Étrendtervező dietetikai tanácsadó szoftver fejlesztése mesterséges intelligenciával Doktori értekezés tézisei Mák Erzsébet SEMMELWEIS EGYETEM Patológiai Doktori Iskola Témavezető: Dr. Szabolcs István, tanszékvezető egyetemi tanár, akadémiai doktor Hivatalos bírálók: Elnök: Dr. Blázovics Anna, igazgató, PhD. DSc. Külső tagok: Dr. Fogarasi András, osztályvezető főorvos, PhD. med.habil. Dr. Szilvás Ágnes, osztályvezető főorvos, PhD. Belső tagok: Dr. Sótonyi Péter, egyetemi docens, PhD. Balogh Zoltán, főiskolai docens, tanszékvezető, PhD. Szigorlati bizottság: Elnök: Dr. Tamás Gyula, ny. egyetemi tanár, CSc. Külső tag: Dr. Pap Ákos, egyetemi tanár, PhD. Belső tag: Dr. Végh Mihály, főiskolai tanár, PhD. Budapest 2010
Bevezetés Tudományos munkám előzményeként feltétlenül meg kell említeni, a Veszprémi Egyetem Információs Rendszerek Tanszékének korábbi munkáját, amellyel kifejezetten a kardiológiai betegeknek szóló, étrendi ajánlásra kifejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló szoftvert hozott létre, de ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A generált étlapok a numerikus paramétereket viszonylag megbízható módon tervezték, de maga az öt napos étlap nem felelt meg a józanész szabályainak sem az étkezések, sem a napok szintjén. Problémát jelentett a változatossági igények kielégítése is, sőt a józanész szabályainak teljesen ellentmondó ajánlások is készültek. Így az ottani fejlesztők megkeresésére kezdtem el foglalkozni az adott témával. Nyilvánvaló volt a fejlesztők magas szintű szakma tudása, hiszen az egyetem professzora, docensei, PhD hallgatói dolgoztak a szoftveren, akik már többször bizonyítottak más tudományterületek szakértői rendszerének kidolgozásával. Ebből adódóan merült fel a gondolat, hogy a hiba oka a dietetikai tudás informatikailag alkalmazható leírásának hiánya, vagy pontatlansága. Célkitűzések 1. Dietetikusként szerettem volna, ha nem csak a kardiológiai betegeknek szólna a tanácsadási lehetőség, hanem az egyéb un. civilizációs betegek is igény esetén használhatnák a rendszert. Ezért egyik célom volt előzetes igényfelmérés végzése a majdani szoftver használatáról a Magyarországra legjellemzőbb, táplálkozással is befolyásolható nem fertőző krónikus betegek, minta a kardiológiai, az obez, a diabéteszes, az onkológiai, az allergiás és a coeliákiás paciensek között. Igyekeztem feltárni a fejlesztett program célközönségének igényeit, az igénybevételi forma, az információ mélysége, a fizetési hajlandóság, a hitelesség garanciája, az időráfordítás vetületében. 2. Mesterséges intelligenciával működő étrendtervező dietetikai tanácsadó szoftver fejlesztése, amely figyelembe veszi az egyéni felhasználó igényét, a korszerű dietetikai irányelveket, és mindezek mellett a kimeneti étlap a józanész szabályainak megfelelő menüket tartalmaz. Ezekhez közvetlenül célom volt: a. Dietetikai ontológia kifejlesztése b. Harmonizálási szabályok informatikailag értelmezhető kidolgozása c. Érzékszervi tulajdonságok informatikailag értelmezhető leírása
Hipotézisek a szoftver használati igényről 1. Feltételeztem, hogy a megkérdezett betegek legnagyobb százalékban az interneten keresztüli formát, a legrészletesebb információt, ingyenes formában, közepesen hosszú kitöltési idő mellett, minimális várakozási idővel szeretnék igénybe venni. 2. A nemi hovatartozás nem befolyásolja szignifikánsan a szoftver használatának igényét. 3. Az életkor szignifikánsan befolyásolja a szoftver használat igényét. 4. A munkavégzés típusa szignifikánsan nem befolyásolja a szoftver használat igényét. 5. Betegségcsoportok között szignifikáns különbség mutatkozik a szoftver használat igényében. 6. A választott felhasználási forma között különbség mutatkozik a szoftver használat egyes igényeiben. Módszerek Igényfelmérés módszere Keresztmetszeti kérdőíves felmérést végeztem a 2006-2009 év adott időpontjaiban a nem fertőző krónikus betegek körében, a pacienseket ellátó szakrendelőkben. A vizsgált populáció a nem fertőző krónikus betegségben szenvedők köre. A mintavételi eljárást azonban pontos adatok és listák hiányában nem tudtam reprezentatív módon lefolytatni, ezért a kapott eredményeket csak tájékoztató jellegűnek lehet tekinteni. A vizsgálatnál beválasztási kritérium volt, hogy adott személy jelenjen meg a szakrendelőben, és töltse be a 18. életévét. A vizsgált személyt ahhoz a betegséghez soroltam, amelyik szakrendelésen kitöltötte a kérdőívet, mivel abban a pillanatban ez az állapota késztette őt az egészségügyi rendszer felkeresésére. A vizsgálatból kizártuk a frissen diagnosztizált betegeket. Ennek oka, hogy az első sokk reakció nagy befolyással lehet a válaszadásra. Étrendtervező dietetikai tanácsadó szoftver fejlesztésére használt módszerek 1. A nem fertőző krónikus betegségekre vonatkozó hazai ajánlások felkutatása, és elemzése.
2. A dietetikai tárgykörének tudásbázisát Protege ontológia-szerkesztő programmal új szempontrendszerek alapján fejleszteni. 3. Az eddigi dietetikai rendszerek közül a MenuGene program generált étlapjainak elemzése annak érdekében, hogy pontosan fel tudjam tárni a problémák dietetikai okait és gyakorlati megoldást találjak kezelésükre. 4. A szakértői rendszerhez adaptálható input felületet orvos-dietetikai anamnézislap tervezéséhez a gyakorlatban már elterjedt, validált táplálkozási szokások vizsgálati módszereinek elemzése. 5. Az irodalomban megtalálható étlaptervezési harmonizálási szabályainak elemzése, a hiányok feltárása. 6. Az irodalomban megtalálható érzékszervi tulajdonságok elemzése, a hiányok feltárása. Eredmények Igényfelmérés eredményei A vizsgálatok megerősítették, hogy a nemi hovatartozás nem befolyásolja szignifikánsan a szoftver használatának igényét. A statisztikai vizsgálat eredményei nem igazolták, hogy az életkor szignifikánsan befolyásolja a szoftver használat igényét. Az életkor szignifikánsan befolyásolja a választott formát és a várakozási időt. A munkavégzés típusa szignifikánsan nem befolyásolja a szoftver használat igényét. Betegségcsoportok között szignifikáns különbség mutatkozik a szoftver használat igényében a használati forma, az információ mélységi igénye, a hitelesség biztosítása, és az eredmény kézhezvételére szánt idők esetében is. A választott felhasználási forma között nem mutatkozik szignifikáns különbség a szoftver használat igényeiben. Étrendtervező dietetikai tanácsadó szoftver fejlesztésére Nyersanyag adatbázis az USDA Nemzeti Tápérték Adatbázis alapján hoztuk létre a jelenleg 190 összetevő megadására képes, 7454 alapanyagot tartalmazó hazai legnagyobb adatbázist magyar és angol nyelven elérhető formában, amely nagy részéhez képi illusztráció is tartozik. Recept adatbázis alapjául a főiskolai tankönyvek ismereteit használtuk. Az ontológiafejlesztésnél a fogalmak részletes leírásával reprodukáltuk a tankönyvek tartalmának jelentős részét. A fogalmak vizsgálatánál nem azok hierarchiában elfoglalt helyét vettük
alapul amit az emberi logika a szokásjog alapján már jól kezel -, hanem azokra a szükséges és elégséges feltételekre, amik szerint eldönthető, hogy egy adott dolog a fogalom körébe tartozik vagy sem. Első lépésként meg kellett találni azt a legáltalánosabb építőelemet, amely az összes csoportosítási szempont közös alapja lehet. Ezt komponens néven definiáltuk. A komponens fogalma az étel fogalmával partitív viszonyban áll: benne van, része annak. Ezt figyelembe véve, egyszerűbbé vált az ételek tulajdonságainak rendszerezése, lehetővé válik eldönteni, hogy egy alapanyag, vagy technológiai művelet helyettesíthető-e egy másikkal, és végső soron a komponensek száma, és hierarchiában elfoglalt helye eldöntheti a recept nehézségi fokát is. Technológiai műveleteket is új szemlélettel kellett feldolgozni, és rendszerezni. Az eddigi időbeni sorrendiség nem alkalmas az ontológiai rendszerbe foglalásra. Használhatóbbnak találtuk technológiai műveleteket olyan módon rendezni, hogy milyen hatással lehetnek az étel különféle igényekhez illeszthető tulajdonságaira. Elsőként meg határoztuk az igényeket és ehhez illesztettük az ismert technológiai műveleteket. Itt abba a problémába ütköztünk, hogy szinte végtelen azon lehetőségek száma, ami alapján meg lehet határozni egy műveletet. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a különféle műveleteket csak koncepciók formájában érdemes megadni, és ha az ontológia tartalmazza az adott igények kielégítésére szolgáló nyersanyag fajtáit, valamint ismeri a mennyiségi egységeket, akkor a genetikus algoritmusnak képesnek kell lennie arra, hogy konkrét példányokat generáljon ezekből az adatokból. Harmonizálási szabályok fogalmán azokat a tételeket értjük, amelyekkel egy étlap az ízlésnek és logika követelményeinek is megfelel. Ezek a szabályok étkezésen belül ételekre, egymást követő főétkezésekre, egymás utáni napokra és 1 hét, 10 vagy 30 nap összességében alkalmazandók. Először megfogalmaztunk néhány általános irányelvet az érzékszervi tulajdonságokra, a technológiai műveletekre, a komponensek előfordulási gyakoriságára (lóugrás szabály), az ízlésre, és hagyományokra, amit a hierarchia alapján valamint a relációkkal a rendszer értelmezni tud. Érzékszervi tulajdonságok pontos és részletes leírásával az ételek étlapra tervezhetőségének ésszerűségét határoztuk meg. Erre nézve egy teljesen új rendszert, az organoleptikai index rendszerét dolgoztuk ki, amely pontszámok rendszerén keresztül, a fitnesz függvény alkalmazásával választja ki az alkalmas egyedeket az étlapra történő beillesztéshez. A szakértői rendszer bementi oldalaként kidolgoztunk egy speciális táplálkozási anamnézis lapot és egy táplálkozási napló felületet, amelyet a felhasználók annak mértékében tölthetnek ki, hogy milyen információs igényszinten szeretnék használni a szoftvert.
Következtetések Olyan szakértői tanácsadó rendszer lett kifejlesztve, amely példanélküli pontossággal veszi figyelembe az egyéni felhasználó igényét, a korszerű dietetikai irányelveket étrendtervezéskor, és mindezek mellett a kimeneti étlap a józanész szabályainak megfelelő menüket tartalmaz. A generált tesztétlapok alapján lényegesen jobb étlapok születtek, mint az eddigi hagyományos rendszerezési elveket felhasználó tanácsadó programok esetében. Ennek oka a kifejlesztett technológiai és recept koncepciókat tartalmazó dietetikai ontológia, valamint a harmonizálási szabályok és érzékszervi tulajdonságok genetikus algoritmusokkal is értelmezhető leírása. Valamint a hazai piacon a legnagyobb elemszámú és legrészletesebb energia és tápanyag értékeket tartalmazó alapanyag-adatbázis létrehozása, amely az algoritmusok lehetőségével szinte végtelen számú receptet tud generálni, pusztán a recept koncepciók alapján. Az étel kiszabások koncepcionális megfogalmazását az tette lehetővé, hogy bevezettük a komponens fogalmát amellyel megoldódott az ételek tulajdonságainak rendszerezése, a technológiai műveletek egymással való helyettesítése, valamint a receptek nehézségi fokának eldöntése. Az előzetesen végzett igényfelmérés eredménye rávilágított arra a tényre, hogy az egyes betegségcsoportok, és életkorok tekintetében van a legnagyobb különbség a szoftver használati-igény formájában. A felhasználók elégedettsége érdekében célszerű több szintű bemeneti és kimeneti oldal megalkotása a tanácsadó rendszer esetében. Mindezeket a rendszerezési elveket, és kapott eredményeket felhasználva adott a lehetőség egyéb diszciplínák mint amilyen például a sporttudomány szakértői rendszerének kifejlesztésére. Új tudományosan hasznosítható eredmények 1. Komponens fogalmának bevezetése: definiáltuk azt a legkisebb egységet, amely az összes receptnél az ételcsoportosítási szempont közös alapja lett. 2. Technológiai koncepció fogalma: A technológiai koncepción azt értjük, hogy a művelet végrehajtásához nem adjuk meg a pontos alapanyagok listáját, csak a csoportjait, esetleg alcsoportjait. Így az algoritmus az igényekhez legjobban
alkalmazkodó változattal fogja javasolni az étel elkészítését, és önállóan generál az egyedi recept-példányokat. 3. Technológiai műveletek ontológiája: Új szempontrendszer szerint hierarchizáltuk a technológiai csoportokat. A meglévő sorrendiség helyett a speciális igényekhez való alkalmasságuk tekintetében vettük őket számításba. 4. Ételcsoportok ontológiája: Az új csoportosítási rendszer az étel adott tulajdonságainak meglétét tekinti a hierarchizálás alapjának, az eddigi funkció, technológia, alapanyag, hagyományok, stb. helyett. 5. Harmonizálási szabályok: Megtörtént szabályrendszer informatikailag feldolgozható definiálása étkezésen belül ételekre, egymást követő főétkezésekre, egymás utáni napokra és 1 hét, 10 vagy 30 nap összességében. 6. Organoleptikai index: A nyersanyagok, ételek, a technológiai műveletek hatása is érzékszervi tulajdonságok adott szempontjai alapján kap egy számított átlag értéket, amelyet fitness függvény alapján ítél a program jónak vagy rossznak, és ez alapján illeszti be vagy veti el a generált menübe. 7. Elsőként történt felmérés a tervezett szoftver felhasználói igényeinek előzetes megismerésére a nem fertőző krónikus betegek körében. Mivel bizonyos betegségek a népességet más-más mértékben érintik, ezért tudományos szempontból érdekesnek bizonyult, hogy szignifikánsan eltérő igényekkel rendelkezik egy adott betegségben szenvedő a másik betegségcsoport valamelyikében szenvedőhöz képest. Tehát az ellátás területén különböző technikával kell megközelíteni, a betegeket, hogy az elégedettségüket elnyerjük. Összefoglalás A mesterséges intelligenciával működő dietetikai tanácsadó rendszer több tudományág területének ötvözésével jött létre. Célunk egy olyan szakértői tanácsadó rendszer kifejlesztése volt, amely példanélküli pontossággal veszi figyelembe az egyéni felhasználó igényét, a korszerű dietetikai irányelveket, és mindezek mellett a kimeneti étlap a józanész szabályainak megfelelő menüket tartalmaz. A dietetikai szakmai tudás eddigi rendszerének hiányosságait az étlaptervezés lehetséges szempontjainak új értelmezésével, a nyersanyag adatbázis bővítésével, a recept adatbázis részbeni automatizálásával, a technológiai műveletek
koncepcionális értelmezésével, a harmonizálási szabályok megfogalmazásával és rendszerbe foglalásával kívántuk megoldani. Ehhez új fogalmakat és rendszerezési módszereket fejlesztettünk ki: komponens fogalma, lóugrás szabály, organoleptikai index, technológiai koncepció. Mindezek megvalósítása, és használhatósága érdekében új informatikai módszerek kifejlesztése történt meg, a szükségleteknek megfelelően. Ezen felül, piaci igényeket is kielégítő szoftvert akartunk létrehozni, amelyet a felhasználók nagy elégedettséggel alkalmaznak. Ennek érdekében elsőként végeztünk igényfelmérést a nem fertőző krónikus betegek között, és ez alapján, illetve ezt figyelembe véve dolgoztuk ki szakértői rendszerünket, amelyek ellátnák tanáccsal a pacienseket, laikus felhasználókat orvosok, ápolók, stb. - és támogatnák a dietetikus szakemberek munkáját. Hipotéziseinket a nem, az életkor, a betegségcsoport, és a használati forma szerint elemeztük 6 pontban (használati forma, információ mélységi igénye, fizetési hajlandóság mértéke, hitelesség garanciájának fóruma, anamnézis kitöltésére szánt idő, válasz kézhezvételére szánt várakozási idő). Összefoglalva elmondható, hogy a nem, az életkor és a választott használati forma (Web, CD, Szakdolgozón keresztül) nem befolyásolja szignifikánsan a tanácsadó rendszer használatát. Ezzel szemben a munkavégzés típusa és főleg a szenvedett betegség fajtája jelentős befolyással bír a felhasználás tekintetében.
Értekezéssel kapcsolatos közlemények Cikkek: 1. Mák E.: A szívbeteg gyermekek étkeztetése? Élelmezésvezetők Lapja 1998. II. évf. 5. sz. 19. 2. Mák Erzsébet: Cukorbetegek cukra Élelmezésvezetők Lapja 1999. III. évf. 4. sz. 19. 3. Mák E: Időskorban kicsit másképpen?! Élelmezésvezetők Lapja 1999. III. évf. 5. sz. 19-20. 4. Mák E.: Ételkészítés daganatos betegeknek Élelmezésvezetők Lapja 2000. IV.. évf. 11. sz. 28. 5. Mák, E. /Semmelweis Egyetem Eü. Fk. Dietetika Tanszék/ (2001): Sporttáplálkozás, Élelmezésvezetők Lapja, V/4. 27-30. 6. Szalai M., Mák E., Réti A., Szigeti J., Farkas L., Varga L.: Védőgázos csomagolású marinádozott csirkehús vizsgálata, különös tekintettel az érzékszervi tulajdonságokra, Acta Agronomica Óváriensis 2003. 45.1. 69-76. 7. Henter, I.; Mák, E.: Egy felmérés tanulságai, Új Diéta, 2003/II. 13-14. 8. Henter, I.; Mák, E.: Egy felmérés tanulságai, Új Diéta, 2003/III. 14-15. 9. Karamánné Pakai A., Mák E., Németh K., Dér A., M. Szögedi I.: A táplálkozás és a szűrővizsgálatok jelentősége a nőgyógyászati daganatok megelőzésében, Új Diéta, 2008/2 4-5. 10. Karamánné Pakai A., Németh K., Fekete J., Mészáros L., Dér A., Ramona D., S. Ponyókay, Mák E., Bujtor A., Domján P., Balázs P.: A méhnyakrák-szűrés eredményességét befolyásoló tényezők egy felmérés tükrében; NŐVÉR 2008/21. 2. 3-9. 11. Karamánné Pakai A., Mák E., Németh K., Dér A., M. Szögedi I.: A táplálkozás és a szűrővizsgálatok jelentősége a nőgyógyászati daganatok megelőzésében, Új Diéta, 2008/2 4-5. 12. Mák E., Gaál B., Vassányi I., Karamánné Pakai A., Szabolcs I.: Egészségügyi szoftverek mesterséges intelligenciával étrendtervező szoftve; Magyar Orvos XVI. 2008.11. 36-38. 13. Karamánné Pakai A., Németh K., Dér A., Mák E., Mészáros L., Lampek K., Oláh A., Balázs P., Investigating the reasons why hungarian women avoid organized screening for cervical cancer. Buletting of Medical Sciences, 2008. 81. (4) 271-275.
14. Mák E., Veresné Bálint M., Pálfi E., Németh I-né, Lichthammer A., Gaál B., Karamánné P. A., Szabolcs I.: Improving the quality of life of the population through the Internet by surveying demand for the use of diet planning software, New Medicine 2010 Befogadó nyilatkozat mellékelve 15. Mák E, Gaál B., Vassanyi I., Pintér B., Németh I-né, Kozmann Gy.: Interneten keresztüli és manuálisan felvett táplálkozási napló komplexitásának összehasonlító elemzése, Lecture Notes in Computer Science 2010 - Befogadó nyilatkozat folyamatban 16. Mák E., Tóth T., Karamánné P., Fehér F-né.: Az ételcsoportosítás új rendszere, Új Diéta 2010 befogadó nyilatkozat mellékelve Könyv, könyvrészlet: 1. Bencsik, K.; Mák, E.: Hogy fel ne menjen a pumpa A magasvérnyomásról, Focus Vitalis Kiadó, Budapest, 2003. 2. Mák, E.; Neducza, J.: Fitnes-diéta, Focus Vitalis Kiadó, Budapest, 2003. 3. Bencsik, K.; Fehér, F-né.; Horváth, G; Mák, E.; Varga, Zs.: Mit? Mivel? Hogyan? Ételkészítési technológia és kolloidika (szerk: Bencsik K.), főiskolai jegyzet Semmelweis Egyetem Eü. Fk. Budapest 2003. 4. Bencsik, K.; Fehér, F-né.; Mák, E.: Közétkeztetési szakácskönyv, főiskolai jegyzet, Semmelweis Egyetem Eü. Fk. Budapest 2004. 5. Veresné Bálint M (szerk): Gyakorlati dietetika 1/3 fejezet, 33-42o.: Mák, E.: A diétás étlaptervezés módszere, szempontjai, Semmelweis Egyetem Eü. Fk. Budapest 2004. Előadások: 1. Gaál B., Vassanyi I., Mák E., Kozmann Gy.: Életmód- és táplálkozás tanácsadó szakértői rendszer bemutatása, 324. Tudományos Kollokvium az MTA Élelm. Tud. Komplex Bizottsága, a Központi Élelm.-tud. Kutatóint, és a Magyar Élelmezésipari Tud Egy. rendezvénye, 2006. április 27. 2. Mák E., Gaál B., és mtsi: Életmód- és táplálkozás tanácsadó szakértői rendszer, Magyar Táplálkozástudományi Társaság Vándorgyűlése, Keszthely, 2006. október 5-7. 3. Mák E., Gaál B.: Intelligens étlaptervezési szoftver, Magyar Tudomány Napja, Budapest, 2006. nov. 8.
4. B Gaál (1), I. Vassányi (1), Gy Kozmann (1), E. Mák (2), I. Szabolcs (2) : Expert System for Lifestyle and Nutrition Counseling - Életmód és táplálkozás-tanácsadó szakértői rendszer (1 Pannon Egyetem, Információs Rendszerek Tanszék, 2 University of Pannonia, Dept of Information Systems Hungary, 2 Semmelweis Egyetem, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék Semmelweis University, Dept. of Dietetics and Nutrition Sciences Hungary) BEST for Health - Bio-Economy Sustainable Technology for Health BEST 2006 Sustainable development and Innovation Technologies,- Information- Telecommunication Technologies-for Bio-Economy, Bio-medicine and Health Fenntartható Fejlődés és Innovációs Technológiák különös tekintettel az Információs és Telekommunikációs technológiákra, amelyek a biogazdaságot, a bio-medicinát és egyészségügyet támogatják Budapest, 2006. aug. 17-19. 5. Mák E., Gaál B.: Intelligens étlaptervező szoftverek megoldáskereső módszerei, Magyar Tudomány Napja, Budapest, 2007. október. 7. Poszterek: 1. M. Bálint, E. Mák, I. Szabolcs, M. Pankotai, K. Németh: Studying the habits of food consumption and the quality of lifestyle in the case of elderly people living in different homes The 6th European Forum for Dietitians (EFAD) Geneva, 2-5 June. 2005. p. 24 2. E. Mák, M. Bálint, I. Szabolcs, K. Horváth, E. Pálfi: Studyng the nutrition intake and mental status int he case of elderly people living in different homes The 6th European Forum for Dietitians (EFAD) Geneva, 2-5 June. 2005. p. 20. 3. Mák E., Gaál B., Vassányi I., Szabolcs I.: Igényfelmérés célzott betegek körében intelligens étrendtervező szoftverre; Magyar Táplálkozástudományi Társaság XXXIII. Értekezéstől független közlemények Cikkek: 1. Mák E: Só nélkül finomat? Élelmezésvezetők Lapja 1998. II. évf. 3. sz. 18. 2. Mák E.: Mit ehet, aki nem ehet? Élelmezésvezetők Lapja 1998. II. évf. 4. sz. 19. 3. Mák E.: A vizet isszuk, vagy esszük? Élelmezésvezetők Lapja 1998. II. évf. 6. sz. 19.
4. Mák E.:Mit tanítanak az iskolákban? Élelmezésvezetők Lapja 1998. II. évf. 8. sz. 19-20 5. Mák E. : Vajon mindenki egyformán várja a karácsonyt? Élelmezésvezetők Lapja 1998. II. évf. 10. sz. 26. 6. Mák E: Burgonyavariációk Élelmezésvezetők Lapja 1999. III. évf. 1. sz. 19. 7. Mák E.: Frissen várjuk a tavaszt Élelmezésvezetők Lapja 1999. III. évf. 3. sz. 8-9. 8. Mák E.: Mit találunk külföldön? Élelmezésvezetők Lapja 1999. III. évf. 6. sz. 18-20. 9. Mák Erzsébet: Azt eszem, amiben hiszek Hinduizmus Élelmezésvezetők Lapja 1999. III. évf. 11. sz. 30-31. 10. Mák E.: Azt eszem, amiben hiszek Kóser konyha I. Élelmezésvezetők Lapja 2000. IV. évf. 1. sz. 14-15. 11. Mák E.: Azt eszem, amiben hiszek Kóser konyha II. Élelmezésvezetők Lapja 2000. IV. évf. 2. sz. 16-17. 12. Mák E.: A vegetáriánus konyha? Élelmezésvezetők Lapja 2000. IV. évf. 3. sz. 26. 13. Mák E.: Karácsonyi ünnepkör, Új Diéta 2001/3-4. 40. 14. Mák, E.: Az élelmezés minőségének fejlesztési lehetőségei a gyermekintézményekben, Élelmezésvezetők Lapja, 2001. V/12. 8-9. 15. Koszonits, R.; Mák, E.: Amit egy dietetikusnak a védőgázos csomagolásról tudni érdemes, Új Diéta, 2003/1. 13-14. 16. Mák E., Fehér F-né: Mit adhatunk egyéves kor alatt a bölcsiben?, Élelmezés 2006/9. 16-18. 17. Mák E., Fehér F-né: Étlaptervezés a bölcsödében, Élelmezés 2006/10. 18-20. 18. Dér A., Karamánné Pakai A., Németh K., Marx Gy., Papp É., Jakabfyné Sági G., Mák E., Vattay P.: Krónikus stressz vizsgálata profitorientált munkahelyen dolgozók körében, Magyar Orvos 2009. 1-2. 36-40. Könyv, könyv részlet: 1. Fehér F-né., Mák E.: Táplálkozástani alapismeretek a csecsemő és gyermekgondozásban, főiskolai jegyzet, Semmelweis Egyetem Eü. Fk. Budapest 2006. 2. Zoltán Ö. T. (főszerk.), Barna M. (szerk).: Általános dietetikai ismeretek Egészségügyi felsőoktatási záróvizsga tesztkérdés-gyűjtemény, 14. fejezet 177-227. Bíró Gy., Szépvölgyi G-né., Mák E.: Táplálkozástudomány, táplálkozáspolitika, táplálkozás-epidemiológia Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1999.
Előadások: 1. M. Barna, and E. Mak: Breast feeding in Hungary, Milanopediatria 2000. Nutrition Genetics Environment, from infancy to adulthood Milano 2000. május 25-28. 2. Fehér F-né, Mák E.: Szakirodalmi szemle a közétkeztetés szempontjából, Élelmezésvezetők Fóruma Kaposvár, 2000. április 3. Mák E., Németh I-né: A gyermekélelmezés minőségügyi kérdései - konferencia élelmezésvezetők és pedagógusok részére, Élelmezésvezetők Fóruma, Budapest, 2002. május 4. Mák E., Veresné B.: Az oktatás és a sporttáplálkozás kapcsolat, MDOSZ Szakmai konferenciája, Budapest, 2004. 5. Szabolcs M., Mák E., Frank J.: Hallgatók sportolási szokásai MDOSZ Szakmai Konferenciája, Budapest, 2004. 6. Mák E.: A ketogén diéta elmélete és gyakorlat, NUTRICIA rendezvénye neurológusoknak, Visegrád, 2006. március 31- április 1 7. Mák E.: A helyes táplálási elvek 6 hónapos kor után, MESZK Orsz. Védőnői Tagozat I. konferenciája, 2006. Budapest, június 15. 8. Mák E., Gaál B.: Életmód- és táplálkozás tanácsadó szakértői rendszer, Magyar Táplálkozástudományi Társaság Vándorgyűlése, Keszthely, 2006. október 5-7. 9. Simonova E., Mák E., Kiss E.: A sütőstúdiók szerepe a fenilketonúriás betegek edukációjában, Magyar Táplálkozástudományi Társaság Vándorgyűlése, Székesfehérvár, 2009. október 8-10. Poszterek: 1. Varga Zs., Román M., Mák E.:Kefir-like dairy products for patients with galactose intolerance, The 5th European Forum for Dietitians (EFAD) Budapest, 4-7. May, 2003. p. 48. 2. Mák E., Havasi A., Richter É., Kiss E., Hacsek G.: A ketogén diéta legfontosabb ismérvei, Gyermekneurológiai Konferencia, Nyíregyháza, 2008.április 24-26. 3. Tóth T., Fehér F-né., Dusa F., Ruda V., Mák E.: Ketogén diétában alkalmazható ételek érzékszervi bírálata Magyar Táplálkozástudományi Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Székesfehérvár, 2009. október 8-10.
4. Mák E., Rózsavölgyi K., Répási E., Tóth T., Gilingerné Pankotai M.: Burgonyaételek alkalmazhatóságának vizsgálata ketogén diétában Magyar Táplálkozástudományi Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Székesfehérvár, 2009. október 8-10. 5. Mák E., Vikidár E., Ruda V., Tóth T., Gilingerné Pankotai M.: Zöldségételek alkalmazhatóságának vizsgálata ketogén diétában Magyar Táplálkozástudományi Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Székesfehérvár, 2009. október 8-10.