Követelések meghatározása A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítéséhez kapcsolódnak. Követelés keletkezhet: szerződésből jogszabály vagy hatósági rendelkezésből Fajtái: követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők) váltókövetelések egyéb követelések A vállalkozók követeléseiket nem csak a mérleg eszköz oldalán a követelések mérlegcsoportokban mutatják ki. Követelés tartalmú tételek a következők: adott előlegek adott kölcsönök bevételek aktív időbeli elhatárolása jegyzett, de még be nem fizetett tőke A mérlegben foglalt helyük a B/II. sorban van. II. Követelések o 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) o 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben o 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben o 4. Váltókövetelések o 5. Egyéb követelések o 6. Követelések értékelési különbözete o 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Mérlegen kívüli tételek: Függő követelések Olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételként szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak: kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért Biztos (jövőbeni) követelés Olyan pénzeszközre vagy egyéb eszköze vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételként szerepeltetése a szerződés teljesítésétől függ. Ide tartoznak: határidős adásvételi ügyletek Az egyszerűsített mérlegben is a B/II. sorban szerepelnek a követelések, azzal az eltéréssel, hogy a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó, a jövőben kiegyenlítésre kerülő követelések, valamint a pénzkiadásból származó követelések mérlegforduló napi állományát elkülönítetten kell szerepeltetni.
A 2005. január 1-jétő hatályos számviteli törvény exportra, importra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában: külföld: a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület külföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van belföld: a Magyar Köztársaság területe belföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye belföldön van Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtás értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. A követelések nyilvántartása a kettős könyvvitelben a 3. számlaosztályban történik. 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Itt kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem kapcsolt vállalkozással, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni, valamint nem tartozik a pénzkölcsönök közé. 32. Követelés kapcsolt vállalkozással szemben 33. Követelés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 34. Váltókövetelések A váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad kimutatni. 36. Egyéb követelések Itt kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást. Egyéb követelésként kell kimutatni valódi penziós és óvadéki repó ügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárát, illetve a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kifizetett visszavásárlási árát, az értékpapírkölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést, továbbá a határidős és opciós ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul. A készletek között szereplő Készletekre adott előlegek mérlegsor tartalmában véve követelés. A készletekre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt összeget kell kimutatni. A saját tőkét csökkentő követelés Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét. A követelésekkel kapcsolatos dokumentumok főbb típusai: szolgáltatási szerződés hitel- és kölcsönszerződés munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések
megbízási szerződések határozatok (bírósági, adóhatósági) A követelések esetében a másik fél (adós) lehet: más gazdálkodó hitelintézet munkavállaló állami költségvetés A vevőkkel szembeni követelések alapbizonylata az előírásoknak megfelelő, szabályszerűen kiállított számla számlát helyettesítő okmány szerződés bírósági, adóhatósági határozat A vevőkkel szembeni követelések értékét csökkentő tételek: utólag adott, számlázott engedmények visszáruk számlahelyesbítések értékvesztések A vevők analitikus nyilvántartása a következőket tartalmazza: a vevő azonosításához szükséges adatok (vevő neve, címe) a bizonylati hivatkozások a vevőnek kiszámlázott összegek, a számla kelte, a teljesítés dátuma a vevő által adott előlegek összegei, keletkezésének és esedékességének időpontjai a vevő határidőre ki nem egyenlített tartozásai A mérlegben önálló sorként jelennek meg az adott előlegek. Az adott előlegek alapbizonylatai: számlát helyettesítő okmány szerződés kiadási pénztárbizonylat, bankszámlakivonat Az egyéb követelések között mutatja ki a vállalkozás: a munkavállalókkal szembeni követeléseket, amelyek lehetnek: o folyósított kölcsönök o fizetési előlegek o ártérítési kötelezettségek o előírt tartozások az egyéb ki nem emelt követeléseket a határidős visszavásárlási kötelezettség mellet eladott eszköz kifizetett visszavásárlási árát az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést
A követelések bekerülési értéke A követelések értékelése a mérlegben: Mérlegben szereplő érték Könyv szerinti érték - értékvesztés + visszaírás +- árfolyam-különbözetek = mérlegérték Devizás követelések értékelése A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követeléseket az üzleti év mérlegforduló napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegforduló napi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. A külföldi pénzértékre szóló eszközöknek és a kötelezettségnek az üzleti év mérlegforduló napjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet: amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként Az értékelés kiindulópontja a mérlegkészítés időpontja. A vállalkozás elismertnek tekinti azt a követelést, amelynek teljesítésével kapcsolatban a partner kifogással nem élt a tartozás összegét nem kifogásolta a mérlegkészítés időpontjáig kifizette. A követeléseket a mérlegkészítéskor értékelés során minősíteni kell az alábbi szempontok szerint: a követelés várhatóan realizálható összege hogyan viszonyul annak könyv szerinti értékéhez megfelel-e a követelés behajthatatlan követelés a számviteli törvényben megfogalmazott kritériumának megtörtént-e a követelés elengedése A vállalkozás a követelésekre vonatkozóan olyan leltárt állít össze, amely adósonkénti részletezésben tartalmazza a követeléseket a mérlegben szereplő csoportosításnak megfelelően. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrzi. A bankkal szembeni követelések esetében a mérleg fordulónapjára vonatkozó számlakivonatok alapján végezhető el az egyeztetés. Más vállalkozókkal szembeni követelések esetében a számlák, valamint az egyenlegközlő levelek alapján történik az egyeztetés. A munkavállalókkal szembeni követelések egyeztetését az analitikus nyilvántartások a könyvviteli számlákkal való összevetésével végzi. Az egyeztetéskor mutatkozó különbözeteket kivizsgálja és korrigálja. A számviteli törvény előírásai alapján az árbevételt csak a szerződés szerinti teljesítés időszakában, a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített összegben szabad elszámolni.
A számviteli törvény szerint behajthatatlannak kell minősíteni és az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként elszámolni azt a követelést amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás szerint nincs fedezet amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet amely a hatályos jogszabályok alapján elévült A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelések összegét a rendkívüli ráfordítások közötti elszámolással kell leírni, mint hitelezési veszteséget. A sajátosan kezelendő követelések közé tartoznak a vásárolt, kapott követelések, valamint az engedményezett átadott követelések. A vevő oldalról nézve egyéb követelés keletkezik: T 368 K 384 követelésvásárlás A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti különbözetet. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja.. A törvény az engedményezési szerződésre meghatározott alakot nem ír elő, ezért az akár írásban, akár szóban érvényesen megköthető akkor is, ha arra a szerződésre, amelyből a követelés ered, a jogszabály a kötelező írásba foglalást rendeli. Az engedményezési szerződés annak megkötésével létrejön, a kötelezettel szemben azonban csak attól az időponttól hatályos, amikor arról értesítést kapott. Az egyéb bevételek között kell kimutatni az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor. Az egyéb ráfordítások között kit kell mutatni az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezet) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor. A követelés értékvesztéssel csökkentett bekerülési érétkét egyéb ráfordításként kell elszámolni. T 315 K 311 az elszámolt értékvesztés átvezetése T 862 K 311 a könyv szerinti érték egyéb ráfordításkénti elszámolása A követelés eladási árát az egyéb bevételek között kell kimutatni a követelés átruházásakor (T 368 K 962) A követelés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözet a követelés értékesítés nyeresége, illetve vesztesége. Társaságiadó-alapot nem érint, ha a követelésértékesítés nem aránytalanul alacsony értéken történt. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegforduló napján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható. Eredmény-kimutatással való kapcsolat
A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény előír, továbbá mindazokat, amelye a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára szükségesek. A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalttal szembeni követelés. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a követelések eredeti, a nyilvántartásba vételi értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét. A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell: az exportértékesítés árbevételét termékexport és szolgáltatásexport szerinti tagolásban, továbbá az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión kívül országok szerinti, illetve ezen belül földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban az értékesítés nettó árbevételét a létesítő okiratban megjelölt főbb tevékenységenkénti megbontásban, amennyiben az egyes tevékenységek, szolgáltatások jelentősen különböznek egymástól. Exporttámogatás esetén a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a támogatott exportárbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek összegét. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a külföldi telephelyek főbb adatait telephelyenként különkülön, így különösen azok megnevezését, címét, befogadó országát, a külföldi gazdálkodásból származó követelések és kötelezettségek és a külföldön befizetett főbb adók összegét. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: az el nem ismert követeléseket a vevőnként együttesen kisösszegű követelések értékét jelentős összegű hitelezési veszteségeket a hátrasorolt követelések értékét A kiegészítő mellékeltben be kell mutatni, hogy a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorok külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal szembeni követelés, illetve kötelezettség Adat- és információgyűjtés, titkos megfigyelés, bizonyítékok felkutatása. C Környezettanulmány (KT), életmódvizsgálat ellenőrzésekkel Az üzletkötések, szerződéskötések, pályázatok beadása előtti komplex üzleti partner átvilágítás: cégek működési helyének megállapítása, adósok felkutatása, bizonyítékok beszerzése, vagyonok kimentésének megakadályozása. Vagyonkutatás, vagyon felmérés Követelése meghatározása
A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítéséhez kapcsolódnak. Követelés keletkezhet: szerződésből jogszabály vagy hatósági rendelkezésből Fajtái: követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők) váltókövetelések egyéb követelések A vállalkozók követeléseiket nem csak a mérleg eszköz oldalán a követelések mérlegcsoportokban mutatják ki. Követelés tartalmú tételek a következők: adott előlegek adott kölcsönök bevételek aktív időbeli elhatárolása jegyzett, de még be nem fizetett tőke A mérlegben foglalt helyük a B/II. sorban van. II. Követelések o 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) o 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben o 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben o 4. Váltókövetelések o 5. Egyéb követelések o 6. Követelések értékelési különbözete o 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Mérlegen kívüli tételek: Függő követelések Olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak: kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért Biztos (jövőbeni) követelés Olyan pénzeszközre vagy egyéb eszköze vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése a szerződés teljesítésétől függ. Ide tartoznak: határidős adásvételi ügyletek Az egyszerűsített mérlegben is a B/II. sorban szerepelnek a követelések, azzal az eltéréssel, hogy a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó, a jövőben kiegyenlítésre kerülő követelések, valamint a pénzkiadásból származó követelések mérlegforduló napi állományát elkülönítetten kell szerepeltetni. A 2005. január 1-jétő hatályos számviteli törvény exportra, importra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában:
külföld: a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület külföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van belföld: a Magyar Köztársaság területe belföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye belföldön van Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtás értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. A követelések nyilvántartása a kettős könyvvitelben a 3. számlaosztályban történik. 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Itt kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem kapcsolt vállalkozással, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni, valamint nem tartozik a pénzkölcsönök közé. 32. Követelés kapcsolt vállalkozással szemben 33. Követelés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 34. Váltókövetelések A váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad kimutatni. 36. Egyéb követelések Itt kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást. Egyéb követelésként kell kimutatni valódi penziós és óvadéki repó ügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárát, illetve a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kifizetett visszavásárlási árát, az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést, továbbá a határidős és opciós ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul. A készletek között szereplő Készletekre adott előlegek mérlegsor tartalmában véve követelés. A készletekre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt összeget kell kimutatni. A saját tőkét csökkentő követelés Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét. A követelésekkel kapcsolatos dokumentumok főbb típusai: szolgáltatási szerződés hitel- és kölcsönszerződés munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések
megbízási szerződések határozatok (bírósági, adóhatósági) A követelések esetében a másik fél (adós) lehet: más gazdálkodó hitelintézet munkavállaló állami költségvetés A vevőkkel szembeni követelések alapbizonylata az előírásoknak megfelelő, szabályszerűen kiállított számla számlát helyettesítő okmány szerződés bírósági, adóhatósági határozat A vevőkkel szembeni követelések értékét csökkentő tételek: utólag adott, számlázott engedmények visszáruk számlahelyesbítések értékvesztések A vevők analitikus nyilvántartása a következőket tartalmazza: a vevő azonosításához szükséges adatok (vevő neve, címe) a bizonylati hivatkozások a vevőnek kiszámlázott összegek, a számla kelte, a teljesítés dátuma a vevő által adott előlegek összegei, keletkezésének és esedékességének időpontjai a vevő határidőre ki nem egyenlített tartozásai A mérlegben önálló sorként jelennek meg az adott előlegek. Az adott előlegek alapbizonylatai: számlát helyettesítő okmány szerződés kiadási pénztárbizonylat, bankszámlakivonat Az egyéb követelések között mutatja ki a vállalkozás: a munkavállalókkal szembeni követeléseket, amelyek lehetnek: o folyósított kölcsönök o fizetési előlegek o ártérítési kötelezettségek o előírt tartozások az egyéb ki nem emelt követeléseket a határidős visszavásárlási kötelezettség mellet eladott eszköz kifizetett visszavásárlási árát az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést
A követelések bekerülési értéke A követelések értékelése a mérlegben: Mérlegben szereplő érték Könyv szerinti érték - értékvesztés + visszaírás +- árfolyam-különbözetek = mérlegérték Devizás követelések értékelése A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követeléseket az üzleti év mérlegforduló napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. A külföldi pénzértékre szóló eszközöknek és a kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet: amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként Az értékelés kiindulópontja a mérlegkészítés időpontja. A vállalkozás elismertnek tekinti azt a követelést, amelynek teljesítésével kapcsolatban a partner kifogással nem élt a tartozás összegét nem kifogásolta a mérlegkészítés időpontjáig kifizette. A követeléseket a mérlegkészítéskori értékelés során minősíteni kell az alábbi szempontok szerint: a követelés várhatóan realizálható összege hogyan viszonyul annak könyv szerinti értékéhez megfelel-e a követelés behajthatatlan követelés a számviteli törvényben megfogalmazott kritériumának megtörtént-e a követelés elengedése A vállalkozás a követelésekre vonatkozóan olyan leltárt állít össze, amely adósonkénti részletezésben tartalmazza a követeléseket a mérlegben szereplő csoportosításnak megfelelően. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrzi. A bankkal szembeni követelések esetében a mérleg fordulónapjára vonatkozó számlakivonatok alapján végezhető el az egyeztetés. Más vállalkozókkal szembeni követelések esetében a számlák, valamint az egyenlegközlő levelek alapján történik az egyeztetés. A munkavállalókkal szembeni követelések egyeztetését az analitikus nyilvántartások a könyvviteli számlákkal való összevetésével végzi. Az egyeztetéskor mutatkozó
különbözeteket kivizsgálja és korrigálja. A számviteli törvény előírásai alapján az árbevételt csak a szerződés szerinti teljesítés időszakában, a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített összegben szabad elszámolni. A számviteli törvény szerint behajthatatlannak kell minősíteni és az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként elszámolni azt a követelést amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás szerint nincs fedezet amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet amely a hatályos jogszabályok alapján elévült A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelések összegét a rendkívüli ráfordítások közötti elszámolással kell leírni, mint hitelezési veszteséget. A sajátosan kezelendő követelések közé tartoznak a vásárolt, kapott követelések, valamint az engedményezett átadott követelések. A vevő oldalról nézve egyéb követelés keletkezik: T 368 K 384 követelésvásárlás A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti különbözetet. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja.. A törvény az engedményezési szerződésre meghatározott alakot nem ír elő, ezért az akár írásban, akár szóban érvényesen megköthető akkor is, ha arra a szerződésre, amelyből a követelés ered, a jogszabály a kötelező írásba foglalást rendeli. Az engedményezési szerződés annak megkötésével létrejön, a kötelezettel szemben azonban csak attól az időponttól hatályos, amikor arról értesítést kapott. Az egyéb bevételek között kell kimutatni az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor. Az egyéb ráfordítások között kit kell mutatni az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezet) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor. A követelés értékvesztéssel csökkentett bekerülési érétkét egyéb ráfordításként kell elszámolni. T 315 K 311 az elszámolt értékvesztés átvezetése T 862 K 311 a könyv szerinti érték egyéb ráfordításkénti elszámolása A követelés eladási árát az egyéb bevételek között kell kimutatni a követelés átruházásakor (T 368 K 962) A követelés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözet a követelés értékesítés nyeresége, illetve vesztesége. Társaságiadó-alapot nem érint, ha a követelésértékesítés nem aránytalanul alacsony értéken történt. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegforduló napján fennálló és a
mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható. Eredmény-kimutatással való kapcsolat A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény előír, továbbá mindazokat, amelye a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára szükségesek. A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalttal szembeni követelés. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a követelések eredeti, a nyilvántartásba vételi értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét. A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell: az exportértékesítés árbevételét termékexport és szolgáltatásexport szerinti tagolásban, továbbá az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión kívül országok szerinti, illetve ezen belül földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban az értékesítés nettó árbevételét a létesítő okiratban megjelölt főbb tevékenységenkénti megbontásban, amennyiben az egyes tevékenységek, szolgáltatások jelentősen különböznek egymástól. Exporttámogatás esetén a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a támogatott exportárbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek összegét. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a külföldi telephelyek főbb adatait telephelyenként külön-külön, így különösen azok megnevezését, címét, befogadó országát, a külföldi gazdálkodásból származó követelések és kötelezettségek és a külföldön befizetett főbb adók összegét. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: az el nem ismert követeléseket a vevőnként együttesen kisösszegű követelések értékét jelentős összegű hitelezési veszteségeket a hátrasorolt követelések értékét A kiegészítő mellékeltben be kell mutatni, hogy a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorok külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal szembeni követelés, illetve kötelezettség