Az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai

Hasonló dokumentumok
OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

Megvéd-e minket a NATO?

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) a Külügyi Bizottság részéről

berlin fölött az ég SZKA 212_02

***I JELENTÉSTERVEZET

Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája

A harmadik minszki megállapodás:

A 21. század világgazdasága szeptember 11. után a világpolitika új korszaka

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga október A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia,

integrációs folyamatok

A Geopolitikai Tanács Alapítvány évi programjai

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Moszkva és Washington kapcsolatai

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

Az Amerikai Egyesült Államok

BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN. Összeurópai biztonsági struktúra

Magyarország Európa politikája

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

1. A teheráni konferencia

EURÓPAI PARLAMENT Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

BRICS Summit III. Sanya Kína

Az Európa előtt álló új típusú kihívások

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Huszay Zita Külgazdasági és Külügyminisztérium. Budapest, május 4.

ÚJ EURÓPAI BIZOTTSÁG: A KONTINENS BIZTONSÁGOS JÖVŐJÉNEK MEGTEREMTÉSÉBEN KAPHAT KULCSSZEREPET MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓ DÁTUM:

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:

Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok Amerika a XIX XXI. században

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság PE v01-00

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0216/6. Módosítás

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a Tanács által február 4-én elfogadott, Iránról szóló tanácsi következtetéseket.

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

Dmitrij Medvegyev elnök február

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

1994. évi I. törvény

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Az érdekérvényesítés határai A V4 hatalmi képességeiről

Megvitatandó napirendi pontok (II.) b) A Tanács üléséhez kapcsolódó egyéb napirendi pontok

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Merénylet Szarajevóban LEGO

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

EMBERI JOGOK JOGALAP. Az Európai Unió ismertetése

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, április 2. (OR. en) 8443/14 ASIM 34 RELEX 298 DEVGEN 79

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

Az írásbeli érettségi témakörei

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2016/2030(INI)

A közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések augusztus 31.

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata

A pozsonyi nyilatkozat

10482/16 hs/kk 1 DGC 1

JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A többéves pénzügyi keret (MFF) és a kohéziós politika jövője 2020 után

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

T/ számú törvényjavaslat

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Európa az új geopolitikai térben. Tálas Péter NKE NETK SVKK

A háborúnak vége: Hirosima

Európa többre képes! A Fidesz alapvetései az EU külpolitikájáról és védelmi politikájáról

PUBLIC. 9334/16 zv/lj/kf 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 2. (OR. en) 9334/16 LIMITE PV/CONS 26 RELEX 424

Tálas Péter NKE NETK SVKK

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

11238/16 gu/kb 1 DGC 1

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony között

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

( ) 94/2018. (V. 22.) 3. A

HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0442/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselőcsoport nevében

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK

1. fejezet. 2. fejezet

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA?

P7_TA-PROV(2012)0472 A Grúziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatás ***II

Átírás:

Az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai Kurzuscím: Európai szakpolitikák (Az Európai Unió külkapcsolatai) Oktató: Gazdik Gyula Készítette: Sós Judit, ELTE-TÁTK, nemzetközi tanulmányok szak, IV. évfolyam 2008. december 10. Budapest

Bevezetés - Mennyiben tekinthető Oroszország (a továbbiakban Oo.) európainak? - földrajzi és kulturális kettősség - Oo. meghatározó módon alakította kontinensünk sorsát az elmúlt 300 évben - Oo. nemzetközi szerepvállalását behatárolja gazdasági ereje és értékrendszere - az I. világháborúnak katasztrofális következményei voltak: határeltolódás, forradalom A Szovjetunió és az EGK/EK kapcsolatai - 1953-1970 között a Szovjetunió (a továbbiakban SZU) Nyugat-Európát hadászati szempontból közelítette meg - 1952-ben felajánlották a keletnémet bábállamot Nyugat-Németország demilitarizálásáért - a SZU az EGK-t arra való hivatkozással utasította el következetesen, hogy az a nemzeti szuverenitást korlátozó intézmény, a NATO gazdasági pillére - 1973-ban hangsúlyváltás történt: enyhülés; a jaltai megállapodás de jure elismertetése volt a cél az 1975-ös Helsinki Záróokmány ki is mondta a határok sérthetetlenségét - a hetvenes években a SZU megpróbálta kijátszani a tagállami ellentéteket viszonylag kevés sikerrel - 1975-1978 között a SZU elismerte, hogy a szövetségi rezsimjei közül néhány (pl. az NDK vagy Magyarország) rá van szorulva az EGK-val történő együttműködésre csaknem teljes körű megállapodás az EGK-val 1978-ban - 1979-ben a SZU megszállta Afganisztánt: új jégkorszak kezdődött, mivel megsértette a határok sérthetetlenségére vonatkozó nemzetközi megállapodást - ekkor a SZU elkezdte hangoztatni, hogy az EK veszélyes, mert éket ver a testvérországok közé azáltal, hogy csak egyes szocialista országokkal tárgyal - azonban a KGST korlátai miatt az oroszoknak mégis szemet kellett hunyniuk a nyugati kalandozások felett - a 80-as évek közepétől a kényszerű tolerancia vált meghatározóvá - a kelet-közép-európai államok kapcsolatai az EK-val normalizálódni kezdtek, elismerték az EK-t, sőt 1988-ban elindult a PHARE program - felfogás: az EK a kisebbik rossz az USA-val szemben A Jelcin-korszak (1991-1999) - 1991. operett puccs az új külügyminiszter Kozirjev - ENSZ törekvés feléledése: nagyhatalmak együttműködése, emberi jogok, jogegyenlőség - az EBEÉ a puha biztonságpolitika eszközrendszerét vonultatta fel ekkor: konfliktuskezelés, békefenntartás létezett legalább valami a NATO mellett - Oo. önmeghatározásának újrafogalmazása 2

- visszatérés az érdekvezérelt felfogáshoz: fontos a közelkülföld - 1992 és 1994 között élénkülő párbeszéd jelentkezett: 92-től Oo. IMF és Világbank tag - 1993-ra a tagsági ambíció visszaszorult - már ekkor nagy jelentőségűek voltak a német, francia, olasz, brit bilaterális kapcsolatok - 1993. választások: előtérbe kerültek a centralista nomenklatúra-kapitalisták - Primakov a külügyminiszter 1993-1999 között - a Primakov-korszak súlypontjai: 1. Oo. meghirdeti az Európa súlypontú külpolitikát 2. az orosz figyelem középpontjába a FÁK kerülnek: Oo. főhatalmi, döntőbírói és védnöki szerepe hallgatólagosan elfogadott 3. Oo. lemond Közép-Európáról - ekkor indult el a Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PCA) kidolgozása, ami azonban csak később lépett életbe o PCA - ez a dokumentum a kapcsolatok alapja, új fejezetet nyitott a két fél közötti párbeszédben - megteremtette és intézményesítette a rendszeres párbeszéd formáit - vegyes: tartalmaz közösségi és tagállami kompetenciákba tartozó kérdéseket is - Oo. érdekei kevésbé kerültek bele, mint az EU érdekei - célja, hogy támogassa a politikai, kereskedelmi, gazdasági és kulturális együttműködést - az emberi jogok és a demokratizálódási folyamatok állnak a középpontban - 1994-ben írták alá, 1997. december 1-jén lépett életbe - 10 évre kötötték eredetileg - 1995-97 között egy Interim Kereskedelmi Megállapodás volt érvényben, amíg a PCA életbe nem lépett - 3 bizottságot állítottak fel a PCA végrehajtásának vizsgálatára - 1994 és 1996 között megtorpanás jelentkezett a kapcsolatokban: szembenéztek a realitásokkal (emiatt is késett a PCA) - a csecsen válság is hozzájárult helyzet alakulásához - az EU akciótervében az volt, hogy segíti a demokratikus és a piacgazdasági reformokat + kitértek a jogi és biztonságpolitikai együttműködés kérdéseire - 1996 és 1998 között javultak az intézményes kapcsolatok, de! orosz pénzügyi válság ugyanekkor - 1997 márciusában Jelcin Clinton megállapodás - 1997 májusában a NATO bővítés kérdésének megoldása: Oo. ellentételezés nélkül fogadta el a keleti bővítést, mivel az USA-ból tőkeinjekciót kapott korábban 3

- 1997-től Oo. a Párizsi Klub tagja - az orosz Kül- és Biztonságpolitikai Tanács 1997-es jelentése figyelmet szentel az EU-s bővítési folyamat Oo.-ra gyakorolt hatásáról - 1997-ben született meg a jelcini Oo. első nemzetbiztonsági koncepciója, melynek 4 része: 1. Oo. a nemzetközi közösségben 2. Oo. nemzeti érdekei 3. az Oo.-t érintő fenyegetések 4. Oo. nemzetbiztonságának védelme - 1999-től az orosz gazdaság növekedési pályára állt - a külügyminiszteri pozíciót Igor Ivanov vette át - erősödő nyugatosság, az európai dimenzió szerepe is nő - 1999 júniusában a kölni csúcson elfogadták az EU Oo. stratégiáját o A stratégia - az EU és a tagállamok politikájának összehangolására törekszik - az EU számára Oo. kiemelt partner - a partnerség biztonsági okokból fontos az EU-nak - cél: Oo. integrálása a közös európai gazdasági, társadalmi és szociális övezetbe - értékek: demokrácia, jogállamiság, közintézmények megerősítése, stabilitási együttműködés, közös kihívások kezelése, Oo. integrálása az európai közegbe - szintén 1999-ben született meg Oo. középtávú EU stratégiája o A stratégia - kimondja, hogy Oo. sem társulásra, sem tagságra nem törekszik - az EU-val kapcsolatos prioritásokat 12 pontban foglalja össze: 1. Az orosz uniós stratégia jellege: közös erőfeszítések szükségesek az európai kollektív biztonság hatékony rendszerének megteremtésére; magas szintű kölcsönös bizalom 2. A politikai dialógus formáinak és hatékonyságának javítása: intézményesült formák erősítése, pl. EBESZ, Európai Biztonsági Charta 3. A kölcsönös kereskedelem és a beruházások fejlesztése: Oo. meg szeretné kapni a piacgazdasági státuszt 4. Pénzügyi együttműködés: az EU elindította a TACIS programot az orosz bankrendszer átalakítására 5. Az orosz érdekek biztosítása a bővülő EU-ban: minden bővítés előtt legyen konzultáció Oo.-gal; Kalinyingrád kérdése 6. 12. Egyéb kérdések: az orosz érdekek hatékony képviselete mindenütt az új orosz külpolitikai doktrína alapján - 1999-ben írták alá az európai hagyományos fegyveres erőkre vonatkozó adaptált szerződést, ami azonban nem hatályos, mert Oo. nem tartotta tiszteletben a csecsen háború miatt az 1990-es szerződés egyes korlátozásait, majd amikor kijelentette, hogy Csecsenföldön 4

állomásoztatott fegyverzete már nem haladja meg a megengedett mennyiséget, biztonsági okok miatt nem volt mód arra, hogy a többi részes állam erről helyszíni ellenőrzések során meggyőződjön - ez konfliktust okozott, mert az EU elvárta volna a szerződés betartását, ugyanakkor fontos volt az is, hogy Oo.-t a maga oldalán tudja A Putyin-korszak 2000-2004 között - évente két EU Oo. csúcsot tartanak 2000-től kezdődően a PCA-ban meghatározottak alapján - az elnöki adminisztrációban alakították továbbra is a külpolitikai stratégiát, mint korábban - az első időszakban háromszögelés: cél az amerikai és az európai viszonyrendszer egyensúlyban tartása - 2000-ben kiadták az új nemzetbiztonsági koncepciót: - az első helyen a gazdasági kérdések és a belpolitika áll - a hadseregre vonatkozó rész rövid (már készítették a katonai doktrínát) - két ellentétes tendencia: multipolarizáció és unipolarizáció, melyek közül Oo.-nak az előbbi az érdeke - hangsúlyt fektet az EU-val meglévő, tradicionálisan prioritást élvező, kulcsfontosságú kapcsolatokra - leszögezi, hogy Oo. és a NATO együttműködik a terrorizmus terén - Oo. támogatta az EU ekkoriban kibontakozó közös kül- és védelempolitikáját - 2002 májusában felállították Rómában a NATO - Orosz Tanácsot - orosz hadügyi reform 2001-től - az EU részéről az orosz külpolitikai aktivizmus támogatásra számíthatott ez időben, mert az EU-nak a Mediterráneum és Dél-Kelet- Európa fontosabb volt, mint a posztszovjet térség - az EU az orosz külpolitikában továbbra is pozitív megítélésre számíthatott: energetikai együttműködés és szabad kereskedelem legalább az iparcikkek terén - az orosz külpolitika folytonos eleme a realizmus - nagy az ideológiai tényezők szerepe - a külpolitikában a gazdasági érdekek kerültek előtérbe - az orosz külpolitika fókuszában továbbra is a FÁK és a Balkán állt - jellemző a sokoldalú fórumok előtérbe helyezése, illetve a kiemelt partnerekkel (Németország, Ukrajna, USA, Irán) való kapcsolattartás - a külpolitika a nemzetépítésnek is elemét képezi - az új külügyminiszter Szergej Lavrov 2004-től - 2003-ban megszületett a tágabb Európa koncepció, melynek célja, hogy az EU körül baráti államok gyűrűjét hozza létre. Ugyanakkor az új szomszédságpolitika középtávon kizárja annak lehetőségét, hogy az érintett államok EU tagok legyenek. Itt fontos Kalinyingrád kérdése. 5

o Kalinyingrád - Litvánián és Lengyelországon keresztül lehet megközelíteni áthaladási probléma - létezik egy megállapodás az EU ás Oo. között az áthaladásról - a Lengyelországba és Csehországba telepített rakétákra (amerikai rakétapajzs elemei) válaszként Kalinyingrádba telepítenének az oroszok rakétát (2008. nov.) - Oo. számára az európai szomszédságpolitika nem vonzó, mert a volt szocialista országokat a saját befolyási övezetében akarja tartani - a 2003-as szentpétervári csúcson négy közös területét nevezték meg az együttműködésnek (4 common spaces): 1. gazdaság: stabilitás 2. biztonság, igazságszolgáltatás és szabadság: energiaellátás biztonsága, környezeti és nukleáris biztonság 3. külső biztonság: együttműködés és válságkezelés erősítése (terrorizmus, nukleáris fegyverek, regionális konfliktusok ellen) 4. kutatás és oktatás Putyin második elnöksége (2004-2008) - feszültségek megjelenés - a PCA kritikája - megkérdőjeleződött, hogy lehet-e a kapcsolatot a közös értékekre alapozni - bizottsági különjelentés Oo.-ról 2004-ben o A Bizottság jelentése az Oo.-gal való kapcsolatokról - mérföldkő - kimondja, hogy a kapcsolatok alapja az érdekek rendszere - tartalmi kérdésekben kevés eredményt hoz - nyilvánvaló, hogy a stratégiai partnerség alapja az energetikai függőség - Oo. blokkolja az előrelépést a tengeri és a nukleáris biztonság kérdésében - jövőbeli irányok kijelölése: 1. hatékony, reális megközelítés 2. elkötelezettség a kapcsolatok tartalma iránt 3. koherens politika a kölcsönös érdekek alapján 4. az együttműködés szerkezete folytatódhat a jelenlegiek szerint - 2007-es EU Progress Report Oroszországról: vizsgálja a közös területek implementációját és a PCA adaptációját, valamint a határmenti együttműködések mértékét 6

Az idei év Medvegyev elnöksége - az új elnök alapvetően folytatja elődje külpolitikáját - az EU és Oo. 2008. június 26-án, másfél éves késéssel megkezdte az új partnerségi megállapodás kidolgozásáról szóló tárgyalássorozatot: Oo. számára stratégiai jelentőségű a vízummentes beutazás elérése az európai országokba, valamint a Balti-tenger alatt megépülő Északi Áramlat nevű gázvezeték kérdése, mely Oroszországot kötné össze Németországgal. - novemberben rakétatelepítési fenyegetés - november 14-én Niece-ben tartották a soron következő EU-Orosz Csúcsot: 1. Grúzia kérdése: az EU pozitívan ítélte meg Oo. lépéseit (tűzszünet, csapatkivonás) 2. Páneurópai biztonság: az EU ellenzi az egyeztetések nélküli orosz rakétatelepítést 3. Pénzügyi válság: hasonló helyzetben van a két fél 4. Balti államok: az EU nyitott párbeszédre kérte Oo.-t Források: Csaba László: Stratégiaváltás az orosz külpolitikában?, Külügyi Szemle, 2004/1. Deák András: Oroszország nemzetbiztonsági koncepciója, Külügyi Szemle, 2002/2. Dunay Pál: A fegyverzetkorlátozás végnapjai Európában, Külügyi Szemle, 2003/3. Ludvig Zsuzsanna: Oroszország és a kibővült Európai Unió gazdasági kapcsolatai, Akadémiai Kiadó ZRt., Budapest, 2008. http://ec.europa.eu/external_relations/russia/docs/index_en.htm Letöltés ideje: 2008. december 8. http://ec.europa.eu/external_relations/russia/index_en.htm Letöltés ideje: 2008. december 8. http://news.bbc.co.uk/ Letöltés ideje: 2008. december 8. http://www.bruxinfo.hu/ Letöltés ideje: 2008. december 8. http://www.delrus.ec.europa.eu/en/p_233.htm Letöltés ideje: 2008. december 8. http://www.iss.europa.eu/index.php?id=18&no_cache=1&tx_ttnews[tt_news]=915&tx_ttnews[backpid] =128&cHash=cb9de933f8 Letöltés ideje: 2008. december 8. 7