Társasági adó és Kisvállalati adó VÁLTOZÁSOK 2017. Nagy Attila
Jogszabályi környezet 1. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény ( nyári adócsomag ) 2. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény ( őszi adócsomag ) 3. Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény ( mikuláscsomag ) 4. A közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvény ( off-shore csomag) 2
Társasági adó (TAO) 3
Korai fázisú vállalkozásban való részesedésszerzés (startup) [Tao. tv. 7. (1) bek. m) pont, (8)-(8d) bek., 4. 30. pont, 8. (1) bek. g), i) pontjai, 16. (1) bek. c) pont] Feltételek: a regisztrált korai fázisú vállalkozás átlagos állományi létszáma min. 2 fő (min. 1 fő kutató fejlesztő), nincs kapcsolt vállalkozási viszony. A korai fázisú vállalkozásként nyilvántartásba vett társaság fogalmát külön kormányrendelet határozza majd meg. A kedvezmény mértéke a részesedés bekerülési értékének vagy tőkeemelés esetén a részesedés növekményének háromszorosa, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint. A kedvezmény a részesedés megszerzése évében és az azt követő 3 évben vehető igénybe igazolás alapján. Adóalap növelési kötelezettség keletkezik egyes kivételekkel, ha 3 éven belül kivezetik a részesedést (az igénybe vett kedvezmény 2- szerese), illetve az értékvesztés elszámolásához. A kedvezmény és a tőkebefektetés is csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. 4
Szociális juttatások kedvezménye [Tao. tv. 7. (1) bek. k) pont, 3. sz. melléklet B) rész 20. pont] 2017-től a munkáltató adómentesen nyújthat mobilitási célú lakhatási támogatást a munkavállalónak feltéve, hogy a Szja tv-ben foglaltak teljesülnek. A munkáltatónál pedig az ilyen címen elszámolt juttatás összegével amellett, hogy a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető még egyszer csökkenthető az adózás előtti eredmény. Korlát az adózás előtti nyereség. Új csökkentő tétel vonatkozik a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére, bérletére az adóévben elszámolt költségekre, ráfordításokra. Korlát az adózás előtti nyereség. A munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével, fenntartásával összefüggésben az adóévben felmerült költségeket, ráfordításokat a munkáltató a törvény erejénél fogva a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként kezelheti. 5
Műemlék-kedvezmények [Tao. tv. 7. (1) bek. ty), sz) és x) pont, 7. (26)-(29) bek.] Csökkenthető az adózás előtti eredmény a műemléki ingatlan, a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, és a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) kulturális örökségvédelmi célú beruházási, felújítási, továbbá karbantartási költségeire tekintettel. Csökkentésére az ingatlant nyilvántartó adózó jogosult, ideértve a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan vagyonkezelőjét, a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőjét, a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát. Meghatározott feltételekkel az adózó kapcsolt vállalkozása. 6
Műemlék-kedvezmények [Tao. tv. 7. (1) bek. ty), sz) és x) pont, 7. (26)-(29) bek.] Az igénybe vehető kedvezmény mértéke kulturális örökségvédelmi célú beruházás, felújítás esetén a bekerülési érték kétszerese azzal, hogy a csökkentő tétel adótartalma beruházásonként nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél. Az adózás előtti nyereség nem korlátja a csökkentésnek, tehát akár negatív is lehet az adóalap a kedvezmény érvényesítését követően. A kedvezmény a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő 5 adóévben vehető igénybe az adózó döntése szerinti részletekben. 7
Műemlék-kedvezmények [Tao. tv. 7. (1) bek. ty), sz) és x) pont, 7. (26)-(29) bek.] 2017-től a műemlék karbantartása címén elszámolt költségekkel is csökkenthető az adóalap az előzőekkel megegyező alanyi kör számára [Tao. tv. 7. (1) bekezdés sz) pont]. Ezen a jogcímen legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-áig érvényesíthető a csökkentés azzal, hogy a csökkentés adótartalma adózónként nem lehet több 50 millió eurónál. A kedvezmények igénybevételéhez szükséges az illetékes örökségvédelmi hivatal igazolása a bevallás benyújtásáig rendelkezésre álljon, a beruházásra, felújításra vagy a karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeként kerüljön sor. Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon ingatlanra vonatkozóan a kulturális örökségvédelmi célú beruházás és felújítás, továbbá a karbantartás kedvezménye halmozható egymással. 8
Kis-és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye [Tao. tv. 7. (1) bek. zs) pont] 2017-től megszűnik az adózás előtti eredmény csökkentésének 30 millió forintos korlátja, amely a gyakorlatban az jelenti, hogy értékhatártól függetlenül igénybe vehető az adóalap-kedvezmény az új, korábban még használatba nem vett egyes tárgyi eszközök, immateriális jószágok bekerülési értéke után. Első alkalommal a 2017-es adókötelezettségre irányadók az új szabályok. A kedvezményre vonatkozó további szabályok változatlanul alkalmazandók. A csökkentés adótartalma továbbra is állami támogatásnak minősül, az adózóknak tehát figyelemmel kell lennie a vonatkozó közösségi rendeletek szabályaira, az azokban szereplő korlátokra (különösen támogatáshalmozás esetén). 9
Kapcsolt vállalkozások közötti követelés elengedés [Tao. tv. 7. (4) bek.] A Tao. tv. 7. (1) bekezdés n) pontja alapján csökkenti az adózás előtti eredményt a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés. Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel alkalmazza a csökkentő tételt, úgy a társasági adóbevallásában bizonyos az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról is adatot kell szolgáltatni (TAOASZ). 10
Kárenyhítési Alapnak adott [Tao. tv. 7. (1) bek. z) pontja] támogatás Új jogcímmel bővül a támogatások kapcsán igénybe vehető kedvezmények köre. Az adózás előtti eredményt csökkenti a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény szerinti Kárenyhítési Alap javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján adott támogatás, értékének 50%-a. Nem változott a kedvezmény korlátja: a többivel (pl. adománnyal) együtt legfeljebb az adózás előtt eredmény összege. 11
Ingyenes juttatások [Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pont] Szigorodnak azok a feltételek, amelyek fennállása esetén az adózó a másik Tao-alanynak nem adomány céljából adott ingyenes juttatásának költségét a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként kezelheti. Akkor elismert költség, ha az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő két megfelelő tartalmú nyilatkozatával. Arról kell nyilatkozni, hogy a juttatást eredményében bevételként elszámolta és az eredménye e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív. További feltétel, hogy a juttatásban részesülő az ingyenes juttatás következtében elszámolt bevételre jutó társasági adót megfizette (a nyilatkozatoknak tartalmilag erre is ki kell terjednie). Ha vállalkozási tevékenységet nem végez, akkor erről kell nyilatkozni, ezzel a feltételt teljesítettnek kell tekinteni! 12
Kis-és középvállalkozások beruházási hitelkamata [Tao. tv. 22/A. (2) és (4) bek., 29/A. (33) bek.] A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján KKV-nak minősülő adózó adókedvezményt vehet igénybe a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után. 2017-től előnyös változás: az adóévben megfizetett teljes kamat után igénybe vehető az adókedvezmény, a 40/60%-os, továbbá a 6 millió forintos korlát megszűnik. A számított adó 70%-a továbbra is korlát. Az adókedvezmény összege a közösségi szabályok alkalmazásában állami támogatásnak minősül. 13
Látvány-csapatsport, előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások támogatása [Tao. tv. 22., 22/C. ] Ha az adózó a kiegészítő támogatást az alaptámogatás teljesítésének adóévét követően, de legkésőbb az érintett adóévről szóló társasági adóbevallás benyújtásának határidejéig átutalja, mégis jogosultságot nyer az adókedvezmény érvényesítésére. Az adózó csökkentett összegű adókedvezményt vehet igénybe, legfeljebb a támogatási igazolásban szereplő összeg 80%-áig. A sportcélú támogatások esetén speciális szabály vonatkozik a kiegészítő támogatás bejelentésére: ha a 30 napos határidő a bevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózó a bejelentést a társasági adóbevallásában teszi meg. (Nincs önálló SPORTBEJ nyomtatvány.) A kapcsolódó átmeneti rendelkezések szerint e kedvező szabályok már a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatások kapcsán érvényesíthetők. 14
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás [Tao. tv. 22/E., 4. 11a, 34b pontjai, 29/A. (44) bek., 30. (13) bek., 30/F. ] Energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és legalább 5 éves üzemeltetése esetén. Energiahatékonysági beruházás: olyan beruházás, amelynek révén a végső energiafogyasztás csökken, így energia-megtakarításra kerül sor, melyről az adózó igazolással (külön rendelet szerint) rendelkezik. További feltétel: külön nyilvántartás vezetés, nem lehet nehéz helyzetben lévő társaság, illetve nem állhat felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt. Adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben vagy döntés szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt adóévben (6 év alatt) vehető igénybe. Mértéke: beruházásonként az összes állami támogatással együtt nem haladhatja meg az elszámolható költségek jelenértékének 30%-át (kisváll. +20%, középváll. +10%), de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A számított adó 70%-áig érvényesíthető. Fejlesztési adókedvezménnyel [22/B. ] együtt nem vehető igénybe. 15
Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye [Tao. Tv. 4. 12a, 49. pont, 22/F., 3. sz. melléklet A) rész 3. pont] A számított adó 70%-áig adókedvezményként vehető igénybe az adózó által üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatás ellenértékeként, díjaként elszámolt költség, ráfordítás 50%-a. Az élőzenei szolgáltatás ellenértéke (ebben az esetben) nem elismert költségként növeli az adóalapot. A kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Vendéglátóhelynek a Tao. tv. alkalmazásában az olyan melegkonyhás vendéglátóhely, továbbá borospince minősül, amelynek az árbevételéből legalább 75% az ott bonyolított étel-, italforgalomból, illetve szálláshely-szolgáltatásnyújtásból származik. Élőzenei szolgáltatásnak a zenész, énekes személyes közreműködésével tartott nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás formájában nyújtott zenei szolgáltatás minősül. 16
Adó-felajánlás intézményét érintő változás [Tao. tv. 24/A., 29/A. (42) bek.] Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogutód is tehet felajánlást (az általa bevallott társasági adóelőleg legfeljebb 50 százalékát a kedvezményezett célokra). Első alkalommal a 2016. december 20-áig esedékes adóelőleg felajánlásakor volt alkalmazható az új szabály. A 251 jelű nyomtatványon bevallott előlegről tehát már nem tiltott a rendelkezés (17RENDNY). Évközi módosítás: o o a felajánlás és a növekedési adóhitel kedvezménye együtt nem alkalmazható; elektronikus kapcsolattartás a NAV és az szakszövetségek között az adózónak nem kell csatolni az igazolást. KATA, KIVA, EVA alól a társasági adó hatálya alá visszatérők 43TAO nyomtatványon bevallott adóelőlege továbbra is felajánlási tilalom alatt áll. 17
Adómérték változás [Tao. tv. 19., 29/A. (51)-52) bek.] A társasági adó mértéke 9%-ra csökkent (minden adózóra, adóalap összegétől függetlenül). 2016-os adóévről benyújtandó (1629) elszámoló bevallásban még a 10/19%-os adómérték az irányadó. Speciális szabályok vonatkoznak a 2017. adóév első félévére már bevallott (1529), illetve a 2017. adóév második és a 2018. adóév első félévére a 1629 bevalláson bevallandó adóelőleg meghatározására. o o o a 2015. adóévi társasági adókötelezettség megállapítása során a 19%-os adómértéket alkalmazók 2017. adóév első félévében fizetendő adóelőlege: a 2015. adóévre fizetendő adója kilenc tizenkilenced részének 20 millió forinttal növelt összegének 50%-a, de legfeljebb a 2015. adóévre fizetendő adója összegének fele. 2017.óé ő ééé ő óő =. óé ő ó " $ %& #" Az adóelőleg mérsékléséről az adóhatóság 2017. január 15-ig határozatot hoz. A 2017. adóév második félévében, és a 2018. adóév első félévében fizetendő adóelőleget (a 1629 bevallásban levezetett adóalapra) a 9%-os kulcsra figyelemmel kell megállapítani. 18
Adómérték változás Progresszív mentesítés megszűnt, a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. [28. (2) bek.] További pontosítások: ellenőrzött külföldi társaság fogalma [4. 11. pont], ingatlannal rendelkező társaság [15/A. (6) bek.], növekedési adóhitel [26/A. ] Az előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások, látvány-csapatsportok támogatása esetén a kiegészítő (sportfejlesztési) támogatást a 2017-től adott támogatások vonatkozásában a 9%-os adókulcs alapulvételével kell meghatározni. A pótlólagos kiegészítő (sportfejlesztési) támogatás a kapcsolódó átmeneti rendelkezésre figyelemmel megszűnik. Az adókedvezmények érvényesíthetősége: a támogatás adóévében és az azt követő 8 adóévben (azaz 9 adóévben a jelenlegi 7 adóév helyett) vehető igénybe. (Sport célú adókedvezmény: visszamenőleges hatály.) A fejlesztési adókedvezmény érvényesíthetőségének időkorlátja 12 évre nő. 19
Kisvállalati adó (KIVA) 20
A 2017. január 1-jétől hatályos változások a Kivában Az adóalanyiság feltételei (létszám és bevételi határ) Az adóalap meghatározásának új módja A kisvállalati adóra való áttérés szabályai A Tao. tv. hatálya alá történő visszatérés szabályai 21
Az adóalanyiság feltételei [Katv. 16. (2) bek., 19. (5) bek.] A KIVA akkor választható, ha az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt (korábbi 25 fős határ emelkedik). Az átlagos statisztikai állományi létszámra vonatkozó 50 fős előírás továbbra is a kapcsolt vállalkozások adataival (a kapcsolt vállalkozások utolsó lezárt beszámolójában szereplő adatok) együttesen értendő. A létszámhatár emelésével összefüggésben az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó feltétel is módosul, az adózó Kivaalanyisága annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben az átlagos statisztikai állományi létszám a 100 főt meghaladja (korábbi 50 fő helyett). Ha a Kiva-alanyiság első adóévét megelőző adóév rövidebb, mint 12 hónap, akkor a mérlegfőösszegre vonatkozó 500 millió forintos értékhatár szempontjából nem kell időarányosítani. Bevételi értékhatár megszűnéskor: 1 Mrd forint. 22
Az adóalanyiság keletkezése [Katv. 19. (1)-(3) bekezdés] A Kiva-alanyiság továbbra is az adózó erre irányuló választásának az adóhatósághoz való bejelentése alapján jön létre. Folyamatosan működő adózók: bármely hónapban bejelenthetik a KIVA választását (17T203KV) az adóalanyiság a választást követő hónap első napjától jön létre. Újonnan alakuló adózók az adóhatósághoz való bejelentkezésükkel egyidejűleg jelenthetik be a KIVA választására vonatkozó döntésüket. Azon adózók, amelyek 2016. december 31-én a KIVA alanyai voltak és 2017-től is a KIVA hatálya alá kívánnak tartozni, nincs teendőjük (a bejelentést nem kell megismételni). A KIVA hatálya alá tartozó adózó, ha nem kíván továbbá az adó alanya lenni, 2017. december 1-je és 20-a között kell ezt a körülményt bejelenteni a 17T203KV nyomtatványon. 23
A kisvállalati adó alapja Adóalap [Katv. 20. ] A összetevő: Tőke és osztalékműveletek eredménye és további módosító tételek: B összetevő: Személyi jellegű kifizetések összege: +/- tőkekivonás/tőkebevonás (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját) +/- jóváhagyott/kapott (járó) osztalék - csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottra jutó kedvezmény éves összegével +/- szokásos piaci ártól eltérő ellenérték miatti különbözet +/- a pénztár értékének tárgyévi növekménye/csökkenése + Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezetben foglaltak + megfizetett bírság pótlék + behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés - veszteségleírás - veszteségleírás a teljes adóalap terhére 24
Az adóalap A összetevője [Katv. 20. (3)-(5) bekezdés] Növelő tétel a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összege, az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege, a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része, Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, felmerülő egyes költségek, ráfordítások, Csökkentő tétel a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összege, [áttéréskor: Tao. tv. 8. (1) bek. q)] a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összege, a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része, 25
Az adóalap A összetevője [Katv. 20. (3)-(5) bekezdés] Növelő tétel az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege, a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedett összege, ha azt magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozás javára engedik el, szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmazó adózó által a szokásos piaci ár és az ügylet értéke közötti különbözet (ha azt növelő tételként kell figyelembe venni). Csökkentő tétel szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmazó adózó által a szokásos piaci ár és az ügylet értéke közötti különbözet (ha azt csökkentő tételként kell figyelembe venni), a 2017. előtt a KIVA hatálya alá tartozó vállalkozásra vonatkozó speciális csökkentő tétel. 26
[Katv. 22-23. ] Az adó és az adóelőleg megállapítása A KIVA továbbra is éves elszámolású adó, amelyet az adóalany adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (általános esetben május 31-éig) bevallani. A KIVA alanya adóelőleg-bevallásra és fizetésre köteles, amelyet minden adóalanynak negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. Az adóelőleg alapja az alábbi tételekből tevődik össze: az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő személyi jellegű kifizetések összege és az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék, csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével. Az adóelőleg e tételek együttes összegének 14 százaléka. 27
Az adó mértéke és a kisvállalati adó által kiváltott adónemek [Katv. 21. ] A KIVA mértéke: 2017-ben az adóalap 14 százaléka, 2018-ban az adóalap 13 százaléka, amelynek megfizetésével a kisvállalati adó alanya mentesül a 9 százalékos társasági adó, a 22 százalékos szociális hozzájárulási adó, és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A KIVA továbbra sem váltja ki többek között az Áfát, a magánszemély tagokat terhelő egyéni járulékokat, az osztalék utáni személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, a cégautóadót. 28
29