A Tomori Református Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata
Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait /Pál első levele a Korinthusiakhoz 4, 1/ 1. Preambulum A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református köznevelési intézményekben a nevelés Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek, és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A nevelési értékközvetítés szempontjából a mi koncepciónk normatív. A norma, amelyet közvetítünk és magunknak is felállítunk, a Biblia értékrendje. Programunk specifikussága, sajátossága éppen ez a normafelvállalás. Azt az örömhírt szeretnénk képviselni a gyermekek között, hogy noha mi nem tudunk Istenhez felkapaszkodni, Ő lehajolt hozzánk és Jézus Krisztusban utat nyitott nekünk Önmagához. Óvodánk kapuja minden gyermek előtt nyitva áll. Nem feltétel a reformátusvalláshoz való tartozás. Várunk minden olyan családot, akik keresztyén értékrend szerint szeretnék nevelni és neveltetni gyermeküket. A református köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézményeként, megosztott felelősséggel a családdal, biztosítjuk a gyermeki személyiség védelmét, nevelését fejlesztését, figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkori sajátosságokat, a gyermek mind teljesebb, egyéni képességeinek kibontakoztatását. Nagy megtiszteltetés számunkra, ha egy család a legféltettebb kincsét, a gyermekét bízza ránk. Erre a megtiszteltetésre szeretnénk méltóvá lenni Isten jelenlétére támaszkodó hittel, lelkiismeretes munkánkkal, szép környezetünkkel, gazdag eszköztárunkkal. Az általános célkitűzés alapján az óvodánk küldetésnyilatkozata: Keresztyén szellemű óvodánkban a gyermekeket Istennel való kapcsolatra segítjük, hogy fölfedezzék mindenkiben az értéket, törekedjenek az elemi bibliai normák szerinti viselkedésre, örömöt jelentsen számukra a játék mellett a tanulás, pozitív énképük birtokában készen álljanak az iskolás életmódra.
I. Bevezetés E Szervezeti és Működési Szabályzat a Köznevelési törvény alapján a Tomori Református Óvoda, szám alatti intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az óvodai pedagógiai program megvalósításának támogatása a szervezet felépítésének, irányítási és együttműködési struktúrájának, valamint a feladatok célszerű és eredményes végrehajtására irányuló szabályozással. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Területi hatálya kiterjed: Az óvoda épületére, udvarára, az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra. Időbeni hatálya kiterjed: Az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira. Személyi hatálya kiterjed: Az intézmény minden jogviszonnyal rendelkező alkalmazottjára, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, valamint az óvoda használóira, és az óvodával kapcsolatban lévő partnerekre. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (NKT) - 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény módosításáról - Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye az 1998. évi II. és a 2005. évi II. törvény Zs-184/2008. sz. zsinati határozat módosításaival egységes szerkezetben - Magyarországi Református Egyház 2013. évi V. törvénye - 2012. évi LXXXVI. törvény a munkatörvényéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról - 135/2012. (VI.28.) Kormányrendelet és egyes kormányrendeletek az új Munka Törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos módosításokkal
- 17/2012. (VII.5.) NGM- rendelet az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéssel kapcsolatos módosításokkal - 1172/2012. (V.30.) Kormány határozat az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeiben foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjának finanszírozásáról - 11/2012. (VII.30.) EMMI- rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről egyes oktatási szabályokról szóló 17/2004. (V.20.) OM módosításáról - 174/2012. (VII.26.) Kormányrendelet a járási (fővárosi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításával - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról - A kormány 221/2010. (VII.30) rendelete Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28) Kormányrendelet módosításáról - 20/ 2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 229/ 2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) - 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) - 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt) - 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről - 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól - 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről - 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről - 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
4. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával, a kihirdetés napján lép hatályba. A hatályosság határozatlan időre szól. Módosításra akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban, szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szak alkalmazotti értekezlet minősített többséggel erre javaslatot tesz. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az óvodavezetői irodában, munkaidőben. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az óvodavezető tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására. II. Az intézmény jellemzői A köznevelési intézmény- az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal- a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapító okirat konkrétan meghatározza az intézmény köznevelési feladat - ellátási tevékenységével kapcsolatos jellemzőket, valamint működési feltételeket. A köznevelési intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. Az óvoda akkor rendelkezik a feladatai ellátáshoz szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéshez szükséges pénzeszközökkel. Az intézmény neve: Fenntartó neve: Az intézmény OM azonosítja: 028855 Tomori Református Óvoda Tiszáninneni Református Egyházkerület (3525 Miskolc, Kossuth utca 17.) Az intézmény székhelye, címe: Az intézmény típusa: Évfolyamok száma: Engedélyezett csoportok száma: 2 Férőhelyek száma: Alkalmazotti létszám: Az intézmény gazdasági óvoda 3 (kis-, középső és nagycsoport) 52 fő 6 fő szervezetének helye: 3787 Tomor, Kossuth út 45. Az intézmény vezetője: vezető óvónő
Az intézmény jogállása: Az intézmény gazdálkodásának formája: Az intézmény fenntartója: Az intézmény alapító okiratának száma: 798/1/2015. Az intézmény alapító okiratának kelte: 2015.május 19. önálló jogi személyiségű egyházi intézmény önálló gazdálkodású költségvetési intézmény Tiszáninneni Református Egyházkerület, 3525 Miskolc, Kossuth utca 17. Az intézmény működési engedélyének kiállítója: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal száma: BO/11/686-3/2015 kelte: Miskolc, 2015. 06.30. Az intézmény alapfeladata : Óvodai nevelés, nemzetiségekhez tartozók óvodai nevelése. Alapfokú oktatást megelőző nevelés ( óvodai nevelés ). A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátása. Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés. Óvodai fejlesztő program, képesség- kibontakoztató, integrációs felkészítés támogatását megalapozó tevékenység (IPR) Az intézmény alapfeladatának megnevezése, szakmai alaptevékenységének, egyéb feladatának jogszabály szerinti megnevezése: A 2011. évi CXC. törvény 4..1. pontja szerinti alapfeladata: 0911 Óvodai nevelés 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091130 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Egyéb feladata: 0960 oktatást kiegészítő szolgáltatások 096010 óvodai intézményi étkeztetés
Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyiségű egyházi intézmény. Felelős vezetője a vezető óvónő, aki önálló aláírási joggal képviseli az intézményt a fenntartó utasításai szerint. Az intézmény vezetője a református közoktatási törvény, valamint a Munka Törvénykönyvéről rendelkező 1992. évi XXII. tv. rendelkezései szerint gyakorolja a munkáltatói jogköröket az intézmény dolgozói tekintetében a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazottak iránymutatása alapján. Az intézmény gazdálkodási jogállása: Az intézmény naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkört az intézmény vezetője gyakorolja. Az intézmény részére a feladatellátáshoz biztosított vagyon,az azzal való rendelkezés joga: A tomori 49.hrsz., természetben sz. alatt található belterületi ingatlan tulajdonosa Tomor Község Önkormányzata, amely a fenntartóval kötött szerződésben biztosítja a jogszabályi előírásnak megfelelő időtartamra annak használati jogát. Az intézmény a rendelkezésére bocsátott ingatlan vagyont rendeltetésszerűen köteles használni. Nem idegenítheti el, nem adhatja bérbe, nem terhelheti meg kölcsönnel, és nem kínáhatja fel biztosítékként. A feladatellátást szolgáló vagyon és a műküdtetéshez rendelkezésre bocsájtott, a fenntartó szükség szerinti anyagi támogatása az óvoda fenntartásához és működtetéséhez, az igényelhető állami költségvetési támogatás, az óvoda saját bevételei, az egyházi működési és kiegészítő támogatás. A feladatellátáshoz szükséges költségvetés meghatározásának rendje: Az intézmény a mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései, a Magyarországi Református Egyház gazdálkodására vonatkozó egyházi törvények, valamint a fenntartó által elfogadott költségvetés alapján köteles gazdálkodni. Az éves költségvetési tervezetet az intézmény készíti el, az intézmény vezetője terjeszti a fenntartói Igazgatótanács elé előzetes jóváhagyásra, majd az Igazgatótanács jóváhagyásra az egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti. Az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása előtt a költségvetést az Egyházkerületi Iskolaügyi Bizottság is véleményezi.
Ellátható vállalkozási tevékenység meghatározása: Az intézmény vállalkozási tevékenységet csak a fenntartó külön engedélyével végezhet. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézményvezető kinevezése vagy megbízása a Magyarországi Református Egyház köznevelési törvénye ( módosított 1995. évi I. tv.) alapján történik. Az intézményvezető fölött a munkáltatói jogokat az egyházkerület elnöksége gyakorolja. A feladatok ellátásával kapcsolatos szakmai- pedagógiai, költségvetési- gazdálkodási beszámolók készítésének rendje: Az intézményt működéséről, gazdálkodásáról féléves és éves beszámolási és elszámolási kötelezettség terheli. Az éves szakmai és költségvetési gazdálkodási beszámolót a fenntartói Igazgatótanács felterjesztése alapján a fenntartó fogadja el. Speciális, egyedi rendelkezések: Az intézményi dokumentumok elkészítése, módosítása a mindenkori hatályos törvények értelmében, valamint a fenntartó hatályos határozatai és rendeletei szerint az intézmény vezetőjének feladata. Az intézmény működési alapdokumentumai: Alapító Okirat: Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az Óvoda Pedagógiai Programja meghatározza: Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Református Óvodai nevelés keretprogramja alapján: nevelésünk értékeit, alapelveit, célkitűzéseit azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek fejlődését, szocializációját, egészségnevelési, környezettudatos, Istenben bízó magatartását gyermekvédelemmel, szociális hátrányokat enyhítő esélyegyenlőséget szolgáló pedagógiai tevékenységünket szülőkkel, a fenntartóval, egyéb intézményekkel való együttműködésünk formáit programunk megvalósításához szükséges eszköznormát
programunk beválásának ellenőrzési szempontjait Az óvoda Pedagógiai Programját a Szülői Szervezet véleményezi, nevelőtestület fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai program nyilvános, az érdeklődők megtekinthetik és elolvashatják, előzetesen időpontot egyeztetve a vezetővel vagy az óvodapedagógusokkal. A programunk a vezetői irodában kerül elhelyezésre. Éves munkaterv: Az intézmény hivatalos feladatsora, amely tartalmazza az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységeket, a munka-folyamatok időre beosztott cselekvési tervét, a felelősök megjelölésével. Az éves munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti, és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el. Az éves munkaterv tartalmazza: a helyzetképet; a pedagógiai munka hangsúlyos területeit; a programtervet, mely az alábbi pontokra terjed ki: a PP nevelési évre lebontott feladataira, a humán erőforrások fejlesztésének feladataira, a felelősök feladataira, az ünnepek, programok időterveire, a kapcsolattartási formákra, programokra, nyílt napok tervezett időpontjára a szakmai programokra, a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletek jellegére, idejére, a tárgyi erőforrások fejlesztési feladataira, az ellenőrzés, értékelés ütemezésére, a nevelési év rendjére, a vezető és az alkalmazottak munkarendjére, az óvodai szünetek időpontjaira, a nevelés nélküli munkanapok időpontjára, felhasználására, a vezetők helyettesítésének rendjére. Hatályos SZMSZ és mellékletei: Tartalmazza az intézmény szervezeti felépítését, jellemzőit. Meghatározza az intézményi működés belső rendjét, az intézmény belső és külső kapcsolatait az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása érdekében. Házirend: Tartalmazza azon információkat, belső szabályokat, melyek érdemi módon segítik az óvoda és a család együttműködését, valamint lehetővé teszi a gyermekek, a szülők, az alkalmazottak számára jogaik érvényesítését, kötelességeik teljesítését. Az
óvodába felvett gyermekek szülei a Házirend egy példányát kötelezően megkapják. Továbbképzési program: Tartalmazza, a pedagógusok kötelező továbbképzésének elveit, szempontjait, a továbbtanulás engedélyezésére vonatkozó szabályokat, rangsorolási szempontokat, a továbbképzés finanszírozásának elvi szempontjait. Az intézmény vezetője a továbbképzési program szabályai alapján készíti el nevelési évenként a beiskolázási tervet, amely az éves munkaterv része. Az intézménnyel munkaviszonyban állók továbbképzése: Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben elsősorban azokat a dolgozókat támogatja, akiknek tanulmányai elősegítik az óvodai nevelőmunka fejlesztését programunk szellemében vagy munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. A továbbképzés szabályai: Mindenki köteles írásban kérni tovább tanulását akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott-e az adott félévre. A továbbtanuló dolgozó köteles leadni a konzultációs időpontokat. A tandíj maximum 80%-át a munkáltató 20 % -t a munkavállaló fizeti, vagy ha a költségvetés keretei engedik, 100%-os munkáltató támogatás lehetséges. A konzultációs és vizsganapokra járó oda-vissza út költségét az intézményvezetője saját hatáskörében mérlegelheti annak megtérítését. Az útiköltség elszámolást a dolgozó 8 napon belül, de legkésőbb hó végén köteles megtenni. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak, és a jelentkezők száma alapján kell évente felülvizsgálni. A továbbképzésben résztvevő személlyel, amennyiben azt támogatjuk tanulmányi szerződést lehet kötni. A bélyegző használata, aláírási jogok Hivatalos bélyegzők nyilvántartása Az óvoda bélyegzőinek lenyomata: A körbélyegzőt az óvoda vezetője használhatja. Hivatalos iratokon aláírási joggal az óvoda vezetője rendelkezik, aki közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánnyal rendelkezik.
A hosszú bélyegzőt: az óvoda vezetője használhatja. Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. A bélyegzőket az irodában elzárva kell tartani. A bélyegzőt eltűnése esetén érvényteleníttetni kell. Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A bélyegző nyilvántartásának tartalmazni kell: - a bélyegző sorszámát; - a bélyegző lenyomatát; - a bélyegzőt használók megnevezését; - a bélyegzőért felelős személy nevét; - a bélyegző átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást; - megjegyzéseket (visszaadás, elvesztés, stb.) Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az intézményvezető gondoskodik. Hivatalos bélyegzőt csak a legszükségesebb darabszámban szabad használatban tartani. A tönkrement, elavult, változás miatt megszűnt bélyegzőt az óvodavezető ellenőrzése mellett meg kell semmisíteni. A megsemmisítés előtt a bélyegzőről lenyomatot kell készíteni, s arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosult az óvoda vezetője. Nevét és aláírását be kell jelenteni a számlavezető hitelintézethez. Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát az óvodavezető köteles őrizni.
Intézményünk részére meghatározott feladatok végrehajtására az alábbi bankszámlát nyitotta: Hitelintézet megnevezése OTP bank Számla száma11734080-20015611 Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok vezetésére vonatkozó szabályok Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentése, a gyermek jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-i pedagógus és gyermek lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat összefűzve, szigorúan szétválaszthatatlanul az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában, iktatva kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek /óvodatitkár, helyettes, tagóvoda vezetők/ férhetnek hozzá. III. A működés rendje A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a nevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a működés rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét.
1. Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Továbbá tartalmazza: az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, annak felhasználását, a karbantartási, felújítási munkák elvégzése érdekében a szünetek időpontját, a nemzeti és református óvodai ünnepek időpontjait, a nevelőtestületi értekezletek időpontját Az óvoda nyitva tartásával, a nevelési év rendjével összefüggő szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza. Részletezi: az óvoda nyitva tartására, a gyermekek érkezésének-távozásának rendjére, a nevelési év rendjére, valamint az óvodai csoportok napirendjére vonatkozó szabályokat. 2. A nyitva tartás rendje Az óvodai nevelési év szeptember 1. napjától, a következő év augusztus 31. napjáig tart. A nyári életet a június 1. és augusztus 31. közötti időszak öleli fel, óvodánk, ha a gyermeklétszám engedi, összevont csoportban működik. Az óvoda üzemeltetése a nyári zárva tartás alatt szünetel. Ez idő alatt történik az éves felújítás, karbantartás, nagytakarítás. A nyári zárás idejéről a szülőket az óvodavezető a tárgyév február 15. napjáig a központi hirdetőtáblán, és a helyben szokásos módon tájékoztatja (szülői értekezlet, az utaztatós felnőttel küldött írásbeli üzenet a szülőnek). A szülők írásbeli kérelme alapján, amit az óvoda vezetőjének nyújtanak be, a tárgyév május 31 ig, az óvodában megszervezzük a nyári ügyeletet. Az iskolai szünetek ideje alatt, a Reformáció napján (október 31.) valamint Nagypénteken és Áldozócsütörtökön az intézmény zárva tart. Az óvoda öt napos (hétfőtől péntekig) 45 órás munkarenddel üzemel. A nyitvatartási idő napi 9 óra. Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt (áramszünet) fenntartó rendkívüli szünetet rendelhet el. Az óvoda ötnapos munkarenddel üzemel, hétfőtől péntekig (reggel 7.30-tól délután 16.30 óráig). Az ünnepek miatti munkarendváltozásról, illetve a Nkt. által engedélyezett évi 5 nevelés nélküli munkanapról a szülőket az érintett időpont előtt legalább egy héttel értesíteni kell az óvodai hirdetőtáblákon. A nevelésnélküli munkanapokra indokolt esetben ügyeletet biztosítunk.
A gyermekek intézményből való távozásának rendje: délben 12 00-12 30 között azok a gyermekek hagyhatják el az intézményt, akit délben ebéd után haza szeretnének vinni (ez idő alatt az óvoda ajtaját nyitva tartjuk,) délután 15 00 -tól vihetik el a szülők gyermekeiket (ez idő alatt az óvoda ajtaját nyitva tartjuk) A délutáni napirendet és az óvoda zárását figyelembe véve: leghamarabb 15. 00 órától lehet és legkésőbb 16 30 óráig kell elvinni a gyermeket. A napi ügyelet, a nyári, illetve esetenkénti zárásra és a gyermekek hiányzására, annak igazolására vonatkozó rendelkezések a Házirendben találhatóak. 3. A vezető intézményben tartózkodása A felelős vezetőnek, óvodavezetőnek vagy helyettesének a nyitva tartás teljes ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Az óvodavezető benntartózkodási rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat ellássák: Az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat a helyettes vagy az intézményvezető által megjelölt óvodapedagógusnak kell ellátni a helyettesítés rendjére vonatkozó szabályozás szerint. A nyitva tartás reggeli és délutáni ügyeleti időtartamában, valamint a vezető érkezése előtt, illetve távozása után a munkabeosztás szerinti ügyeletes pedagógus helyettesíti a vezetőt, jelen SZMSZ a vezető helyettesítésére vonatkozó szabályozása szerint. 4. Az alkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai és a létesítmény használata Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat. Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos! A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézmény vezetőjétől írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy kötelessége: a közös tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésüknek megfelelően használni, az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.
5. Helyettesítés rendje A nevelési intézmények működéséről szóló Nkt. törvény szerint az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az intézményvezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjét. Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges, vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének feladata. Alacsony gyermeklétszám mellett gazdaságossági szempontok figyelembevétele miatt szükség szerint csoportösszevonással történhet meg a helyettesítés. Akadályoztatás esetén az óvodavezető helyettesítését teljes felelősséggel elsősorban a megbízott óvodapedagógus látja el, az ő akadályoztatása esetén pedig az intézményben tartózkodó óvodapedagógus. Az óvodavezető tartós távollétében (30 napot meghaladó) a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik. A megbízás a fenntartó értesítése mellett, annak jóváhagyásával történik. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés). Az Nkt. 65. -a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: (11) Abban az esetben, ha a magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező pedagógus helyettesítésének ideje eléri a tíz munkanapot, a helyettesítő pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az ellátott magasabb vezető, vezető beosztásra meghatározott óraszám alapján kell megállapítani. Az óvodavezető távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. A megbízott vezető a teljes vezetői jogkör gyakorlását végzi, kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. 5.1. Rendkívüli távolmaradó helyettesítési rendje Minden alkalmazott a munkaideje kezdete előtt 10 perccel köteles munkahelyén megjelenni. De az esetleges akadályoztatás esetén rendkívüli távolmaradásáról, annak okáról lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanap munkakezdése előtt 2 órával köteles jelezni az intézmény vezetőjének, (aki a helyettesítéséről intézkedik). A hiányzó dolgozó azonnali helyettesítése elsősorban a közvetlen munkatárs kötelessége és feladata. Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót naprakészen az óvodában tartja. A folyamatos helyettesítés rendjéről a vezető intézkedik. 6. Telefonhasználat Az intézmény területén lévő telefont magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. Kizárólag abban az időszakban, amikor mindkét óvodapedagógus az óvodában tartózkodik és a gyermekek felügyelete biztosított. Mobiltelefon használata a foglalkoztatóban, az óvoda folyosóján, a gyermekek között csak indokolt esetben engedélyezett. Az ellenőrzésért felelős: intézményvezető. Fontosabb telefonjaikat megfelelő körülmények között lehetőség szerint a csoporton kívül intézhetik.
Szülők az óvónőket gyermekeikkel kapcsolatos ügyekben az intézmény telefonján kereshetik meg. 7. Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történik. Minden egyéb esetben az intézményvezető engedélye szükséges, de a fénymásoláshoz szükséges papírról, a fénymásolót igénybevevőnek kell gondoskodnia, és egyéb esetben térítési díjat kell fizetni. Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (személyi anyag, szabályzatok, stb.) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet. Az intézményen belül az intézményi dokumentumokba (Pedagógiai Program, SZMSZ és mellékletei, Házirend) az intézmény dolgozói munkaidőben bármikor betekintést nyerhetnek. A szülők előzetesen időpontot egyeztetve. A dokumentumok kiadmányozásáról bővebben az intézmény Iratkezelési szabályzata rendelkezik. 8. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vett át. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük a megőrzésre, átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén, pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezettségnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Mt. hatályos szabályai az irányadók. 9. Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, (munka- és védőruha) a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén a kötelező feladatellátás közben következett be. Az óvoda berendezéseit a vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell részletezve a kivitelre kerülő tárgyakat, az elvitel határidejét és anyagi felelősség vállalást. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű- és értékű használati értékeket csak az
intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. ( Pl.: laptop, notebook, stb.) A gyermekek óvodai jellel ellátott felszerelésének (ruha, cipő, kabát stb.) elhelyezése, a csoportok öltözőjében biztosított. A nagyobb értékű tárgyakat (pl.: mesekönyvek, lexikonok, gyermek Bibliák, DVD-k stb.) be kell jelenteni a csoportvezető óvodapedagógusnak. A be nem jelentett tárgyakért felelősséget nem tudunk vállalni. A délutáni pihenéshez szükséges alvókák (párna, puha plüss állat) behozatala engedélyezett, a napközbeni játék idején az arra kijelölt fiókos szekrényben, az ún.: kincses ládában kell őket elhelyezni. A különböző ékszerek (nyaklánc, karkötő, gyűrű) balesetveszélyesek, ezért ezeket az óvodába a gyerekek nem hozhatnak be. A drága játékokért felelősséget nem tudunk vállalni. Balesetveszélyes eszközöket (szúró, vágó stb.) a gyermekek nem hozhatnak otthonról magukkal, erről a szülő köteles meggyőződni. Egyéb eszközöket a szülők csak akkor hozhatnak be az óvodába, ha azok bevitelét az óvodapedagógussal egyezteti, megbeszéli. Az óvodapedagógusok munkájukkal összefüggésben, a csoportszobában elhelyezett notebookot használhatják. A vezetői irodában lévő számítógépet külön felhasználói fiókkal használhatják az óvodapedagógusok. 10. Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés rendjét, valamint részletes szabályait az intézmény külön szabályzata tartalmazza. 11. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások A reklámtevékenység az óvodában tilos, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, a szülőktől, a gyermekektől érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételeket megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái: újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, illetve szóbeli tájékoztatás. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. 12. Hirdetőtábla használata A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője, illetve az általa megbízott személy tehet ki hirdetményeket. Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. Szülő, illetve más idegen személy hirdetése engedély nélkül nem helyezhető el a faliújságon. Politikai hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos! A vezető kötelessége a hirdetőtábla rendszeres ellenőrzése.
13. Külön szolgáltatások esetleges szervezése Az intézmény külön foglalkozásokat, egyéni és csoportos fényképezést kínálhat a gyermekek részére, az óvodai időkeretbe ágyazottan. A foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy a külön szolgáltatáson való részvétel ne gátolja meg a gyermeket abban, hogy az óvoda által biztosított alapszolgáltatásban részt vegyen. A külön programok választásáról a szülő dönthet. A szülő év elején nyilatkozhat arról, hogy mely foglalkozásra szeretné gyermekét járatni. A foglalkozások az erre kijelölt helyen (tornaterem, fejlesztőszoba) tarthatók. A térítési díj legmagasabb összegét a Szülői Szervezetnek kell jóváhagyni. A térítési díjat, a szolgáltatást nyújtó személy szedi be. A szülő év elején, egy nevelési évre érvényes nyilatkozatot adhat arról is, hogy gyermeke részt vehet-e az óvoda által szervezett külső (kirándulások) és belső programokon. Amennyiben a szülő nem engedélyezi, úgy a programok ideje alatt a gyermek felügyeletéről az óvoda köteles gondoskodni. A szülőknek joguk van meghatározni azt a legmagasabb összeget, amelyet a gyermekcsoport egy nevelési évben, gyermekenként költhet az óvoda által szervezett programokhoz kapcsolódó speciális szolgáltatásokra. Erről a szülők határozati formában döntenek, a határozatot a szülői szervezet átadja az óvodának, és azt az intézmény évente nyilvántartásba veszi. Az óvoda vezetője a szolgáltatás nyújtójával megbízási szerződést köthet, melyben az alábbiak kerülhetnek meghatározásra: a szolgáltatás nyújtása nevelési időn kívül történik, mely azt jelenti, hogy ez idő alatt azoknak a gyermekeknek a biztonságáért, akik részt vesznek az adott szolgáltatásban, a szolgáltatást nyújtó felel, melyről a szülőket tájékoztatni kell, a szolgáltatás nyújtója köteles tájékoztatást adni a gyermekek fejlődéséről a szülőknek (félévente), éves záró rendezvényre az óvoda vezetőjét meghívni. a vezető köteles rendszeresen ellenőrizni a szolgáltatások színvonalát, a szülőnek a tanár köteles áfás számlát adni, a szolgáltatásért fizetett összegről, a külön szolgáltatást végző külső személy a gyermekeket az óvoda épületéből nem viheti ki. 14. Nevelési időben szervezett, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok Ilyen program a helyszíni foglalkozás, kirándulás, élményszerző séta, színház és múzeumlátogatás, kulturális és sport programok, iskolalátogatás stb. A szülők tájékoztatása: A szülői nyilatkozatok, engedélyek beszerzése a nevelési év során a szervezett program előtt legkésőbb 5 nappal történik. A szülő aláírásával adja beleegyezését a programon való részvételre. A csoportok hirdetőtábláin keresztül, illetve a helyben szokásos módon kell a kitűzött havi program keretében az ismétlő tájékoztatást megadni a szülők felé.
Az éves programterven kívüli egyéb foglalkozások szervezésekor az esedékesség előtt 5 nappal az előbbiek szerint kell eljárni a szülő tájékoztatásában, az engedély megszerzésében. Az óvodavezető tájékoztatása: A tervezett foglalkozás, kirándulás előtt 3 munkanappal szóbeli tájékoztatást kell adni az óvodavezető részére a kirándulás feltételeiről. Az óvodavezetői engedélyezés feltételei: 25 fős gyermek-csoportnál a kíséretet két óvodapedagógus és egy dajka látja el, azon felüli létszám esetén plusz 1 fő szükséges a csoport felkészítésének megléte (pl.: hogyan kell biztonságosan közlekedni), a szülői engedélyek megléte, megfelelőssége. A pedagógus kötelessége A külső programok, foglalkozások szervezésére vonatkozó szabályok maradéktalan betartása, valamennyi az előzőekben felsorolt és részletezett feltétele biztosítása. IV. A pedagógiai munka belső ellenőrzése Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elveit, módszereit az óvoda Pedagógiai Programja rögzíti. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés lehet tervszerű, ütemezett, valamint probléma feltárására, megoldására irányuló bejelentés nélküli, alkalomszerű. Az ellenőrzés a szervezet hierarchikus felépítésének megfelelően, megosztottan történik. Az óvodavezető jogosult az intézmény teljes körű működését, valamint minden alkalmazottját ellenőrizni. Ezen belül elsődleges feladata az óvoda szakmai feladatainak ellenőrzése a pedagógusok munkájának vonatkozásában. A vezető hatásköre a dajkák munkájának ellenőrzése, ami magába foglalja a gyermekek közti gondozási, és egyéb feladatok ellátásának szakmai vonatkozását. Az ellenőrzésről írásos feljegyzést, vagy értékelőlapot kell készíteni, melyben az ellenőrzést végző rögzíti tapasztalatait, valamint dátummal, aláírással hitelesíti. Az ellenőrzésről készült feljegyzés vagy értékelőlap érdemi megállapításait az ellenőrzöttel ismertetni kell. Lehetőséget kell adni véleménynyilvánításra, az eltérő vélemények megbeszélésére, rögzítésére.
Az ellenőrzés, fejlesztési javaslattal zárul, melynek elfogadását az ellenőrzést végző, és az ellenőrzött is aláírásával igazol. 2. A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését. Segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát. Az óvoda vezetője számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről. Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény, nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Az intézményi SZMSZ-ében meghatározott pedagógiai ellenőrzés szabályai alapján történik a pedagógiai belső ellenőrzés. Az éves ellenőrzési terv az éves munkaterv része, ezért az óvoda éves munkaterve határozza meg az ellenőrzés helyét, idejét, témáját, az ellenőrzött személy nevét, kivéve azokat az eseteket, amikor előre nem látható ok miatt a meghatározottól eltérő időpontban is szükség van ellenőrzésre. A terv elfogadása a nevelőtestület kompetencia körébe tartozik. Elfogadást követően minden nevelő kézhez kapja az éves óvodai munkatervet. A szóbeli értékelést követően a pedagógiai ellenőrzésről a látottak alapján minden esetben feljegyzés készül. Az év során a vezető legalább egy alkalommal minden csoport mind két óvodapedagógusánál ellenőrző látogatást tesz. A gyakorlati munkán túl az ellenőrzés kiterjed a csoport dokumentációjának, illetve a tanügyi nyilvántartások törvényben megfogalmazottaknak megfelelő pontos vezetésére is. Továbbá a vezetői ellenőrzés kiterjed az alkalmazottak munkaköréhez kapcsolódó feladatok elvégzésének módjára, minőségére, valamint a munkafegyelemmel összefüggő kötelességek teljesítésére, mint pl.: a pontos munkakezdés. 3. A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultjai az intézményben Az óvodavezető Külső megbízott (szakértő). 4. Az óvoda ellenőrzési területei pedagógia-szakmai /csak köznevelési szakértő végezheti/ törvényességi hatósági
Részletes szabályait lásd: Nkt. 86 ; 34 76 ; 38 ; 5. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során A pedagógusok munkafegyelme. A nevelőmunkához kapcsolódó dokumentációk pontossága. A csoportszoba rendezettsége, tisztasága, dekorációja. óvodapedagógus és a gyermekek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása. A foglalkozásokra történő előzetes felkészülés, tervezés, a gyakorlati munkában történő megvalósítása Az alkalmazott módszerek hatékonysága. A nevelőmunka színvonala, eredményessége. A játékos tanulási folyamatok kezdeményezése, felépítése, a foglalkozások szervezése. A gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus stílusa, a gyermek és a pedagógus, és a gyermek - dajka közti kapcsolat. Az eredményesség vizsgálata, a pedagógiai programunk követelményeinek teljesítése tükrében. A képességfejlesztő tevékenységek beépítése a mindennapi munka során. A munkakörrel kapcsolatos egyéb feladatok elvégzésének módja, minősége, gyakorisága. A gyermekek fejlődésének szakszerű nyomon követése. 6. Az ellenőrzés formái Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés. Spontán, alkalomszerű ellenőrzés - a problémák feltárása, megoldása, a napi felkészültség felmérésének - érdekében. 7. A fenntartói ellenőrzés intézményünkben 7.1. A fenntartó intézménytámogatási tevékenysége A fenntartó a fenntartásában működő köznevelési intézmény költségvetésében biztosítja az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátásának személyi, tárgyi és dologi feltételeit annak érdekében, hogy az intézmény eredményesen és hatékonyan láthassa el feladatait. Ezen túlmenően a fenntartó szakmai, jogi, gazdálkodási, és a kapcsolatokra vonatkozó koordinációs segítséget nyújt intézményének ahhoz, hogy tevékenységét törvényesen, a felhasználók lehető legnagyobb megelégedésére, továbbá a gazdálkodási racionalitás szem előtt tartásával végezze.
7.2. A fenntartói ellenőrzés rendszere és rendje: A fenntartói irányítási feladatok közé tartozik az intézménye ellenőrzése is. A fenntartó a következők szerint határozza meg ellenőrzési rendszerét és rendjét. Az ellenőrzések típusa: átfogó (komplex) ellenőrzés pénzügyi ellenőrzés célellenőrzés utóvizsgálat szakmai ellenőrzés törvényességi ellenőrzés A fenntartói ellenőrzések rendje az intézményben: Az ellenőrzés az intézményi működést vizsgálja abból a szempontból, hogy az megfelel-e a központi, a helyi és az intézményi normáknak. Az ellenőrzések tulajdonképpeni célja a megelőzés. Az ellenőrzéseket az intézmény munkarendjében tervezhetően, előreláthatóan kell szabályozni. A fenntartó kötelező ellenőrzéseinek körét a törvényi szabályozás határozza meg. Az ellenőrzés, a törvény megfogalmazása alapján, a köznevelési intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési program alapján. Az ellenőrzés területei: szakmai, törvényességi, pénzügyi. A fenntartói ellenőrzések kiemelt területei: Szakmai ellenőrzések; iskolaérettségi eredmények külső mérések neveltségi szint vizsgálata pedagógiai program, annak beválása neveltségi szint óvodai tevékenységek vizsgálata keresztyén nevelés elégedettség mérések a differenciált és integrált nevelés területe gyermekek fejlődésének nyomon követése
a pedagógus továbbképzések adekvátsága intézményi munkatervek, beszámolók, statisztikák, kimutatások, felmérések vizsgálata, intézményi menedzsment emberi erőforrás szülői elégedettség munkarend, munkafegyelem óvodapedagógusok szakmai dokumentumai rendezvények, állami és egyházi ünnepek, hagyományok ápolása Törvényességi ellenőrzések; személyi feltételek: az intézményvezetés szerkezete (alapfeladatok, egyéb alkalmazottak) létszámok, képesítési követelmények személyi anyag (kinevezés, munkaköri leírás, átsorolások stb.) tárgyi feltételek: a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megléte alapító okirat pedagógiai program munkaterv csoporttervek tanügyi dokumentumok, nyilvántartások (törzskönyv, felvételi napló, csoportnaplók, szükséges szakvélemények stb. alapdokumentumok, egyéb szabályzatok megléte a tanügyi dokumentumok jogszerűsége (hatályos és érvényes) nyilvántartások, jegyzőkönyvek (értekezlet, baleseti stb.) normatívák igénylése a pedagógus továbbképzés rendszere (középtávú terv, beiskolázási terv, dokumentálás) irattári terv előírt eszközjegyzék intézményi beszámolók
belső ellenőrzési terv és dokumentumai szabadságolási terv és nyilvántartás statisztikai adatok a gyermekek ügyében hozott döntések, intézkedések dokumentumai a szülőkkel való együttműködés dokumentumai Gazdálkodási ellenőrzések; gazdálkodás hatékonysága és színvonala a költségvetés vizsgálata bevétel-kiadás vizsgálata személyi kiadások dologi kiadások külső szerződések, megbízási szerződések jogszabálynak megfelelő alkalmazása a bérfelhasználás negyedévenkénti ellenőrzése kedvezmények, juttatások, támogatások pénzügyi felhasználása étkeztetés nyilvántartása étkezési díjakhoz kapcsolódó kedvezmények, juttatások, támogatások felhasználása térítési díjak, befizetésének ellenőrzése eszköznyilvántartás anyagnyilvántartás leltározás normatívák felhasználásának utólagos ellenőrzése költségvetés hatékony felhasználása gazdálkodás szabályozottsága mérlegvalódiság belső ellenőrzés szervezettsége, hatékonysága Az ellenőrzések lefolytatása (szabályozás): Az ellenőrzések az ellenőrzési területeken rendelkezésre álló jogszabályok, dokumentumok, belső szabályzatok alapján, azok ellenőrzésével, elemzésével történik. Az ellenőrzésről írásbeli összegzés, jelentés készül. Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatni kell a fenntartó testületét és az intézmény vezetőjét. Az ellenőrzés során tapasztalt esetleges hiányosságok, hibák megszüntetése, korrigálása érdekében intézkedési tervet köteles készíteni az intézmény vezetője. A hiányosságok megszüntetése után utóellenőrzés keretében kell meggyőződni a javítás eredményességéről. Az intézmény értékelésének rendje Az értékelés a köznevelési intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a köznevelési intézmény pedagógiai tevékenységének eredményeivel.
Az értékelés a tényekre épül, alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat. Az értékelés elsődleges célja, hogy ösztönzést adjon a munka további javítására. Az értékelés a problémák és eredmények feltárása mellett mutassa meg a továbbfejlesztés lehetőségét és módját is. Az értékelés bemutatja, hogy az ellenőrzések tapasztalatai alapján az intézmény: működése megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, működése megfelel-e a fenntartó által támasztott követelményeknek, az intézményi alapdokumentumokban, szabályzatokban rögzített céloknak, eljárásrendnek megfelelnek-e az alkalmazott eljárások, a különböző erőforrásokat (munkaerő, ingatlanok, egyéb tárgyi eszközök) gazdaságosan, célszerűen és hatékonyan működteti-e. Az értékelést az végzi, aki az ellenőrzést lefolytatta. Az értékelésben meg kell állapítani az értékelés során tapasztalt hiányosságok felelősének, felelőseinek személyét. Ugyanakkor az értékelést végző nem sértheti meg az emberi méltóságot, és tiszteletben kell tartania a személyiséghez fűződő jogokat. Az értékelésnek tartalmaznia kell a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó javaslatokat, megjelölve a hibák kijavításának határidejét és a felelős személyét. Az értékelést azok előtt kell végezni, illetve azokkal kell megismertetni, akiknek a munkáját vizsgálta az ellenőrzés. Az értékelés során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az intézmény vezetője, illetve érintett munkatársa véleményét, javaslatait kifejthesse. Az értékelést ismertetni kell az ellenőrzés elrendelőjével, valamint a fenntartó az ellenőrzés témájában érintett munkatársával, munkatársaival. Az értékelés területei: - szakmai munka - tanügyigazgatás - pénzügyi Az értékelés indikátorai: Az értékelés indikátorai a fenntartói célkitűzésekhez rendelődnek az értékelések területei szerint. Hatékonyság: - Bemeneti, időközi, kimeneti mutatók mérése és összehasonlító elemzése - Az időközi és kimeneti mérések mutatóinak és a szakfeladatra fordított költségeknek (gyermekek száma, csoportok száma stb.) összevetésével a hatékonyság mértékének megállapítása Eredményesség: - Az alapító okiratban és a pedagógiai programban megfogalmazott célok teljesülésnek vizsgálata (abszolút mutatók)
- Egyéb területeken végzett reprezentatív mérések (pl. életkorhoz kötötten) összevetése a települési vagy megyei/ országos óvodai eredményekkel (relatív mutatók) 8. A nevelési év végén beszámolási kötelezettsége van Az óvodavezetőnek, az óvodapedagógusoknak évente egyszer a dajkáknak A nevelési évzáró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait. Továbbá megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, melyek a feladat pontos meghatározásával, a következő nevelési év éves pedagógiai nevelési tervébe is bekerül. 9. A gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása Az intézmény gyermekvédelmi feladatait az óvoda Pedagógiai Programja rögzíti, mely meghatározza az óvoda gyermekvédelmi rendszerét, a gyermekvédelem célját, feladatait, a tevékenység sikerkritériumait. Az óvoda Házirendje szabályozza a gyermekvédelem rendjét. Az óvoda gyermekvédelmi feladatait a gyermekvédelmi felelős tevékenységén keresztül érvényesíti. A gyermekvédelmi munka megszervezéséért, ellátásáért az óvodavezető felel. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése, a gyermekvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése. 10. Az óvodavezető gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai felvételének biztosítása. A problémák, tünetek felismerése. Szakember, szakszolgálati segítség igénylése. A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése. A támogatások biztosítása, a támogatáshoz jutás segítése. A Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszer szakembereivel való kapcsolat-tartás, együttműködés. A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kísérése.