkező vállalkozások mindössze 32%-a, az összes internetkapcsolattal rendelkezőknek pedig alig 9%-a teszi lehetővé, hogy on-line vásároljunk. 2007-ben a vállalkozások honlapjain igénybe vehető szolgáltatások arányának sorrendje öszszességében csak kismértékben változott 2006-hoz képest: a korábbi hatodik helyről a negyedik helyre került az értékesítés utáni szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Továbbra is kiemelkedik, bár arányát tekintve a 2006-ban mért érték alá csökkent a vállalati információk (87%), valamint a termék- és szolgáltatásinformációk nyújtása (78%). (Meg kell jegyezni, hogy a vállalati információkat honlapjukon megjelenítő vállalkozások száma nem csökkent, sőt kismértékben növekedett.) A termékek megrendelhetőségének részaránya ugyan nem változott a többi szolgáltatáshoz viszonyított sorrendben, ám a szolgáltatásfajta 2006-hoz képest 7 százalékponttal bővült. Ezt követik az értékesítés utáni szolgáltatások (22%) és az álláshirdetések, amelyeknek szintén növekedett a súlyuk. Nem csökkenő jelentőségűek az on-line teljesíthető szolgáltatások és on-line elérhető digitális termékek (6%), a honlap személyre szabása (5%), a mobiltelefonos internetelérés biztosítása (3%), valamint a biztonsági tranzakciók elvégzésének lehetősége (3%). Az utolsó helyen álló on-line fizetési lehetőség szerepe még mindig nem számottevő (3%), ami lassan formálódó jogi kereteket s a bizalomhiányból eredő és csak fokozatosan oldódó terjedési korlátokat jelez. A vállalkozás honlapján igénybe vehető szolgáltatásokat nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásának elemzése során a honlappal rendelkező vállalkozásokra is ki kell térni. Erről elmondható, hogy arányuk az oktatás és a pénzügyi közvetítés ágban a legmagasabb, a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, a bányászat, az építőipar, valamint az egészségügyi, szociális ellátás ágban a legkisebb. A honlappal rendelkező vállalkozások aránya a pénzügyi tevékenység és az oktatás ágban haladja meg a 70%-ot. Az előállított termékek és a nyújtott szolgáltatások leginkább a pénzügyi közvetítés (93%) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban tevékenykedő vállalkozások honlapjain ismerhetők meg. A termékek megrendelhetősége a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (54%) ágban volt a leginkább jellemző. Biztonsági tranzakciókat a legnagyobb mértékben a pénzügyi közvetítés (15%) ágban tevékenykedő vállalkozások honlapján hajthatjuk végre, on-line fizetésre a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (32%), valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés (32%) ágban működő vállalkozások oldalain volt leginkább lehetőségünk. 12

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának 3. Elektronikus kereskedelem Az e-kereskedelem áruk és szolgáltatások olyan értékesítése, amikor a folyamat bizonyos láncszemei (kiválasztás, megrendelés minden esetben, szállítás, kifizetés egyes esetekben) számítógépes hálózat (internet, egyéb számítógépes hálózat, pl.: EDI) közvetítésével valósulnak meg, függetlenül attól, hogy az ellenérték térítése és a szállítás on-line vagy hagyományos úton történik-e. Elektronikus kereskedelemnek minősül tehát már az is, ha valaki csupán az első láncszemet, a megrendelést bonyolítja számítógépes hálózaton keresztül, míg a többire (szállítás, fizetés) hagyományos módon kerül sor. Az e-mailes megrendelést a nemzetközi meghatározás nem tekinti elektronikus kereskedelemnek, mert ennek során csak a továbbítás elektronikus, és hiányzik az interaktivitás lehetősége. A fizetés szintén történhet hagyományos módon (készpénzzel, átutalással) vagy számítógépes hálózaton keresztül, az eladó honlapján a számlázáshoz és hitelkártyás kiegyenlítéshez szükséges információ megadásával. Megkülönböztethető az interneten keresztüli és az egyéb számítógépes hálózaton keresztüli elektronikus kereskedelem, attól függően, hogy a cég melyik változatot felhasználva szerez be, illetve értékesít bizonyos javakat, szolgáltatásokat. Az elektronikus kereskedelem gazdasági hatásait tekintve az IKT egyik legfontosabb alkalmazási formája, kiemelt helyen szerepel az EU fejlesztési célkitűzései között. Aránya az információs és kommunikációs technológia terén élenjáró, fejlett országok kereskedelmi forgalmában eléri a 19 22%-ot. A 27 EU-tagállamban ez az arány átlagosan 11, míg hazánkban 6%- os. Meg kell jegyezni, hogy ezek az adatok csak a feldolgozóipar, az építőipar, a kereskedelem, javítás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágra vonatkoznak. (Az adatok forrása az Eurostat New Cronos adatbázisa.) A számítógépes hálózatokon végzett kereskedelmi tevékenység alacsony intenzítása miatt nemzetgazdasági ágak szintjén becslés csak jelentős mértékű statisztikai hibahatárok mellett készíthető, ezért az erre vonatkozó adatokat csupán aggregáltan mutatjuk be. 2006-ban a vállalkozások mindössze 7,5%-ának rendelték meg termékeit, illetve 21%-uk adott fel rendelést elektronikus úton. A nemzetgazdaság egészében az elektronikus kereskedelem részesedése az összes kereskedelmi forgalomból hazánkban 5,4% volt, amiből arra is következtethetünk, hogy az EU által nem vizsgált nemzetgazdasági ágakban az elektronikus kereskedelem súlya elenyésző. Az e-kereskedelem hazai szintje illeszkedik a nemzetközileg megfigyelhető tendenciába, azaz a kereskedelmi összforgalomhoz viszonyított részaránya alacsony, 13

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának ugyanakkor elmarad az EU-átlagtól: az interneten és egyéb számítógépes hálózaton keresztül történő értékesítésből realizált nettó árbevétel aránya az összes értékesítésből realizált nettó árbevételnek alig több mint felét éri csak el. Ugyanakkor a forgalom növekedése (bár alacsony bázisszinthez képest) jelentősen gyorsul. Értéke 2004 és 2006 között közel háromszorosára, 1051 milliárd Ft-ról 3083 milliárd Ft-ra emelkedett. Az összes nettó árbevételen belüli hányada azonban 2005-höz képest csökkent. 3. ábra Interneten és egyéb számítógépes hálózaton keresztül realizált árbevétel Összes árbevétel Elektronikus hálózaton Interneten Egyéb számítógépes hálózaton Az e-kereskedelmen belül az interneten keresztül realizált nettó árbevétel mindvégig elmaradt az egyéb számítógépes hálózaton keresztül realizált nettó árbevételtől. Ez megfelel az EU tagországaiban megfigyelhető tendenciának, ahol az előbbinek az összes forgalomhoz viszonyított aránya 4, az utóbbié pedig 7%-os. Ezek az értékek az EU többi tagállamában megfigyelt nemzetgazdasági ágakat tekintve hazánkban rendre 2, illetve 4%. A nemzetgazdaság egészét vizsgálva az interneten keresztül realizált forgalom az összes forgalom 2%-át, az egyéb számítógépes hálózaton keresztüli pedig 3,4%-át teszi ki. Az interneten keresztül realizált nettó árbevétel értéke, illetve az összforgalmon belüli aránya is csökkent az elmúlt évhez képest. A számítógépes hálózaton keresztül realizált nettó árbevétel értéke 2005 és 2006 között 24%-os növekedést mutatott, az összforgalmon belüli aránya azonban kismértékben csökkent az előző évhez képest. 14

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának 4. ábra Interneten és egyéb számítógépes hálózaton keresztül realizált nettó árbevétel milliárd Ft. 2500 2000 1500 1000 500 0 2004 2005 2006 Interneten Egyéb számítógépes hálózaton Az elektronikus forgalmat lebonyolító vállalatok az egyes IKT-eszközöket célonként eltérő arányban használták. 2006-ban a több mint 10 főt foglalkoztató vállalkozások 17,8%-a vásárolt interneten keresztül, illetve a megkérdezett cégek 5,9%-ától rendeltek interneten. Ezzel szemben az egyéb számítógépes hálózatokon keresztül a vizsgált cégek 3,2%-a rendelt termékeket és szolgáltatásokat, míg 1,6% volt azon cégek aránya, amelyektől ugyanilyen módon rendeltek. Eszerint interneten keresztül inkább kisebb értékben vásároltak és értékesítettek, ugyanakkor az egyéb számítógépes hálózaton bár kevesebb cég, de nagy értékű forgalmat bonyolított. 4. Magyarország a nemzetközi adatok tükrében Reális helyzetképet akkor kaphatunk arról, hogy a magyarországi vállalkozások miként alkalmazzák az IKT-eszközöket, ha nemzetközi viszonylatban is megvizsgáljuk az elterjedtség egyes mutatóit. Az EU-gyakorlat szerint csak a feldolgozóipar, az építőipar, a kereskedelem, javítás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ág kerül megfigyelésre, ezért az összehasonlítás során a hazai adatok is csak ezekre vonatkoznak. 15

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának 5. ábra A számítógéppel, internetkapcsolattal és Magyarországon a vizsgált mutatók bár honlappal rendelkező vállalkozások aránya vállalkozások 2005 és 2007 között folyamatosan növekedtek, elmaradnak az EU-átlagtól. A aránya (% ) 100 számítógéppel való ellátottság terén 80 csökkent a lemaradásunk: a több mint 10 60 főt foglalkoztató magyar vállalkozásokat 40 tekintve az arány 5 százalékponttal marad 20 el az EU-átlagtól (96%). Ennek ellenére 0 ezzel az értékkel csupán Romániát és Számítógép Internet Honlap Bulgáriát előzzük meg. A hazánkkal egy Európai Unió (27 tagállam) Magyarország időben csatlakozott országok közül Szlovénia, Szlovákia és Csehország éri el az EU-átlagot, hazánk Litvániával megosztva az utolsó helyen áll. Az internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások arányát vizsgálva szintén lemaradást tapasztalunk. Magyarországon a több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek 86%-a rendelkezik internetkapcsolattal, 7 százalékponttal kevesebb, mint az EU egészében (93%) lemaradásunk 2006-ban 12 százalékpont volt. A 2004-ben csatlakozott 10 új tagország közül Lettországgal (86%) az utolsó helyet foglaljuk el, egyedül az utánunk csatlakozott Romániát és Bulgáriát előzzük meg. A tíz új tagország közül Szlovákia (98%), Szlovénia (96%), Csehország (95%) és Észtország (94%) mutatója meghaladja az EU átlagát. A legnagyobb, ugyanakkor csökkenő lemaradást a weboldallal rendelkező vállalkozások esetén figyelhetjük meg. A Magyarországon mért 47%-os arány az EU-átlagnál (63%) 16 százalékponttal alacsonyabb, ezzel Romániát (28%), Bulgáriát (31%), Lettországot (39%) és Portugáliát (42%) előzzük meg. A hazánkkal egy időben csatlakozott új tagországok közül Csehország (71%), Szlovákia (70%) és Szlovénia (67%) mutatója magasabb, mint az EU-átlag. Összefoglalóan megállapítható, hogy a vizsgált időszakban (2006 2007) Magyarországon a számítógépet, internetet használó, illetve a weboldallal rendelkező vállalkozások aránya dinamikusan növekedett, de még mindig kisebb mértékben, mint az EU-ban. Így hazánk lemaradása e tekintetben változatlanul fennáll. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül még mindig az utolsó helyet foglaljuk el, az uniós rangsorban csupán a hazánknál később, 2007-ben csatlakozott Romániát és Bulgáriát előzzük meg. 16

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának 5. Az adatok előállításának módja 5.1. Az adatgyűjtés célja, kialakítása A megfigyelés célja a gazdasági szervezetek birtokában lévő információs és kommunikációs technológiák és eszközök állományának, azok felhasználásának, valamint ezeken keresztül az elektronikus kereskedelem magyarországi helyzetének bemutatása. Az adatgyűjtés kérdőívét az EU-ban is végzett hasonló megfigyelés kérdőívével harmonizáltan alakítottuk ki. 5.2. Az adatgyűjtés lefedettsége Tevékenységszinten a TEÁOR 03 szerint a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, a halgazdálkodás, a bányászat, a feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás, az építőipar, a kereskedelem, javítás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szállítás, raktározás, posta és távközlés, a pénzügyi közvetítés, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, az oktatás, az egészségügyi, szociális ellátás, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás gazdasági ágakat figyeljük meg. Az Eurostattal kötött Grant-szerződés a feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás, az építőipar, a kereskedelem, javítás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szállítás, raktározás, posta és távközlés, a pénzügyi közvetítés, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágak megfigyelését követeli meg. Ezért a nemzetközi összehasonlítás során a hazai adatok is csak ezekre terjednek ki. Földrajzilag Magyarország egészére kiterjed az adatgyűjtés. Megfigyelési egység: a megfigyelésbe bevont több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek. Az ennél kisebb létszámú szervezetek nem kerültek bele a megfigyelésbe. 17

5.3. A megfigyelés jellemzői A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának A gazdasági szervezetek IKT-használatának mértékét az 1840-es nyilvántartási számú, Az információs és kommunikációs technológiák állományának minőségi és mennyiségi adatai című kérdőívvel vizsgáltuk. Az Eurostat modellkérdőívével összhangban az OSAP 1840. számú kérdőív is változott. Továbbá az adatok megbízhatóságának javítása érdekében 2007-ben a korábbi évekhez képest módszertani változtatásokat hajtottunk végre. A legalapvetőbb változás, hogy a gazdasági szervezetek IKT-használatának megfigyelésére vonatkozó korábbi két kérdőívről egy kérdőívre tértünk át. A kérdőív az Eurostat modellkérdőívének megfelelően 2006-ról, illetve 2007-ről szóló kérdéseket egyaránt tartalmaz. Az IKT-használat adatai 2007. januárra, az állományi adatok a 2006. december 31-i állapotra, a forgalmi, bevételi és kiadási adatok 2006-ra vonatkoznak. 5.4. A mintavétel A minta kiválasztását rétegzett mintavétellel hajtottuk végre. A rétegzés végrehajtásához az alábbi rétegképző szempontokat vettük figyelembe. Az 5.2. pontban részletezett nemzetgazdasági ágakon belül a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR) felsorolt kétszámjegyű ágazatokat különböztettük meg. A 10 19 fő, a 20 49 fő, az 50 99 fő, a 100 149 fő, a 150 199 fő, a 200 249 fő, a 250 299 fő, a 300 499 fő, az 500 999 fő, az 1000 1999 fő, a 2000 4999 fő, az 5000 fő feletti létszámkategóriákat külön rétegként kezeltük. Megkülönböztettük Budapestet és az ország többi régióját. Az egyes rétegekre a mintavételt úgy hajtottuk végre, hogy a szervezetek mindegyikéhez rétegenként véletlen számot rendeltünk, majd a szervezeteket a véletlen számok nagysága szerint csökkenő sorba rendeztük. Az ily módon sorba rendezett szervezetek közül rétegenként az elsőket választottuk a mintába, amelybe a fenti eljárással 6705 vállalkozás került. A kipostázott 6705 kérdőívből 5759 érkezett vissza, ez 86%-os válaszolási arány, kb. 10%-kal több, mint egy évvel korábban, ami jól tükrözi, hogy nőtt a cégek válaszolási hajlandósága. A válaszolás mértéke a kevesebb mint 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál volt a legalacsonyabb 18

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának (81%), náluk a megfelelő informatikai ismeret hiánya nehezítette a kérdőív kitöltését. A vállalkozások méretének növekedésével a válaszolási hajlandóság is növekedett. Az 50 és a 249 fő közötti létszámú vállalkozások 92%-a, az ennél nagyobbak csaknem 94%-a küldte vissza az adatgyűjtés kérdőívét. (Az előző évben a válaszolási arány rendre 72%, 80% és 86% volt.) Pótlást nem végzünk. A működő, a vizsgált és a válaszoló legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások méret szerinti megoszlása Létszámkategória (fő) Működő vállalkozások Megoszlás (%) Vizsgált vállalkozások Válaszoló vállalkozások A válaszoló vállalkozások aránya (%) A válaszoló vállalkozások a működő vállalkozások arányában (%) 10 49 27 334 83,6 3 890 3 161 81,3 11,6 50 249 4 483 13,7 2 068 1 893 91,5 42,2 250 878 2,7 747 705 94,4 80,3 Összesen 32 695 100,0 6 705 5 759 85,9 17,6 Fontos megjegyezni, hogy a mintaelosztást végző algoritmus alapvetően két tényezőt vesz figyelembe. Az egyik a sokasági elemszám: minél nagyobb a sokaság, annál nagyobb lesz a minta (a kapcsolat nem lineáris). A következő táblázatból kitűnik, hogy bizonyos nemzetgazdasági ágakban nagyobb elemszámú létszám-kategóriából kisebb minta került kiválasztásra. Ennek magyarázata a mintaelosztást végző algoritmus másik tényezője: a (valamely kulcsmutatóra vonatkozó) szórás értéke. Kisebb szórás esetén (bármi is legyen az oka) kisebb lesz a kiosztott minta elemszáma. (A szórás kicsi, ha nagyon hasonlóak az értékek, vagy ha kicsi értékekre van számítva.) A táblázatból kitűnő aránytalanságok oka mindig a szórás alacsony értéke, ami miatt nem volt indokolt nagyobb mintát választani. 19

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának A mintába került és válaszoló vállalkozások száma Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, vad gazdálkodás, erdőgazdálkodás 10 49 fővel működő 50 249 fővel működő Több mint 250 fővel működő mintába mintába mintába vállalkozások került vállalko- került vállalko- került vállalkozások vállalkozások vállalko- zások zások zások működő vállalkozások Összesen mintába került vállalkozások 1372 77 380 91 36 25 1788 193 Halgazdálkodás 18 11 4 4 0 0 22 15 Bányászat 82 32 20 16 3 3 105 51 Feldolgozóipar 6542 756 1726 772 450 376 8718 1904 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 117 21 98 44 53 46 268 111 Építőipar 3561 323 317 124 28 27 3906 474 Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés 7070 1354 777 380 84 80 7931 1814 1814 127 122 77 16 14 1952 218 1520 177 207 96 69 63 1796 336 Pénzügyi közvetítés 242 72 159 105 23 22 424 199 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4069 749 500 264 94 72 4663 1085 Oktatás 121 49 14 14 1 1 136 64 Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 240 34 27 18 6 3 273 55 566 108 132 63 15 15 713 186 Összesen 27334 3890 4483 2068 878 747 32695 6705 20

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának 5.5. Az adatok teljeskörűsítése A teljeskörűsítés során becsültük az egyes mennyiségi ismérvek sokasági értékösszegét. Közülük az alapmutatók értékösszegének becslését az elemi adatokból közvetlenül végeztük. Egy-egy reprezentatívan megfigyelt rétegen belül a következőképpen jártunk el. Meghatároztuk azt az értékarányt, amely az összes j-edik rétegbeli szervezet számának, valamint a közülük a mintába kiválasztott és válaszoló szervezetek számának a hányadosa. Az egyes rétegeken belül a sokasági értékösszeget úgy becsültük, hogy a mintaelemekre vonatkozó értékösszeget megszoroztuk az értékarány szorzatával. Az összegismérvek sokasági értékösszegét úgy becsültük, hogy összeadtuk a nem összegismérvek becslését. A rétegekre együttesen a sokasági értékösszeget az egyes rétegbecslések összegével becsültük. 21

6. Fogalmak A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának 6.1. Információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos fogalmak Bérelt vonal Ellentétben a tárcsázható (dial-up) telefon-összeköttetéssel, egy telefontársaságtól bérelt vonal két számítógép állandó, tehát napi 24 órás összeköttetését teszi lehetővé. Nagy forgalmú intézményeknél (pl. internetszolgáltatóknál) és az iparban használatosak. Kivitelezési formáik ma a műholdkapcsolatot is magukban foglalják. EDI (electronic data interchange elektronikus adatcsere) Üzleti dokumentumok, például megrendelések és számlák számítógépes továbbítására szolgáló szabványcsomag. Célja a papírmunka csökkentése és a válaszidő rövidítése. A számítógépes továbbítás történhet zárt számítógépes hálózaton vagy interneten keresztül. Egyéb helyhez kötött kapcsolat Frame Relay csomagkapcsolt hálózatok kommunikációs szabványa, mely gyors (64 Kbit/s 2 Mbit/s közötti) adatátvitelt biztosít. A változó hosszúságú adatcsomagok ún. keretekbe foglalva utaznak a hálózaton; jellemzően a helyi hálózatok internetre való kapcsolásához használják. Fix, vezeték nélküli internet-hozzáférés (fixed wireless internet connection) az interneten keresztüli kommunikációnak egy olyan típusa, amely rádión, mikrohullámú vagy infravörös jelekkel valósul meg. Ide tartozik továbbá a műholdas internetkapcsolat és a wifi (wireless fidelity), amely az IEEE 802.11-es, vezeték nélküli, mikrohullámú kommunikációt megvalósító szabvány. Leggyakoribb felhasználási területek: irodákban, nyilvános helyeken (repülőtér, étterem, hotel stb.) megvalósított vezeték nélküli helyi hálózat, aminek segítségével a látogatók saját számítógépükkel kapcsolódhatnak a világhálóra. Nem tartoznak ide a mobiltelefonos hálózatok. E-mail Szöveges üzenetek és számítógépi állományok küldése távközlési hálózaton, helyi hálózaton vagy interneten, rendszerint számítógépek vagy terminálok között. Extranet A vállalati intranet kiterjesztése www-technológia alkalmazásával, a vállalat beszállítóival és vevőivel folytatandó kommunikáció megkönnyítésének érdekében. Az extranet korlátozott hozzáférést biztosít a vevőknek és a beszállítóknak a vállalati intranethez, kereskedelmi kapcsolataik gyorsaságának és hatékonyságának növelése érdekében. 22

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának Intranet Egy vállalkozáson vagy szervezeten belüli, információfeldolgozásra tervezett hálózat. Olyan szolgáltatásai vannak, mint pl. dokumentumok és szoftverek terjesztése, adatbázisokhoz és tanfolyami anyagokhoz való hozzáférés. A belső hálózatot azért nevezik így, mert általában az internettel kapcsolatos alkalmazásokat, például weboldalakat, webböngészőket, FTP-helyeket, elektronikus levelezést, hírcsoportokat és levelezési listákat használ, amelyek azonban csak a vállalat vagy szervezet tagjai számára elérhetőek. Internet Az egymás közötti kommunikációra TCP/IP-protokollkészletet használó hálózatok és átjárók világméretű hálózata. Az internet szívét a fő csomópontokat és gazdagépeket összekötő, nagy sebességű adatátviteli vonalakból álló gerinc képezi, amely kereskedelmi, kormányzati, oktatási és más adatátviteli számítógépes rendszerekből áll. LAN (local area network) Számítógépes és egyéb eszközök viszonylag behatárolt területen szétoszló és kommunikációs vonalakkal összekapcsolt halmaza, amely lehetővé teszi, hogy bármelyik eszköz kapcsolatba lépjen és kommunikáljon bármely más, a hálózaton levő eszközzel. A LAN általában számítógépeket és osztott erőforrásokat, lézernyomtatókat és nagy merevlemezeket foglal magában. ISDN Nemzetközi szabvány szerint működő digitális telefonhálózat, ellentétben a hagyományos analóg telefonhálózattal, amelyen csak modem segítségével lehet digitális információt továbbítani. Az ISDN-nél a résztvevők között közvetlen digitális kapcsolat áll fenn, pl. 2 * 64 Kbit/s adatátviteli sebességgel (hang, kép stb.). Az ISDN bevezetése világszerte vontatottan megy végbe: egyrészt, mert időközben a modemes kapcsolatok is elérhetik az 54 Kbit/s sebességet; másrészt, mert a fejlesztés alatt álló DSL-hálózatok az adatátvitel ugrásszerű gyorsulását ígérik (1,5 6 Mbit/s-ig). Mobilkapcsolat Mobiltelefonon keresztüli digitális adatátviteli rendszer, mely internetes IP-technológián alapuló szolgáltatások igénybevételére ad lehetőséget. Ide tartoznak: HSCSD (high speed circuit switched data) használatával a GSM-telefonok a WAP-protokoll előírásaiknak megfelelő internetoldalak olvasására képesek. Vonalkapcsolt szolgáltatás. Sebessége 28,8 43,2 Kbit/s. 23

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának GPRS (general packet radio service) mobil adatátviteli technológia, amelyet GSM és IS-136 mobiltelefonok használnak. A rendszer 43,2 57,6 Kbit/s sebességű adatkapcsolatot képes biztosítani. Nevezik 2.5G-nek is, mert színvonala a 2G és a 3G között helyezkedik el. UMTS (universal mobile telecommunication system) harmadik generációs mobilkommunikációs technológia, maximum 2 Mbit/s sávszélességet biztosít. WCMDA (wide code-division multiple access) harmadik generációs mobilkommunikációs technológia, maximális letöltési sebessége 384 Kbit/s; feltöltés esetében pedig 128 Kbit/s. EDGE (enhanced data rates for GSM evolution) a GPRS-technológiát kiegészítő, annak átviteli képességeinél gyakorlatban akár háromszor gyorsabb letöltési sebességet kínáló megoldás (jelenleg akár 220 Kbit/s adatátviteli sebesség is elérhető). HSDPA (high-speed downlink packet access) új mobilkommunikációs szabvány, melyre szoktak úgy hivatkozni, hogy 3.5G. A HSDPA-rendszer minimum 2 Mbit/s sebességet kínál csatlakozásonként. Az eredeti WCDMA- és UMTS-rendszer továbbfejlesztése. Kábeltelevíziós hálózat A telefonhálózatok elsőszámú vetélytársa a széles sávú internet. Térnyerésük lassú, mert a hagyományos kábeltévé-hálózatok csak egyirányú forgalomra lettek méretezve. Az új, üvegszálas hálózatok ígéretesek, de egyelőre még probléma az utolsó méterek megoldatlansága (csatlakozások, elágazások igen költségesek). Számos kábeltársaság kísérletezik az internetre is alkalmassá tenni hálózatát, eltérő szabványok szerint és eltérő eredménnyel. Közös hátrányuk, hogy a rendelkezésre álló több Mbit/s-os vonalak kapacitását több bérlőnek kell egymás közt megosztani (ellentétben a telefontársaságok DSL-rendszereivel). Modemes, analóg telefonos kapcsolat A számítógéphez csatlakoztatott hagyományos modem a beszélgetésre használt telefonvonalon keresztül kapcsolódik egy internetszolgáltatóhoz. Az általuk megadott telefonszámot betárcsázva a másik oldalon is egy modem jelentkezik, amely a kapcsolat idejére gépünket beköti a szolgáltató saját hálózatába, a megadott feltételek mellet. Az elért sávszélesség nem túl magas, maximum 56 Kbit/s lehet. Munkaállomás (csak a nem szerverként működők) Nagy teljesítményű, IBM, SGI, HP, Sun stb. típusú számítógépek. 24

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának Nagygépek (mainframe computer) Nagy sebességű adatátviteli és adatfeldolgozási kapacitással rendelkeznek (pl. IBM-sorozatok, Honeywell, Bull, Siemens stb.). Nem tartoznak ide a szerverként konfigurált nagyszámítógépek, amelyeket a nagy teljesítményű szerverek között tartunk nyilván. Személyi számítógép PC Egy személy használatára tervezett, mikroprocesszor alapú számítógép. A személyi számítógépeknek nem kell megosztaniuk feldolgozási, tárolási és nyomtatási erőforrásaikat egy másik számítógéppel. Nem tartozik ide: a szerverként konfigurált PC, amit a PC alapú szerverek kategóriájába sorolunk. Szerver 1. Helyi hálózaton (LAN) az adminisztratív szoftvert futtató számítógép. Ez a szoftver irányítja a hálózat és a hálózati erőforrások elérését (pl. nyomtatók, lemezmeghajtók), és erőforráselérést szolgáltat a hálózat munkaállomásként funkcionáló számítógépeinek. 2. Számítógép vagy program az interneten vagy más hálózaton, amely az ügyfelek utasításaira reagál. Például egy állomány-kiszolgáló tartalmazhatja az adatok vagy programállományok archívumát. Amikor egy felhasználó állományt kér, a szerver elküldi neki annak egy példányát. xdsl Hagyományos telefonhálózatok gyorsított, ún. DSL változata, melynél az elérhető fel- és letöltési sebességek eltérőek (aszimmetrikusak). Az ADSL-nél a jel maximális sebessége az előfizetők irányában és visszairányban eltérő, és az előfizető lakóhelyének az elosztóhoz viszonyított távolságától is függ (pl. 1,5 6 Mbit/s-ig / 640 Kbit/s-ig). A technológia aránylag költséges, mert mind a központi, mind az előfizetői oldalon műszaki beavatkozást igényel. Jelentős árcsökkenés a rendszerek, majd a modemek szabványosításától várható. WAN (wide area network nagy kiterjedésű hálózat) Távközlési hálózat, amely földrajzilag elkülönült területeket köt össze. WAP (wireless application protocol) A mobiltelefonok internetelérését lehetővé tevő protokoll. WWW (World Wide Web) Hiperszöveges dokumentumok HTTP-kiszolgálókon elhelyezett, összefüggő halmaza. A wwwn megjelenő dokumentumokat (melyeket weblapoknak hívunk) HTML-ben (Hypertext Markup Language) írják, és az URL-ekkel (Uniform Resource Locators) azonosítják. Az URL-ek hatá- 25

A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának rozzák meg azt a gépet, illetve annak útvonalát, ahol az állomány található, és amely szerint továbbítható, csomópontról csomópontra, a végfelhasználóig, a HTTP- (hypertext transfer protocol) protokollon keresztül. 6.2. Alkalmazásban állókkal kapcsolatos fogalmak IT-területen foglalkoztatottak adatai Az alkalmazásban álló, IT-területen foglalkoztatott alkalmazottak adatai. Alkalmazásban álló a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó időtartamú munkaviszonyban vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban álló személy. 6.3. Az állomány- és az értékadatokkal kapcsolatos fogalmak Eszközállomány (darab) A tárgyév végén rendelkezésre álló, rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló információs- és kommunikációseszközállomány darabszáma. Nettó árbevétel Az értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót és fogyasztási adót nem tartalmazó értéke, a vásárolt és változatlan formában eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozók teljesítményének értékével együtt. Számítógépes hálózatokon realizált nettó árbevétel Számítógépes hálózaton keresztül realizáltnak tekintjük az árbevételt, ha a termék vagy szolgáltatás megrendelése elektronikus úton történt, függetlenül attól, hogy az ellenérték térítése és a szállítás on-line vagy hagyományos úton valósul meg. 26