Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országainak gazdasági fejlődése Kelet- és Délkelet-Ázsia területén sok kisebb-nagyobb állam osztozik. Néhány évtizede legtöbbjük még a harmadik világon belül is a legkevésbé fejlett, elmaradott országok közé tartozott. Ma az egész térség bámulatos fejlődés színtere. A fejlődés első hullámának résztvevői: Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, Hongkong ( kis tigrisek ) Dél-Korea és Tajvan 1945 előtt évtizedekig japán uralom alatt álltak, a gyarmatosítók számára élelmiszereket és fát szállítottak, ezért hozták létre a japánok az alapvető infrastruktúrát (utak, kikötők, elemi iskolák) és az első élelmiszer- és fafeldolgozó üzemeket. A hidegháború idején mindkét ország fontos szerepet játszott az USA világméretű katonai védelmi rendszerében. Az 50-es, 60-as években amerikai segélyekben részesültek. A dolgozók igénytelensége, szorgalma és az alacsony munkabérek segítették a tőkefelhalmozást. Az állam mindkét országban komoly összegeket fordított az oktatásra, a szellemi tőke gyarapítására felszámolták az írástudatlanságot. Az iparosodást az állam ésszerű tervezéssel irányította, főleg pénzügyi szabályozókat használtak fel (vámok, alacsony kamatú hitelek, adókedvezmények). A fejlődés folyamata 50-es évek: főképp önellátás, importhelyettesítő ipar fejlesztése (védővámok) 60-as évek: világpiacra irányuló export. Az első sikerek a textiliparban, később élőmunkaigényes, tömegáruk gyártása (pl.: játék, óra, számológép). 70-es évek: nehézipar fejlesztése, ehhez a gépeket Japán adta, az energiát atomerőművekből fedezték. Tőkeigényes beruházások. 80-as évek: magas fokú szaktudást és képzettséget igénylő iparágak. Önálló kutató-fejlesztő tevékenység a japán gazdaság lemásolása helyett. Integrált áramkörök, számítógépek, távközlési cikkek, percíziós műszerek, robotok gyártása csúcstechnológia. Tőkekivitel. Szingapúr A Maláj-fsz. déli csücskén fekvő városállam. Közel 60 kisebb sziget tartozik hozzá, kínai, indiai és maláj lakosai vannak. A világ egyik leggazdagabb országa, gazdasági fejlődésének üteme világszinten is kimagasló volt. Az előnyös földrajzi helyzet, a liberális gazdaságpolitika, a korszerű infrastruktúra, a kedvező adózási és pénzügyi feltételek, a magasan képzett munkaerő mind hozzájárultak ahhoz, hogy a világ egyik legjelentősebb működőtőke-importáló országa lett. A 90-es évektől tőkekivitel Kínába, Indiába és Vietnámba. Az ázsiai térség pénzforgalmának egyik legfontosabb központja. A gazdaság két legfontosabb ágazata: a tőke- és technológiaigényes feldolgozóipar, a szolgáltató szektor. Az elektronika jövőbeli célja a csúcstechnológia fejlesztése. Kőolaj-finomítás: jelentősége a 90-es évektől visszaesett, de itt található a világ 3. legnagyobb kőolaj-finomító kapacitása. Továbbá ónkohászat, kaucsuk-feldolgozás, járműgyártás, textil- és élelmiszeripar is jelen van. A világ egyik vezető kereskedelmi központja, a világ 2. legnagyobb áruforgalmát lebonyolító kikötője. Külkereskedelmét Malajziával, az USA-val és Japánnal bonyolítja le.
A fejlődés második hullámának résztvevői: Malajzia, Thaiföld, Fülöp-szigetek és Indonézia. Egy-két évtizedes késéssel követik a kis tigrisek által bejárt fejlődési utat. Területük, népességük jóval nagyobb, természeti erőforrásaik bőségesebbek. Gazdaságuk sajátos vonásai: Kivitelükben a mezőgazdaság árutermelő szektora, a bányászat és a fakitermelés ma is jelentős szerepet játszik. Trópusi ültetvényes gazdálkodás (nyersgumi, pálmaolaj, pálmamag, kopra, ananász). Thaiföld a térség fő élelmiszer-ellátója, a világ vezető rizsexportőre. Indonézia, Malajzia iparosítási programját a kőolaj- és földgázkivitel jövedelme alapozta meg. Ezek az országok ércekben is gazdagok, az ónérc bányászata és kohászata világviszonylatban is jelentős. A lakosság nagy része a mezőgazdaságban talál megélhetést (kivéve Malajzia). A falvak túlnépesedése és a gyors természetes szaporodás miatt rengeteg új munkahelyre van igény ez ösztönzi a beruházásokat. A délkelet-ázsiai országokba a XIX. század második felétől rengeteg kínai vándorolt be, hogy a bányákban vagy az ültetvényeken dolgozzon. Néhány évtized alatt tehetős vállalkozók, a kereskedelem és a pénzügyi világ irányítói lettek. Malajzia Részei: - Malájföld: Maláj-fsz déli része, 11 szövetségi állam, a népesség és a gazdasági élet is itt összpontosul - Kelet-Malajzia: ritkábban lakott, fejletlenebb, 2 szövetségi állam, Borneó északi részén - Kuala Lumpur: főváros, szövetségi terület - Labuan: szövetségi terület Népesség: 2/3-a maláj, kínai és indiai, kínai-maláj ellentét, többnyire mohamedán vallás (de van buddhizmus és kereszténység is). Exportorientált gazdaságpolitika: 1970-es évek második felétől 1990-es években a feldolgozóiparba irányuló külföldi tőkebefektetések fokozott ösztönzésére helyezett hangsúlyt Külföldi vállalatoknak nyújtott kedvezmények, külkereskedelem liberalizációja, állami vállalatok magánosítása gyors gazdasági fejlődés. Mezőgazdaság: a GDP 14%-a. Legfontosabb terménye a rizs: az ország termőterületének ¼-én, főleg Malájföld alföldi területein. Kaucsuk: több, mint a fele kisbirtokon terem, az összes termőterület 50-60%-át foglalja el. A nyersgumi exportját egyre inkább a gumi feldolgozásán alapuló termékek váltják fel. Kakaó, bors, kókuszdió, ananász, tea export. Nyersfa (gömbfa): kivitel helyett a feldolgozott faipari termékek exportját támogatja a kormány. Ipar Bányászat Ónérc: Ipoh, Taiping. Kohósítása Szingapúrban vagy Butterworthban. A 80-as évektől a bányák kimerülése és a magas termelési költségek miatt visszaesett. 1990-ben mélypontra került. Kőolaj: a legfontosabb az exportban. Az 1970-es években létrehozták az állami kőolajtermelési vállalatot, majd a 80-as években privatizálták (több mint 20 vegyesvállalat). 31 kőolajmező van (13 Ny-Malajzia selfövezetében, 9-9 Sarawak és Sebah kontinentális
talapzatán). Kőolaj-finomítók: Port Dickson, Kuala Terengganu (Malájföld), Lutong (Borneó). Földgáz: gyors emelkedés a kitermelésben (oka az a kormányprogram, ami elősegítette a földgáznak az áramkitermelésbe való bekapcsolását). Feldolgozóipar: a gazdasági élet meghatározó ága. A multinacionális cégek befektetései révén az elektrotechnika és az elektronika emelkedik ki (TV, rádió. Számítástechnika és irodai berendezések, integrált áramkörök) ezeknek a legfontosabb exportálója Malajzia + precíziósgép-gyártás (Kuala Lumpur, Ipoh, Johor, Bahau, Pinang). Továbbá élelmiszeripar, gumi feldolgozása, faledolgozás, kőolaj-finomítás, vegyipar. Járműgyártás: a legtöbbet vitatott iparág, nem gazdaságos. Külkereskedelem Kapcsolatai vannak Japánnal és Szingapúrral. Idegenforgalomból is rengeteg bevétel származik. Az őserdőkkel borított belső területek nagy része még gazdaságilag feltáratlan. Indonézia Ázsia 3. legnagyobb állama és 4. legnépesebb országa. Malájok lakják (kisebbségben vannak a kínaiak - 2%). A vallás mohamedán (90%). Egyenlőtlen a népsűrűség. Fővárosa Jakarta. Túlnépesedési program: családtervezési program, transzmigrációs program (áttelepítés más szigetekre a túlnépesedés elkerülése miatt). Történelmi helyzet: a legrégebben lakott terület. A XVII. századtól holland uralom, majd 1949-ben felszabadult. Máig erősödő függetlenedési program. Gazdasági helyzet Közepes fejlettségű ország. A függetlenedés után nehéz helyzetbe került. 1969: Repelita-terv: importhelyettesítő, élőmunka-igényes, mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak. 1982-85: gazdasági mélypont 1984: Repelita IV: fejlett ipari technológia, feldolgozóipar. Mezőgazdaság Az 1970-es évekig a legfontosabb ágazat. Államilag támogatják, hogy az élelmiszerből, rizsből önellátó legyen. A kisbirtokok szerepe meghatározó. A 10 ha-nál nagyobb birtokokon fakitermelés vagy ültetvényes gazdálkodás folyik. Az összterület 8%-a szántó. Rizstermesztés: a 3. legnagyobb rizstermelő ország. A lakosság rizzsel való ellátása máig az agrárpolitika legkritikusabb pontja. A 90-es években mégis importra szorult. Az öntözéses rizstermesztés terjedt el, leginkább Jáva szigetén. Kaucsuk: a világ 2. legnagyobb gumiexportálója. Szumátra, Jáva és Borneó szigetén. Pálmaolaj: 2. legnagyobb exportáló. Szumátrán és Borneón. Kopra: élen jár a világtermelésben, Celebeszen és a Kis-Szunda-szk.-en termesztik. Kávé: a világon a 3. legnagyobb termelő. Ny-Szumátra, K-Jáva, Kis-Szunda-szk. kevésbé csapadékos területein. Kakaó, tea, dohány, cukornád, fűszerek még. Duális mezőgazdaság: az exportnövények termesztése nem ültetvényeken, hanem kisparaszti gazdaságokban történik. Az állattenyésztésnek csekély a jelentősége, leginkább szarvasmarhát tenyésztenek. Halászat: rák és tonhal export. Trópusi erdők: fafeldolgozás erdőpusztítás. Feldolgozóipar Bányászat
A földgáz és a kőolaj a legfontosabb. Szumátra, Jáva és ÉNy-i és Kalimantan keleti selfövezetén. Az állam célja a cseppfolyósított földgáz előállításának és exportjának további növelése. Ónérc: Bangka, Belitung. Bauxit, nikkel, arany, réz, ezüst. A villamosenergia 50%-a a kőolajból és a földgázból származik. A gazdasági szerkezet átalakulása: 70-es évek: élelmiszeripar, dohányipar 80-as évek: kőolaj-finomítás, vegyipar 90-es évek: exportorientált gazdaságpolitika, textil- és ruházati ipar, fa- és papíripar, gépgyártás. Elektronika és elektrotecnika. Központ: Jáva (Jakarta). Az export áruösszetételének változása: Feldolgozatlan termékek aránya csökkent, de még mindig a legfontosabb. Textil- és faipari termékek. Export iránya: Japán szerepe csökkent (feldolgozatlan termékek), USA, EU jelentősége nőtt (textil, fa, elektronikai cikkek). Közlekedés: a hajózás szerepe nagy (kikötők: Surabaya, Jakarta, Semarang - Jáva; Palembang, Padang - Szumátra). A vasút gyengén fejlett. Regionális különbségek Jáva: a mezőgazdasági és ipari termelés 2/3-a innen származik. A rizstermesztés legfontosabb területe. Jakarta, Surabaya, Bandung, Semarang. Bali: idegenforgalom. Kis-Szunda-szk: mezőgazdaság (rizs, kávé, kakaó), halászat, fakitermelés. Szumátra: bányavidék, ültetvények (kaucsuk, olajpálma), kőolaj, ónérc. Medan, Palembang. Borneó: nyersfa, selfterületeken kőolaj. Banjarmasin. Celebesz: rizs, kakaó, kókuszpálma. Ny-Irián: kőkorszaki törzsek lakják. Thaiföld 4 nagy tájegység: - Chao Praya alföldje - Khorat-fennsík - északi hegyvidékek és azok medencéi - déli síkvidékek Vallás: buddhizmus. DK-Ázsia egyik legstabilabb országa: Okai: - királyi család tekintélye - hadsereg fegyveres ereje - jól működő állami bürokrácia - buddhista hagyományok A második hullám sikerországa. Elmaradt infrastruktúra, iskolázottsági és szakképzési rendszer nincsenek magas szinten képzett emberek. Korrupció és feketegazdaság virágzik. Mezőgazdaság Az összterület 45%-a termőföld.
Rizstermesztés: legfontosabb (a világon a 6. helyen áll). Chao Praya deltavidékén és a 70-es évek óta a Khorat-fennsíkon is. Manióka: talajváltó műveléssel, Thai-öbölben és a Maláj-fsz.-en. Kisbirtokokon és amerikai ültetvényeken termesztik a kivitelre szánt növényeket, melyeknek többsége már feldolgozva kerül ki az országból (élelmiszeripar fejlesztése miatt). Cukornád: Chao Praya síkságon, Mekong mellékfolyóinak vidékén. Nyersgumi: ebben világelső. Maláj-fsz.-en, hatalmas ültetvényeken folyik a termesztés. Ananász, banán, kókuszdió: Thai-öböl partvidékén. Juta, gyapot kivitelre. Ópiummák: északi hegyvidékeken, a kábítószer eladása és szállítása a fő bevételi forrás. Állattenyésztés: az utóbbi években fontosabb lett. Bivaly, szarvasmarha, sertés, baromfi tenyésztése. Anno elefántokat is. Halászat: garnélarák. Fakitermelés: ma már sok helyen tilos. Ipar Bányászat Legjelentősebb a drágakő bányászata (rubin, zafír), az exportbevétel 4%-a. Ónérc: Maláj-fsz. keleti és nyugati partvidékén. A 90-es években a felére esett vissza. + ólomérc, rézérc, antimonérc mindet japánba, Szingapúrba és Ny-Európába exportálják. Energiahordozók Lignit: Krabi, Lampang környékén. Erőművek fűtése, alacsony a fűtőértéke, de jelentős a mennyisége. Földgáz: selfövezetben, vezetékeken jut el Bangkokba. Kőolaj: Chao Praya torkolatvidékén. + vízierőművek, importált szénhidrogének. Feldolgozóipar Az exportbevétel 68%-a ( legfontosabb ágazat). Legjelentősebb: elektronikai cikkek, textil- és ruházati ipar, élelmiszeripar (dohány-, ital-, konzervgyártás). A családi vállalatok, kisüzemek a Khorat-fennsíkon jellemzőek. Cementgyártás, kőolaj-finomítás, közlekedési eszközök gyártása. Központ: Bangkok (a nagyüzemi termelés 55%-a innen) a külföldi működőtőkeberuházások majdnem kizárólag ide irányulnak, itt vannak a szolgáltató intézmények is. Turizmus: a legfőbb láthatatlan valutabevételi forrás. Bangkok DK-Ázsia legnagyobb idegenforgalmát lebonyolító városa. Külkereskedelmi kapcsolatok: leginkább Japánnal, az USA-val és Szingapúrral. Kiviteli cikkek: textil- és ruházati termékek, számítástecnhikai alapegységek, fagyasztott garnélarák, integrált áramkör, drágakövek és ékszerek. Behozatali cikkek: gépek, alkatrészek, elektronikai berendezések, vegyipari termékek, nyersvas, acél, kőolaj. Fülöp-szigetek 50-es évek: importhelyettesítő iparosítási program adókedvezmények és nagyfokú vámvédelem a textiliparnak, majd a kohászatnak és a fémfeldolgozásnak. Oktatás és infrastruktúra fejlesztése. 70-es évek: a gazdasági növekedés megtorpant Okai: - az ország vállalkozói rétege kevésbé bizonyult sikeresnek - az importhelyettesítő politika túl sokáig fennmaradt (a 80-as évekig) klánok vagy haverok kapitalizmusa: az állam felvásárolta a kormányzathoz hű vállalatokat még akkor is, ha azok alig működtek
- a földreformok nem szüntették meg a hagyományos, polarizált birtokszerkezetet munkanélküliség - kivándorlás (USA-ba, Ausztráliába, Közel-Keletre) brain drain. 80-as évek: új gazdaságpolitika, külföldi tőke nagyobb arányú bevonása, hitelek felvétele, új beruházások és exportösztönzés. Mezőgazdaság A megművelt terület a szigetvilág közel 1/3-a. A keresők közel fele az agrárszférában dolgozik, de a mezőgazdaság még így is csak 20%-kal járul hozzá a GDP-hez oka: időszakos falusi munkanélküliség, rendkívül alacsony termelékenység. Rizstermesztés: a szántóföldek felét foglalja el. Csak az egyik felét öntözik, a másikat rábízzák a bőséges, de megbízhatatlan csapadékra ingadozó termésátlag. Kukorica: hozamai silányak. Meredek hegyoldalon vagy másodvetésként a rizs után termesztik. A kukoricaliszt jó része az élelmezést, kevesebb része az állattenyésztést (vízibivaly, igénytelen sertés és baromfi) szolgálja. Exportnövények termesztése Az ültetvényeken kívül számos parasztgazdaság is. A termékskálát az USA határozza meg (legnagyobb felvevőpiac lévén). A tengerpartokon kókuszpálma (kopra, kókuszolaj). (Konzerv)ananász: Mindanao és Panay szigetéről, ebben Manilakender: keleti partvidéken. Hajókötelet készítenek belőle. Cukornád: Luzon, Negros és Panay alföldjein. Dohány: Luzon központi völgyében (Manila-szivar). Trópusi gyümölcsök: banán, mangó stb., Az exportnövények elsődleges feldolgozását végző kisüzemek (olajütők, margarin- szappancukor-, szivar- és konzervgyárak) és a fűrésztelepek az iparosodás előfutárai voltak, de jelenlegi részesedése eltörpül az ipar, más, korszerűbb ágai mellett. Ipar Sokféle, elszórtan elhelyezkedő, kicsiny érclelőhely. A termelés a világpiaci áraknak megfelelően ingadozik, az utóbbi időben hanyatlik. Számottevő a rézérc és a nemesfémek bányászata, az egyéb ásványkincsek (króm-, nikkel-, vas-, mangán-, ólom és cinkérc) kiaknázása szerény mértékű. Súlyos gond a hazai energiahordozók hiánya, egyedül Cebu szigetének barnaszene és Palawan kontinentális talapzatának kőolaja hasznosítható, de ez sem elégíti ki az igényeket. Az elektromosáram-termelés alapját az Indonéziából behozott kőolaj képezi. Vízenergia és geotermikus erőművek építése importfüggőség csökkentése, együttesen az áramtermelés 40%-át adják. Feldolgozóipar Elsősorban szövetek és konfekcióáruk, mostanában már elektronikai termékek (félvezetők, távközlési berendezések) főleg É-Amerikába. A gyáripar árnyékában a hagyományos kézművesség is jelen van. Főváros: Manila: -egyetemek -feldolgozóipar 60%-a itt összpontosul.