A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

Hasonló dokumentumok
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

Erdei élőhelyek kezelése

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

Örökerdők a Pilisi Parkerdőben 2016.

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

SOPRONI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, január 18.


2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Dr. Sándor Gyula. Dr. Sándor Gyula PhD. egyetemi docens. Születési hely, idő: Sopron, Családi állapot: nős, 2 gyermek.

A évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok május 31.

A körzeti erdőtervezés menete

Az Örökerdô elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Az örökerdő-gazdálkodás alapjai Az örökerdő-gazdálkodás erdőművelési alapjai, bevezetés az üzemi gyakorlatba

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt.

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés júniusi 28-i ülésére

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása

Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

A évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok május 31.

A évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok május 31.

A évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok december 31.

A differenciált erdővagyon-gazdálkodás nehézségei a körzeti erdőtervezésben a Sopron-Fertőmellék Erdőterv példáján

Magyar joganyagok - 45/2015. (VII. 28.) FM rendelet - a évi körzeti erdőtervezé 2. oldal d) a szálaló és átalakító üzemmódú erdőtömbök optimális

5f!J. számú előterjesztés

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

Doktori (PhD) értekezés Soproni Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola E3 Erdővagyon-gazdálkodás Program

Az átalakító üzemmód ökonómiai alkalmazásának kérdései, 2. rész

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

Természetközeli erdõgazdálkodás. Erdõsítések (erdõfelújítás és erdõtelepítés) Erdõsítési teljesítések területei hektárban

A évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok május 31.

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig

Az erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

A Nemzeti Védelmi Szolgálat hivatásos állományú tagjai kiegészítõ igazolványának leírása

EGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT

5 év elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatal

Erdészetek természetvédelmi szerepe, közjóléti tevékenysége

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség:

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, Varga Béla

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

for a living planet "zöld energia"?

Parkerdő az emberért

Város Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról

Minden fa új értéket teremt - interjú Zambó Péterrel

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER JGF/431/3/2015. TERVEZET

A vidékfejlesztési miniszter. /2011. ( ) VM rendelete

FELTÁRÓHÁLÓZATOK TERVEZÉSE

Csépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter

LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN

V. A Kormány tagjainak rendeletei

A évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok március 1.

1 KTT EF Erdősítés elegyfafajai: 3 GY GY vált. mód: Erdősítés célállománya:

3. A fakitermelésekre vonatkozó erdőtervezési alapelvek

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Erdészet az oktatás mezsgyéjén

A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás június 9 Fotó: Internet

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

MAGYAR KÖZLÖNY 110. szám

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

KASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593)

-Erdőterv határozat kiadása kérelemre induló eljárásban -a pont alá tartozó eljárásokban

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

Lakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Sopron március 20.

ä ä

Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás?

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

Átírás:

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök

Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a Visegrádi Erdészetnél (Dr. Madas László 1954), Hagyományok a természetes mageredetű felújítás területén 67-70%, A közjóléti-, parkerdő gazdálkodás hagyományai (1969-től napjainkig), A Pro Silva mozgalom kialakulása (1989, 1999). Fokozódó társadalmi elvárások, Tanulmányutak. 2

3

4

Erdőanya 5

Mexikó-pusztai PS Bemutató Terület 6

Mexikó-pusztai PS Bemutató Terület 7

Hárs-hegy 8

Hárs-hegy 9

Ráckevei Erdészet 10

Valkói Erdészet 11

Erdőtervezési tapasztalatok 12

A szálaló tömbök kijelölésének, erdőrészletek kialakításának szempontjai: Egységes, nagyobb tömbök, a sajátos kezelési, feltárási, vadgazdálkodási feladatok ellátása miatt. Tagok, erdőrészletek átalakítása, jellemzően nagyobb erdőrészletek 20-30 ha alakulnak ki. 1-2 ha-t elérő vagy meghaladó, és szabályosabb alakú véderdő foltok már külön erdőrészletek (FTNSZ üzemmód) Összefüggések a feltártsággal 13

v 2002-2011 erdőtervi beosztás 2012-2021 erdőtervi beosztás 14

Élőfakészlet felvételezés 15

Fafajmegoszlás a mintakörökben 16

Szálaló modellek kidolgozása Az optimális élőfakészlet a célátmérőt elért fák magasságának függvényében Magasság élőfakészlet bm 3 /ha 30 m és felette 301-350 25-30 m között 241-300 25 m alatt 181-240 17

Pilisszentkereszti Erdészet 18

Visegrádi Erdészet 19

Budapesti Erdészet 20

Finomfeltárás fejlesztése 21

Példa a feltárás fejlesztésére egy szálalóegységben 99,5ha 100ha Meglévő feltártság: Főfeltáró út 1956 fm 19,6 fm/ha Kiszállító út 1180 fm 11,8 fm/ha Meglévő épített közelítő út 3943 fm, 39,4 fm/ha Összesen: 7079 fm, 70,8 fm/ha ~ 40-50 m-ként közelítőnyomokkal történő kiegészítés, amennyiben szükséges Eredmény 100-130 fm/ha feltártság (Kukta Á. Ribiánszky G. diplomaterv) 22

Közelítőnyom a PS Bemutató Területen 23

Összegző tapasztalatok 24

Szálaló üzemmódú területek erdészeti jellemzői kedvezőbb feltártság és kedvezőbb domborzati viszonyok, dominálnak bükkösök, gyertyános-kocsánytalan tölgyes-bükkösök, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, magtermőkortól kezdődően, mageredet, jobb faanyagminőség, tartamos értéknövedék, 25

Átalakító üzemmódú területek erdészeti jellemzői: gyengébb feltártság és/vagy nehezebb domborzati viszonyok, inkább fényigényesebb állományok (kocsánytalan-tölgyesek, cseresek) közelítési nehézségekkel járó, nehéz terepen álló bükkösök, kortól nem függ, faanyagminősége gyengébb, esetleg sarjeredetű, további értéknövedék kétséges. 26

Szakmai célok a szálaló és az átalakító üzemmódú területeken: a természetesség fokozatos növelése (faji, strukturális, holtfa mennyisége stb.), a feltártság fejlesztése, elsősorban a finomfeltárás (közelítőnyomok) területén, az értékközpontú erdővagyon kezelés a vadállomány szigorúbb kontrollja, a technológiai eszközrendszer fokozatos fejlesztése, tapasztalatok összegzésével az eljárások folyamatos javítása, tökéletesítése. 27

Ökonómiai összehasonlító vizsgálatok bükkösökben a Parkerdőnél Területek Járadék (Ft/év) 1 ha-on 120 ha-on (Ft/év) (Ft/év) Tőkeérték (Ft) p=0,02 120 ha 1 ha Vágásos üzemo. 120 ha 7 315 087 60 959 365 754 350 3 047 953 Szálaló üzemo. 120 ha 8 559 984 71 333 427 999 200 3 566 660 Szálaló üzemo. 120 ha (2) 8 026 101 66 884 401 305 056 3 344 209 PSB terület üzemo. 120 ha-on 9 677 400 80 645 483 870 000 4 032 250 Területek Örökös évi járadék Ft/ha/év Vágásos üzemosztály részletszinten 24 377 Szálaló üzemosztály részletszinten 68 536 Szálaló üzemosztály részletszinten (2) 64 262 PSB terület részletszinten 78 856 28

A különböző erdőgazdálkodási eljárások egyik lehetséges felosztása Jelenlegi állapot: egykorú erdő Egykorúság differenciálása Szálaló elvek következetes alkalmazása vágásos üzemmód normál területű* VH-ok átalakító üzemmód kisterületű* VH-ok Időben és térben elaprózott mikro- VH-ok átmeneti forma (jelenleg nem definiált) szálaló üzemmód *normál és a kisterület a jogszabályok által meghatározott határokon belüli megkülönböztetést jelenti

Záró gondolatok A sikeres bevezetés alapfeltételei Szakemberek megfelelő felkészítése! Vadállomány szigorú kontrollja, szabályozása!!! A tapasztalatok felhalmozódásáig a gazdálkodónak kulcsszerepe van (pl. erdőtervezés, technológia)! A finomfeltártság fokozatos növelése! Megfelelő technológiák alkalmazása! 30

Az empíria az egyetlen lehetőség arra, hogy az ember belássa tévedéseit és ne restellje utána igazítani saját óráját a természetéhez. Dr. Madas László 31