Hálózati réteg
Hálózati réteg Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont közötti átvitellel foglalkozik. Ismernie kell a topológiát Útvonalválasztás, túlterheltség
Szállítási rétegnek nyújtott szolgáltatások A szolgáltatásoknak függetlennek kell elnniük az útválasztók kialakításától A szállítási réteg elől el kell takarni a jelenlévő útválasztók számát, típusát és topológiáját A szállítási réteg rendelkezésre bocsátott hálózati címeknek egységes számozási rendszert kell alkotniuk.
Kétféle megoldás Összeköttetés nélküli szolgáltatás datagramok Összeköttetés-alapú szolgáltatás Virtuális áramkör
Összeköttetés nélküli szolgáltatás
Összeköttetés-alapú szolgáltatás
Összehasonlítás
Útválasztó algoritmusok Adaptív nem adaptív Legrövidebb út Elárasztás Távolságvektor-alapú útválasztás Végtelenig számlálás problémája
IPV4
IPV6
Forgalomirányítók (alapvető) működése 1. A router az input interfészen érkező csomagot fogadja. 2. A router a csomag célcímét illeszti a routing táblázat soraira. Ha a célcím több sorra illeszkedik, akkor a leghosszabb prefixű sort tekintjük illeszkedőnek. Ha nem létezik illeszkedő sor, akkor a cél elérhetetlen, a csomag nem továbbítható. A csomagot a router eldobja és ICMP hibajelzést küld a feladónak. Ha létezik illeszkedő sor, akkor a csomagot az ebben szereplő kimeneti interfészen továbbítjuk (adatkapcsolati rétegbeli beágyazással) a következő hopként megadott szomszédhoz, ill. a célállomáshoz, ha már nincs több hop.
ICMP
ARP (Address Resolution Protocol) A cél IP cím alapján keressük a hozzátartozó Ethernet címet. Minden csomópont egy táblázatban (ARP táblázat) tartja nyilván a hálózati címekhez tartozó fizikai címeket. A táblázat új bejegyzéseit emberi beavatkozás nélkül kell létrehozni: ARP kérdés: Ki tudja az X hálózati cím fizikai címét? A kérdés keretét üzenetszórásos küldéssel az alhálózat valamennyi csomópontja megkapja és feldolgozza. Ha valamely csomópont magára ismer az X hálózati címben, akkor a saját fizikai címével megválaszolja az ARP kérdést.
RARP (Reverse Address Resolution Protocol) A RARP protokoll alkalmazása speciális esetekben szükséges (tipikusan hálózati boot, vagy hálózatról történő IP cím meghatározása esetén.) Egy (vagy több) RARP szerver egy táblázatban (RARP táblázatban) tartja nyilván a fizikai címekhez tartozó hálózati címeket. A táblázatot a rendszeradminisztrátor tartja karban. Az IP cím - Ethernet cím összerendelés statikus (azaz egy Ethernet címhez mindaddig ugyanaz az IP cím lesz hozzárendelve, amíg a rendszeradminisztrátor meg nem változtatja azt). Ha több RARP szervert üzemeltetünk, akkor mindegyiken ugyanazt az összerendelési táblázatot kell alkalmaznunk. Működési vázlata: RARP kérdés: Ki tudja az X fizikai cím hálózati címét? A kérdés keretét üzenetszórásos küldéssel az alhálózat valamennyi csomópontja megkapja. A RARP szerverek feldolgozzák a kérdést: Ha megtalálják a táblázatukban az X fizikai címet, akkor a táblázatban található hálózati címmel megválaszolják a RARP kérdést.
DHCP - Dynamic Host Configuration Protocol 1. HCP kérdés: Ki tud adni egy IP címet? 2. A kérdés keretét üzenetszórásos küldéssel az alhálózat valamennyi csomópontja megkapja. 3. A DHCP szerverek feldolgozzák a kérdést: Ha a kezelt címtartományukban még van szabad IP cím, akkor azzal megválaszolják a DHCP kérdést. 4. A kliens a hozzá érkező DHCP válaszokból választ egyet, s visszajelzi a választását a megfelelő DHCP szervernek. 5. A DHCP szerver könyveli a címválasztást (foglalt lett a cím), s a könyvelésről megerősítést küld a kliensnek.