4.K.27.103/2014/4. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/81 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2014.07.11. Iktatószám: 14047/2014 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.103/2014/4. szám A Kovács Zoltán Ügyvédi Iroda (3530 Miskolc, Széchenyi István út 58. I/4., ügyintéző: dr. Kovács Zoltán ügyvéd) által képviselt Hydrocomp Mélyépítő Kft. 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 1/a szám alatti székhelyű felperesnek dr. Puskás Dóra Hildegárd jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság 1026 Budapest, Riadó út 5. szám alatti székhelyű alperes ellen - az alperes közbeszerzési ügyben hozott D.42/19/2014. számú határozata felülvizsgálata iránt - indult perében a bíróság tárgyaláson kívül meghozta az alábbi ítéletet: A bíróság a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000,- (tizenötezer) forint perköltséget. A felperes köteles adóhatósági felhívásra az államnak 30.000,- (harmincezer) forint feljegyzett kereseti illetéket megfizetni. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A bíróság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Igal Város Önkormányzata ajánlatkérő ajánlati felhívás közzétételével nyílt közbeszerzési eljárást 1
indított Vállalkozási szerződés a KEOP-1.2.0/09-11 -2012-0017 Igal város szennyvíz csatornahálózatának bővítése tárgyában. Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt 2013. szeptember 3-án adta fel a Közbeszerzési Értesítőbe. A felhívás II.2.1. pontja rögzítette a közbeszerzés tárgyát képező teljes mennyiséget azzal, hogy a pontos adatokat a dokumentáció részét képező közbeszerzési műszaki leírás tartalmazza. Az ajánlatkérő dokumentációt készített, amely - építési beruházásról lévén szó -árazatlan költségvetést tartalmazott. Ebben az egyösszegű ajánlati ár képzésének bemutatását 15 munkanemben, anyag és díj felbontásban írta elő. A költségvetéshez mellékelt útmutató többek között előírta, hogy az ajánlati ár bontásához újabb tevékenységi sorok hozzáadása nem megengedett, a vállalkozó által az egyösszegű ajánlati ár bontásában megadott összegeknek pontosan tükrözniük kell a szerződésben ismertetett munka elvégzésének költségét. Az ajánlatkérő az ajánlatok benyújtását ajánlati biztosíték adásához kötötte, melyet 3 millió forintban határozott meg azzal, hogy az az ajánlatkérő fizetési számlájára kézpénzbefizetéssel, feltétel nélküli, visszavonhatatlan bankgaranciával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény formájában teljesíthető. Előírta a felhívás V.3.5. pontjában, hogy az ajánlati biztosítéknak az ajánlattételi határidő időpontjától kezdődően az ajánlati kötöttség lejártáig kell érvényesnek lennie. Az ajánlattételi határidő alatt öt ajánlat érkezett, köztük a felperesé. Az ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálata során észlelte, hogy a felperes és a Colas Alterra Építőipari Zrt. ajánlata tartalmaz a beárazott költségvetésben nullára árazott tételeket. 2013. október 15-én 2. sorszám alatt hiánypótlási felhívást és felvilágosítás kérést küldött ezen ajánlattevőknek: a felperestől felvilágosítást kért arra, az ajánlata 84. oldalán a 4. számú, vákumkút telepítése öblítéssel megjelölésű tételnél miért nem jelölt meg anyagköltséget, amikor az mindenképpen felmerül (pl.: kavicsköltség). Ugyanilyen tartalmú felvilágosítást kért a Colas Alterra Zrt-től a forgalomtechnikai tervben szereplő első szakaszra vonatkozó táblák, korlátok nullás 2
anyagköltsége és a forgalomtechnikához tartozó mobil közbiztonsági lámpák nullás díjtételére nézve. Mindkét ajánlattevő határidőben felvilágosítást adott. A felperes a 2013. október 21-én benyújtott felvilágosításban lényegileg azt adta elő, hogy az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban sem írta elő kötelező költségvetési program normarendszerének alkalmazását, ezért az ajánlati árakat a saját árképzési normarendszere alapján képezte, amelyben a saját döntése szerint határozta meg, hogy mely anyagokat sorol a közvetlenül elszámolható anyagok és melyeket a segédanyagok közé. A vákumkút telepítéséhez kavics, helyesebben szűrőréteg szükséges, ez a költség azonban nem a beszerzés tárgyát képező, külön beárazandó anyagokhoz tartozik, hanem segédanyag, melyet a díjtétel foglal magában. Az ajánlatkérő 2013. november 29-én újabb, 4. sorszámú felvilágosításkérést küldött az ajánlattevőknek a nullás tételekre nézve. A felperes a 2013. december 6-án benyújtott felvilágosításban a vákumkút telepítésére nézve az előző felvilágosítással azonos tartalmú nyilatkozatot tett, míg az ajánlata 89. oldalán a 2. számú tételben szereplő kábelvég kiképzésére nézve megadta, hogy az anyagköltség mely tételben szerepel, ezért csak díjtételt nevesített. A felperes az ajánlatában az ajánlati biztosítékot bankgaranciával teljesítette. Az ajánlatkérő két alkalommal hívta fel az ajánlattevőket az ajánlataik és az ajánlati biztosíték további 30 nappal való fenntartására: a 2013. november 22-én és a 2013. december 18-án közölt felhívásban. Az előbbi felhívásra a felperes 2013. december 6-án csatolta a módosított bankgarancia nyilatkozatot, mely szerint a bankgarancia véghatárideje 2013. január 13.-ára módosul. A 2013. december 18-i felhívásra a felperes 2013. december 20-án úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatát fenntartja, az ajánlati biztosíték meghosszabbításáról intézkedtünk, melyet későbbi időpontban juttatunk el önöknek. A bankgarancia meghosszabbítására vonatkozó nyilatkozatot a felperes 2014. január 13-án nyújtotta be az ajánlatkérőnek, amely 2014. január 31-ig fennálló bankgaranciát igazolt. Az ajánlatkérő az ajánlattevőknek 2014. január 9-én megküldött összegzésében az eljárás nyerteseként az Igal Szennyvíz Konzorciumot jelölte meg, a 3
többi ajánlatot - köztük a felperesét is - érvénytelennek nyilvánította. A felperes ajánlata érvénytelenségét a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 74. (1) bekezdés e) pontja alapján azért állapította meg, mert - a felperes a vákumkút telepítése öblítéssel tételnél és a kábelvég kiképzése tételnél anyagköltséget az ajánlatában nem tüntetett fel, holott a felvilágosításban elismerte, hogy anyagköltsége felmerül, - felhívás ellenére határidőig nem csatolta az ajánlati biztosíték meghosszabbítására vonatkozó okiratot. * * * Az ajánlatkérő döntésével szemben a Colas Alterra Építőipari Zrt. I. r. kérelmező és a felperes, mint II. r. kérelmező kezdeményezett jogorvoslati eljárást. A felperes kérelme szerint az ajánlatkérő az ajánlata érvénytelenségét alaptalanul állapította meg. Az ajánlati felhívásban ugyanis az ajánlatkérő nem tiltotta, és az ítélkezési gyakorlat is jogosnak ismeri el a saját árképzés alkalmazását. Az ajánlatkérő által kifogásolt tételeknél anyagköltséget kalkulált, de azt a saját árképzése szerint a díjtételben szerepeltette. Az ajánlati biztosítékot pedig a 2013. december 6-án csatolt nyilatkozattal az összegzés megküldése időpontjáig biztosította, a további ajánlati biztosíték tárgyában az ajánlatkérőnek a Kbt. 67. -a szerint hiánypótlási felhívással kellett volna élnie. Az alperes a 2014. március 12-én kelt D.42/19/2014. számú határozatában a felperes kérelmét elutasította, azonban a Colas Alterra Építőipari Zrt. kérelmének helyt adva megállapította az ajánlatkérő jogsértését és az eljárást lezáró döntést megsemmisítette, az ajánlatkérővel szemben 1.000.000,- Ft bírságot szabott ki. Megállapította, hogy a kábelvég kiképzés esetében a felperesnek anyagköltsége nem merül fel, ez okból az ajánlata érvénytelensége nem áll fenn, a vákumkút kiképzése során felmerülő anyagköltség (szűrőréteg) segédanyagként a díjban való megjelenítése azonban nem elfogadható. Az alperes szerint nehezen képzelhető el, hogy a felperes a teljes kavicsmennyiséget máshol újra tudja hasznosítani. Az anyagköltséget az ajánlatkérő kiírása szerint 4
külön kellett feltüntetni, így a felperes ajánlata nem felelt meg a dokumentációnak, ezért azt az ajánlatkérő köteles volt a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítani. Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttséget kétszer 30 nappal hosszabbította meg, így az érvényes ajánlat feltétele 2014. január 28-ig fennálló ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása volt. Az ajánlatkérő 2013. december 18-i felhívására a felperes csak az összegzés után nyújtotta be a bankgaranciát meghosszabbító nyilatkozatot. Az ajánlatkérő a 2013. december 18-i iratában egyértelműen felhívta az ajánlattevőket a biztosíték fenntartására, újabb hiánypótlás kiadására nem volt köteles. * * * Kereset és ellenkérelem: A felperes a keresetében az alperesi határozatnak a felperes I. és II. kérelmi elemét elutasító rendelkezése megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontját, 63. (1) bekezdését és 65. (2) bekezdését. Kérte kötelezni az ajánlatkérőt 200,000,- Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére és az alperes felhívását 3.794.299,- Ft igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére. Emellett az alperes perköltségben marasztalását kérte. A felperes szerint az alperes megsértette a Kbt. 2. (2) bekezdését azzal, hogy kettős mércével bírálta el a Colas Alterra Zrt. és a felperes jogorvoslati kérelmét. A jogorvoslati eljárásban előadta, hogy a vákumos víztelenítést alvállalkozó bevonásával valósítaná meg, akivel egyösszegű árban állapodott meg, ezért az anyagköltséget a díjtételben szerepeltette. Az alperes ezt a magyarázatot a Colas Alterra Zrt. esetében elfogadta, a felperes esetében viszont nem. Emellett megismételte a saját árképzési szabályai alkalmazhatóságára vonatkozó álláspontját. Az alperes határozatát azért is jogszabálysértőnek tartotta, mert nem jelölte meg azt a jogszabályi rendelkezést, vagy a dokumentáció azon előírását, mely szerint a költségvetés minden tételét nullánál magasabbra kell beárazni. A felperes szerint téves az alperes álláspontja az ajánlati biztosíték hiányát illetően is. Az ajánlati biztosítéka 2014. január 28-ig megszakítás nélkül rendelkezésre állt. Az ajánlati biztosíték második meghosszabbítására az ajánlatkérő 5
elmulasztott hiánypótlást kiadni és határidőt sem adott meg, így annak hiányára nem hivatkozhat. Az alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint a felperes iratellenesen állította, hogy akár a közbeszerzési eljárásban, akár a jogorvoslati eljárásban arra hivatkozott volna, a vákumkút kialakítását alvállalkozóval kívánja elvégeztetni. A felperesi előadások arra irányultak, hogy a kavics csak ideiglenesen felhasznált anyag, ezért segédanyag, amelynek a saját árképzési rendszere szerint az anyagköltség helyett a díjtételek között kell szerepelnie. Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos felperesi előadás a Kbt-ben foglaltakkal ellentétes. Az ajánlati biztosíték meghosszabbítását a felperes a második alkalommal csak az összegzés átvétele után bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére. * * * A bíróság a pert a Kbt. 160. (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A kereset megalapozatlan. A Kbt. 2. (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 2. (2) bekezdése az ajánlatkérőt kötelezi a közbeszerzési eljárásban az esélyegyenlőség biztosítására, de értelemszerűen ennek az alapkövetelménynek az ajánlatok érvényességét érintő jogorvoslati eljárásban is érvényesülnie kell. Következik ez abból is, hogy az egyenlő bánásmódot a Kbt. nem csak a közbeszerzési eljárás, hanem a törvény alapelveként rögzíti. Az alperes a Kbt. 2. (2) bekezdése megsértése nélkül bírálta el eltérően a felperes és a Colas Alterra Zrt. jogorvoslati kérelmét. Az alperes nem tett indokolatlan különbséget a felperes és a Colas Alterra Zrt. kérelme megítélésében, mindkét kérelmet a szerint bírálta el, hogy az ajánlat a Kbt. 60. (1) bekezdésének megfelelő volt-e. A Colas Alterra Zrt. jogorvoslati kérelme azért vezetett eredményre, mert - eltérően a felperes ajánlatától - kétségtelenül megállapítható lett, hogy az ajánlatában anyagköltség nélkül árazott tételnél valóban nem merül fel anyagköltség. A Döntőbizottság tisztázta, hogy a Colas Alterra Zrt, illetőleg alvállalkozója rendelkezik ideiglenes forgalomtechnikai eszközökkel, azokat ezen beruházás után is újra hasznosítja, tehát anyagköltsége nem keletkezik. 6
Ehhez képest a felperes esetében a vákumkút kiépítése tekintetében a Döntőbizottság eltérő ténybeli következtetésre jutott, ez vezetett a jogorvoslati kérelem eltérő elbírálásához. Valótlan a keresetlevélben foglalt azon állítás, hogy a felperes a jogorvoslati eljárásban alvállalkozó igénybevételére hivatkozott. A jogorvoslati eljárásban a felperesnek ilyen tartalmú nyilatkozata nem volt, a vákumkút kiépítése anyagszükségletét nem vitatta, a tétel nullás anyagköltséggel való beárazását kizárólag azzal magyarázta, hogy ez a saját árképzési rendszerének megfelelő. A Kbt. 49. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő dokumentációt köteles készíteni. A Kbt. 49. (2) bekezdése utolsó fordulata szerint építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A Kbt. 60. (1) bekezdése szerint az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A fenti törvényi rendelkezésekből egyértelmű: az ajánlatnak meg kell felelnie a dokumentációban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek és mivel építési beruházás esetén az árazatlan költségvetés a dokumentáció része, az egyösszegű ajánlati árat a dokumentáció szerinti költségvetés beárazásával kell képezni. A felperes alkalmazhatta a saját árképzési rendszerét, mert a felhívás azt valóban nem tiltotta, de csak a fenti törvényi keretek között, azaz úgy és ott, ahol az a dokumentációnak is megfelelt. Az ajánlatkérő által készített árazatlan költségvetés minden tételnél az anyag és díj külön feltüntetését várta el. A Kbt. 60. (1) bekezdésének eleget téve az ajánlatot ezen költségvetés beárazásával kellett elkészíteni, az ajánlatkérő a dokumentációban (útmutató) kifejezetten elő is írta, hogy az egyösszegű ajánlati ár bontásában megadott összegeknek pontosan tükrözniük kell a szerződésben ismertetett munka elvégzésének költségét. Ezért csak az lehetett a dokumentációnak megfelelő, érvényes ajánlat, amely az anyagköltséget a díjtól elkülönítve tüntette fel. Olyan ajánlati felhívás esetén, amely az egyösszegű ajánlati ár bontását anyag és díj elkülönülő 7
megadásával várja el, nem engedhető meg olyan saját árképzési rendszer alkalmazása, amely az anyagköltséget a díjtételben kalkulálja, mert az ellentétes lenne a Kbt. 49. (2) bekezdésével, akadályozná ugyanis az ajánlatok érdemi összehasonlíthatóságát. Mindezek alapján tehát az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította ez okból a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelennek a felperes ajánlatát, az alperes pedig az ezt kifogásoló felperesi kérelmet jogszerűen utasította el. A bíróság az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos alperesi állásponttal is egyetért. A Kbt. 59. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az aj cinlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg, vagy az ajánlatkérő által az aj cinlati, vagy ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. A Kbt. 59. (7) bekezdése szerint amennyiben az ajánlatkérő a 65. (2) bekezdése szerint felkéri az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát, a biztosítékot - a (6) bekezdés alkalmazása nélkül -vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő a 65. (2) bekezdése szerinti felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására. A Kbt. 63. (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 67. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az. ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, 8
nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni. A bíróság jogszabályi értelmezése szerint a Kbt. 67. -a nem alkalmazandó az ajánlati biztosíték meghosszabbítására. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok megvizsgálása során kell a Kbt. 67. -a szerint eljárnia: egyenlő módon kell biztosítania a hiánypótlás lehetőségét, ha az ajánlatok Kbt. 63. (1) bekezdése szerinti vizsgálatakor azt észleli, hogy az ajánlat nem felel meg a felhívásnak, a dokumentációnak, vagy jogszabálynak. Ettől eltérő, már nem az ajánlatok vizsgálatához tartozó mozzanata a közbeszerzési eljárásnak, amikor az ajánlatkérő az ajánlatok fenntartására hívja fel a Kbt. 65. (2) bekezdése szerint az ajánlattevőket. Ez esetben az ajánlattevőket a Kbt. 59. (7) bekezdése szerint az ajánlati biztosíték meghosszabbítására is fel kell hívni. Az ajánlati biztosítékra vonatkozó felhívást tehát az ajánlatkérőnek e szerint és nem hiánypótlás keretében kell eszközölnie. A perbeli esetben az ajánlatkérő a 2013. december 18-i felhívásban egyértelműen felhívta az ajánlattevőket az ajánlati biztosíték meghosszabbítására, annak határidőt is szabott, 2013. december 23-ában, hiánypótlást tehát nem kellett kiadnia. A per tárgyát az alperes határozatának a felperest érintő rendelkezései képezték. A fenti indokok alapján a bíróság arra következtetett, hogy e körben az alperes határozata jogszerű, ezért a keresetet elutasította. A Pp. 324. (1) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 78. (1) bekezdése alapján a perköltséget a pervesztes felperes viseli. Az alperesnek járó jogtanácsosi munkadíj összegét a bíróság a Pp. 67. (2) bekezdése és a 32/2003.(VIII.22.)IM rendelet 3. (3) bekezdése alapján - mérlegeléssel 3 óra jogtanácsosi tevékenységre (irattanulmányozásra és okiratszerkesztésre) - 15.000,- Ft-ban állapította meg. A per feljegyzett kereseti illetékét ugyancsak a Pp. 78. (1) bekezdése alapján a felperes viseli. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 160. (5) bekezdése kizárja. Zalaegerszeg, 2014. június 16. Dr. Mihályi Mónika sk. bíró 9