HR HÍRLEVÉL 2010. Augusztus
MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK Munkaügyi audit Munkaügyi szerviz Munkaügyi tanácsadás Munkaügyi ellenırzésre felkészítı oktatások RECRUITMENT / OUTSOURCING PÉNZÜGY- SZÁMVITEL Szakemberek kiválasztása speciális szakmai teszteléssel Egyedi szakmai, pszichológiai tesztelés Munkaerı-közvetítés Munkaerı-kölcsönzés CAFETERIA SZOLGÁLTATÁSOK Cafeteria tanácsadás Cafeteria bevezetés Cafeteria adminisztráció 1 Augusztusi köszöntı 2010. augusztus 1-tıl jelentısen átalakultak az egyszerősített foglalkoztatás és így az alkalmi munka szabályai is. Jelen hírlevelünkben a témával kapcsolatos esetleges tévhitekre hívjuk fel a figyelmet. A válság enyhülésével ismét felfutni látszik a munkaerı-szükséglet, ezt tapasztaljuk a munkáltatók fokozatos létszámépítési programjain és megkeresésein keresztül. Augusztusi HR hírlevél számunk recruitment rovatában a direkt keresés vagy executive search módszer folyamatát ismertetjük. Az iskolakezdési támogatás a béren kívüli juttatások egy olyan eleme, amelynek felhasználása egy meghatározott idıszakhoz kötött. A támogatás a tanév elsı napját megelızı és követı 60 napon belül használható fel tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására. Aktualitása kapcsán áttekintjük legfontosabb jellemzıit, valamint az augusztus végétıl életbe lépı a családok támogatásáról szóló törvényi változások juttatásra gyakorolt hatását. MUNKAÜGY Jamniczky Andrea HR igazgató, partner Tévhitek az egyszerősített foglalkoztatás új szabályai kapcsán Mint az ismeretes 2010. augusztus 1-tıl jelentısen átalakultak az egyszerősített foglalkoztatás, és így az alkalmi munka szabályai is. Bár a szabályok jelentısen egyszerősödtek a korábbiakhoz képest, tapasztalataink alapján számos tévhit tisztázásra szorul. Most akkor kell jelenléti ív, vagy nem? A 2010. augusztus 1-tıl megváltozott szabályok már nem írnak elı szigorú számadású jelenléti ívet, mint a jogviszonyt keletkeztetı jognyilatkozatot, azonban a foglalkoztató továbbra is köteles a munkavállaló munkaidejével kapcsolatos adatokról olyan munkaidı nyilvántartást vezetni, melybıl a munka kezdı, befejezı idıpontja egyértelmően megállapítható. Vagyis a változás a jogviszony létesítésére vonatkozó jognyilatkozatokra értendı, melyek nem azonosak a munkáltató munkaidı nyilvántartási kötelezettségével. Tévhit, hogy az egyszerősített foglalkoztatás keretében munkát végzıknél nem kell munkaidı nyilvántartás. Az egyszerősített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény tételesen felsorolja azokat a Munka Törvénykönyvbeli jogszabályhelyeket, melyeket az Alkalmi Munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni. A munkaidı nyilvántartás vezetésérıl az Mt. 140/A. -a rendelkezik, mely nem szerepel a kivett jogszabályhelyek között. Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók tekintetében munkaidı nyilvántartás vezetése kötelezı, hiszen ezen nyilvántartás alapján válik ellenırizhetıvé - többek között - a munkaidıvel, pihenıidıvel kapcsolatos rendelkezések munkáltató által történı betartása. BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi tanácsadás HR Hírlevél 2010. Augusztus 2
Írásba kell foglalni a blanketta szerzıdést, vagy nem? Foglalkoztatható-e az alkalmi munkavállaló munkaszüneti napon? Az egyszerősített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek megállapodása alapján a munkáltató által történı bejelentési kötelezettség teljesítésével keletkezik. A törvény mellékletében meghatározott blanketta szerzıdés írásba foglalása fı szabály szerint nem kötelezı! A szerzıdés írásba foglalása kötelezı, ha azt a munkavállaló kifejezetten kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint. Az egyszerősített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti szerzıdés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésıbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni. Kell-e az alkalmi munkavállalónak bérjegyzéket adni? Az Mt. 160. -a kimondja, hogy a munkáltató a munkavállaló részére munkabérérıl köteles olyan elszámolást adni, melybıl a munkavállaló az elszámolás helyességét, az egyes kifizetések és levonások mértékét, jogcímét ellenırizni tudja. Egyszerősített foglalkoztatás esetén a munkaszüneti napon történı foglalkoztatásra az Mt-ben rögzített szabályokat kell alkalmazni. Fı szabály szerint munkaszüneti napon a munkavállaló csak megszakítás nélküli munkarendben, vagy rendeltetése folytán e napon is mőködı munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatható. A 2009. január elsejétıl megváltozott munkajogi szabályok értelmében elrendelhetı a munkaszüneti napon történı munkavégzés akkor is, ha arra információtechnológiai és informatikai eszközzel külföldre történı szolgáltatásnyújtás keretében kerül sor. Az egyszerősített foglalkoztatás kapcsán a tévhitek alapja, hogy - korábban - az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatás esetén a jogszabály a tevékenységtıl függetlenül - lehetıvé tette a foglalkoztatók számára a munkaszüneti napon történı foglalkoztatást, kifejezetten az alkalmi munkavállalói könyvvel történı atipikus foglalkoztatás jellegére tekintettel. Máriás Attila Az egyszerősített foglalkoztatásról szóló törvény az említett Mt-beli kivételek között nem jelzi az írásos bérelszámolások munkáltatói kötelezettségét, vagyis azok kiadása munkajogi szempontból is kötelezı. A törvényben nem szabályozott adózást érintı kérdésekben az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebbıl következıen az egyszerősített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelybıl kitőnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, ugyanakkor nem kell alkalmazni az Art. 46. -nak azon elıírását, hogy a munkáltató az elszámolási évet követı év január 31-ig összesített igazolást ad a magánszemélynek. BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi tanácsadás HR Hírlevél 2010. Augusztus 3
2RECRUITMENT Direkt keresés a megfelelı szakemberért A válság enyhülésével ismét felfutni látszik a munkaerı-szükséglet, ezt tapasztaljuk a munkáltatók fokozatos létszámépítési programjain és megkeresésein keresztül is. Az egyik népszerő módszer a direkt keresés, az executive search, amely Magyarországon a 90-es évek elején kezdett kibontakozni. Ekkortájt alakultak az elsı személyzeti tanácsadó cégek, munkaerıközvetítık, amelyek már új módszerként direkt megkereséssel kutatták fel a potenciális munkavállalókat. A direkt keresés teljes körő piackutatást igényel, melynek általában rövid határidıt szabnak a megbízók. A pozíció fontosságától és a speciális elvárásoktól függ, hogy hogyan kezdünk neki a megfelelı szakember megkeresésének. Ezen pozíciókat nem hirdetik meg, hanem megkeresés és ajánlás útján kerülnek betöltésre. A fejvadász egy úgynevezett head hunt táblázatot készít, amely tartalmazza a megbízó összes konkurensének, illetve a hasonló tevékenységet ellátó vállalatoknak az adatait. A fejvadász piackutató feladata, hogy kiderítse ezeknél a társaságoknál a megbízó szempontjából fontos kulcspozíciókat betöltı munkatársak neveit és elérhetıségeit, hogy a továbbiakban az ajánlással meg lehessen keresni ıket. A legjobb szakemberek elcsábítása egy másik cégtıl nem könnyő feladat, kellı motiváció és biztos munkahely ajánlása esetén gondolkoznak csak el azon, hogy ideje lenne továbblépniük. Legelıször pontosan tudnunk kell, hogy melyek azok az igények, amelyeknek meg kell, hogy feleljen jelöltünk. Munkaköri leírást kell készítenünk, szakmai, valamint személyi elvárásokat kell felállítanunk. BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi tanácsadás HR Hírlevél 2010. Augusztus 4
A keresési stratégiák kiválasztása a legegyszerőbbnek tőnı, ám az egyik legfontosabb lépés, ugyanis egy jó terv megkönnyíti a keresést. A megbízóval elıre egyeztetni kell a határidıket, a vállalási díjat és a garancia feltételeket. Titoktartási megállapodást is kötnek minden esetben, hiszen a jelöltek elıtt teljesen titokban maradnak a megbízó adatai. Ha ezekre sor került, akkor következnek az elsı körös kompetenciákat és szakmai tudást felmérı tanácsadói interjúk, amelyek során az esélyes jelöltek kiválasztásra kerülnek. A tanácsadó a szakmai eredményeket összesíti, értékelést készít, ellenırzi, hogy az önéletrajzokban leírt referenciák helytállóak-e, a jelöltek szakmai kompetenciája valóban megfelel-e az elvárásoknak. A legmegfelelıbb emberek kiválasztását követıen a megbízó cég felé továbbítjuk a szakemberek önéletrajzait és a tanácsadói interjú értékeléseit, melyeket a megbízó mérlegel és az általa kijelöltekkel egy vagy több körös személyes interjút folytat. Ha a megbízó elégedett az általa kiválasztott szakemberrel, akkor kerül sor a szerzıdéskötésre. Ez a folyamat általában 1-2 hónap alatt valósul meg, függıen attól is, hogy mennyire magasak a szakmai elvárások. Amennyiben a munkavállaló nem felel meg a megbízó elvárásainak vagy a munkavállaló felmond, és ezért a munkaviszony az elsı (megállapodás szerinti) 3-12 hónap alatt megszőnik, úgy a tanácsadó újabb toborzási folyamatot folytat le. A vezetıi pozíciók betöltésére Magyarországon különbözı elemzések eredményeként a leghatékonyabb módszernek a fejvadászat számít. Jamniczky Andrea BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi tanácsadás HR Hírlevél 2010. Augusztus 5
3 CAFETERIA Az iskolakezdési támogatással kapcsolatos változások Az 1995. évi CXVII. Személyi jövedelemadó törvény 70 4. bekezdésének f) pontja tartalmazza az iskolakezdési támogatással kapcsolatos szabályokat: (4) f) iskolakezdési támogatásnak minısül az a juttatás, amelyet a (2) bekezdésben említett munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGTállamban ennek megfelelı oktatásban) részt vevı gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév elsı napját megelızı és követı 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetıje nevére szóló, az elızıekben felsorolt javak beszerzésérıl szóló számla ellenértékének az említett idıszakban történı megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülı magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGTállam hasonló jogszabálya alapján családi juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülıje vagy e szülınek vele közös háztartásban élı házastársa. Az iskolakezdési támogatás a gyakorlatban A juttatás kedvezményes 25%-os adózásának egyik feltétele, hogy a kedvezményezett gyermek közoktatásban vegyen részt. A közoktatási törvény értelmében közoktatásban vesz részt a gyermek, ha az általános iskola, a szakmunkásképzı, a szakközépiskola, a gimnázium, valamint az alapfokú mővészetoktatási intézmény tanulója. A juttatás adómentességének másik feltétele, hogy a kedvezményezett gyermeket nevelı szülı, vagyis a munkavállaló családi pótlékra jogosult legyen. Fontos megjegyezni, hogy a juttatásnak nem feltétele a családi pótlék folyósítása, csupán a jogosultság a mérvadó. A juttatás kedvezményes adózású mértéke a mindenkori minimálbér 30%-a (2010-ben 22.050 Ft), azonban egy gyermek után mind a két szülı részesülhet iskolakezdési támogatásban, így akár 44.100 Ft összegő juttatással támogathatjuk munkavállalóinkat. A támogatás kétféle formában történhet: a munkavállaló a munkáltató nevére szóló számlával igazolja a törvényben definiált tankönyvek, eszközök, ruhák vásárlását, vagy az utalványszolgáltató cégek által biztosított vásárlásra jogosító utalvány segítségével használja fel a juttatást. A családok támogatásáról szóló törvény változásai Mivel az iskolakezdési támogatás feltétele a családi pótlékra történı jogosultság is, a családok támogatásáról szóló törvény is a juttatás törvényi hátterét képezi. A 2010. augusztus 31-tıl hatályos jogszabályváltozások a juttatás feltételeit némileg szigorítják. A törvény 8 1. bekezdésének b) pontja szerint: a tankötelezettsége megszőnését követıen közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényő tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti. A jelenleg hatályos jogszabály szerint az a munkavállaló igényelhet iskolakezdési támogatást, akinek a közoktatásban résztvevı gyermeke nem idısebb 23 évesnél. A változások hatálybalépésével ez tehát módosul és eszerint a juttatást már csak 20 éves korú gyermek esetében lehet igénybe venni. BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi tanácsadás HR Hírlevél 2010. Augusztus 6
Kötelezı nyilatkoztatás A családi pótlékra történı jogosultság és a kedvezményezett gyermek közoktatásban történı részvétele mellett a munkáltatónak rendelkeznie kell egy a munkavállaló által aláírt nyilatkozattal, mely szerint a fenti feltételeknek megfelel. A nyilatkozatnak nincsen a törvény által elıírt kötelezı formája, azonban az alapadatokon túl érdemes ebben rögzíteni a kedvezményezett gyermek nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában bármely természetes azonosítószámát pl.: TAJ szám), valamint az igényelt juttatás összegét, továbbá célszerő a közoktatási intézmény által kiadott érvényes iskolalátogatási igazolást is bekérni a munkavállalóktól. Juttatás óvodás gyermek esetén Annak ellenére, hogy az óvodák is a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartoznak, a juttatás elnevezésébıl is adódik, hogy csak iskolás gyermek esetén beszélhetünk 25%-os kedvezményes adózású béren kívüli juttatásról. Abban az esetben azonban, ha óvodás gyermekünk az adóévben kezdi meg iskolai tanulmányait, ezen a jogcímen már adható iskolakezdési támogatás. Nemes János BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi tanácsadás HR Hírlevél 2010. Augusztus 7
Összeállításunk figyelemfelhívó jellegő és nem helyettesíti az ügyletek részletes vizsgálatát, mellyel kapcsolatban keresse tanácsadóinkat! Kiadásért és szerkesztésért felel: Jamniczky Andrea HR igazgató, partner ISSN 2061-5964 BDO Magyarország Tanácsadó Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenı u. 10. Telefon: +36 1 235-30-10 +36 1 235-30-90 Fax: +36 1 266-64-38 E-mail: office@bdo.hu www.bdo.hu www.munkaugyiblog.hu Hírlevelünk a legnagyobb gondossággal készült, mindamellett nem zárhatók ki elírások és más hibák, melyekért nem tudunk felelısséget vállalni. Személyzeti szolgáltatásainkkal kapcsolatos kérdéseivel kérjük keresse közvetlenül irodánkat. Jamniczky Andrea HR igazgató, partner andrea.jamniczky@bdo.hu Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó attila.marias@bdo.hu Nemes János HR menedzser, cafeteria tanácsadó janos.nemes@bdo.hu Zórándy Nóra recruitment tanácsadó nora.zorandy@bdo.hu