Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY M. 2 -GYÖRKÖS I. 3 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattenyésztési Intézet Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, 92 Mosonmagyaróvár, Vár 4. 2 Enyingi Agrár Rt., 8155 Kiscséripuszta 3 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, 253 Herceghalom, Gesztenyés u.1. 1. BEVEZETÉS A holstein-fríz fajtával megkezdett fajtaátalakító keresztezés elsődleges célja volt a magyartarka fajta tejtermelésének ugrásszerű növelése és a fajta tőgyrendszerének mondhatni átalakítása mert csak a javítása kevés lett volna, gondoljunk a tőgymélységre és a tőgybimbó méretekre, a hosszra és az átmérőre egyaránt. A keresztezés első nemzedékeinek tőgybimbóinak alakulása nem egyszerű feladat elé állították a tenyésztőket a fejőgumik megválasztásakor. Nagyon sok esetben viszont jó tőgyalakulású egyedek születek. A jó rámájú magyartarka a megfelelő testkapacitás kialakítását elősegítette, a tejelő jelleg már komolyabb kihívást jelentett. A küllem, a küllemi bírálat fontossága semmit sem változott, főleg amikor a hasznos élettartam növelése az egyik legfontosabb tenyésztői feladat, valamint a szomatikus sejtszám csökkentése mely átvételi tényező, hogy csak legfontosabbakat emeljük ki. Bozó és mtsai. (1993), Püski és mtsai. (1993) úgy találták, hogy a testnagyságot meghatározó olyan testméretek, mint a marmagasság, farszélesség, erősség, mélység és testkapacitás nincsenek szoros kapcsolatban a 35 napos tej-, tejfehérje- és tejzsírtartalommal. Ugyanakkor a tehenek marmagassága, farszélessége, erőssége és mélysége gyengén, illetve en negatívan befolyásolja a tej-, tejfehérje- és tejzsírtermelés hatékonyságát (r = -,18, -,26). A testkapacitás esetében ez a kapcsolat en negatív (r = -,25, -,24). Püski és mtsai. (1999) szerint a keskeny típuscsoportok termelési hatékonysága 1-12-kal jobb, mint a széles típusúaké. Hangsúlyozzák, hogy a testméretek túlzott növelése nem feltétlenül javítja a termelés hatékonyságát. Ez mindenekelőtt a kiállítási tehenek esetében lehet indokolt. Gáspárdy és mtsai. (1993) vizsgálatai szerint a hasznos élettartammal a legszorosabb összefüggést a farszélesség, az erősség és a marmagasság mutatták. Wilson (199) szerint a holstein-fríz fajtára vonatkozó 1 éves bírálatok alapján, a hosszú élettartamú és nagy termelésű tehén legyen magasságú, átlagos mélységű és enyhén lejtős farú. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálataink során az Enyingi Agrár Rt. kiscséripusztai tehenészeti telepén arra kívántunk választ kapni, hogy hogyan alakulnak a küllemi tulajdonságok a magyartarka holstein-fríz keresztezett egyedeknél a laktációk előrehaladtával. Felmérésünkben 362 olyan keresztezett tehén szerepelt, amelyeket minimum kétszer bíráltak. A két bírálat az első és a második laktációban, de még az 5 pontos lineáris leíró bírálati módszerrel történt. A keresztezett állomány összetétele kisebb arányban 5-75-os, nagyobb arányban 75 feletti holstein-fríz vérhányad volt.
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 2(6) 3. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Az 1. táblázat tartalmazza a törzs és a far küllemi tulajdonságainak alakulását az első és a második bírálat során. 1. táblázat: Első és második bírálat során kapott eredmények alakulása magyartarka x holstein-fríz keresztezett egyedeknél (n= 362) Küllemi első bírálat (pont) második bírálat (pont) tulajdonságok átlag szórás CV átlag szórás CV különbség marmagasság 21,1 5 25 25,5 6 25 +4,4 erősség 2,1 5 23 23,8 5 2 +3,7 mélység 24,2 3 15 28,8 5 16 +4,6 élesség 29,1 5 17 3,6 5 15 +1,5 farlejtés 28,6 7 25 28,3 8 27 -,3 farszélesség 2,7 6 31 23,8 6 27 +3,1 tejelő jelleg 8,2 5 7 81,8 5 6 +1,6 testkapacitás 74,8 5 7 79,4 5 6 +4,6 végső pontszám 76,2 3 4 77,5 3 4 +1,3 A marmagasság 4,4 ponttal emelkedik, a 2. bírálat átlaga 25,5 pont, ami körülbelül 142 cm-es marmagasságnak felel meg, és minősítést jelent. Igen alacsony (13,-134,5 cm) marmagasságú első laktációs tehenek aránya 3,6, ez a 2. bírálatkor 1,9 -ra csökken. 134,-139,5 cm közötti marmagasságú egyedek száma közel 3, ez a későbbi laktációban nagymértékben csökken, 11,6-ban termelnek alacsony magasságú tehenek. A populációra jellemző marmagasság 139,5-144,5 cm, mely 1. bírálatkor 64,9-ot, a 2. bírálatkor, pedig 7,2 -ot tett ki, azaz a magasság a laktációk előrehaladtával még nőtt is. Az egy kategóriával magasabb (144,5-149,5 cm) osztályban is az arányok lényegesen (2,8-ról 14,1-ra) nőnek. Az igen magas (149,5-154,5 cm) egyedek száma is,3-ról 2,2 -ra változott (1. táblázat és 1. ábra). 1. ábra: Keresztezett tehenek marmagasságának alakulása 1. és 2. bírálatkor 8 7 6 5 4 3 2 1 1-1 pont 13,-134,5 cm 11-19 pont 2-3 pont 139,5-144,5 cm marmagasság 31-39 pont 4-5 pont 149,5-154,5 cm
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 3(6) Az erősséget az első laktációban 2,1 pontra, a kategória alsó határára bírálták (1. táblázat és 2. ábra). A következő laktációban az erősség 3,7 ponttal növekedett, a erősségű kategórián belül. A megoszlásokat vizsgálva megállapítható, hogy rendkívül szűk erősségű egyedek száma 2. bírálatkor csökkent 2,8-ról,6-ra. Az 1. bírálat alkalmával az erősségen belül az egyedek 4,3-át szűkre bírálták, mely a 2. bírálatkor már csak 14,1-ot tett ki. 56,6 volt azon egyedek aránya, melyeknek az erőssége nek bizonyult, ez az arány a 2. bírálatkor már elérte 79,6-ot, azaz a rendkívül szűk és szűk egyedek a 2. bírálatkor már ként bírálódtak el, tehát az erősség lényegesen kedvezőbb lett. Ezt bizonyítják a szélesre bírált egyedek száma is, az 1. bírálatkor az arány,3, a 2. bírálatkor már 5,8. Ennek a tulajdonságnak a javulása nagyon fontos, mert a testkapacitást, a nagy takarmányfelvevő-képességet határozza meg. 2. ábra: Keresztezett tehenek erősségének alakulása 1. és 2. bírálatkor 8 7 6 5 4 3 2 1 1-1 pont rendkívül szűk 11-19 pont 2-3 pont 31-39 pont 4-5 pont rendkívül széles erősség A törzsmélység is javult a laktációk előrehaladtával, mert 1. bírálatkor az átlag 24,2 pont, a 2. bírálatkor már 28,8 pont volt az átlag, a 4,6 pontos különbség már igen jelentős. A mélység is a testkapacitást határozza meg. A keresztezett állomány esetében nem találkozhatunk rendkívül sekély mélységű egyedekkel. Emellett a sekély mélységgel rendelkező tehenek aránya is 11-ról 1,9-ra csökkent a 2. bírálat alkalmával. A keresztezett állományra a mélység a jellemző, 1. bírálatkor az arány 85,1, 2. bírálatkor, pedig 7,2, ez kismértékű csökkenést jelent. 4-ban találhatók olyan egyedek, melyek az 1. bírálat alkalmával mélyek, arányuk fokozatosan nőtt, és a 2. bírálatkor már 25,7-ban bíráltak mély törzsmélységre egyedet. A 2. bírálatkor 2,2-ban rendkívül mély törzsű egyedek is előfordultak (1. táblázat és 3. ábra).
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 4(6) 3. ábra: Keresztezett tehenek törzsmélységének alakulása 1. és 2. bírálatkor 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1-1 pont rendkívül sekély 11-19 pont 2-3 pont 31-39 pont 4-5 pont rendkívül mély törzsmélység Az élesség az első bírálatkor átlagban (29,1 pont) mely a második bírálatra 1,5 ponttal javult de még (3,6 pont). Kedvezőtlen élességgel csak az állomány 4,5-a rendelkezett 1. bírálatkor, ez az arány később 1,4-ra csökkent. Legtöbb (55,5) keresztezett tehén élessége az első bírálatkor, emellett közel 4-uk már nyitott bordákkal rendelkezik és 1-uk már igen éles. A 2. bírálat alkalmával csökken (45,9) a re bírálat egyedek száma. Az viszont kedvező, hogy nőtt (5,8) a nyitott bordákkal, azaz már igen jó élességgel rendelkező egyedek száma, emellett 2-uk már igen kiváló tejelő jelleget mutatott (1. táblázat és 4. ábra). 4. ábra: Keresztezett tehenek élességének alakulása 1. és 2. bírálatkor 6 5 4 3 2 1 1-1 pont rendkív ül zárt bordák 11-19 pont 2-3 pont 31-39 pont 4-5 pont rendkív ül nyitott bordák élesség A farlejtést 1. bírálatkor 28,6 pontra, 2. bírálatkor, pedig 28,3 pontra bírálták. Ez a tulajdonság nem változott. Ha az állomány összetételét ebben a tulajdonságban megvizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy az egyes kategóriákban a két bírálat során
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 5(6) csak kismértékű változás figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy pár százalékkal nőtt a tornyos és az enyhén tornyos egyedek száma, csökkent a vízszintes és farlejtésű egyedek száma. Minimális csökkenés figyelhető meg az enyhén csapott és csapott kategóriákban is. Ideális farlejtéssel csak az egyedek közel 7-a rendelkezett, enyhén tornyos illetve tornyos egyedek száma 17-22 közötti. A vízszintes farlejtést 17-13- an figyelhetünk meg, enyhén csapott és csapott farlejtésű egyedek száma a legmagasabb 59-57 (1. táblázat és 5. ábra). 5. ábra: Keresztezett tehenek farlejtésének alakulása 1. és 2. bírálatkor 35 3 25 2 15 1 5 1-19 pont tornyos 19-24 pont enyhén tornyos 2 pont vízszintes farlejtés 25 pont 26-34 pont enyhén csapott 35-5 pont csapott Farszélesség átlagos küllemi pontszáma 1. bírálatkor 2,7 pont, a tulajdonság javult a 2. bírálatkor az átlagos pontszám már 23,8, ami 3,1 pontos javulást jelent. A rendkívül szűk egyedek száma közel 1-os, a 2. bírálatkor már csak 4 volt. A szűkre bírált 23,2-os arány kismértékben csökkent 19,3-ra. A legtöbb egyed mindkét bírálatkor farszélességgel rendelkezett (65,2-65,2). Kedvező, hogy nőtt 1,7- ról 1,8-ra a széles farszélességű egyedek száma, ezenkívül a 2. bírálatkor már,6- ban bíráltak olyan egyedeket, amelyeknek a farszélessége rendkívül széles (1. táblázat és 6. ábra).
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 6(6) 6. ábra: Keresztezett tehenek farszélességének alakulása 1. és 2. bírálatkor 7 6 5 4 3 2 1 1-1 pont rendkívül szűk 11-19 pont szűk 2-3 pont 31-39 pont széles 4-5 pont rendkívül széles farszélesség A vizsgált tulajdonságok a fő bírálati tulajdonságokon belül elsősorban a tejelő jelleget, a testkapacitást befolyásolják elsősorban ezért ezt a két fő bírálati tulajdonságot is elemeztük (1. táblázat). A tejelő jelleg az 1. bírálatkor 8,2 pontos volt a 2. bírálat alkalmával 81,8 pont lett, ez 1,6 pontos javulást jelent. A testkapacitás lényegesen, 4,6 ponttal javult a 2. bírálat alkalmával, ez is nagyon kedvező (74,8-79,4 pont). A tejelő jelleg az igen jó kategóriába esett, a testkapacitás, pedig a jó kategóriába. A végső pontszámot természetesen az általános megjelenés és a tőgyrendszer is befolyásolja. A vizsgált keresztezett állomány átlagos végső pontszáma 1. bírálatkor 76,2 pont, mely 1,3 pontos javulás után 77,5 pontos lett. A végső pontszám minősítése jó. 4. KÖVETKEZTETÉSEK A kapott vizsgálati eredmények alapján összefoglalásképpen megállapítható, hogy az első bírálathoz képest a második bírálatkor a marmagasság, az erősség, a mélység, és a farszélesség küllemi tulajdonságok lényegesen javultak, kisebb mértékben javult az élesség, a farlejtés viszont populáció szinten nem változott. Ennek megfelelően a tejelő jelleg kismértékben, a testkapacitás viszont nagymértékben lett kedvezőbb. Az is megállapítható, hogy a holstein-fríz fajtával végzett fajtaátalakító keresztezés kedvező hatással volt a küllem kívánatos alakulására.