TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK. Öntőformák folyamatos minőség-ellenőrzése. A jelenlegi műszaki színvonal

Hasonló dokumentumok
A vizsgált anyag ellenállása az adott geometriájú szúrószerszám behatolásával szemben, Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika

Foglalkozási napló. Járműipari fémalkatrész-gyártó 11. évfolyam

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

POLIMERTECHNIKA Laboratóriumi gyakorlat

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nanokeménység mérések

A beton nyomószilárdságának vizsgálata az MSZ 4798:2004 szerint

Anyagvizsgálatok. Mechanikai vizsgálatok

Szerszámtervezés és validálás Moldex3D és Cavity Eye rendszer támogatással. Pósa Márk Október 08.

Folyadékok és gázok mechanikája

Dr. Fenyvesi Olivér Dr. Görög Péter Megyeri Tamás. Budapest, 2015.

Vizsgálati eredmények értelmezése

Hőkezelő technológia tervezése

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

2. Tantermi Gyakorlat A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata Nyomóvizsgálat, hajlítóvizsgálat, keménységmérés

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Piri Dávid. Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Ebben a fejezetben egy szögtámfal tervezését, és annak teljes számítását mutatjuk be.

Konszolidáció-számítás Adatbev.

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Ebben a mérnöki kézikönyvben azt mutatjuk be, hogyan számoljuk egy síkalap süllyedését és elfordulását.

Anyagismeret a gyakorlatban (BMEGEPTAGA0) KEMÉNYSÉGMÉRÉS

Anyagszerkezet és vizsgálat

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület

Geotechika 2005 konferencia, Ráckeve A dinamikus tömörségmérés aktuális kérdései. Subert István AndreaS Kft.

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék)

Ejtési teszt modellezése a tervezés fázisában

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Fém megmunkálás. Alapanyag. Térfogat- és lemezalakítások. Porkohászat. Öntészet homokba öntés, preciziós öntés kokilla öntés. fémporok feldolgozása

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2014 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz

Modern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.

3. Az alábbi adatsor egy rugó hosszát ábrázolja a rá ható húzóerő függvényében:

2000 Szentendre, Bükköspart 74 MeviMR 3XC magnetorezisztív járműérzékelő szenzor

Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére

a NAT /2006 számú akkreditált státuszhoz

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Tárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés.

Mikor és mire elég a kéménymagasság? Dr. Barna Lajos. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti Tanszék

Műgyantás homokmagok szilárdsági tulajdonságainak változása hőterhelés hatására

Folyadékok és gázok áramlása

Kötőanyagpépek kötési idejének vizsgálata. Vizsgálóeszközök

Modern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:

DIGITÁLIS, FÉNYERŐSSÉGET MÉRŐ MŰSZER. Model AX-L230. Használati útmutató

Straight Edge Compact

Talajmechanika. Aradi László

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Gabonaminőség-vizsgáló berendezés

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata.

Egyedi cölöp függőleges teherbírásának számítása

Mozgáselemzés MEMS alapúgyorsulás mérőadatai alapján

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

Méréselmélet és mérőrendszerek

Jegyzetelési segédlet 8.

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése

Laborgyakorlat. Kurzus: DFAL-MUA-003 L01. Dátum: Anyagvizsgálati jegyzőkönyv ÁLTALÁNOS ADATOK ANYAGVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

FOLYAMATOS ÜZEMŰ CSAVAROS ELŐFŐZŐ/FŐZŐBERENDEZÉS

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban

Kalibrálási jegyzıkönyv

The examination of the mechanical properties of inorganic core sands

Szádfal szerkezet ellenőrzés Adatbev.

Granulátumok vizsgálata

Folyadékok és gázok áramlása

ÖDOMÉTERES VIZSGÁLAT LÉPCSŐZETES TERHELÉSSEL MSZE CEN ISO/TS BEÁLLÍTÁS ADAT. Zavartalan 4F/6,0 m Mintadarab mélysége (m)

Kiöntött síncsatornás felépítmény kialakításának egyes elméleti kérdései

Cölöpcsoport elmozdulásai és méretezése

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához

A vizsgálatok eredményei

Betontervezés Tervezés a Palotás-Bolomey módszer használatával

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Különleges alapozások Építészet, MSC. Dr. Vásárhelyi Balázs

VÍZZÁRÓSÁG, VÍZZÁRÓSÁG VIZSGÁLAT

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

a NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz

A diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával

Átírás:

TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.3 2.5 Öntőformák folyamatos minőség-ellenőrzése Tárgyszavak: öntőformák; minőség-ellenőrzés. Az utóbbi években megfigyelhető az öntészetben az új formázási technológiák elterjedése. Ugyanakkor azonban a nedves formázási eljárás is állandóan továbbfejlődik. Az új, optimált tömörítési módszerek, a formázóanyag ezekkel együtt alkalmazott minőség-ellenőrzése indokolják, hogy mind ez idáig legtöbb felhasználási területen az öntvények túlnyomó részét ezzel a módszerrel állítják elő. Az öntészetben a termék előállítási költségeit és minőségét a formázás határozza meg. Az agyagkötéses formázóanyagok felhasználásával végzett öntéssel elérhető minőség (a felületi tulajdonságok, a mérettartás és a lunkermentes szerkezet) nagymértékben függ a forma tömörítésének mértékétől és ennek reprodukálhatóságától. A forma minőségét a minta és a formaszekrény geometriája, a formázókeverék tulajdonságai, valamint a formázógép tömörítő hatása befolyásolják. A forma tömörítettségi állapotát befolyásoló paraméterek egyrészt technológiai okokkal tudatosan megváltoztathatók, másrészt esetleg véletlenszerűen módosulnak. Valamely paraméter által a forma minőségére gyakorolt hatást egy másik paraméterrel lehet kompenzálni vagy erősíteni. Éppen ezért a forma előállításakor elért minőség állandó ellenőrzése különlegesen fontos az elkészült öntvények minőségének biztosítása szempontjából. A jelenlegi műszaki színvonal Üzemi körülmények között a forma minőségének értékelésére leginkább a forma keménységének és szilárdságának az ellenőrzése szolgál. Mindkét mérést kézzel, közvetlenül a formán végzik. A forma keménységét általában egy rugóterheléses golyó benyomódásának mélysége alapján határozzák meg. Ennek a mérési módszernek az érzékenysége a manapság megkívánt tömörség elérése esetében már nem elegendő. Ezért a Brinell-féle keménységméréshez hasonló eljárás alkalmazását javasolták, és erre alkalmas mérőkészülékeket fejlesztettek ki.

A forma minőségének lényegesen jobb értékelését teszi lehetővé a formaanyag szilárdságának ellenőrzése. Az erre használható készülékek közvetlenül megadják a forma nyomószilárdságát. Az ily módon meghatározott érték kellő pontossággal a próbatesten megállapított szilárdságnak felel meg. A két jellemző paraméter a keménység és a nyomószilárdság lineáris kapcsolatban van egymással. Azonban mindkét módszer alkalmatlan a szakítószilárdság meghatározására (pedig a gyakorlat számára ez lényegesen fontosabb, mint a nyomószilárdság). A görbék menete a nagyobb tömörségi tartományokban nagyon eltérő. A forma keménységére és szilárdságára közvetve is lehet következtetni az üzemileg előállított öntőforma tömörsége alapján. További módszer: a tömörítettség mértékét rázással és sajtolással vizsgálják. A gyakorlatban az egyes formák kézi ellenőrzésének nehézségei miatt mindkét mérést gyakran elhanyagolják, ami gyakran okoz öntvényselejtet. Jelenleg nincs olyan mérési módszer és számítástechnikai eljárás, amely lehetővé tenné a forma szilárdságának meghatározását közvetlenül a gyártás folyamán vagy az előállítás után. Javasoltak olyan mikroprocesszoros rendszert, amely lehetővé teszi a forma épségének megállapítását. A módszer lényege, hogy az újonnan előállított forma épségét mintaformával hasonlítják össze. Ez az eljárás csupán a forma gyártása folyamán keletkezett látható hibákat ellenőrzi. Azonban ekkor nem történik meg lényegében a forma tömörségére és szilárdságára vonatkozó eltérés tűrésének megállapítása, tehát nem kapunk teljes képet a forma minőségéről. Vagyis a formázógép irányítására és automatizálására csupán kiegészítésként használhatók ezek a mikroprocesszoros rendszerek. P. R. Carrey 1992-ben kidolgozta a formaminőség-indikátor (MQI, mould quality indicator) módszerét és vizsgálókészülékét. Ez közvetlenül a formán végzett méréssel, tehát on-line szolgáltatja a mérési eredményt. Két különböző formázási módszer esetében hasonlította össze a tömörség, a szilárdság, az öntvény felületi tulajdonságai, a behatolás mértéke és a réteges lepergés értékeit az MQI-módszer eredményeivel. Egyértelmű összefüggést lehetett megállapítani a vizsgált paraméterek között. Egy hasonló készülék a forma tömörségét sűrített levegő átáramlásával szembeni ellenállás alapján határozza meg, és az MQI-szám segítségével becsüli a forma felületének minőségét. Az MQI-szám megfelelőbb a forma minőségének értékelésére, mint a tömöríthetőség, a víztartalom és az agyagtartalom meghatározására. Igen eredményesen alkalmazták ezt a módszert az agyagkötéses formázóanyagokból készült formák minőségének becslésére. Az öntőformák minőség-ellenőrzésére szolgáló jelenlegi módszerek elemzéséből kiderül, hogy az ismertetett módszerek egyike sem képes tökéletesen jellemezni a forma minőségét tömörség és szilárdság szempontjából. Ezen túlmenőleg a bemutatott módszerek nem alkalmasak a forma minősé

gének számítógéppel segített minőség-ellenőrző rendszeren belüli folyamatos meghatározására. Az előállított formák folyamatos minőség-ellenőrzésekor a tömörítés közben, állandóan ismerni kell a mérési pontban vagy a pontokban a tömörítési erőhatást. Ennek alapján válik lehetővé a mért értékek felhasználásával valamennyi előállított forma sűrűségének, ill. szilárdságának kiszámítása. Az első erre vonatkozó kísérleteket még 1969-ben W. Tilch elvégezte*. A kísérletek folyamán a formázóanyag mozgását nem tudta figyelembe venni. Később D. Boenisch nyomásmérő érzékelőelemeket fejlesztett ki. A mérőgömbbe nyúló kis fémdugattyú lágy ólomlemezen kifejtett nyomása lenyomatot hoz létre, és ennek változása a homokmozgást is képes figyelembe venni. A folyamatos mérésre vonatkozó próbálkozások azonban eredménytelenek maradtak. A tömörítési erőhatás folyamatos mérésére alkalmas, a formázóanyag mozgását figyelembe vevő detektor kifejlesztése Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve dolgoztak ki különböző tömörítési módszerek ellenőrzésére alkalmas detektorokat. A detektorok lényegében gömb alakú érzékelőelemből, műszerházból, rugóból és az alapfelületen elhelyezkedő erőmérő elemből állnak. Az érzékelőelem elmozdulhat. A detektor meghatározott kiindulási erőre való kalibrálásakor a házat le kell rögzíteni. Ez a kiindulási erő határozza meg azt a tömörségi értéket, amelytől kezdve a detektor már reagál a változásokra. A kiindulási tömörségérték elérésekor a formázóanyagban ébredő feszültségek következtében a vízszintes és függőleges feszültségek eredőjeként az előfeszültséggel megegyező erő fejti ki hatását a gömb alakú érzékelőelemre. Minél nagyobb az érzékelő előfeszültsége, annál nagyobb a kiindulási tömörség. A detektort úgy lehet a formán vagy a formaszekrényen rögzíteni, hogy ne sértse meg és ne is változtassa meg a forma felületét. A detektor elhelyezési helyét a formában megkövetelt tömörödéseloszlás figyelembevételével választják meg. Azokat a pontokat kell kiválasztani, ahol a forma tömörsége és szilárdsága a legkisebb. Normális körülmények között a minőség-ellenőrzés szempontjából elegendő, ha a forma tulajdonságait egyetlen ilyen pontban ellenőrzik, mivel a többi helyen a szilárdsági és tömörségi értékek nyilván nagyobbak lesznek A detektor olyan konstrukciójú, hogy ne sérülhessen meg. Az érzékelőgömb 6 mm átmérőjű. Méréskor behatol a homokba. * Doktori disszertáció, Bergakademie Freiberg, 1969.

A tömörítés közben a formázóanyag a formázógép hatására mozogni kezd. A formázóanyagban ennek folyamán olyan tömörítőerők, illetőleg igénybevételek ébrednek, amelyeket a formázókeverék összetétele, a tömörítési intenzitás és a formakészítés többi műszaki technológiai paramétere határoznak meg. A tömörítőerő hatására az érzékelőelem a homokmozgással összhangban a műszerházba nyomódik. A detektor csak akkor ad jelzést, amikor a homok mozgásban van. Amikor a homok többé nem mozog és a formázóanyag tömörödése befejeződött, a detektor sem ad további jelzést. Ez az új detektor megkülönböztethető sajátossága a többi erő-, ill. nyomásmérő detektorral szemben. Az érzékelőelem csúcsának alakja biztosítja, hogy érzékelje a minden oldalról ható tömörítő erőhatásokat. Ezeknek az erőknek, ill. igénybevételeknek a mérése érdekében építettek a detektorba rugót és egy erőmérő elemet. Az értékelőelem elmozduláskor a rugó összenyomódik. 1 mm elmozdulás 0,9 N erőváltozásnak felel meg. az érzékelő konstrukciója lehetővé teszi meghatározott kiindulási erőre való beállítását. A sajtolási folyamat befejeztével és a nyomás lekapcsolása után a detektor a hagyományos erőmérőelemekkel ellentétben továbbra is jelzi a formázóanyag feszültségi állapotát. A próbatesten végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a rugó előfeszültsége és a formázóanyag tömöríthetősége befolyásolják a kiindulási tömörség értékét. A detektorjelzés és a próbatest tömörsége között lineáris az összefüggés, függetlenül a formázóanyag összetételétől. Ez teszi lehetővé a forma tömörségének egyszerű, közvetlen mérését. Az új detektorral végzett gyakorlati kísérletek A vizsgálatok célja a detektor megbízhatóságának ellenőrzése volt az öntödei nehéz környezeti viszonyok között. A kísérleteket egy-egy belövő/sajtoló formázógépen, légáramoltatásos/sajtoló/formázógépen és impulzusos formázógépen hajtották végre. A belövő/sajtoló formázógépen végzett mérések alkalmával a detektort forgattyústengely-forma előállításakor 0,7 N előfeszültségre állították be. A detektort a formaközépre helyezték. Összesen 308 formán végeztek folyamatos méréseket. A gép ütemideje egy-egy félforma előállításakor mintegy 11 s volt. A detektorjelzéseket tömörségi értékekre számították át. Az 1. ábra a belövő/sajtoló formázógépen végzett művelet jellegzetes tömörítési görbéjét tünteti fel. A betöltési folyamat során a formázóanyagból és levegőből álló keveréket lövellnek be a tömörítőkamrába. Egyidejűleg a formázóanyag előtömörödik. A formázóberendezésen 1280 1300 kg/m 2 előtömörítési értéket állítottak be. Ez a töltési és tömörítési fázis igen rövid (1. ábra, 1. pont). Mintegy 0,44 s után megkezdődött a tömörítés sajtoló fázisa (2. pont). A sajtolási fázis időtartama kb. 0,77 s. Ezt követőleg a sajtolási nyomást 0,1 másodpercig állandó értéken tartották (a 3. pontig). A 4. pontban a prést tehermentesítették, majd

kb. 0,06 s kivárási idő után a mintát elválasztották a formától. Legtöbb forma esetében a 3. pontban a visszarugózás igen kicsi volt. A vizsgált 308 forma közül 6 esetben a prés tehermentesítése után a visszarugózás jelentősen megnövekedett. A 2. ábra a 308 forma tömörítésekor elért maximális tömörségi értékeket foglalja össze. 3. pont tömörség a mérési pontban, kg/m 2 1. pont 2. pont 4. pont idő, s 1. ábra Mérés a DISAMATIC belövő/sajtoló formázógépen maximális tömörség közepes tömörség maximális tömörség, kg/m 2 minimális tömörség a forma sorszáma 2. ábra Az első tartós vizsgálat mérési eredményei

idő, s 3. ábra Mérés a levegőáramoltatásos sajtoló formázógépen a detektorokon jelzett érték, mn a detektoron jelzett érték, N idő, s 4. ábra Mérés az impulzusos formázógépen

Látható, hogy legtöbb előállított forma esetében a tömörítés mértéke közel állandó. Csaknem valamennyi ingadozás a detektor pontossági tartományán belül van. Ez bizonyítja a formázóanyag tulajdonságainak állandóságát és a tömörödés reprodukálhatóságát. A 3. és 4. ábrák a légáramoltatásos/sajtoló és az impulzusos formázógépeken végzett egyes mérések eredményeit tüntetik fel. Az LP-1 típusú detektorok kerültek felhasználásra. Ezek a formaszekrényben végbemenő légnyomás-emelkedéssel szemben nem olyan érzékenyek, mint az SP-P típus. A légáramoltatásos/sajtoló formázógépen végzett mérések szerint egyedül a légáramoltatási fázissal nem érhető el a forma végleges minősége, azonban a formázóanyag egyenletes előtömörödését lehetővé teszi. Az ezt követő sajtolás biztosítja az öntéshez alkalmas öntőforma előállítását. A görbe menete a présgörbékhez hasonló. A detektor a dinamikus mérések céljaira is megfelel. Összefoglalás Az elvégzett vizsgálatok igazolták, hogy az új detektorok alkalmasak arra, hogy a különböző tömörítési módszerekkel végzett formagyártás feltételei között a formázóanyag mozgása által előidézett erőhatásokat mérjék. A detektorkonstrukciókat összhangba hozták a különböző tömörítési módszerek sajátosságaival. Ennek következtében a minőség-ellenőrzés folyamán a formázógépek alkalmasságára is következtetni lehet. A tömörítés végén a detektor által jelzett érték függ a formázóanyag elért tömörségétől és tömöríthetőségétől. A jövőben olyan eljárást dolgoznak ki, amely lehetővé teszi a formázóanyag tömörségének és szilárdsági tulajdonságainak a detektorjelzés alapján való számítását, figyelembe véve a formázókeverék tömöríthetőségének ingadozásait is. (Dr. Barna Györgyné) Malaschkin, A.; Bast, J.; Kampmann, U.: Neue Messeinrichtungen zur kontinuierlichen Qualitätskontrolle von tongebundenen Formen auf mechanisierten Formanlagen. = Giesserei Praxis, 2002. 9. sz. p. 339 342. Müller, P.; Grundmann, G. stb.: Verbesserung von Qualität und Wirtschaftlichkeit in der Stranggießtechnik. = Stahl und Eisen, 122. k. 9. sz. 2002. szept. 16. p. 67 72.