Módszertani leírása Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvételt, a munkaerő-felmérést. A felvétel elsődleges célja információgyűjtés a 15 74 éves személyek gazdasági aktivitásáról, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által kialakított kategóriák szerint. A felvétel egyben a tagországok részére kötelező uniós felvétel (a jelenleg hatályos alaprendelet száma: 577/98 CR). A munkaerő-felmérés megfigyelési köre a magyarországi nem intézményi háztartások, illetve az abban élő személyek, akkor is, ha magyarországi háztartásukból külföldi telephelyre járnak dolgozni. Számbavételi kategóriák, számított mutatók A munkaerő-felmérés a vizsgált népességet a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján a következő két főcsoportba sorolja: gazdaságilag aktívak és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként jelen vannak. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő: Foglalkoztatottnak tekintendő az, aki a vonatkozási héten 1, (a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg, meghatározott okból (pl. szabadság, betegség stb.) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet eredményez, vagy természetbeni juttatást biztosít, ideértve azt is amelyet egy később realizálható jövedelem érdekében végzett az érintett. Ugyancsak idetartozik segítő családtagként a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében végzett munka. A felvétel nem tekinti jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen más háztartásnak, vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítséget (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása céljából, illetve a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munkát (még akkor sem, ha azért jár valamilyen díjazás), valamint a háztartásban a ház körül végzett munkát, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye piacra és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire a következő kritériumok egyidejűleg teljesülnek: az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Esetükben a hármas kritérium teljesülése nem követelmény. 1 2002 előtt a hónap 12. napját magában foglaló hét, 2003 és 2005 között a hónap 7. napját magában foglaló hét, vagy az azt követő két hét egyike volt a vonatkozási hét, míg 2006-tól minden hét egyben vonatkozási hét is (referenciahét). 1
Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, illetve vállalkozásának elindításával kapcsolatos ügyeit intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik foglalkoztatottak, vagy munkanélküliként jelen vannak a munkaerőpiacon. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Idetartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottak aránya az adott korcsoporton belül (leggyakrabban a 15 64 évesekre számítják). Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek aránya a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. A munkaerő-felmérés mintája, az adatok teljeskörűsitése, hibaszámítás A munkaerő-felmérés mintája többlépcsős, rétegzett minta, amely kialakításánál a rétegképző ismérvek a következők voltak: földrajzi egységek, települések nagysága szerinti kategóriák, lakóövezetek. Ez utóbbiak a mintában a következő aggregátumok formájában jelennek meg: belterületek, egyéb belterületek, külterületek. A mintában alkalmazott egyszerű rotációs eljárás szerint bármely háztartás, amely valamilyen időpontban belép a mintába, hat egymást követő negyedévben szolgáltat adatokat, majd végleg elhagyja azt. A munkaerő-felmérés negyedéves mintája háromhavi részmintát tartalmaz. A felvétel a mintába került lakásokban élő valamennyi háztartás összes tagjáról gyűjt demográfiai társadalmi alap-, valamint a 15 74 év közötti személyekről gazdasági aktivitásukra vonatkozó információkat. 1998 óta a mintába kijelölt címek száma negyedévente mintegy 38 ezer. A munkaerő-felmérés adatainak teljeskörűsítése havonta, speciális népességszám továbbszámítási modellel történik. Az egyes népességcsoportok létszáma a munkaerőfelmérés mintájából a mintában megfigyelt értékek megfelelő súllyal történő szorzása és összegezése után számítódik. A teljeskörűsítéséhez szükséges súlyok, illetve felszorzó tényezők meghatározása két lépésben történik. Először a minta 275 rétegére vonatkozóan készülnek el az elsődleges súlyok, majd korrekciós eljárás során amire a meghiúsulások torzító hatásának mérsékelése miatt van szükség az ún. korrigált súlyok. A korrekciós eljárásban kulcsfontosságú szerepet játszanak a továbbszámított népesség- és lakásszámok. Az adatok szezonális kiigazítása idősoronként külön-külön, a TRAMO/SEATSszámítástechnikai programcsomag segítségével történik. A mintavételi hiba számítása során figyelembevételre kerül a mintavételi terv hatásán túl a súlyozás szórásra gyakorolt hatása is. Az adatokhoz tartozó mintavételi hiba a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag aktívak létszám-kategóriájához rendelve, táblázatos formában kerül megadásra (look up table). A mutatók és a mintavételi hiba kapcsolata nem függvényszerű, mert egy becsült adat értéke általában nem határozza meg a hozzátartozó mintavételi hibát, de az általánosított varianciafüggvények segítségével modellezhető. Az áttekintő táblázatokban szereplő mintavételi hiba becslése regressziós modellel történt. 2
Áttekintő táblázat a foglalkoztatottak és a munkanélküliek létszámához tartozó negyedéves mintavételi hiba alakulásáról, 95%-os megbízhatósági szinten létszámadata 1. Foglalkoztatottak (országos adat, nemenkénti bontás nélkül)* létszámadata 5000 2950 1000000 24547 10000 3496 1100000 25499 15000 3920 1200000 26369 20000 4282 1300000 27163 30000 4895 1400000 27886 40000 5419 1500000 28544 50000 5885 1600000 29139 60000 6311 1700000 29676 70000 6705 1800000 30156 80000 7075 1900000 30583 90000 7425 2000000 30958 100000 7758 2100000 31284 125000 8531 2200000 31561 150000 9237 2300000 31791 175000 9893 2400000 31975 200000 10508 2500000 32115 225000 11090 2600000 32211 250000 11643 2700000 32265 275000 12171 2800000 32278 300000 12678 2900000 32249 325000 13165 3000000 32180 350000 13635 3100000 32071 375000 14089 3200000 31923 400000 14528 3300000 31737 425000 14955 3400000 31512 450000 15369 3500000 31251 475000 15771 3600000 30952 500000 16162 3700000 30616 600000 17632 3800000 30244 700000 18967 3900000 29836 800000 20189 4000000 29392 900000 21312 4100000 28913 *Azokban az esetekben, amikor a létszámadat 4000-nél kisebb, a becslések relatív 95%-os megbízhatósági szinten általában 50% feletti. A munkaerő-felvétel 2014. évi felvétele (új súlyok) alapján. 3
létszámadata 2. Munkanélküliek* létszámadata 4000 1471 210000 12139 5000 1670 220000 12456 6000 1849 230000 12769 7000 2014 240000 13078 8000 2167 250000 13384 9000 2311 260000 13687 10000 2447 270000 13987 12000 2700 280000 14284 14000 2932 290000 14579 16000 3148 300000 14872 18000 3350 310000 15164 20000 3542 320000 15454 25000 3982 330000 15742 30000 4380 340000 16029 35000 4745 350000 16316 40000 5086 360000 16601 50000 5708 370000 16885 60000 6272 380000 17169 70000 6793 390000 17452 80000 7279 400000 17735 90000 7737 410000 18017 100000 8173 420000 18299 110000 8590 430000 18581 120000 8991 440000 18863 130000 9377 450000 19145 140000 9752 460000 19427 150000 10116 470000 19709 160000 10471 480000 19992 170000 10818 490000 20274 180000 11157 500000 20558 190000 11490 510000 20841 200000 11817 520000 21125 *Azokban az esetekben, amikor a létszámadat 4000-nél kisebb, a becslések relatív 95%-os megbízhatósági szinten általában 50% feletti. A munkaerő-felvétel 2014. évi felvétele (új súlyok) alapján. 4
Egyéb, a felvétellel kapcsolatos fontosabb tudnivalók A mintába bevont települések köre 1998-ban megváltozott, a felvételbe bevont háztartások száma jelentősen bővült, így az idősorban kisebb, de a főbb tendenciákat nem befolyásoló törés van. A 2001. évi népszámlálás alapján 1998-ig került az idősor visszadolgozásra. A 2011. évi népszámlálás alapján a súlyokat 2006-ig kellett visszamenőlegesen újraszámítani. A közölt abszolút számok kerekítése elektronikusan egyedi korrekció nélkül történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok (megjelenített) kerekített értékeivel. Ha egy ismérvhez (a teljeskörűsítés után) 2500 4999 fő közötti előfordulás tartozik, az adatok valóságtartalma csak fenntartással kezelhető a hozzátartozó magas mintavételi hiba miatt, 2500 főnél kisebb előfordulás esetén az adat nem értékelhető. A munkáltatók gazdasági tevékenységének osztályozása 2007-ig a TEÁOR'03 alapján, 2008-ban eszerint és a TEÁOR'08 szerint történt, 2009-től pedig már csak a TEÁOR'08 szerinti adatok kerülnek publikálásra. A foglalkozások besorolásához 2010-ig a FEOR-93, 2011-től a FEOR-08 foglalkozási nómenklatúrát használta a felvétel. 2012 novemberétől az összeírás laptoppal történik. Publikálási rend A munkaerő-felmérés eredményeit a KSH havonta, a Foglalkoztatottság és Munkanélküliség című gyorstájékoztatóban teszi közzé a tárgyhót követő 25 31-e között, mely ún. gördülő negyedéves utolsó három hónap átlagára vonatkozó adatokat közöl. A negyedéves és éves adatok a STADAT-táblákban és a Statisztikai Tükör-kiadványként a Munkaerő-piaci folyamatok címet viselő kiadványsorozatban kerülnek közreadásra. Áttérés a 2011. évi népszámlálás szerinti új sarokszámokra A munkaerő-felmérés adatainak teljeskörűsítése nem, korcsoport és bizonyos településkategóriák szerint bontott népességszámokra történik, ahol a felhasznált népességszám a népszámlálási adatokból kiinduló, a továbbvezetett népességszámokkal korrigált modelladat. A munkaerő-felmérési adatok teljeskörűsítése 2014 novemberéig a 2001. évi népszámlálás alapján továbbvezetett népességszámra, 2014 decemberétől pedig a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett népességszámra történt, az adatok visszamenőleges korrekciója mellett. Jóllehet a 2001. évi népszámlálás alapján továbbvezetett népességszám és a 2011. évi népszámlálás eredménye közötti eltérés összességében mindössze 5 ezrelék, a korcsoporti struktúrában jelentősebb különbségek mutatkoztak. A továbbvezetéshez képest a 2011. évi népszámlálás kevesebb fiatalt és fiatal középkorút talált, amely korcsoportok a munkaerőpiacon a legaktívabbak, és a munkaerő-piaci migrációban is leginkább érintettek. Ugyanakkor az 55 év felettiek korcsoportjában, (ahol egyébként a foglalkoztatási ráta jóval alacsonyabb), többlet mutatkozott a továbbvezetéshez képest. A fenti különbség értelemszerűen leképeződik a munkaerő-felmérés főszámaiban: a mintavételi hibát némileg meghaladó különbséget eredményezve a foglalkoztatottak számában. A munkanélküliségi adatokban mutatkozó különbség ugyanakkor nem számottevő. 5
Kiegészítő felvételek A munkaerő-felméréshez 2014 IV. negyedévében Családi kötöttségek címmel kapcsolódott kiegészítő felvétel. A kiegészítő felvétel első blokkjának melyből a jelen elemzés készült vonatkozási köre a gyermekgondozási ellátást igénybe vevő, illetve szülési szabadságon lévő 15 64 éves korosztály volt. A felvétel az alapfelvételben résztvevők 1,3%-ánál hiúsult meg. A 15 64 éves gyedben, gyesben, gyetben részesülő, illetve szülési szabadságon lévő személyek száma az alapfelvételben 2014. IV. negyedév Az igénybe vett gyermekgondozási ellátás fajtája Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Összesen Gyed a 5 257 46 79 991 85 294 Gyes 13 089 1 217 132 456 146 762 Gyet 3 141 828 23 067 27 036 Összesen 21 487 2 091 235 514 259 092 a Szülési szabadságon lévőkkel együtt. 2014-től az új jogszabály lehetővé teszi, hogy egy személy egyidejűleg többféle gyermozási ellátásban (pl. gyedben és gyesben is) részesüljön, és több gyermek után jogosulttá válhat egyszerre több gyesre vagy gyedre is. A kiadvány táblázataiban minden személy csak egyszer szerepel. Többféle ellátás igénybevétele esetén prioritása van a magasabb összegű gyednek, illetve a szülési szabadságnak. Gyermekgondozási ellátások, támogatások (1) Gyermekgondozási díj (gyed) Gyermekgondozási díjra az a biztosított szülő (vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, szülő házastársa, élettársa, gyám) jogosult, aki a gyermekgondozási díj igénylését a gyermeket szülő anya esetén a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, továbbá az a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt. Az új szabályozás keretében 2014-től bevezetésre kerül az ún. diplomás gyed is, mely a felsőfokú oktatásban, képzésben részt vevő szülőket érinti. Az a szülő, aki legalább 2 aktív félév elvégzését tudja igazolni felsőfokú oktatási intézményben, jogosulttá válik gyed igénybevételére. A jogosultság csak a gyermeket a saját háztartásában nevelő szülő (vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, szülő házastársa, élettársa, gyám) esetében áll fenn. A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a szülési szabadság lejártát követő naptól vehető igénybe, és a gyermek 2. életévének (a diplomás gyed a gyermek 1. életévének) betöltéséig jár. 6
A gyed összege a naptári napi átlagkereset 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2014-ben 142 100 forint/hó). A diplomás gyed fix összege felsőfokú alap-, vagy azzal egyenértékű képzésben részt vevő hallgató esetén a minimálbér 70%-a (2014-ben 71 050 forint); felsőfokú mester-, vagy azzal egyenértékű képzésben, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a bérminimum 70%-a (2014-ben 82 600 forint). (2) Gyermekgondozási segély (gyes) Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, vagy a gyám, saját háztartásában nevelt gyermeke 3. életévének betöltéséig. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig jár az ellátás, ikergyermekek esetén pedig tankötelessé válásuk évének végéig. A gyermeket közös háztartásban nevelő szülők bármelyike igénybe veheti az ellátást. Szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyermekgondozási segélyt, ha a gyermek elmúlt egyéves, és a gyermek szülei erről az ellátásról lemondanak, és egyetértenek azzal, hogy a gyermekgondozási segélyt a nagyszülő kapja. A gyes összege az öregségi nyugdíjminimum 100%-a: 28 500 forint/hó, 2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57 000 forint/hó). (3) Gyermeknevelési támogatás (gyet) Az ellátásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől legfeljebb 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság akkor is, ha már csak két kiskorú (18 évesnél fiatalabb) gyermek él a háztartásban. A gyet összege az öregségi nyugdíjminimum 100%-a: 28 500 forint/hó. 7