Forrásközpontú történelem Kaposi József Száray Miklós Történelem I. képességfejlesztő munkafüzet Megoldások Nemzeti Tankönyvkiadó
14125/M 2 ISMERKEDÉS A FORRÁSOKKAL MIÉRT KELLENEK A FORRÁSOK? 1 5. Bármilyen megoldás elfogadható, hiszen a tanulóknak nem kell a részletből felismerni a teljes képet, hiszen a feladat azt akarja bemutatni, hogy a részelemekből nem biztos, hogy pontosan következtetni tudunk az egészre. hieroglifák trónszék időmérésre szolgáló eszköz dobogó 5. fejdísz c) Nem. Részinformációk alapján nem rekonstruálható az egyes részletek szerepe. d) Szempontok Következtetések Melyik civilizációhoz kapcsolható? Egyiptom Hol találhatták meg? Egy sírban Hogyan készíthették? Falra festették Mit ábrázol, mi a témája? Fáraót Egykorú-e lehet-e a feldolgozott témával? Igen Elsődleges Másodlagos Szerző Műfaj Szerző Műfaj Hammurapi törvénygyűjtemény (jogi dokumentum) Gáboriné Csánki Vera ismereterjesztő könyv német tudós személyes dokumentumok, visszaemlékezések nincs megadva tankönyv ismeretlen sumér hivatalos dokumentum Elsődleges Jogi Politikai Gazdasági Mindennapi Másodlagos Történeti munka Tankönyv Egyéb Sorszám A forrástípus megnevezése Elsődleges Másodlagos 7. térkép X 8. képi X 9. képi X 10. képi X 1 képi X 15. szöveges X
14125/M 3 5. Elsődleges korabeli képek korabeli plakátok Másodlagos színpadi látvány későbbi képek korabeli karikatúrák későbbi filmfeldolgozások korabeli fotó és filmrészlet későbbi karikatúrák 6. Forrástípus neve: Forrástípus neve E térkép Másodlagos Történelmi Földrajzi Nemzetiségi ábra Másodlagos Államszervezet Folyamatbemutatás Vázlat táblázat Másodlagos Diagram Grafikon Adatsor kronológia Másodlagos Időbeli Tematikus 7. tárgyi emlékek:, 5., 6., 7., 8.,16. 17. íratlan források:, 1, 1 írott korabeli (elsődleges):, 6., 7., 8., 10., 1 írott feldolgozások (másodlagos):, 9. 1, 15. A FORRÁSFELDOLGOZÁS LÉPÉSEI ÉS EREDMÉNYEI 89% - barlangi medve 11% 11% = farkas, róka, sarki róka, nyest, nyuszt, párduc, oroszlán, mamut, vadló, pézsmatulok, ősbölény, őstulok, vadszamár, orrszarvú, rénszarvas, vaddisznó, óriásgím, gímszarvas, kőszáli kecske, zerge, barnamedve pl. Az ősemberek étrendjében jelentős szerepet kaptak a húsételek. Vadászás során szerezték meg a később elfogyasztott állatokat. Az étkezés során elfogyasztott állatok nem az apró szárnyas állatok közül kerültek ki. c) Időpont Elejtendő állatok kora tavasz medve kora nyár szarvasfajták, vadló, orrszarvú d) Szöveg nagyon ritka az újszülött és a kivénhedt állat Mindig fiatal vagy érett vadra vadásztak Magyarázat Pl. :Az újszülött állatok hiánya mutathatja, hogy tudatos állattartás még nem volt a korszakban. vagy Az újszülött állatok kevés hús tartalmaznak. pl. A legjobb korban lévő, életerős állatok volt a legtöbb húsa, és az öreg állatokkal szemben ez volt a legkönnyebben fogyasztható, pl. süthető, főzhető
14125/M 4 e) pl. A szöveg szerint az elejtett állatok közül a medvék döntő többségben voltak, viszont később megjegyzi, hogy medvére csak a korai, tavaszi időszakban vadásztak. f) pl. Nem rekonstruálható, mert a szövegrészlet csak az ősember élelemszerző tevékenységének egyik ágát elemzi. g) pl. Az ősember étrendje nagyban függött az aktuális körülményektől. Amikor a vadászat nem járt sikerrel, olyankor előtérbe került egy másik élelemszerzési mód, a gyűjtögetés. Vadászat útján hús, halászattal hal, gyűjtögetéssel pl. gyümölcsök kerülhettek az ősember étrendjébe- A forrásból adatokat kellett gyűjteni a megadott szempontok alapján. A feldolgozott adatok alapján összefüggést kellett megállapítani. A forrásban lévő szövegekhez magyarázatot kellett megfogalmazni. Befejezésül két-három mondatos általánosítást kellett készítenem. Szempontok Időre vonatkozó adatok Helyre vonatkozó földrajzi adatok Személynevek Tisztségnevek Fogalmak Információk 1809 1882, a XIX. század közepe angol (Angli, világ körüli út Darwin, Disraeli miniszterelnök fajok, evolúció Megfelelő mondatok:,, 6., 8. A) hasonlóság (analógi B) feltételezés C) felismerés D) összegzés 5. A történelmi múltra vonatkozó könyvek, feldolgozások, a forrásokból kigyűjtött adatok, pl. felismerésekre támaszkodnak. Az adatok alapján a történészek különböző megállapításokat fogalmaznak meg, ezért ezeket a történeti feldolgozás építőköveinek is nevezzük. A MÚLT MEGISMERÉSÉNEK ÉPÍTŐKÖVEI pl. Kronológia Évszám Esemény Egyetemes Magyar 1, 476 a Nyugat-Római Birodalom bukása X 2, 622 Mohamed futása X 3, 1222 Aranybulla kiadása X 4, 1456 nándorfehérvári diadal X 5, 1492 Amerika felfedezése X 6, 1526 a mohácsi csata X
14125/M 5 i. e. vagy Kr. e. i. sz. vagy Kr. u. Keresztény: Krisztus születése Zsidó: Kr. e. 3761 Arab: 622 Keresztény Kr. e. 500 Kr. u. 100 Kr. u. 476 Kr. u. 1492 Zsidó 3261 3861 4237 5253 Arab I.e. 1122 I.e. 522 I.e. 146 870 pl. Város Városállam Régió Birodalom Kontinens 42/1, 80/10 155/3 145/9 174/10 161/2 67/13 69/1 174/10 115/14 Térképjel Magyarázata földművelő falvak (Kr. e 8000-6000) neolitikus kultúra elterjedése az első városok a vadkecske elterjedése ma a vadárpa elterjedése ma c) pl. szárazföldeket, tengereket, folyókat pl. Történelmi személyek csoportosítása uralkodó hadvezér politikus tudós művész Augustus Hannibál Periklész Hérodotosz Müron pl. Tevékenység ideje Név Csoportja Tevékenységének jellemzője Kr.e. V. sz. Müron szobrász élethű alkotások Kr.e. V. sz. Hérodotosz történetíró hitelességre törekvés Kr. e. V. sz. Periklész sztratégosz az athéni demokrácia kiteljesítése Kr. e. III. sz. Hannibál hadvezér katonai sikerek Itáliában Kr. e. I. sz. i. sz. I. sz. Augustus császár a római béke megteremtése, hódítások 5. A fogalmak csoportosítása Megadott példák Saját példák Általános fogalmak pl. fejlődés, társadalom mezőgazdaság, ipar, kultúra Több korszakra jellemző fogalmak pl. uralkodó, demokrácia állam, diktatúra, arisztokrácia Egy korszakra jellemző fogalmak pl. kalandozások, hajdúk felvilágosodás, provincia
14125/M 6 A) III V. század B) Európa középső és nyugati részén megjelenő törzsekre C) új területek megszerzése a nomád állattenyésztés számára D) egyrészt letelepedés a Római Birodalom területén, majd annak felbomlasztása
14125/M 7 I. AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET AZ EMBERRÉ VÁLÁS ÉS AZ ŐSKOR A) kevés lelet B) töredékes kép C) nincs lezárt, megdönthetetlen kép az őskorról árnyaltabbá A) déli majom 3-2 millió éve két lábon járt, (nem formatartó) eszközhasználat, talán tűzhasználat B) ügyes ember 2 millió éve két lábon járt, eszközhasználat, tűzhasználat C) felegyenesedett ember (Homo erectus) 1,5 millió 300 000 év, eszközkészítés, tűzhasználat D) Neander-völgyi ősember 100 000 50 000 év, két lábon járt, eszközkészítés, tűzhasználat, tagolt beszéd, temetkezés E) Crô-magnoni 30 000 éve, két lábon járt, eszközkészítés, tűzhasználat, tagolt beszéd, mágia, íj és nyíl A) kormeghatározás B) egykori életkörülmények feltárása C) biológiai változások, fejlődési szakaszok vizsgálata D) egykori életkörülmények feltárása, kormeghatározás E) szokások vizsgálata és értelmezése A fejlett természettudományok hozzásegíthetnek, hogy árnyaltabb képet nyerjünk az őskorról. A) embertani jellemzők B) eszközhasználat C) kommunikáció D) munkamegosztás egybemosódó AZ ÚJKŐKOR FORRADALMA A) alapvető nyersanyag B) a megmunkálás módja C) alacsonyabb D) az élelemszerzés módja Az őskőkori ember sokkal inkább ki volt szolgáltatva a természeti viszonyoknak, mert zsákmányoló életmódot folytatott. A neolitikum során megindult a termelés, ami biztosabb megélhetést biztosított.
14125/M 8 A) letelepedés B) férfiak C) gyűjtögetés D) földművelés E) ásóbot F) magelszórás A) letelepedés B) vadászat C) állattenyésztés D) szarvasmarha E) igaerő A) agyagedény készítés B) fazekaskorong C) függőleges szövőszék D) kocsi-szekér E) felesleg + tárolás F) kereskedelem 5. A termelés megindulásával felesleg keletkezett, megnőtt az igény a tárolásra, így kialakult egy önálló mesterség, a fazekasság. A textíliák alapanyaga az állatok háziasítása és tenyésztése révén vált nagy mennyiségben elérhetővé. A felesleg hívta életre a kereskedelmet, a szállítás megkönnyítése pedig a szállítóeszközöket előállító mesterségeket. AZ ELSŐ CIVILIZÁCIÓK: MEZOPOTÁMIA A) neolitikum Kr. e. 8 évezred B) Kr. e. évezred C) Kr. e. évezred D) Kr. e. évezred közepétől Adott korszaknak egy fémmel történő megjelölése azt jelenti, hogy az adott korban az a fém volt a szerszámok és a fegyverek alapanyaga. Az idő előrehaladtával egyre jobb és hatékonyabb eszközök készültek, ami mutatja a fémmegmunkálás fejlődését. A) kapa, eke, gereblye B) munkafelügyelők C) munkások D) iskolák, ékírás E) differenciált (tagolt) társadalom F) az állam megjelenése
14125/M 9 Az ábra legtetején az állam vezetője a főpap (enszi): őt követi lefelé a katonai és vallási vezető réteg; alattuk egy mezőben a közrendű szabadok; ezen belül kisebb mezőben a kézművesek, nagyobb mezőben a földművesek; a társadalom és így az ábra legalsó rétegét a rabszolgák képezik, s mivel számuk nem jelentős, kis területet foglalnak el. Jelölés Tartalom Összefoglaló aláhúzott módszerek a felelős testvér irányította az alsós testvér munkáját dőltbetűs tananyag írás, olvasás félkövér aláhúzott és dőltbetűs a diákok magatartása nevelési ideálok szorgalmas; engedelmes alázatosság, a tanár irányít, a diák befogad, a szorgalom jelentősége Fontosnak tartották, hogy a diákok kövessék a tanár utasításait. A szorgalmat alapvetőnek tekintették, az időfecsérlést bűnnek. A tanulók tisztelettel viseltettek a mesterük iránt. HAMMURAPI TÖRVÉNYGYŰJTEMÉNYE Bekarikázandó betűk: E, J Kifejezések: Társadalmi csoportra vonatkozók: szabad ember, muskénum, rabszolga, félszabadok, közrendű szabadok, előkelők (papság), király Gazdasági életre vonatozók: gát, gabona, ökör, juh, disznó, Családi életre vonatkozók: feleségét, fiát, lányát, apját, Jogi éltre vonatkozók: tanú, per, vádló, bizonyítás, c) Lásd a 3/3-as feladatot. d) apa alá fölé családtagok
14125/M 10 d) Sorszám Társadalmi réteg elkövető elszenvedő 8. szabad ember muskénum lopás 8. szabad ember 15. szabad ember templom vagy palota palota vagy muskénum lopás 2 mindegy mindegy betörés Vétségek városkapun kiviszi a rabszolgáját, -nőjét Büntetésük tízszeresen térítse meg, ha nem tudja megtéríteni, akkor ölessék meg harmincszorosan térítse meg, ha nem tudja megtéríteni, akkor ölessék meg ölessék meg a tett helyszínén öljék meg és kaparják el 195. fiú apa megüti vágják le a kezét 196. szabad ember szabadok rendjéhez tartozó kiszúrja a szemét szúrják ki az ő szemét is 197. szabad ember szabad ember csontját töri törjék el az ő csontját is 198. szabad ember muskénum szemét kiszúrja, csontját töri fizessen 1 mina (500 gramm) ezüstöt 200. szabad ember szabad ember kiveri a fogát üssék ki az ő fogát is 20 szabad ember muskénum kiveri a fogát 1/3 mina ezüstöt fizessen 20 szabad ember vele egyenrangú szabad arcul üti 1 mina ezüstöt fizessen 20 muskénum muskénum arcul üti 10 sékel (8 gramm) ezüstöt fizessen A törvénygyűjtemény már fejlett jogi élet kialakulására utal. Létrejöttek a bíróságok, a vádat bizonyítani is kellett, tanúkat kellett meghallgatni. A törvénygyűjtemény alapvető célja a társadalom működésének biztosítása, ezen belül a magántulajdon védelme. A) szokásjog B) törvénygyűjtemény (igazságos ítéletek gyűjteménye) C) írásba foglalt (kodifikált) törvényszöveg A javítókulcsban a kék esetében keretezést az aláhúzás színével pótoljuk, a zöld esetében kettős aláhúzással. Mindörökre a jövendő időkben:. Ha, a kiskorú fiú azt mondja az apjának: Nem vagy az apám", el kell hagynia a házat, földet kertet, vagyont és rabszolgákat, továbbá kopaszra kell őt nyírni, rásütni a [rab]szolgaság bélyegét, és el kell adni ezüstpénzért.. Ha a kiskorú fiú azt mondja az anyjának: Nem vagy az anyám", el kell hagynia a közösséget, le kell vágni a haját kopaszra, és a házi gazdagságból ki kell őt zárni.. Ha az apa azt mondja a fiának: Nem vagy fiam", veszítse el házát és gazdagságát.
14125/M 11. Ha az anya azt mondja a fiának: Nem vagy a fiam", veszítse el a házát és a felszerelését. (Su mér törvények, kb. Kr.e. XXI. század) 40.. Ha valaki rabszolgát, rabszolganőt, ökröt, vagy bánni más dolgot vásárol, de azt nem tudja igazolni, hogy kitől vette, tolvajként kezeltessék. 4. Ha valaki megütvén a másik orrát, azt szétzúzza, 1 mina [kb. 500 g] ezüstöt fizessen; ha a sze mét: 1 minát; a fogát: 1/2 minát; ha a fülét: 1/2 minát; egy arculcsapásért pedig 15 sékel [kb. 8 g] ezüs töt köteles lemérni. 36. Ha egy kutyáról bebizonyosodik, hogy veszett, és a szomszédok a gazda tudomására hozzák ezt, de az nem pusztítja el a kutyáját, s a kutya megharap egy szabad embert, és az meghal: a kutya gazdája büntetésképp 2/3 mina ezüstöt mérjen le. 57.. De ha a kutya egy rabszolgát harapott meg, s a halálát okozta: a gazdája 15 sékel ezüstöt fizes- sen. (Bilalama akkád király törvényeiből, Kr. e. XX. század) 5. EGYIPTOM, A NÍLUS AJÁNDÉKA a és A tankönyvi térkép alapján. c) a Nílus áradása, gazdag termőföldben, kőben, aranyban, papiruszban nagyon száraz éghajlat, nincsen fa, vas, a sivatag elzárja a környezetétől zárt terület A) elszigeteltség B) nomád törzsek C) öntözéses gazdálkodás D) évenként megújul a fölt termőereje, nincs szikesedés Jelölés Cím Összefoglaló aláhúzott élelemellátás éhínség, gondoskodni kell az ellátásról dőlt betűs a termelés megszervezése a Nílus áradásainak nyomon követése a termelés megszervezése (az alattvalók ellátása ezáltal) c) templomgazdaság
14125/M 12 A) az építőanyag szállítása B) az egyiptomi nép C) háromhavonkénti váltással D) közrendű szabadok E) sanyargatása F) fáraó (Kheopsz) állandóan 100 000 ember dolgozott 5. Szempontok Csak Mezopotámiára Csak Egyiptomra jellemző Mindkettőre jellemző Földrajzi viszonyok Gazdaság 6.,7. 5., 8. Állam és társadalom 9. 10.,1, 1 6. A) mumifikálás B) a vérkeringés felismerése C) Amon, Aton, Ré, Izisz, Ozirisz, Széth, Ptah stb. c) Mivel a természeti körülmények alakulása (a Nílus áradása, csapadék) döntően befolyásolta az egyiptomiak életét, nem véletlen, hogy mindez az egyiptomi hitvilág kialakulására is nagy mértékben hatott (meghaló és újjáéledő istenség). A forró éghajlat, az állandó napsütés következtében a Napistennek nagy jelentőséget tulajdonítottak. A mumifikálásnak is a természeti példa adhatott teret. 6. KIS ORSZÁGOK NAGY ÖRÖKSÉG Jelölés Cím Összefoglaló aláhúzott egy társadalmi csoport szolga dőlt betűs bűnök szülők bántalmazása; lopás; szülők átkozása; kisebb bántalmazás; gyilkosság; rágalmazás; hamis tanúzás. félkövér büntetések halállal haljon, élet adassék életért aláhúzott és dőlt betűs jogi elvek szemet szemért, fogat, fogért A törvényekben még tükröződnek az ősközösségi szokásjog maradványai, ilyen pl. a talio-elv (szemet szemért, fogat fogért). Az idősek tiszteletét roppant fontosnak tekintették, ezt a törvények nagy mértékben alátámasztják. Igyekeztek a hamis tanúzásnak elejét venni, és objektivitásra törekedni.
14125/M 13 A) kényszermunkások B) összesen 30 000-en C) felváltva, havonta 10 000 ember (1 hónapig Libanonban dolgoztak, 2 hónapig otthon voltak) D) 70 000 teherhordó, 80 000 kőfejtő E) 3300 F) köznép, közrendű szabadok G) közrendű szabadok despotikus királyi hatalom Az uralkodó hatalmas tömegeket mozgat meg egy középítkezés céljából az egyiptomi piramisépítésekhez hasonlóan. A) monoteista vallás B) Dávid C) Salamon D) Júdea E) Asszír Birodalom F) Újbabiloni Birodalom A hódítások együtt jártak idegen hatásokkal, így az ősi kultusz ezekkel szemben fogalmazva meg önmagát megerősödött, ami elősegítette az egyistenhit kialakulását. 7. A KÖZEL- KELETET EGYESÍTŐ BIRODALMAK A kereskedelmi érdeket szolgáló társadalmi berendezkedés. Katonai jellegű társadalom létrejötte. c) A bányák kimerülése folytán csökkentek az állam bevételei, melynek pótlására zsákmányszerző hadjáratokat folytattak. Ez vezetett a társadalmi szerkezet átalakulásához. lovasság és gyalogság, íjjal, nyíllal és dárdával felszerelve egységes fegyverzete van a katonáknak Jel Cím Tömör jellemzés aláhúzott deportálás Az uralkodót Asszíriába hurcolják; a lakosság elhurcolása. dőlt fizikai erőszak Az ellenállók és nem engedelmeskedők legyilkolása. kövér megaláztatás elrettentés Az uralkodót ugyan életben hagyja, de roppant megalázó helyzetbe hozza kutyapórázra köti, ketrecbe zárja. Kegyetlen uralmat gyakoroltak felettük. Jellemző volt az ellenség megalázása és tömegeinek legyilkolása. Családok ezreit hurcolták el (deportálták) erőszakkal Asszíriába, ahol velük végeztettek termelőmunkát.
14125/M 14 6. a hadseregen a szatrapiák adóiból hatalmas jövedelem folyt be c) a meghódoló helyi vezetők megtarthatták tisztségüket d) a meghódoló vezetők közreműködésével tartották fenn uralmukat a perzsák e) Az asszírok a megfélemlítésre építettek, míg a perzsák a meghódított népek vezető rétegével való együttműködéssel kívánták fenntartani és megszilárdítani az uralmukat. 8. DÉL-ÁZSIA ÉS A TÁVOL-KELET BIRODALMAI öntözéses földművelés Mohendzsodaro és Harappa c) despotikus d) A tények megkérdőjelezik a despotikus rendszer létét. Kaszt neve brahmanák ksatriák vaisák sudrák érinthetetlenek Feladata papok a Szent Könyv tanulmányozása és oktatása, áldozatok bemutatása harcosok az alattvalók védelme dolgozók (közrendűek) nyájak legeltetése, kereskedés szolgák felsőbb kasztot szolgálnak tisztátlan foglalkozások űzői (a legalantasabb munkákat ők végezték) Hegységek által körülzárt alföld, így a karavánutak és a tengerparton nyílt lehetőség. e) a hunok támadásai ellen Egy tetszőleges alakzat, amely felülről lefelé keskenyedik (pl. piramis): uralkodó 5. előkelők közrendű szabadok (parasztok) foglyok (rabszolgák) Jelölés Cím Összefoglaló aláhúzott Települési forma nincsenek városaik dőlt betűs Hadművészetük lovas nomád harcmodor, fegyvereik: dárda, íj, nyíl, kard, páncélt viseltek félkövér Gazdálkodás nomád (legeltető, vándorló) állattartás félkövér és dőlt betűs Művelődés az írásbeliség még nem jelent meg
14125/M 15 6. Bekarikázandó betűk: E, M Jelölés Cím Összefoglaló aláhúzott települési forma nincsenek városaik. dőlt hadművészetük gyermekeiket korán kezdik tanítani a lovaglásra és az íjászatra; lovas íjászok; páncélba öltözve lovagolnak; gyakorlatoznak; távolra íjjal, közelre karddal és dárdával harcolnak; mozgékonyak, kudarc esetén gyorsan visszavonulnak. félkövér gazdálkodás Nincs földművelés; legeltető állattartás; vadászat. c) Nincsen állandó lakhelyük, hanem folyókat és legelőket követve vándorolnak. Állattenyésztéssel foglalkoznak. Lovas harcmodor jellemző rájuk, legfontosabb fegyvereik az íj és a nyíl. AZ ÓKORI KELET. TÉRKÉPES FELADATOK 1 oldal/6. tér téma/tematika idő színek nyilak speciális jelek c) l. kereskedelmi utak ásványkincsek iparcikkek d) az irány nyila és szöveg az irány nyila és stilizált jelek e) hadjáratok kereskedelmi utak gazdasági folyamatok népek vándorlása f) Pl.: Sumer hanyatlása szikesedés (szín) + támadó hadjáratok (nyilak) 6/5. c) Kételkedett benne. Hiteltelennek tartotta a beszámoló azon részét, mely a nap jobb és balkéz felé eső részét taglalja. d) Azt is állították ( ) hogy Libüa körülhajózása alatt a Nap jobb kézről esett.
14125/M 16 7/ c) Igyekeztek ellenőrzésük alatt tartani a fémek kereskedelmét. Biztosították birodalmuk hadserege számára a fémeket, így a vasat is. 7/5. c) A Perzsa Birodalom gyakorlatilag teljes mértékben ellenőrzése alá vonta a Közel-Keleten áthaladó közvetítő kereskedelmet, így annak hasznát is. d) Természet: Tengerek, sivatagok, sztyeppe Politikai: India, Hellász, nomád népek VALLÁS ÉS KULTÚRA AZ ÓKORI KELETEN (ÖSSZEFOGLALÁS) A) állattenyésztés és növénytermesztés B) a termés beérése az állatszaporulat biztosítása C) termékenység A) hatvanas számrendszer B) 12 hónapos naptár Sok kis városállam, különböző istenekkel. Számtalan természeti jelenséget más-más isteneknek tulajdonították c) Kultikus épületek (Hatalmas toronytemplomok (zikkuratok) épültek.), istenvilág, mondavilág. A) képírás B) szóírás C) szótagírás D) ékírás E) klasszikus sumer Amikor kialakultak az első államok, az állam feladatai (pl. irányítás, adók nyilvántartás szükségessé tették az írás kialakulását. Az akkád hódítás során a jeleket és a hangzótartalmat átvették, de a jelentést nem. A) szóírás B) szótagírás C) hangjelölő írás 5. taoizmus, konfucionizmus Mindkét vallás az embert, az emberi boldogságot állította a középpontba, a harmónia elérésére törekedett. c) konfucionizmust idézet: a nép közt kétséget és nyugtalanságot keltsenek
14125/M 17 d) Időpont Ország, terület Üldözött vallási irányzat Üldöző hatalom Kr. u. II IV. Római Birodalom kereszténység Római Birodalom század Középkor Európa országai zsidóság Pl. Franciaország, Anglia XVI. század Spanyolország muzulmánok Spanyolország XVI-XVII. század Spanyolország protestánsok Spanyolország
14125/M 18 II. AZ ÓKORI HELLÁSZ 9. A KRÉTAI ÉS A MÜKÉNÉI KULTÚRA Balkán, Égei-tenger szigetvilága, Kis-Ázsia A) tenger B) hegyláncok C) mediterrán D) nincsenek nagy folyók E) nincs öntözéses földművelés F) kereskedelem/a hajózás szerepe jelentős G) központosított despotikus állam A) gazdasági központ B) kereskedők, hajótulajdonosok C) gabona, bor, olaj D) nyersanyagok (pl. réz, ón) E) olaj, bor A Keleten már megismert irányítási módszerekkel. c) Palotagazdaság. Kulcsfontosságú a tengeri kereskedelem kereskedő hajótulajdonos arisztokrácia. Szereplő Ki ő? Minósz krétai király Poszeidon a tenger istene Minotaurusz ember testű, bika fejű szörny Thészeusz athéni királyfi 5. Ariadné Minósz lánya 6. Daidalosz híres építész, a labirintus építője 7. Athéné városvédő istennő, a mesterségek és a bölcsesség istene Kréta fennhatósága alatt álltak, adófizetéssel tartoztak. c) Ezt követően nem kellett áldozatokat küldeniük. d) trójai háború, vérszerződés, magyarok eredete az Emese álmában stb. Szereplő Poszeidón Zeusz Héra Aphrodité Pallasz Athéné Párisz Heléna Meghatározás a tenger istene a főisten a főisten felesége a szépség és a szerepel istennője a bölcsesség istennője trójai királyfi a világ legszebb asszonya
14125/M 19 Ki kapja Párisztól az aranyalmát, azaz ki a legszebb? c) Athéné bölcsességet, Aphrodité a legszebb asszony szerelmét, Héra az Ázsia fölötti uralmat d) a legszebb asszony, Heléna e) Trója pusztulása f) a vendégjoggal g) van Valóban bekövetkezett a görögök és a trójaiak közötti viszály 6. Évszám Kr.e. 3 évezred Kr.e. évezred eleje Kr.e. 2000 körül Kr.e. 1600 körül Kr.e. XIII. század Kr.e. 1100 körül Kr. e. 950 körül Esemény az első városok alapítása Krétán a krétai városok virágkora az első akháj és ión törzsek benyomulása Peloponésszoszra a mükénei kor kezdete megindul a mükénei államok hanyatlása a dórok elpusztítják Mükénét Athén vezetésével egyesül Attika 10. A POLISZ SZÜLETÉSE ÉS A GÖRÖG GYARMATOSÍTÁS A) központi hatalom B) a közmunkán alapuló C) nyersanyag D) tengeri kereskedelem E) a keleti típusú őrlés, fonás, szövés ügyességgel és jeles ésszel c) fürge hajóval a tengert szelni d) kézimalom, orsó, szerszám e) hajókészítő, molnár, takács f) jónak tartja, mert a verseny jobb munkára ösztönzi az embereket g) palota, ház h) Az első szöveg a szép munkára ösztönöz, a második a vetélkedést tartja a fő ösztönző erőnek. város vidék polgárjog földtulajdon c) arisztokrácia (legjobbak) nép (démosz) - parasztok, kézművesek, kereskedők A) király B) parasztok C) arisztokratikus köztársaság D) parasztok, kézművesek és kereskedők a föld c) demokrácia
14125/M 20 5. Kérdések Válaszok A választ igazoló forrásrészlet Mit hozott létre Thészeusz? Mivel győzte meg az attikaiakat Thészeusz? Mivel győzte meg a hatalmasokat Thészeusz? Az athéni államot. Összefogással elérhetők a közös célok, megszűnik a viszály. Megosztja velük a hatalmat. démosz (nép), arisztokraták, arisztokratikus köztársaság egy állam egységes népévé tette azokat, akik eddig szétszórtan éltek összefoghatók mindnyájuk közös java érdekében király nélküli alkotmányt ajánlott 1 A GÖRÖGSÉGET ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS: A HITVILÁG Az isten neve Funkciója Felesége Gyermekei Gaia földanya - titánok Kronosz idő Rheia Hádész, Poszeidón, Zeusz, Hesztia, Déméter, Héra Zeusz főisten Héra Árész Zeusz főisten Létó Artemisz, Apollón Vétek: gyermekeit lenyelte. Büntetés: A legkisebb fia, Zeusz legyőzte őt. Elrejtette Kréta szigetén, és férjének egy bepólyált követ adott az újszülött helyett. Anya nélkül. Zeusz fejéből pattant ki teljes fegyverzetben, sugárzó szépségben. Mert Létó engedett Zeusz csábításának. 5. Egész nap az erdőt-mezőt járta a vad után. 6. Jósdát alapított. Püthonnal, a hatalmas sárkánykígyóval küzdött meg. 7. Kétértelmű jóslatokat. c) Igaz:,, 5., 7. A) totemizmus B) sokistenhit (politeizmus) C) szeretnek, harcolnak, irigykednek D) hierarchia Az életet nagyon szépnek, de rövidnek látták. Féltek tőle, tartottak a túlvilágtól. c) csúf, hideg, szűk, ijesztő
14125/M 21 Jel Címszó Tömör jellemzés aláhúzott szertartás a polgár végzi; combokat égess; tömjénnel, itallal. félkövér cél vagyon, biztonság; áldozz, hogy kapj valamit Az áldozatok bemutatásán keresztül próbálták megnyerni az istenek segítségét, jóindulatát. c) A szertartásokat nem papok, hanem a polisz választott tisztségviselői irányították. Az áldozatra szánt állatokat, illatszereket elégették. Az áldozatot a templom előtt végezték. Nagyobb áldozatok alkalmával az áldozati állatok jelentős részét elfogyasztották. 1 A DÉMOSZ POLGÁRJOGI KÜZDELME ATHÉNBAN Akropolisz (fellegvár), vallási és védelmi funkció, itt helyezkedik el pl. a Parthenon; Agóra (piac), a polisz központja; Árész dombja itt ülésesett az Areioszpagosz; Héphaisztosz temploma az istenség hatalmas temploma; A tanács épülete (Buleterion) a bulé tanácskozási helye munkakerülés, zöldség- és gyümölcstolvajlás templomrablás, gyilkosság c) halálbüntetés d) Drakón szerint a kis bűnök is megérdemlik a halálbüntetést, a nagyobbakra pedig nem talált súlyosabbat. e) Túl szigorúnak tartja őket f) Drakónéhoz, mert bár idézi Démadész bírálatát, nem adja a tudtunkra, hogy egyetértene vele. Politikai ellentétek Athénban A démosz módosabb csoportjai harcot indítottak, hogy az arisztokratákhoz hasonló politikai jogokat szerezzenek. Az adósrabszolgaság kérdése a démosz szegényebb csoportjait is szembeállította az arisztokráciával. Minta: a tankönyvi ábra. a vagyoni osztályról, a thészekről, vagyis a napszámosokról 5. A görög gyarmatosítás következtében az arisztokrácia fokozatosan vesztett a gazdasági erejéből, míg az iparosok, kereskedők és a parasztok egy része egyre gazdagodott, erősödött. A hadseregben a démosz adta nehézgyalogság és a flotta szerepe erősödött meg. A) írásba foglaltatta a törvényeket (Kr. e. 621) B) adósrabszolgaság eltörlése C) az adóságok elengedése D) a lakosság vagyon szerinti csoportosítása E) területi egységeken nyugvó új berendezkedés bevezetése F) a hatalom birtokosa a népgyűlés lett G) a cserépszavazás bevezetése
14125/M 22 6. Jelölés Cím Összegzés aláhúzott mértéktartó; alkotmányos türannosz; emberszerető; szelíd; megbocsátó; mindig békét teremtett; Peiszisztratosz az ember és a politikus népbarát és emberséges félkövér intézkedései pénzsegély; adószedés; bírák kirendelése vidékre. Arisztotelész alapvetően pozitív képet fest Peiszisztratoszról. Erényei között kiemelte a mértéktartást, a szelídséget és az emberszeretet. A szövegben is jól látható, hogy Peiszisztratosz a kilengésektől tartózkodó, szelíd, de erős hatalmat tartotta jónak. 7. csak személyek kezdeményezhettek az agóra egy bizonyos helyén c) az arkhónok testülete d) 6000 résztvevő e) akit a legtöbben írtak fel f) a zsarnokság, az egyeduralom megakadályozására g) ha valakit politikai okból szerettek volna eltávolítani Athénból 8. Szolón Kleiszthenész Résztvevők Az athéni születésű férfiak Teljes jogú athéni polgárok A részvétel alapján A vagyoni helyzet Területi egységek, sorsolás, illetve választás (katonai vez.) Meghatározta, hogy az egyes vagyoni csoportok tagjai milyen hivatalo- ötszázak tanácsának tagjait, a katonai A területi felosztás alapján sorsolták az A kiválasztás módszerkat tölthettek be vezetőket pedig választották 9. Itt hozták a törvényeket. Itt készítik a törvényjavaslatokat. Dönt a háború és a béke kérdésében. Többször és folyamatosan ülésezik. 10. Kr. e. 621 Drakón írásba foglalja a törvényeket Kr. e. 594 Szolón arkhón Kr. e. 560 510 türannisz Athénban Kr. e. 508 Kleiszthenész reformjai Kr. e. 492 a görög perzsa háborúk kezdete Népgyűlés X X Ötszázak tanácsa X X
14125/M 23 1 EGY MÁSIK GÖRÖG ÚT: SPÁRTA a föld felosztása tulajdonviszonyokat c) polgároknak: 9000, d) igen a körüllakóknak: 30 000 e) az emberek mozdítható értékeit f) nem g) a vaspénzt h) szerette volna megőrizni a belső egységet a spártaiak között i) mérő j) Az csak a teljes jogú spártai polgárokra érvényes, és rájuk sem maradéktalanul. Rajtuk kívül éltek Spártában a körüllakók és helóták is. De a spártai polgárok sem voltak teljesen egyenlők, hiszen pl. a hatalmat a tekintélyes arisztokrata nemzetségek birtokolták. Bekarikázandó betűk: E, P,G Spárta közvetlen határát pedig 9000 részre [osztotta]. Ennyi lett a spártaiak osztályrészeinek száma ( ). Mindegyikük része akkora volt, hogy egy férfinak 70, egy nőnek 12 mérő árpát, a nedvet adó gyümölcsökből hasonlóképpen arányos mennyiséget teremjen. Úgy gondolta, hogy ennyi táplálék elég lesz erejük és egészségük fenntartására, másra meg úgysem lesz szükségük. ( ) nem sajnálta polgártársaitól a szabadidőt, viszont teljesen eltiltotta őket a köznapi mesterségektől ( ). A földet ( ) is a helóták művelték meg helyettük. Egy spártai éppen törvénykezési napon tartózkodott Athénban, és megtudta, hogy valakit dologtalanság miatt ítéltek el. ( ) Erre a spártai azt kérte az ott állóktól, hogy mutassák meg neki azt, akinek szabad emberhez méltó életmódja miatt kell büntetést elszenvednie. Ennyire szolgainak tartották a mesterségekkel való foglalkozást. (Plutarkhosz: Lükurgosz élete) Jelölés Társadalmi csoport A társadalmi csoport jellemzői Azonos nagyságú földet birtokolnak, katonáskodnak és piros aláhúzás spártai polgárok nem dolgoznak. kék aláhúzás helóták A spártaiak földjeit művelik. a körüllakókról (perioikoszokról) Népgyűlés Vének tanácsa Felügyelők Kik lehettek a tagjai? 30 éven felüli spártai polgárok 60 év feletti spártai polgárok 30 év feletti spártai polgárok Á SZ M X X X Hogyan váltak tagokká? betöltötték a 30. életévüket választás útján választás útján Á SZ M Jogköre X X X a vének tanácsának előterjesztéseinek jóváhagyása előterjeszt, feloszlathatja a népgyűlést tényleges irányítók Á SZ M X X X
14125/M 24 Társadalmi csoportok / Államszervezet Athén Spárta Politikai jogokkal rendelkezők athéni polgárok spártai polgárok A politikai jogok gyakorlásának korhatára 20 év 30 év Szabadok politikai jog nélkül idegenek (metoikoszok) körüllakók (perioikoszok) Alávetettek rabszolgák helóták Választással betöltött tisztségek sztratégosz, arkhón, bulé tagjai, felügyelők, vének esküdtek A törvényeket előterjeszti bulé vének tanácsa A törvényeket elfogadja népgyűlés népgyűlés A legfőbb katonai vezető sztratégosz királyok A politikai meghatározó társadalmi csoport arisztokrácia/démosz polgárok 5. polgár, 60., választás, népgyűlés (ekklészi, 5. lármáját 6. a kiabálás, 7. a gerúszia, 8. hányadiknak, 10. legerősebb és leghosszabb 30 = 28 vén + 2 király a felügyelők a spártai polgárok hogy megakadályozza a népgyűlés túlkapásait 5. a teljes jogú spártai polgárok érdekei 6. Állítások Folyamatosan ülésezett. Csak polgárjoggal rendelkező felnőtt férfiak vehettek részt a népgyűlésen. A körüllakók is részt vehettek a gyűlésen. A legfőbb államügyekben döntési joggal rendelkezett. Csak egyetértési joga volt az elé tárt ügyekben. Ellenőrizte az állam vezetőit. Minden résztvevője javasolhatott törvényeket. Athéni Spártai népgyűlésre jellemző X X X X X Egyikre sem X X X A két népgyűlés összetétele alapvetően megegyezett, a szabad polgárok vehettek részt munkájukban. A különbség a jogkör tekintetében figyelhető meg. Míg Athénban a legfőbb döntéshozó szerv volt, melynek döntéseit senki sem bírálhatta felül, addig Spártában ezt a vének tanácsa megtehette. 7. a vének tanácsa (geruszi elé Ha erősnek találták, kiutaltak neki egy földdarabot és elrendelték a felnevelését. Ha gyengének találták, akkor pusztulásra ítélték és kitették a Taügetoszra. c) puhaságról, önállóságról stb. d) csak kezdetben közösségben, katonai fegyelem alatt nevelték őket e) a hatalom megtartását, kiképzést f) a helóták ellen
14125/M 25 8. 5., 7., 9., 10., 1,, 5.,10., 6., 8. 1 A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK (KR. E. 492 448) Elsősorban kereskedelmi érdekek, másrészt az, hogy a perzsák a görögök kárára kívántak terjeszkedni, és több kis ázsiai várost foglaltak el. Athén (kis erőkkel) segítette a ión városok felkelését a perzsák ellen a gazdag görög poliszok vonzó hódítási célpont voltak a perzsák számára. c) A behódolás a perzsáknak, de ez adófizetési kötelezettséget és belső életük korlátozását jelentette volna. Sorszám Szakasz címe Jellemzése I. átkelés A perzsa támadás a tenger felől érkezett. II. partraszállás Hippiasz vezetésével Marathonnál, mert a síkság alkalmasnak tűnt a lovasság bevetésére III. az athéni sereg felvonulása 10 sztratégosz vezetésével, a szárnyak alapos megerősítésével IV. a csata kezdete A hadrend közepén perzsa fölény, de a két szárnyon az athéniak kerekedtek felül V. a végső győzelem Az athéniak a két szárny egyesítése után középen is győzelmet arattak VI. az üldözés A menekülő perzsákat a tengerig üldözték, és még a hajóikat is megtámadták Az volt a kérdés, hogy Athén a tengeri vagy a szárazföldi haderejét erősíti meg. 1 tengeri: fontos érdek a kereskedelmi utak biztosítása, ráadásul a hajóépítés munkalehetőséget teremt 2 szárazföldi: támogatói földjeik és a város védelmére hivatkoztak c) 1 kereskedő és kézműves réteg 2 az arisztokrácia és a parasztság d) az utánpótlási vonalak elvágása A) szárazföldi hadsereg B) flotta szárazföldi haderő megerősítését d) az arisztokrácia és a parasztság e) a kereskedőket, kézműveseket f) Ariszteidész 5. Látta, hogy a Szalamisz melletti szűk tér nagyban elősegítené a győzelmet. Látta, hogy a flottaparancsnok nem tud úrrá lenni a tömeg indulatán. Csellel azt a hírt tudatta Xerxésszel, hogy a Szalamisznál lévő görög flotta menekülésre készül. c) Az egyiptomi hajókat elküldték, így nem voltak jelen a döntő ütközetnél. d) Amíg széles tér állt rendelkezésre, szabályos rendben hajóztak, de amikor a szorosba értek, kénytelenek voltak több hajót a rendből leszakítani.
14125/M 26 e) a flottaparancsnok f) Általános zűrzavar lett úrrá, sokan adtak ellentétes parancsokat. g) Ezután a perzsák nem tudták irányítani a hadihajóikat. h) Jól megválasztott hadszíntér és jó taktika. i) A szöveg hangnemével. j) Xerxész a tengeren elveszítette a fölényét, ezáltal az utánpótlás és a biztos visszavonulás lehetőségét. k) ellenség, barbárok stb. 7. Kr.e. 492 Athosz-hegyfok Kr.e. 490 Marathón Kr.e. 480 Thermopülai, Szalamisz Kr.e. 478 déloszi szövetség 15. AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA FÉNYKORA ÉS HANYATLÁSA D ) jogi egyenlőség A) minden szabad ember vagyoni alapon különbségekkel B) minden szabad polgár C) minden szabad polgár A vagyoni helyzet szabhatott határt, hiszen a szegényebb polgároknak nem engedhették meg maguknak az időigényes közéleti szereplést. c) Bevezették a napidíjat, kezdetben az esküdtbíróságban és az ötszázak tanácsában való szerepvállalásért, Periklész után pedig a népgyűlésben való részvételért is. Bekarikázandó betűk: E, G az okker kereskedelméről az athéniak kéréseit, határozatait fogadják el, amelyek az athéniak érdekeit szolgálták mindenben az athéniak álláspontja érvényesül elkobozzák a hajóját és a hajón lévő javakat 5. amelyet az athéniak kijelölnek 6. ha az athéniak úgy döntenek 7. vagyonának fele az iuliuszi népé, fele a feljelentőké lesz 8. az iuluisziak népgyűlésén c) A) az iuliusziak B) Athén C) monopóliumot D) mutatja Athén döntő fölényét E)Athén egyeduralmat gyakorolt a déloszi szövetségben, szövetségeseit saját gazdasági és katonai érdekeinek rendelte alá. A) Athén védtelen marad B) Athén elveszíti hadereje ékkövét, a flottáját C) Spárta szövetségi rendszerébe kényszerülnek D) Spártai segédpolisszá silányul Athén
14125/M 27 E) másodrangú F) Jó színben feltüntetni Athént (a spártaiak nem pusztították el teljesen Athént). G) A békeszerződést követően Athén nem tudott többé jelentős mértékben beleszólni a görög történelembe. Spártában a spártaiak szövetségesei voltak kereskedelmi érdekeik érvényesülését így látták biztosítottnak az állam alkotmányának rendezésére hivatott törvények megszövegezésére nem a tanács tagjait és a többi tisztviselőt számukra kedvező módon kicserélték, majd megkezdték a tisztogatást a hatalom megragadása- 5. A következőkben azonban már azt kezdték fontolgatni, hogyan rendelkezhetnék teljesen saját belátásuk szerint 6. akik feljelentésekből éltek a demokrácia idejében üldözték az arisztokratákat 7. kezdetben egyetértett vagy passzív volt 8. Közvetlen cél: megszálló különítmény odairányítását az államrend megszilárdítására. távolabbi cél: tetszésük szerint fogathassanak el bárkit. h) A tisztviselők (pl. az ötszázak tanácsának tagjai) kicserélése számukra kedvező emberekre 30 tisztviselő megválasztása Tisztogatá s kezdete Spártai megszálló különítményt kértek az államrend megszilárdítására Zsarnokság létrejötte 5. Hogyan próbálták megnyerni a népet? Honnét volt ehhez anyagi fedezetük? A politikai harc győztese (x) Kimón pénzt osztogatott, adakozott saját vagyonából magánvagyon Periklész állami juttatások biztosítása az állam forrásai X letörték az areioszpagosz hatalmát Kimont osztrakizmosszal száműzték. c) a népgyűléssel mondatta ki d) Kiteljesítette a demokráciát azzal, hogy bevezette a napidíjak rendszerét. Nagy építkezéseivel csodálatos várossá varázsolta Athén központját. Ugyanakkor a szövetségesek kiszipolyozásával a későbbi háború alapjait vetette meg.
14125/M 28 16. GÖRÖG HÉTKÖZNAPOK ÉS MŰVÉSZETEK magasabbra kell építeni, hogy ne rekesszük ki a téli napsütést természeti tényezőket, pl. tájolást, domborzatot és a vagyonbiztonságot c) a ház belsejének esztétikumait kevésbé tartja fontosnak d) Célszerűség: Kevésbé érvényesül a rajzon mint a szerző elveiben. A díszítés szerepe: Nagyobb szerepet kap a rajzon, mint amit a szöveg szerzője szán neki. A) khitón B) rövidebb C) hosszabb D) a divat változása kényelmi vagyoni I. építőanyag II. díszítőelemek III. szerkezet A) frízsor B) tümpanon C) oszlopsor D) lépcsősor c) A görög középületek alapvetően faragott kőből készültek. A nagy terek befedését oszlopok segítségével oldották meg. Az építészet szerves részét képezték a szobrászati elemek (faragások, szobrok, domborművek). Athén szövetségeseinek pénzével (adóival) hogy Athén megvédje őket a barbár támadásoktól olyasmire kell fordítani, amiből örök dicsőség, a most élők számára pedig kész jólét származik a város a háborúhoz szükséges dolgokkal kellőképpen el van látva 5. elsősorban a köznép, a démosz számára 6. igen, mert a köz javát szolgálták vele 7. pozitívan, nem mutat rá a belső ellentmondásra
14125/M 29 A szövetségesek hozzájárulása Védelmi okokra adják Megvédjük őket A pénz azé, aki kapja Athén teljesíti vállalását A pénzből fölösleg adódik fel- Szabadon használható 5. Összehasonlítási szempontok Archaikus kor Klasszikus kor (Kr. e. VIII VI. század) (Kr. e. V IV. század) Témaválasztás mitológiai téma H ősök, politikusok Emberábrázolás frontális, az emberi test szépsége életszerű (ebben talán felülmúlhatatlan) A mozgás ábrázolása merev testtartás mozgalmas, élethű alakok Valósághűség, kidolgozottság sejtelmes archaikus mosoly kidolgozott, érzelmeket kifejező, teszi kifejezővé, valósághűvé valósághű 6. A) vezetésre B) engedelmességre C) engedelmességre D) képesség A képesség szerinti elvvel úgy véli orvosolja a társadalom igazságtalanságait, azonban merev és embertelen rendszerével újakat teremt. c) Platón szerint a férfiak szükségszerűen uralkodnak a nőkön, akiknek megfontoló képessége csak részleges. A nők engedelmességre vannak hivatva. 7. A) a lányok testét edzette B) leszoktatta őket az elpuhult és elkényeztetett életről, a fiatal lányokat nemes versenyzésre ösztönözte C) cél: edzett és egészséges lányok, katonaéletre alkalmas fiúknak adjanak életet. D) Az anyaszerep miatt a nőket Spártában nagyobb tisztelet övezte, nagyobb önállóságot kaptak, mint a görög poliszok többségében. 17. GÖRÖG TUDOMÁNY KEZDETEI A) a világ keletkezése B) a világ megismerhetősége C) a világ keletkezése D) a változások okai E) társadalmi és politikai változások
14125/M 30 A görög mitológia más kultúrákhoz hasonlóan az élet alapvető kérdéseire (pl. élet eredete) keresett választ. A mitológiából kiemelkedő görög tudományosság, a filozófia szintén ezekkel a problémákkal került szembe. Míg a mitológia mitikus válaszokat adott, addig a filozófia a logikára alapozva ésszerűnek tűnő megoldásokat keresett. A filozófia kérdéseit a gyors társadalmi átalakulás a változások felé sarkallta, s így e kérdést is logikai alapon kívánták kezelni. A) emberré B) rabszolgává C) gazdaggá D) legszegényebbé E) embernek pusztító F) minden változik, mozgásban van G) a világ jelenségei ellentétek egységén épül fel (dialektik csoport a fogalmak, az ideák világában az ideák, eszmék világából visszatükröződő árnyképek c) A valóságos világban létező fogalmak csak árnyképei az ideák világában létezőknek, valójában csak az ideák világában létező fogalmak a valóságosak. csoport A) tökéletlen anyagi világ része B) az ideák világában létező valóságos megjelenés C) elsődleges D) másodlagos A valóságos világban létező fogalmak csak árnyképei az ideák világában létezőknek, valójában csak az ideák világában létező fogalmak a valóságosak. 1 aranyat, 2 ezüstöt, 3 vasat, illetve bronzot Az utódaikra (lelkükbe milyen anyagok vannak belekeverve) c) Egyikhez sem, hiszen több rendszer hibáit akarja kiküszöbölni. Leginkább mégis az arisztokratikus köztársaságra, a spártai modellre a vezetők szerepére utaló részletek d) Nem a vezetők éberen figyeljenek e) Azt, hogy arra alkalmatlanok irányítsák az államot 5. A történetíró szerepéről. A) meg akarja őrizni az utókornak a történéseket B) kárhoztatja a tudatlanságból fakadó mondákat C) jelzi, hogy az eddig írottak hitelesek, a továbbiakra nincs biztosíték, hogy azok D) ha valami érdekeset hall, azt feljegyzi, de ő maga sem hisz minden információ igazában, hitelében E) A történetíró megörökíti a történéseket, összegyűjti a különböző véleményeket és megkísérli értelmezni azokat..
14125/M 31 6. Történetírás Hérodotosz Thuküdidész célja módszere Az emberek cselekedetei idővel feledésbe ne merüljenek Saját megfigyeléseinek és másoktól hallott információknak a feljegyzése A történtek igaz lefolyásának ismertetése, örök időkre szóló érték teremtése Objektivitásra törekvés, csak saját szemével látott dolgok leírása, ill. a másoktól hallottak csak alapos ellenőrzés után 18. A KELET MEGHÓDÍTÁSA NAGY SÁNDOR A görögök távoli rokonai, szoros gazdasági és kulturális kapcsolatban álltak a görögökkel II. Philipposz megerősíti királyságukat (pénzügyek megszilárdítás A kor legütőképesebb hadseregét hozták létre A görögség nem volt egységes Philiposszal szemben Pozitív hatások: A belső háborúskodások megszűnése, összefogással van esély hódításra, új piac szerzésére. Negatív hatások: Elveszik a poliszok függetlensége és megszűnik a demokrácia. c) Kr. e. 338. egész Görögország II. Philipposz fennhatósága alá került. A tengeren kalózok garázdálkodnak, a városokat zsoldosok foglalják el, a polgárok egymás ellen harcolnak, a városok idegen uralom alá kerültek, mindenütt nyugtalanság. Egy részük zsarnokok, türannoszok uralma alatt áll, némelyekben idegen (pl. perzsa, más esetben spártai helytartó) uralom van. c) Megosztó és megnyerő. d) Az ő javukra lemondott Anthemusz városról, Poteidaiát az athéni gyarmatosok kiűzése után adta át nekik. e) A zsarnokoknak nincsenek barátai, előbb utóbb kihasználják ezt, és meghódítják a kis szabad államokat. f) Nem Hellász érdekében, hanem annak rovására növeli a hatalmát. Peloponésszoszt a saját hatalma alá akarja juttatni. g) Philipposz irigyei h) Szokratész azt tekinti közös érdeknek, hogy a görögség makedón vezetéssel sikeres hódító háborút vívjon (perzsák ellen), ezzel új piacot teremtsen, hogy a belső feszültségek is megszűnjenek. A) csak előre-hátra tud mozogni B) átkarolás C) védtelen oldal A makedón falanx egyes alapegységei külön-külön is mozoghattak, ami növelte a hatékonyságot. A makedón gyalogság jellegzetes fegyvere volt a hatméternyire megnyújtott lándzsa, a sarisa.
14125/M 32 Hogy elszakítsák az itt található államokat, hogy azokat maguk mögé állítsák, s így azok ne veszélyeztessék az utánpótlási vonalaikat. Fekvése okán úgy gondolhatta, hogy megvédheti az önállóságát, s erős flottával rendelkezett. A föníciaiak a görögök kereskedelmi vetélytársai voltak. c) Nyitva állt az út Perzsia belseje felé, és Alexandrosz becsvágyó hódító volt d) Természeti körülmények, a sztyeppvidék és az ott élő nomádok. e) Alexandrosz a hadjárat elején közvetlenebb viszonyban volt a katonáival, a hódítások után keleti despotaként kezdett viselkedni. A katonák kezdetben a zsákmányért is küzdöttek, de már nem azonosultak az öncélú hódításokkal. 5. Alexandrosz (Nagy Sándor) a perzsa c) III. Dareiosz perzsa uralkodóé d) a tábor és a málha e) A győzelem egyetlen esélyét a támadás sikere adhatta, így nem gyengíthette meg a védelmet a támadás rovására. f) Az Alexandrosz vezette átkarolás. g) Azért, mert Alexandrosz a megvert ellenséget középre szorította, ahol Dareiosz volt. dőlt A makedónok (Nagy Sándor) reagálása 6. Jel Cím Összegzés aláhúzott A keletiek pompája A kincsek felsorolása; azok kidolgozottságát, méreteit hangsúlyozva. Lekicsinylő gúny, magába szívta a pompa illatát a csodálat kifejezése. A gazdag és fényűző kelet magasabb életszínvonala egyszerre taszította és vonzotta a katonákat. Megvetették és elpuhultságnak tartották számos elemét, de megismerve azok előnyeit, a hódítókat meghódította és átalakította a meghódított világ. 7. A) Alexandrosz 13 lovas osztag élén a folyó árjába vetette magát. A támadást ellenséges nyilak közepette, a sodró és háborgó folyón keresztül vezette B) személyes példamutatás C) Makacsul küzdött az átkelésért D) tűzön-vízen keresztülviszi elképzeléseit, és képes váratlan húzásokra E) Kénytelen volt azonnal rendezetlenül harcba kezdeni, és kézitusába elegyedni a rájuk törő ellenséggel anélkül, hogy embereit csatarendbe állíthatta volna. Alexandrosz kitűnő taktikai érzékkel rendelkezett. Ez párosult a vakmerőségig menő bátorsággal, így több csatát a kellő pillanatban mutatott merész helytállásával és példájával tudott győzelemre vinni.
14125/M 33 19. A HELLENIZMUS KORA (KR. E. III I. SZÁZAD) Alexandrosz hadvezérei a hadseregre c) Ptolemaida Birodalom, Szeleukida Birodalom, Antigonidák ruhakészítők ( mindenféle női gyapjúcikk készítésének a mesterei ) görögök c) munkát kérnek és szállást, cserébe felajánlják szolgálataikat, munkaerejüket és szakértelmüket d) felajánlják, hogy kérdezzen meg olyan megbízható embereket, akik ismerik őket e) Megbízható emberek igazolásával. f) Mellette: szükség van a jó szakemberekre, ráadásul megbízhatóságuk ellenőrizhető. Ellene: ne engedjünk be idegeneket a városba. Elvehetik a megélhetést másoktól. A) rendszerezés, logika B) szabad megközelítés, világi jelleg C) kultikus jelleg D) a kultúra támogatói az uralkodók A keleti és görög kultúra összeolvadásából. A görögség tudományos rendszerező gondolkodását, míg a keletiek hatalmas tudományos ismeretanyagukat adták. A két elem összeolvadásából csodálatos kulturális fellendülés indult meg. c) az uralkodók és a kereskedők d) A hatalom és a jövedelmek a despotikus uralkodók kezében volt. E mellett a fellendülő gazdasági viszonyok révén még a gazdag kereskedők voltak képesek a kultúra támogatására. 5. A halál nem érdekel bennünket amíg élünk nincs jelen a halál ha meghalunk már nem érzékeljük a halált mentesülnünk kell félelmeinktől (vágyainktól) Testünk mentes legyen a fájdalomtól, lelkünk pedig a zavaroktól A despotikus rendszer nem tette lehetővé a polgárok számára, hogy a közösség problémáival foglalkozzon, így a hellenisztikus filozófia is más témákat kínált. Az emberek úgy érezték, hogy a sors, a végzet játékszereivé váltak. Epikurosz éppen ezért azt javasolta, hogy maradjanak távol a zavart keltő dolgoktól, inkább élvezzék az élet kellemes oldalát. 6. Szempontok Hekataiosz (Kr. e. VI. sz.) Eratoszthenész (Kr. e. III. sz.) Tengerek nevei Földközi-tenger, Fekete-tenger, Kaszpitenger, Óceán Atlanti-óceán Fekete-t, Kaszpi-t, Északi-óceán, Kontinensek nevei Európa Európa, Ázsia, (Líbi Népek, államok nevei ibérek, itáliaiak, trákok, libiaiak, etiópok, szírek, egyiptomiak, lűdiaiak, örmények, indiaiak kelták, ibérek, szkíták
14125/M 34 Politikai változások: Nagy Sándor hadjárata során és után megismerték Ázsia belsejét, felmérhették a valós távolságokat, így lényegesen árnyaltabb a kép. Tudományos felfedezések: pl. Arkhimédesz csavarja stb. 7. heliocentrikus (napközpontú) világkép (Arisztarkhosz) 8. Az emberek (az egykori görög polisz-polgár) elvesztették befolyásukat életük irányítására. Az emberek elfordultak a közélettől. c) az élet örömeinek élvezete lemondás az élet örömeiről 9. Összehasonlítási szempontok Témaválasztás Emberábrázolás Mozgás Valósághűség Archaikus kor Klasszikus kor Hellenizmus kora mitológiai témák frontális merev testtartás sejtelmes archaikus mosoly teszi kifejezővé, valósághűvé az ember istenek életszerű, érzelmeket kifejező mozgalmas, élethű alakok kidolgozott, valósághű mindennapi élet istenek a szobroknak nincs főfrontja, bármely oldalról nézhetjük őket nagyon mozgalmas realizmus, bizonyos esetekben túlzások AZ ÓKORI HELLÁSZ. TÉRKÉPES FELADATOK 10/6. c) A gyarmatvárosok növelték az anyavárosok piaci lehetőségeit, biztosították nyersanyag utánpótlásukat, így az anyavárosokban a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem fellendülését eredményezték.
14125/M 35 A GÖRÖG TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM JELLEMZŐI (ÖSSZEFOGLALÁS) Kr. e. 2000 körül Kr. e. II. évezred eleje; Kr. e. XVIII XIII. század; Kr. e. XIII. század; 5. Kr. e. 1100 körül; 6. Kr. e. 508; 7. Kr. e. 490; 8. Kr. e. V. század közepe; 9. Kr. e. V. század közepe; 10. Kr. e. 404; 1 Kr. e. IV. század közepe; 1 Kr. e. 336 323; 1 Kr.e. II III. század Szempontok Kréta Mükéné Athén Spárta Néptörzsek neve krétaiak acháiok iónok dórok Társadalmi, gazdasági egységek nevei Társadalmi csoportok Jellemző gazdasági tevékenység Államforma templomgazdaság templomgazdaság piaci viszonyok parcella despota arisztokrácia közrendű szabadok kereskedelem mezőgazdaság despotikus királyság despota arisztokrácia közrendű szabadok rablóvállalkozások mezőgazdaság despotikus királyság arisztokrácia démosz metoikoszok rabszolgák kézműipar kereskedelem királyság arisztokratikus köztársaság demokratikus köztársaság Felismerés: Krétán jelentős szerepe volt a kereskedelemnek Megállapítás: ezért a kereskedő arisztokrácia fontos szerepet játszott az állam életében. polgárok perioikoszok helóták mezőgazdaság arisztokratikus királyság Idő Korszak A gazdasági életet meghatározó réteg Politikai jogokkal rendelkezők Kr.e. 621 Drakón arisztokrácia arisztokrácia Kr.e. 594 Kr.e. 560-527 Szolón Peiszisztratosz arisztokrácia, démosz arisztokrácia, démosz polgárok vagyoni alapon polgárok korlátozott mértékben Kr.e. 508 Kleiszthenész démosz minden polgár Kr.e. V. század közepe Periklész démosz minden polgár Államforma arisztokratikus köztársaság köztársaság zsarnokság, egyeduralom demokratikus köztársaság Kérdés: Kik és milyen alapon vehettek részt a politikai életben Szolón idején? Válasz: Minden polgár, de vagyonuk arányában eltérő beleszólással az állam életébe. c) Felismerés: Drakón idején a gazdasági hatalom teljes mértékben az arisztokrácia kezében volt, Megállapítás: ez is indokolta, hogy a politikai hatalom is az irányításuk alatt álljon.