A környezetszennyezés-szabályozási mátrix A szennyezés árának meghatározója állam piac Közvetlen szabályozó eszközök /command and control/ (pl. szabvány) Szennyezési jogok piaca (pl. buborék politika) állam A Pigou-i adó (pl. kibocsátási díj, letét visszafizetés) Coase-i alku (feltétel: pl. tulajdon jogok tisztázása) piac A szennyezés mennyiségének meghatározója Forrás: Kocsis Tamás Közgazdasági Szemle, 22 október 29. 3. 3. 1 A Pigou-adó elméleti jelentősége Ha az árak nem tartalmaznak fontos környezetvédelmi információkat, akkor a piaci erők nem szolgálják a társadalmi jólétet, mert túl nagy környezet károsítást eredményeznek. Ezért az állam növelheti a társadalmi jólétet a szennyezés egységére kivetett adóval. A Pigou-adó akkor optimális, ha szintje egyenlő a társadalmi optimumban vett externális határköltséggel. 29. 3. 3. 2 Környezetvédelmi adók a gyakorlatban Szennyezés adóztatása, pl. környezetterhelési díjak A szennyező termelés adóztatása A szennyező termék adóztatása, pl. termékdíjak 29. 3. 3. 3 1
A Coase-elmélet Ronald Coase (191- ) 196: The Problem of Social Cost (A társadalmi költségek kérdése) Coase-tétel: függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot. 29. 3. 3. 4 Feltételezések tökéletes verseny tulajdonjogok meghatározottak szennyezés arányos a tevékenységgel, ismert minden érintettek tökéletesen informáltak tranzakciós költség nulla 29. 3. 3. 5 Tulajdonjog használati jog jövedelemszerzési jog lényeges tulajdonságok megváltoztatásának joga az előbbiek átruházási joga 29. 3. 3. 6 2
A hatékony tulajdonosi szerkezet feltételei általános érvényűség kizárólagosság átruházhatóság kikényszeríthetőség 29. 3. 3. 7 Erdő faúsztatás (impregnálás) Fafeldolgozó Szálloda vendégek elpártolnak Hg-feldúsulás 29. 3. 3. 8 A jogok definiálása 1. mindenkinek joga van a környezetet használni 2. mindenkinek joga van a tiszta környezethez 29. 3. 3. 9 3
Erdő faúsztatás (impregnálás) Fafeldolgozó Kárpótlás 2. eset Hg-feldúsulás Kárpótlás 1. eset Szálloda vendégek elpártolnak 29. 3. 3. 1 Optimális szennyezés alku révén h. haszon, h. költség A eset B eset Q * Q M Q gazdasági 29. 3. 3. 11 Az optimális termelési szint kialakulása alku útján h.költség, h.hasznon Egyéni tiszta határhaszon () Externális határköltség () Pearce - Turner: Economics of Natural Resources and the Environment 199, 72. o. Q* Q m Gazdasági 29. 3. 3. 12 4
Önkéntes jóléti transzferek az optimális szennyezési szint alku útján történő elérése esetén h. haszon, h.költség A D B C Q gazdasági Q* Q M 29. 3. 3. 13 Esély az alkura Látszólag azonos a jogok bármiféle definiálásakor ha mindenkinek joga van szennyezni a környezetet (Q m -ből indulunk), kisebb az esély az alku létrejöttére, mert a fizetési hajlandóságnak fizetési képességgel is kell párosulnia 29. 3. 3. 14 A Coase-elmélet kritikája tökéletes versenyt feltételez nehéz az alkuban résztvevők azonosítása -nagyszámú érintett -károkozók - kárt elszenvedők azonosítása -nem ismerhetjük a jövő generáció tagjait a tranzakciós költségek összege nem nulla ellentmond a szennyező fizet elvnek kevés gyakorlati példa 29. 3. 3. 15 5
Legyen: T = a tranzakciós költségek nagysága B = az alkudozó felek közül annak a nyeresége az alkuból, aki a tranzakciós költségeket állja G = a kormányzati beavatkozás költsége Ha: T < B az alku létrejöhet Ha: T > B az alku nem jön létre Ha: B > T > G a kormányzati szabályozás lesz hatékony 29. 3. 3. 16 1. A természeti környezethez fűződő jogok pontos meghatározása és kikényszeríthetősége 2. Az érintettek kis száma és azonosíthatósága 3. Nincs jövedelmi hatás 4. Zéró tranzakciós költségek 5. Fenyegetettség hiánya A Coase-tétel elméleti korlátai Ha nem lehetséges a tulajdonjogok meghatározása, pl. közjavak, vagy nem biztosítható a kikényszeríthetőség, akkor nincs esély az alku útján történő megállapodásra Ha bizonytalan az érintettek köre vagy túlzottan sok az érintett, akkor az alkunak két akadálya lesz: (i) túl nagy lesz az alku költsége, és (ii) az érintettek racionális viselkedése a potyázás lesz. Ha az alkuval kapcsolatos preferenciák nem függetlenek az érintettek vagyon helyzetétől, akkor a jogok kezdeti kiosztása befolyásolja az alku hatékonyságát. Ha az alku költségei jelentősek, akkor egészen biztosan más kimenetet kapunk, mint zéró tranzakciós költségek esetén. Ha az érintettek egyike hatalmi vagy egyéb módon fenyegető pozícióban van, az alkunak nincs esélye. 29. 3. 3. 17 A környezetvédelmi norma az állami hatóság által létrehozott közvetlen jogi szabályozó eszköz megállapítja egy adott szennyező anyag legnagyobb kibocsátható mennyiségét vagy legnagyobb megengedett koncentrációját és a mennyiség túllépése esetén fizetendő büntetést 29. 3. 3. 18 6
A környezetvédelmi normák típusai Szennyezési norma ( emissziós norma, kibocsátási határérték ) megállapítja egy adott szennyező anyag legnagyobb kibocsátható mennyiségét Mértékegysége: időegység alatt kibocsátott mennyiség Pl.: tonna/év, mg/h Szennyezettségi norma ( immissziós norma ) megállapítja egy szennyező anyag legnagyobb megengedett sűrűségét egy adott befogadó közegben Mértékegysége: koncentráció jellegű Pl.: ppm, mg/m 3 29. 3. 3. 19 A norma állítása optimális esetben h.költség, h.haszon szabvány Büntetés* (P*) Q* Q m Gazdasági 29. 3. 3. 2 A normával történő szabályozás nem kielégítő megoldása (Norma) h.ktsg, Szabvány h.h. P fojtó büntetés P N P B Q N Q* Q B Gazdasági Q m 29. 3. 3. 21 7
A hatékony büntetés: = P N (legalább akkora legyen, mint az a normánál) Nagy kockázat vagy információhiány esetén ún. fojtó büntetés, amelyhez tartozó P jóval nagyobb, mint a minimális szint Az optimális büntetés: (Q*-nál:) = P* 29. 3. 3. 22 Az optimális norma feltételei A normával történő szabályozás csak akkor lehet társadalmilag optimális, ha nemcsak a norma, de a norma túllépése esetén fizetendő bírság is a társadalmi optimumban van megállapítva A hatóságnak ismernie kell a szennyezéstől függő hasznok és károk alakulását A norma túllépése minden esetben maga után vonja az optimális bírság megfizetését 29. 3. 3. 23 Norma vagy adó (hatékonyabb)? Feltételezések: a hatóság ismeri az -t a hatóság alábecsüli az -t, meredekségét jól határozza meg a vállalat betartja a normát az különböző meredekségű A két eszköz (norma vagy adó) közötti választást az meredeksége határozza meg. 29. 3. 3. 24 8
h.költség, h.haszon f Az és az közel hasonló meredekségű (igaz) szabvány (hamis) a c d b e adó Q Q* Q Q m Gazdasági 29. 3. 3. 25 Közgazdasági értelemben a két helyzet (haszon csökkenés vagy kár növekedés) egyenértékű! DE: a környezet és a vállalat szempontjából nem! 29. 3. 3. 26 A meredekebb externális határköltség görbe esete szabvány h.költség, h.haszon f (igaz) (hamis) b a c d e adó Q Q* Q Q m Gazdasági 29. 3. 3. 27 9
Meredekebb görbe esetén kisebb hibát követünk el, amennyiben normákkal szabályozunk. 29. 3. 3. 28 A laposabb externális határköltség görbe esete h.költség, h.haszon f (igaz) szabvány (hamis) b a Q Q* Q Q m c d e adó Gazdasági 29. 3. 3. 29 Laposabb esetén kisebb hibát követünk el, ha adókkal szabályozunk. 29. 3. 3. 3 1