Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

Hasonló dokumentumok
MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Mikroökonómia I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 9. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI ÉS KITERJESZTÉSEI

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Mikroökonómia I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 7. hét FOGYASZTÓI DÖNTÉS ÉS KERESLET

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

A költségvetési korlát

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 5. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly

Közgazdaságtan I. 3. alkalom

Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Mikroökonómia 2009 őszi félév

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

x jószágkombinációk halmaza,

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

FOGYASZTÓI MAGATARTÁS 2. A SLUTSKY-EGYENLET

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 3. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét A CSERE ÉS A TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK

6.hét Elemzések a fogyasztó modelljével: a teljes árhatás felbontása, Fogyasztói döntés az idıben

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét MINŽSÉG ÉS VÁLASZTÉK

5. hét Költségvetési korlát, a fogyasztó optimális döntése. PCC- és ICC-görbe, egyéni keresleti függvény és Engel-görbe.

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia - 2. elıadás. Speciális közömbösségi görbék Az ICC és PCC

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

A jövedelem- és árváltozások hatása a fogyasztói döntésre. Az ICC görbe. Az Engel-görbe előadás

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

3. Előadás Rugalmasság és használata. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét ALKALMAZÁSOK, OPTIMALIZÁLÁS

Nemzetközi gazdaságtan 11. a rövid távú modell

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Debreceni Egyetem AGTC

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Harnos László. Mikroökonómiai alapismeretek. A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban. A fogyasztó. Fogyasztói preferenciaskála.

1. szemináriumi. feladatok. Ricardói modell Bevezetés

Elektronikus példatár Dr. Koppány Krisztián PhD, SZE 2012

Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód

Makroökonómia. 12. hét

A gazdaság szerkezeti vázlata

PIACI KERESLET ÉS RUGALMASSÁGOK

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

A kereslet. Háztartás-statisztika KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. Háztartás panel Legfelső ötöd

E f,x. A rugalmasságról általában. A rugalmasság értelmezése. Szerepe. A kereslet rugalmassága. Árrugalmasság

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Piaci koordináció Bürokratikus (centralizált) koordináció Vegyes típusú gazdaságkoordináció

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Makroökonómia. 9. szeminárium

MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

Közgazdaságtan I. 6. alkalom

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése

Statisztika I. 12. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

feladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Átírás:

KÖZGAZDASÁGTAN I.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június

Vázlat 1 2 3

Ismétlés Az azonos hasznossági szinthez tartozó jószágkosarak halmazát közömbösségi görbének nevezzük Fogyasztói döntés:

Tökéletes helyettesít k A közömbösségi görbék párhuzamos egyenesek. A két jószág tökéletesen helyettesíti egymást. Ha a költségvetési egyenes meredeksége különbözik a közömbösségi görbék meredekségét l széls megoldás.

Er s helyettesít k A közömbösségi görbék csak kicsit görbülnek. Az árarány kis változása ( SS' egyenesr l az FF' egyenesre) a fogyasztásban nagy változást okoz (S*-ról F*-ra). Példák: starking alma/jonatán alma, vaj/margarin.

Tökéletes kiegészít k L-alakú közömbösségi görbék A fogyasztó rögzített arányban (pl. 1:1) kívánja megvásárolni a javakat Árarány változása nem hat a választott mennyiségek arányára

Er s kiegészít k Közel L-alakú közömbösségi görbék Árarány nagy változása (SS' egyenesr l az FF' egyenesre) fogyasztásban kis változás (S*-r l F*-ra) Példák: kenyér-vaj, áram-elektromos m szerek

Változó lehet ségek Feltevés: a preferenciák állandók Lehet ségek változnak fogyasztói optimum változik 1 Jövedelemváltozás 2 árak változása

Jövedelem-fogyasztási görbe A jövedelemváltozás hatása Optimális jószágkosarak különböz jövedelemszintek mellett

Jövedelem-fogyasztási görbe (folyt.) Normál jószág: jövedelem n jószágra költött összeg n, de kisebb mértékben. Ultra magasabb rend (luxus) jószág: jövedelem n jószágra költött összeg n, de nagyobb mértékben. Alacsonyabb rend (inferior) jószág: jövedelem n jószágra költött összeg csökken. Pl. párizsi, Tesco-gazdaságos termék

Jövedelem-fogyasztási görbe (folyt.)

Engel-görbe Jöv.-fogyasztási görbe: hogyan változnak a fogyasztói kosarak a jöv. változásával Engel-görbe: jöv. változásának hatása egyetlen jószágra

Az ár-fogyasztási görbe X jószág árváltozásának hatása Költségvetési egyenes elfordul Optimális jószágkosarak különböz P X árak mellett

Az ár-fogyasztási görbe (folyt.) Ahogy a P X ár csökken az I jövedelem változatlanul tartása mellett a fogyasztó egyre nagyobb hasznossághoz jut. Az ábra K pontjában P X olyan magas, hogy a fogyasztó semennyit sem vásárol az X jószágból X keresletét elfojtó ár Az ár-fogyasztás görbének lehet olyan része, ahol felfelé és balra fordul Ahol alacsonyabb P X ár következtében a fogyasztó kevesebbet vásárol az X jószágból Gien-jószág Példa: ha fogyasztók szerint magasabb ár jobb min séget tükrözi

Keresleti görbe Ár-fogyasztási görbe: hogy változnak fogyasztói kosarak P X változásával Keresleti görbe: P X változásának hatása X iránti keresletre Kereslet törvénye: negatív meredekség keresleti fv.

Jövedelemváltozás hatása a keresleti függvényre Példa: jövedelem n eltolódik

Jövedelemrugalmasság - bevezetés Cél: jövedelemváltozásra való reakció számszer sítése X jószág fogyasztásának a jövedelem I változása miatt bekövetkez X változását mérhetjük a X arányszámmal I (Engel görbe meredeksége). X Probléma: érzékeny a termék mértékegységének I változtatására. Pl.: A jövedelem 100 Ft-tal lenne több és ennek következtében 5 dkg=0,05 kg-mal több vajat fogyasztunk [ ] X dkg = 0, 05, ha -tal számolunk I Ft [ ] X kg = 0, 0005, ha -tal számolunk I Ft Ha különböz termékek (pl. db dinnye és db alma, vagy dkg kávé és lter tea) keresletének jövedelemre való érzékenységét szeretnénk összehasonlítani?

Jövedelemrugalmasság Kereslet jövedelemrugalmassága ε x : a vásárolt mennyiség változási arányának és a jövedelem változási arányának a hányadosa Ha 1%-kal változik a jövedelem, hány %-kal változik a keresett mennyiség? ε x = x/x I /I x I I x Normál jószág: ε x > 0 Alacsonyabb rend jószág: ε x < 0 Luxus jószág: ε x > 1

Jövedelemrugalmasság 1. példa Jövedelem és vásárolt alma mennyisége 1.év 2.év Jöv. 10 000 11 000 Alma 100 104 ε a = x/x I /I 4/102 = 0, 41 1000/10 500 1%-kal nagyobb jövedelem 0,41%-kal növekszik alma iránti kereslete

Jövedelemrugalmasság 2. példa Engel-görbe x = 5 + I /10 Jövedelemrugalmasság x = 25, I = 200 pontban? ε = x I I = 1 200 x 10 25 = 0, 8 Alacsonyabb rend jószág? Luxusjószág?

Jövedelemrugalmasság 3. példa új-zélandi minta, 198182 Szegényebb csoport: növekv jövedelem jelent s része nemkívánatos javakra A jövedelem hatása a kiadásokra (jövedelemrugalmasságok) Kiadási A legalacsonyabb A legmagasabb kategória jövedelm csoport jövedelm csoport Élelmiszer 0, 63 0, 84 Lakás 1, 22 1, 80 Háztartási-fenntartási kiadások 0, 66 0, 85 Ruházkodás 1, 29 0, 98 Közlekedés 1, 50 0, 90 Dohány és alkohol 2, 00 0, 85

Árrugalmasság Mennyire érzékenyen reagál a termékb l keresett mennyiség a termék árának változására? Analóg módon deniálhatjuk jövedelemrugalmasság fogalmával A kereslet árrugalmassága a vásárolt mennyiség változási arányának és a termék saját árváltozási arányának a hányadosa. Ha 1%-kal változik a termék ára hány %-kal változik a keresett mennyiség? Közönséges jószág: Gien jószág: x P x η x = x/x P x /P x x P x > 0 η x > 0 x P x P x x < 0 η x < 0 Ha η x < 1: rugalmas 1%-os árcsökkenés több mint 1%-os keresletnövekedés

Árrugalmasság (folyt.) Ha η x > 1: rugalmatlan Ha kereslet rugalmas, akkor P x ár csökkenése az X-re költött P x x kiadás növekedéséhez vezet E x Ha kereslet rugalmatlan, akkor az árcsökkenés csökkenti E x nagyságát

Árrugalmasság példák 1 Indonézia, 1932-38 között ópium iránti kereslet: árrugalmasság kb. 0, 7 50%-os áremelkedés kb. 35%-os fogyasztáscsökkenés 2 Amerikai fels oktatásban vizsgálat cigarettakeresletre: árrugalmasság kb. 1, 4 10%-os áremelkedés kb. 14%-os fogyasztáscsökkenés Id sebb lakosság: rugalmatlanabb kereslet

Árrugalmasság 1. számpélda Keresleti görbe x = 320 50P x árrugalmasság x = 120, P x = 4 pontban: η x = x P x P x x = 50 4 120 = 5 3

Árrugalmasság 2. számpélda Keresleti görbe x = 100 2p Kereslet árrugalmassága x = 20, p = 40 pontban η x = x P x P x x = 2 40 20 = 4 ár p = 35 értékre csökken - mi történik E kiadással? E n kereslet rugalmas E 0 = 40 (100 2 40) = 800 E 1 = 35 (100 2 35) = 1050

Keresztárrugalmasság A fogyasztók vaj iránti kereslete nemcsak a vaj árától, hanem kapcsolódó termékek árától is függ, mint pl. kenyér és sajt. Kereslet keresztárrugalmassága: a vásárolt mennyiség változási arányának és egy konkrét másik termék árváltozási arányának a hányadosa. Ha 1%-kal változik a másik termék ára, akkor hány %-kal változik a keresett mennyiség? η xy = x/x P y /P y x P y P y x A keresztárrugalmasság segítségével megállapítható, hogy a két termék egymást helyettesít (vaj-margarin) vagy egymást kiegészít (vaj-kenyér) Az X és Y termékek helyettesít termékek, ha η xy > 0 kiegészít termékek, ha η xy < 0

Keresztárrugalmasság, példa Két gyógyszer keresletrugalmasságai 1. márka 1. generikus 3. márka 3. generikus 1. márka 0, 38 1, 01 0, 20 0, 21 1. generikus 0, 79 1, 04 0, 09 0, 10 3. márka 0, 52 0, 53 1, 93 1, 12 3. generikus 0, 21 0, 23 2, 00 2, 87

Az árrugalmasságot meghatározó tényez k 1 Helyettesít k elérhet sége Egy áru kereslete annál rugalmasabb, minél több és minél közelibb helyettesít áll rendelkezésre. 2 Luxus- versus létszükségleti javak A luxusjavak kereslete általában rugalmasabb, mint a létszükségleti javaké. 3 Magasan versus alacsonyan árazott javak Keresletet elfojtó árnál nagy a rugalmasság Példa: a só kereslete rugalmatlan mindhárom magyarázat érvényes Nincs közeli helyettesít, létszükségleti cikk, alacsony ár.

Összefoglalás Kiegészít helyettesít jószágok: deníció, közömbösségi görbe alakja Jövedelem-fogyasztási görbe, Engel-görbe Ár-fogyasztási görbe, Lehet ségekre reakció számszer sítése Jövedelemrugalmasság Árrugalmasság Keresztárrugalmasság