Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329 bodrogi@finance.bme.hu
A pénz fogalma Mi is a pénz? Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra vagy adósság törlesztésére A pénz alapvető tulajdonsága likvid jellege A pénz funkciói: árkifejezés (értékmérés) csereeszköz fizetési eszköz gazdaság-tárolás világpénz
Árkifejezési, értékmérési funkció eredetileg értékmérési funkció viszonyítási folyamat az adott áru értékét valamihez mérik kezdetben valamely kitüntetett áru, jószág volt a viszonyítási alap a forgalmi pénz megjelenése után főleg a nemesfém alapú valuták (értékpénzek, pénzáruk) vették át ezt a szerepet (pénzláb: egy valuta egységének megfelelő nemesfém súly) az első világháború után a nemesfém pénzforgalom (és az átválthatóság) fokozatosan megszűnt árkifejezési funkció a XX. századtól a pénzláb szerepét a valuta nemzetközi árfolyama, illetve belső vásárlóereje vette át vegyük észre: a pénz ilyen funkciójában csak elvi, elszámolási egység, nem szükséges az anyagi jelenléte
Csereeszköz (forgalmi eszköz) funkció a pénz anyagiasult, megfogható formájú jelenléte (értékpénz vagy pénzhelyettesítő) árukkal és szolgáltatásokkal egyidejűleg, ellentétes irányban mozog a forgalomban lévő mennyiséget a kereslet arányában kell szabályozni tranzakciós kereslet tartalékolási (felhalmozási) kereslet spekulációs kereslet helyettesíthetőség: a pénz lényegében bármivel helyettesíthető, aminek forgalmi mennyisége nem haladja meg a keresletet
Fizetési eszköz funkció a pénzmozgás önállóvá válik a pénzmozgás az áruval és szolgáltatással ellentétes irányban, nem egyidejűleg történik, pl.: adófizetés bérfizetés (főleg a közszférában) pénzügyi szolgáltatás (pénzgazdaság és reálgazdaság itt elválik egymástól!) pl.: átutalások hitelnyújtás/felvétel befektetés tőkemozgás pénzváltás határidős ügyletek
Gazdaság-tárolási (kincsképző) funkció A középkorban, a pénzgazdálkodás (újra)elterjedése előtt a vagyonosok jövedelmüket természetben kapták A pénz megjelenésével megjelent a felhalmozás is (azaz a tőke kezdeti kapitalizmus) Mihez kezd a felhalmozott pénzzel a tulajdonos? hitelnyújtás közvetlenül vagy közvetetten (pénzügy) tulajdonrészesedés (értékpapírok) vállalkozás Alapvető feltétel, hogy a pénz értékálló legyen (nem lehet halmozni gyorsan értékvesztő holmit)
Világpénz funkció a világpiac kialakulásával, a XIX. századtól igény jelentkezett olyan pénzre, amelynek érvényessége nemzetközi volt ezt a szerepet az első világháború végéig az angol font sterling töltötte be a font aranyra korlátlanul beváltható volt (bizalom!) Nagy-Britannia az egyik legnagyobb, legfejlettebb kereskedelmű ország volt nagyfokú jogbiztonság és rend uralkodott a második világháború után az USA dollár vette át ezt a szerepet (Bretton Woods-i egyezmény) a világpénz funkció két szerepköre: tartalékvaluta szerep (klíringelszámolás) kulcsvaluta szerep (árfolyam viszonyítás)
A pénz eredete Kezdetben vala önellátás Az őskor végén megjelenik a szakosodás, és ezzel az árutermelés Az áru léte megindította a cserekereskedelmet és hamar kiderült, hogy valami hiányzik Ugyanis a cserekereskedelemben: Az áruk értékének összehasonlítása nehézkes A minőségi különbségek nehezen kezelhetők Nem mindig találkozik a kínálat és a kereslet
A pénz eredete Megjelenik az árupénz (sokszor mint viszonyítás alap) Tulajdonságai: osztható, de egynemű értékálló mindenki által keresett (fogyasztott) és elfogadott Pl.: haszonállat (kecske, szarvasmarha), só, fűszer napjainkban: cigaretta, vagy üveges szeszesital is! De itt is problémát okoz az összehasonlítás pl. tíz ökör nem mindig egy ökör tízszeresét éri
Mezopotámia Az első pénzfunkciók itt jelennek meg Redisztribúciós, újraelosztásos gazdasági rendszer a termelt javakat az uralkodó begyűjtette, majd újraosztották A kezdeti időkben így szabad kereskedelem vélhetően nem volt Mezopotámia, i.e. 4. évezred: a sumérok kifejlesztik az írást (ékírás) és a számolást felismerik a végtelen számsort a számolásuk alapját a 60-es szám adja Fémet vettek viszonyítási értékként (értékmérés!)
Mezopotámia és Egyiptom Az értékmérés elterjedt, de mennyi legyen az egységnyi súly? A viszonyítási fémmennyiség fokozatosan 1 mina (kb. 400 gramm) ezüst lett 180 búza(árpa)szem = 1 sékel 60 sékel = 1 mina ( = font) 60 mina = 1 talentum A talentum túl nagy súly volt, ezért az aranyat is bevonták a viszonyítási rendszerbe 1 : 13 1/3 arányban (szakrális okból, a naphold keringési idejének hányadosából eredeztetve) 1 mina arany = 13 1/3 mina ezüst (=360 mina réz, ez később feledésbe merült ) Egyiptom: az újbirodalom idején már léteztek szabványsúlyok deben: kb. 90 gramm 10 kite = 1 deben A súlyokat általában rézben vagy ezüstben mérték
Mezopotámia és Egyiptom A nemesfém vélhetően alig került forgalomba, csak a templomokban és a kincstárakban őrizték A kereskedelem főként a templomok udvarán zajlott, papok, írnokok (írás-és számolási ismeretekkel rendelkezők) vezetésével Ebben a rendszerben nem is volt szükség forgalmi pénzre de mi történt, ha az emberek egymás között közvetítő nélkül akartak cserélni? Szükség volt valamire, amit bárki, bármikor, bármilyen áru ellenértékeként elfogadott a pénz mint csereeszköz megjelenésére lassan kialakult az igény
A fizetőeszköz addig bír értékkel, amíg a kereslettel arányban áll rendelkezésre A különös fizetőeszközök ezért általában csak izolált gazdasági környezetben őrzik meg értéküket A nemesfém ezért (is) vált évszázadokon keresztül standard értékmérővé. Ugyanis: ritka (értékével arányban van kitermelésének költsége) könnyen elválasztható, finomítható, megmunkálható nem korrodál, nem romlik meg szép A forgalmi pénz megjelenésével a csere véglegesen két aktusra bomlott: vételre és eladásra