FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Hasonló dokumentumok
A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) A növénytermesztés természeti környezete

A talajművelés története

Talajművelési ABC (VII.): tavaszi vetésű növények művelése

A talajművelés segítse a talajminőség javulását!


Környezetkímélı technológiák

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)

Talajművelési ABC (IX.): vetés

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait!

A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI

Ne feledd: a talajon nemcsak állsz, hanem élsz is! Stefanovits Pál

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

A talajnedvesség megőrzését elősegítő talajgondozási- és művelési módszerek

Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MUNKAANYAG. Király Csaba. Talajművelési rendszerek és a talaj használata. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Változó éghajlati kihívásokhoz alkalmazkodó talajművelés

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. NÖVÉNYTERMESZTÉS. szerkesztette: Hidvégi Szilvia

MUNKAANYAG. Bereczki László. Talajművelési alapgondolatok. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés

Pillangós növények a zöldítésben

Talajminőségi tényezők II.

TALAJMŰVELÉS I. alapműveletek, gépek és munkájuk. Cziráki László 2014.

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Talaj- és vízvédelem Biodiverzitás növelése Helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal

OM-00381/2008 projekt A klímaváltozás káros hatásainak megelőzése, előrejelzése és csökkentése az agrárélelmiszertermelési

Szántóföldi kultivátor PrimusPlus

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Földművelésügyi Minisztérium augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY

Átál ás - Conversion

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

Talajművelési rendszerek

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.

Szántóföldi kultivátorok

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Talajminőségi tényezők I.

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A talajokat is sújtó kedvezőtlen időjárási jelenségek belátható időn belül nem csökkennek, a hatásuk sem lesz enyhébb. Több az időjáráshoz köthető

NÖVÉNYVÉDELEM. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

KITE mulcsművelési megoldások

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Talajművelési ABC (V.): sávos művelés és vetés

Talajművelés meghatározása Talajművelés célja

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A KITE kutatási-, fejlesztési-, és alkalmazási eredményei a precíziós mezőgazdaság területén

velés (a szellemi hagyaték folytatása) MTA doktora Szent István n Egyetem birkas.marta@mkk.szie.hu mkk.szie.hu

Az újra felfedezett zöldtrágyázás

Talajművelési ABC (X.): Mit kell tudni a direktvetésről?

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Doktori (PhD) értekezés A FELSZÍNTAKARÁS JELENTŐSÉGE A TALAJVÉDELEMBEN ÉS A KLÍMAKÁROK ENYHÍTÉSÉBEN.

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Talajművelési ABC (III.)

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

Földhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

A precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

ÉDESBURGONYA TERMESZTÉS

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

Mustár-olajretek keverék

Trágyázási terv készítése

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

XI. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA. Tanulmánykötet május 6-9. Pécs

Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben. Kanizsai Dorottya Pest megye

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Sokoldalú kultivátor SuperMaxx

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Átírás:

FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A főbb talajtípusok hatása a talajművelésre

Előadás áttekintése Az egyes főtípusba tartózó mezőségi talajok erdőtalajok réti talajok váztalajok szikes talajok sekély termőrétegű, erodált talajok művelési rendszereinek sajátosságai

Szántóföldi termőhelyek A termőföld a mező- és erdőgazdaság által hasznosított földterület A szántóföldi növények igénye szerint és közel azonos termékenységű és tulajdonságú talajtípusokból képzett egységet nevezzük szántóföldi termőhelynek.

Mezőségi talajok (I. szf. termőhely) Az ország legjobb és legtöbbet termő szántóföldjei Humuszban gazdagok, a termőréteg mély, víz-, levegőés hőgazdálkodásuk kiváló, jó a tápanyag-szolgáltató és tápanyag-közvetítő képességük Könnyen művelhetőek, és szerkezettartó tulajdonságuk következtében a legigényesebb szántóföldi növények is sikerrel termeszthetők rajtuk

Mezőségi talajok Tarlóhántás: Elvégzése a talajnedvesség megőrzése, a gyomirtás, a következő művelési módok jobb minőségének elérése érdekében középkötött és kötött mezőségi talajokon is ajánlatos.

Mezőségi talajok Alapművelés: Az őszi kalászosok alá az elővetemények többsége után forgatás nélküli alapművelés előnyös. A mélyművelés periódusa a növényi sorrend szerint tervezhető. A tavaszi vetésű növények alá a a gyomosságtól valamint az alapművelés idején jellemző talajnedvességtől függően tervezhető szántás, lazítózással kombinált szántás, vagy tárcsázás.

Mezőségi talajok Alapművelés elmunkálása: A talajszerkezet védelme érdekében az eszköz kapcsolásokra kell törekedni, kerülni kell a káros talajtömörítést kiváltó taposást.

Mezőségi talajok Vetőágykészítés, lezárás: A magágy minőségével szembeni követelmények (lazultság, aprózottság) betartása, a nedvesség megőrzése kívánatos. Vetés után a talaj sajátosságai szerint kell a felületet kialakítani.

Erdőtalajok (II. szf. termőhely) Középkötött erdőtalajok Termőképességük alig marad el a mezőségi talajokétól, víz-, levegő- és hőgazdálkodásuk jó A termeszthető növények száma kevesebb, termésbiztonságuk függ az időjárási körülményektől Az eróziós károk műszaki talajvédelem nélkül, alkalmazkodó műveléssel és eljárásokkal megakadályozhatók

Erdőtalajok Tarlóhántás: A tarlóhántás elvégzését vagy elhagyását talajvédelmi céloknak rendeljük alá. Csapadékban gazdag erdőtalajokon sekély tarlóhántás helyett azonnal középmély alapművelés javasolható.

Erdőtalajok Alapművelés: A termőréteg vastagsága, a lejtőviszonyok megszabják az alapművelés maximális mélységét. Az alapművelés egyik fontos célja a talaj vízbefogadó képességének növelése, a vízelfolyás megakadályozása, a talaj védelme. Lejtőkön a szintvonalas művelés ajánlott. Az alapművelést időben később követő vetés esetén az alapművelést csak durva elmunkálás kövesse.

Erdőtalajok Alapművelés elmunkálása: Idejét a vetéshez ajánlatos közelíteni. Kerülni kell az erózió káros növekedését kiváltó porosítást, a lejtő irányú gépmozgásokat.

Erdőtalajok Vetőágykészítés, lezárás: Erdőtalajokon a magágy minőségét talajvédelmi szempontoknak rendeljük alá. A magágy mélység betartása fontos, a felület profilos kialakítása a vetés után elengedhetetlen (szintvonalasan!).

Réti talajok (III. szf. termőhely) Kötött réti talajok Tápanyagkészletük jó, de gyenge a tápanyagfeltáródás, víztartó képességük nagy, vízvezetésük viszont kedvezőtlen A növénytermesztést és a tápanyagok érvényesülését az évszakonkénti magas talajvízállás befolyásolja. A tápanyagok érvényesülése és a termés az évhatás miatt nagymértékben ingadozhat A talajok művelhetősége nagy agyagtartalmuk miatt nehéz, a művelhetőség nedvességtartománya szűk

Réti talajok Tarlóhántás: A korán lekerülő elővetemények után nem hagyható el. Sekély tárcsás, vagy kultivátoros hántás (+elmunkálás) előnyös

Réti talajok Alapművelés: Módját az elővetemények, a gyomosság, valamint a talaj nedvességtartalma szerint kell megválasztani. Száraz évjáratokban az őszi vetésű növények alá a forgatás nélküli alapművelés az előnyösebb. A tavaszi vetésű növények művelési rendszerében a lazítózással kombinált szántás, valamint a talaj sajátosságait figyelembe vevő őszi szántás alkalmazása előnyös.

Réti talajok Alapművelés elmunkálása: A tavaszi vetésű növények őszi alapművelését durva elmunkálás kövesse. Az őszi vetésű növények alapművelését száraz évjáratokban erőteljes rögösödés jellemzi. Irányelv a menettakarékosság, valamint a talajszerkezet védelme.

Réti talajok Magágykészítés, vetés utáni elmunkálás: A magágy készítés fontos alapelve ősszel a nedvességmegőrzés, tavasszal az evaporáció növelése. Vetés után sima felszín kialakítása nem javasolható.

Váztalajok (IV. szf. termőhely) Laza és homoktalajok Könnyű mechanikai összetétel, a szervetlen és szerves kolloidok kis mennyisége jellemző rájuk, vízgazdálkodásuk, víztartó képességük kedvezőtlen Könnyen művelhetők, ugyanakkor deflációra hajlamosak, termőrétegük összessége és vastagsága heterogén, a biztonsággal termeszthető növények száma kevés, és a termés ingadozó A deflációnak kitett futóhomok talajokon és tőzeges talajokon a lehető legrövidebbre kell csökkenteni a művelési idényt

Váztalajok Tarlóhántás: Futóhomok: Elhagyható. A tarlómaradványok, a kikelt gyomok, az árvakelés védi a talajt a deflációtól. Humuszos homok: Betakarítás után közvetlenül alapművelés is következhet. A talaj lezárása feltétlenül szükséges.

Váztalajok Alapművelés: Futóhomok: Közvetlenül vetés előtt, javasolható forgatással vagy forgatás nélkül. Humuszos homok: Módja és ideje a növény igénye szerint. Az őszi gabonák alá a forgatás nélküli mód különböző változatai alkalmazhatók. A tavaszi vetésű növények alá a szántás, vagy a lazítózással kombinált szántás az előnyös.

Váztalajok Alapművelés elmunkálása, vetőágykészítés, lezárás: Futóhomok: Alapművelés után azonnal magágykészítés és vetés. Vetés után profilos, talajvédő felszín kialakítása és tömörítés. Humuszos homok: Lehetőség szerint menetszám takarékosan a nedvesség megőrzését szem előtt tartva kell elvégezni. (Kapcsolt műveletek)

Szikes talajok (V. szf. termőhely) Szélsőséges víz- és tápanyag-gazdálkodás, nagy tápanyagtőke, de kis hasznosítható tápanyagkészlet és nehéz művelhetőség jellemző rájuk A termeszthető növényfajok száma korlátozott, a termésingadozás nagy, kémiai javítás hatására a termékenység javul, de a szikesség okai nem enyhülnek, művelhetőség szerint perctalajok

Szikes talajok Tarlóhántás: A tarlóhántás elvégzését a betakarítás idejétől és a talaj nedvességtartalmától tesszük függővé.

Szikes talajok Alapművelés: A középmély és mélylazítózás periodikus alkalmazása ajánlott. A periódusidő rövid. A szántás mélysége korlátozott, minősége a talaj sajátosságaiból adódóan kedvezőtlen. Az őszi gabonák alá inkább a forgatás nélküli alapművelés különböző változatait alkalmazzuk.

Szikes talajok Alapművelés elmunkálása: Ezeken a talajokon az őszi alapművelést nem ajánlatos elmunkálni. A tavaszi talajmunkák megkezdésekor fokozott figyelmet kell fordítani a talaj nedvességtartalmára (a kérgesedés, a talaj kenésének elkerülése érdekében)

Szikes talajok Magágykészítés, vetés utáni elmunkálás: A vetés idejére a talajok biológiai beéredése általában nem következik be. A megfelelő fizikai állapot kialakítása a kívánt állománysűrűség elérésének az alapja. A vetés után profilos felszín kialakítása szükséges.

Sekély termőrétegű, erodált talajok (VI. szf. termőhely) Sekély termőrétegű, sík vagy lejtős, erodált és heterogén talajok Kevés vizet tárolnak Csak kis vízigényű, rövid tenyészidejű, extenzív körülményeket tűrő növények termeszthetők viszonylag nagyobb biztonsággal A lejtős területek a vízerózióval szembeni talajvédelem, a sík és közel sík földek pedig a kímélés szabályai szerint művelendők A sekély termőréteg korlátozza a forgathatóságot, a köves vagy kavicsos altalaj pedig a forgatás nélküli lazítást is

Sekély termőrétegű, erodált talajok Tarlóhántás: Sekély lazítás és mulcsképzés a talajvédelem érdekében. Talajvédelmi okból elhagyható. Tarlóba vetett védőnövények alkalmazása (talajvédelem)

Sekély termőrétegű, erodált talajok Alapművelés és elmunkálás: Mélységét és módját a talajvédelem határozza meg Vízlefolyás csökkentése érdekében középmély lazítás vagy szántás

Sekély termőrétegű, erodált talajok Magágykészítés és vetés: Lehetőleg egy menetben történjen

Előadás összefoglalása Az egyes főtípusba tartózó: - mezőségi talajok - erdőtalajok - réti talajok - váztalajok - szikes talajok - sekély termőrétegű, erodált talajok művelési rendszereinek sajátosságai

Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse az erdőtalajok művelési sajátosságait! Mi jellemző a mezőségi talajok művelési rendszerére? Milyen sajátosságai vannak a szikes talajok művelésének?

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás: A művelés energiaigénye és a talaj károsítása. A költségcsökkentés és a kárenyhítés lehetőségei Előadás anyagát készítették: Dr. Schmidt Rezső, Dr. Beke Dóra