Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája A gímszarvas táplálkozása - hazánkon túl Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet A gímszarvas táplálkozásának általános jellemzői 1
Gímszarvas hatása Claudia Gebert és Helene Verheyden-Tixier. 2001. Variations of diet composition of red deer (Cervus elaphus L.) in Europe. Mammal Review, 31(3):189-201. Európa-szerte (hazánkban is) állománynövekedés és terjeszkedés Növekvő vadkárok (erdő és mezőgazdaság) Növekvő természetvédelmi problémák Külvárosokban, kiskertekben, gyümölcsösökben is megjelennek Kompetíció legelő háziállatokkal Fontos megérteni táplálkozási igényeit, jellemzőit Vizsgálatok összehasonlítása Gímszarvasnál a gyomor- és hullatékelemzés adatai a vadászati idény hónapjai alatt változó mértékben hasonlítanak (Homolka és Heroldová, 1992) Gyomortartalom száraztömeg friss térfogat arányok alapján táplálékösszetétel megegyezik (Dzieciolowski, 1970) 13 gyomortartalomra alapozott európai vizsgálat Fenyves lombhullató erdő nedves rétek 13 növénykategóriába besorolva táplálékokat 2
A 13 vizsgálat Táplálékkategóriák 3
Eredmények 145 növényfaj fogyasztása kimutatott összesen! 4 fő táplálékcsoport: füvek és sások (29,6%) csarab és áfonya (23,3%) lombhullató fák és cserjék levelei és hajtásai (10,2%) nyitvatermők (fenyők) (8,8%) Nyitvatermők: Abies alba Picea abies Picea excelsior Needles of Pinus silvestris Pinus mugo Pinus nigra Pinus silvestris Pinus sp. Shoots of Pinus silvestris Unidentified conifers Hajtás és kéreg: Kéreg Pinus silvestris Fakéreg Fás hajtások Fásszárúak Rubus: Rubus idaeus Rubus fruticosus Rubus saxatilis Calluna & Vaccinium: Calluna vulgaris Vacc. myrtillus Vacc. sp. Vacc. vitis-idea Harasztok: Dryopteris spinulosa Pteridium aquilinum Azonosítatlan harasztok Lombhullatók levelei: Acer sp. Aesculus hippocastanum Alnus glutinosa Arbutus unedo Berberis vulgaris Betula sp. Betula verrucosa Carpinus betulus Cistus ladaniferus Cistus salvifolius Cornus sp. Corylus avellana Cystisus scoparius Dorycnium subfruticosum Evonymus europaea Fagus silvatica Frangula alnus Fraxinus excelsior Halinium ocymoides Halinium umbellatum Malus silvestris Padus serotina Phillyrea angustifolia Populus sp. Populus tremula Prunus serotina Quercus faginea Quercus pyrenaica Quercus robur Quercus rotundifolia Salix cinerea Salix sp. Ulex sp. Azonosítatlan cserjék Azonosítatlan fák Félcserjék levelei: Erica umbellata Erica arborea Juniperus communis Lavandula stoechas Sarothamnus sp. Thymus sp. Labiatae sp. Viscum album Azonosítatlan félcserjék Füvek és sások: Avena barbata Avena sativa Calamagrostis arundinaceae Mnium sp. Carex sp. Cynodon dactylon Dactylis glomerata Deschampsia flexuosa Elymus caput-medusae Unidentified mosses Festuca sp. Holcus lanatus Juncus sp. Lolium peremne Luzula sp. Milium effusum Azonosítatlan füvek és sások Magok és termések: Kultúrnövények magja (kukorica) Fák termései (tölgymakk, vadalma, vadkörte, bükkmakk) Azonosítatlan mag és termés Lágyszárú kétszikűek: Aegopodium podagraria Ajuga reptans Asarum europaeum Asphodelus microcarpus Asparagus sp. Bartsia trixago Caltha palustris Cirsium oleraceum Cuscuta sp. Galeobdolon luteum Hedysarum sp. Helichrysum stoechas Hepatica nobilis Lupinus polypjyllus Medicago minima Mycelis muralis Ornithopus compressus Ornithopus sativus Oxalis acetosella Polygonum dumentorum Poterium magnolii Ranunculus sp. Rumex bucefalophorus Rumex pulcher Scabiosa sp. Stellaria holostea Trifolium angustifolium Trifolium repens Trifolium stellatum Trifolium striatum Compositae sp. Liliaceae sp. Umbelliferae sp. Urtica dioica Zazintha sp. Azonosítatlan lágysz kétsz Kultúr-kétszikűek: Brassica napus Pulp of Red Beet Solanum tuberosum Azonosítatlan kultúrkétszikűek Mohák, zuzmók, gombák: Aorchynchium zetterstedti Bryophyta Cladonia sp. Dicranum undulatum Entodon schreberi Filicales Mnium sp. Polytrichum commune Polytrichum sp. Azonosítatlan gombák Azonosítatlan mohák Azonosítatlan zuzmók Egyéb: Avar (Tölgy, gyertyán, bükk) Füvek gyökerei Fák gyökerei Azonosítatlan A gímszarvas táplálékában azonosított 145 növényfaj 4
Eredmények Csarab és áfonya elsősorban a nedves réteken fogyasztva (52,2%), kevésbé a fenyvesekben (23,2%) és legkevésbé a lombhullató erdőben (3,5%) Fenyőféléknél jelentős élőhelyi és szezonális hatás: nedves réteken sosem evett, erdőben 11%, télen és tavasszal többet ettek belőle (13,9-11,7%) Hajtásokat és kérget főleg a lombhullató erdőben ettek (11,1%) Lombhullatók leveleit főleg a lombhullató erdőben ették, legkevésbé a nedves réteken Szedret csak a lombhullató erdőkben ettek Magokat és terméseket csak egy vizsgálatnál ettek kiemelkedő mennyiségben (45,9% a vadászati idényben), máshol csak kis mértékben <5%), jelentős szezonalitás Lágyszárú kétszikűeket inkább a nedves gyepeken ették Harasztokat minimális mértékben ettek (kb. 1%), és csak erdőben Összegzés Gímszarvas táplálkozása élőhelyenként (főleg eszerint) és szezonálisan is változó 6 fő táplálékalkotó (59%-ot tesz ki étrendben) Csarab és áfonya Nyitvatermők Hajtás és kéreg Lombhullatók lombja Szeder Lágyszárú kétszikűek Magok és termések 5
Fő étrend-kategóriák Nedves rétek-típus: lombhullató levél, szeder, hajtás és kéreg nincs főleg csarab és áfonya Vegyes-lombhullató erdő-típus: csarab és áfonya nincs szeder, hajtás és kéreg-fogyasztás főleg Vegyes-fenyves-típus: szeder, hajtás és kéreg nincs főleg csarab és áfonya Következtetések Egyik vizsgálatban makkos évben vadászati idényben 67,5% termés Azaz gyümölcsevő, magevő lehet a szarvas, ha jó a kínálat Füvek-sások fogyasztása viszonylag stabil élőhelyek és szezon szerint is (29% körül) Nem a legfontosabb, de nem is limitált, és nem is csökken fogyasztása, amikor a ligninizálódás növekszik a növényekben Bizonyos mennyiségű rost szükséges lehet! Interspecifikus kompetíció: etetőhelyen jávorral (domináns!), őzzel, dám és szikaszarvassal, pónival, juhokkal,marhákkal 6
Ivari különbségek a gímszarvas táplálkozásában Staines, B.W., Crisp,J.M. és Parish, T. 1982. Differences in the quality of food eaten by red deer (Cervus elaphus) stags and hinds in winter. J. Appl. Ecol. 19: 65-77. Skóciai nyílt területek, télen ivari szegregáció Rhum-szigeten N-dúsabb a tehenek tápláléka, mint bikáké Megnézni egy másik területen ezt Kérdések: Mást eszik-e a két nem? Más minőségűt eszik-e a két nem? Más minőségű területen él-e a két nem? 7
Terület - vizsgálat Száraz és nedves hangások (70%) Kevés fenyves és nyíres Agrostis-Festuca gyep (kevés,de jó minőség) Gyomortartalmak gyűjtése November- Április Eredmények - N Teheneknél magasabb N koncentráció (g/100 g sz.a.) a bendőben, mint bikáknál Az átfedési területen esett teheneknél is magasabb ez, mint a bikáké Februártól áprilisig nőtt a N koncentráció vegetáció kivirul A teljes N mennyiségben viszont nincs különbség a bikák és tehenek között (kg/metabolikus testtömeg) Többet esznek a bikák 8
Eredmények - szárazanyag A bendő szárazanyag tartalma bikáknál jelentősen nagyobb mint az üres teheneknél,és csak kevéssel nagyobb, mint a szoptatósoké A szoptatósoknál ez az érték mindig magasabb mint az üreseké A vemhes-nem vemhes között nem volt ilyen eltérés Eredmények - táplálékösszetétel Mindkét nemnél fűfélék és hangák 88-90%- ban Bikáknál több csarab, kevesebb fű Átfedési zónában is! Tehenek több vékonyszálú füvet ettek, bikák több vastagabb levelűt Bendő N és csarab fogyasztás között negatív korreláció Bendő N és fűféle fogyasztás között pozitív korreláció 9
Eredmények táplálékrészecske méret Bikáknál több nagyobb (4cm vagy nagyobb) részecske a fűtáplálékból,mint teheneknél Ez különösen igaz hangák maradványainál Nagyobb szájméret kevéssé szelektív? Eredmények folthasználat Bikák területének fele gránit, teheneknél 90% produktívabb talaj Következtetések Tehenek jobb minőségű területeket foglalják el (jobb talaj, jobb elsődleges produkció,változatosabb táplálék) Bikák kevésbé szelektív táplálkozásúak Azonos tápláléktípusokat eltérő mértékben hasznosít a két nem Két nem, két táplálkozási stratégia: Tehenek jó minőséget válogatnak, bikák többet esznek a gyengébb minőségből 10
Szegregáció okai Más E igényeik vannak Nem valószínű. Bikának is kell a protein, ill. az E, csak máshogy jut hozzá Bika a jobb, de kisebb mennyiségű táplálékból nem jut elég E-hoz a füves területen Inkább a rosszabb hangás részen táplálkozik Igaz lehet, biomassza kínálat alátámasztja Egyszerűen más-más fajokat keresnek Azaz pl. azért eszik kevesebb füvet a bika, mert a hangás részen kevés van Szociális tényezők Versengés, de a bika a domináns jobb helyen lehetne Valószínűleg a 2. feltevés a legfontosabb, melyet a 4. kiegészít Groot Bruinderink G.W.T.A. és Hazebroek, E. 1995. Ingestion and diet composition of red deer (Cervus elaphus L.) in the Netherlands from 1954 till 1992). Mammalia, 59(2): 187-195. 786 bendőtartalom elemezve (1954-1964, 1987-1992) Teheneknél a szoptatási időszakban nő meg a táplálékfogyasztás (I periódus) Mikor bőgési időszak megkezdődik (II), akkor ez visszaesik (elválasztás megtörtént) Bikáknál a bőgési időszak után nő meg a táplálékfelvétel mértéke (IV) de ekkor már rossz táplálék Agancsépítés idején (I) viszont nem eszik többet 11
Átlagos friss bendőtartalom nedves tömegek az év során a két nemnél. Fiatalok: 4317±1680 g, felnőttek: 8118±3515 g Táplálék szempontjából korlátozott időszakok a gímszarvasnál Túlélni a telet 12
Nocturnal hypometabolism as an overwintering strategy of red deer ( Cervus elaphus) Walter Arnold, Thomas Ruf, Susanne Reimoser, Frieda Tataruch, Kurt Onderscheka and Franz Schober Am J Physiol Regulatory Integrative Comp Physiol 286:174-181, 2004. Sok patás hideg teleket kell túléljen kevés táplálék mellett Nagy testméret, jó hőszigetelő szőrzet Lecsökkent anyagcsere (de nem minden fajnál), kisebb táplálékfelvétel Van-e hipometabolizmus a gímszarvasnál? Módszer 35 ha-os elkerítés Szlovákiában Szívritmus- és szubkután hőmérsékletmérő, mozgásérzékelő biotelemetria 9 felnőtt egyed 207 napig átlagban (49 803 nap) 13
Eredmények - aktivitás Szívritmus (pulzus) max. júniusban, tél végére 40%-ra csökken Mozgási aktivitás kb. 20%-kal növeli a pulzust minden szezonban Teljes mozgási aktivitás április-október között magas (66% körül), bőgés után 51%-ra megy le jan-feb-ra Viszont evéssel töltött idő ősszel nőtt, majd télen magasabb mint nyáron, áprilisban ismét csökkent Eredmények - hypometabolizmus Napi átlag és max. testhőmérséklet kicsi változatosságot mutat a szezonok között Viszont a min. hőmérséklet nagyot 16-17 o C február-március 35 o C november, téli bunda kialakulása után Leghosszabb lehűlési periódusok 32 o C alá éjfél után kezdődtek ált. (hajnali 1-2 óra) Akár 500 percig is eltartott azaz lefedte a nap leghidegebb időszakát Minél tovább 32 o C alatt maradt a testhőmérséklet, annál alacsonyabb lett a pulzus is Ugyanígy csökkent a mozgási aktivitás is ezzel A leghosszabb ilyen időszakok dec. közepétől áprilisig voltak Az átlag hőmérséklet ilyenkor 28,7 o C volt, a pulzus 17%-kal csökkent Nyáron is alkalmanként 32 o C alá csökkent a hőmérséklete, de ritkábban és rövidebb időre 14
Eredmények - táplálékminőség Táplálék fehérjetartalma emésztett anyag metabolizálható E-tartalma hőtermelés Legalacsonyabb jan-ban (kevés fehérje és zsír, de sok rost a táplálékban) Legmagasabb júl-ban (sok protein és zsír,kevesebb rost) Következtetések Nem azért eszik keveset télen, hogy kisebb legyen a hőtermelése, hanem fordítva Külső hatások csökkentik a hőtermelést: Külső hőmérséklet Táplálék elérhetőség és minőség Gyenge táplálék kevesebb E kevesebb hőtermelés lehűlés 15
Táplálék szempontjából korlátozott időszakok a gímszarvasnál Túlélni a nyarat Bugalho, M.N. és Milne, J.A. 2003. The composition of the diet of red deer (Cervus elaphus) in a Mediterranean environment: a case of summer nutritional constraint. Forest Ecology and Management, 181: 23-29. Kontinentális klíma hideg tél a limitáló időszak lágyszárúaknak Fásszárúak fogyasztása ott megnő Mediterrán klíma forró, száraz nyár a limitáló időszak lágyszárúaknak Megint csak a fásszárúak kerülhetnek előtérbe 16
Módszerek Száraz (1995) nedves (1996)- átmeneti év (1997) 214, 587, 337 mm csapadék Jan-Szept között Június - Szeptember között van nyár Portugália, montado vegetáció Paratölgy (Quercus suber) Magyaltölgy (Quercus rotundifolia) Balzsamos szuhar (Cistus ladanifer) félcserje Lágyszárúak főleg füvek, pillangósok Biomassza-becslés lágyszárú szintben Táplálékelemzés (n-alkán) Eredmények - kínálat Jelentősen eltért az elérhető biomassza mennyisége az évek között lágyszárú szintben Max. a nedves évben, min. a szárazban Élő növényi anyag mindig csak júniusban Fűfélék elérhetősége legnagyobb (50-57%) Fészkeseké 22-27% 17
Elérhető biomassza (sz.a/ha) a nyári hónapokban Élő növényi anyag. gyémánt 1995 (száraz), négyzet -1996 (nedves), háromszög -1997 (átmeneti) Eredmények - étrend Állandó mértékben a paratölgy (26%) Szuhar is (20%) minden évben Lágyszárúakból jóval több a nedves (1996) évben (53% vs. 11-20%) 1995-ben (száraz) több magyaltölgy Szeder, kőris, oliva nem volt 1996-ban (nedves) 18
A gímszarvas táplálék-összetétele 1995 1997-ben. szürke oszlopok 1995 (száraz), sötét oszlopok 1996 (nedves), fehér oszlopok 1997 (átmeneti) Értékelés Paratölgy és szuhar állandó mértékben fogyasztva leggyakoribb elérhető fajok 45%-ot tettek ki összesen évente Azaz fásszárú mindenképpen kell (fehérje kevés az elöregedő lágyszárúakban ált.)! Egyéb fás fajok fogyasztása a szárazabb években nőtt meg, mikor kevés lágyszárú Nyári vadkár is nagyobb mediterránumban Nyári elterelő-kiegészítő etetés lehet itt Kontinentális területen bikák nagyobb téli elhullása bőgés utáni legyengültség miatt Mediterránumban szoptatós tehenekre hathat inkább a nyári szűkös időszak 19
A gímszarvas vízigénye Hajóson területváltás a mezőgazdaságra víz miatt? NEM! Mennyit kell innia a gímszarvasnak? Hogyan juthat vízhez? 20
Barrel, G.K. és Topp, D.F. 1989. Water intake of red deer stags consuming dryland pasture or indoors on concentrated feeds. Proceedings of the New Zealand Society of Animal Production, 49:21-24. Teszt-1 13 db 15 hónapos gímbika (120 kg) Legelő állatok, csak egy tartályból jutnak vízhez ez mindig visszamérve (ill. csapadékból, növényből, metabolikus víz kontroll tartály párolgás-csapadék mérésre) Száraz időszakban (1988 márc-április) 1200 kg sz.a/ha a legelőn (gyenge kínálat) Naponta mérve vízfogyasztás 23 napon át Barrel, G.K. és Topp, D.F. 1989. Water intake of red deer stags consuming dryland pasture or indoors on concentrated feeds. Proceedings of the New Zealand Society of Animal Production, 49:21-24. Teszt-2 12 db 3-5 éves gímbika (164 kg) 1,6 x 2,4 m-es elkerítésben Egyik csoport fűszilázst kapott (27% sz.a.) Másik csoport koncentrált tápot (88% sz.a.) 33 napig táplálva 1988 jún közepéig Aztán egyedek megcserélve csoportokban További 25 nap vizsgálat így Meghatározva táplálékbevitel és vízfogyasztás 21
Eredmények - Teszt-1 2 nap esett az eső kizárva ezek az adatok Átlaghőmérséklet 7-19 o C Az élőtömeg nem változott eleje és vége között (120 vs. 119 kg) Napi ivással felvett víz 1,4-3,9 liter között Eredmények - Teszt-2 Átlaghőmérséklet - 2-15 o C Szilázzsal etetettek szárazanyag (3,1 vs. 1,9 kg, majd 3,1 vs. 1,4 kg) és teljes vízfelvétele (11,2 vs. 5,6 liter, majd 10,1 vs. 3,7liter) is magasabb,mint a táposoké Viszont a vízivás mértéke alacsonyabb (2,9 vs. 5,3 liter, majd 1,8 vs. 3,5 liter) A teljes vízfelvétel a szárazanyag-felvételhez kötődött Az élőtömeg folyamatosan csökkent a vizsgálat során (164-ről 151 kg-ra) a koncentrált táposoknál,míg a szilázsosoknál csak 1 kg-mal 22
Következtetések Számolások alapján a legelő állatok 2,8 kg száraz anyagot fogyasztottak naponta Ha 40% a sz.a. tartalom 4,2 liter víz a táplálékban Ehhez hozzáadva 2,6 liter vízivás Összesen 6,8 liter vízfelvétel naponta Azaz kevesebb víz felvéve ivással egy kiszáradt legelőn, mint a növényzetből!!! Következtetések Ha kevesebb ivóvíz, mint szükséges élősúly csökkenhet (Taylor, 1968) Mivel legelésnél nem volt súlycsökkenés 2,6liternél kevesebb ivóvíz kellett naponta Persze, ha metabolikus ráta valamiért nőne vízigény is nőne 23
Következtetések Szilázsban több víz teljes felvett víz így több lehet Viszont így kevesebb vizet is kell inniuk Tápos súlya jóval nagyobb mértékben csökkent, mint szilázsosoké kisebb mennyiségű szárazanyag felvétele Következtetések Nincs egyértelmű kapcsolat vízivás és vízigény között! Nincs egyértelmű kapcsolat megivott víz mennyiség és teljes felvett vízmennyiség között!!! Van viszont a felvett szárazanyag mennyiség és a teljes felvett vízmennyiség között!!! Marhák 3x annyi vizet isznak, mint a gímszarvas Kérődzőknél a hullaték nagyobb vízveszteséget jelent, mint a vizelet Hullatékbogyókat képezők kevesebb vizet vesztenek, mint akik nem (pl. tehénlepény) Gímszarvasnak hasonló vízigényei vannak, mint kecskének, juhnak (a metabolikus testtömeg alapján) 24
A gímszarvas ásványi-anyag igénye Francisco Ceacero, Tomás Landete-Castillejos, Andrés J. García, José A. Estévez, Alberto Martinez, Antonio Calatayud, Enrique Gaspar-López, Laureano Gallego. Free-choice mineral consumption in Iberian red deer (Cervus elaphus hispanicus) response to diet deficiencies. Livestock Science. 2008. in press Sokféle ásványi anyagra van szükség De csak néhány esszenciális van Ezek kellenek normális növekedéshez, egészséghez, szaporodáshoz Ásványi anyag raktáraknak nem szabad kiürülniük a szervezetben Na-só és a foszfor a két fő limitált növényi előfordulású ásványi anyag a patásoknak 25
Módszer 2006, laktációs periódus (május-szeptember) 23 gímtehén, 2-12 éves, és a borjaik 10 000 m 2 -es elkerítésben, legelőterület nélkül Ad libidum táplálék és víz Választásos teszt Kalcium, Kobalt, Réz, Vas, Jód, Kálium, Magnézium, Nátrium, Foszfor, Szelén, Cink Ásványi anyagok toxikus szint alatt tisztán vagy NaCl-dal keverve Felkínált táplálékok másnap visszamérve Eredmények Az etetett táplálékban minden ásványi anyag a gímszarvas napi igényeinek megfelelő mértékben benne volt Kivéve a Nátrium és a Kobalt A bevitel alacsony volt (mindenhol a napi igény kevesebb, mint 10%-a) Kivéve a Na (44%) és a Co (36%) A NaCl-ot (Nátriumot) egyenlő mértékben fogyasztották a tehenek és borjaik (51 vs. 49%) A Kobaltot viszont a borjak jóval nagyobb mértékben (90 vs. 10%) 26
Következtetések A táplálékból hiányzó ásványokat a napi igényekhez képest nagy mértékben fogyasztotta Azaz ismerte az egyed a hiányait, ill. felismerte mit kell ennek ellensúlyozásához megennie Na-ból sokat kell felvenni, mert sok ürül, pedig hiány esetén nő a felszívódása Tejelválasztással is sok ürül Kobalt a B 12 vitaminhoz kell főleg Bendőbaktériumok és algák képesek oda beépíteni Ezt mikroorganizmusok és állati szövetek is felhasználják Felvett Co-nak csak a 3%-a kerül a B 12 vitaminba sok kell! Ha Co-hiány, itt is nő a beépítés hatékonysága Juhoknál a bárányoknak 10x annyi kell, mint felnőtteknek, ill. így van ez marháknál is a borjaknál Co és Fe (vas) azonos béltranszport rendszerrel szállítva, így egymás felszívódását lassítják Vas sok volt a tápban, mivel az fontos a borjak növekedéséhez, de ált. kevés az anyatejben emiatt is lehetett tehát nagyobb Co-igény Több ásvány is NaCl-ban oldva, ill. KCl-nak is hasonló az íze nem csupán íz szerint fogyasztja a szükséges ásványt, hanem előre érzékeli valahogy 27