Magyarázat az általános forgalmi adóról szóló törvény változásaihoz

Magyarázat az általános forgalmi adóról szóló törvény változásaihoz Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 2015. január 1-jén hatályba lépő előírásai alapvetően jogharmonizációs, a vállalkozási környezetet javító, a gazdaság kifehérítését célzó, valamint a jogszabályi környezettel való összhang megteremtését szolgáló rendelkezéseket tartalmaznak. Mindezeken túlmenően a cikkünkben ismertetett módosítások közül a 2014-ben év közben, vagy 2015. január 1-jét követően hatályba lépők közül kiemelendőek a bizalmi vagyonkezelés intézményének áfaszabályai, valamint az időszakos elszámolású ügyletek két lépcsőben (2015. július 1-jétől, valamint 2016. január 1-jétől) hatályba lépő változásai. I. 2014. ÉVKÖZI VÁLTOZÁSOK 1. Bizalmi vagyonkezelés az áfa rendszerében A bizalmi vagyonkezelés jogintézményét 2014. március 15-től a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Biva tv.) és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza. A bizalmi vagyonkezelés jellemzője, hogy az egyik jogalany (a vagyonrendelő) a vagyonát képező meghatározott dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát egy másik jogalany (a vagyonkezelő) részére átengedi, aki a rábízott vagyont a kedvezményezett (aki a vagyonrendelő vagy harmadik személy) javára hasznosítja. A polgári jogi előírások alapján a vagyonrendelés és a vagyon kedvezményezett részére történő kiadása ingyenesen történik, a Ptk. 6:310. -a alapján azonban a vagyonrendelő magáért a vagyonkezelését díjat köteles fizetni. E jogintézmény adórendszerbeli megítélésére vonatkozó szabályok kialakításakor figyelembe vették, hogy e konstrukció ne okozzon terhesebb adókötelezettséget ahhoz képest, mintha a vagyonrendelő közvetlenül a kedvezményezettnek juttatna vagyontárgyat, illetve annak hozadékát, továbbá hogy e jogintézményt ne lehessen adóoptimalizálásra használni. Az áfa megítélése szempontjából a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggésben három ponton merülhet fel áfafizetési kötelezettség: vagyonrendelő általi vagyonkezelésbe adáskor, vagyonkezelő vagyonkezelési tevékenységével összefüggésben, vagyonkezelő által a vagyon kedvezményezett részére történő kiadásakor. A bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó átadások áfajogi megítélése alapvetően annak a függvénye, hogy a részt vevő személyek Áfa-tv. 5. -a értelmében áfaalanynak tekinthetők-e. Fontos ehhez kapcsolódóan kiemelnünk, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg a közvetlen adózási szabályoktól eltérően az Áfa-tv. szerint nem minősülhet adóalanynak. A vagyonrendelés kapcsán kizárólag akkor merülhet fel áfafizetési kötelezettség, ha a vagyonrendelő áfaalanynak minősül, és a vagyonkezelésbe adott vagyontömeghez kapcsolódóan az Áfa-tv. 11. és 14. -ára figyelemmel áfalevonási joga volt. A bizalmi vagyonkezelés adózási szempontból történő semleges kezelése érdekében azonban az Áfa-tv. ezt az átadási pontot 2014. március 15-től mentesíti az áfafizetés alól [Áfa-tv. 17. (5) bekezdés, 2014. évi XV. törvény 65. ], meghatározott feltételek fennállása esetén: a szerző (vagyonkezelő) belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik, nincsen olyan jogállása, amely e kötelezettségek teljesítését megakadályozná, az átadót és az átvevőt egyetemleges felelősség terheli a szerzésig bezárólag keletkezett kötelezettségekért. [Áfa-tv. 18. (1) (2) bekezdés.] A jogintézmény jellegéből fakadóan a vagyonkezelőkről alapvetően feltételezhető, hogy az esetek túlnyomó többségében adóalanynak minősülnek. A Biva tv. 19. -a szerinti nem üzletszerűen eljáró vagyonkezelő esetében előfordulhat azonban, hogy nem tekinthető adóalanynak, mert nem rendszeresen, üzletszerűen látja el e tevékenységet, hanem például egyetlen bizalmi vagyonkezelési szerződést köt, és e tevékenységét ingyenesen látja el. Amennyiben a vagyonkezelő az Áfa-tv. 5. -a szerint adóalanynak minősül, úgy a vagyontömeg vagyontárgyaival folytatott tevékenység mint gazdasági tevékenység tekintetében áfafizetési kötelezettsége az általános szabályok alapján keletkezik. Az adóalany vagyonkezelő számára áfafizetési kötelezettség a vagyontömeg vagy annak haszna kedvezményezett részére történő kiadásakor akkor merülhet fel, ha a 139

vagyontárgy beszerzéséhez kapcsolódóan az Áfa-tv. 11. -ára és 14. -ára figyelemmel őt (vagy a vagyonrendelőt, melynek a szerzett vagyon tekintetében jogutódjaként jár el) áfalevonási jog illette meg. Megjegyezzük, hogy amennyiben a vagyon hasznaként kizárólag pénzt ad át a vagyonkezelő a kedvezményezettnek, akkor ez önmagában nem jár áfafizetési kötelezettséggel. Továbbá a fent említett semleges adókezelés érdekében azt az esetet, amikor a vagyonkezelés lejártával a vagyont részben vagy egészben az eredeti vagyonrendelő mint kedvezményezett részére adják ki, meghatározott feltételek fennállása esetén áfafizetési kötelezettség nem keletkezik [Áfa-tv. 17. (5) bekezdés b) pont]. 2. A hatályba lépő új Ptk.-val összefüggő módosítások 2014. március 15-én lépett hatályba a Ptk., melynek következtében 2014. március 15-i hatállyal az Áfa-tv. több ponton módosult. A módosítások részben technikai jellegűek, kivezették a régi Ptk.-ra való hivatkozásokat [17. (3) bekezdés g) pont, 18. (2) bekezdés e) pont, 274. (1) bekezdés, 2013. évi CCLII. törvény 163. ]. Ugyanakkor a Ptk. tartalmi változást is eredményezett az Áfa-tv.-nek a jogutódlással történő megszűnést érintő egyes rendelkezéseit érintően [17. (3) bekezdés a) és c) pont]. Korábban külön anyagi jogszabályok rendelkeztek a gazdasági társaságok, szövetkezetek átalakulása, valamint szövetkezetek átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a közösségi alap átadása kérdésében. Ennek megfelelően az Áfa-tv. ezekre a külön anyagi jogszabályokra való hivatkozásokat tartalmazott. 2014. március 15-től egységesen a Ptk. rendelkezik a jogi szervezetek köztük a gazdasági társaságok és szövetkezet jogutódlással történő megszűnésének kérdéséről, ami az Áfa-tv. módosítását tette szükségessé. Az új szabályozás révén egyrészt bővül az alkalmazási hatály, azok a változást követően nem kizárólag a gazdasági társaságokra és a szövetkezetekre, hanem minden jogi személyre alkalmazandóak. Másrészt a közösségi alap átadása tekintetében változik a fogadó szervezetek körének meghatározása, az nem kizárólag szövetkezet vagy szövetkezeti szövetség lehet, hanem az átadó szövetkezet alapszabályának rendelkezése szerinti bármely szervezet. 3. Államháztartási szervek halasztott áfa Az Áfa-tv. 61. (1) bekezdés b) pontja által meghatározott adóalanyi kör jogosult arra, hogy amennyiben az ellenérték megtérítésére pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel kerül sor, fizetendő adóját az ellenérték megfizetéséig, de legkésőbb a teljesítéstől számított 45. napot követő napon állapítsa meg. A korábbi megfogalmazás értelmében a halasztott adófizetést a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály szerint módosított szemléletben eleget tevő adóalanyok alkalmazhatják. Az érintett b) pont módosítása felváltva a korábbi hivatkozást, a 2014. január 1-jén hatályba lépett, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet elnevezésének bevezetését szolgálja. Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. által korábban hivatkozott jogszabály és az államháztartás számviteléről szóló jogszabály személyi hatálya azonos kört érint, az Áfa-tv. 61. (1) bekezdés b) pontja alapján halasztott adófizetésre jogosultak köre nem változik [Áfa-tv. 61. (1) bekezdés b) pont, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi törvény (a továbbiakban: Módtv.) 113. ]. 4. A közszolgáltató fogalmának pontosítása Egyes közérdekű jellegére tekintettel adómentes termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetében a mentesség abban az esetben alkalmazható, ha az azt teljesítő adóalany közszolgáltatónak minősül. A közszolgáltató fogalmát az Áfa-tv. külön definiálja. A módosítás megerősíti, hogy a közérdekű mentességek terén az Áfa-tv. értelmezése szerint a közszolgáltató fogalmába beletartoznak az önkormányzatok és a társulások is az általuk ellátott tevékenység tekintetében. [Áfa-tv. 85. (4) bekezdés a) pont, Módtv. 114. ] 5. Motorbenzinre vonatkozó áfa-levonási korlátozás enyhítése Levonhatóvá válik a motorbenzin beszerzésére jutó input áfa azokban az esetekben, amikor a megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be. Ilyen eset lehet például, amikor egy adóalany másfajta, motorbenzinnek nem minősülő üzemanyag gyártásához motorbenzint vásárol és használ fel, majd az így előállított üzemanyagot üzletszerűen értékesíti. Ez esetben a gyártáshoz vásárolt motorbenzin áfája levonható lesz. Ez a módosítás a Módtv. kihirdetését követő napon lép hatályba [Áfa-tv. 125. (2) bekezdés j) pont; Módtv. 117. ]. E módosítással összefüggésben átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy ezt az adólevonási jogot elévülési időn belül visszamenőlegesen azokban az esetekben is alkalmazni lehet, amikor az adólevonási jog keletkezésének időpontja a Módtv. kihirdetését követő napot megelőzi [Áfa-tv. 291. ; Módtv. 128. ]. 6. Lakóingatlanok adómentes értékesítése Az Áfa-tv. 88. -a alapján adókötelezettség választható azoknak az ingatlanoknak az értékesítésére és bérbeadására, amelyek fő szabály szerint [Áfa-tv. 86. (1) bekezdés j) l) pont] mentesek az áfafizetési kötelezettség alól. Az Áfa-tv. 140 adó-kódex 2014/11 12.

külön-külön is biztosítja a választási lehetőséget az ingatlan értékesítésére és bérbeadására, illetve arra is, hogy az adóalany választási jogát csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében gyakorolja. Ha az adóalany élt az adókötelessé tétel lehetőségével, attól a választás évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Egyes adóalanyok úgy gyakorolták ezen választási jogukat, hogy mind a lakóingatlanok, mind pedig az egyéb ingatlanok értékesítését (illetve bérbeadását) adókötelessé tették. A lakóingatlanok vásárlói ugyanakkor jellemzően magánszemélyek, akik a rájuk áthárított általános forgalmi adó levonására nem jogosultak, így számukra és lényegében a lakáspiac felélénkítése szempontjából előnyösebb, ha adómentesen tudnak lakóingatlant vásárolni. Mindezt szem előtt tartva az Áfa-tv. a Módtv. kihirdetését követő nappal módosul. A változás a lakóingatlanok értékesítésének könnyítését célozza azáltal, hogy lehetőséget biztosít a korábbi nyilatkozat megváltoztatására azon belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok számára, akik (amelyek) az adómentes ingatlanértékesítéseiket a lakóingatlanokra is kiterjedően adókötelessé tették. Mindezt egy alkalommal, 2015. február 28-ig tehetik meg az adóhatóság felé benyújtott nyilatkozat alapján. Amennyiben valamely adóalany él e lehetőséggel, az azt eredményezi, hogy a lakóingatlanokat 2015. január 1-jétől adómentesen értékesíti. E választás az egyéb ingatlanok, így a nem lakóingatlanok és az építési telken kívüli beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében nem eredményez változást, mivel azokat az adóalany továbbra is a korábbi választása évét követő ötödik év végéig csak adókötelesen értékesítheti, feltéve természetesen, hogy azokra vonatkozóan korábban élt az adókötelessé tétel lehetőségével [Áfa-tv. 290., Módtv. 127. ]. PÉLDA A lakóingatlan értékesítése A adóalany 2010 januárjában előzetesen nyilatkozott, hogy az Áfa-tv. 86. (1) bekezdés j) és k) pontja alá tartozó valamennyi termékértékesítését és szolgáltatásnyújtását adókötelesen kívánja teljesíteni, ez irányú választása az Áfa-tv. 88. (5) bekezdése alapján 2015. december 31-ig köti. 2012-ben a tulajdonában lévő lakóingatlanokat felújította, ami után 500 000 Ft visszaigényelhető/levonható áfája keletkezett. Az adóalany 2014 májusában egy bruttó 19,05 millió forint (15 millió forint + 27 százalék áfa) értékű lakóingatlant értékesített, ami után 4,05 millió forint adófizetési kötelezettsége keletkezett. Az adóalany 2015. január 10-én lakóingatlanértékesítés adó alóli mentességre vonatkozó nyilatkozatot nyújt be az adóhatósághoz az Áfa-tv. 290. -ára tekintettel. E nyilatkozata nem érinti a 2014 májusában értékesített lakóingatlanhoz kapcsolódó fizetendő és levonható áfát. A 2015 júniusában egy, a 2014. évben értékesítetthez hasonló felépítésű, azonos nettó árú lakóingatlant is értékesít, mely után az Áfa-tv. 290. -a alapján tett nyilatkozata okán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ugyanakkor az annak felújítása érdekében történt beszerzésekhez, igénybe vett szolgáltatáshoz kapcsolódó, 2012-ben levonásba helyezett 500 000 Ft áfa arányos részét (amely ez ut óbb értékesített lakóingatlan felújításához kapcsolódik) utólag korrigálnia szükséges, azt pótlólag fizetendő adóként köteles rendezni. 7. Közösség területének változása A módosítás a 2013/61/EU tanácsi irányelvvel összhangban rendezi, hogy Mayotte az áfaszabályok alkalmazásában nem minősül a Közösség területének [Áfa-tv. 268. i) pontja és 1. számú melléklete; Módtv. 126., 135. 1. pontja és 6. melléklete]. II. 2015. JANUÁR 1-JÉTŐL VAGY AZT KÖVETŐEN HATÁLYBA LÉPŐ MÓDOSÍTÁSOK 1. Távolról is nyújtható szolgáltatások Jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve 2015. január 1-jei hatállyal változnak a nem adóalanyok részére nyújtott telekommunikációs, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési hely szabályai. A módosítás eredményeként az említett szolgáltatások teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő (nem adóalany) letelepedettsége, annak hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg. A módosítás célja az adóztatásnak a fogyasztás helyéhez történő kötése, hiszen a felsorolt szolgáltatások alkalmasak arra, hogy azokat távolról, az adott országban történő letelepedés nélkül nyújtsák (Áfatv. 45/A., 2014. évi XXXIII. törvény 9. ). Az új teljesítési hely szabályokat azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Előlegfizetés esetén arra kell figyelemmel lenni, hogy a 2015. január 1-jét megelőzően jóváírt, kézhez vett előleg tekintetében a fizetendő adót a 2015. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint kell megállapítani. Majd a 2015. január 1-jére vagy azt követő időpontra eső teljesítéskor a szolgáltatásnyújtónak adófizetési kötelezettsége az adóalapnak a nettó előleggel csökkentett összege után keletkezik (Áfa-tv. 288., 2014. évi XXXIII. törvény 17. ). Nem változik a telekommunikációs és elektronikus szolgáltatások definíciója, ez utóbbit azonban a rendelkezések egységes struktúrájának kialakítása érdekében az Áfa-tv. 46. (5) bekezdéséből a 45/A. (2) bekezdésébe 141

helyezték át. Hatályát veszti az Áfa-tv. 259. 17. pontja, a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás fogalmának meghatározása, tekintettel arra, hogy azt a Tanács 1042/2013/EU végrehajtási rendelet (Vhr.) definiálja, mely rendeletben foglaltak közvetlenül alkalmazandók. A Vhr. szintén tartalmaz a nem adóalany igénybe vevő letelepedésének megállapításával kapcsolatos megdönthető vélelmeket. Az új teljesítési hely szabályok azt eredményezik, hogy amennyiben egy szolgáltatást nyújtó több tagállamban is rendelkezik nem adóalany ügyfelekkel, ezekben a tagállamokban mind adófizetési kötelezettsége keletkezik. Annak érdekében, hogy a szolgáltatást nyújtónak ne kelljen minden egyes tagállamban bejelentkeznie, amelyben nem adóalany ügyféllel rendelkezik, a teljesítési hely szabályra vonatkozó intézkedéssel párhuzamosan kiterjesztésre kerül az ún. egyablakos rendszer. Az egyablakos rendszer melynek alkalmazása nem kötelező lehetővé teszi, hogy a szolgáltatást nyújtó egyetlen tagállam adóhatóságán keresztül teljesítse ezen különleges szolgáltatásokkal kapcsolatos adókötelezettségeit. Az egyablakos rendszer elérhető a Közösségen belül nem letelepedett adóalanyok részére is, amennyiben az érintett szolgáltatásokon kívül nem teljesítenek más olyan termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, termék Közössé gen belüli beszerzését, amelynek következtében a Közösség bármely tagállamában adót kellene fizetniük. Ebben az esetben a tevékenységük megkezdését megelőzően kérelmezhetik, hogy e különleges szolgáltatásnyújtásokra tekintettel az adóhatóság vegye nyilvántartásba őket. Ezek az adóalanyok e magyarországi nyilvántartásba vételük révén nyújthatnak nem adóalanyok részére telekommunikációs, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatásokat, valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat akár a Közösség egész területén. Az ő esetükben az előzetesen felszámított adó levonása nem a bevallásban érvényesíthető, hanem a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös adó-visszatéríttetési szabályok alapján igényelhető vissza (Áfa-tv. 252 253., 2014. évi XXXIII. törvény 13 15. ). Amennyiben a Közösség területén kívül székhellyel, de a Közösség területén állandó telephellyel, telephelyekkel rendelkező adóalany a Közösségen belül távolról is nyújtható szolgáltatást teljesít olyan tagállamban, ahol nem telepedett le, és az egyablakos rendszeren keresztül kívánja adókötelezettségét teljesíteni, akkor az állandó telephelye szerinti tagállamban teheti ezt meg, illetve több állandó telephely esetében azok közül választania kell. Az adóalany ezen választását a választása évét követő 2 évig nem változtathatja meg. Magyarország vonatkozásában ez azt jelenti, hogy ez az adóalany akkor választhatja az egyablakos rendszerbe történő magyarországi regisztrációt, ha belföldön rendelkezik állandó telephellyel. Amennyiben az adóalanynak a Közösség területén belül van a székhelye, és a Közösségen belül távolról is nyújtható szolgáltatást teljesít olyan tagállamban, ahol nem telepedett le, az egyablakos rendszer alkalmazását illetően választása van, azonban választás esetén a nyilvántartásba vételt a székhelye szerinti tagállamban kell kérelmeznie, vagyis amennyiben ez belföldön van, akkor a magyar állami adóhatóságnál. Ez utóbbi esetben más olyan tagállam, ahol az adóalany távolról is nyújtható szolgáltatást teljesít, de ott nem telepedett le, az adóalanytól a közvetlen áfaregisztrációt nem követelheti (Áfa-tv. 253/A., 2014. évi XXXIII. törvény 16. ). A Közösség más tagállamában letelepedett adóalany, aki távolról is nyújtható szolgáltatást teljesít belföldi nem adóalany igénybevevő részére, és választása szerint ezen szolgáltatásnyújtása után belföldi adófizetési kötelezettségének a letelepedése szerinti tagállamban tesz eleget az egyablakos rendszeren keresztül, belföldön áfa szempontjából nem kötelezett a nyilvántartásba vételre. Ebben az esetben a belföldön keletkezett előzetes felszámított adót nem levonás útján, hanem a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös adó-visszatéríttetési szabályok alapján jogosult visszakapni (Áfa-tv. 253/B., 2014. évi XXXIII. törvény 16. ). 2. Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja Az Áfa-tv. 58. -a a főszabálytól eltérő különös szabályt állapít meg az ún. időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozóan: a hatályos előírások alapján az áfarendszeren belüli megítélés szempontjából a fizetési esedékességkor áll be az adófizetési kötelezettség. Mint az bizonyára ismeretes, a jogalkotó jogharmonizációs céllal a 2013. évi CC. törvénnyel 2014. július 1-jei hatállyal módosítani tervezte az Áfa-tv. ezen szabályát. E módosítás értelmében a teljesítési időpont az Áfa-tv. 58. -a alá tartozó ügyletek esetében, a 2014. július 1-jétől kezdődő elszámolási időszakoknál az elszámolási időszak utolsó napjához igazodott volna. Ez alóli kivételként [Áfa-tv. 58. (1a) bekezdés] változatlanul az ellenérték megtérítésének esedékességéhez kapcsolódott volna a teljesítési időpont a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződések alapján teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az Áfa-tv. 259. 23. pontja szerinti telekommunikációs szolgáltatások esetén. Az iparági szereplőktől érkezett visszajelzések alapján az új előírások e formában jelentős adminisztrációs és likviditási problémákat jelentettek volna, ezért az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló 2014. évi XXV. törvény (a továbbiakban: 2014. évi XXV. törvény) által 2014. július 4-i hatállyal visszaállt az Áfa-törvény 58. (1) bekezdésének 2014. július 1-je előtt hatályos állapota. Az Áfa-tv. 58. -ának a 2013. évi CC. törvénnyel megállapított (1) és (1a) bekezdése a módosító törvény 2014. július 4-i hatálybalépésére tekintettel három napig hatályban volt, azok alkalmazására azonban az Áfa-tv. új, a 2014. évi XXV. törvény 10. -ával megállapított 142 adó-kódex 2014/11 12.

284. -ának rendelkezéseire figyelemmel ténylegesen nem kerülhet sor. E alapján ugyanis az Áfa-tv. régi új 58. (1) bekezdését az olyan, 2014. június 30-át követő elszámolási időszakra kell alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont. A jogharmonizációs célt szem előtt tartva a Módtv. ismételten módosításra kerül az Áfa tv.-nek az említett ügyletek teljesítési időpontját meghatározó rendelkezése. A jogalkotó a változásokra megfelelő felkészülési időt biztosítva két lépcsőben vezeti be az új előírásokat: első lépésként 2015. július 1-jétől az adótanácsadói, könyvelői és könyvvizsgálói szolgáltatásokra, majd ezt követően 2016. január 1-jétől minden egyéb szolgáltatásra. A módosítás értelmében a 2006/112/EK tanácsi irányelv vonatkozó előírásával összhangban főszabály szerint az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja minősül teljesítési időpontnak olyan esetekben, amikor a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg. Elszámolással érintett időszakról abban az esetben beszélünk, amelyben a felek annak érdekében állapodnak meg, hogy annak elteltével számba vegyék, hogy pontosan milyen mennyiségben, értékben teljesült ügylet közöttük (ez a kör lényegében azonos a hatályos előírások szerinti határozott időre szóló elszámolás esetkörével). Ilyen eset az, amikor például egy vállalkozás rendszeres fuvarozási szolgáltatást vesz igénybe, és a megrendelő a fuvarozóval megegyezik, hogy a hónap során nyújtott szolgáltatásokról havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5-én számolnak el, és ekkor kerül kifizetésre a fuvarozás díja is. A fizetéssel érintett időszak a felek által megállapított fizetési esedékességi határidők közötti időtartamot fedi le. Ez értelmezhető például a lízingügyletek esetében, ahol fizetéssel érintett időszak alatt az egyes díjrészletek fizetési esedékessége közötti időszakot kell érteni. Az ellenérték meghatározott időszakra való megállapításáról pedig abban az esetben beszélhetünk, ha a felek egy előre meghatározott összeget rendelnek ellenértékként az adott időszakban teljesített ügylet(ek) ellentételezésére (azaz közöttük részletfizetés vagy átalánydíj-fizetés történik). Ide sorolható például az átalánydíjas tanácsadási szolgáltatás. A fentiekben ismertetett főszabálytól eltérően, a módosítás értelmében az adófizetés a számla, illetve, ha számlát nem kell kibocsátani, akkor a nyugta kibocsátásának időpontjához igazodik, abban az esetben, ha a bizonylat kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi az adott időszak végét. A másik kivétel értelmében pedig, amennyiben a fizetés esedékessége az érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, úgy a teljesítés időpontja és az adófizetési kötelezettség keletkezése ehhez az időponthoz igazodik, de legkésőbb az időszak végétől számított 30. napon beáll, amennyiben a felek által megállapított fizetési határidő ennél későbbi időpontra esne. Ahogyan arról a fentiekben már volt szó, e rendelkezések szerint először a könyvviteli, könyvvizsgálati vagy adótanácsadást nyújtó adóalanyoknak kell eljárnia [Áfa-tv. 58/A., Módtv. 111. ]. Az átmeneti előírások értelmében ezen új rendelkezéseket az olyan, 2015. június 30-át követően kezdődő, elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyeknél a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpontra esik [Áfa-tv. 296.. Módtv. 133. ]. Általános jelleggel valamennyi szolgáltatásra ezen előírásokat pedig azon, 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakok esetében kell figyelembe venni, amelynél a fizetés esedékessége 2015. december 31-ét követő időpont [Áfa-tv. 58. (1) (1a) és 297., Módtv. 110. és 134. ]. PÉLDÁK Az Áfa-tv. 58/A. (1) és (1a) bekezdésének alkalmazása A vállalkozás B vállalkozástól könyvviteli szolgáltatást vesz igénybe. Az aktuális elszámolási időszak 2015. június 5 július 5. és az ellenérték fizetési határideje július 10. Ekkor az ügylet teljesítésének és az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja július 10. (A 2015. június 30-ig hatályos előírások alapján). A vállalkozás C vállalkozástól adótanácsadási szolgáltatást vesz igénybe 2015. július 5. és augusztus 5. közötti aktuális elszámolási időszak mellett. Az ellenérték megfizetése július 31-én esedékes, C a számlát 8 nappal később, augusztus 8-án bocsátja ki. Ekkor az ügylet teljesítésének és az adófizetési kötelezettségnek a keletkezési időpontja az elszámolási időszak utolsó napja, azaz augusztus 5. Tekintettel arra, hogy A vállalkozás B vállalkozástól folyamatos könyvviteli szolgáltatást vesz igénybe, a következő aktuális elszámolási időszak 2015. július 5-től augusztus 5-ig tart, és az ellenérték megfizetésének határideje jelen esetben megelőzi az időszak végét, mert az augusztus 2-ra esik. B a számlát augusztus 4-én állítja ki. Ekkor az ügylet teljesítési és az adófizetési kötelezettség keletkezési időpontja a számla kiállításának időpontjával egyezik meg, azaz augusztus 4. A vállalkozás C vállalkozástól is folyamatos adótanácsadási szolgáltatást vesz igénybe, a következő elszámolási időszak 2015. augusztus 5 szeptember 5., és az ellenérték fizetési határideje szeptember 10. Ekkor az ügylet teljesítési és az adófizetési kötelezettség keletkezési időpontja az ellenérték esedékessége, azaz szeptember 10. A vállalkozás D vállalkozástól is egyszeri alkalommal adótanácsadási szolgáltatást vesz igénybe 2015. augusztus 30. és szeptember 15. közötti elszámolási időszakra és az ellenérték fizetésének esedékessége október 25. Ekkor az ügylet teljesítési és az adófizetési kötelezettség keletkezési időpontja az elszámolási időszak utolsó napját követő harmincadik nap, azaz október 15. 143

3. Előlegre vonatkozó szabályok változása A 2015. január 1-jétől hatályos módosítás kiterjeszti az előleg fogalmát. A módosítás révén előlegnek kell tekinteni csere (barter) tranzakció esetén azt az ügyelet, amely először akár részben teljesül. Ennek értelmében előlegnek minősül minden nem kizárólag pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában a teljesítést megelőzően adott, ellenértékbe beszámítható vagyoni előny. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy barter esetén az elsőként teljesítő fél teljesítését a másik fél előlegként számlázza, és mivel az előleg összege az adót is tartalmazza, annak áfatartalmát fizetendő adóként állítja be. Az elsőként teljesítő fél természetesen saját teljesítéséről szintén kiállítja a számlát. A második teljesítéskor egyenértékű ügyleteket feltételezve már nem keletkezik adófizetési kötelezettség, mivel a később teljesítő fél számláját kompenzálja a részére teljesített előleg. Amennyiben csereügyletek során valósul meg a teljesítést megelőzően vagyoni előny juttatása, a fizetendő adót annak megszerzésekor kell megállapítani [Áfa-tv. 59. (1) és (2) bekezdés; Módtv. 112. ]. 4. Portfóliókezelés áfajogi megítélésének változása Az Európai Bíróság C-44/11. számú ügyben hozott ítélete szükségessé tette a portfóliókezelés áfamegítélésének megváltoztatását. Ennek megfelelően 2015. január 1-jétől az Áfa-tv. 86. (3) bekezdése explicite rögzíti, hogy ettől az időponttól kezdődően a portfóliókezelésre nem vonatkozik az áfamentesség. A módosítás a gyakorlatban az egyéni ügyfelek részére, egyéni portfóliójukra vonatkozó szolgáltatásnyújtást érinti, ugyanis a kollektív befektetések kezelése továbbra is adómentes. Ennek megfelelően adómentes marad az alapkezelés, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfóliókezelési tevékenység. Mivel egyes biztosítói eszközalapok kezelése rokonítható a jelenleg áfamentes portfóliókezelési formákkal, ezen formák egységes kezelése érdekében az Áfa-tv. 86. (1) bekezdés g) pontja 2015. január 1-jétől már tételesen nevesítve is tartalmazza a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfóliókezelését, egyértelművé téve, hogy ezen tevékenységek szintén továbbra is adómentesek maradnak [Áfa-tv. 86. (1) bekezdés g) pont és (3) bekezdés, Módtv. 115. (1) és (3) bekezdés]. A portfóliókezelésre vonatkozó új szabályokkal összefüggésben átmeneti rendelkezés teszi egyértelművé, hogy az adókötelessé váló, időszakos elszámolású (Áfa-tv. 58. ) portfóliókezelési szolgáltatásnyújtások közül azok után keletkezik először áfafizetési kötelezettség, amelyek esetében az elszámolási időszak kezdő időpontja 2014. december 31-ét követi (Áfa-tv. 292., Módtv. 129. ). 5. Haditechnikai eszközök nemzetközi megállapodáson alapuló beszerzésének áfamentessége A központi költségvetési szerveknek a nemzetközi megállapodáson alapuló, az alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokat szolgáló termékbeszerzései, valamint az említett célú szolgáltatások igénybevétele közérdeket szolgál, így indokolt volt a közérdekű áfamentesség alá tartozó ügyletek körének ezen termékbeszerzésekre, szolgáltatás igénybevételre történő kiterjesztése. A módosítás 2015. január 1-jén lép hatályba. Mindez lehetővé teszi a hadfelszerelés-fejlesztésre rendelkezésre álló források hatékonyabb, gazdaságosabb felhasználását [Áfa-tv. 86. (1) bekezdés m) pont, Módtv. 115. (2) bekezdés]. 6. Szerencsejáték-koncesszió adómentessége A 2015. január 1-jén hatályba lépő módosítás az egyértelmű jogértelmezést célozza azáltal, hogy egyértelműen kimondja, hogy a szerencsejáték szervezésére vonatkozó koncessziós jog átengedése mentes az áfa alól [Áfa-tv. 86. (1) bekezdés i) pont, 2014. évi XXXIII. törvény 10. ]. 7. Mentesülés a nyilvántartásba vétel alól adóraktár 2015. január 1-jétől az a belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany, aki adóraktárból történő Közösségen belüli értékesítést végez, mentesülhet az adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettség alól, amennyiben az adóraktár üzemeltetője vállalja, hogy eljár ezen adóalany nevében az adómentesség érvényesítése érdekében. Mindehhez az adóraktár üzemeltetőjének az értékesítést végző adóalany írásos meghatalmazásával kell rendelkeznie. Az egyszerűsítés alkalmazásának további feltétele, hogy az adóraktár üzemeltetője rendelkezzen közösségi adószámmal. Ezen ügyletek tekintetében az adóraktár üzemeltetője meghatalmazó adóalanyonként, ezen belül meghatalmazásonként elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, továbbá a bevallásában, összesítő nyilatkozatában is elkülönítetten köteles közölni ezeket az adatokat [Áfa-tv. 89/A., 146. (3) bekezdés és 4. sz. melléklet 19., 22/A. és 38. pont, Módtv. 116., 120., 135. 3. pontja és 8. sz. melléklet]. 144 adó-kódex 2014/11 12.

8. A kísérleti motorfejlesztéshez használt motorbenzinre vonatkozó technikai szabályváltozás Az Áfa-tv. 125. (2) bekezdés i) pontja értelmében az egyébként fő szabály szerint tételes adólevonási tilalommal érintett motorbenzin-beszerzésre jutó input áfa mégis levonásba helyezhető, ha a benzint kísérleti fejlesztés keretében, igazoltan a környezetet jobban kímélő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztéshez vásárolják és használják fel. A kísérleti fejlesztést az Áfa-tv. mindeddig a 800/2008/EK bizottsági rendelet (régi csoportmentességi rendelet) 30. cikk 4. pontjára való hivatkozással határozta meg, azonosította be. A régi csoportmentességi rendeletet azonban hatályon kívül helyezték, helyébe egy új csoportmentességi rendelet lépett (651/2014/EU bizottsági rendelet), amely az említett Áfa tv-beli szabályozás technikai módosítását tette szükségessé. Ennek eredményeképpen 2015. január 1-jétől az Áfa-tv. 125. (2) bekezdésének i) pontjából törlésre kerül a régi csoportmentességi rendeletre hivatkozás, egyúttal pedig az Áfa-tv. 259. új 8/A. pontja önálló definíciót ad a kísérleti fejlesztésre. Fontos kiemelni, hogy az önálló definíció tartalmában megegyezik a korábbi, a régi csoportmentességi rendelet segítségével meghatározott kísérleti fejlesztés fogalmával, így ez a módosítás kizárólag technikai jellegű, a korábbi áfajogi megítélést semmilyen formában nem változtatja meg [Áfa-tv. 125. (2) bekezdés i) pont; 259. 8/A. pont; Módtv. 124., 136. 4. pont]. Az adószám felfüggesztése, majd az azt követő törlése az adózó törvényellenes működésére reagáló súlyos adóhatósági intézkedés, mely egyebek mellett azzal a következménnyel jár, hogy az Áfa-tv. rendelkezései szerint az adózó a felfüggesztés időtartama alatt levonási jogát nem gyakorolhatja, illetve az a törlés esetén végleg el is enyészik. Azokban az esetekben, melyeket nem előz meg adószám-felfüggesztés, mert az adózó rendkívüli súlyú törvénytelenséget követ el, és alapjaiban szegi meg a rá, a működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ennek szankciójaként az üzletszerű gazdasági tevékenység végzésének alapvető feltételétől, az adószámától fosztja meg az adóhatóság. A szabálytalanságok eltérő súlyának ellenére az adószám felfüggesztés nélküli azonnali törlése esetén az adóalanyok kedvezőbb helyzetbe kerülhettek eddig, mint a felfüggesztési eljárás után törölt adózók, mert erre az előbbi esetkörre nem volt az Áfa-tv-ben szabályozás. A 2015. január 1-jén hatályba lépő jogszabály-módosítással ugyanúgy végleg megszűnik, elenyészik az adózó levonási joga az adószámtörlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésével, mint a felfüggesztést követő törléssel [Áfa-tv. 137. (3) bekezdés; Módtv. 118. ]. 10. Fordított adózás kiterjesztése építési szerződéseknél A módosítások értelmében 2015. január 1-jei hatállyal kibővül a fordított adózás alá tartozó ügyletek köre az építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlanátadások tekintetében. Az Áfa-tv. 10. d) pontja alapján termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. A korábbi szabályok ezt a különleges, vélelmezett termékértékesítést kizárólag az Áfa-tv. 142. (1) bekezdés a) pontja alapján tekintették a fordított adózás hatálya alá tartozónak, azaz azzal a feltétellel, hogy mind az értékesítő, mind a vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és egyikük sem rendelkezik olyan jogállással, amely alapján tőle ne lenne megkövetelhető az adó megfizetése. A módosítást követően az Áfa-tv. 10. d) pontja szerinti termékértékesítésre abban az esetben is a fordított adózás szabálya alkalmazandó, ha az értékesítő belföldön gazdasági céllal nem telepedett le (gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos 9. Levonási jog elenyészése adószám törléséhez kapcsolódóan 145

tartózkodási helye nincs belföldön), feltéve, hogy a beszerző belföldön nyilvántartásba vett adóalany (Áfa-tv. 139., Módtv. 136. 5. pont). 11. Fordított adózás alkalmazása munkaerő kölcsönzésre 2015. január 1-jétől fordított adókötelezettség alá esik minden, tartalmában munkaerő-kölcsönzésnek tekinthető szolgáltatás, így a hagyományos munkaerő-kölcsönzésen, kirendelésen és személyzet rendelkezésre bocsátásán túl az iskolaszövetkezetek által nyújtott munkaerő-közvetítés is. Ez a módosítás a munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezeti szolgáltatások területén tapasztalt adócsalások visszaszorítását célozza [Áfa-tv. 142. (1) bekezdés c) pont; Módtv. 119. ]. Az átmeneti szabály értelmében az új előírásokat azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára vagy azt követő időpontra esik [Áfa-tv. 294., Módtv. 131. ]. 12. Fordított adózás egyes vas- és acélipari termékek értékesítésére 2015. január 1-jétől fordított adózás alá esik az Áfa-tv. újonnan beiktatott 6/B. mellékletében meghatározott vasés acélipari termékek értékesítése, amennyiben azok nem tartoznak a használt ingóságokra vonatkozó különös szabályozás (Áfa-tv. XVI. fejezete) hatálya alá. A fordított adózás bevezetése e termékkörben az acéliparban tapasztalt áfacsalások visszaszorítása érdekében történik. A rendelkezést a 2014. évi XXXIII. törvény iktatta be, a termékek körét még a hatálybalépés előtt pontosítja a Módtv. A termékeket a melléklet megnevezéssel és vtsz.-számmal határozza meg. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176. (13) bekezdése a) pontja értelmében az Áfa-tv.-ben vtsz.-re való hivatkozással meghatározott termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július hó 31. napján besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. Az érintett termékek a következők: Sorszám Megnevezés 1. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 2. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 3. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva Vtsz. 7208 7209 7210 4. Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 5. Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva 6. Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben 7. Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is 7211 7212 7213 7214 8. Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból 7215 9. Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból 7216 10. Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból 7217 11. Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (az öntöttvas cső kivételével) 12. Más cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva) 13 Rács, sodronyfonat, és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból, és lyukmérete legalább 100 cm² 7304-ből 7306-ból 7314 20 A fordított adózást azon vas- és acélipari ügyletek során kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi. Amennyiben azonban a teljesítési időpont 2015. január 1. napjára vagy azt követő időpontra esik, de a terméket beszerző adóalanynak az áfát az Áfa-tv. 60. -a alapján 2015. január 1-jét megelőzően kellene megállapítani (a beszerző ezen időpont előtt kézhez veszi a számlát, megtéríti az ellenértéket), abban az esetben nem alkalmazható a fordított adózás az ügyletre, hanem a 2014. december 31-ig hatályos szabályok szerint tehát az egyenes adózásnak megfelelően kell eljárni. A fordított adózás bevezetésének jelentősége van akkor is, ha 2015-ben teljesülő acélipari termékértékesítésre adtak előleget 2014-ben. Ekkor az előleg átvevőjének (az eladónak) az általános szabályok szerint keletkezett adófizetési kötelezettsége. A 2015. január 1-jét követő teljesítéskor az eladó azonban áfát nem tartalmazó számlát köteles kiállítani, amelyben az adóalapot csökkenti az előleg áfával csökkentett összege. A vevő adófizetési kötelezettsége ez utóbbi összeg után keletkezik (fordított adózás). A fordított adózást az egyes vas- és acélipari termékeknél 2018. december 31-ét követő teljesítési időpontú ügyletekre nem lehet alkalmazni [Áfa-tv. 142. (1) bekezdés j) pontja, Áfa-tv. 6/B. számú melléklete; 2014. évi XXXIII. törvény 11., 17 19. és 3. melléklet; Módtv. 138. és 9. melléklet]. 146 adó-kódex 2014/11 12.

13. Számlakibocsátás kezelőszemélyzet nélküli automata esetében Az Áfa-tv. 165. (1) bekezdés b) pontja és 166. -a alapján, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője a fizetendő ellenértéket készpénzzel, készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel azonnal megtéríti, és számla kiállítását nem kéri, a számlakibocsátás alól mentesül az adóalany, és számla helyett nyugtát kell kibocsátani. Kivételt képez ez alól az az eset, ha kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján történik az értékesítés, amely esetben az adóalany a nyugtakibocsátás alól is mentesül [Áfa-tv. 167. c) pont]. Arra az esetre azonban, ha a vevő az ellenértéket készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel azonnal megtéríti, az értékesítés kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján történik, és a vevő számlát kér, az Áfa-tv. eddig nem tartalmazott speciális szabályt. Az erre vonatkozó főszabály szerint ilyen esetben a számlát haladéktalanul ki kell állítani, amely azonban automata berendezések esetén sokszor lehetetlen. A mostani módosítás szerint, ha az értékesítés kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján történik, a számla kiállítására nyitva álló ésszerű határidő a teljesítéstől számított 15 nap [Áfa-tv. 163. (2) bekezdés b) pont; Módtv. 121. ]. Az Art. 2015. január 1-jei módosítása értelmében a kötelező tételes áfa-adatszolgáltatás összeghatára az eddigi 2 millió forintról 1 millió forintra csökken, vagyis minden olyan tranzakcióról kötelezően és tételesen adatot kell majd szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számára, amelynek az adóalanyra áthárított áfavonzata eléri az 1 millió forintot. Az Art. ezen módosítását szükséges átvezetni a számla kötelező adattartalmára vonatkozó Áfa-tv.-beli szabályokon is, a hatályos áfaelőírás értelmében ugyanis, egyenes adózásos ügyletek esetén, csak a 2 millió forintot elérő vagy azt meghaladó áthárított adót tartalmazó számlán kell feltüntetni a termékbeszerző/szolgáltatás-igénybevevő adószámának csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét. Az Art. változásával összhangban, a vevői adószám első nyolc számjegyének feltüntetése már az 1 millió forint áthárított adóösszeget elérő esetekben is kötelezővé válik 2015. január 1-jétől [Áfa-tv. 169. d) pont dc) alpont; Módtv. 136. 6. pont]. E módosításhoz kapcsolódva átmeneti szabály teszi egyértelművé, hogy áfalevonási jog a 2014. évben, de 2015. évi teljesítési időponttal kiállított, az 1 millió forintot igen, de a 2 millió forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számlák alapján is gyakorolható, még akkor is, ha azokon nem szerepel a vevői adószám első nyolc számjegye [Áfa-tv. 293. ; Módtv. 130. ]. 15. Online pénztárgépekkel kapcsolatos egyes áfaelőírások változása Az Áfa-tv. 178. (1a) bekezdése az online pénztárgépekre, valamint az azok segítségével kibocsátott bizonylatokra vonatkozó, a NAV felé teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget írja elő. Az online pénztárgépek működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján azonban indokolttá vált a szolgáltatandó adatok körének, felhasználásának szélesítése. Ennek az igénynek megfelelve figyelemmel arra is, hogy az online pénztárgépek felügyeletének ellátása érdekében a NAV-nak számos további adatra van szüksége az elektronikus hírközlő hálózatot biztosító szolgáltatóktól (mobilszolgáltatóktól) az Áfa-tv. idézett jogszabályhelye 2015. január 1-jétől megteremti a hírközlési szolgáltató által a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetésére, illetve megszüntetésére vonatkozó adatszolgáltatás jogi alapját is [Áfa-tv. 178. (1a) bekezdés; Módtv. 122. ]. 14. Számla adattartalmának módosulása 147

Ezen túlmenően, szintén 2015. január 1-jétől, úgy egészül ki a vonatkozó Áfa-tv.-beli felhatalmazó rendelkezés, hogy az online pénztárgépek forgalmazásának (értékesítésének) egyes szabályait jogszabályi szinten lehessen rögzíteni [Áfa-tv. 260. (1) bekezdés g) pont; Módtv. 125. ]. 16. Viszonteladók áfalevonási jogosultsága A jelenleg hatályos előírások értelmében a különbözeti adózás szerint eljáró viszonteladók e minőségükben nem jogosultak az előzetesen felszámított áfa levonására. Az említett jogszabályhely értelmében a viszonteladó azon termékekre, szolgáltatásokra jutó előzetesen felszámított áfát jelenleg nem helyezheti levonásba, amelyeket az Áfatv. XVI. fejezete szerinti árrésadózás alá eső értékesítésének teljesítése érdekében, mint viszonteladó szerzett be, illetve vett igénybe. Ennek értelmében tehát csak olyan szolgáltatások, beszerzések áfájára vonható le a hatályos előírások alapján, amelyek nem közvetlenül az árrésadózás alá eső termékértékesítéshez kapcsolódnak (pl. rezsiköltségek). A módosítás révén 2015. január 1-jétől kezdődően a levonási tilalom kizárólag a különbözeti adózás szerint eljáró viszonteladóknak a különbözeti adózással értékesített termékeinek a beszerzéséhez (ideértve azok Közösségen belüli beszerzését is), importjához kapcsolódó áfára vonatkozik, az egyéb input áfa viszont az Áfa-tv. általános szabályaiban előírt feltételek fennállása esetén levonhatóvá válik [Áfa-tv. 222. (1) bekezdés a) pontja, Módtv. 123. ]. PÉLDÁK A viszonteladók áfalevonási joga 1. A jelenleg hatályos előírások figyelembevételével Használt személygépkocsi értékesítésével foglalkozó, az Áfatv. XVI. fejezete szerinti különbözeti adózás szerint eljáró, negyedéves bevalló adóalany 2014 októberében egy 300 000 Ft értékű személygépkocsit szerzett be magánszemélytől, melynek az értékesítés érdekében történő felújítására, javítására 2014 októberében összesen 80 000 Ft + áfa összeget költött. Az autó értékesítésére sor került 2014 decemberében (bruttó 400 000 Ft értékben), és az adóalanynak e hónapban az értékesítéssel kapcsolatban felmerültek bizonyos működési költségei (reklámanyagok megrendelése 10 000 Ft + áfa értékben), illetve rezsiköltségek is (35 000 Ft+áfa összegben). Az Áfa-tv. 217. -a alapján a viszonteladó árrése (400 000 300 000=100 000 Ft) alapján számított fizetendő adó: 100 000 0,2126 = 21 260 Ft. A viszonteladó az autó javításával összefüggésben rá áthárított áfa (21 600 Ft), valamint a reklámanyagok megrendelésével összefüggésben felmerült áfa (2700 Ft) levonására az Áfa-tv. 222. (1) bekezdés a) pontja alapján nem jogosult, lévén, hogy e szolgáltatásokat viszonteladói minőségében vette igénybe. A rezsiköltségek áfáját (9450 Ft) viszont levonásba helyezheti, hiszen azok nem kapcsolódnak közvetlenül a viszonteladói tevékenységéhez. A 2014. IV. negyedévről benyújtott adóbevallásában a viszonteladónak a fentiek figyelembevételével 21 600 9450 = 12 150 Ft fizetendő áfája keletkezik. 2. 2015. január 1-jétől alkalmazandó előírások alapján Használt személygépkocsi értékesítésével foglalkozó, az Áfatv. XVI. fejezete szerinti különbözeti adózás szerint eljáró, negyedéves bevalló adóalany 2015 februárjában 2 darab, egyenként 500 000 Ft értékű személygépkocsit szerez be magánszemélyektől, melyeknek az értékesítés érdekében történő felújítására, javítására 2015 márciusában összesen 270 000 Ft + áfa összeget költ. Mindkét autó értékesítésére sor kerül 2015 márciusában (összesen bruttó 1 500 000 Ft értékben), és az adóalanynak e hónapban az értékesítéssel kapcsolatban felmerülnek bizonyos működési költségei (reklámanyagok megrendelése, hirdetések feladása összesen 20 000 Ft + áfa értékben), illetve rezsiköltségek is (40 000 Ft + áfa összegben). Az Áfa-tv. 217. -a alapján a viszonteladó árrése (1 500 00 1 000 000 = 500 000 Ft) alapján számított fizetendő adó: 500 000 0,2126 = 106 300 Ft. A viszonteladó a reklámanyagok megrendelésével összefüggésben felmerült áfát (5400 Ft) és a rezsiköltségek áfáját (10 800 Ft) teljes egészében levonásba helyezheti, az Áfa-tv. 124. (4) bekezdése alapján az autó javításával összefüggésben rá áthárított áfának pedig az 50 százalékát (36 450 Ft). A 2015. I. negyedévről benyújtott adóbevallásában a viszonteladónak a fentiek figyelembevételével 53 650 Ft fizetendő áfája keletkezik. 17. Szarvasmarha, juh, kecske kedvezményes adókulcsa 2015. január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfakulcs. A módosítás az élő- és félsertés értékesítésére vonatkozó áfakulcs 2014. január 1-jétől hatályos csökkentését követte, amely pozitív tapasztalatokat hozott az áfacsalások visszaszorítása és a feketegazdaság elleni küzdelem terén. A kedvezményes áfakulcs az Áfa-tv. 3. számú mellékletében a 2002. július 1-jén hatályos vtsz.-szel meghatározott háziasított szarvasmarha-, juh- és kecskefélékre alkalmazandó (Áfa-tv. 3. számú melléklet I. rész 25 48. pontok, Módtv. 135. 2. pontja és 7. számú melléklete). 148 adó-kódex 2014/11 12.

Az érintett termékkör a következő: Megnevezés vtsz. 25. Fajtatiszta tenyész szarvasmarha 0102 10 10 0102 10 30 0102 10 90 26. Más, élő háziasított szarvasmarha 0102 90 05 0102 90 21 0102 90 29 0102 90 41 0102 90 49 0102 90 51 0102 90 59 0102 90 61 0102 90 69 0102 90 71 0102 90 79 27. Fajtatiszta tenyészjuh 0104 10 10 28. Más, élő háziasított juh 0104 10 30-ból 0104 10 80-ból 29. Fajtatiszta tenyészkecske 0104 20 10 30. Más, élő háziasított kecske 0104 20 90-ből 31. Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, egész vagy fél 32. Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, kompenzált negyedek 33. Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva elülső testnegyed 34. Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva hátulsó testnegyed 35. Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, egész vagy fél 36. Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, kompenzált negyedek 37. Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, elülső negyedek egyben vagy darabolva 38. Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, hátulsó negyedek egyben vagy darabolva 39. Egész vagy fél háziasított bárány, frissen vagy hűtve 40. Más háziasított juhhús frissen vagy hűtve, egész vagy fél 41. Más háziasított juhhús frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed 0201 10 00-ból 0201 20 20-ból 0201 20 30-ból 0201 20 50-ből 0202 10 00-ból 0202 20 10-ből 0202 20 30-ból 0202 20 50-ből 0204 10 00-ból 0204 21 00-ból 0204 22 10-ből 42. Egész vagy fél háziasított bárány fagyasztva 0204 30 00-ból 43. Más háziasított juhhús fagyasztva, egész vagy fél 0204 41 00-ból Sorszám Sorszám Megnevezés 44. Más háziasított juhhús fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed 45. Háziasított kecskehús, frissen vagy hűtve, egész vagy fél 46. Háziasított kecskehús, frissen vagy hűtve, rövid elülső negyed vtsz. 0204 42 10-ből 0204 50 11-ből 0204 50 13-ból 47. Háziasított kecskehús, fagyasztva, egész vagy fél 0204 50 51-ből 48. Háziasított kecskehús, fagyasztva, rövid elülső negyed 0204 50 53-ból Az átmeneti előírások értelmében e termékekre a kedvezményes áfakulcsot azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. szerint megállapított időpont 2015. január 1-jére vagy azt követő napra esik (Áfa-tv. 295., Módtv. 132. ). PÉLDA Az áfamérték csökkentésének hatására egy szarvasmarha-tenyésztő bővülő vállalkozásban Egy hazai szarvasmarha-tenyésztő vállalkozás telephelybővítést hajt végre, amihez a szükséges szarvasmarha-állományt egy másik szarvasmarha-tenyésztőtől szerzi be. A felek 2014. szeptemberi megegyezése alapján a vásárlás összértéke bruttó 33,7 millió Ft, a teljesítés 2015. május 10. A vásárlás összegéből előlegként bruttó 12,7 millió Ft 2014 októberében, a maradék rész (bruttó 21 millió Ft) 2015 májusában kerül megfizetésre. Az első részlet 2014. október 15-én volt esedékes, melyet 27 százalékos áfakulccsal, a második részletet 2015. május 10-én 5 százalékos áfakulccsal számolva fizette ki a vevő. A második részlet esetében a bruttó értékben történt megegyezésnek köszönhetően a beszerzés nettó értéke magasabb, mintha 27 százalékos adó mellett valósult volna meg a beszerzés. Időpont Tevékenységek Érték 2014. szeptember Szarvasmarha beszerzésének ellenértéke (bruttó) 33,7 millió Ft 2014. október Előleg fizetés (bruttó) 12,7 millió Ft Ebből Beszerzés nettó ellenértéke 10 millió Ft Beszerzés áfa tartalma (27%) 2,7 millió Ft 2015. május Beszerzés ellenértékének kifizetése (bruttó) 21 millió Ft Ebből Beszerzés nettó ellenértéke Beszerzés áfa tartalma (5%) 20 millió Ft 1 millió Ft 149