TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve A nyelvtudomány alapjai MAO1001 Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Minya Károly főiskolai tanár Az alapozó előadás célja a nyelvtudomány legalapvetőbb kategóriáinak, módszeres eljárásainak megismertetése, a nyelvészeti tanulmányok megalapozása. Kompetenciák: általános ismeretek a magyar és a világ nyelveiről, a nyelvészeti terminológia használatának megalapozása. A nyelv fogalma, a nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás, a nyelv tudományos vizsgálatának általános kérdései, a nyelvtudomány és az anyanyelv tanítása. A nyelv funkciói. A nyelvi és nem nyelvi jelrendszerek. A világ nyelvei: a nyelvek száma és osztályozása. Nyelvtipológia és univerzálék; a nyelvcsaládok. A nyelvek vizsgálatának szintjei: leíró és történeti, alkalmazott és elméleti nyelvészet. A modern nyelvtudomány kialakulása; XX. századi nyelvészeti irányzatok (Saussure, Sapir, Bloomfield, Jakobson, Hjelmslev, Chomsky stb.). H. Bottyánfy Éva Horváth Mária Korompay Klára D. Mátai Mária 2000. Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó. Fodor István 2003. A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Kenesei István (szerk.) 1989. A nyelv és a nyelvek. Budapest: Gondolat Kiadó. Kálmán László Trón Viktor 2006. Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
A nyelvészeti ismeretszerzés alapjai MAO1002 Meghirdetés féléve 1. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Bényei Ágnes főiskolai adjunktus A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nyelvészeti ismeretszerzés általános módjaival és fő kutatási módszereivel, ezzel megalapozza nyelvészeti tanulmányaikat. A nyelvtudomány kutatási területei, módszerei, könyvtár- és internethasználat. A kurzus ezen kívül felkészíti a hallgatót arra, hogy képes legyen a tanulmányaival összefüggő tárgykörökből választott téma önálló írásbeli kidolgozására, amely a hazai (és nemzetközi) szakirodalom felhasználásával igazolja, hogy képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, önálló szakmai munka végzésére, valamint ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges technikákat. H. Bottyánfy Éva Horváth Mária Korompay Klára D. Mátai Mária 2000. Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó. Eco, Umberto 1991. Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat Kiadó. Fercsik Erzsébet 2002. Dolgozatírás felsőfokon. Budapest: Krónika Nova Kiadó.
Az irodalomtudomány alapjai MAO1003 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Karádi Zsolt Béla főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja NYI A tantárgy megismerteti a hallgatókat az irodalom és az irodalomtudomány történetileg változó fogalmával, az irodalomtudomány elméletével és alapvető módszereivel, a főbb poétikai rendszerekkel, illetve az irodalom tanításának általános kérdéseivel. A kurzus képet ad a diszciplína főbb ágairól, érinti az irodalomtörténet, az irodalomtörténet-írás és az irodalomelmélet problémaköreit, egymáshoz való viszonyát. Gondot fordít az alapvető textológiai, filológiai, poétikai ismeretek átadására, nem hagyva figyelmen kívül a könyv- és folyóirat-kiadás, az irodalomkritika, a verstan, valamint az irodalmi kánon- és kultuszképződés kérdéskörét sem. Értelmezi az irodalom kultúratudományi megközelítésének problémáit, miközben figyelmet fordít az olvasási stratégiák változásaira is. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Assmann, Jan 2004. A kulturális emlékezet. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó. Bókay Antal 2006. Bevezetés az irodalomtudományba. Budapest: Osiris Kiadó. Bókay Antal Vilcsek Béla (szerk.) 1998. A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Budapest: Osiris Kiadó. Bónus Tibor, Kelemen Pál, Molnár Gábor Tamás (szerk.) 2005. Intézményesség és kulturális közvetítés. Budapest: Ráció Kiadó. Szili József 1993. Az irodalomfogalmak rendszere. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó. Szili József 1997. A poétikai műnemek interkulturális elmélete. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó.
Irodalomtudományi proszeminárium MAO1004 Meghirdetés féléve 1. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Karádi Zsolt Béla főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja NYI 1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása A tantárgy segítséget nyújt a rendszeres irodalomtudományi, egyben bölcsészettudományi tanulmányok végzéséhez, illetve a legalapvetőbb készségek, kutatási-ismeretszerzési kompetenciák, továbbá verstani ismeretek elsajátításához. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag A kurzus résztvevői megismerik a szaktudományi kutatás módszereit, területeit, fontos kézikönyveit, kiadványait, szövegforrásait, segédanyagait (szöveghagyományozódás, lexikonok, kritikai kiadás, kézikönyvek, nyomtatott és online folyóiratok, bibliográfiák, adatbázisok, irodalomkritika, filológia; verstani alapok). 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Hargittay Emil (szerk.) 2003. Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, Budapest: Universitas Könyvkiadó. Horváth Kornélia 2006. A versről. Budapest: Kijárat Kiadó. Szűcs Zoltán 2012. Az internetes források használata az irodalomtudományban. Irodalomismeret. 4: 71 76. Thomka Beáta (szerk.) 2009. Elbeszélés, kultúra, történelem. Budapest: Kijárat Kiadó. West, Martin Lichtfield 1999. Szövegkritika és szövegkiadás Budapest: Typotex.
Nyelv és kommunikáció MAO1101 Meghirdetés féléve 1. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár A hallgatók megismertetése a nyelvi és nem nyelvi kommunikáció hasonlóságaival és különbözőségeivel, a kommunikáció elméleti és gyakorlati módszereivel, a hatékony kommunikáció formáival. A tantárgy célja továbbá a kommunikáció alapfogalmainak, fajtáinak, rendszerének megismertetése. A tárgy alapul szolgál a hallgató számára az iskolai, iskolán kívüli magyarázó, kérdező, instruáló, visszacsatoló, értékelő, tevékenységszervező, kapcsolatteremtő, -tartó, -záró, kommunikációs kultúrájának fejlődéséhez. A kommunikáció fogalma, kutatásának története; kommunikációs modellek; a kommunikáció mint jelműködés; az emberi és az állati kommunikáció; a metakommunikáció; a nem verbális kommunikáció; a verbális kommunikáció; az intraperszonális, az interperszonális, a csoportos kommunikáció, a tömegkommunikáció, a kultúrák közötti kommunikáció; az akusztikai és a vizuális csatorna; a kommunikációs alaphelyzetek; a kommunikáció zavarai. Az írott és a beszélt nyelv normái. Fercsik Erzsébet Raátz Judit 2006. Kommunikáció és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. H. Varga Gyula 2001. Kommunikációs ismeretek. Hungarosse Kiadó. Budapest. Pease, Allan 2005. Testbeszéd. Gondolatolvasás gesztusokból. Budapest: Park Könyvkiadó. Szabó Katalin 2001. Kommunikáció felsőfokon. Budapest: Kossuth Kiadó. Terestyéni Tamás 2006. Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest: Akti-Typotex.
Szövegtani ismeretek MAO1102 Meghirdetés féléve 6. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pethő József főiskolai tanár A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a szöveg leírásának és elemzésének legfontosabb elméleteit, fogalmait és módszereit, és ennek a tudásnak a birtokában legyenek képesek a különböző típusú szövegek minél teljesebb nyelvészeti leírására, illetve értelmezésére. A szövegtan történetének vázlata; szövegelméletek; a pragmatikai szempont a szövegelméletben és -elemzésben; a szövegszintek; szövegtipológia; a szövegalkotás és a szövegelemzés alapjai; a szöveg retorikai megközelítése; a szövegtipológia. Kocsány Piroska 1989. Szövegnyelvészet vagy szövegtípusok nyelvészete? Filológiai Közlöny 26 43. Petőfi S. János (szerk.) 2005. Adalékok a magyar nyelvészet szövegtani diszkurzusához. Officina Textologica. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Szikszainé Nagy Irma 2004 2. Leíró magyar szövegtan. Budapest: Osiris Kiadó. Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2006. Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár A tantárgy célja, hogy kialakítsa a leendő magyartanárokban a nyelvhasználat szociolingvisztikai alapozású funkcionális-társadalmi meghatározottságú szemléletét. Ráirányítja a figyelmet a nyelv, társadalom és kultúra egymást föltételező összefüggésrendszerére, kölcsönhatására. A magyartanár rendelkezzen a nyelv- és a kapcsolódó társadalomtudományok magas szintű ismeretével, magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával, tudja adaptív módon alkalmazni az anyanyelvi nevelés speciális alapelveit, eszközeit és eljárásait. Egyéni eljárásokat alkalmaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének folyamatában, törekszik a tanulók anyanyelvi-otthonosságérzetének megerősítésére. A szociolingvisztika (társasnyelvészet) jellemzői, módszerei, szemlélete. A nyelv mint dinamikus rendszer, a nyelv és nyelvhasználat változékonysága és változatossága: nyelvi változás, szociolingvisztikai változók, társadalmi változók, függő és független változók, változószabályok, standard, dialektusok és regiszterek, a nyelvváltozatok jellemzése, használatuk szociokulturális rétegzettsége. A nyelvi norma, nyelvi résznormák, a nyelvi sztenderd. Nyelvi kontaktusok. A standard rétegződése, a magyar nyelv egy- vagy többközpontúságának kérdése. Kétnyelvűség: bilingvizmus, lingua francák, pidgin és kreol nyelvek, bidialektalizmus, nyelvi kontaktusok. A nyelvhasználat szabályozása: nyelvpolitika, nyelvi tervezés. Nyelvi szocializáció és nyelvi hátrányos helyezet, identitás és társas szerepek jelzése, a nyelvhasználat mint viselkedés. Kötelező: Chambers, Jack K. 2003. Sociolinguistics theory. Linguistic Variation and its Social Significance. Oxford: Blackwell Publishers. Kiss Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Tankönyvkiadó. Kontra Miklós 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris. Kurtán Zsuzsa 2003. Szaknyelvi nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 13 35. Wardhaugh, Roland 1995. Szociolingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó.
Dialektológia MAO1104 Meghirdetés féléve 3. Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár A tantárgy célja az, hogy kialakítsa a leendő magyartanárokban a nyelvhasználat szociolingvisztikai alapozású funkcionális-társadalmi szemléletét és megközelítését, hogy a szociolingvisztikai alapismertekre építve szemléljék és ítéljék meg a dialektális és regionális nyelvhasználatot. Tudjanak véleményt formálni a nyelvjárásiasság mibenlétéről, társadalmi nyelvhasználati helyéről, szociokulturális meghatározottságáról. A hallgatói személyiség fejlesztése. A hallgatók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a nyelv- és a kapcsolódó társadalomtudományok magas szintű ismeretével, magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával, tudja adaptív módon alkalmazni az anyanyelvi nevelés speciális alapelveit, eszközeit és eljárásait. Egyéni eljárásokat alkalmaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének folyamatában, törekszik a tanulók anyanyelvi-otthonosságérzetének megerősítésére. A dialektológia fogalma, tárgya, kutatási módszerei. A geolingvisztika régen és ma. Nyelv és nyelvjárás, nyelvjárások a nyelv négy dimenziója tükrében. A nyelvjárások funkciója és szerepkörei. A nyelvjárási jelenségek és területi elterjedésük. Nyelvjárási régiók. Változó nyelvjárások, a regionális nyelvhasználat szociokulturális rétegződése. Nyelvi, nyelvjárási kontaktusok. A nyelvjárási tudat és attitűd. Kettősnyelvűség és nyelvhasználat. Nyelvjárási jelenségek országhatáron innen és túl. Nyelvjárások és iskola. Beregszászi Anikó 2012. A lehetetlent lehetni: Tantárgy-pedagógiai útmutató és feladatgyűjtemény az anyanyelv oktatásához a kárpátaljai magyar iskolák 5 9. osztályában. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Kiss Jenő (szerk.) 2001. Magyar dialektológia. Budapest: Osiris Kiadó. É. Kiss Katalin és Hegedűs Attila (szerk.) 2009. Nyelvelmélet és dialektológia. Piliscsaba: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék Magyar Nyelvészeti Tanszék. P. Lakatos Ilona (szerk.) 2012. Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén. Többdimenziós nyelvföldrajzi térképlapok tanúságai. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához. 143. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
P. Lakatos Ilona és T. Károlyi Margit (szerk.) 2004. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához XXXII. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Hangtan MAO1105 Meghirdetés féléve 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár A magyartanári pedagógiai munkához nélkülözhetetlen ismeretekkel vértezze fel a leendő pedagógusokat a beszédképzés és feldolgozás mechanizmusáról, a fonémák nyelvi szerepéről, a fonetikai és fonológiai koartikulációról. A tantárgy célja a beszédtechnikai, helyesírási, nyelvtörténeti és dialektológiai tanulmányok megalapozása. A hallgatói személyiség fejlesztése. A hallgatók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a nyelv- és a kapcsolódó társadalomtudományok magas szintű ismeretével, magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával, tudja adaptív módon alkalmazni az anyanyelvi nevelés speciális alapelveit, eszközeit és eljárásait. Egyéni eljárásokat alkalmaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének folyamatában, törekszik a tanulók anyanyelvi-otthonosságérzetének megerősítésére. A hangtan fogalma, tárgya, felosztása. A fonetika ágai. A szegmentális fonetika irányai a beszédlánc egyes szakaszainak megfelelően: kortikális, artikulációs, akusztikai, auditorikus, percepciós fonetika. A beszélőszervek biológiai és fonációs működése, a magyar beszédhangok képzésének módjai, artikulációs és akusztikai jellemzői, a beszédhangok akusztikai szerkezete. A beszédmegértés folyamatának modelljei. A percepció, a beszédhangok és hangsorok észlelése. A szupraszegmentumok általános jellemzése. Fonológiai alapismeretek. A fonetikai és fonológiai koartikuláció, a magyar nyelv fonotaktikai jellemzői. A beszéd és az írás. A fonetikus írások. Gósy Mária 2004. A fonetika, a beszéd tudománya. Budapest: Osiris Kiadó. 11 104; 148-163.; 182 219. Kassai Ilona 2005. Fonetika. (Átdolgozott kiadás.) Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer Ferenc (szerk.) 1994. Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest: Akadémia Kiadó. 25 41. Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. Interdiszciplináris, multimédiás szoftver számítógépre. Budapest: Nikol Kkt. 2003. április 30. Siptár Péter (szerk.) 2005. Szabálytalan fonológia. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához V. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Leíró magyar nyelvtan I. Szófajtan, alaktan MAO1106 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+2 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Minya Károly főiskolai tanár Tantárgyfelelős intézet kódja NYI A Leíró magyar nyelvtan c. tantárgycsoport célja a szinkrón nyelvi rendszer összetevőinek vizsgálata a rendszerben betöltött helyük, funkciójuk, kapcsolódási szabályaik szerint, ezáltal a nyelvi rendszer működésébe való betekintés, az egyes szintek, jelenségek, egymásra épülésének, összefüggésének felismertetése; anyanyelvünknek mint a gondolatközvetítést szolgáló jelrendszernek és e rendszer törvényszerűségeinek bemutatása. Szófajtan: A nyelvi rendszer. A nyelvi egységek szinteződése. A szófajelmélet általános kérdései. A szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófajainak keletkezéstörténete, az ősi szófajok sajátosságai. A szófaji rendszer történeti változásai. A szófaj fogalma, a szófajok osztályozásának kritériumai. A lexikai, az aktuális, a grammatikai szófaj. A szófaji érték változása; a lexikai és az aktuális szófajváltás. A többszófajúság. A különböző szófaji felosztások és a szófaji felosztás problémás kérdései a magyar nyelvtudományban. Az MGr. szófaji felosztása. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók általános jellemzése és gyakorlása. Alaktan: A morfémaszint. A morfológia. A morféma fogalma. A morfémák osztályozási lehetőségei és fajtái. A morfémaalternáció, az alternánsok típusai; problémás kérdések. A morfémaszerkezet felépítése és elemzése. A morfémahatárok kérdése. A tőmorfémák általános kérdései. A mai magyar igető- és névszótőrendszer és kialakulása. Az igeragozás, a névszóragozás kérdései. A toldalékmorféma-típusok, elhatárolásának problémái. Az igék és a névszók inflexiójának problémás kérdései. A magyar esetrendszer. A szóalkotás módjai: a szóképzés, a szóösszetétel, a ritkább szóalkotási módok. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Szófajtanhoz: Kötelező irodalom: Elekfi László: Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv. XCVIII. 2002. 11 33, 155 164. Keszler Borbála Lengyel Klára 2009. Magyar grammatikai gyakorlókönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kézikönyvek. Budapest: Akadémiai Kiadó. 80 109.
P. Lakatos Ilona (szerk.) 2007. Grammatikai gyakorlókönyv. Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó. (Ajánlott irodalommal) Alaktanhoz: Kötelező irodalom (a szófajtanban megjelölteken kívül): Gaál Edit 1998. A birtoklás kifejezése a mai magyar nyelvben. Nyelvtudományi Értekezések 97. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kiefer Ferenc 1998. Alaktan. Bevezető. In: É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó. 187 197. Rácz Endre 1989. A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező alakrendszere. In: Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. 135 149. T. Somogyi Magda 2000. Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához III. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Leíró magyar nyelvtan II. Szószerkezettan MAO1107 Meghirdetés féléve 5. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Minya Károly főiskolai tanár 1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása A Leíró magyar nyelvtan c. tantárgycsoport célja a szinkrón nyelvi rendszer összetevőinek vizsgálata a rendszerben betöltött helyük, funkciójuk, kapcsolódási szabályaik szerint, ezáltal a nyelvi rendszer működésébe való betekintés, az egyes szintek, jelenségek, egymásra épülésének, összefüggésének felismertetése; anyanyelvünknek mint a gondolatközvetítést szolgáló jelrendszernek és e rendszer törvényszerűségeinek bemutatása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag A szókapcsolatok rendszere, típusai. A szintagmák; elhatárolásuk a morfológiai típusú szerkezetektől és más nyelvi egységektől. A szintagmák típusai, jellemzői. Az alany és állítmány viszonyának kérdésköre; a hozzárendelő szintagma problematikája, elemzési kérdések, nehézségek. Az alárendelő szintagmák általános jellemzése, kategorizációjuk: a bővítmények felől (vonzat és szabad bővítmények) és az alaptag szófaja szerint (igei, igenévi, főnévi, melléknévi, névmási szerkezetek). A tárgyas, a határozós és a jelzős szintagmák jellemzése és gyakoroltatása. A mellérendelő szintagmák általános jellemzése, különböző szempontú osztályozása. A mondat szintagmatikus szerkezete. A szintagmacsoportok. Szinteződés a mondatban. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Kötelező irodalom: Elekfi László 2002. Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv. XCVIII. 11 33, 155 164. Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kézikönyvek. Budapest: Akadémiai Kiadó. 80 109. Laczkó Krisztina 2001. Az alany és az állítmány viszonyáról: hozzárendelés vagy alárendelés. Magyar Nyelvőr 125. évf. 407 18.
Leíró magyar nyelvtan III. Mondattan MAO1108 Meghirdetés féléve 6. Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1106 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Minya Károly főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja NYI A Leíró magyar nyelvtan c. tantárgycsoport célja a szinkrón nyelvi rendszer összetevőinek vizsgálata a rendszerben betöltött helyük, funkciójuk, kapcsolódási szabályaik szerint, ezáltal a nyelvi rendszer működésébe való betekintés, az egyes szintek, jelenségek, egymásra épülésének, összefüggésének felismertetése; anyanyelvünknek mint a gondolatközvetítést szolgáló jelrendszernek és e rendszer törvényszerűségeinek bemutatása. A mondatszint, a mondat fogalma. A különböző megközelítésű mondatmeghatározások. A mondatfajták. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint. Modalitás. A mondatrészek. Az egyszerű és összetett mondat határsávja. Az összetett mondat. Az alárendelő mondatok szerveződésében részt vevő grammatikai kategóriák. Az alárendelő és a mellérendelő összetett mondatok jellemzése. A nem bővítménykifejtő mellékmondat, a kötött bővítményt kifejtő mondatok típusai. A sajátos jelentéstartalom mibenléte, viszonya a mondatrészkifejtéshez. A többszörösen összetett mondat jellemzői, alaptípusai. Az elemzést megkönnyítő transzformációk alkalmazása. A jelöltség és az egyeztetés különböző lehetőségeinek számbavétele. Az ábrázolás lehetőségei. Kötelező irodalom: Elekfi László 2002. Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv. XCVIII. 11 33, 155 164. Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kézikönyvek. Budapest: Akadémiai Kiadó. 110 48. É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter 1998. Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó.
Jelentéstan MAO1109 Meghirdetés féléve 5. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pethő József főiskolai tanár A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a nyelvi jelentés értelmezésének és leírásának legfontosabb jelenkori irányzataival, a szemantikai iskolák főbb vizsgálati területeivel, fogalmaival. A jelentés leírásának különböző lehetőségei: logikai szemantika, strukturális szemantika, a funkcionális nyelvészet és a kognitív szemantika. A kognitív szemantika legfontosabb témakörei: a kategorizáció, a konstruálás, az egyszerű és az összetett jelentésszerkezetek, a jelentéskiterjesztés. Szemantika és pragmatika. A szinonímia és a poliszémia főbb kérdései: a rokonértelműség és a poliszémia szerepe a mindennapi nyelvhasználatban és a szépirodalom nyelvében. Kiefer Ferenc [1999] Jelentéselmélet. Budapest: Corvina. Kövecses Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest: Typotex. Pethő József 2006. Jelentéstan. Nyíregyháza: Bölcsész Konzorcium. Pusztai Ferenc 2003. Szójelentés-történet. In: Kiss Jenő Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 851 893. Tolcsvai Nagy Gábor 2011. Kognitív szemantika. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara.
Stilisztika MAO1110 Meghirdetés féléve 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pethő József főiskolai tanár A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a legfontosabb stíluselméleti rendszerekkel, kategóriákkal, hogy ezáltal képesek legyenek a különböző stíluselemek és -sajátosságok kellően megalapozott értelmezésére és árnyalt alkalmazására. Az egyetemes és a magyar stilisztika történetének vázlata az ókori előzményektől a XX. századig. A modern stilisztika főbb irányzatai: a cselekvéselméleti, az interakcionális és a kognitív elméletek. A stílus szociokulturális rétegzettsége. A stílusrétegződés megvalósulási tartományai: a hangzás, a szó, a mondat, a jelentés. Az alakzatok. Stílustörténet. Kemény Gábor 2002. Bevezetés a nyelvi kép stilisztikájába. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Szathmári István 1994. Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Szikszainé Nagy Irma 2007. Magyar stilisztika. Budapest: Osiris Kiadó. Tolcsvai Nagy Gábor 1996. A magyar nyelv stilisztikája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Tolcsvai Nagy Gábor 2005. A cognitive theory of style. Frankfurt am Main: Peter Lang.
Stílus és jelentés MAO1111 Meghirdetés féléve 6. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pethő József főiskolai tanár A tantárgy célja a hallgatók által a Stilisztika tanegységben tanult elméleti ismeretek elmélyítése, gyakorlati jellegű alkalmazása különböző típusú szövegek elemzésében, ezáltal a stílus és a jelentés összefüggéseire vonatkozó ismeretek elmélyítése, a stílus jelentésképző szerepének sokoldalú megismertetése. A stíluselemzés elmélete: különböző felfogások, módszerek. A nyelvi kategóriák (pl. főnév, ige, melléknév, metafora, mondat) stíluslehetőségei; stílusérték; hatásszándék és stílushatás. A stílus jelentésképző szerepe a hétköznapi nyelvhasználatban és a szépirodalomban. Stílusrétegek, stílusváltozatok. A retorikai-stilisztikai alakzatok szerepe a szöveg értelemszerkezetében. Különböző szövegtípusokba tartozó szövegek adott szempontok szerinti részleges vagy komplex elemzése. Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 1995. A stílus diszkurzív elmélete. Helikon. Jenei Teréz Pethő József 2008. Stíluselemzés. Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó. Pethő József 2011. Alakzat és jelentés. Az alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe a szövegben. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Fix, Ulla Gardt, Andreas Knape, Joachim (Hg.) 2008. Rhetorik und Stilistik/Rhetoric and Stylistics 1. Berlin, New York: Mouton de Gruyter.
Nyelvtörténet I. Uralisztika és finnugrisztika MAO1112 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nyelvrokonság fogalmával, megállapításának kritériumaival, és ezzel felkészítse őket a tudománytalan nyelvhasonlítási kísérletek kreatív kezelési képességére is. Bemutassa a magyar nyelv uráli eredetét, az uráli alapnyelv jellemzésével megismertesse a hallgatókat nyelvünk legősibb sajátosságaival. A tantárgy tartalma: A nyelv történeti szempontú vizsgálata; a nyelvrokonság fogalmának tisztázása, a nyelvrokonság bizonyításának kritériumai. A genetikai és tipológiai rokonság bemutatása, azok összefüggéseinek megvilágítása. A rokonítás módszertani kérdései: a hangmegfelelési törvényszerűségek és a grammatikai egyezések áttekintése. A magyar nyelv tudománytalan rokonítási kísérleteinek bemutatása, azok cáfolata. A nyelvészet, a régészet, a néprajz, az antropológia és a genetikakutatás kapcsolata, a tudományterületek keveredésének veszélyei. A kurzus ezenkívül áttekintést ad az egyes rokon népek lakóhelyéről, és politikai helyzetéről, történelmük főbb eseményeiről, életmódjukról és kultúrájukról az azonosságok és a különbségek mögött meghúzódó nyelvi és nyelven kívüli okokról. Bereczki Gábor 1980. A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest: Tankönyvkiadó. Csepregi Márta (szerk.) 2001. Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma Kiadó. Hajdú Péter 1966. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest: Tankönyvkiadó. Kozmács István Sipőcz Katalin (szerk.) 2006. Uralisztika. Uráli nyelvészet. Budapest: Bölcsész Konzorcium. http://mek.oszk.hu/04800/04868/04868.pdf Nanovfszky György (szerk.) 2000. Nyelvrokonaink. Budapest: A Magyarságkutatás Könyvtára XXV. Teleki László Alapítvány.
Nyelvtörténet II. Nyelvünk történeti változásai MAO1113 Meghirdetés féléve 3. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a magyar nyelv történetének egyes korszakaival, a nyelvi változásokat befolyásoló külső és belső okokkal. Felvázolja a magyar nyelv fejlődéstörténetét a honfoglalástól napjainkig, és kialakítsa a hallgatókban a nyelv történeti látásmódjának képességét a múlt és jelen nyelvi fejlődésének vonatkozásában egyaránt. A magyar nyelvtörténeti korszakok rövid, átfogó ismertetése. A nyelvi változások külső és belső okainak feltárása, a nyelvfejlődési tendenciák jellemzése, elsősorban a magyar hangrendszer kialakulásának és fejlődéstörténetének bemutatásával az ősmagyar kortól az ómagyar kor végéig. Az egyes nyelvtörténeti korok nyelvi és társadalmi állapotának bemutatása legfontosabb nyelvemlékeinken, szórvány- és szövegemlékein keresztül. A magyar nyelv morfématörténete az ősmagyar kortól az ómagyar kor végéig. Névszó- és igetövek, egyalakú és többalakú tövek. A toldalékmorfémák kialakulása, alaki és funkcionális vizsgálatok. A képzők története: keletkezésük, típusaik és funkciójuk. Névszó- és igejelek, igeragok és névszóragok. A magyar nyelv ómagyar kori alaktani jellemzőinek a vizsgálata régi szövegemlékeinkben. Benkő Loránd 1988. A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest: Tankönyvkiadó. D. Mátai Mária 2011. Magyar szófajtörténet. Budapest: Argumentum Kiadó. Hoffmann István 2010. A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debrecen. Kiss Jenő Pusztai Ferenc (szerk.) 2004. Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. Molnár József Simon Györgyi 1976. Magyar nyelvemlékek. Budapest: Tankönyvkiadó.
Nyelvtörténet III. A magyar szókészlet története MAO1114 Meghirdetés féléve 4. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a magyar nyelv szókészletének történetével, eredetbeli rétegeivel és változásának okaival. A nyelvemlékek elemzése révén kialakítsa a hallgatókban a nyelv történeti látásmódjának képességét a múlt és jelen nyelvi fejlődésének vonatkozásában egyaránt. A magyar nyelv szókészletének kialakulása és változása a kezdetektől napjainkig. A szókészlet változásának okai (gazdasági, vallási, életmódbeli stb.), kronológiai-, eredet- és jelentés szerinti rétegei. Az uráli, finnugor, ugor és magyar eredetű szókincs. A szókészlet gyarapításának módjai. Belső szóalkotás: szóteremtéssel létrejött szavak, szóképzés útján keletkezett szavak. Az összetétellel alkotott szavak. Nem magyar eredetű szavak: jövevényszavak, tükörszók, idegen szavak. A jövevényszók eredet szerinti vizsgálata: iráni, perzsa, török, szláv, latin stb. eredetű elemek a magyar szókészletben. A nyelvemlék fogalma és fajtái. A magyar nyelv szórvány- és szövegemlékeinek felhasználhatósága a nyelv szókészlet változásainak a vizsgálatában. Kiss Jenő Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. Kniezsa István 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai 1 2. Budapest: Akadémiai Kiadó. Minya Károly 2003. Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Budapest: Tinta Kiadó. Minya Károly 2012. Változó szókincsünk A neologizmusok több szempontú vizsgálata. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Zaicz Gábor (szerk.) 2006. Etimológiai szótár Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Az irodalom nyelvisége MAO1115 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+3 Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1003, MAO1110 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pethő József főiskolai tanár A korábban elsajátított irodalmi és nyelvészeti ismeretek szintetizáló alkalmazásával a hallgatók megismertetése az irodalom nyelvi kérdéseinek komplex megközelítési lehetőségeivel. A nyelv és az irodalmi művek történetisége. A befogadás és a nyelv viszonya. Az irodalmi mű befogadói feldolgozásának szemantikai, szintaktikai és stilisztikai jellemzői, a műértelmezés. Stílus és irodalom. A funkcionális stíluselemzés: a hangzás és a zeneiség szintje, a szó- és kifejezéskészlet szintje, a grammatikai szint (alak- és mondattani jelenségek), szövegszint, képi szint, az extralingvális eszközök. A kognitív stilisztikai megközelítés lehetőségei; a stílusrétegződés megvalósulási tartományai: a hangzás, a szó, a mondat, a jelentés tartománya. Fónagy Iván é. n. [1999.] A költői nyelvről. Corvina. Budapest. Szegedy-Maszák Mihály 1995. Minta a szőnyegen. A műértelmezés esélyei. Budapest: Balassi Kiadó. Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 171 204. Tolcsvai Nagy Gábor 1995. Az újabb irodalom nyelviségének leírhatósága nyelvészeti keretben. In: Bolla Kálmán (szerk.): Nyelvhasználat és beszédkultúra. (Egyetemi fonetikai füzetek 16.) 17 26. Tolcsvai Nagy Gábor 2003. A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben. In: Bednanics Gábor Bengi László Kulcsár Szabó Ernő Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben. Budapest: Osiris Kiadó. 26 61.
Világirodalom I. Ókori és antik világirodalom MAO1116 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Csorba Dávid főiskolai docens A hallgatók ismerjék meg az ókori irodalmak vertikumát, fókuszálva az antikvitás irodalmára. Ezentúl cél, hogy kialakuljon egy átfogó kép az irodalmi szöveg történelmi beágyazottságáról, az írás kultúrantropológiai szerepeiről és a történeti poétika alapvető műfajairól. A tárgy időtere az írás születésétől az antik iskolák bezárásáig (Kr. e. 3000 kb. Kr. u. 529). A tágan értelmezett litteraria-történet érintkezik a világvallások és a nagybirodalmak kultúrtörténetével, és ezért áttekinti a korai kultúrák és civilizációk mítoszainak és világmagyarázó elveinek a struktúráját, illetve az irodalom létmódjait a távol-keleti, a közel-keleti, a mediterrán és a prehisztorikus világokban egyaránt. Belinger, Gerhard J. 1993. Nagy valláskalauz. Budapest: Akadémiai Kiadó. Falus Róbert 1976. Az antik világ irodalmai. Gondolat: Budapest. Gintli Tibor Schein Gábor 2003. Az irodalom rövid története. Pécs: Jelenkor. Kerényi Károly 1977. Görög mitológia. Gondolat: Budapest. Spengler, Oswald 1995. A Nyugat alkonya. A világtörténelem morfológiájának alapvonalai. Budapest: Európa.
Világirodalom II. Az európai irodalom klasszikus korszakai MAO1117 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1004 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Csorba Dávid főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja NYI A hallgatók ismerjék meg a középkor, a felvilágosodás és a romantika korának nagy irodalmi alkotásait, és kutatástörténeti paradigmáit. Tegyenek szert biztos tudásra a legjelentősebb alkotók életművében, s egy-egy mű kapcsán legyenek képesek értelmezni az eszme-, stílus- és művelődéstörténeti irányzatok szerepét. A stúdium a klasszikus irodalmi kánon mentén szemlélteti a történeti módszer érvényesítése mellett az egyes irodalomtörténeti korszakok időben változó, eltérő megítélését. A középkor (reneszánsz és barokk irodalom) és a modernitás (felvilágosodás és romantika korának irodalma) kutatásának erőterében műfajtörténeti áttekintések és close-reading típusú elemzések révén ismerheti meg a hallgatók a klasszikus világirodalom nagy korszakait, alkotóit, és alkalmazhatják ehhez a modern elemzésiértelmezési stratégiákat. Benedek István 1985. A tudás útja. Budapest: Gondolat. Claudon, Francis 1990. A romantika enciklopédiája. Budapest: Corvina. Duby, Georges 1984. A katedrálisok kora. Budapest: Gondolat. Gintli Tibor Schein Gábor 2003. Az irodalom rövid története. Pécs: Jelenkor. Szegedy-Maszák Mihály 1982. Kubla kán és Pickwick úr. Budapest: Magvető.
Világirodalom III. A modernség irodalma MAO1118 Meghirdetés féléve 4. Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1004 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Csorba Dávid főiskolai docens A hallgatók a közös műértelmezések során ismerjék meg a modernség irodalmát, az újfajta lírai, epikai, drámai kifejezésformákat. Kapjanak képet az 1850-1950 közötti évtizedek művészi eredményeiről, filozófiai, művészeti mozgalmairól. Tudják ismereteiket rendszerezni, bővíteni. Legyenek képesek igényesen kifejezni magukat, s szerezzenek ismereteket kapcsolatteremtő, magyarázó, kérdező kommunikációs kultúrájuk fejlesztése érdekében. A realista-nauralista regény változatai (Flaubert, Zola). Az orosz realizmus (Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov.) Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió és avantgárd törekvések (Baudelaire-től Apollinaire-ig, Rilkéig). A XX. század első felének törekvései az egyes műnemekben (Proust, Joyce, Thomas Mann, Kafka., Bulgakov, illetve Pirandello, Brecht.) Gintli Tibor Schein Gábor 2008. Az irodalom rövid története. Pécs: Jelenkor. Zöldhelyi Zsuzsa (szerk.) 2002. Az orosz irodalom a kezdetektől 1940-ig. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Maár Judit (szerk.) 2012. A francia irodalom története. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. Győrffy Miklós 1995. A német irodalom története. Budapest: Corvina Kiadó. Madarász Imre 2003. Az olasz irodalom története. Budapest: Attraktor Kiadó.
Régi magyarországi irodalom I. MAO1119 Meghirdetés féléve 1. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Csorba Dávid főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja NYI A stúdium bemutatja és áttekinti a középkori magyar irodalom szellemi és esztétikai törekvéseit, valamint a legjelentősebb alkotók életművét, törekedve arra, hogy az oktatási modellek segítségével megalapozódjék egyfajta szakmai világkép, tudatosodjék a magyarságtudat és az egyetemes európai értékrend kölcsönhatása. A tantárgy konkrét szöveginterpretációkon keresztül alakítja ki a korszak megközelítéséhez szükséges alapvető módszereket. A tárgy a magyar irodalom kezdeteivel, a középkori magyar irodalommal, a korszak művelődési viszonyaival kívánja megismertetni a hallgatókat. Különös hangsúlyt fektet azokra az eszme-és műfajtörténeti jelenségekre, a retorikai modellekre, a latinitas és magyar nyelvűség kapcsolatára, egyáltalán azon jelenségekre, melyek alapvetően meghatározzák az irodalmunk kialakulásának folyamatát, tárgyalja továbbá a korszak kutatásához nélkülözhetetlen alapvető filológiai módszereket. Bitskey István (szerk.) 1996. Eszmék, művek, hagyományok. Tanulmányok a magyar reneszánsz és barokk irodalomról. Debrecen: Egyetemi (Csokonai Könyvtár BSL, 7.). Hargittay Emil (szerk.) 2003. Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába. Budapest: Universitas. János István 2000. A középkor himnuszköltészete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Tarnai Andor 1984. A magyar nyelvet írni kezdik. Budapest: Akadémiai Kiadó. Varjas Béla (szerk.) 1979. Irodalom és ideológia a 16 17. században. Budapest: Akadémiai Kiadó (Memoria Saeculorum Hungariae, 5).
Régi magyarországi irodalom II. MAO1120 Meghirdetés féléve 2. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Csorba Dávid főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja NYI A kora újkor magyar irodalmának szellemi és esztétikai törekvéseinek bemutatása, a reneszánsz és a barokk korstílusának, stílusirányzatainak szemléltetése, valamint a legjelentősebb alkotók életművének áttekintése. A kor oktatási modelljeinek, szakmai világképének megismertetésén keresztül cél az alapvető tudományos szemléletmódok kialakítása, és az, hogy a hallgatók konkrét szöveginterpretációkon keresztül szerezzenek jártasságot a régi irodalom interpretációs stratégiáiban. A magyar reneszánsz irodalom kialakulása, a humanizmus és reformáció, a magyar irodalom reneszánsz korszaka, a reformáció irodalma, a barokk korszak irodalma a felvilágosodásig. Az irodalmi folyamat jellege, humanizmus, a reneszánsz és a reformáció, valamint a barokk szellemi áramlatainak bemutatása, különös tekintettel a történeti-poétikai megközelítésre, valamint a retorikai szempontokra, és az európai irodalom és szellemi áramlatok magyarországi recepciójára. Bitskey István 1979. Humanista erudíció és barokk világkép. Budapest: Akadémiai Kiadó. Bitskey István (szerk.) 1997. Költők, eszmék, korszakok. Debrecen: Egyetemi (Csokonai Könyvtár BSL, 11). Jankovits László 2002. Accessus ad Janum: A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében. Budapest: Akadémiai Kiadó. Klaniczay Tibor 1976. Hagyományok ébresztése. Budapest: Szépirodalmi Kiadó. Varjas Béla (szerk.) 1987. Irodalom és ideológia a 16 17. században. Budapest: Akadémiai Kiadó (Memoria Saeculorum Hungariae, 5).
Klasszikus magyar irodalom I. Klasszika és romantika MAO1121 Meghirdetés féléve 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1004 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Antal Attila főiskolai tanár Megismertetni a hallgatókkal a magyar nemzeti irodalom létrejöttének, a magyar felvilágosodás és a romantika korának történelmi, szellemi, művészi környezetét, a nyelvés stílusújítás kérdéseit, az irodalmi népiesség jelentkezésének, kibontakozásának folyamatát, ennek poétikai és eszmetörténeti jellemzőit, valamint a korszak kiemelkedő életműveit Bessenyeitől Petőfiig. A hallgató legyen képes a korszerű irodalomtudományi, társtudományi ismeretek megszerzésére, a tudás tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazására. Tudja önmagát szóban és írásban szakszerűen kifejezni, valamint szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni. A tantárgy a 18. század végétől a 19. század közepéig tekinti át a magyar irodalom legfontosabb jelenségeit és szerzőit: felvilágosodás, klasszika, érzékenység, preromantika (Bessenyeitől Berzsenyiig); reformkor, romantika, népiesség (Kisfaludytól Kölcseyn, Vörösmartyn, Petőfin át a korai Aranyig); a magyar regény útja Jósikától a fiatal Eötvösig. Barta János 1976. Klasszikusok nyomában. Budapest: Akadémiai Kiadó. Bíró Ferenc 1994. A felvilágosodás korának magyar irodalma. Budapest: Balassi Kiadó. Dávidházi Péter 2004. Egy nemzeti tudomány születése. Budapest: Akadémiai Universitas Könyvkiadó. Fenyő István 1983. Haza s emberiség. A magyar irodalom 1815 1830. Budapest: Gondolat Kiadó. Orosz László 1999. A Bánk bán értelmezéseinek története. Budapest: Krónika Nova Kiadó.
Klasszikus magyar irodalom II. Népiesség, realizmus, századvég MAO1122 Meghirdetés féléve 4. Heti kontakt óraszám 0+2 Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1004 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Antal Attila főiskolai tanár Bevezeti a hallgatókat a 19. század második felének sokszínű irodalmi törekvéseket felmutató korszakába. A hallgatók jártasságra tesznek szert a periódus kulcsműveinek elemzésében, megismerik ezen alkotások világképi, poétikai jellemzőit. A hallgatók legyenek képesek a korszerű irodalomtudományi, társtudományi ismeretek megszerzésére, bővítésére, tudják önmagukat szóban és írásban szakszerűen kifejezni, szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáikat adaptív és kreatív módon alkalmazni. A tárgy részletesen vizsgálja a 19. század második felének magyar irodalmi jelenségeit (népnemzeti irány, realista kezdemények, premodern jegyek a századvégi epikában és lírában). A szemináriumok behatóan elemzik és értelmezik a periódus magyar irodalmának jelentősebb szerzőit és műveit. Kiemelt, értelmezett művek: Tompa Mihály allegóriái, Arany János balladái, Arany János: Toldi estéje, Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája, Arany László: A délibábok hőse, Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya, Reviczky Gyula: Pán halála. Dávidházi Péter 1992. Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. Budapest: Argumentum Kiadó. Eisemann György 1991. Végidő és katarzis. Budapest: Orpheusz Kiadó. Horváth János 1978. A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Budapest: Akadémiai Kiadó. Imre László 1996. Műfajok létformája a XIX. századi epikában. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Imre László Nagy Miklós S. Varga Pál 1998. A magyar irodalom története 1849 1905. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Modern magyar irodalom I. MAO1123 Meghirdetés féléve 5. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1004 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Jánosi Zoltán egyetemi tanár A tantárgy átfogó képet ad a klasszikus modernség áttöréséről a magyar irodalomban, megvilágítja a Nyugat című folyóirat szerepét e folyamatban, áttekinti a magyar avantgárd művészi törekvéseit, irányzatait. Tárgyalja továbbá a klasszikus modernség s az avantgárd kibontakozásának hazai társadalmi hátterét, a századelő szellemi-eszmetörténeti problémáit, legjelentősebb életműveit, az 1919 1945 közötti irodalomtörténeti periódus általános jellemzőit és legkiemelkedőbb alkotóit. A hallgató legyen képes a korszerű irodalomtudományi, társtudományi ismeretek megszerzésére, a tudás tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazására. Tudja önmagát szóban és írásban szakszerűen kifejezni, valamint szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni. A Nyugat szellemi környezetében megjelenő új poétikai és eszmei irányok; Ady, Babits és pályatársaik lírai forradalmának jelentősége; a modern magyar próza kiemelkedő képviselőinek törekvései (Krúdytól, Csáth Gézától, Kosztolányitól, Móricztól, Kaffka Margiton át Karinthyig); a lapszerkesztés elvei, a kiemelkedő szerkesztők és a Nyugat nagy nemzedéke ; az irodalomkritika szerepe; a modernség poétikai és szemléleti változatai, a fontosabb művek mint az esztétikai és eszmei irányzatok tükörképei; a kassáki próza és szabad vers poétikai jellemzői, a folyóirat-kultúra szerepe az irodalmi tudat formálásában, a Nyugat mozgalmának és az avantgárdnak a hatása a század teljes irodalmára. Angyalosi Gergely, E. Csorba Csilla, Kulcsár Szabó Ernő, Tverdota György (szerk.) 2009. Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum. Deréky Pál 1992. A magyar avantgárd irodalom olvasókönyve. Budapest: Argumentum Kiadó. Fülöp László 1987. Kaffka Margit. Budapest: Gondolat Kiadó. Kenyeres Zoltán 1998. Ady Endre. Budapest: Korona Kiadó. Rába György 1986. Csönd-herceg és nikkel szamovár. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Modern magyar irodalom II. MAO1124 Meghirdetés féléve 5. Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1004 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Jánosi Zoltán egyetemi tanár Az 1905 1919 és 1919 1945 közötti irodalomtörténeti periódusok legjelentősebb és leginkább jellemző alkotásainak értelmezése, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. A tantárgy ezen belül feltárja e korszakok alapvető poétikai elveit, eredményeit a három műnem fontosabb műfajaiban, a kor jelentősebb irodalomtudományi munkáiban és az esszében. A hallgatók jártasságra tesznek szert a kulcsművek értelmezésében, megismerik a művek világképét, poétikai jellemzőit. Eközben képessé válnak korszerű irodalomtudományi ismereteik bővítésére, megtanulják önmagukat szóban és írásban szakszerűen kifejezni, szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáikat adaptív és kreatív módon alkalmazni. A jelzett irodalomtörténeti korszakok főbb irányzatainak, esztétikai és eszmei-gondolati tartalmainak az értelmezése a hallgatók által elolvasott művek elemzésével. Az esztétikai irányzatok és a magyar társadalmi fejlettség összefüggései. A legnagyobb alkotók, így Ady, Babits, Kosztolányi, Krúdy, Karinthy, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Füst Milán, Illyés, Tamási, Németh László, Szabó Dezső, Déry Tibor, Szerb Antal, Márai Sándor, Radnóti Miklós, József Attila, Szabó Lőrinc meghatározó és a magyar irodalom folyamataiban is kiemelkedő alkotásainak értelmezése az irodalomelmélet, a világirodalmi és a történelmi összefüggések koherenciáiban. A polgári, a népi, a szociálisan társadalom-analizáló irányzatok értékei. A határon túli magyar irodalom jelentősebb alkotói 1919 1945 között. Kuncz Aladár, Dsida Jenő, Ápriliy Lajos, Reményik Sándor alkotásai. A jelesebb folyóiratok szerepe, az irodalomkritika és -kutatás főbb irányai a korban. N. Horváth Béla 2008. A líra logikája. József Attila. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kabdebó Lóránt Kulcsár Szabó Ernő (szerk.) 1992. de nem felelnek, úgy felelnek. A magyar líra a húszas, harmincas évek fordulóján. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó. Kabdebó Lóránt Kulcsár Szabó Ernő (szerk.) 1993. Szintézis nélküli évek. Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó. Kocsis Rózsa 1982. Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben. Budapest: Magvető Könyvkiadó. Pomogáts Béla 1981. A tárgyias költészettől a mitologizmusig. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Modern magyar irodalom III. A magyar irodalom 1945-től 1985-ig MAO1125 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1004 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Jánosi Zoltán egyetemi tanár A tantárgy célja bevezetni a hallgatókat a modern magyar irodalom 1945 és 1989 közötti fejlődéstörténeti fázisainak, legnagyobb alkotóinak és legjelentősebb műveinek ismeretébe, figyelmet nyújtva a határon túli magyar irodalmaknak is, olyan módon, hogy a tanárjelöltek képessé váljanak a megértett folyamatok, a legfontosabb elméleti kategóriákkal és műismeretekkel történő kreatív, mély szövegismereteken nyugvó interpretálására és ezek magas módszertani kultúrán keresztül történő átadására az érintett iskolai korosztálynak. A tantárgy átfogó képet ad az 1945-től 1989-ig tartó irodalomtörténeti periódus főbb történelmi körülményeiről, szakaszairól, irányzatairól (a realizmus változatai és felbomlása, az elvont tárgyiasság, a népi szürrealizmus, az új dokumentumirodalom, a groteszk és az abszurd törekvések, a próza és a dráma megújításának kísérletei stb.), a magyar irodalom legjelentősebb irányzatainak a pártos irodalommal szemben történő önmeghatározásáról és gondolati és esztétikai értékeiről, fontosabb alkotói csoportjairól és írószemélyiségeiről, kitekintve az egyes műnemek és műfajok alakulástörténetére, valamint a lényegesebb világirodalmi áramlatokkal való kapcsolatokra, továbbá a határon túli magyar irodalmak kiemelkedő teljesítményeire is. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Görömbei András (szerk.) 2001. XX. századi esszék az irodalomról. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Görömbei András 2001. Kisebbségi magyar irodalmak (1945 2000). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Kulcsár Szabó Ernő 1994. A magyar irodalom története 1945 1991. Budapest: Argumentum Kiadó. Márkus Béla (szerk.) 1997. Irodalom, politika, élet 1945 1979. I II. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Szegedy-Maszák Mihály (szerk.) 2007. A magyar irodalom történetei III. Budapest: Gondolat Kiadó.