Mai magyar társadalom Szociológia vizsgálja: Egyenlőtlenségek mértékét, arányait, területi elhelyezkedését Szegénység: élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiánya, illetve az egyén/család nem rendelkezik erőforrásokkal a társadalomban elfogadott életszínvonal elérésére Egyenlőtlenségelméletek: biológiai okoktól - strukturális tényekig 1. Szociáldarwinizmus legrátermettebbek kiválasztása 2. Mérsékelt egyenlőtelenség elfogadható egyenlőtelenség addig fogadható el, ameddig elősegíti a gazdaság/társadalom fejlődését társadalom tagjait nagyobb teljesítményre ösztönzi 3. Teljes egyenlőség- egalitarizmus képviselői Marx, Engels Egyenlőtlenség nem azonos a gazdasági egyenlőtlenséggel szabadidő mennyisége/eltöltése, műveltség, lakókörnyezet, egészségügyi állapot stb. Társadalmi pozíciók egyenlőtlensége adott pillanatban Társadalmi pozíciókba való bejutás egyenlőtlensége életpálya alatt Szegénység kategóriák: Abszolút szegénység egyén, család létminimum alatt él (fix összeg). Relatív szegénység egyén, család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. Jövedelem mellett pl. iskolai végzettség szerint is, felső decilisbe tartozó területek. Népességfogyás, család Egy család élete során kétszer lesz szegény, a gyermekek születésekor és a nyugdíjba vonulást követően. Az ifjúságot is érinti a munkanélküliség, hiszen minden 3-4. diplomás fiatal állástalan. elöregedő populáció. Kb. Kr. e. 10000 évvel 5 millió ember élt a Földön. Ma kb. 6 milliárd. 2080 táján a statisztikai adatok szerint 12 milliárdan leszünk, ma kb. 8 milliárd ember ellátására elegendő élelemforrással rendelkezünk, ez kb. 2020-ig elegendő. Magyar demográfia Magyarország lakossága 1981-től fogy. Ma kb. 10,1 millióan vagyunk, ez folyamatosan csökken, évente 40-50 ezerrel. 1
sok az egyke, csökken a gyermekvállalási kedv manapság. Ennek oka, hogy a nők később mennek férjhez, ezen kívül gazdasági és lakás okai vannak. A férfiak átalagéletkora 66 év, a nőké 70-75. Ma minden második házasság válással végződik, és minden harmadik gyermek csonka családban nő fel. Sok középkorú hal meg, ennek oka: helytelen táplálkozás, túl sok munka (10-11 óra munka naponta), túlhajszoltság. Devianciák Deviancia: a társadalmi normákat nem követő, normaszegő magatartás. Bűnözés: évi 600 ezer a nyilvántartásba vett bűnesetek száma, valószínűleg kétszer ennyi van. 75%-a ezeknek gazdasági bűncselekmény. Alföldön és Kelet-Magyarországon megélhetési bűnözés, Észak-Nyugaton fehérgalléros (pénzbehajtás, maffiakapcsolatok, stb.) bűnözés. Alkoholizmus: 30-40 liter bor/fő/év és 110 liter sört fogyasztanak ma Magyarországon. Magyarországon ma 1 millió alkoholista van, ma 11,5 liter tiszta szesz jut mindenkire (egy év alatt). Kábítószer fogyasztás: 70-es években szipuzás volt a jellemző, ma a könnyű drogok és a diszkódrogok terjednek a legjobban. Ennek visszaszorítására 1999 márciusában szigorították meg a drogtörvényt. Öngyilkosság: világviszonylatban az elsők vagyunk, mintegy 4000 öngyilkos van évente. Pszichés zavarok: ma minden hetedik ember depressziós és minden második-harmadik ember neurotikus. Munkanélküliség Magyarország elöregedő társadalom: aktívak kevesen vannak, minden harmadik ember nyugdíjas. Ma kb. 80 ezer hajléktalan van. 300 és 400 ezer körüli a nyilvántartott munkanélküliek száma. 100 aktív emberre 170 inaktív jut. 2
Ferge Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből 1998 1. Társadalmi szegénység: a. gazdasági függőség (jövedelem) b. egyenlőtlen viszony, függőség, kizsákmányolás, társadalmi alsóbbrendűség (mindenfaja kölcsönösséget kizár) 2. Pauperizmus: anyagi és társadalmi helyzetre vonatkozik, amelyből külső segítség nélkül nem lehet kikerülni, nyomortelepek 3. Morális szegénység: adott kor erkölcsi normái nem működnek, nem betarthatók, egyén viselkedése nem gazdasági alapú különbségtétel Gazdasági fellendülés (Magyarország 1993-2001ig) abszolút szegények száma csökkent, relatív szegények száma semmiképpen sem tartós munkanélküliek. 90-es években, a rendszerváltás következtében jelentősen megváltozott a magyar társadalom szerkezete. Nemcsak a gazdasági életben mentek végbe változások (a tervgazdálkodás a piacgazdaság váltotta fel), hanem megváltozott az egész ország életformája. Mai társadalmunkban a legégetőbb problémák a következők: Társadalmi egyenlőtlenség): nyugdíjasok nagycsaládosok csonka családok romák hajléktalanok volt ipari városok (pl. Miskolc), apró falvak lakói, Város vs község Mikortól beszélhetünk városiasodásról? Ipari forradalommal, paraszti gazdaságok visszaszorulása, munkaerőigény városokban, urbanizáció felgyorsulása Társadalmi hatásai család szerepének változása (önellátás visszaszorul; nagycsalád védőfunkciójának elvesztése) XIX. század eleje Budapest közjogi helyzete nem egyértelmű Bécs, Pozsony vs nádor, helytartótanács 3
Népességnövekedés folyamatos, 2-3 emeletes klasszicista épületek megjelenése XIX. sz. elejétől (1851-ben 173 ezer lakos) 1867 polgári fejlődés feltételei megteremtődnek jogi, társadalmi, gazdasági téren egyszerre Közlekedés (vasút), terménykereskedelem (malomipar), pénzintézetek Budapest tudatos fejlesztése OMM belül már ekkor! Beköltözések aránya magas (1870 első népszámlálás 63% nem helyben született, népesség 270ezer fő) Dualizmus korának társadalma- Budapest egy agrárország fővárosa kedvező korstruktúrával, iskolázottsági mutatókkal, iparforgalom/közszolgáltatások 1920 után központi szerep tovább erősödik Mit nevezünk ma Magyarországon városnak? A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. /Wikipedia.hu/ Várossá nyilvánítás: Lobbi-tevékenység szerepe jelentős (lakosságszám nem releváns, 2-3000 lakosú települések is városok lehetnek, pl. Zalakaros, Pétervására, Sellye) Valamiféle központi funkcióval rendelkezik. Világváróstól-kisvárosig. Magyarországon a települések 10%-a rendelkezik városi ranggal, ezekben él a népesség 2/3-a Különböző társadalmi csoportok nagyvárosi elkülönülése = a strukturális egyenlőtlenségek térbeli megjelenése 1900-as évek bérházakba bele lett építve a szegregáció Utcai lakásokban magasabb státuszúak (nagypolgárság), udvari lakásokban az alacsonyabb státuszúak (kispolgárság, munkások) Társadalmi heterogenitás, lehetséges: OMM utáni társadalmi berendezkedés nem kívánta meg a lakóhelyi elkülönülést is, társadalmi határok kellően merevek 1930-as évektől társadalmi hierarchia határai már nem ennyire egyértelműek, igény jelentkezik arra, hogy ezt lakóhelyi elkülönüléssel érzékeltessék Elit kiköltözésének kezdete - hatalmuk is volt, hogy ezt érvényesítsék Ellentétes folyamat- munkaerő fővárosba áramlása, munkásnegyedek kialakulása 4
I. Államszocialista Ipari munkások száma gyorsabban növekedett, mint piacgazdasági körülmények között. Infrastruktúrafejlesztés elmarad ettől a mértéktől. (lakásfelújítások, úthálózatok, stb.) Az államszocialista időszakban a városi ipari munkahelyek száma gyorsabban nőtt, mint a városban élő népesség száma; lakhatási problémák Ez részben a mezőgazdasági második gazdaság következménye volt, ami a községekben lakó, kétlaki munkásokat lakóhelyükhöz kötötte és kiegészítő jövedelmet biztosított számukra; Az államszocializmus időszakában a fenti folyamatok igen egyenlőtlenül érvényesültek: míg egyes települések a második gazdaságból származó jövedelmeknek köszönhetően látványosan fejlődtek, mások hanyatlásnak indultak, idővel vidéki slumokká váltak Államszocialista rendszer társadalom és térszerkezete nem összeegyeztethető a piacgazdasággal. Háztájizás, faluban élő tömegek városokban dolgoztak kétlaki munkások vagy utóparasztok Városokban lakáshiány Második gazdaság szerepe jelentős szocialista kispolgárság vidéki házak, települések fejlesztése, de csak azoké amelyek munkahelyek közelében helyezkedtek el. Periférián lévő települések hanyatlanak. Ezeket a településeket a középosztály elhagyja, hátrahagyva a legalacsonyabb státuszú népességet. A folyamat már a 1970-es 80-as években elindult. körzetesítés 1968 után Magyarországon erőteljes szocialista kispolgárosodás indult be. Ennek alapját a második gazdaságban folyó családi mezőgazdasági termelés biztosította. A későbbiek folyamán ez téeszmelléküzemágak formájában más területekre, a tercier szektorra, sőt az ipari termelésre is átterjedt. E folyamat vidéken volt a legdinamikusabb, de az 1970-es évek közepére-végére a városokban is jelentőssé vált. 1989-ben tehát Magyarország nagyszámú, dinamikusan fejlődő falut örökölt, melyek falusiasak és nem szuburbanizációs jellegűek voltak; jólétüket főleg a mezőgazdasági termelés biztosította. Relatív jólétben élő szocialista kispolgárság, amely jó minőségű, viszonylag új házakban lakott. 5
Ez a vidéki dinamizmus és a szocialista kispolgárság viszonylagos jóléte kifejezetten az iparosítás államszocialista szervezeti formájának köszönhette létét. A szocialista területfejlesztés koncentrált decentralizációra törekedett (Enyedi, 1996). Az 1960-as téeszesítést követően a tervezők felfigyeltek arra, hogy az aprófalvak népessége (elsősorban az 1000 fő alatti népességszámú falvakban) csökkeni kezdett. 1971 Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció célja decentralizáció. Probléma 2000 község nem kap központi szerepet, tudatos elvonások (intézmény összevonások, szolgáltatások-, iskolák megszűntetése, stb) Mialatt a magyarországi aprófalvak csaknem két évtizeden át az utóbbi mintegy két évszázad legnagyobb népességcsökkenését élték meg, drasztikus népességcsere is végbement bennük. Ugyanakkor e falvak szegényei, akik között idősebbeket és fiatalabbakat, romákat és nem romákat egyaránt találhattunk, csapdába kerültek e településeken, különösen azokon, amelyek egy-egy régió perifériáján helyezkedtek el. Mi több, megindult a legelesettebb társadalmi csoportok bevándorlása ezekbe a hanyatló, periferikus aprófalvakba, aminek nem kis részben az volt az oka, hogy az ilyen falvakban leestek az ingatlanárak. II. Piacgazdaság Rendszerváltás utáni tér-, és társadalomszerkezet Az államszocializmusban kialakult társadalomszerkezet és térszerkezet kevéssé kompatibilis a piacgazdasággal A posztkommunista átalakulás első öt éve során az államszocializmustól örökölt társadalomszerkezet gyorsabban igazodott a piacgazdasághoz, mint az államszocializmus időszakában kialakult térszerkezet. Budapest társadalomszerkezeti változások Leromló területekről a középosztály elmenekül Városökológiai modellek (USA - Chicago) Övezetek / szektorok / több városmag eltérő státuszú népesség koncentrációja ezekben elkülönül Ladányi-Csanádi: Budapestre nem érvényesek a klasszikus városökológiai modellek 6
A chicagói iskola szociológusai szerint egy nagyvárosban mind a magas, mind az alacsony státusú csoportok lakóhelyei nagy kiterjedésű, elkülönült térségeket, zónákat képeznek. Az adatok azt mutatták, hogy Budapesten ez a modell megközelítően jól leírta a magas jövedelmű csoportok lakóhelyi elkülönülését, míg az alacsony státusú csoportok inkább mikroszegregátumokba koncentrálódtak, amelyek nem álltak össze nagy kiterjedésű, homogén térséggé. A pesti városközponthoz csatlakozó területen olyan városrész jött létre, amelyben a lakosok nagy része szegény Az új felső középosztály elhagyja a belső kerületeket, és az így megürült környékekre alacsonyabb társadalmi státusú csoportok települnek be, igen magas arányban roma szegények. Posztkommunista demográfiai fordulat Társadalomszerkezeti folyamatok Szuburbanizáció gyarapodó középosztály kiköltözése az agglomerációba Szegények egy része városból vidékre költözik (Súlyos gazdasági válságok idején sok országban előfordult, hogy a városi lakosság egy része vidékre települt át. Hasonló jelenség történt Magyarországon a nagy válság idején, majd a második világháborút követően is napjainkban?) Szegények másik része beköltözik a városi slumokba, leromló területekre, infrastruktúra további hanyatása Budapest belső területeinek hanyatlása középosztály elmenekülése szociális / etnikai gettók kialakulása Önkormányzatok helyzete 1989-től önkormányzatok önállóságot kapnak, addigi központi tervezés megszűnt Államszocialista lakásrendszer- lakáselosztás jellege, illetve a dotált lakbérrendszer a középosztály tagjainak kedvezett szegények kimaradtak. Rendszerváltás után újra a magasabb státuszúaknak kedvez, megvehették addigi bérleményüket. Önkormányzat alapfeladata: 7
Lakónépesség ellátása olyan szolgáltatásokkal is, amelyre a piac nem képes, nem hajlandó. Érdekképviselet vagy vállalkozás? Lakáspolitikai priorotások. El nem adott lakásvagyon jobbára az alacsonyabb szintű ingatlanokat érinti alacsonystátuszú lakótelepeken, illetve a belső pesti slumban- lakók mindennapi anyagi gondokkal küzdenek, nem tudták megvenni a lakásaikat. Magasabb státuszú népesség kiköltözésével a terület további leértékelődése járt együtt. Rendszerváltás társadalmi hatásai Decentralizáltság, szubszidaritás elve Feladat: bizonyos társadalmi szükségletek kielégítése, amelyre a piac nem képes / nem feladata Probléma források nem mindenhol állnak rendelkezésre Nincs ipar- nincs önkormányzati bevétel, települési egyenlőtlenségek tovább növekednek Piacgazdaság új körülmények, árak/bérek nem kontrolláltak többé, hitelek törlesztése Társadalmi hatás: munkanélküliség 1989-92 leginkább a képzetlen rétegeket érinti 1993-2001 Gazdasági fellendülés - probléma: tartós szegénységben élőkre nincs hatása, 6-700 ezer ember Társadalmi problémák Demográfiai (eltartottak, aktívkeresők viszonya), Területi egyenlőtlenségek (aprófalvak, perifériák) Paternalista állam felbomlása, innentől szociális jogokhoz, szociális kötelezettségek tartoznak Munkanélküliség társadalmi hatása minden esetben kiterjedtebb, mint arra a munkanélküliek számából következtetni lehetne. Jövedelemcsökkenés fogyasztáscsökkenéssel jár együtt, ami végül a piacgazdaság logikája szerint általános munkahelycsökkenéshez vezet. A gazdag társadalmak individualista, posztmodern ideológiája rázuhant egy lassan modernizálódó, többségében szegény társadalomra. (Ferge: A rendszerváltás megítélése, 1996) Szabadság egyértelműen biztosított, létbiztonság egyáltalán nem Az ország egyes régióit és az ipar egyes szektorait tekintve a munkahelyek megszűnése igen kiegyenlítetlen volt. A munkahelyek száma a legnagyobb mértékben vidéken, a nehéziparban és a bányászatban csökkent, ezzel szemben a tercier szektort e tendencia kevéssé érintette Posztkommunista szuburbanizáció 8
Csökkent a városi és nőtt a vidéki lakosság száma. Már 1989-ben is az optimálisnál nagyobb lakossághányad élt vidéki településeken és az agglomerációs térségeken kívül; a posztkommunista átalakulási válság éveiben ez az arány tovább nőtt. Két egymással is összefüggő folyamat eredménye volt. Az új felső középosztály menekülni kezdett a városokból megkezdődött a posztkommunista szuburbanizáció. A népesség egy része csapdába került a falvakban. Agglomerációs központokból a környező községekbe való elvándorlás mértéke jelentős. Az agglomerációs térségeken kívüli falvak infrastrukturális szempontból meglehetősen elhanyagoltak: sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint az országos átlag a csatornázás, az ivóvíz, a telefonhálózat és az ipari alkalmazottak számát tekintve. Makrofolyamatok Társadalmi pozíciók öröklődése - Pl. társadalmi munkamegosztásban való hely, társadalmi javakhoz való hozzájutás aránya, módja (Bourdieu: Társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, 1978) Társadalmi integráció: osztályok, rétegek nem szakadnak el egymástól (Csoportmechanizmusok, tükörén koncepció) Társadalmi dezintegrációs mechanizmusok: pl. rendszerváltás, aprófalvak körzetesítés, tartós munkanélküliség-, szegregáció mértékének növekedése Underclass Magyarországon Az 1980-as évek végére az aprófalvak lakosságának csökkenése lelassult. Addigra szinte csak azok maradtak az ilyen településeken, akiknek már nem volt hova menniük: vidéki underclass, társadalom alatti osztály volt kialakulóban Valóságos és jelképes értelemben gyakran egyaránt zsákutcás falvakban. Jelképes értelemben zsákutcásak voltak ezek a falvak, hiszen ennél alacsonyabb szint már nem volt: ez volt a társadalmi és települési hierarchia legalja. Gyakran az út végén voltak fizikai értelemben is, mint zsáktelepülések amit egyetlen, általában rossz minőségű út kötött össze a külvilággal. 9
Underclass: tartós szegénység. Függ a jóléti államtól, de általánosságban elutasítja annak normáit, pl. generációk óta nincs munkája, társadalmi integritása minimális. Magyarázatok - aktív szeparáció (érintett csoport viselkedése) - passzív szeparáció (többségi kirekesztés) - semleges (makrofolyamatok) Social exclusion : 1. Elosztási diskurzus: Bizonyos rétegek nem rendelkeznek anyagi javakkal, tehát a szegénység szükségszerűen minden társadalomban jelen van, cél: ennek mérséklése 2. Morális diskurzus: Szegénységet elsősorban erkölcsi okokra vezeti vissza underclass vita, deviancia, szegénység kultúrája, társadalmi újratermelés mechanizmusa 3. Társadalmi integrációs diskurzus: Társadalomban dezintegrációs mechanizmusok mennek végbe, pl: munkaerőpiachoz való viszony Szalai Júlia: A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán www.3sz.hu 1. társadalmi kirekesztés Valamilyen aktív, többé-kevésbé tudatos cselekvés, fontos eleme az előítéletes gondolkodás -----morális diskurzus 2. társadalmi kirekesztettség állapotra utal, adott helyzet ----- elosztási diskurzus 3. társadalmi kirekesztődés mechanizmusokat kíván leírni, amelyek létrehozzák az állapotot ----- integrációs diskurzus 10
Depriváció, hátrányos helyzet Strukturalista magyarázat: munkaerőpiacban végbement átalakulásokkal magyarázzák a szegénységet Kulturális alapú magyarázat: az egyén viselkedésében, szociálpolitikai juttatásoktól való függés kialakulása Magyarázat szintje Makro Strukturalista/ liberális Kulturális/ konzervatív Mikro Szegénység elsődleges oka Szegénység másodlagos oka Társadalmi viszonyrendszer Intézményes kirekesztés Szegények viselkedésmintái Szociálpolitika juttatások A szegények Áldozatok Felelősök Összefoglalás Államszocialista modellben a lakosság szokatlanul magas hányada községekben élt, mezőgazdasági termelést (is) folytatott, és eltűrte e községek igencsak falusias körülményeit a posztkommunizmus első öt éve alatt ezek az ellentmondások tovább súlyosbodtak. Egyre több vidéki slum jött létre, ezek némelyike roma underclasst tömörítő etnikai gettóvá vált. Foglalkoztatottság drámaian csökken a piacgazdaság keretei között. Munkahelyek száma 1994-ben az 1989-es 2/3-át tette ki, ez elsősorban a képzetlen rétegeket érintette. A posztkommunista Magyarország jelentős mértékben egyenlőtlen településrendszert örökölt. A fejlődő vidéki központok prosperálása együtt járt a perifériákon található aprófalvak hanyatlásával. Rendszerváltással megrendült a munkamegosztás addigi struktúrája, szociális bizonytalanság megjelenése általános. Szegénység kultúrája politikai ideológiák. Lásd. észak-amerikai fekete gettók és a kelet-európai cigánytelepek. 11
Az egykori ingázók beszorulnak a falvakba a városi munkahelyek megszűntével. Gazdasági fellendülés nem javítja automatikusan a leszakadtak életkörülményeit 12