Dr. Walter Bitterlich 1908.02.19. 2008.02.09.
Ha a távolság- vagy magasságmérés lejtıs terepen történik, az adott hajlásszögnek megfelelıen elvégzett automatikus korrekció igen nagy elıny!
20 m-es bázistávolság beállítása
A magasságméréshez három skála, a Ts20, Ts25 és a Ts30-as címkével ellátott mércék állnak rendelkezésre. A Ts30-at használjuk 15 méteres távolságból is, a leolvasott értéket kettıvel osztjuk. A megfelelı távolságokból e tangens skálák leolvasása közvetlenül méter értéket ad, ami mellett lehetséges még a tört részek becslése is. A magasság értékét a leolvasott felsı értékbıl kivont alsó érték adja. Mivel a fa töve rendszerint a horizont alatt látható, ez a leolvasott értéket negatívvá teszi, ami azt is jelenti, hogy ez esetben az alsó leolvasás abszolút értéke hozzáadandó a felül leolvasott értékhez.
Magasságmérés CP-s skálájú Bitterlich-féle tükrös relaszkóppal A relaszkóp a trigonometrikus elveken alapuló magasságmérési módszereket teszi lehetıvé. Ezt a skálát használjuk
A CP-s skála nem biztosítja a közvetlen magassági érték leolvasását, mindazonáltal akár háromféleképpen is használhatjuk viszonylag pontos magasságmérésre. Igaz, mindhárom módszerhez számítás szükséges. Ezt a problémát kétféleképpen oldhatjuk meg: a) A közvetlenül mért adatokat rögzítjük a terepen, és az irodában a személyi számítógépen szerkesztünk egy algoritmust, amely a mért adatok begépelésekor rögtön megadja a magasságot. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy ha a terepen valamely értéket elmérjük, vagy elírjuk, akkor ott rögtön nem derül ki a mérési eredmény valószínőtlensége, így nincs lehetıség a helyesbítı mérésre. b) Manapság már elég sok olyan mikroszámítógép létezik (pl. a különbözı ipod-ok, PSION Organizer-ek, stb.), amelyek az említett algoritmusok, egyszerő programok terepi mőködtetésére alkalmasak, és ott a terepen rögtön ki is tudjuk számítani a konkrét magassági értékeket.
Magasságmérés kötetlen távolságról Elınye: nem vagyunk fix távolságról kötve. Egy bizonyos távolságon felül amely legalább a fa magasságával megegyezı, vagy annál nagyobb távolság legyen!!! bárhonnan mérhetjük a faegyedet, ahonnan a tövét és a csúcsát egyaránt látjuk.
S h O L A Magasságmérés távolságméréssel Lemérjük a fa csúcsának talajfelszíni vetülete és felállásunk közötti vízszintes távolságot. (Szerencsés esetben, ha fa függıleges, és a csúcsa nem hajlik el, akkor ez megegyezik a fa tövével, mint az ábrán.) Ezt követıen lemérjük a fa csúcsának lejtszá-zalék értékét (lejt%os). (A P jelő, jobbról a második skáláról leolvasva.) Ez minden esetben pozitív érték. Következı lépésként lemérjük a fa csúcsának talajfelszínre vetített lejtszázalék értékét (lejt%op). Ez sík terepen negatív értékő! P
S h O L A P h = L ( lejt% OS lejt% OP) 100 Fokozottan figyelni kell a második lejtfok mérési érték elıjelére. Miután a lejt%op többnyire negatív értékő, ezért a fenti képlet szerint hozzá kell adni a facsúcs (lejt%os) és a rúdcsúcs (lejt%ob) értékhez.
S h O L A Példa: L = 25,6 m OS = 51 OP = -14 h = 25,6 m *(51-(-14)) / 100 = 25,6 m * 65 / 100 = 16,6 m P
Bázisrudas magasságmérés Készítünk egy tetszıleges hosszúságú, de lehetıség szerint legalább 4 méter hosszú bázisrudat, amelynek centiméteres pontossággal megmérjük a hosszát. Az alábbi képletben ez lesz a p értéke, méterben kifejezve.
S h B O A p Elıször a fa csúcsának lejtfok-százalékos értékét olvassuk le (lejt%os), majd a bázisrúd csúcsáét (lejt%ob). Sík terepen mindkét érték pozitív. Harmadik mérés: a bázisrúd töve (lejt%op), amely függıleges fa esetén megegyezik a mérendı faegyed tövével. Ferde növéső fa esetén a bázisrúd nem a fa tövénél, hanem a fa csúcsa alatt van, de ekkor is a bázisrúd tövét tekintjük a egyúttal a fa tövének is. Ez a harmadik leolvasott érték sík terepi viszonyok mellett negatív értékő. P
S h B O A p P h = lejt% OS lejt% OP p lejt% OB lejt% OP Fokozottan figyelni kell a harmadik mérési érték elıjelére. Miután a lejt%op többnyire negatív értékő, ezért a fenti képlet szerint hozzá kell adni a facsúcs (lejt%os) és a rúdcsúcs (lejt%ob) értékhez.
S h B O A p P Példa: p = 4,3 m OS = 160 OB = 20 OP = -22 h = 4,3 m * ((160 - (-22)) / (20 - (-22)) = 4,3 m * (182 / 42) = 18,6 m
Magasságmérés kötött (20 vagy 10 méteres) távolságról Ezt a módszer sík terepen alkalmazhatják az éles látású és biztos kező mérıszemélyek. Készítünk magunknak egy 80 cm hosszú, jól látható bázislécet. Ezt szemmagasságban vízszintesen tartjuk a fa csúcsa alatt (szerencsés esetben ez megegyezik a fa törzsével). Addig lépegetünk elıre-hátra, amíg a 4-es skála (az ábrán piros nyíllal jelölve) két széle a bázisléc két szélével egybeesik. Ekkor vagyunk 20 méterre a fa csúcsának szemmagassági vetületétıl. (Ha 40 cm-s bázislécet alkalmazunk, akkor ez esetben 10 méterre vagyunk a fától.)
A P skáláról leolvassuk a csúcs és a csúcs függıleges vetületének értékeit, ezt összesítjük az alábbi képlettel: Csúcsnál leolvasott érték: 25 Tınél leolvasott érték: -15 20 méteres távolság esetén (80 cm-s bázisléccel, az értékeket 2-vel szorozni kell): h = (25 (-15) * 2 / 10 = 40 * 2 / 10 = 8 m 10 méteres távolság esetén (40 cm-s bázisléccel): h = (25 (-15) / 10 = 40 / 10 = 4 m Ez utóbbi esetben elmarad a 2-vel való szorzás, viszont ilyen közelrıl max. 12-13 méter magas fákat illik csak mérni. A 10-zel való osztás a skála beosztása miatt szükséges. A módszer elınye: a magassági értékek szinte közvetlenül leolvashatók a P skáláról; A módszer hátránya: a helyes távolságra történı beálláshoz biztos (nem remegı) kéz és jó látás, éles szem szükséges.
Távolságmérés CP-s tükrös relaszkóppal i = 2 méter p = +6,8 (-3,6) = 10,4 a = i / p * 100 = (2 / 10,4) * 100 = 19,2 m
Felsı átmérık meghatározása Bitterlich tükrös relaszkóppal A különbözı törzsmagasságban az átmérıket jól megközelítı pontossággal mérhetjük a Bitterlich-féle tükrös relaszkóppal. A metrikus CP tükrös relaszkóp nagyon széles mérımezıvel rendelkezik a törzsátmérı meg-határozására. Ennek következtében az átmérı mérésekor lehetséges a fa közelében elhelyezkednünk, s ráadásul nincs kikötés a fix távolságok alkalmazására sem. A d törzsátmérı megállapítására szolgáló általános formula a következı: d (cm-ben) = a (méterben) * b (%-ban)
Az ábra alján látható a távolságszázalékok skálája, amelynek zéró pontja a 4-es sáv közepén van. A mérés folyamán a törzs baloldali kontúrjának egy vonalba kell esnie az egyik sávszéllel, amelynek páros százalékértéke van (pl. 6%), úgy, hogy a mérendı törzs jobboldali szegélye a negyedes mezıbe essen (a 4-es sáv jobbfelébe). Így jobb lehetıségünk van a tört százalékértékek becslésére. A példa szerint az átmérıszélességet 7,7%-nak olvassuk le, amelyet meg kell még szoroznunk a fától méterben mért távolsággal, s így megkapjuk az átmérıt centiméterben.
Általában 5 relaszkópegység (=10%) plusz a negyedes elégséges az ilyen szélesség méréséhez. Ha jobboldalon, a 2-es sáv után következı kis fekete sávot is bevesszük, ezzel pótlólagosan 1,17%-ot nyerünk, s így összesen, a 2. sávval egyesítve, ami 2,83%, összesen 4 % birtokába jutunk. Annak érdekében, hogy adott helyzetekben a szélességet maximálisan kihasznál-hassuk, a skála standard 16%-át még a 3-as sáv 3,46%-ot kitevı szélességével is kiegészíthetjük. Minden szélességmérés felengedett ingával történik!