GYÁLI MUNKATERV 2014./2015. NEVELÉSI ÉV. Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán u.23 T./F.: 29-341-544 e-mail: ovihir@monornet.hu OM azonosító: 200771

Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán u.23 T./F.: 29-341-544 e-mail: ovihir@monornet.hu OM azonosító: 200771 GYÁLI MUNKATERV 2014./2015. NEVELÉSI ÉV Készítette: Tulipán Óvoda nevelőtestülete 2014. augusztus 29-én. Intézmény OM azonosítója: 200771 Intézményvezető aláírása: Kápolnásiné Sági Andrea s.k. Alkalmazotti közösség nevében: Nevelőtestület nevében: Szekrényesi Tamásné sk. Szülői szervezet nevében: Pákolicz Béláné sk. Kozma Claudia sk. Érvényes: 2014. szeptember 1. - 2015. augusztus 31. A dokumentum jellege: nyilvános ph. 1

Tartalomjegyzék I A munkaterv jogszabályi háttere 3. old. II. Kiemelt céljaink és feladataink 5.- 7. old. III. Munkarend 8-9. old. IV. Óvodán belüli megbízatások 10-11. old. V. A nevelési év rendje 12-13. old. VI. Az Óvoda működését és eredményességét támogató szakmai fórumok 14 15. old. VII Szakmai munkaközösségek 16. old. VII.1. Játék munkaközösség éves terve 16 20. old. VII:2. Mozgás Munkaközösség éves terve 21-26. old. VIII. Tehetséggondozó műhelyek VIII.1. Ügyes kezek Vizuális kuckó 26 29. old. VIII.2. Cini, cini muzsika hagyományőrző mozgásos népi játék tehetséggondozó műhely éves terve 30.- 32. old. VIII.3. Zenekuckó tehetséggondozó éves terve 33. 37. old. IX. Felzárkóztatás IX. 1. Fejlesztő pedagógiai munkaterv 38. 49. old. IX. 2. Mozgásfejlesztés 50.- 54. old. X. Gyermekvédelmi munkacsoport 55. 59. old. XI. Az óvoda kapcsolattartásának formái 60. 62. old. XII. Az óvoda szolgáltatásai 63. 64. old. XIII. Az óvoda működését és eredményességét támogató értekezletek, és szakmai fórumok 65. 66. old. XIV. Az intézményi önértékelés, teljesítmény értékelés 66-68. old XIV.1. Humán erőforrás fejlesztése 68 71. old. XIV.2. Intézményben folyó ellenőrzés 72-74. old. XV. Szülői közösség 75. old. XVI. Eseménynaptár 76. 82. old. XVII. Érvényességi rendelkezés 83. old. MELLÉKLETEK 84-91. old 2

1. A MUNKATERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A 2011. évi CXC. törvény végrehajtási rendeletei: - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 229/2012. VIII.28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 1. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról Oktatási hivatal: Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez. Óvodai nevelés Oktatási hivatal: Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára A Gyál Város Önkormányzat Képviselő- testületének vonatkozó önkormányzati rendeletei A Gyáli Tulipán Óvoda szabályozódokumentumai ( PP, Házirend, SZMSZ ) 3

Kedves Kollégák, Szülők és Gyermekek! Köszöntök minden kedves Kollégát, Szülőt, Gyermeket a 2014/2015. nevelési évben. A Gyáli Tulipán Óvoda Munkatervét tartja a kezében. E dokumentum határozza meg az óvodai nevelési év helyi rendjét. Az alábbiakban ismertetjük az előttünk álló nevelési évben elvégzendő feladatainkat. A nevelőtestületünk, illetve valamennyi munkatársunk ebben a nevelési évben is, mindent meg kíván tenni azért, hogy gyermekeink mindenek felett álló érdekeinek tiszteletben tartásával biztosítani tudjuk számukra a megfelelően jó óvodai körülményeket és légkört. A 2014-2015. évben a hangsúlyt szervezetünk további fejlesztésére kívánjuk helyezni. Célunk az, hogy minden kollégánk aktív részese legyen belső továbbképzési rendszerünknek, tudása legjavát adva intézményi céljaink és feladataink minél eredményesebb eléréséhez. A szülők aktív és támogató jelenlétére továbbra is számítunk a saját gyermekeik, és a csoportközösségek együttnevelésének érdekében. Kívánom, hogy családias környezetben és hangulatban, ki-ki tudása és képessége szerint erősítse óvodánk eredményeit és hírnevét. Kápolnásiné Sági Andrea intézményvezető 4

II. Kiemelt céljaink és feladataink Elsődleges cél: A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek tiszteletben tartásával a nyugodt, és kiegyensúlyozott légkör biztosítása Törvényes és színvonalas intézményműködés biztosítása További céljaink: Az óvoda szabályozódokumentumainak (PP, SZMSZ és mellékletei, Házirend) egységes értelmezése, gyakorlati megvalósítása A szervezet szakmai színvonalának további erősítése A célok elérését támogató kiemelt feladataink: Felkészülés a külső tanfelügyeleti szakmai ellenőrzésekre és a pedagógusok előmeneteli rendszerének alapját képező minősítési rendszer bevezetésére Az intézményvezetés felelőssége a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése. A tevékenységlátogatási, dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítása. A pedagógusok felelőssége abban áll, hogy a nevelési, tevékenység és foglalkozáslátogatás, és az azt követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségüket, pedagógiai kompetenciájukat, hivatásszeretetüket bizonyítsák, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógusok és a vezetés összteljesítményét mutatja. Mind a belső, mind pedig a külső szakmai ellenőrzések során annak feltárása folyik, milyen módon és mértékben jelennek meg a pedagógus munkájában az alábbi szakmai tartalmak: - Az általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés, - Az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljainak való megfelelés, - Az intézmény pedagógiai programjának való megfelelés. Az intézményi önértékelés (teljesítményértékelés), valamint minősítővizsgán és a minősítési eljárás során a pedagógusnak a mesterségbeli tudásáról kell számot adnia. Pedagóguskompetenciák a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint: - 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás - 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók - 3. A tanulás támogatása 5

- 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség - 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység - 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése - 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás - 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Hatékony együttműködés a családokkal, a család elsődleges szerepének hangsúlyozása: A gyermekek egyéni fejlettségi állapotára épülő nevelés és fejlesztés családjaik széleskörű bevonásával. Fokozott figyelem többek között a környezetre, az infrastruktúrára, a személyzeti ellátottságra, és az irányításra. Szakmai munkaközösségeink működése, valamint a belső ellenőrzés-értékelések során kiemelt figyelmet fordítunk: Problémamegoldó képesség, konfliktuskezelés A napi mozgás megvalósítására biztosított megfelelő tér Csoportnapló tartalmi és formai megfelelősége Egyéni fejlesztési tervek: Fejlődési napló Egyéni fejlesztési tervek: SNI gyermekek fejlesztési tervei (fejlődési naplóban) Szakmai fejlődés: tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvétel A tehetségígéretek kibontakoztatása Gyermekproduktumok állapota, használhatósága Részvétel egyéb, az óvoda érdekeit szolgáló tevékenységekben (pld. pályázatírás, udvarrendezés, stb.) 6

Pedagógiai gyakorlati munkánk során a továbbiakban is fókuszálunk az Óvodai nevelés országos alapprogramjának alábbi üzeneteire : Az eddigi gyakorlat továbbfejlesztése, értékmegőrzés Anyanyelvi nevelés; a beszélő környezet, az óvodai nevelés egészében jelen van Hátránycsökkentő szerep: Inkluzív (befogadó) pedagógiai szemlélet Játék megerősítése, a szabad játék kitüntetett szerepe Kompetenciafejlesztés, támogató differenciált nevelés Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés; kiegészül az erkölcsi neveléssel A tevékenységekben megvalósuló tanulás: Az óvodai tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység mely a teljes személyiség fejlődését támogatja. Projekt módszer alkalmazása, melyekbe a gyermeki igények beépülhetnek, a lebonyolítás menete nyílt, változó idejű, a téma mélyére ás. Óvónő feltétlen jelenléte: Kulcsszereplő az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára Egészséges életmód igénye: Az egészség védelme, karbantartása tanítható. Egészségnevelési program kivitelezése Környezettudatosság: a fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására Mozgás megújulása: Egészségfejlesztő testmozgás Az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele minden gyermek számára biztosítandó lehetőség. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő kooperatív mozgásos játékok alkalmazására 7

III. Munkarend CSOPORTBEOSZTÁSOK Óvodai csoportok, óvodapedagógusok, dajkák Óvodapedagógusok munkaideje: hetente: 40 óra. Gyermekcsoportban 32 kötelező óraszám. Hetenként délelőttös, délutános beosztásban váltakozva. Dajka: 40 óra hetente délelőttös, délutános munkakezdéssel. Csoport neve Óvodapedagógus Munkaidő kedvezmény, heti kötelező óraszám csoportban 1. Méhecske K. Viktória 32 Dajka szakképzettséggel rendelkezik Munkaidő kedvezmény K. K. Mónika - V. Istvánné 2. Napocska Cs. Fanni T. Sz. Anikó 3. Napraforgó D. Margit F. Imréné 4. Katica D. Réka L. Anita 5. Őzike T. Anna Sz. Beáta 6. Halacska dr. T. L. Andrea B. Boglárka 7. Csillag Sz. Tamásné H. Gyuláné 8. Cinege E. Dalma F. S. Erzsébet 9. Delfin B. H. Katalin H. Zsuzsanna 10. Virág B. Istvánné 32 Gyakornok hetente 26 32 Vez. helyettes hetente 22 32 Gyakornok hetente 26 32 32 32 32 Gyakornok hetente 26 Köz.alkal. tanács vezető hetente 31 Gyakornok hetente 26 32 32 32 vez.-helyettes het 22 óra P. Sz. Tünde - P. K. Irma - S. Etelka - H. Z. Tiborné - M. Mariann - P. Béláné Köz. alkalmazotti tan.tagja hetente39 óra S. Julianna - K. Lászlóné - N. Lászlóné - Gyógypedagógusfejlesztőpedagógus S. Tünde 26 B.-F. Lili Csoportban 32 óra 8

Munkaidő: hetenként váltakozva 40 óra délelőttös, délutános kezdéssel Munkaterület Csoportokon túli dajkai feladatot ellátó Tálaló konyhában dajkai feladatokat ellát Dajka szakképzettséggel rendelkezik L. Rozália Sz. Ildikó G. P. Mónika O. Anita Munkaidő kedvezmény N. Edit - T. K. Teréz - - - - - Kertészkarbantartó Kertészkarbantartó Pedagógiai asszisztensek Szakképzettséggel rendelkezik Munkaidő hetenként váltakozva 40 óra délelőttös, délutános kezdéssel P. János 6-14 10-18 K. László 10 18 6-14 P. K. Erika H. Gyuláné P. Angéla hetenként váltakozva 40 óra 7-15 9-17 Óvodatitkár B. Z. T. Mária 40óra 8-16 9

IV. Óvodán belüli megbízatások Általános vezető-helyettes: Közalkalmazotti Tanács tagjai: Munkaközösség vezető: Mozgás Játék Könyvtár felelős: Gyermekvédelmi felelős: D. Margit B. Istvánné Sz. Tamásné P. Béláné B. H. Katalin T. Sz. Anikó B.-F. Lili F.S. Erzsébet dr.t. L, Andrea Cs. Fanni Web információ felelős Információ felelős( újságcikk): Faliújság felelős: Információ felelős(pályázat): Szertárfelelős( torna) Udvari babaház rend: rendjéért felelős Színház szervező: HACCP felelősök: Tehetséggondozó Műhelyek: Néphagyomány: D. Réka Sz. Beáta E. Dalma T. Anna Sz Beáta T. Sz. Anikó Sz. Tamásné B. H. Katalin B. H. Katalin Sz. Tamásné F. Imréné S. Tünde B. Z. T. Mária D. Margit F. Imréné Sz. Beáta T. Anna Ügyes kezek vizuális műhely: B. H. Katalin, Sz. Tamásné H. Zsuzsanna E. Dalma 10

Zenekuckó: Mozgásfejlesztés Cs. Fanni, K. Viktória D. Réka T. L. Andrea F. S. Erzsébet L. Anita B. Boglárka S. Tünde Alapozó fejlesztő mozgás: Ovisakk koordinátor: Egészség és balesetvédelmi felelős: Zöld Óvoda cím elnyerése pályázat Madárbarát Óvoda koordinátor B. F. Lili, dr. T. L. Andrea B. Boglárka B. H. Katalin T. Sz. Anikó Sz. Beáta 11

V. A NEVELÉSI ÉV RENDJE Nevelési év időtartama: A nevelési év első napja 2014. szeptember 1. (hétfő), utolsó napja 2015. augusztus 31. (hétfő) Szervezett nevelési időszak: szeptember 1-től augusztus 31-ig. Nyári időszak: június 1-től augusztus 31-ig Gyermekcsoportok összevonása: A Házirendben leírtak szerint Óvoda nyitva tartása: 6-18 óráig Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az iskolai szünetek idején a gyermekek létszáma lecsökken, így ezeken a napokon előzetes szülői igényfelmérés alapján és a házirendnek megfelelően - az intézmény összevont csoportokban üzemel, vagy fenntartó jóváhagyásával zárva tart. Iskolai szünetek időpontjai: Az őszi szünet 2014. október 27-től 2014. október 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2014. október 22.(szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2014. november 3. (hétfő). A téli szünet 2014. december 22-től 2015. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2014. december 19.(péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2015. január 5. (hétfő). A tavaszi szünet 2015. április 2-től 2015. április 7-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. április 1. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2015. április 8. (szerda). Nevelés nélküli munkanapok: Időpont Téma Felelős 2014. október 10. Tanulmányi kirándulás, szervezetépítés S. Tünde, Sz. Tamásné 2014. november 28. Szakmai módszertani továbbképzés: 1. Gyermek megismerésének lehetőségei a gyermekrajzokban 2. Differenciálás lehetőségei osztatlan, vegyes csoportokban B. Boglárka, B.-F. Lili F. Imréné, T. Anna 2015. február 20. Szakmai módszertani továbbképzés 1 Környezetünk megismerésének lehetőségei 2. Óvoda zöldséges kertje Tervezés, szervezési E. Dalma, K. Viktória V Istvánné, 12

feladatok megbeszélése 2015. május 15. A gyermekek környezettudatos nevelése (tanulmányi út) F. S. Erzsébet Sz. Tamásné, B. F. Lili 2015. június 12. Tanévzáró értekezlet A kitűzött célok, feladatok megvalósulásának összegzése óvodapedagógusok A nevelőtestület által meghatározott pedagógiai célra öt munkanapot nevelés nélküli munkanapként használhatunk fel. Nevelőtestületi tanácskozásainkon (nevelés nélküli munkanap, nevelőtestületi értekezlet) a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz. A nevelőmunkát segítő munkatársak (pedagógiai asszisztens, dajka, kertész-karbantartó) részvétele a feladatok függvényében kötelező. 13

VI. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉT ÉS EREDMÉNYESSÉGÉT TÁMOGATÓ ÉRTEKEZLETEK, SZAKMAI FÓRUMOK Óvodavezetői értekezletek Elsődleges célja a kiegyensúlyozott és nyugodt működési feltételek folyamatos biztosítása, a pedagógiai és szervezési feladatok intézményi szintű koordinálása. A vezetői értekezletek időpontja általában: minden hónap első hétfő 13 óra. Ssz. Téma Időpont Megjegyzés 1. A nevelési év indításával kapcsolatos feladatok: Nevelőtestületi tanácskozás előkészítése Humán erőforrás Tárgyi-dologi feltételek Működési feladatok 2. Munkatervi tartalmak pontosítása, véglegesítése Egyéb aktuális feladatok megvitatása 3. Vezetői értekezlet: nevelési év kezdetének értékelése, új óvodások befogadásának tapasztalatai. Tehetséggondozó műhelyek szervezése, beindulása. Szolgáltatások 4. Intézményi elvárásoknak való megfelelés támogatása: augusztus 25. szeptember 01. október 10. péntek november 3. Működési feltételek értékelése 5. Vezetői ellenőrzés-értékelés Látogatási-ellenőrzési ütemterv megvalósításának értékelése, Az ellenőrzések fókuszában a meghatározott foglalkozáslátogatási és dokumentum ellenőrzési intézményi gyakorlat áll. Következő időszak feladatainak kijelölése 6. Tervezési szervezési feladatok Működési feltételek értékelése Aktuális feladatok december 01. január 05. Kibővített vezetői értekezlet a szakmai munkaközösség vezetők bevonásával. 7. Iskolai életmódra való felkészítés tapasztalatai február 02. 14

Aktuális feladatok 8. Téli időszakra tervezett feladatok megvalósulásának értékelése Továbbképzési rendszer áttekintése, továbbképzési terv előkészítése Nevelőtestületi tanácskozás előkészítése Működési feltételek értékelése Aktuális feladatok 9. Feladatok megvalósításának értékelése Vezetői ellenőrzések eddigi tapasztalatai Aktuális feladatok március 02. április 07. Kibővített vezetői értekezlet a szakmai munkaközösség vezetők bevonásával. 1 0 1 1. 1 2 Év végi beszámoló előkészítése Aktuális feladatok Az intézmény nyári működésének előkészítése Nevelés nélküli munkanap előkészítése Működési feltételek értékelése Aktuális feladatok A 2015-2016 nevelési év munkaterv javaslatok megvitatása Nevelés nélküli munkanap előkészítése Egyéb aktuális kérdések május 04. június 01. augusztus 24. 15

VII. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK VII.1. Játék munkaközösség éves terve 2014/2015-ös nevelési év Készítette: Tofalviné Szabó Anikó A kisgyermek, amit hall elfelejti, amit lát is, már inkább megjegyzi, de amiben tevékenyen ő is részt vesz, az bizonyára bevésődik emlékezetébe. / Kodály Zoltán/ A játék az óvodás gyermek elsődleges tevékenysége, amely mozgással párosulva, a személyiségfejlesztés legfontosabb eleme. Általános alapelv, hogy a játékba megjelenítsük és beépítsük mindazon feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek testi, lelki fejlődését és segítik a közösségi életre való felkészülést. A játék az egész óvodai életet, az egész óvodai folyamatot átszövi. A játék szervezi eggyé az értelmi, érzelmi és társas kapcsolatokat. A gyermek a játékon keresztül ismerkedik a külvilággal, fejlődik értelmi képessége, kreativitása, elsajátít különböző viselkedési szabályokat, kialakulnak társas kapcsolatai. A játék folyamata közben ismerjük meg a gyermeket, a folyamatot mindig figyelemmel kell kísérni. Ismerni kell a korosztály pszichés- és életkori sajátosságait. Óvodai nevelésünk két fő alapja a mozgás, és a játék, mint két alapvető természetes megnyilvánulási forma. E két tevékenység sok szempontból összekapcsolódik. A mozgásfejlesztés sok játékos elemet tartalmaz, a játékban pedig természetes módon fellelhetők a különböző mozgásos tevékenységek. A mozgásos játékok komplex módon fejlesztik a gyermekek személyiségét. 16

Maga a játék nem csak a csoportszobában fontos, hanem nagy hangsúlyt kell fektetni az udvari játékidő hasznos és tartalmas eltöltésével is. Óvodánkban az utóbbi évek tapasztalatai, hogy nagyon nehéz, úgynevezett tiszta korcsoportú csoportokat létrehozni, ami új kihívást jelent a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok számára. A munkaközösségünk ezért nagy hangsúlyt fektet az alapos és megtervezett felkészülésre és tervezésre, valamint a differenciálásra. Arra, hogy ez hogyan is jelenjen meg a mindennapjainkban. A játék munkaközösség célja: - A játéktevékenységek alakítása, a játékszokások megléte az óvodai csoportokban, a játékok tárházának gazdagítása. - Az új iránti fogékonyság, befogadás, motiváltság egymástól való tanulás - Játékosan történő fejlesztés - A felszabadult, örömteli játék elősegítése, melynek eredményeként a gyermek személyisége és játéka, egyéni képességeihez megfelelően, egymással kölcsönhatásban fejlődik - Játékos kultúraátadás - Tevékenységek játékba integrálása - Differenciálás és egyéni bánásmód alkalmazása. A munkaközösség vezetője: Tné. Sz. Anikó A munkaközösség tagjai: Intézményvezető: Kné S. Andrea Fejlesztőpedagógus: B.-F. Lili Méhecske csoport: K. Viktória, V. Istvánné Napocska csoport: Cs. Fanni Napraforgó csoport: D. Margit, F. Imréné Katica csoport: D. Réka, L. Anita 17

Őzike csoport: Sz. Beáta, T. Anna Halacska csoport: B. Boglárka, Túrócziné L. Andrea Csillag csoport: Sz. Tamásné Maci csoport: F.né S. Erzsébet, E. Dalma Delfin csoport: B.né H. Katalin, H. Zsuzsanna Virág csoport: B. Istvánné, S. Tünde Munkaközösség működési rendje: Sorszám Téma Időpont Megjegyzés 1. Alakuló ülés: A munkaközösség céljainak, feladatainak megbeszélése 2014.09.08 Ötletek, témák, javaslatok, lehetőségek 2. Tevékenységek játékba integrálása osztatlan vegyes csoportban 3. Ünnepre hangolva- játék a mindennapokban 4. Anyanyelvi nevelés, beszédfejlesztés, mozgásos játékokon keresztül 5. Szokás-, szabályrendszer működése játékidőben, kiscsoportban. 6. A munkaközösség éves munkájának értékelése. 2014.10.21 Foglalkozást vezeti: Tofalviné Szabó Anikó 2014.12.09 Foglalkozást vezeti: Ladányi Anita 2015.02.11 Foglalkozást vezeti: Fülöpné Sólyom Erzsébet 2015.04.14 Foglalkozást vezeti: Schultz Tünde 2015.06.12 Sikerek, kudarcok, tapasztalatok, vélemények. A játék. Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csoda jó, nyitható és csukható, gomb és gömb és gyöngy és gyűrű. / Kosztolányi Dezső: A játék / 18

Játék munkaközösség foglalkozás megfigyelési szempontsor: A tevékenység helyszíne Tevékenység ideje Foglalkozást tartotta Korcsoport Tevékenység fajtája Tevékenység tartalma Kérjük pontozza a válaszokat 1 és 5 között. / 5- teljes mértékben megvalósult,1- nem valósult meg/ A tervezés a korcsoportnak megfelelő volt-e? Sikerült élményt szereznie a gyerekek számára? Az óvodapedagógus a játék feltételeit milyen mértékben tudta megvalósítani? A nevelési feladatokhoz felhasználta a játéktevékenységet? Mennyire illeszkednek a pedagógus által alkalmazott módszerek a csoporthoz? Az óvodapedagógus részesévé vált-e a játéknak? A foglalkozás alatt a játékeszközök alkalmat adtak a differenciálásra? A játékszabályokat, amit állítottak a csoportban dolgozó pedagógusok betartották a gyermekek? A játéktevékenység során megjelentek a különböző játékfajták? 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 19

Az óvodapedagógus munkáját a dajka tevékenyen segítette? A türelem, a tolerancia és az egymásra odafigyelés milyen mértékben valósult meg? A tevékenységek során a játékba integrált tanulás milyen szinten valósult meg? 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 A foglalkozáson látottakról való tapasztalataim, véleményem.. Aláírás 20

VII.2. Mozgás szakmai munkaközösség éves terve Az emberi mozgásfejlődés egy olyan egész életen át tartó folyamat melynek során különböző pszichomotorikus képességeket és készségeket sajátítunk el. A fejlődés folyamatában számos külső és belső tényező interakciójának eredménye az alapvető mozgásformák kialakulása és készségszintűvé válása. A változatos és élményszerű mozgásformák állandó gyakorlása során természetszerűen fejlődnek a pszichomotorikus készségek és a végrehajtásukhoz szükségek kondicionális és koordinációs képességek, ezért az óvodában a komplex személyiségfejlesztés megvalósítása a cél. A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Az egészséges életmódra nevelés nélkülözhetetlen eleme. A mozgás fejlesztése fizikailag erősít, segít a figyelem összpontosításában az énkép, önkontroll kialakításában, a már megtanult és befogadott információk újrafelhasználásában a gondolkodás folyamatában. Az alapmozgások adta lehetőségek következményeként ügyesednek, az életkori sajátosságnak megfelelően testileg lelkileg fejlettebbé, edzettebbé válnak. A mozgásokon keresztül építi ki a gyermek saját alkotó, öntevékeny, problémamegoldó gondolkodását. A mozgás során sokféle lehetőség nyílik a téri tájékozódás fejlesztésére, mennyiségi, formai, vizuális, környezetismereti tapasztalatok szerzésére. A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás integrációját is. A rendszeres mozgásnak preventív, fejlesztő hatása van a gyermekek egészségére - a szív és a keringési rendszerre, légzőrendszerre, energiaegyensúlyra, csontozatra, idegrendszerre, mentális egészségre kifejezetten fontos szerepe van az optimális agyi funkcionálásban és a tanulásban. A kötetlen mozgások gyakorlására, a mozgásigény teljes kiélésére a legtöbb gyereknek ma már nincs vagy szűkül a lehetősége a családban, ezért óvodákban kiemelt figyelmet és lehetőséget biztosítunk a mozgásra szervezett és kötetlen formában egyaránt. A gyermek mozgásfejlődése csak részben spontán folyamat. A fejlődés folyamatában a tanulás, gyakorlás szerepe a mozgás fejlesztésében is egyre nő. A kötetlen mozgás és a szervezett testgyakorlás hatása némileg eltérő, de mindkettőre szükség van. Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg. A szabad játékban a gyermekek spontán, természetes játéka közben, és a kötelező testnevelési foglalkozásokon. 21

Testnevelés foglalkozások tervezése során figyelembe vesszük a gyermekek teljes személyiségét. Törekszünk az alapvető mozgásformák magas szintű elsajátíttatására, melynek automatikus eredménye, hogy megfelelően fejlődik a gyermekek kondícionális és koordinációs képessége. A feladatok végrehajtásánál nem azaz elsődleges célunk, hogy a gyermekek tökéletesen kivitelezve végezzék el a gyakorlatokat. Elsősorban komplex személyiségfejlesztést valósítsunk meg. A gyermekek csak a szervezet bizonyos fejlettségi szintjén érhetnek el bizonyos mozgásszintet is. A gyermekek számára a változatos, dinamikus, az egész testet megmozgató gyakorlás az előnyös. Az óvodás gyermekeknek a mozgás nemcsak örömforrás, hanem létfontosságú eszköz a későbbi iskolai tanulási zavarok elkerülésében is, hiszen a mozgás segítségével hatunk az idegrendszer érésére is. Az átlagtól valamilyen irányban eltérő fejlődést mutató gyermekek esetében célzott odafigyelésre van szükség. Ezen esetekben a szülőkkel egyetértésben, a szakemberek útmutatásait figyelembe véve, mindenkor az adott gyermek fejlődéséhez igazítjuk nevelési eljárásainkat. Óvodai nevelésünk alapja a mozgás, és a játék, mint két alapvető természetes megnyilvánulási forma. E két tevékenység sok szempontból összekapcsolódik. A mozgásfejlesztés sok játékos elemet tartalmaz, a játékban pedig természetes módon fellelhetők a különböző mozgásos tevékenységek, melyek komplex módon fejlesztik a gyermek személyiségét. A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedésminták tanulására. Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. A testnevelési foglalkozások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítés, mezítlábas torna, gerinctorna). A mozgás szakmai munkaközösség céljai és feladatai: betekintés, egymástól való tanulás elvének érvényesítése, kihasználása - belső képzés szakmai tudás bővítése: - továbbképzésen részt vevők ismeteteinek továbbadása - szakmai könyvek, folyóiratok segítségével egységes szemlélet kialakítása a mozgásfejlesztés területén 22

a gyermek mozgásigényének kielégítése, mozgáskedvének megőrzése, mozgástapasztalataik bővítése, játékos mozgásra ösztönzés változatos, színes mozgásos tevékenységek szervezése és biztosítása a játékos gyakorlatok, mozgásos játékok során a gyermekek nagy- és finommozgásának, állóképességének, egyensúlyérzékelésének, mozgáskoordinációjának, térészlelésének, ügyességének fejlesztése egészséges életmód kialakítása, egészséges életmódra nevelés prevenciós mozgások testtartásjavító gyakorlatok, lábboltozat erősítő tornák szocializáció együttműködés, alkalmazkodás, feladattudat, feladattartás, helyes erkölcsi érék fejlesztése mozgásos játékok során egészséges versenyszellem kialakítása tornaszoba szertárban lévő eszközök rendben tartása a visszhangos tornaszoba hangszigetelésének megoldása, az öltöző esztétikus dekorálása nagycsoportosok felkészítése a Zrínyi iskolában megrendezésre kerülő sportnapon való részvételre kisebb létszámú csoportokban való mozgásfoglalkozás szervezése differenciálás megvalósítása Éves munkaterv összeállításánál figyelembe vett szempontok - Óvodavezető javaslata - Munkaközösség javaslata A szakmai mmunkaközösség vezetője:baloghné Horváth Katalin A munkacsoport tagjai: Óvodavezető: Kápolnásiné Sági Andrea Fejlesztő pedagógus: B. F. Lili Méhecske csoport: V. Istvánné, K. Viktória Napocska csoport: Cs. Fanni, Tné Sz. Anikó Napraforgó csoport: D. Margit, F. Imréné Katica csoport: D. Réka, L.Anita Őzike csoport: Sz. Beáta, T. Anna Halacska csoport: dr. T.né L. Andrea, B. Boglárka Csillag csoport: Sz. Tamásné Maci csoport: Fné S. Erzsébet, E. Dalma Delfin csoport: H. Zsuzsanna, Bné H. Katalin Virág csoport: B. Istvánné, S. Tünde 23

Mozgás munkaközösség működés rendje A munkaközösségi foglalkozásokat az alábbi táblázat tartalmazza. Ssz. Téma Időpont Felelős 1. Alakuló ülés Munkatervi feladatok pontosítása, véglegesítése 2. Pedagógiai Program ismerete Tornaterem öltöző dekoráció tervezése anyagok, eszközök gyűjtése Szeptember 8. 13 óra Október 8. 13 óra Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető 3. Mozgás foglalkozás bemutató megtekintése, tapasztalatok megbeszélése November 20. 9,30 óra Egréder Dalma Maci csoport 4. Mozgás foglalkozás bemutató megtekintése, tapasztalatok megbeszélése December 4. 10,15 óra Csikós Fanni Napocska csoport Mozgás foglalkozás bemutató megtekintése, tapasztalatok megbeszélése Január 19 9 óra Buga Boglárka Halacska csoport Mozgás foglalkozás bemutató megtekintése, tapasztalatok megbeszélése Február 4. 9,30 Székely Beáta Őzike csoport 5. Mozgás foglalkozás bemutató megtekintése, tapasztalatok megbeszélése Március 18. 9 óra Varga Istvánné (Zsuzsa) Méhecske csoport 6. Öltöző dekorálás az év során teem munkában elkészült anyagokkal 7. A szakmai munkaközösség tevékenységének közös értékelése Árilis15. 13 óra Május 25. 13 óra Munkaközösség Munkaközösség vezető 24

Mozgás foglalkozás megfigyelési szempontsor Tevékenység helyszíne Tevékenység ideje Foglalkozást tartotta Korcsoport Tevékenység tartalma Kérjük pontozza a válaszokat 1-5-ig a megvalósulás mértékében 1- nem valósult meg; 5 - teljes mértékben megvalósult A szervezési, előkészítési feladatok megfelelő színvonalon valósultak meg Az éves tervben és a foglalkozás során a feladatokat és tevékenységeket egymásra épülő, logikus rendszerbe szervezte Az óvodapedagógus a mozgás anyagánál a testséma alakításánál figyelembe vette az eltérő korosztályú gyermekek képességeit, mozgásfejlettségét A foglalkozáson, tevékenységekben alkalmazta az egyéni differenciálást, a feladatadásban, eszközökben, segítségadás mértékében, motiválásban, értékelésben A tevékenységek szervezése, irányítása során alkalmazott módszereit, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz, fejlettségi szintjéhez igazítja, Az óvodapedagógus attitűdje szeretetteljes, de határozott Az eszközök a gyerekek életkorához igazodnak A felkínált eszközök rendezettek, épek, nem sérültek Az óvodapedagógus irányította foglalkozás során a dajka tevékenyen segítette a pedagógiai munkát 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 25

Az óvodapedagógus párok összehangoltan alakítják a mindennapi mozgáshoz kapcsolódó szokásokat, szabályokat A gyerekek szívesen végzik a feladatokat, odafigyelnek az óvodapedagógus utasításaira A foglalkozások, tevékenységek optimális terhelést biztosítanak a gyermekek számára, időben, aktivitási lehetőségekben Értékelését a pozitívumok kiemelésére építi.elismeri a gyermekek erőfeszítéseit, próbálkozásait az esetleges sikertelenség esetén is. 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 A foglalkozáson látottakról alkotott véleményem Aláírás 26.

VIII Tehetséggondozó műhelyek VIII.1. Ügyes kezek Vizuális kuckó Működés rendje A tehetséggondozó foglalkozások időpontja: minden héten, kedden 10:30-11:30-ig, helyszíne a tornaterem öltözője. Célunk: A kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése /megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket/. A kreatív, tehetségígéretes gyermekek további komplex fejlesztése. A gyermekek fejlesztését, kis létszámú, kreativitást fejlesztő tehetséggondozó foglalkozások keretében kívánjuk megvalósítani. A műhelymunkába bevont gyerekek száma: 15 fő, óvodapedagógus: 4 fő Feladatunk: - a tehetséges gyermekek alkotó- alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, tartalmának, minőségének fejlesztése és szervezeti formáinak biztosítása. - a kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezése, komplex személyiségfejlesztése, gondozása a művészeteken keresztül. - ösztönözni, motiválni kreativitásukat - a tehetséges gyermekben rejlő lehetőségek kibontakoztatása, tovább erősítése. - olyan munkaformákat is kidolgozunk, melyek során a gyermekek képessé válnak az együttműködésre, az összedolgozásra; így fejlődnek szociális képességeik, társas kapcsolataik. - a már meglévő vizuális kultúra fejlesztése különböző felkínált technikák, művészeti ágak által. - az óvodapedagógusok megfigyelés alapján kiválasztják a csoportjuk tehetséges gyermekeit. Megfigyelési szempontok: - motiváltság, kreativitás, kiemelkedő manuális készség és vizuális gondolkodás, együttműködő képesség, feladat iránti elkötelezettség, tolerancia. Tehetséggondozó műhelymunkánkban olyan 6-7, éves gyermekek vehetnek részt, akiknek finommotorikája, szem-kéz koordinációja kiemelkedő, képes az összpontosításra, az együttműködésre, megfelelő szociális és motivációs szinttel rendelkeznek. A vizualitás területén átlag feletti, valamint átlagot meghaladó speciális képességekkel, egyéni vizuális önkifejezéssel rendelkeznek. 27

A tehetségműhely munkájának, eredményeinek kommunikálására - A szülők folyamatos tájékoztatása - Óvodapedagógusok folyamatos tájékoztatása - Ovi Galéria - kiállítás a gyerekek munkáiból A tehettséggondozó műhely tagjai: Sz. Tamásné E. Dalma H. Zsuzsanna B.né H. Katalin Ssz. Téma Időpont Fejlesztendő terület 1. Az ősz színei Szeptember Képérzék, esztétikai Termés képek készítése érzék Őszi gyümölcsök Beköszönt az helyes papírcsíkból ősz eszközhasználat szépérzék fejlesztés szem- kéz koordináció tiszta munka anyagismeret környezethez fűződő pozitív viszony 2. Közös munka, ovi galéria Október Helyes Újrahasznosított papírból eszközhasználat készült állatfigurák Állatok szem-kéz Készülődés a szüretre világnapja koordináció képzelet, fantázia 3. Töklámpás Liba készítése Mikulás várás, zsák varrás 4. Toboz dísz Adventi koszorú Karácsonyfa dísz Gyertya tartó készítés Gyertya díszítés karcolással 5. Térbeli hóember készítés Téli táj festés Fonás (karkötő) 28 November Ködnevelő november December Adventi készülődés Január A tél szépségei Finommotorika alapperepció ismeretbővítés matematikai logikai készségfejlesztés Finommotorika szem- kéz koordináció 1. ismeretbővítés 2. kreativitás 3. fantázia Térben való elhelyezés szín- formaérzék

6. Farsangi álarcok, kellékek készítése Medve a barlangban 7. Kokárda varrás Tavaszi virágok Béka hajtogatás 8. Bárányka fonálból Tojás festés, díszítés Nyuszi kosár készítés A megfigyelt természet reprodukálása 9. Fecske készítés Fonalgrafika Kavics festés Február Itt a farsang, áll a bál Március Ébred a tavasz Április Húsvéti előkészületek Május Madarak és fák napja mértani ismeretek gyakorlása finommotorika testséma fejlesztés szín- formaérzék mértani ismeretek gyakorlása finommotorika Finommotorika forma- színérzék kreativitás, fantázia matematikai gondolkodás fejlesztése kreativitás, fantázia Finommotorika szépérzék tér- szín- forma percepció kreativitás, fantázia anyagismeret ismeretbővítés Finommotorika szépérzék kreativitás térpercepció 29

VIII.2.. Cini, cini muzsika hagyományőrző mozgásos népi játék tehetséggondozó műhely éves terve 2014/2015-ös nevelési év A szakmai munkaközösség céljai és feladatai: Az énekes népi gyermekjátékok és a gyermektánc módszertani ismereteinek bővítése, Beszélgetések során a szakmai tudás bővítése, műveltségtartalom frissítése Az alapvető táncos mozdulatok alkalmazási lehetőségeinek megismerése Kitekintés, az "egymástól tanulás" elvének érvényesítése Hagyományőrző foglalkozásokra járhatnak: Azok, akiket az óvodapedagógusaik javasolnak. Akik az óvodai foglalkozások mellett szeretnének még énekelni, énekes-mozgásos játékokat játszani, valamint érdeklődnek a néphagyományok, népszokások iránt. Iskolába menő nagycsoportos gyermekek, minden csoportból kettő, három. A népi gyermekjáték szakkör személyiség- és képességfejlesztő hatásai: Megismertetni és megszerettetni a gyermekekkel a magyar nép szellemi kultúrájának ezen részét. A játékok élményén keresztül szeretnénk megalapozni a gyermekek improvizációs játékbátorságát. Játékműveltségük színvonalának emelését. Egyensúly-, ritmus- és térérzék fejlesztése, testrészek és irányaik rögzítése. Mozgáskoordináció tökéletesítése Esztétikus mozgás és testtartás fejlesztése. A gyermekek én tudatának és magyarságtudatának formálása tudatának formálása A népi játék szakkör vezetője: Fekti Imréné A népi játék szakkör tagjai: Székely Beáta, Tóth Anna A szakkör működésének rendje: minden héten hétfő 9 30-10 15 Helyszíne: Napraforgó csoport Ssz. Téma Időpont Megjegyzés 1. Alakuló ülés Munkatervi feladatok pontosítása, véglegesítése Ebben a nevelési évben tervezett 30 2014. szeptember első hete Ötletek, gondolatok, elképzelések megvitatása. A tervezés a

jeles napok, ünnepi szokások bemutatásának, feldolgozásának módja Énekes játékok, mondókák, szövegek összeválogatásával kapcsolatos feladatok meghatározása 2. Márton napja november 11. Innentől már le lehetett vágni a tömött libákat. Márton napon lakomákat rendeztek mulatsággal egybe kötve. 3. Karácsony december 25-26. A keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe. A karácsonyi készülődés záró eseménye óvodánk aulájában az ún. gyermekkarácsony. Ezen az ünnepségen a hagyomány szakkör egy rövid karácsonyi kántálással kívánja köszönteni a csoportokat. Ezzel szeretnénk emelni az ünnep fényét. 4. Névnapi köszöntők böjtelő havában A februári névnapokból válogatunk: Balázs, Dorottya, Bálint, Julianna, Zsuzsanna, Mátyás, melyeknek sok jelentőséget tulajdonítottak főként az időjárás jóslásában. 5. Kiszebáb készítés Húsvétra készülve a szakkörre járó gyermekek elkészítik a telet, a rossz időt, a betegséget jelképező Kiszebábot. 6. Húsvéti kiállítás szervezése aulánkban Ebben az évben is megrendezzük a mára már hagyományosnak mondható húsvét hetében lebonyolítandó kiállításunkat hímes 31 2014. november eleje az egyéb óvodai programokhoz igazodva 2014. december 17. 2015. februárjában az egyéb óvodai programokhoz igazodva 2015. március folyamán az egyéb óvodai programokhoz igazodva 2015. március 26. megbeszélések alapján előkészítésre kerül. Libás énekes, mozgásos játékok anyagának betanítása. Jelmezek, díszletek elkészítése. Bemutatónkat az aulában minden csoport megtekinti. Köszöntő versek, énekek betanítása. Jelmezek, díszletek elkészítése. Bemutatónkat az aulában minden csoport megtekinti a gyermek karácsony alkalmával Névnapokhoz kapcsolódó énekes, mozgásos játékok anyagának betanítása. Jelmezek, díszletek elkészítése. Bemutatónkat az aulában minden csoport megtekinti. A szükséges eszközök, hozzávalók behozatala pl.: szalma, seprűnyél, használt ruha stb. A karbantartó bácsik segítségét kérjük szükség esetén. Információ adása szülőknek, gyerekeknek, pedaógusoknak a témában.

tojásokból és más húsvéttal kapcsolatos jelképekből, különböző tárgyakból. A kiállításra kerülő dolgokat szülők, gyermekek, és óvodapedagógusok egyaránt készíthetik. 7. Kiszehajtás,Villőzés A Nagyhét virágvasárnappal veszi kezdetét. Mi azzal tesszük emlékezetessé, hogy jellegzetes virágvasárnapi szokást szeretnénk bevezetni, a kiszehajtást és a villőzést. A szakkörön elkészített kiszebábot, mely a telet, a rossz időt, a betegséget jelképezi az óvodán kívüli területen a karbantartó bácsi segítségével égetnénk el, majd a szépen feldíszített fűzfaággal melyet villőágnak, vagy villőfának nevez a hagyomány behoznánk jelképesen a tavaszt, a jó időt, az egészséget az óvodába. 2015. március 27. Folyamatosan várjuk az elkészült alkotásokat, dísztárgyakat. Összegyűjtött anyag aulában történő esztétikus elrendezése, kiállítása. Óvodán kívüli program, a karbantartó bácsik segítségével, az egész óvoda részvételével. Minden csoportnak gondoskodnia kell a saját zajkeltő eszköz kihozataláról. Rendkívüli szeles idő esetén a népszokás bemutatása elmarad! 32

VIII.3 Zenekuckó Éves terv 2014-2015. 33

Éves terv zenekuckó A zenei nevelésről A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az éneklés az aktív zenélés legtermészetesebb módja. A zenei nevelés az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. Formálja ízlését és esztétikai fogékonyságát. Hatására a gyermek szeret énekelni, játszani, dúdolgatni és szívesen hallgat zenét. A zene nemcsak kiváltja az érzelmeket, hanem fékezheti is az indulatokat, sőt gyakran azok megváltoztatására is képes, hat a gyermek akaratának fejlődésére. A tevékenység vezetői: Turócziné Laczovics Andrea Csikós Fanni Diószegi Réka Kirschner Viktória A tevékenység helye: Tornaterem Tevékenység ideje: minden hét szerdai napján 10:30-11:00-ig Időtartama: 30 min Kezdés: 2014. október 1. Fejlesztés tartalmi eszköze: zenei nevelés Korcsoport: nagycsoportosok Tevékenység célja A tevékenység elsődleges célja a tehetséggondozás. Az év sorén végig vesszük az összes zenei feladatot, évszakokhoz, ünnepekhez igazítva. Ehhez kapcsolva pedig bővebb zenei tudást szeretnénk nyújtani, mint amennyi a csoportban lehetséges: nehezebb énekeket, a szolfézs alapjait, táncokat, körjátékokat sok-sok eszközzel kísérve. Természetesen több alkalommal, zenehallgatással óvónők éneke, CD, gitár, furulya is fejlesztjük zenei tudásukat. Bővítjük mondóka ismeretüket. Idén fő célunk lesz a tánclépések, körjátékok gyakorlása. Szeretnénk a dalokat néptáncokkal kísérni. A foglalkozásokat párban tartjuk, Viktória - Andrea, Fanni és Réka vezetésével. Fejlesztések módszerei: bemutatás, bemutattatás, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, dicséret, játék 34

Fejlesztések feladatai Magas és mély hang különbsége Halk és hangos közötti különbség Hangszínek felismerése Belsőhallás fejlesztése Ritmusérzék fejlesztése Egyenletes lüktetés Tempóérzékelés Mozgáskultúra fejlesztése Zenei alkotó készség fejlesztése Tiszta éneklési képesség fejlesztése Esztétikai nevelés Erkölcsi nevelés Értelmi nevelés Érzelmi nevelés Kánon gyakorlása Kánonba mondókázás Mondóka- dal összekapcsolása Néptánc tanulása Időpontok Zenei feladatok Dalok, mondókák Zenehallgatás Október Egyenletes lüktetés Ritmusérzék A kettő összekapcsolása Szolmizációs hangsor M: Cini-cini muzsika ÉNO12. Egyedem ÉNO 19. Jákobnak volt ÉNO39. Egy kettő ÉNO23. D: Szervusz kedves barátom (ismerkedős dal) Hej tulipán, tulipán Jön a róka ÉNO 96. A part alatt T. 25. Debrecenbe E 72 Cd Halász Judit Csiribiri Vivaldi: Négy évszak - Ősz Hullik a fáról sárga levél Dó, egy domb November Magas és mély hang különbsége Ritmusérzék fejlesztés és a ritmus értékek megismerés Néptánc tanulása M: Két kis kakas ÉNO 40. Dirmeg, dörmög ÉNO 13. A gúnárom elveszett T 127 D: Lipem-lopom ÉNO 202 Kis kece lányom Dalgy:70. Érik a szőlő T 48 Hull a szilva a fáról Ősszel érik babám a fekete szőlő December Hangfelismerés csukott szemmel M: Weöres: Száncsengő ZeneOvi Téli ünnep: Hull a 35

(csengés, kopogás, dobogás, csörgés) Ritmusvisszatapsolás egyénileg Néptánc: oldallépéses csárdás, páros forgás, bottal koppantás D: Ajtódnál valaki megáll Karácsonyi pásztortánc (Bárcsak régen fölébredtem volna 2 versszak) hó Hullik a völgyben a pelyhe a hónak Január Február Halk-hangos váltás Szünet érzékeltetése a ritmusvisszatapsolás során Tánclépések ismétlés Halk és hangos közötti különbségek M: Ismétlés Pí-pí-pí (ÉNÓ 50) D: Adjon Isten minden jót Házasodik a tücsök Csujogatók: - Aki engem nem szeret - Zurgó dió, mogyoró Jön a tavasz, megy a tél ÉNÓ287. Apor Lázár tánca Énekeljünk T10 (furulyával) Duda megnyikkan T153. Hangszerekkel való ismerkedés, hangszerkészítés Itt a farsang ÉNÓ313. Bújj, bújj, medve Dúlí-dúla T294. Hajnal-nóta T203. Dirmeg, dörmög a medve ÉNÓ13. Házasodik a motolla T197. Azért varrták ÉNÓ6 Március Zenei formaérzék fejlesztése: Bársony ibolyácska ÉNÓ149. Szállongó szél T172. Motívumok érzékeltetése Csend ül a tájon ÉNÓ307. Zöld levél Dallam és ritmusmotívumokkal visszhangjáték Eresz alól ÉNÓ228. Gyí te gyí te hopp ÉNÓ161. T297. Tavaszváró T207. 36

A lovamnak hét határban ÉNÓ159. Hopp, hopp katona ÉNÓ36. Szigóri, móri ÉNÓ57. Április Május Magas és mély hang különbsége Tánclépések Ismétlések Ismétlés a gyerekek kívánsága szerint M: Húsvéti mondókák MNS 8.o Ismétlés D: Elvesztettem ENO 86. Essél eső ENO 27 Cifra palota ENO 306. Örömünnep ENO 269. Fecskét látok ÉNO 188. Ismétlő dalos játékok Reggeli harmat ÉNO 232. Vígan dalol ÉNO 302 Cd jeles ünnepek- zene ovi Antonio Lucio Vivaldi: Négy évszak Tavasz Künn a fákon T 300. Erdő, erdő T 93. Jelmagyarázat ÉNO Forrai Katalin: Ének az óvodában T Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában E Füzesi Zsuzsa: Eszterlánc MNS A magyar népi gyermekmondóka sajátosságai KSZ Énekeljünk kétszólamban Dalgy:Dalgyűjtemény 37

IX. FELZÁRKÓZTATÁS IX.1. Fejlesztő pedagógiai éves munkaterv 2014./2015. Lehet, hogy elfelejtik, mit mondtál nekik, de soha nem fogják elfelejteni, hogy hogyan érezték magukat szavaidtól. Carl William Buehner Készítette: Balogh-Fehér Lili Gyógypedagógus 38

Célok, feladatok Fő céljaink, feladataink nem változnak, minden évben kiegészülnek, bővülnek a tapasztalatok következményeként. A Helyi Nevelési Program kiemelt célja a testileg, szellemileg, szociálisan egészségesen fejlett, harmonikus személyiségű, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet elérő gyerekek nevelése, figyelembe véve egyéni és életkori sajátosságaikat, fejlődési ütemüket. E cél eléréséhez járul hozzá a pszichopedagógiai, fejlesztőpedagógiai munka a gyerekek megfigyelésével, képességeik mérésével, egyénre szabott fejlesztő foglalkozásokkal. Feladatom továbbá az óvodapedagógusok munkájának segítése, a szülőkkel (fogadóóra keretében), a Nevelési Tanácsadóval való kapcsolattartás, a tevékenységemről havonta beszámoló készítése. Minden általam foglalkoztatott gyerekről írásbeli anyagot készítek, amely tartalmazza a gyerek fejlettségi szintjét, a fejlesztendő területet, egyénre szabott fejlesztési tervet, a fejlődés nyomon követését, mindezt egyéni fejlődési naplóban rögzítem. A fejlesztés abból indul ki, hogy a gyerek az adott időben milyen fejlettségi fokon áll, épít az érdeklődésre. Fejlesztésről akkor beszélünk, ha a foglalkozások szintje egy lépéssel előzi meg a gyerek aktuális fejlettségi szintjét. Mindennek játékba ágyazottan vagy játékosan, kellő erőfeszítést igénylően és sikerélményt biztosítva kell, hogy történjen. A részképességek, tanulási képességek a már meg lévő képességekre alapozva fejleszthetők. Célom, hogy minden gyermek adottságaikhoz képest a legtöbbet fejlődjön. A fejlesztésre jogosult tanköteles korú gyerekek közül a legtöbben iskolába kerülés előtt elérjék az iskolaérettséget. A SNI-s gyerekekkel való foglalkozás speciális tervezést, szervezést igényel. A szakvélemények alapján készítek egyéni fejlesztési tervet, amely: - figyelembe veszi a gyerek szükségleteit, fejlődéstörténetét - személyre szabottan meghatározza a fő fejlesztési irányt - a terv kiterjed valamennyi fejlesztési területre, vagyis a diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztése a feladat. Egyéni fejlődési lapot vezetek minden SNI gyerekről, melyet az egészségügyi és a pedagógiai célú rehabilitációs központ ad ki. Intézményünkbe a SNI gyerekeket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakvéleménye alapján vesszük fel. Alapozó Terápia A 2012./2013. nevelési évben bevezettem, a fejlesztések egyik alapjává tettem az Alapozó Terápia mozgásfejlesztést. Heti két alkalommal vettek részt intenzív kiscsoportos fejlesztésen azok a gyerekek, akiknek vagy szakvéleményükben javaslatként megjelent az 39

Alapozó Terápia, vagy úgy ítéltem meg az előzetes vizsgálatok alapján, hogy erre a fejlesztési formára szükségük lenne. Ebben az évben folytatom az elkezdett munkát a mozgásfejlesztésben is. Folytatom azokkal a gyerekekkel, akik tavaly részt vettek ebben és még nem mentek el iskolába. A szakvélemények, a vizsgálatok, megfigyelésem alapján kiválasztom a gyerekeket (elsősorban tanköteles nagycsoportosokat) a terápiában való részvételre. Fejlesztő foglalkozások szervezése: Az elmúlt évek során a pedagógusokkal együttműködve sikerült úgy szervezni a fejlesztő foglalkozások időpontját, hogy a gyerekek szükségleteit szabad levegőn tartózkodás, pihenés a csoportok életéhez alkalmazkodva figyelembe vettük. Ezen kívül az előző nevelési évben megvalósult az a terv, hogy minden csoportban, a reggeli időszakban egy-egy órát töltöttem a gyerekek között (játék a gyerekekkel, közben megfigyelések, szükség szerinti aktív részvétel a csoportok életében). A pedagógusokkal nagyon jól együtt tudtunk dolgozni. A jól kialakult gyakorlatot folytatjuk ebben a nevelési évben is. Méhecske csoport Napocska csoport Napraforgó csoport Katica csoport őzike csoport Halacska csoport Csillag csoport Maci csoport Delfin csoport Virág csoport Péntek 9-10 óra Kedd 9-10 óra Kedd 8-9 óra Csütörtök 8-9 óra Hétfő 9-10 óra Szerda 8-9 óra Péntek 8-9 óra Szerda 9-10 óra Hétfő 8-9 óra Csütörtök 9-10 óra Mérések, vizsgálatok Az egész személyiség megismerése céltudatos megfigyeléseket igényel. Ezeket a megfigyeléseket akkor tudjuk hatékonyan felhasználni munkánkban, ha alaposan ismerjük az óvodáskor fejlődési specifikumait. Az óvodapedagógusokkal együtt figyelemmel kísérjük a gyermek fejlődésében bekövetkező változásokat, s az egyéni és csoportos fejlesztést ehhez igazítjuk. Így érhető el az óvodai tanulási folyamatban a fejlesztési feladatok megvalósításával a gyermek személyiségének és képességeinek megfelelő mértékű fejlődése. Intézményünkben az idén nyolc csoportban vannak tanköteles korú gyerekek. A tanköteles kort az a gyerek éri el, aki 2014. augusztus 31.-ig betölti a 6. életévét. Napocska csoport Napraforgó csoport Katica csoport Őzike csoport Halacska csoport Csillag csoport Maci csoport Delfin csoport 13 fő 17 fő 14 fő 3 fő 28 fő 5 fő 1 fő 16 fő tanköteles tanköteles tanköteles tanköteles tanköteles tanköteles tanköteles tanköteles 40