Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési



Hasonló dokumentumok
Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Megújuló energia források magyarországi felhasználása

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető helyettes

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

Budapest, november 25.

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

ALTERNATÍV V ENERGIÁK

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

NCST és a NAPENERGIA

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiahordozók szerepe

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Megújuló energia, biomassza hasznosítás

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája március 18.

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

A biomassza rövid története:

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

A fenntartható energetika kérdései

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

Megújuló energiák fejlesztési irányai

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Tartalom Szkeptikus Konferencia

Módszertan és számítások

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK EU elvárások és hazai lehetőségek

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros május 3. 1

Nagyok és kicsik a termelésben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Energiapolitika Magyarországon

Megújuló energiaforrások helyzete az EU-ban és Magyarországon

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

K+F lehet bármi szerepe?

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

Magyarország Energia Jövőképe

szerepe a klímavédelemben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP /C

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Kerekasztal vita a megújuló energiaforrások kiaknázásának hazai helyzetéről (tények, tervek, támogatások, lehetőségek)

Átalakuló energiapiac

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Biomassza az NCST-ben

Átírás:

Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium

Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei Legkisebb költség elve, Gazdaságosság, Energiatakarékosság -hatékonyság, Megújuló energiák környezetvédelem, EU csatlakozás elvárásai

ÜVEGHÁZI GÁZOK JELLEMZŐI ipari forradalmat megelőző CO 2 CH 4 N 2 O CFC-12 koncentráció 280 ppm 700 ppb 275 ppb - koncentráció 1994-ben 358 ppm 1720 ppb 312 ppb 0,27 ppb légköri tartózkodási idő (év) 50-200 12 120 12 relatív üvegház-gáz hatékonyság 1 21 310 9700 változás % 28 150 13

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiahordozókat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelődik, megújul, vagy mód van az adott területről ugyanolyan jellegű és mennyiségű energia kitermelésére.

A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600 1400 Energiafogyasztás (Exajoule/év) 1200 1000 800 600 400 egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kőolaj szén 200 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 Év

Megújuló energia program átvételi kötelezettség előírásával kedvező pályázási lehetőségekkel, támogatási rendszerrel (kamat-, beruházás-, ártámogatás) adó-visszaigénylési lehetőséggel (nyereség-, jövedelemadó stb.), reális átvételi ár meghatározásával tudatformálással, meggyőzéssel.

Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) Fehér Könyv: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3%-os részarányát 2010-re 12%-ra növelni 2003/30 EK Irányelv a bio motorhajtóanyagokról; 2005 ben 2 %, 2010-ben 5,75 % Elvárás Magyarország felé : a jelenlegi 3,6%-os megújuló energiahordozó részarány növelése (hosszú távú energiatakarékossági program) a megújulókkal termelt villamos energia 0,8%-os részarányának 3,6%-ra történő növelése 2233/2004. (IX. 22) Korm. Hat. és 354/2004. (XII. 22.) Kr. alapján

Energiapolitikai jogszabályok 21/1993. (IV. 9.) OGy. hat. az energiapolitika alapelveiről, stratégiai irányokról, 2399/1995. (XII. 12.) korm. hat. az Energiatakarékossági Programról, 1107/1999. (X. 8.) korm.hat. hosszú távú Energiatakarékossági Cselekvési Program, Villamos energiáról szóló 2001.évi CX. törvény, Földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény, 2/2005. (I. 13.) és 9/2005. (I. 21.) GKM rendeletek a kötelező átvételi árakról.

Gazdasági fejlődés és energiafelhasználás Magyarországon 140% 130% 120% Maximális értékek: GDP: 116,1%, 1989-ben Energia: 1356 PJ, 1987-ben Vill. en.: 40,7 TWh, 1989-ben 1980=100% 110% 100% GDP 90% Összenergia 80% 70% 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Villamos energia

Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Regionális Operatív Program

KIOP az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Megújuló energiaforrások növelése -energiatermelés hátterének támogatása(pl. begyujtorendszerek, alapanyag eloállítók stb.) -mezogazdasági és egyéb termelok támogatása -lakossági és egyéb felhasználók támogatása Energiahatékonyság növelés -önkormányzati fejlesztések(intézmények, épületek) -vállalkozások fejlesztései KERET: 2005-2006-ra 4,4 mrdft Benyújtható projektek alsó határa: 125 MFt

Elérhető támogatások 1 (differenciált rendszer) Megújuló energiáknál maximális támogatás önkormányzatok, intézmények beruházásainál: -biomassza:50% -geotermia:40% -napkollektoros rendszerek:40% -széleromuvek:25% -fotovillamos berendezések:60% FELSO HATÁR: max. 300MFt

Elérhető támogatások 2 (differenciált rendszer) Megújuló energiáknál maximális támogatás vállalkozások beruházásainál: -biomassza:40% -geotermia:30% -napkollektoros rendszerek:30% -széleromuvek:20% -fotovillamos berendezések:30% -kisteljesítményu vízeromuvek: 20% FELSO HATÁR: max. 300MFt

Elérhető támogatások 3 (differenciált rendszer) Energiahatékonyság növelésénél maximális támogatás: -önkormányzati energiatakarékossági beruházások:40% -vállalkozások: 30 % FELSO KORLÁT. Max. 300 MFt

Primer energia felhasználás 2002-2003. Az energiaforrások megoszlása 100% 90% 12,8% 12,8% Szén 80% 70% 30,7% 30,3% Olaj 60% 50% Gáz 40% 30% 20% 10% 0% 39,4% 42,1% 14,1% 11,9% 3,0% 2002 2003 2,9% Villamos energia Egyéb Forrás: Energia Központ Kht.

Villamos energia adatok 2001 2002 2003 1.Összes felhasználás /TWh/ 39,59 40,41 41,08 2.Bruttó fogyasztás /TWh/ 36,87 37,73 38,32 3.Nettó fogyasztás /TWh/ 32,20 33,33 34,08 4.Import /TWh/ 3,17 4,26 6,94 5.Megújulból termelt /GWh/ 194,60 206,30 302,00 6. Megújuló/nettó /%/ 0,60 0,62 0,88 7. Megújuló/bruttó /%/ 0,53 0,55 0,79 Forrás: MAVIR, GKM

A 2001/77/EK Irányelv alapján kötelező megújuló villamos energia termelés Magyarországnak 3,6 %-os arányt kell elérni a 2010. évi bruttó villamos energia fogyasztáshoz viszonyítva, ami ~1600 GWh. Rendelkezésre álló megújuló források: napenergia szélenergia vízenergia geotermia biomassza

Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 70 60 50 40 30 20 10 0 50 3,2 4 0,01 58 36 31 7,2 5 0,02 0,7 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított En.növény term. Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia

Megújuló energia felhasználások 2003. Megújuló energia fajta Villamosenergia-termelés Hőhasznosítás GWh TJ/év TJ/év Víz energia 171 616 Szél energia 3,6 13 Geotermia 3600 Napkollektor 76 Fotovillamos 0,07 0,25 Tűzifa 23000 Egyéb szilárd tüzelő 109 257,4 1525 Szennyvíz tisztítási gáz 18,4 66,0 47 Hőszivattyú 46 Egyéb növényi hull 7843 Hulladék égetés 67 241,00 1271 Összesen 38526 TJ/év

Megújuló energiaforrások egymás közötti felhasználási aránya Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,6 %-kal részesednek az ország összes energia felhasználásából ennek: 85,0 % tűzifa és egyéb biomassza 10,0 % geotermia 3,2 % megújulóból termelt villamos energia 0,5 % biogáz és kommunális hulladék égetés 0,2 % napenergia 1,1 % egyéb

Átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi ára 2/2005. (I.13.) és a 9/2005. (I.21.) GKM rendeletek A megújuló energiaforrások által termelt energia átvételi árai: villamos Csúcsidőszak 28,74 Ft/kWh Völgyidőszak 16,51 Ft/kWh Mélyvölgy időszak 9,38 Ft/kWh Átlagos napi átvételi ár 20,20 Ft/kWh Éves átvételi átlagár 18,76 Ft/kWh /2005-ben ünnepnap és hétvége 115 nap/

Megújulóból termelt villamos energia 2003-ban GWh Részarány % Vízerőműben termelt 171,0 0,57 Biogázból termelt 18,4 0,06 Szélerőművi termelés 3,6 0,01 Biomassza vill. en. termelése 109,0 0,36 Összes megújulóból termelt 302,0 0,91/0,79 Összes hazai áramtermelés 33.047 GWh Bruttó fogyasztás 38.320 GWh

Megújuló alapú villamos energia termelés (2004. Előzetes) GWh Részarány btto/meg. (%) Vízerőművi termelés 202,000 0,498 Biogáz alapú termelés 20,500 0,050 Szélerőművi termelés 5,500 0,013 Biomassza vill. en. termelése 655,000 1,614 Összes megújulóból termelt 871,000 2,145 Hazai áramtermelés Btto. fogyasztás ~ 33.130 GWh ~ 40.600 GWh

2005-re várható megújuló alapú villamos energia termelés GWh Részarány % Vízerőművi termelés 180,0 0,53 Biogáz alapú termelés 21,0 0,06 Szélerőművi termelés 6,1 0,02 Biomassza vill. en. termelése 840,0 2,47 Összes megújulóból termelt 1047,1 3,08/2,55 Várható hazai áramtermelés 34.000 GWh Várható btto fogyasztás 41.000 GWh

Megújulóból megvalósult beruházások Szigetvár 2 MW távfűtés biomassza 2200 t/év 23 TJ Mátészalka 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 62 TJ Körmend 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 63 TJ Szombathely 7 MW távfűtés biomassza 8000 t/év 92 TJ Papkeszi 5 MW ipari hő biomassza 10000 t/év 120 TJ Nyírbátor 1,6 MW hő- és villamos energia termelés biogáz 7,5 GWh Mosonszolnok 2 db 600 kw szélturbina ~ 2,0 GWh Mosonmagyaróvár 2db 600 kw szélturbina ~ 2,0 GWh

Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból Hő- és villamos energia termelés biomassza alapon Balassagyarmat 2 MW 16 GWh 12000 t/év 140 TJ Szentendre 9 MW + 1,4 MW 8 GWh 20000 t/év 220 TJ Erőművi áramtermelés Ajkai erőmű biomassza 25 MW 193 et/év 2,6 PJ 202 GWh AES erőmű biomassza 30 MW 200 et/év 3,4 PJ 247 GWh AES erőmű Tiszapalkonya szén + biomassza 77 GWh Pécsi erőmű biomassza 49,9 MW 380 et/év 4,6 PJ 360 GWh Szélturbina farmok 10-20 MW 18-30 GWh/év A környezetvédelmi hatóság eddig többszáz torony építésére adott elvi létesítési engedélyt az ország területére.

Távhőszolgáltatásra megvalósult biomassza beruházások Tata 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 62 TJ Szigetvár 2 MW távfűtés biomassza 2200 t/év 23 TJ Mátészalka 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 62 TJ Körmend 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 62 TJ Szombathely 7 MW távfűtés biomassza 8000 t/év 92 TJ Szentendre 9MW+1,4 MW v létesítmény- és távfűtés biomassza 20.000t/év; 8GWh 220 TJ Papkeszi 5 MW ipari hő biomassza 10000 t/év 120 TJ Összes tüzelőanyag igény 60.000 t/év 641 TJ

Biomassza alapú villamos energia 1000 GWh erejéig viszonylag nagyobb nehézségek, különösen magas költségvetési támogatások nélkül teljesítheto. A három eromu 2005-re tervezett faalapú villamos energia termelési értéke ~840 GWh és ezt egészíti ki a többi (víz, szél, biogáz) alapon történo termelés. A további elvárás, mintegy 600 GWh teljesíthetosége azonban könnyen teljesítheto lehetoségeken túl mutat. Ezen igény teljesítéshez szükséges villamos energia termelo kapacitás (pár darab max. 20 MW-os blokk) kiépítése, nem lenne olyan gond, mint a hozzávaló tüzeloanyag biztosítása.

600 GWh előállításához a növekmény forrás lehetőségek szélenergia ~25 MW 42 GWh vízenergia 9 MW 54 GWh geotermia2-5 MW 12-30 GWh Fennmaradó rész megtermelhető: az EU által előírt hulladék kezelésből származó anyag hasznosításából (égetés, pirolízis, magas hőmérsékletű gázosítás) biomasszából. -

Új biomassza forrás lehetőségek fás szárú energetikai növénytermesztés, erdőtisztítás kis- és középvállalkozói alapon, erdőtisztítás közmunka alapon, öregfa gyűjtés megszervezése, nád hasznosítás, egynyári és évelős növények termesztése, biogáz termelés - szennyvíz tisztítói, - állattartási, - szilárd hulladéklerakói.

Feladatok El kellene indítani a mezogazdasági területekre telepítheto fás és lágyszárú energia növények telepítésével együtt a kis- és középvállalkozási, és/vagy közmunka alapon muködo erdo-, út menti és elhagyott, gondozatlan területek tisztítási munkálatait, valamint az úgynevezett öregfa begyujtési programot. Jelentos elorelépési lehetoség lenne a hulladék gazdálkodás területén, a hulladék EU eloírások szerinti válogatott kezelése és különbözo technológiákkal (pirolízis, égetés, gázosítás) való hasznosítása, valamint a szennyvízkezelés és hígtrágya biogáz-termelésen alapuló ártalmatlanítása.

Bio motorhajtóanyag tervek Magyarországon 2003/30/EK Irányelv alapján Bio-motorhajtóanyagok: 2233/2004 (IX. 22.) korm. hat. 2005-re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogy érje 0,4-0,6%-ot; 2010. december 31-ig a jövedéki adó visszatérítés érvényben marad; 2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bio-üzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogy érje a 2%-ot; Meg kell vizsgálni az elhasznált étolaj-hulladékok biodízel gyártásra történo felhasználásának, a bioetanol közvetlen motorbenzinbe keverésének, valamint egyéb megújuló üzemanyagok felhasználásának általános összehasonlító gazdasági, technikai, környezetvédelmi, vonatkozásait.

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Bohoczky Ferenc vezető főtanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium www.gkm.hu