Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának. BELÜGYMINISZTÉRIUM BM/14794/2016. A 2011. évi CXII. törvény 27. -a alapján NEM NYILVÁNOS. Készült: 2016. szeptember 30-án TERVEZET az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról Budapest, 2016. szeptember
2 1. Az egyeztetés alapadatai E G Y E Z T E T É S I L A P honlapon való közzététel: 2016. közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2016. közigazgatási egyeztetés lezárása: 2016. 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet Miniszterelnökség Miniszterelnöki Kabinetiroda Igazságügyi Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma Honvédelmi Minisztérium Külgazdasági és Külügyminisztérium Földművelésügyi Minisztérium nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Országos Környezetvédelmi Tanács 2.3. Társadalmi és egyéb szervezetek nem adott véleményt észrevétele maradt fenn társadalmi szervezet Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Budapesti Önkormányzatok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség Megyei Jogú Városok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn
3 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. A tervezet célja 1.1. A tervezet elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A tervezet szoros kapcsolatban van a vízgazdálkodásban 2014. óta erőteljesen jelentkező tendenciával, az állami felelősségvállalás növelésével. Ennek egyik meghatározó eleme a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 3. -ának azon módosítása, amely szerint az állami tulajdonban lévő vízilétesítmények üzemeltetését és fenntartását fő szabály szerint a vízügyi igazgatóságok látják el. Így azon állami tulajdonban lévő vízilétesítmények, amelyek vonatkozásában vízitársulat vagyonkezelői joga vagy kezelői joga volt bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, vagy egyébként vízitársulat üzemeltetésében állt, a törvény erejénél fogva 2014. január 1-jével a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság vagyonkezelésébe került. Ezáltal az elmúlt 3 évben több mint 28 000 km állami tulajdonú csatorna és kisvízfolyás vagyonkezelését vette át a vízügyi igazgatóság. A továbbiakban a vagyonkezelési feladatokat ő látja el, de nyilvános pályázati eljárás eredményeként a vízitársulattal üzemeltetési szerződést köthet és így az üzemeltetést a továbbiakban a társulat szerződéses alapon láthatja el. E mellett önkormányzati felajánlás vagy hatósági kijelölés alapján is végezhet üzemeltetési, fenntartási tevékenységet a vízügyi igazgatóság nem állami tulajdonú vízilétesítmények esetében (Vgtv. 6/A..) A Vgtv. 16. (4) bekezdés e) pontja értelmében pedig a vízügyi igazgatóság a helyi önkormányzatok számára adatot szolgáltat a vízkárelhárítási terveik elkészítéséhez, a folyók menti nyílt ártéri települések esetében pedig a terveket segítve az önkormányzatok munkáját maga a vízügyi igazgatóság készíti el. A fenti törvényi rendelkezések figyelembevételével kerül módosításra az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet (A továbbiakban: R.) olyan módon, hogy a vízügyi igazgatóságok ismeretei növekedjenek a védekezéshez való felkészülésben, a védekezés során erősödjék az állami, önkormányzati és vízitársulati védekezés összehangolásában való szerepük, ugyanakkor a védekezés elrendelése magát a felkészülést is elősegítse. Egyben az R. legutóbbi felülvizsgálata óta átadásra került a Beregi- és a Szamos-Kraszna-közi tározó, továbbá több esetben módosult a belvízvédelmi szakaszok elnevezése, az adat szakaszhoz tartozó települések köre, valamint az árvízvédelmi fővédvonalaknál azok kezdő és végpontja, ezért az R. 1. és 2. melléklete kicserélésre kerül. 1.2. A tervezet szükségességének okai A tervezet az R. módosítását tartalmazza, az alábbiak szerint: módosul a belvízvédekezési tervek területi hatálya és tartalma (3. ), az önkormányzati és a vízitársulati védekezési tervek tartalma és a védekezés elrendelése, módosítása, megszüntetése egyaránt ismert lesz a vízügyi igazgatóságok számára (5., 11. és 24. ), lehetőség nyílik a védekezés megkezdését megelőzően a védképesség átmeneti helyreállítására (6. ), hiánypótlóan szabályozásra kerül, hogy az OVF-en túl a védekezési szervezet is tart a védekezés alatt védekezési ügyeletet, és ennek során minden jelentős eseményt, utasítást és jelentést a védekezési naplóban rögzít (10. ),
4 az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT vagy Törzs) működése alatt a védekezésről a belügyminisztert naponta tájékoztatja (11. ), lehetőség nyílik a magasabb védekezési fokozat elrendelésére akkor is, ha az az áradásra történő felkészülést segíti elő; az árvízi tározóknál a fokozat elrendelése csak a Törzs engedélye vagy az üzemelési szabályzat alapján történhet (12. ), a vízügyi igazgató a rendkívüli készültség alatt javaslatot tesz a védelmi bizottságnak az árvízi tározó igénybevételére (16. ), a döntéshozó az aktuális és várható hidrológiai, meteorológiai, valamint jéghelyzetet figyelembe véve hozhat döntést a jégtörő hajók igénybevételéről (17. ), bővülnek az I. fokú belvízvédekezési készültség elrendelésének esetei, egyben a belvízmentesítés elsőbbségének biztosítása érdekében a védelemvezető az egyéb bevezetéseket korlátozhatja vagy időszakosan szüneteltetheti (19. ), felülvizsgálatra kerülnek és kiegészülnek a jogszabály mellékletei. 1.3. A tervezettel érintett közfeladat változása A módosítás nem jár a közfeladatok változásával. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az elérni kívánt cél a miniszteri rendelet módosításával valósítható meg. 2.2. Egyéb intézkedés Egyéb intézkedés nem szükséges. 2.3. Alternatíva Nincs. 3. A Kormányprogramhoz való viszony: Az előterjesztés a Kormány programmal összhangban van. 4. Előzmények, kapcsolódások: Nincs közvetlen előzmény. 5. Európai uniós kapcsolódások: Nincs európai uniós kapcsolódás. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk: Az Országgyűlés nem tárgyalja.
5 7. Társadalmi egyeztetés: A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 7. (1) bekezdés a) pontban foglaltaknak megfelelően a társadalmi egyeztetésre a honlapon történő közzététel (általános egyeztetés) formájában kerül sor. 8. Vitás kérdés: 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató nem Tárcaközlemény nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató nem 3. Fő üzenet Módosításra kerül az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet (A továbbiakban: R.) olyan módon, hogy a vízügyi igazgatóságok ismeretei növekedjenek a védekezéshez való felkészülésben, a védekezés során erősödjék az állami, önkormányzati és vízitársulati védekezés összehangolásában való szerepük, ugyanakkor a védekezés elrendelése magát a felkészülést is elősegítse. Egyben időközben átadásra került a Beregi- és a Szamos-Kraszna-közi tározó, amelyek helyrajzi számos szerepeltetésével a rendelet 1. számú melléklete kiegészítésre kerül. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: Nem szükséges.
6 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P I. Költségvetési hatások Az előterjesztés nem gyakorol hatást a központi költségvetésre. II. Adminisztratív terhek Az előterjesztésben foglaltak külön adminisztratív terhet nem jelentenek. III. Egyéb hatások Az előterjesztésben foglaltak elfogadásával az árvízi és belvízi védekezés hatékonyabbá válik. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, 2016. szeptember. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter
7 Melléklet a BM/14794/2016. számú kormány-előterjesztéshez A belügyminiszter /2016. (...) BM rendelete az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. (1) Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (Árvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként kell készíteni. A terv tartalma:) l) az 1. mellékletben szereplő árvízi tározók üzemelési szabályzata. (2) Az R. 3. (6) bekezdés nyitó szövegrésze és a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok esetében a védelmi szakaszokat érintő működési területre, önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokat érintő közigazgatási területre vonatkozóan kell készíteni. A terv tartalma: a) a védelmi szakasz vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területének, belvízrendszerének műszaki leírása, ha a szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, akkor a belvízrendszer főbb jellemzőinek megfelelő részletességű bemutatása, így különösen: aa) a főbefogadó csatornákba torkolló csatornákat a tulajdonosok, illetőleg egyéb jogcímen használók megnevezésével, ab) a védelmi szakasz területén vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területén lévő csapadékmérő állomások, talajvízszint észlelő kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az információs hálózatoknak az ismertetésével, ac) a védekezésre kötelezett kezelésében lévő csatornák, szivattyútelepek, szivattyú állások jellemző adatainak feltüntetésével, a szükséges belvízvédelmi feladatok, beavatkozások leírásával, ad) a belvíz tározására - állandó és időszakos - igénybe vehető területek a művelési ágak feltüntetésével, a tározók, halastavak, holtágak, egyéb tározók, a vízkormányzó műtárgyak, a szivattyútelepek, a szivattyú állások üzemelési rendjének, a szállítható szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk típusának, tárolási helyének, kezelőszemélyzet számának, az üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával; b) áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyűjtő terület, a belvízvédelmi szakasz és öblözetek, valamint a belvízvédekezésre kötelezett közigazgatási vagy működési területének határát, a településeket és azok közigazgatási határát, megyehatárt, országhatárt, a
8 vízitársulatok működési területének határát, a szakasz főcsatornáit, a torkolati és közbenső szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat, vízrendszerek közötti átvezetéseket, a különcélú vezetékes hírközlő hálózatot, az utakat és a vasutakat; c) részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenően feltünteti az őrjárás határokat és őrtelepeket, a teljes belvízelvezető csatornahálózatot, fő vízkormányzó műtárgyakat, a szivattyúállásokat, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket; 2. (1) Az R. 5. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Védekezési terveiket a helyi önkormányzatok a polgármesteri hivatalban, a vízitársulatok székhelyükön, egy-egy másolati példányt pedig a VIZIG illetékes szakaszvédelmi központjában és központi ügyeletén helyezik el. (2) Az R. 5. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Az 1. mellékletben szereplő tározók üzemelési szabályzatainak egy-egy példányát az OVF ügyeletére is meg kell küldeni. 3. Az R. 6. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Ha az előrejelzések szerint védekezési készültség elrendelése várható, a védművek felülvizsgálata alapján készült intézkedési tervben szereplő és a védelmi biztonságot közvetlenül befolyásoló hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni, vagy a védelmi képesség átmeneti helyreállításáról gondoskodni kell. 4. Az R. 10. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A védekező szervezet a védekezés ideje alatt védekezési ügyeletet tart. A védekezés szempontjából minden jelentős eseményt, valamint a védekezéssel kapcsolatban adott vagy kapott utasítást és jelentést védekezési naplóban kell rögzíteni. 5. (1) Az R. 11. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A védekező szervezetek a fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről haladéktalanul tájékoztatni kötelesek a területileg illetékes VIZIG ügyeletét. (2) Az R. 11-a a következő (3a) és (3b) bekezdésekkel egészül ki: (3a) A védekező önkormányzatok és vízitársulatok a napi jelentésüket a területileg illetékes VIZIG-eknek a védekezés alatt minden nap 7:00 óráig megküldik.
9 (3b) A Törzs működési ideje alatt a Törzs műszaki ügyelete napi jelentést készít a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter részére. 6. (1) Az R. 12. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors áradása esetén, továbbá, ha a védművek állapota ezt indokolja vagy a felkészülési idő növelése szükséges, a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhető. (2) Az R. 12. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Az árvízi tározókra vonatkozó fokozatelrendelés a Törzs engedélye alapján vagy az üzemelési szabályzatukban foglaltak szerint történik. A készültségi fokozatokhoz tartozó tevékenységeket az üzemelési szabályzat rögzíti. 7. Az R. 16. (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (A vízügyi igazgató javaslatot tesz a védelmi bizottságnak) d) a VIZIG működési területén lévő árvízi tározó igénybevételére. 8. Az R. 17. (4)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: (4) A jégtörő hajókat a jégtörési irányelvekben foglaltak szerint a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni (I. fokú készültség). A jégtörő hajók készenlétbe helyezését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembe vételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője rendeli el. (5) A jégtörő hajókat szükség esetén tartózkodási helyükről a kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban tartani (II. fokú készültség). A jégtörő hajók útbaindítását az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembe vételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi. (6) A jégtörés megkezdését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembe vételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi (III. fokú készültség). 9. (1) Az R. 19. (1) bekezdés b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: (Az I. fokú készültséget el kell rendelni, ha)
10 b) a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését vagy a hóval betemetett szakaszok tisztítását kell elvégezni vagy egyéb vízfolyást gátló akadályt kell eltávolítani; c) a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt, a szivattyútelepeket és az egyéb vízkormányzó műtárgyakat egyműszakos üzemben kell működtetni. d) a várható belvíz helyzet miatt előkészítő tevékenységet kell folytatni. (2) Az R. 19. (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Ha a belvízzel elöntött területekről a befogadók (csatornák, tározók, szükségtározók) teltsége miatt a vizek késleltetett vagy szakaszos levezetése nagy területekre tartósan fennáll, a mentesítést a következő sorrendben kell végrehajtani: lakott területek, ipari létesítmények, közlekedési vonalak, mezőgazdasági területek, azon belül ültetvény, vetés, szántó, erdő, legelő, egyéb. A belvízmentesítés elsőbbségének biztosítása érdekében a védelemvezető az egyéb bevezetéseket korlátozhatja vagy időszakosan szüneteltetheti, különös tekintettel a termál- és fürdő csurgalékvízre. 10. Az R. 24. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) Az önkormányzat és a társulat védelemvezetője az I-III. és a rendkívüli készültségben történt védekezést követően 15 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt a területileg illetékes VIZIG részére megküldi. 11. (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. (2) Az R. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép. 12. Az R. a) 3. (7) bekezdés c) pontjában az a főművi szivattyútelepeket, szövegrész helyébe az az állami tulajdonban lévő szivattyútelepeket, szivattyúállásokat, b) 3. (9) bekezdés nyitó szövegrészében az és a vízgazdálkodási társulat szövegrész helyébe az, a vízitársulatok és az önkormányzatok, c) 12. (5) bekezdésében az állékonyságát szövegrész helyébe az állékonyságát vagy biztonságát, d) 12. (6) bekezdésében az átázási szövegrész helyébe az árvízi, e) 15. (3) bekezdésében a védvonal meghibásodhat szövegrész helyébe védvonalon káros jelenségeket észlelnek, f) 17. (2) bekezdésében az a Vízjelzésnek szövegrész helyébe az az Országos Vízjelző Szolgálatnak, g) 23. -ában a kormánybiztos szövegrész helyébe a vízügyi igazgatási szervért felelős miniszter, h) 24. (2) bekezdés h) pontjában a tapasztalatokat szövegrész helyébe a tapasztalatokat, fejlesztési javaslatokat szöveg lép.
11 13. Hatályát veszti az R. 8. (5) bekezdésében található és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság szövegrész. 14. Ez a rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
12 1. melléklet a./2016. (......) BM rendelethez külön mellékletben
13 2. melléklet a./2016. (......) BM rendelethez külön mellékletben