GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

Hasonló dokumentumok
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

III. A szociológia története

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Tantárgy adatlap A gazdaságszociológia alapjai

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

Oktatásszociológiai kutatások

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Hálózat, kapcsolat, interakció társadalmi tőke és együttműködés

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

A TANTÁRGY ADATLAPJA

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

KONFERENCIA-BESZÁMOLÓ

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Településhálózati kapcsolatrendszerek

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

Oktatói önéletrajz Dr. Lengyel György

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Oktatói önéletrajz Dr. Szántó Zoltán Oszkár

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

A SZOCIOLÓGIA ALAPJAI. 1. előadás: Bevezetés

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

A marketing alapkoncepciói. Dr. Petruska Ildikó

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Gráf-algoritmusok ERŐS / GYENGE KÖTÉSEK

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Szociológia mesterszakos hallgatók számára. 2015/16-os tanév tavaszi záróvizsga

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

Oktatói önéletrajz Dr. Szántó Zoltán Oszkár

A MARKETING SZEREPE A GAZDASÁGBAN A MARKETING FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE MARKETING GYAKORLAT 1.

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

Készítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

Dr. Szalkai Zsuzsanna egyetemi docens Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék tavasz

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

A társadalmi kapcsolatok jellemzői

JOGBÖLCSELET KOLLOKVIUMI VIZSGAKÉRDÉSEK 16. SZE DFK JOGELMÉLETI TANSZÉK

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Átírás:

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készítette: Szántó Zoltán Szakmai felelős: Szántó Zoltán 2010. június

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. 2. hét A klasszikus, a régi és az új gazdaságszociológia Szántó Zoltán

Bevezetés Klasszikus gazdaságszociológia 1890 1920: német hagyomány francia hagyomány Régi gazdaságszociológia 1920 1970/80 USA, európai gyökerekkel Új gazdaságszociológia 1970/80 utáni időszak USA Európa

Klasszikus gazdaságszociológia 1890 1920 Német hagyomány Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (1904 05) Georg Simmel: A pénz filozófiája (1903) Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai (poszthumusz, 1922) Francia hagyomány Émile Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról (1893) Marcel Mauss: Az ajándék (1923 24)

Klasszikus gazdaságszociológia 1890 1920 (folyt.) Max Weber (1864 1920): A klasszikus korszak legfontosabb alakja Önálló gazdaságszociológiát fejlesztett ki, lerakta elméletimódszertani alapjait és történeti-empirikus gazdaságszociológiai kutatásokat végzett Sajátos módon összekapcsolta a közgazdaságtant és a szociológiát A modern kapitalizmus kialakulásának gazdasági és társadalmi előfeltételeit kutatta munkássága során

Klasszikus gazdaságszociológia 1890 1920 (folyt.) Max Weber korai (1903 04 és1910 közötti) álláspontja Sozialwirtschaft szocioökonómia: két diszciplína, a történettudomány és a történeleminterpretáció sajátos kombinációja A szocioökonómia önálló és kettős megismerési céllal rendelkezik: 1. Egyedi történeti események oksági magyarázata. Ez a történettudomány feladata. 2. Egyedi történeti események történelmi és kulturális jelentőségének értelmezése. Ez a történeleminterpretáció feladata. A történeleminterpretáció eszközei az ideáltípusok ( modellek ).

Klasszikus gazdaságszociológia 1890 1920 (folyt.) A törvények és ideáltípusok megalkotása a szocioökonómiának nem célja, hanem eszköze A törvényeket és ideáltípusokat megfogalmazó szociológia nem önálló tudomány, hanem segédtudománya a szocioökonómiának Módszertani-ismeretelméleti instrumentalizmus: a törvény- ill. ideáltipikus fogalmaknak nincs megismerésbeli (kognitív) tartalmuk, pusztán eszközei a megismerésnek Weber innen jutott el a saját megismerési céllal rendelkező, önértékű gazdaságszociológiához, ill. a módszertani-ismeretelméleti realizmushoz (1913 táján)

Klasszikus gazdaságszociológia 1890 1920 (folyt.) Max Weber késői (1913 utáni) álláspontja Ebben az időszakban már nem tartja feladatnak a történeti események történelmi és kulturális jelentőségének értelmezését, hanem csak magyarázatát A gazdaságszociológia megismerési célja: A szociológia típusfogalmakat alkot és a történés általános szabályait keresi. 1913 után tehát a gazdaságszociológia már önálló megismerési céllal rendelkező diszciplína

Klasszikus gazdaságszociológia 1890 1920 (folyt.) A törvények és az ideáltípusok valóságos összefüggésekről informálnak bennünket 1913 után Weber a módszertani ismeretelméleti realizmus talaján áll Az 1903/04 körüli koncepciónak megfelelő metodológia gyakorlati paradigmája. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, míg az 1913 utáninak a Gazdaság és társadalom

Régi gazdaságszociológia 1920 1970/80 USA, európai gyökerekkel Polányi Károly (Karl Polanyi) A nagy átalakulás (1944) A gazdaság mint intézményesített folyamat (1957) Talcott Parsons Economy and Society. A Study in the Integration of Economic and Social Theory (Neil J. Smelserrel, 1956) Neil J.Smelser The Sociology of Economic Life (1963)

Régi gazdaságszociológia 1920 Polányi Károly (1886 1964) 1970/80 (folyt.) A nagy átalakulás: a 19. század közepén Angliában kialakult önszabályozó kapitalizmus társadalmi beágyazottsága megszűnt katasztrofális következmények (pl. válságok, világháborúk, fasizmus) Szubsztantív gazdaságszociológiai megközelítés sajátos institucionalizmus (szeminárium)

Régi gazdaságszociológia 1920 1970/80 (folyt.) T. Parsons (1902 1979) N. J. Smelser (1930 ): strukturalista funkcionalista megközelítés, rendszerszemlélet AGIL-séma A társadalom négy elsődleges funkcionális rendszerproblémája: Adaptation (termelés), Goal- Attainment (célelérés), Integration (integráció), Latent Pattern Mantainance (látens mintafenntartás) A társadalom funkcionális alrendszerei: gazdaság, politika, jog, vallás, család stb. Alrendszerek között input-output kapcsolatok

Új gazdaságszociológia, az 1970/80 utáni időszak Többféle kutatási irányzat Beágyazottság-koncepció Granovetter: relációs és strukturális (szeminárium) Zukin-DiMaggio: kognitív, kulturális és politikai Társadalmi kapcsolatháló elemzés White: piacok Burt: strukturális lyukak

Új gazdaságszociológia, az 1970/80 utáni időszak (folyt.) Szervezetelméleti irányzatok Erőforrás-függőség elmélete Populációs ökológia Új institucionalizmus Kultúrszociológiai irányzatok Zelizer DiMaggio Történeti-összehasonlító irányzatok RDE szociológia Coleman Szocioökonómia Etzioni Bourdieu és az európai gazdaságszociológiai irányzatok

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. 2. hét SZEMINÁRIUM Szociológiai gazdaságkoncepciók: Max Weber, Polányi Károly, Mark Granovetter Szántó Zoltán

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Max Weber, Polányi Károly, Mark Granovetter Irodalom: M.Weber: A közösségek gazdasági kapcsolatai (gazdaság és társadalom) általában (in: GÉSZ, 7 14) Polányi K.: A gazdaság mint intézményesített folyamat (in: GÉSZ, 37 48) M.Granovetter: A gazdasági intézmények társadalmi megformálása (in: GÉSZ, 61 78)

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Max Weber Max Weber: Gazdaság és társadalom, 2/1. kötet (1919 20) Gazdasági közösségek/szervezetek: a szervezeti tagok gazdasági célokat követnek (cselekvésük gazdasági eredményekre irányul) Szükségletkielégítés háztartás Haszonszerzés vállalkozás Gazdálkodó közösségek/szervezetek: a szervezeti tagok nem gazdasági (pl. kulturális, oktatási, vallási, jótékonysági) célokat követnek, de ezek elérése gazdasági eszközöket igényel Gazdaságszabályozó közösségek/szervezetek: a szervezeti tagok célja kialakítani a gazdasági és gazdálkodó szervezetek működésének szabályait (közvetlenül közvetve)

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Max Weber (folyt.) Nyitott és zárt gazdasági kapcsolatok: Kifelé nyitott és kifelé zárt Befelé nyitott és befelé zárt Cselekvés illetve társadalmi cselekvés/kapcsolat ideáltípusai: Célracionális: cél-eszköz-mellékhatás kalkuláción alapul Értékracionális: normakövetés Tradicionális: hagyománykövetés Emocionális: indulatok és érzelmek vezérlik

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Polányi Károly Polányi Károly: A gazdaság mint intézményesített folyamat (1957) Formális és szubsztantív gazdaság: A gazdaság formális (mikroökonómiai) értelmezése: racionális választás/döntés, formális ökonómia (ritkaság), ökonómiai analízis A gazdaság szubsztantív (szociológiai/antropológiai) értelmezése: társadalom és környezete közötti kölcsönhatás intézményesített folyamata, melynek célja a társadalmi szükségletek kielégítése

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Polányi Károly (folyt.) Elhelyezési és elsajátítási mozgások Folyamat: mozgás, dinamika Elhelyezési mozgások: a javak és szolgáltatások fizikai és térbeni megváltozása. Pl. termelés, szállítás Elsajátítási mozgások: a javak és szolgáltatások tulajdonviszonyainak megváltozása. Pl. csere, adásvétel, kereskedelem

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Polányi Károly (folyt.) Kérdés: milyen módon intézményesülnek történetileg a gazdasági folyamatok (mozgások)? Polányi: (négy)három tipikus gazdaságintegrációs forma (Oikosz: önellátó óriásháztartás) Reciprocitás: ajándékcsere Redisztribúció: újraelosztás Árucsere: piac Ezek együtt fordulnak elő, de valamelyik általában meghatározó (domináns)

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Polányi Károly (folyt.) Kérdés: mitől függ, hogy melyik lesz meghatározó (domináns)? Polányi: meghatározott társadalomszerkezeti-intézményi feltételektől Reciprocitás: szimmetrikus, horizontális társadalomszerkezetet tételez fel (pl. rokonsági-nemzetségi kapcsolatok, törzsi viszonyok) Redisztribúció: központokat (centrális pontok), hierarchikus elveken szerveződő társadalmi struktúrát tételez fel (pl. politikai, vallási, katonai elveken szerveződő társadalmak) Árucsere: feltétele az árszabályozó piacok rendszere

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Polányi Károly (folyt.) Árszabályozó piac: a csere arányai egy alkufolyamat során alakulnak ki, mely tükrözi a kereslet-kínálat viszonyait Integratív csere (alkufolyamat eredménye) vs. decizionális csere (a csere arányai előre meghatározottak) Piacok rendszere: javak és szolgáltatások piacát, valamint az un. fiktív áruk (tőke, munka, föld) piacát egyformán az integratív csere uralja

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Polányi Károly (folyt.) Társadalmilag/kulturális beágyazott vs. elkülönölt gazdaságintegrációs formák Reciprocitás és redisztribúció: társadalmilag beágyazott, működése társadalmi kapcsolatoktól és normáktól/értékeketől függ Árucsere: társadalmi kapcsolatoktól elkülönült intézményrendszert (piac) tételez fel, megszűnik a gazdaság felett a társadalmi kontroll (Polányi: A nagy átalakulás, 1944) Kérdés: hogyan fogalmazza újra a modern gazdaságszociológia a gazdaság társadalmi beágyazottságának problematikáját?

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Mark Granovetter Mark Granovetter: Economic Action and Social Structure: The Problem of Embeddedness (1985) A gazdasági viselkedések alulszocializált (közgazdaságtani) és túlszocializált (antropológiai/szociológiai) felfogásának kritikája Alulszocializált gazdasági szereplők: Homo Oeconomicus, racionális, haszonmaximalizáló emberkép társadalomtól elkülönült szereplők Túlszocializált gazdasági szereplők: Homo Sociologicus/Culturalis, érték- és normakövető emberkép társadalomba integrált szereplők Mindkét felfogás egyoldalú következménye: atomizált társadalomkép

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Mark Granovetter (folyt.) A két egyoldalú fölfogás kritikája: Társadalmilag beágyazott gazdasági cselekvők Társadalmilag beágyazott gazdasági intézmények Társadalmilag beágyazott gazdasági eredmények Társadalmilag beágyazott gazdasági szereplők Egyéni gazdasági szereplő személyes kapcsolathálóját erőforrásként használja: társadalmi tőke (pl. privatizáció, vállalkozásindítás, hitelezés, munkahelyszerzés, információszerzés során) A racionális gazdasági szereplő sokrétű személyközi kapcsolathálókba (pl. családi, rokoni, baráti, ismerősi, munkatársi, kommunikációs stb. viszonyokba) ágyazódik

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Mark Granovetter (folyt.) Társadalmilag beágyazott gazdasági intézmények A piaci intézmények működése is személyközi kapcsolathálókba ágyazódik (pl. törzsvásárlók, tartós beszállítói kapcsolatok, gyenge kötések ereje a munkaerőpiacon) Gazdasági szervezetek (pl. vállalatok, gazdaságszabályozó szervezetek) informális szerkezete (pl. szakmai tanácskérés, rokonszenv-ellenszenv, szervezeti tagok közti bizalom, segítségnyújtás) Társadalmilag beágyazott gazdasági eredmények A javak és szolgáltatások, valamint a fiktív áruk árának alakulását is befolyásolhatják a személyközi kapcsolatrendszerek (pl. javak és szolgáltatások áráról folyó alkufolyamatok, bérek nagyságának meghatározása, tőzsdei árfolyamok alakulása)

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Mark Granovetter (folyt.) Relációs és strukturális beágyazottság: Relációs beágyazottság: az egyes gazdasági szereplők személyes kapcsolathálójának (én-hálózatának) hatása a gazdasági jelenségekre (pl. akinek sok az ismerőse (gyenge kötése), nagyobb eséllyel talál magának állást) Strukturális beágyazottság: a gazdasági szereplők alkotta teljes kapcsolatháló szerkezetének hatása a gazdasági jelenségekre (pl. nagy tőzsdei parkett, töredezett és klikkesedő kereskedési hálózat, növekvő árfolyamingadozás kis tőzsdei parkett, homogén és sűrű kereskedési hálózat, csökkenő árfolyamingadozás)

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Mark Granovetter (folyt.) A gazdaság társadalmi beágyazottsága érvényesül Mikroszinten (gazdasági cselekvők) Mezo/Makroszinten (intézmények, eredmények) A gazdaság társadalmi beágyazottságának egyaránt lehetnek Kedvező (pl. csökkennek az információszerzés költségei, nő a bizalom) Kedvezőtlen (pl. a barátok-rokonok elviszik a hasznot, korrupció) hatásai

Szociológiai gazdaságkoncepciók: Max Weber, Polányi Károly, Mark Granovetter Feladatok Hasonlítsa össze Polányi és Granovetter beágyazottság-koncepcióját? Mennyiben tekinthető Granovetter álláspontja Polányi nézeteinek kritikai továbbfejlesztésének? (2. és 3. irodalom) Milyen módon jelennek meg Weber álláspontjának egyes elemei Granovetter koncepciójában? (1. és 3. irodalom)