MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

Hasonló dokumentumok
Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Bevezetés s a piacgazdaságba

Közgazdaságtan I. 3. alkalom

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Ökonómiai (közgazdasági) alapok

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

A gazdaság szerkezeti vázlata

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án

A gazdálkodás és részei

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Közgazdasági alapismeretek - ismétlés

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

A közgazdaságtan alapfogalmai

Elektronikus példatár Dr. Koppány Krisztián PhD, SZE 2012

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK május 22.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

Makroökonómia. 12. hét

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

A kereskedelem előnyei. A komparatív előnyök elve. Kölcsönös függés és a kereskedelem haszna

MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Makroökonómia. 8. szeminárium

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

Debreceni Egyetem AGTC

Fejezet. A kereskedelem előnyei. A komparatív előnyök elve

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Gazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Közgazdaságtan I február alkalom Tóth-Bozó Brigitta

1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

Szereplők és kapcsolataik a piacgazdaságban

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

Makroökonómia. 9. szeminárium

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

Harnos László. Mikroökonómiai alapismeretek. A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban. A fogyasztó. Fogyasztói preferenciaskála.

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

A jövedelem- és árváltozások hatása a fogyasztói döntésre. Az ICC görbe. Az Engel-görbe előadás

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

1. A vállalat. 1.1 Termelés

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet

Mikroökonómia - 6. elıadás

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Átírás:

1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és fogyasztását vizsgálja. A felmerülő döntési alternatívákkal, e döntések társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. Alkalmazott gazdaságtan: vállalat-gazdaságtan, munkagazdaságtan, ipar-, mezőgazdaság-, közlekedés-gazdaságtan, marketing, vállalati pénzügyek. Elméleti közgazdaságtan: mikroökonómia és makroökonómia. Ezek kiterjesztése a nemzetközi közgazdaságtan. Modellezés: a valóság reprodukálása ; a gazdasági jelenségek legfontosabb tulajdonságainak kiemelése (modell feltételeiként) és ezek elemzése révén következtetni bonyolult eseményekre. Mikroökonómia: fókuszában a piaci szereplők(fogyasztók, háztartások, vállalatok stb.) és egyéni döntések állnak. Egyes termékek piacát elemzi, termékfajták keresletének és kínálatának alakulására keres magyarázatot. A gazdaság, mint elkülönült gazdálkodó (döntéshozó) egységek együttese; a termelés és fogyasztás során egymással bonyolult viszonyokba kerülnek. Általánosítható viselkedési jellemzőket, döntési alternatívákat ésgazdasági reakciókat vizsgál. Makroökonómia: összevont (aggregát) mutatók, jellemzők formájában elemzi a gazdaság teljesítményét és állapotát (éves nemzeti jövedelem, összes fogyasztás, összes megtakarítás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, gazdasági növekedés stb.); vizsgálja ezek fejlődési tendenciáit. Mikroökonómiától eltérő elemzési eljárásokat is igényel: nagyobb matematikai modellek, ökonometriai módszerek. A gazdaság erőforrásai: Önellátó gazdálkodás munkamegosztás specializáció: a tevékenységek a legmagasabb termelékenységű helyen készülnek bővül a fogyasztható termékek köre. Gazdaság erőforrásai: termelési tényezők,inputok. -Munka: termelőmunka végzésére valófizikai és szellemi képesség és hajlandóság. -Természeti tényezők: természetben lévő hasznosítható anyagi jelenségek. -Tőkejavak: termelés által létrehozott javak további termelőfolyamat céljára. -Vállalkozó: input felhasználás (termelés) szervezője

2 Az erőforrások szűkösek: nem elégségesek az igények és szükségletek teljes kielégítésére. => Gazdaságtan tárgya: korlátlan szükségletek és az erőforrások korlátozottságának ellentmondása. Szűkösség -> döntési helyzetek, valamiről valólemondás -> döntés ára: a lemondott szükségletek, áldozat. Alternatív költség: a választott tevékenység gazdasági költsége; a választás miatt elszalasztott legkedvezőbb alternatíva értéke. Szűkösség választás kényszere. Közgazdaságtan három alapkérdése: 1. mit termeljenek, 2. kinek termeljenek, 3. hogyan termeljenek. A gazdasági körforgás: Fogyasztói és termelői szándékok közötti összhang megteremtése: központi elosztás; vagy piaci mechanizmus -> erőforrások elosztása a termelési tényezők tulajdonosai és vásárlói között egyéni alkufolyamatok eredménye; kölcsönös előnyök. Piac: a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere. - egy termék (alma) piaca, egy termékcsoport (elektromos háztartási gépek) piaca, egy földrajzi terület (Balaton) piaca, egy ország (Magyaro.) piaca, vagy egy nagyobb nemzetközi régió (Közös Piac). Gazdaság -> összefüggő részpiacok összessége. A piac"önszabályozó rendszer", amelyben a szereplőknek alapvető törvényszerűségekkel kell szembenézniük. ("piaci automatizmusok -> a piaci szereplők egyéni cselekedetei (költekezés,vétel, eladás) gazdasági tömegjelenségek gyanánt összeadódnak és a szereplőkön uralkodó hatásokként jelennek meg. Adam Smith -> "egy láthatatlan kéz vezérli a gazdaságot. Pl.: egy áru árának növelése a belőle keresett mennyiség csökkenését, míg az árcsökkenés többnyire a keresett mennyiség növekedését váltja ki piaci reakcióként. Piaci szereplők: mindazon személyek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők (fogyasztók,vállalatok, költségvetési szervezetek, intézmények). Racionalitás és önérdek: az egyéni döntéshozók - több döntési lehetőséget megvizsgálva - azt az alternatívát választják, amelyik a legnagyobb eredménnyel jár számukra, akár tekintet nélkül arra, hogy ezzel károkat is okozhatnak másoknak. Hatékonyság és optimum: a döntéshozók olyan tevékenységeket választanak, melyek adott felhasznált ráfordításokkal a legnagyobb kibocsátást eredményezik, vagy fordítva: adott kibocsátást a legkisebb ráfordítással teremtik elő. Fogyasztó: személy(ek) vagy család (háztartás), akik a végső fogyasztás céljából szereznek be javakat és szolgáltatásokat. A kereslet azt fejezi ki, hogy a fogyasztó (vagy felhasználó) hajlandó

3 és képes valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvásárolni. A kereslet tehát jószágmennyiség, pénzzel alátámasztott, realizálható gazdasági szükséglet. A piaci kereslet kategóriája adott áru valamennyi szóba jöhető fogyasztójának fizetőképes keresletét összesíti. A kínálat azt jelenti, hogy a cég képes és hajlandó eladás céljából valamely terméket vagy szolgáltatást előállítani, teljesíteni. A piaci kínálat egyéni kínálatok összegét jelenti (iparági kínálat). Verseny: a piac alapvető mozgatórugója a kereslet és kínálat összehangolódási folyamatában. Tökéletesen versenyző piac: a piaci résztvevők száma nagy, nagyon sok az eladó és a vevő, s méretük sem különbözik jelentős mértékben, ennél fogva árelfogadók; az iparágba való szabad be- és kilépést nem akadályozzák. Tiszta monopólium piaca: egyetlen eladó vagy egyetlen vevő van a piacon. A keresleti függvény: A kereslet nagysága és valamennyi meghatározó tényezője közötti matematikai összefüggést mutatja. D = f(p, I, E) ahol P az ár, I a jövedelem, E egyéb tényezők. Keresleti görbe: megmutatja, hogy mekkora a jószágból keresett mennyiség bármely lehetséges ár esetén, feltéve, hogy az egyéb tényezők változatlanok. Dp = f(p) Az árakat és a hozzájuk tartozó keresett mennyiségeket egy derékszögű koordináta rendszerben ábrázoljuk és a berajzolt pontokat összekötjük (a függvényt folytonossá tesszük, azaz a termék végtelen oszthatóságát feltételezzük).

4 A keresleti görbe tulajdonságai: - egy meghatározott időpontban meglévő összefüggést ábrázol - a görbe meredeksége negatív. Ha azt kérdezzük, hogy egy adott jószágmennyiséget milyen áron lehet eladni, akkor D helyett P-re rendezzük át az egyenletet. A kapott függvényt inverz keresleti görbének nevezzük. Árváltozás hatása: A -> B Reklám hatása (erősebb preferálás): A -> C, B -> D A keresleti görbe eltolódásának további okai: változások a vevők elkölthető jövedelmében; változások más jószágok árában; változás az ízlésben és a divatban, a hitelbe történő vásárlás lehetősége; változások a népesség számában, stb..

5 A kínálati függvény Kínálat: az az árumennyiség, amit az eladók eladásra felkínálnak. S = f(p,e), ahol S a kínálat nagysága, P az ár, E az egyéb tényezők. Kínálati görbe: a piaci árak és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség közötti kapcsolatot mutatja bármely lehetséges ár esetén, feltéve, hogy az egyéb tényezők változatlanok. S = f(p)

6 Árváltozás hatása: A -> B Egyéb tényezők: időjárás hatása (mezőgazdaság); technikai haladás (költségcsökkenés); változások a termelési tényezők áraiban; más jószágok árváltozásai; adók és termelési támogatások; Az egyensúlyi ár Olyan ár, amelynél az önként kínált és önként keresett mennyiség éppen egyenlő -> a keresleti és kínálati görbe metszéspontjában található.(marshall-kereszt) A tényleges piaci ár megállapítása csak a keresleti és kínálati görbe együttes kezelésével lehetséges.

7 Az árak és a kereslet, kínálat mennyiségének alakulásai: Egyéb feltételeket változatlannak véve: - a keresletben bekövetkező növekedés növeli az árat, és növeli a kínálat mennyiségét. - a kereslet csökkenése csökkenti az árat, és csökkentően hat a kínálatra. - a kínálat növekedése csökkenti az árat, és növeli a keresletet. - a kínálat csökkenése növeli az árat, és csökkenti a keresletet.

8 Dinamikus pókháló-elv Tökéletes versenynél a piaci mechanizmus a vevőket és az eladókat az egyensúly felé tereli. A termelők a mai árak alapján döntenek a jövőbeni kínálati mennyiségekről. Ha egy adott évben (pl. rossz termés miatt) hiány keletkezik, a túlkereslet miatt az ár az egyensúlyi ár fölé nő. A következő évben az előző évi ár több áru termelésére készteti a termelőket, jóval az egyensúlyi szint fölött. Ezt a mennyiséget csupán az egyensúlyinál alacsonyabb áron tudják eladni, és így tovább. Kereslet-kínálathelyzete a folytonos változások révén egyre kisebb mértékben tér el az ideális egyensúlytól. A kereslet árrugalmassága: Kifejezi, hogy x termék árának egy százalékos változása a kereslet hány százalékos változását okozza, miközben a keresletet meghatározó többi tényező változatlan marad. Általában negatív előjelű. De: pozitív előjelű a paradox árhatású termékek esetén. (Sznob-hatás -> bizonyos fogyasztók egy adott terméket csak addig akarnak megvenni, amíg kevesen fogyasztják és az ára magas.

9 Veblen-hatás -> magasabb árhoz, magasabb minőség társul a fogyasztók képzetében, így ahhoz nagyobb kereslet tartozik.) A kereslet árrugalmasságának abszolút értéke alapján : - teljesen rugalmatlan kereslet Ep = 0, (az árváltozás nem hat a keresett mennyiségre) - rugalmatlan kereslet 0< Ep <1, (az áremelkedés növeli az összbevételt (PxD), illetve fordítva) - egységnyi keresletrugalmasság Ep = 1, (áremelkedésnél az összbevétel (PxD) változatlan marad) - rugalmas kereslet Ep > 1, (áresés növeli az összbevételt, és fordítva) - végtelenül rugalmas kereslet Ep = +oo (a meglévő áron a kereslet mennyisége végtelen). Példa: hogyan alakul a sportcipő árrugalmassága, ha egy árleszállítási akció keretében a 10.000 forintos árat, 8.000 forintra csökkentik és ennek hatására a kereslet várhatóan 10 ezer párról 50 ezer párra nő. A kapott eredmény azt jelenti, hogy az ár 1 százalékos csökkenésével a kereslet 20 százalékkal emelkedik. Amennyiben a változás más irányú, úgy az árrugalmasság számszerű mértéke megváltozik. Ettől a problémától úgy szabadulhatunk meg, ha az úgynevezett középponti formulát alkalmazzuk a rugalmassági értékek kiszámításához:

10 A kereslet keresztár-rugalmassága: Az egyik termék árának egy százalékos változása hogyan változtatja meg a másik termék keresletét: A termék keresletének százalékos változása / B termék árának százalékos változása Ha a kereszt-árrugalmasság pozitív, akkor helyettesítő termékekről van szó, vagyis az egyik termék árának emelkedése a másik termék keresletét növeli. Pl.: az olaj és vaj, a farmernadrág és szövetnadrág. Ha a mutató értéke negatív, akkor kiegészítő termékekről van szó, vagyis a két termék együtt elégít ki valamilyen szükségletet és az egyik csökkenő keresletét a másik termék árának emelkedése váltja ki. Pl.: a tankönyv és munkafüzete, a teniszütő és teniszlabda. Ha a kereszt-árrugalmasság nulla, akkor független termékekről van szó. Pl.: a hal és cipő, a tej és porszívó. Példa: a közeli ABC-ben a túró ára 10 százalékkal emelkedett. Ennek hatására a tejföl kereslete 15 százalékkal csökkent. A tejföl keresztár-rugalmassága a túróra: Tehát a túró árának egy százalékos emelkedésével a tejföl iránti kereslet 1,5 százalékkal csökken. Az eredmény negatív, így a két termék egymásnak kiegészítői. A kereslet jövedelem-rugalmassága: A jövedelem egy százalékos változásának hatására a kereslet hány százalékkal változik: - Ha pozitív: normál javak, azaz a jövedelemnövekedés esetén a keresletük is nő, és fordítva. Ha egyné1 nagyobb, luxus jószágokról van szó. - Ha negatív a jövedelemrugalmasság: inferior jószágok, amelyeknél jövedelemnövekedés esetén csökken a kereslet, és fordítva. A jövedelem és a kereslet kapcsolatát az ún. Engel-görbe segítségével ábrázolhatjuk. A görbe minden egyes pontja kifejezi az adott jövedelemhez tartozó kereslet mennyiségét.

11