BUDAPEST XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC - PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZATA Pestszentimre Városközpont Megújítása Akcióterületi Terv KMOP-5.2.2/B-09-2f-2010-0005
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 4 1 Településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása... 5 1.1 Lehatárolás... 5 1.2 Jogosultság igazolása... 8 2 Helyzetelemzés... 10 2.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése... 10 2.2 Megelőző városrehabilitációs tevékenység bemutatása... 14 2.2.1 Az előző 10 év fontosabb város-rehabilitációs tevékenységei az önkormányzat teljes területén... 14 2.2.2 Az előző 10 év fontosabb város-rehabilitációs tevékenységei az akcióterületen belül... 17 2.3 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása... 19 2.3.1 Demográfia... 19 2.3.2 Foglalkozási és jövedelmi helyzet... 21 2.3.3 Gazdaság... 22 2.3.4 Környezeti értékek bemutatása... 26 2.3.5 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte... 27 2.3.6 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása... 27 2.3.7 Lakáshelyzet... 32 2.4 Funkcióelemzés... 34 2.4.1 Igényfelmérés... 34 2.5 Tulajdonviszonyok értékelése... 37 2.6 Tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése... 41 2.6.1 Vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanok... 41 2.6.2 Magánszemélyek tulajdonában lévő lakóingatlanok... 41 2.6.3 Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok... 42 2.6.4 Egyházi tulajdonban lévő ingatlanok... 42 2.6.5 A Magyar Állam tulajdonban lévő ingatlanok... 42 2.7 Piaci lehetőségek felmérése... 43 2.8 Problémafa... 47 2.9 SWOT analízis... 48 2
3 Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai... 50 3.1 Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai... 50 3.2 Az akcióterület beavatkozásai... 55 3.3 Az önkormányzat város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége... 55 3.4 Beavatkozási típusok... 56 3.5 Regionális Operatív Program 2007-2013 között város rehabilitációs célú pályázat tartalma... 56 3.6 Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról... 63 3.7 Összefoglaló indikátor tábla... 64 3.8 A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása... 65 3.9 Szinergia vizsgálat... 96 3.10 Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemelés érdekében... 99 3.11 A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok...102 3.12 Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán...102 3.13 Kapcsolódó fejlesztések pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen...104 3.14 A tervezett fejlesztések várható hatásai...107 3.14.1 Társadalmi-gazdasági hatások...107 3.14.2 Esélyegyenlőségi hatás...108 3.14.3 Környezeti hatások...110 3.15 Kockázatok elemzése...114 3.16 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve...117 4 Pénzügyi terv... 120 5. Megvalósítás intézményi kerete... 126 5.1 Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása...126 5.2 Kapcsolódás az önkormányzat jelenlegi intézményrendszeréhez...129 5.3 Kapcsolódás a regionális operatív program városrehabilitációs konstrukcióihoz...129 3
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Pestszentimre Budapest XVIII. Kerületének általában háttérbe szoruló kerületrésze. Ugyanakkor az utóbbi években a városész erőteljes fejlődésnek indult. A lakosság lassú, de állandónak látszó növekedést mutat, ezzel együtt Pestszentimre presztízse is emelkedik. Mindeközben a kerületrész városközpontja funkcionális és városképi szempontból egyre kevésbé felel meg az igényeknek. Az átmenő forgalom az M0-ás autópálya keleti részének megnyitása óta sem került korlátozásra; a parkolás kaotikus, gyakran akadályozza a járdákon a gyalogosforgalmat. Az üzlethelyiségek általában családi házakban kerültek kialakításra, így nagyrészük szűkös, sokuknak kicsi-, vagy nincs kirakata. A környéken több bevásárlóközpont és hipermarket nyílt, amely a helyi kiskereskedelem gyengesége miatt városközponti funkciókat is átvesz. Bár a kerületrészben élők igen erős identitástudattal rendelkeznek, a helyi közösségi funkciók infrastrukturális háttere megújulásra szorul. Hasonlóan megújítást várnak a városközpontban lévő szociális- és önkormányzati funkciók. Mindezek hatására a kerületrészt elkerülni látszanak a jelentősebb befektetések; a foglalkoztatottság nem éri el a kívánt szintet. Mindezen problémák kezelésére olyan akciócsomag került kialakításra, amely nem csupán intézkedések csoportja, hanem olyan beavatkozások, komplex tevékenységek együttese, amelyek szinergikus hatása egymást sokszorozza. Az akcióterületi terv átfogó célja, hogy a Pestszentimrén lakók számára minél magasabb életminőséget nyújtó feltételeket teremtsen, ezen átfogó cél eléréséhez alapvetően a kerület kertvárosi jellegének kihasználása, a társadalmi tőke és a lokálpatriotizmus erősítése, a lakossági magán és közszolgáltatások minél teljesebbé tétele és a foglalkoztatás feltételeinek (elérhetőség, képzettség) javításán keresztül kíván eljutni, miközben a különböző generációk érdekeit és igényeit is figyelembe veszi. Mindezen intézkedések meghatározásakor komoly szerepet kapott - az IVS-ben is megfogalmazott - zöldövezeti, kertvárosi jelleg megőrzése, a lakossági szolgáltatási funkciók növelése, a közintézmények, üzletek épületeinek külső, belső megújítása, a rekreációs és a szabadidő eltöltésére alkalmas intézmények megújulása. 4
1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 1.1 LEHATÁROLÁS A Pestszentimre városközpont fejlesztése által érintett terület az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltakkal összhangban került kijelölésre. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 8 kerületrészt nevesít, melyek közül a 6. számú, Pestszentimre kerületrészben található a funkcióbővítő város-rehabilitáció akcióterülete. 1. ábra: Budapest XVIII. kerület városrészi lehatárolása az IVS-ben (6. kerületrész Pestszentimre) 5
6. kerületrész Pestszentimre - rövid jellemzése Lehatárolás: A hatodik kerületrészt Pestszentimre - határoló utcák a következők: Alacskai út, Kacsóh Pongrác u., Gesztenye u., Ózon u., Dózsa György u., Ültetvény u., Búzakéve u., Somberek sor, Szélső u., Hunyadi J. u., Kettős- Körös u., Oszkó u., Szálfa utca, Határ u. (Forrás: IVS, III.1.2. Városrészek lehatárolása című fejezet). Városszövet: Alapvetően családi házas jellegű lakófunkcióval rendelkező terület. Gazdaság: Gazdasági aktivitás csak a fő útvonalak mentén található, a lakó és gazdasági funkcióval rendelkező területek markánsan különválnak egymástól. A nagyobb, összefüggő lakóövezeti területek zárt körzeteket alkotnak. A Nemes utca mentén, Pestszentimre városközpont felé haladva jelenik meg kereskedelmi és szolgáltató tevékenység, többnyire a lakófunkciót is szolgáló alacsony építésű családi házakban. Lakosság: lokálpatrióta szellemiséggel rendelkező, mintegy 21 ezres közösség, melynek lakossága ápolja identitását és alakítja saját összetartozás érzését. Közepes társadalmi státuszú lakosság. A lakosság státuszát alapvetően meghatározza a városszövet, a telkek mérete. Terület: 757,52 ha. (Forrás: IVS, III.2. Kerületrészek jellemzése) Pestszentimre városközpont megújítása akcióterület rövid jellemzése Lehatárolás: Nemes utcának az István utcától a Nagykőrösi útig tartó szakasza, illetve a Nagykőrösi út - Felleg utca - Bocskai utca - Pamut utca által határolt terület, valamint az István utca Nemes utca Podhorszky utca Vezér utca által határolt tömbök, és ezek közvetlen mögöttes környezete (két-három telekmélységű terület). 6
2. ábra: Az akcióterület elhelyezkedése Pestszentimrén belül Az akcióterület mérete szűken értelmezve 25 hektár (0,25 km 2 ), a tömbhatárok alapján 62 hektár (0,62 km 2 ). Ez Pestszentimre területének 3,3 illetve 8,2%-a. Az akcióterületen élő lakosság: szűken értelmezve 541 fő, tömbökre vonatkoztatva 1.952 fő. Ez 2,6 illetve 9,5 %-os részesedést jelent a kerületrész lakosságából. Pestszentimre Szűken vett akcióterület Tömbhatárokkal lehatárolt terület Terület (km 2 ) 7,5752 0,25 0,62 Népesség 20 500 541 1952 Népsűrűség (fő/km 2 ) 2706 2164 3148 A fenti adatokból kiderül, hogy a szűken vett akcióterület viszonylag ritkán lakott, viszont az egy a városrész átlagánál jóval nagyobb népsűrűségű lakóövezet központjában található. Az akcióterületen található valamennyi ingatlan címe és helyrajzi száma az 1. számú mellékletben található. 7
3. ábra: Az akcióterület térképi lehatárolása 1.2 JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA A fejlesztés érdekében kijelölt terület jogosultságának igazolása az akcióterületen tervezett fejlesztés EU támogatásra való jogosultságának igazolását jelenti. Az akcióterületen tervezett komplex fejlesztés a kerületi központ funkcióbővítő jellegű fejlesztési elemeit tartalmazza. A funkcióbővítő jellegű városrehabilitációs fejlesztések alapkövetelménye, hogy a fejleszteni kívánt akcióterület a városrész központi területén, a város életében meghatározó gazdasági - társadalmi szerepet betöltő területén helyezkedjen el. Emellett vizsgálni kell a területen a már meglévő funkcióellátottságot, így a közintézmények, közszolgáltatások, illetve kereskedelmi, szolgáltatói- és pénzügyi vállalkozások, üzletek jelenlétét is. A fenti követelményeknek eleget téve a kijelölt akcióterület jogosultságát az alábbi tényekkel támasztjuk alá. a) Gazdasági funkciók 8
A működő vállalkozások közül 2009 őszén 157 kiskereskedelmi tevékenységet folytatott; az akcióterületen 13 vendéglátóhely működött. Az akcióterületen belül a vállalkozásokra széles tevékenységi kör jellemző. A kiskereskedők és vendéglátóhelyek mellett banki szolgáltatás (3 db), biztosításközvetítés (1 db), lottózó (4 db), szolárium, kozmetika, fodrász és autószerviz, autógumi szerelő is található a vizsgált területen. b) Közlekedési funkciók Az akcióterületen a Nagykőrösi út Nemes utca csomópontban vasútállomás található, az itt lévő vasútvonal a városrészt a Nyugati-pályaudvarral köti össze. Pestszentimre központja és a 3-as metróvonal között több autóbuszjárat biztosít kapcsolatot a Határ úti állomás felé, illetve Kőbánya - Kispest végállomás felé. Pestszentimrének, és így az akcióterületnek is közvetlen autóbusz kapcsolata van a szomszédos területekkel Gyál, Soroksár, és Szemeretelep felé. Ezen kívül helyi igényeket elégítenek ki a Pestszentimre-busz és az Iskola-busz járatok. Az Alacska-busz a Népligeti buszpályaudvarral biztosít közvetlen kapcsolatot. A tervezési területen, a Vasút utcánál van a 193-as járat végállomása, a Nemes utcában az Ady Endre utcánál, a Kisfaludy utcánál és a Damjanich utcánál vannak megállók. c) Közösségi funkciók Az akcióterületen egy művelődési ház, egy sport- és rendezvénycsarnok (Sportkastély), valamint egy tanuszoda üzemel. d) Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Az akcióterületen található egy okmány- és hatósági iroda valamint külön épületben önkormányzati ügyfélszolgálat, továbbá a kihelyezett polgármesteri kabinetiroda (pestszentimrei referens). Pestszentimrén külön részönkormányzat működik. Ezen kívül az Imrei Polgárőr Csoport működési területébe tartozik a kijelölt akcióterület is. e) Humán szolgáltatási funkciók Az akcióterületen három gyógyszertár, két óvoda, egy általános iskola, egy gondozási központ (idősek nappali intézménye) működik. Ezeken kívül jelenleg egy szakorvosi rendelő, egy felnőtt orvosi-, egy gyermekorvosi-, egy fogorvosi-, és egy nőgyógyászi rendelő is működik a lakosság ellátása érdekében. Összességében megállapítható, hogy a kijelölt akcióterületen a közigazgatási, közszolgáltatási funkciók mellett a közlekedési, humán szolgáltatási, szabadidős és rekreációs szolgáltatások is megtalálhatók. Külön ki kell emelnünk 9
az akcióterületen működő, jelentős számú és széles tevékenységi körrel foglalkozó vállalkozásokat. Egyértelműen megállapítható, hogy a területen jelenlevő funkciók helyi városközponti jelleget mutatnak. 2 HELYZETELEMZÉS Az előzetes akcióterületi terv összeállításakor egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalos úton nyújtott adatokra támaszkodtunk. Ezen túl az önkormányzat helyi nyilvántartásaiban és dokumentumaiban szereplő adatokkal dolgoztunk, valamint a KSH internetes tájékoztató adatbázisából lekérdezhető, a teljes kerületre vonatkozó adatokat is felhasználtuk a jelenlegi helyezet bemutatásakor. A KSH-tól hivatalos levélben megkért adatokkal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy az adatokat a KSH az akcióterület tömbhatáraira vonatkoztatva tudta csak szolgáltatni, így néhány adat az általunk kijelölt akcióterülethez képest kissé nagyobb területre vonatkozik. 2.1 AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE A Pestszentimre városközpont megújítása érdekében lehatárolt terület az összefüggően elhelyezkedő L2/A kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterület és I intézményterület építési övezeti besorolású településrészt öleli fel, amelyet összesen két szabályozási terv érint. Az egyik a Vezér utca István utca Nemes utca Kisfaludy utca által határolt tömb (Kastélydomb) szabályozását tartalmazza, melyet az önkormányzat a 20/2005. (III.29.) számú rendeletével hagyott jóvá. A szabályozási terv a kerületi nyilvántartásban a 78. számot viseli (fővárosi nyilvántartási száma TRT/XVIII/36). A másik a Vezér utca Határ utca Juhász József utca Csokonai utca Nagykőrösi út által határolt területre vonatkozik melyet az önkormányzat a 40/2007. (XI. 6.) számú rendeletével hagyott jóvá. A szabályozási terv a kerületi nyilvántartásban a 100. számon szerepel. A Pestszentimre városközpont megújítása érdekében lehatárolt terület a két szabályozási terv által érintett területen belül helyezkedik el. 10
4. ábra: Akcióterület szabályozási tervlapjának áttekintő ábrája (Forrás: Budapest XVIII. került Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzat) 100. számú szabályozási terv által érintett területek (többségében L2/A) 78. számú szabályozási terv által érintett területek (Intézményi) A 78. számú szabályozási terv szerint a Kastélydomb az I-XVIII/KI, valamint I-XVIII/KI-2 intézményi építési övezetekbe van sorolva, amely alapján az építési övezetekben elsősorban oktatási, kulturális, művelődési, egészségügyi és sport rendeltetésű intézmények és azokat kiszolgáló és kiegészítő funkciójú építmények helyezhetők el. A Kastélydomb területén jelenleg is több intézmény működik (Kastélydombi Általános Iskola, uszoda, 11
Gyöngyszem Óvoda, Pestszentimrei Sportkastély), viszont egyelőre még néhány családi ház, valamint élelmiszerüzlet, autószerviz is található. Az I-XVIII/KI ill. I-XVIII/ki-2 jelű övezetekben a következő funkciók helyezhetők el: Helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, művelődési, sport rendeltetésű, egészségügyi, szálláshelyszolgáltató létesítmények, irodaépület valamint azokat kiszolgáló és kiegészítő funkciójú építmények helyezhetők el. Az építkezésekre az alábbi határértékek vonatkoznak: Építési övezet Kialakítható legkisebb telek Beépítési mód Terepszint alatti beépítés Legnagyobb beépítettség Legkisebb Legnagyobb építménymagasság építménymagasság Legkisebb zöldfelület Legnagy. szintter. mutató I-XVIII/KI 2000 m 2 SZ 50% 45% 4,5 m 12,0 m 40 % 1,5 m 2 /m 2 I-XVIII/KI-2 4000 m 2 SZ 50 % 25 % 4,5 m 10,5 m 50 % 0,8 m 2 /m 2 Az akcióterület többi része a 100. számú szabályozási terv hatálya alá tartozik. A területen található ingatlanok az L2/A kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterületi keretövezetbe tartoznak. A szabályozási terv az ingatlanok többségét L2/A-XVIII/Ü-3 építési övezetbe sorolja, melyekre a következő építési előírások vonatkoznak: (1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el. a közútkezelő hozzájárulásával. (2) Kisipari funkció az épületek udvari traktusában elhelyezhető. (3) Parkolóház elhelyezése érdekében telekösszevonás engedélyezhető, de az e célból létrehozott telek utcai telekhatára nem haladhatja meg a 60 m-t. (4) Új épület elhelyezése esetén a főút felé kerítés nem építhető, illetve a meglévő épületnek az (1) bekezdésben jelzett funkciók elhelyezését célzó átalakítása során a főút felőli kerítést el kell bontani. (5) Az építési hely meghatározása: a) az előkert legkisebb mérete: 5 m b) a hátsókert legkisebb mérete: 10,5 m. 12
(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni: Építési Kialakítható Beépítési Terepszint Legnagyobb Legkisebb Legnagyobb Legkisebb Legnagyobb övezet legkisebb mód alatti beépítettség építmény- építmény- zöldfelület szintter. mutató telek beépítés magasság magasság L2/A - XVIII/Ü-3 500 m 2 Zártsorú 75% 65% 9,0 m 10,5 m 25% 2,5 m 2 /m 2 A szabályozási terv négy ingatlant az L2/A-XVIII/A építési övezetbe sorolt, melyekre a következő építési előírások vonatkoznak: (1) Az építési övezetben a BVKSZ 24. (5) bekezdésben felsorolt alapintézményi épületek helyezhetők el. (2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni: Építési övezet Kialakítható legkisebb telek Beépítési mód Terepszint alatti beépítés Legnagyobb beépítettség Legkisebb Legnagyobb építménymagasság építménymagasság Legkisebb zöldfelület Legnagyobb szintterületi mutató L2/A -XVIII/A 6000 m 2 Szabadon álló 50 % 25 % 6,0 m 10,5 m 50% 1,0 m 2 / m 2 13
2.2 MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA 2.2.1 AZ ELŐZŐ 10 ÉV FONTOSABB VÁROS-REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEI AZ ÖNKORMÁNYZAT TELJES TERÜLETÉN - Az Üllői úti városrehabilitációs program keretén belül 1997-től kisajátításra, illetve szanálásra került összesen mintegy 60 ingatlan. Egy részükön megindult az új városközpont intenzív beépítésű együttesének kialakítása összesen mintegy 290 lakással és 1.500 m2 kereskedelmi-szolgáltató területtel. Ugyancsak épült több vegyes lakó / kereskedelmi / szolgáltató rendeltetésű egyedi lakóépület. A teljes beruházott összeg (zömmel magántőke) mintegy 3 milliárd Ft. Az Önkormányzati illetve a XVIII. kerületi Vagyonkezelő Zrt. (Vagyon18 Zrt.) beruházásban, illetve közreműködésében, az alábbi táblázatban 1-2-3-4. számmal jelölt projektek valósultak meg. - Szintén az Üllői út mentén került sor az úgynevezett Piros Iskola bővítésére, felújítására. Az iskola az Üllői út két oldalán lévő, két épületben működött. A bővítés során az egyik, avult épület bontásra került, így az itt lévő terület felszabadult. A másik épület viszont 6 tanteremmel és tornacsarnokkal bővült, valamint a meglévő, megmaradó épületrész teljes felújítása is elkészült. A beruházás teljes költsége: 243 millió forint volt. Lásd alábbi táblázat 5. számmal jelölt projekt. - Az Üllői út menti régi piac felszámolásra, a terület szanálásra-, és az itt lévő épületek bontásra-, egyes részek kisajátításra kerültek 1999-2000-ben, tisztán saját erőből, mai napig mintegy 75 millió forint beruházásával. Cél a Főutca program keretében a terület megújítása. - Az új piac, új helyszínen vállalkozói tőkéből valósult meg, de az Önkormányzat ingatlanán. A létesítményt 2001-ben adták át, itt az Önkormányzat mintegy 20 milli forintot költött és bevont 150 millió forintot (ezt az épület és parkolók kialakítására fordították). Cél egy korszerű, színvonalas, és jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, saját parkolóval ellátott, a hagyományos piac jellegét megőrző szolgáltatókereskedelmi egység létrehozása volt. Lásd alábbi táblázat 6. pontja. - Az Önkormányzat 2007-ben létrehozott Jó egészséget Pestszentlőrinc-Pestszentimre programja az alábbi fontosabb feladatokat, terveket tartalmazza: rendszeres ingyenes szűrővizsgálatok, egynapos sebészet, szakrendelői hálózat fejlesztése és bővítése, összesen 11 háziorvosi és szakorvosi rendelő megépítése, (lásd alábbi táblázat 7-8. pontja), meglévők akadálymentesítése, felújítása. Ugyancsak a program része például a nyitott tornaterem akció, diákolimpia szervezése, a Sportkastély megnyitása ingyenes használatra, drogprevenciós program. - A kerületi lakosság összetételének változása miatt (lakásépítés, ehhez kapcsoltan a fiatal házasok számának növekedése miatt) több óvodai- és bölcsődei férőhely biztosítása vált szükségessé. Ennek 14
érdekében az Önkormányzat az elmúlt időben jelentős óvoda-, bölcsőde-építésbe, fejlesztésbe kezdett. Jelentősebb beruházásokat az alábbi táblázat 8-9-10-11. sorai tartalmazzák. - Halomi úton lévő volt laktanya szabad területeinek hasznosítása érdekében az intenzív kisvárosias L2/A övezetében az Önkormányzat megbízása és vállalkozók bevonása mellett, a kerületi Vagyonkezelő Zrt. a közműveket kiépítette. A közművesítés előtt a kerületi Városüzemletető Kht. által a terület mentesítésére, az itt lévő utcák kialakítására is sor került. A beruházás teljes költsége: 93 millió forint volt. Lásd táblázat 12. sora. A terület előkészítését követően a vállalkozók által eddig 610 lakás épült. - A kerület csatornázottságának folyamatos javítása. Az előző években mintegy 40-45 km szennyvíz csatorna épült, összesen 2,5-3 milliárd forint értékben. Lásd táblázat 13. számú sora. - A kerületi közutak burkolatainak helyreállítására 2002-2007 között összesen 344 millió forintot költött az Önkormányzat, ebből mintegy 287 km úthosszban történt felújítás. - Játszótér felújítási program végrehajtása során 2000-től több mint 30 játszótér felújítása, átépítése, pihenőpark létesítése történt meg. Ennek költsége kb. 300 millió forint volt, melyek nagy részét a Kerület a Zöldfelület Fejlesztési Alap (főváros), a Stratégiai Alap, az ISN/GYSM minisztériumi pályázatokból tudta finanszírozni. Célja a családbarát, rekreációt ösztönző környezet kialakítása. - Fásítási program keretén belül 1997-től a közterületek fásítására, új növényzet telepítésére, meglévő faállomány frissítésére, újítására, kb. 100 millió forintot fordított az Önkormányzat, főleg a KVvM forrásait bevonva. Célja a zaj- és porártalom csökkentése, a kerület kertvárosi jellegének őrzése, megerősítése. Önkormányzat közreműködésében megvalósuló főbb projektek Sorszám Fejlesztés helyszíne Rövid tartalma Összköltsége Hatásai Igénybe vett állami támogatás forrása 1. Bp. XVIII. ker., Üllői út 365. 24 lakásos társasház + 6 db üzlet 202,0 MFt Külső befektető bevonásával, önkormányzati rész 100,0 MFt Elavult, földszintes komfort nélküli önkormányzati bérlakások helyett összkomfortos lakások, Kerületközpont városképi arculatának javítása Fővárosi Városrehabilitációs Keret: 40,0- MFt 2. Bp. XVIII. ker., Üllői út 339-343. 39 lakásos társasház + 8 db üzlet 434,3 MFt XVIII. ker., Vagyonkezelő Zrt.* Elavult, földszintes komfort nélküli önkormányzati bérlakások helyett összkomfortos lakások, - 15
Sorszám Fejlesztés helyszíne Rövid tartalma Összköltsége Hatásai Igénybe vett állami támogatás forrása bevonásával, bérlakás-szám növelése. önkormányzati rész: 214,6 MFt 3. Bp. XVIII. Ker. Üllői út 324. 12 lakásos társasház 120,2 MFt Megvalósító XVIII. ker., Vagyonkezelő Zrt.* Üres telek beépítése. Kerületközpont városképi arculatának javítása - 4. Bp. XVIII. ker., Üllői út 455. földszinten üzletek, emeleti szinteken iroda 280,0 MFt Külső befektető bevonásával, Önkormányzati rész: 67 MFt Elavult, földszintes épület helyett reprezentatív irodák, üzletek. Kerületközpont városképi arculatának javítása - 5. Bp. XVIII. ker., Üllői út 380-382. Német Nemzetiségi Általános (Piros) Iskola bővítése Iskola bővítése 6 tanteremmel, tornacsarnokkal 243,0,- MFt Tagiskola megszüntethetőség, korszerű igényeknek megfelelőség-biztosítása Címzett támogatás: 174,4,- MFt 6. Bp. XVIII. ker., Haladás utca vásárcsarnok építése Régi piac bontása és új helyen vásárcsarnok építése 1.400 MFt Külső befektető bevonásával, Önkormányzati rész: 170 MFt Új, korszerű, előírásoknak megfelelő, nagyobb piac létrehozása. Lakóövezet mentesítése - 7. Bp. XVIII. ker. Bercsényi u. 73. Háziorvosi rendelő építése 60,0,- MFt Korszerű háziorvosi ellátás biztosítása - 8. Bp. XVIII. ker. Attila u. 9. 125 férőhelyes 4 csoportos óvoda és gyermekorvosi rendelő 451,0,- MFt Óvodai férőhely hiány enyhítése, gyermekorvosi ellátás biztosítása Címzett támogatás: 422,- MFt 9. Bp. XVIII. ker. Bükk u. 6. Bababirodalom integrált bölcsőde és szolgáltató központ létrehozása 361,0,- MFt Modellértékű, Integrált EUszemléletű gyermekjóléti szolgáltatás EU-HEFOP: 240,- MFt 10. Bp. XVIII. ker. Üllői út 681. Csemete nevelde Óvoda bővítése csoportszobával és tornaszobával 60,0,- MFt Tagóvoda megszüntetésének lehetősége, korszerű igények kielégíthetősége - 16
Sorszám Fejlesztés helyszíne Rövid tartalma Összköltsége Hatásai Igénybe vett állami támogatás forrása 11. Bp. XVIII. ker. Üllői út 679. Csemete nevelde Óvoda bővítése két csoportszobával 54,0,- MFt Óvodai férőhely hiány enyhítése - 12. Halomi úti volt laktanya közművesítése Halomi út, Kétújfalu u.,- Kétújfalu u. melletti terület A terület I. ütemének teljes közművesítése tereprendezéssel. 93,0,- MFt Területen lévő vállalkozók bevonásával, XVIII. ker. Vagyonkezelő Zrt.* bonyolításában, önkormányzati rész: 23,2 M Ft Az I. ütemben a terület 50%-ban beépült, a területen 610 db lakás épület. - 13. Bp. XVIII. ker. 67,26 km hosszúságban szennyvízcsatorna építése 6.737,- MFt 8100 lakás bekötése a szennyvízcsatorna hálózatba családi házas beépítésű területen Cél, CÉDE és Főv. Sstrat alap. támogatások: 5.524,- MFt Megjegyzés: * A XVIII. ker. Vagyonkezelő Zrt. új rövidített neve: Vagyon18 Zrt. 2.2.2 AZ ELŐZŐ 10 ÉV FONTOSABB VÁROS-REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEI AZ AKCIÓTERÜLETEN BELÜL - A terület és környezetének teljes csatornázottsága érdekében az összes csatornázatlan utca terveit az Önkormányzat elkészíttette és elkezdte annak kivitelezést is, melyet jelenleg a Fővárosi Önkormányzat fejez be a tervek szerint 2010-re. - A Nemes utca mentén lévő L2/A kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterületbe intenzívebb beépíthetősége és a Kisfaludy utca melletti intézményterület fejleszthetősége érdekében Önkormányzat elkészítette és jóváhagyta a területre vonatkozó szabályozási terveket. - Átadásra került az intézményterületen egy 1000 fő sport- és rendezvénycsarnok - Sportkastély, ami fogadja a környező gyermek-intézményeket, de a lakosság számára is nyilvános. Ez PPP konstrukcióban jött létre. Az Önkormányzaté az ingatlan, a terveztetés és beruházás költségei összesen 1,2 Mrd Ft a vállalkozót terhelték. A csarnokot az Önkormányzat tulajdonában lévő Vagyon18 Zrt. üzemelteti, az Önkormányzat pedig visszabérli-lízingeli az épületet, amely a lízing végén, csekély maradványértéken Önkormányzat részére visszavásárolható. Lásd alábbi táblázat 1. számmal jelölt projekt. 17
- A Sportkastély területén az Önkormányzat parkot építetett, ami szintén szabadon látogatható. Itt kapott szobrot közadakozásból Szent Imre. 2007-ben került átadásra, mintegy 30 MFt volt a költsége és a helyi identitás erősítése és a település névadójának-védőszentjének történő emlékezés megörökítése volt a cél. - A sportcsarnok építésével párhuzamosan a Kisfaludy utcában közmű és burkolat felújításra került sor. Itt a teljes szélességben történő burkolat-helyreállítás több mint 60 fm hosszban mintegy 15 MFt-ba került. - A Nemes utcában, a Kastélydombi Iskola melletti tanuszoda belső felújítása 45 Mft értékben. Lásd alábbi táblázat 2. pontja. - A területen épült egy központi körzeti és szakorvosi rendelő és gyógyszertár épület az önkormányzat megbízásából. A beruházás főösszege 450 MFt és mintegy 1.100 m2 hasznos alapterületű lesz az épület. Lásd alábbi táblázat 3. számú sora. - Címer utca 88. szám alatt a Kerület öregek napközi otthonát létesített saját beruházásban. - Táblázat 4. számmal jelölt pontja. - A Nemes utca 11. szanálásra került, az üres ingatlan beépítésre vár. - A Vasút utca mentén csapadékvíz elvezetése érdekében a meglévő szikkasztó árkok mélyítésére, rendbe hozására, illetve új vízelvezető árkok kialakítására került sor. Sorszám Fejlesztés helyszíne Rövid tartalma Összköltsége Hatásai Igénybe vett állami támogatás forrása 1. Bp. XVIII. ker. Kisfaludy u. 33/c. 1000 fős, 4135 m 2 alapterületű sport- és rendezvénycsarnok építése 1.200,- MFt Lízing, XVIII. ker. Vagyonkezelő Zrt.* bonyolításában az üresen álló terület hasznosításával a városrész korszerű multifunkcionális létesítménnyel lett gazdagabb. - 2. Bp. XVIII. ker. Nemes u. 58. Meglévő tanuszoda belső felújítása 45 Mft Belső tér és gépészeti felújítás (új vízforgató berendezés) - 3. Bp. XVIII. ker. Nemes u. 18-20. Szakorvosi rendelő építése 450 MFt építés folyamatban Korszerű területi szakorvosi orvosi ellátás biztosítása - 4. Bp. XVIII. ker. Címer u. 88. Idősek napközi otthonos Gondozási Központja 74,0,- MFt Idősek napközbeni ellátásának biztosítása egészségügyi - 18
Sorszám Fejlesztés helyszíne Rövid tartalma Összköltsége Hatásai Igénybe vett állami támogatás forrása felügyelettel Megjegyzés: * A XVIII. ker. Vagyonkezelő Zrt. új, rövidített neve 2007. Vagyon18 Zrt. 2.3 AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA 2.3.1 DEMOGRÁFIA Az akcióterület lakónépességének számára vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Év Budapest XVIII.ker. összesen Pestszentimre Tömbhatárokkal lehatárolt terület Akcióterület (önkormányzati nyilvántartás alapján) 2001 96 353 19 714 1 801 391 2008 97972 20440 1952 541 Változás (fő) 1 619 726 151 150 Változás (%) 2% 4% 8% 38% Népességszám változása 2001 és 2008 között a kerületben, pestszentimrén illetve az akcióterületen Forrás: KSH népszámlálási adatok (2001), önkormányzati nyilvántartás (2008) Az akcióterületen az önkormányzat által vezetett népesség-nyilvántartás szerint 541 fő él, ami a pestszentimrei lakosság 2,6%-át jelenti. A relatív alacsony lélekszám és népsűrűség az akcióterület városközponti jellegével magyarázható, mivel a területen jelentős számú vállalkozás és közintézmény működik. A 2001-es értékekhez képest az egész kerületben nőtt a népességszám, ami elsősorban a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető. A kerületi átlagnál nagyobb bővülés volt tapasztalható Pestszentimre esetében. Arányait tekintve a legnagyobb népességszám-növekedés a tényleges akcióterületen volt, ahol bár kevesen élnek, de az elmúlt években megindult, és várhatóan a jövőben is folytatódó társasházépítéseknek köszönhetően jelentősen emelkedett a beköltözők száma. A lakosság kor szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az ott élők többsége az aktív korosztályba tartozik, viszont az országos tendenciákhoz hasonlóan itt is viszonylag alacsony a gyermekek száma. Az akcióterületen illetve a kerületben élő lakosság korosztályos jellemzői között nincs lényeges eltérés. 19
Korcsoport Budapest XVIII. kerület Akcióterület 0-14 14,90% 14,60% 15-59 64,70% 63,70% 60-20,40% 21,70% Az egyes korcsoportok aránya a XVIII. kerületben és az akcióterületen Forrás: KSH népszámlálási adatok (2001) Az aktív korú lakosság meghatározó része közép- illetve szakiskolai végzettséggel rendelkezik, viszont a kerületi átlagnál jóval magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, és markánsan alacsony a területen élő felsőfokú végzettségűek aránya. Ez vélhetően összefüggésben van azzal, hogy a területen elsősorban régi építésű családi házak találhatók, melyek nem elég vonzóak a magasabb iskolai végzettségűek számára. A jövőben várhatóan javulni fognak mind a korszerkezetre, mind a képzettségre vonatkozó mutatók a korábban már említett társasházépítéseknek, illetve fiatalabb, képzettebb népesség beköltözésének köszönhetően. Budapest XVIII. kerület Akcióterület Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebbek körében 19,80% 23,00% 15,00% 9,80% Iskolázottság a XVIII. kerületben és az akcióterületen Forrás: KSH népszámlálási adatok (2001) 20
2.3.2 FOGLALKOZÁSI ÉS JÖVEDELMI HELYZET Az akcióterületen élő lakosság foglalkoztatási és jövedelmi viszonyait reprezentáló alapvető adatokat, mutatókat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Mutató megnevezése Budapest XVIII. kerület Akcióterület Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,10% 34,90% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 11,00% 13,30% Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 59,1 60,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 35,0 37,2 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 35,9 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 54,4 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 7,1 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Forrás: KSH népszámlálási adatok (2001). 3,1 6,5 A 2001-es népszámlálási adatok szerint az országos tendenciákhoz hasonlóan mind a teljes kerületre, mind pedig a kijelölt akcióterületen élő munkaképes korú lakosságra jellemző, hogy relatíve alacsony a foglalkoztatottsági arány. Az akcióterület foglalkoztatási viszonyaira vonatkozó adatok nem mutatnak jelentős eltérést a kerületi átlagtól. Mint már korábban említettük, az akcióterületen élő népesség átlagos képzettsége alacsonyabb a XVIII. kerületénél. Ez a foglalkoztatási viszonyokra is kihatással van, hiszen a munkanélküliség jellemzően nagyobb mértékben sújtja az alacsonyabb végzettségűeket. Vélhetően ez is közrejátszik abban, hogy viszonylag magas a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya, a foglalkoztatottaknak pedig több mint egyharmada alacsony presztízsű munkát végez (35,9%). Az akcióterületen élők valamivel több, mint fele (54,4%) gazdaságilag nem aktív, eltartásra szorul. A segélyezettek száma a XVIII. kerületben 2009 őszén 9200 volt, az álláskeresők számának alakulását az alábbi táblázat mutatja: 21
Év Nyilvántartott álláskeresők száma a XVIII. kerületben (fő) 1997 2513 1998 1847 1999 1507 2000 1093 2001 907 2002 857 2003 916 2004 1008 2005 905 2006 909 2007 998 Forrás: www.ksh.hu 2.3.3 GAZDASÁG A vizsgált akcióterületen a 2008. évi adatok szerint közel 150 vállalkozás működik. A kerületben működő vállalkozások 2%-a az akcióterületen található. A kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzleteknek 6%-a működik a vizsgált területen, melyeknek közel a felét magánvállalkozók üzemeltetik. Működő vállalkozások száma Magánvállalkozók száma Kiskereskedelmi üzletek száma Összesen Élelmiszer jellegű Ruházati jellegű Budapest XVIII. kerület 8204 3559 1656 357 356 Akcióterület 145 48 103 22 17 Akcióterületek működő vállalkozások aránya 2% 1% 6% 6% 4% Vállalkozások, vállalkozók és kiskereskedelem a kerületben és az akcióterületen Forrás: önkormányzati nyilvántartás (2008) 2009 őszén az akcióterületen 157 kiskereskedelmi egység működött, amelyek közül 16 vendéglátással foglalkozott. Ezek tevékenységi kör szerinti megoszlását a következő táblázat foglalja össze: 22
Tevékenységi kör db % Élelmiszer- és élelmiszer jellegű 46 29,30 Étterem, vendéglátás, cukrászda 16 10,19 Ruházati jellegű 14 8,92 Bútor-, műszaki cikk- és vasáru 13 8,28 Iparcikk 13 8,28 Gépjármű-, kerékpár- és alkatrész 9 5,73 Könyv, újság, papír, egyébiparcikk 8 5,10 Használtcikk 5 3,18 Virág, ajándék 5 3,18 Fotó, optika, óra, ékszer 4 2,55 Dohányáru 2 1,27 Háztartási vegyi áru 1 0,64 Illatszer 1 0,64 Textil 1 0,64 Egyéb 19 12,10 Összesen: 157 100,00 Kereskedelmi tevékenységet folytató üzletek tevékenységi kör szerinti megoszlása az akcióterületen (Forrás: Önkormányzati nyilvántartás 2009) Az akcióterületen működő vállalkozások tevékenységi köre igen sokszínű, ennek eredményeként a területen élő lakosság alapvető fogyasztási cikkekhez helyben hozzájuthat, sőt lehetősége van ritkábban vásárolt egyéb áruk beszerzésére is (pl. bútorok, műszaki cikkek, vasáru stb.). Az üzletek száma és változatos profilja a területen élő 500-600 fő részére mindenféleképpen megfelelőnek minősíthető, viszont az üzletek mérete, környezeti minősége, a kínált választék már nem minden esetben tud versenyezni a nagyobb áruházakéval, többek között az akcióterülettől nem túl messze lévő hipermarketével. Az üzletek jelentős része családi házakban került kialakításra, emiatt többnyire kis alapterületen működnek. Mivel az akcióterületen található ingatlanok jelentős része magánszemélyek tulajdonában van, így kereskedők egy része bérleményben végzi a tevékenységét. 23
Nemes utca elején található üzletek (3 szám) Nemes utca elején található üzletek (4-6 szám) Az üzleteket működtető cégek és magánvállalkozók számára az üzlethelyiség mérete miatt korlátozott az eladótérben bemutatható termékkínálat, továbbá az ingatlanok tulajdonosai jellemzően magánszemélyek, emiatt az üzlethelyiségeket befogadó épületek (családi házak) teljes felújítása elég gyakran nehézségekbe ütközik. Az ingatlanok tulajdonosai sok esetben nem rendelkeznek az épület teljes felújításához, akár átépítéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal. Az üzleteket működtető vállalkozók pedig csak abban az esetben hajlandóak felújítani az 24
épületet, ha a tulajdonos a bérleti díjban kedvezményt ad számukra. Ezek miatt számos olyan üzletet találhatunk az akcióterületen, melyeknek külső megjelenése rontja a városképet. A kerületi lakosság szórakozási és étkezési igényeinek a kiszolgálására 280 vendéglátóhely áll rendelkezésre. Ezek közül 16 működik az akcióterületen. A kerületben található szálláshelyek száma igen alacsony, mindössze 9, melyek közül 3 magánszálláshelynek minősül. Ezek közül egyik sem az akcióterületen található. A fenti adatok alapján állítható, hogy pezsgő városközpont gazdasági, idegenforgalmi és kiskereskedelmi életének elősegítéséhez mind a kereskedelmi üzletek, mind a vendéglátóhelyek épületeinek felújítására, megújítására lenne szükség. A gazdasági pénzügyi szolgáltatók jelenléte az akcióterület nagyságának megfelelően alakul. Összesen 3 bankfiók található a területen. A kerületi viszonylatban 10 legnagyobb helyi adófizető cég közül egy sem rendelkezik sem székhellyel, sem telephellyel a kijelölt akcióterületen. A kerületben működő vállalkozások által az előző években megfizetett helyi adó összegét az alábbi táblázatban ismertetjük. Működő vállalkozások (db) Vállalkozások által fizetett helyi adó (Ft) Év Összesen Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Összesen Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás 2004 8 281 4 856 3 425 2 383 674 182 2 291 920 843 91 753 339 2005 8 249 4 960 3 289 2 479 993 010 2 386 520 531 93 472 479 2006 7 966 4 863 3 103 3 085 831 458 2 990 358 210 95 473 248 A kerületben működő vállalkozások száma és az általuk fizetett adó összege (2004-2006) Forrás: Fővárosi Önkormányzat A fenti adatok alapján megállapítható, hogy míg a működő vállalkozások száma 2004 és 2006 közötti időszakban 315-tel csökkent, addig megfizetett helyi adó összege 29%-kal növekedett. Elsősorban az egyéni vállalkozások számában mutatkozik tendenciaszerű csökkenés, míg a társas vállalkozások száma kisebb ingadozással stabilnak tekinthető. Ez megmutatkozik a fizetett helyi adóban is, mivel a táras vállalkozások 30%-kal több adót fizettek meg 2006-ban, mint 2004-ben. Mivel az akcióterületen többnyire mikrovállalkozások működnek, melyek között számos magánvállalkozó is található, így becsléseink szerint az itteni vállalkozások adófizetési potenciálja viszonylag alacsony. 25
2.3.4 KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK BEMUTATÁSA Minthogy az idő jelentős részét töltjük közterületen, utcán; ezért az utcaképnek fontos biológiai, tudati, esztétikai szerepe van. A helyi parkokat elsősorban kisgyermekek, szülők, tizenévesek és az idősebb korosztályok használják. A megfelelő parkhasználathoz, illetve a park különböző funkcióinak (pihenés, játék) megfeleléshez elengedhetetlen a jó minőségű felszereltség. A cél az egységes utcakép megteremtése, melyhez hozzátartozik az egységes burkolat, fasor, növénytelepítés, az egységes utcabútorzat (szemetes kosarak, kerékpártárolók, parkolás gátló oszlopok, kandeláberek stb.) is, valamint: - a meglévő padok felújítása, illetve indokolt esetben újabb padok kihelyezése; - a kutyafuttatási lehetőségek javítása, a parkok tisztaságának, közbiztonságának javítása érdekében körülkerített kutyafuttatók kialakítása; - a meglévő szemétgyűjtő edények felújítása, új szemetes kosarak kihelyezése. A XVIII. kerületben nagyon kevés az egységes, azonos korú és fajú fákból álló fasor. A fasori állományt több, mint 30 faj alkotja, amelyek között legnagyobb részben akác, juhar, hárs vadgesztenye, platán szerepel. A fasorok telepítésénél vizsgálni kell a fák várostűrő képességét, amely képesség több, korábban kedvelt faj esetében jelentősen lecsökkent. A kerület tapasztalatai kedvezőek a kőrisfákkal, juharfákkal. A fák telepítésénél a korábbi évtizedekben a mennyiségi szemlélet volt jellemző és nagyon gyakran nem megfelelő törzsátmérőjű, előnevelt fák elültetésére került sor. A lakosság a fák elültetésénél nem mindig veszi figyelembe a szakmai szempontokat, ezért elektromos vezetékek alá nagyra növő nyárfa, nyírfa csemetéket ültetnek, illetve szűk utcák esetében nem veszik figyelembe az útszabvány biztosítását. Gyakori a közterületre történő gyümölcsfaültetés is, amelyek szakszerű ápolása, növényvédelme gyakran elmarad, illetve nem rendszeres. A kerület fasorai néhány kivételtől eltekintve elöregedettek, hiányosak, a meglévő fák sem esztétikai, sem élettani elvárásoknak nem felelnek meg. Fontos tehát a hiányzó fák pótlása, ami azonban nem merülhet ki facsemeték ültetésében, hanem gondot kell fordítani ápolásukra, öntözésükre, koronaalakító metszésükre is. A meglévő egészséges, de a légvezetékek védelme érdekében egyoldalú szempontok szerint végrehajtott gallyazások miatt, csökevényes vagy torz koronájú fák szakszerű gallyazása, metszése szükséges. A beteg, elöregedett fák cseréjét meg kell oldani a tuskók kiszedésével együtt, a városi körülményeket jól tűrő és kifejlett állapotban is megfelelő méretű fajták egyedeivel, pl.: gömbjuhar, gömbakác, vérszilva. 26
Szükségessé válik indokolt esetben teljes fasorok komplett felújítása, amennyiben a fák egészségi állapota vagy mérete az épületek, közművek állagát veszélyezteti. A felújítási munkákat lehetőség szerint több lépcsőben kell megvalósítani, részleges leváltással, hiszen a zaj- és levegővédelem, valamint az utca-, és városkép elsődleges szempont. Az elmúlt években elindult a faállomány cseréjének első szakasza, a Nemes utca Nagykőrösi úttól Címer utcáig tartó szakaszán új fasor került kialakításra. A későbbiekben szükséges a fasorok további felújítása. 2.3.5 KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK JELENLÉTE Az akcióterületen egy művelődési ház, egy sport- és rendezvénycsarnok, és egy uszoda üzemel. Az akcióterületen található okmány- és hatósági iroda, valamint önkormányzati ügyfélszolgálat. Itt működik a kihelyezett polgármesteri kabinetiroda (pestszentimrei referens). Az akcióterületen három gyógyszertár, két óvoda, egy általános iskola, egy gondozási központ (idősek nappali intézménye) működik. Ezeken kívül egy szakorvosi rendelő, két felnőtt orvosi rendelő, egy gyermekorvosi rendelő, és egy fogorvosi rendelő is működik a lakosság ellátása érdekében. 2.3.6 AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA 2.3.6.1 KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT Pestszentimrén a modal split (közlekedési módok aránya) egyfajta átmenetet mutat a városi jegyek (alacsony arányú autóhasználat, intenzív közösségi közlekedés használat) és a vidékies közlekedés (alacsonyabb arányú közösségi közlekedés használat, intenzívebb autóhasználat között. A következő táblázat a pestszentimreiek munkába járási közlekedési módjait mutatja be. Ez alapján elmondható, hogy a közösségi közlekedés túlsúlya jellemző a városrészben, de a helyi lakosok több mint harmada személygépkocsival jár munkahelyére. 27
Közlekedési mód Arány BKV busz 45,58 Autó 35,29 Metró 19,11 Gyalogos 14,7 Vonat 14,7 Kerékpáros 13,23 Villamos 7,35 Távolsági busz 1,47 Pestszentimreiek munkábajárási közlekedési módja Forrás: Kiskereskedelmi Stratégia Pestszentimre városközpont részére, 2008 Tömegközlekedési kapcsolatok Az akcióterületet érinti a Budapest - Lajosmizse - Kecskemét vasútvonal (MÁV 142-es vonal), amely a tervek szerint a jövőben kétvágányosra bővül. Az akcióterületen lévő vasútállomáson elővárosi utasforgalom bonyolódik, amely komoly fejlesztési potenciálokkal bír. Az utasfelvételi épület nemrégiben került felújításra, állapota a magyarországi vasútállomások között jónak mondható. Ugyanakkor az épület nem korszerű, nem vonzó, nincsen benne kiskereskedelmi funkció, nem kapcsolódik hozzá P+R illetve B+R kapacitás. Jellemző az elővárosi vasút jelenleg még kihasználatlan lehetőségeire, hogy Budapest-Nyugati-pályaudvarról hétköznap 15 vonat érkezik, és oda 17 indul. (a vasútvonal tervezett kétvágányúra való bővítésével ez a szám minden bizonnyal jelentősen nőni fog.) A vonat e távolságot 25 perc alatt teszi meg. Ugyanez az út a BKV Zrt. autóbuszaival (98-as és 184-es) 45 percig tartana (a www.bkv.hu oldal útvonaltervezője szerint). Pestszentimre vasútállomás 1940 körül; a vasútvonal 120. születésnapja; a vasútállomás jelenleg Pestszentimre központja és a 3-as metróvonal között több autóbuszjárat biztosít kapcsolatot a Határ úti állomás felé, a Kőbánya - Kispest végállomás felé. Pestszentimrének, és így az akcióterületnek is, közvetlen autóbusz kapcsolata van a szomszédos területekkel, Gyál, Soroksár, Ferihegyi reptér felé. A 254E a Népligeti autóbusz-pályaudvar felé nyújt közvetlen összeköttetést. A tervezési területen, a vasútállomásnál van a 166-os és a 266-os járatok végállomása, a Nemes utcában az Ady Endre utcánál, a Kisfaludy utcánál és a Damjanich utcánál vannak megállók. 28
Ezen kívül helyi igényeket elégített ki a tanítási napokon közlekedő Pestszentimre Iskola - később 293i jelű - busz, ez azonban 2010 júniusától nem közlekedik, mivel annak üzemeltetését az önkormányzat nem tudja tovább finanszírozni. Az akcióterület közösségi közlekedési kapcsolatai Az akcióterület közösségi közlekedési kapcsolatai Forrás: www.bkv.hu Közúti hálózati kapcsolatok Pestszentimre főúthálózati kapcsolatait a területen áthaladó másodrendű főutak biztosítják: - A Nagykőrösi út az M5 autópálya bevezető szakasza felé irányuló forgalmat bonyolítja le, 2x1 forgalmi sávos, csúcsidőszaki forgalma a pestszentimrei szakaszon 650-700 Ejármű/óra/irány. - A Dózsa György u. - Nemes u. - Királyhágó utca Soroksár és az Üllői út irányában osztja szét Pestszentimre forgalmát, a Nemes utca a központ közúti tengelye is, csúcsórai forgalmi terhelése 350-450 Ejármű/óra/irány. 29
- A Kisfaludy utca - Lőrinci út (Gyál) útvonal Pestszentimre és Pestszentlőrinc központjának közvetett közúti kapcsolata, a 2x1 sávos úton csúcsidőszakokban 280-300 Ejármű/óra/irány forgalom bonyolódik le. A terület többi közútja kétirányú forgalmú kiszolgáló utca, kivéve az észak felé egy szakaszon - egyirányú Vasút utcát. Forgalomtechnikai helyzet A Nemes utca útpályája 9-10 m széles, 2x1 sávos, a déli oldalon a parkolás tiltott, az autóbusz megállókat a forgalmi sávok kikerülik. A Nagykőrösi úti csomópont a szintbeli vasúti átjáró által befolyásolt jelzőlámpás szabályozású. A Kisfaludy utcai szintén jelzőlámpás csomópont, ahol a balra kanyarodó forgalom számára külön sávot alakítottak ki. A főutat keresztező gyalogos forgalom számára az autóbuszmegállóknál van kijelölt átkelőhely. A főutak többi csomópontjában az elsőbbséget jelzőtábla biztosítja. A Nemes utca -Kisfaludy utca - Csokonai utca - Vasút utca által határolt terület Tempó 30 övezet, ezen kívül a terület mellékutcáiban 3,5t össztömeg korlátozás van érvényben. A Nemes utca és a Kisfaludy utca kivételével a terület teljes úthálózatán 3,5t az időszakos teherforgalmi korlátozás. Parkolási lehetőségek Az akcióterületen a kereskedelmi egységek és a vendéglátóhelyek számához képest igen kevés a kiépített parkolóhelyek száma. Jelenleg parkoló a Nemes utca nyugati oldalán, a Vasút utca 48. szám alatt lévő Pestszentimrei Közösségi Házzal szemben, a vasút oldalában, a Hősök terén, valamint a Pestszentimrei Sportkastély területén található. Ezen kívül ideiglenesen parkolóként használja a lakosság a Nemes utca 11. szám alatti üres telket. A Nemes utca egyébként is jelentős átmenő forgalma miatt a vásárlási szándékkal érkező autósok kénytelenek a mellékutcákban vagy rosszabb esetben szabálytalanul parkolni. Kerékpározás Jelenleg az akcióterületet kerékpáros út nem érinti. Ugyanakkor a kertvárosi jelleg erősítése érdekében, a kellemesebb, vonzóbb, élhetőbb városrész létrehozása érdekében, a környezettudatos és fenntartható életmód népszerűsítése érdekében mindenképpen célszerű a kerékpáros infrastruktúrák erősítése. A kerékpárút hálózat fejlesztése része jelen Akcióterületi Tervnek. 30
2.3.6.2 KÖZMŰHÁLÓZAT Vízellátás A vizsgálatba vont terület Vasút utca - Vezér utca - Határ út - Juhász J. utca -Csokonai utca által határolt térség vízellátása megoldott. Gázellátás A Fővárosi Gázművek Zrt. nyilvántartási adatai szerint a vizsgált területen - a Határ út - Juhász J. utca - Csokonai utca - Vasút utca - Vezér utca által határolt térségen belül olyan gázhálózat üzemel, amely jelenleg biztosítja az egész terület gázigényét. Csatornázás A terület elválasztott rendszer szerint csatornázott; a terület csatornázási ellátottsága részleges. Szennyvízelvezetés A Nemes utcában üzemelő A13 jelű szennyvízátemelő átépítése megtörtént. A korábban az Alacskai lakótelep felé vezető hosszú nyomócső helyett új, rövid nyomócsövön keresztül juttatják az átemelt szennyvizet a Nemes utca - Rákóczi utca nyomvonalon kiépült új szennyvízcsatornába. A terület azon utcáiban, ahol még nincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat, emésztős vagy zárt szennyvíztározós megoldással, szippantással oldják meg a szennyvízkezelést. A tárgyi terület elválasztott rendszerben csatornázandó. A terület szennyvízelvezetés szempontjából a Délpesti szennyvíztisztító-telep vízgyűjtőjéhez tartozik. Csapadékelvezetés A területen a csapadékvíz elvezetés csak részben megoldott. A Nemes utcában, a Vasút utca és Határ út között van egyedül kiépített elválasztott rendszerű csapadékvíz csatorna, ami csak az útburkolatról lefolyó csapadékvizet gyűjti össze és vezeti el. A kerület természetes befogadója amelyet a Csatornázási Művek távlati tervei is kijelölnek a Gyáli patak 7. ága. Erre a befogadóra évtizedet meghaladóan nem lehet befogadói nyilatkozatot kapni és erre belátható remény a közeljövőben sincsen. Ennek megfelelően a kerület a helyi gyűjtés és szikkasztás lehetőségét próbálja megteremteni. Erre Pestszentimrén, mint a csapadék és talajvíz problémákkal fokozottan terhelt területen, kidolgozott tervekkel rendelkezik az Önkormányzat és erejét meghaladóan is igyekszik beruházni. Jelenleg is pályázik ilyen tárgyban. Villamos energia ellátás 31
Az akcióterületen 3 db 20 kv-os földkábelen vagy légvezetéken betáplált transzformátorállomás található. A terület kisfeszültségű villamos energia ellátása és közvilágítása e transzformátorállomásokon és a hozzájuk csatlakozó hálózatokon keresztül biztosított. Közvilágítás A területen a közvilágítás teljes egészében ki van építve, az üzemeltetés és karbantartás folyamatos. Távközlés, internet, kábeltévé A területen több kábelszolgáltató jelen van, ezért tényleges versenyhelyzet van a kábeles és egyéb technikájú szolgáltatók között mindhárom szolgáltatási ágban. 2.3.7 LAKÁSHELYZET Pestszentimre és a városközpontja is kertvárosias jellegű, az akcióterület jellemzően családi házas beépítettségű. Az akcióterület intenzívebb beépíthetőségének biztosítása érdekében az önkormányzat 2006-ban L2/A (kisvárosias, jellemzően zártsorú) lakóterületi építési övezetbe sorolta át a területek többségét. Az önkormányzati nyilvántartás szerint 2001-ben még csak 138 lakás volt az akcióterületen, viszont az időközben végrehajtott, elsősorban társasházas építkezéseknek köszönhetően azóta 66 új lakás épült. Év Budapest XVIII.ker. összesen Pestszentimre Tömbhatárokkal lehatárolt terület Akcióterület (önkormányzati nyilvántartás alapján) 2001 96 353 fő 19 714 fő 1 801 fő 391 fő 2008 97972 fő 20440 fő 1952 fő 541 fő Változás (fő) 1 619 fő 726 fő 151 fő 150 fő Változás (%) 2% 4% 8% 38% Lakások száma a kerületben és az akcióterületen (db) Forrás: KSH népszámlálási adatok (2001), valamint önkormányzati nyilvántartás (2008). 2001-ben az akcióterületen tapasztalható lakósűrűség a kerület átlaghoz képest (2,26 fő/lakás) valamivel magasabb volt (2,83 fő/lakás), viszont az eltelt időszakban enyhén csökkent (2008-ban 2,65 fő/lakás). A lakások közel egyötöde (17,1%) alacsony komfortfokozatúnak minősül, melyek között számos komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakás is található (14,8%). 32
A családi házak dominanciájának megfelelően a lakások jellemzően több szobásak, csak kis részük egyszobás (14,8%). Közcélú létesítmények állapota Az akcióterületen a közszolgáltatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota sok esetben nem megfelelő. Ez negatívan hat a városközponti funkciók megítélésére, és az itt élők általános hely-képére, identitására is. Éppen ezért az akcióterületen működő közcélú intézmények fejlesztése e projekt szerves részévé vált. 33
2.4 FUNKCIÓELEMZÉS Pestszentimre domináns funkciója a lakó funkció. Az akcióterület Pestszentimre kerületrész központja, az akcióterületen tehát olyan városrész-központi funkciókat találhatunk, amelyek a környékbeliek gyakori igényeit elégítik ki. Ilyenek elsősorban az élelmiszer boltok, az oktatási intézmények (óvoda, iskola), az egészségügyi intézmények. Meg kell említeni, hogy Pestszentimre városközpontja jelenleg nem felel meg korszerűen az elvárásoknak. Több intézmény megújulásra és felújításra szorul, a helyi kiskereskedelem átalakulóban van, a főutca (Nemes utca) jelenleg alig mutat városközponti jegyeket. Ez utóbbiakat a helyiek erősen hiányolják, és ez összefügg a (csaknem minden közvélemény-kutatásban, interjúban, beszélgetésben megjelenő) erős lokálpatrióta érzésekkel. 2.4.1 IGÉNYFELMÉRÉS Az akcióterületi fejlesztéssel kapcsolatos igények felmérésének módszerei A Pestszentimre városközpont fejlesztési elképzeléseire vonatkozó egyeztetések már évekkel ezelőtt megkezdődtek. 2003-ban a képviselő-testület tárgyalta és kisebb módosításokkal elfogadta Pestszentimre városközpont városfejlesztési koncepcióját. A már hivatkozott koncepció összeállítását is megelőzte a lakossági igények felmérése. Az Önkormányzat vezetése és a tervezést végző szakemberek, a jelenlegi akcióterületi terv összeállításával kapcsolatban, több alkalommal folytattak egyeztetést mind a lakossággal, mind a vállalkozókkal, valamint a civil szférával. Az akcióterületi terv előkészítése kapcsán az Önkormányzat a területen érdekelt vállalkozókat fórumra invitálta, ahol tájékozódott a vállalkozók fejlesztési elképzeléseiről, valamint befektetési szándékairól. Az Önkormányzat akcióterületi tervet előkészítő szakemberei folyamatosan gyűjtöttek információt az akcióterületet érintő befektetési szándékokról. Az akcióterületi terv előkészítésének fontos dokumentumát képezték a különböző fejlesztési dokumentumok, melyek szintén befolyásolták a város-rehabilitációs elképzeléseket: - Pestszentlőrinc - Pestszentimre Jövőkép (2005-2014); - Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzat Gazdasági Programja (2007-2010); - Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzatának Civil Koncepciója; 34
- Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzata: A kerületi egyházak támogatási rendszere; - Zöldfelület-gazdálkodási koncepció; - Környezetvédelmi Program (2008-2012); - Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzat Lakóépület- felújítási programja (2005-2008); - Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja; - Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzatának Média Koncepciója. Az alábbiakban ismertetésre kerülő fejlesztési igények a lakosság, civil szervezetek, közintézmények, helyi vállalkozók számára szervezett fórumokon, rendezvényeken felmerül javaslatok alapján kerültek megfogalmazásra. 1. Pestszentimre kertvárosias jellegének megőrzése A Pestszentimrén lakók fontosnak tartják a terület kertvárosias jellegének megőrzését, a zöldövezet jelleg csökkenésének visszafordítását. Az épített terek, a zöldövezet megóvására, a környezetszépítésre, közösségi együttműködésre, közös részvételre lenne szükség. 2. Közintézmények fejlesztése, közigazgatási, közösségi funkciók megerősítése A Pestszentimrén élő lakosság elemi érdeke, hogy az oktatási, közművelődési szolgáltatások minél nagyobb részéhez helyben, utazás nélkül is hozzájuthasson. Az intézmények épületei felújításra szorulnak, melynek keretében gondoskodni kell a közintézmények akadálymentesítéséről, energetikai ellátórendszereik korszerűsítéséről. Az önkormányzat kihelyezett szervezeti egységei jelenleg különböző épületekben vannak elhelyezve, amely a közigazgatási ügyek intézésének az időigényét jelentősen megnövelik. Mind a lakossági igények, mind az épületek fenntartási költségeinek racionalizálása érdekében indokolt lenne az önkormányzat kihelyezett szervezeti egységeinek egy épületben történő elhelyezése, és egyúttal az épülethez tartozó parkoló létesítése. A lakosság a jelenleg helyben elérhető közigazgatási szolgáltatások körének a bővítését is indokoltnak tartja. A vallásos életet élő lakosság igényeinek kielégítése érdekében fontos lenne a templomok, egyházi ingatlanok felújítása, ami hozzájárulna a közösségi identitás megerősítéséhez, és a városkép fejlődéséhez is. 3. Városközpont vonzerejének növelése, városkép megújulásának elősegítése 35
Pestszentimre központjának városképe jelenlegi formájában nem elég vonzó sem az ott élő lakosság, sem az átutazók, odalátogatók számára, ezért a városkép teljes megújítására lenne szükség, figyelembe véve a kertvárosias jelleg megőrzését. Ennek érdekében célszerű lenne felújítani az épületek többségét, az erősen leromlott műszaki állapotú, gazdaságosan már nem felújítható épületek esetében pedig új épületek létesítése lenne indokolt. A városközpont vonzerejének növeléséhez jelentősen hozzájárulna a Nemes utcában található templomok, imaház felújítása is. 4. Közterek bővítése, pihenőparkok megújítása, új növényzet telepítése Pestszentimre egyik fontos adottsága a kertvárosias jellege, viszont a közterei, parkjai tekintetében számos fejlesztésre lenne szükség. A parkok növényzete sok helyen fiatalításra szorul, a kihelyezett utcabútorok elhasználódottak vagy éppen hiányoznak. A közterek, parkok hangulatosabbá tétele érdekében új szobrok kihelyezése is indokolt lenne. 5. Közművelődési programok választékának bővítése Pestszentimre városközpontjában működik a Közösségi Ház, illetve a Kastélydombon a Sportkastély, viszont a lakosság közművelődési, kulturált sport- és szabadidős tevékenységének a biztosítása érdekében szükség lenen a programok választékának a további bővítésére. 6. Helyi gazdaság fejlődésének elősegítése A lakosság vásárlási igényeinek kielégítése érdekében elengedhetetlen, hogy elegendő számú kereskedő és szolgáltató működjön a városközpontban, viszont a vállalkozások száma mellett legalább olyan fontos a kínált választék sokszínűsége, a szolgáltatások minősége. A mai kor igényeinek megfelelő üzlethelyiségek biztosítása érdekében szükség lenne az épületek felújítására, számos városképrontó épület bontására és helyettük új szolgáltatóházak építésére. Az önkormányzati tulajdonban lévő, nagy forgalmat bonyolító szolgáltatóház, amely a Vasút utca Nemes utca sarkán található, szintén megérett a teljes felújításra. 7. Közlekedési viszonyok fejlesztése, környezeti ártalmak mérséklése - közlekedési feltételek javulása, - parkolási lehetőségek javulása, - zöldfelületek növelése, - átmenő járműforgalom csökkentése, 8. Lokálpatriotizmus támogatása, társadalmi kohézió erősítése - környezettudatos lakókörnyezet használat elterjesztése; 36
- civil szervezetek tevékenységének fokozására alkalmas rendezvény helyszín biztosítása; - Egyéb, az infrastruktúrák használati módját célzó, a helyi identitást tudatosan segítő intézkedések, tevékenységek. 2.5 TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE Az akcióterületi beavatkozások megtervezése és megvalósítása szempontjából alapvető fontosságú az egyes ingatlanok tulajdoni helyzetének vizsgálata. Az akcióterület mérete szűken értelmezve 25 ha / tömbökben 62 ha. Az akcióterületen összesen 200 db önálló helyrajzi számmal rendelkező terület található, melyek közül 172 db ingatlan és 28 db közút. Az akcióterületen belül található valamennyi ingatlan címét, helyrajzi számát és tulajdoni formáját az 1. számú melléklet tartalmazza. Tulajdoni forma Telkek száma Telkek mérete Db Megoszlás Terület (m2) Megoszlás egyházi tulajdon 4 2,3% 8 533 4,6% magántulajdon (magánszemély) 140 81,4% 100 971 54,6% magántulajdon (vállalkozás) 13 7,6% 12 746 6,9% önkormányzati tulajdon 15 8,7% 62 781 33,9% Összesen 172 100,0% 185 031 100,0% Akcióterületen belül található ingatlanok tulajdonviszonyai utak nélkül (Forrás: tulajdoni lapok) Az akcióterületen belül található, nem közterületnek minősülő ingatlanok jelentős többsége (90%) magántulajdonban van. A magántulajdonban lévő ingatlanok tulajdonosai között a magánszemélyek dominálnak (81%), vállalkozások tulajdonában viszonylag csekély számú ingatlan található (7,6%). A kerületi önkormányzatnak kihelyezett szervezeti egységei valamint intézményei összesen 15 ingatlanon működnek. Bár az ingatlanok számossága tekintetében a magántulajdonosok vannak többségben, viszont a telkek méreteit vizsgálva megállapítható, hogy az önkormányzat az akcióterületen belül található ingatlanok egyharmadával rendelkezik. 37
Az akcióterületen belül 3 egyház működik, melyek templomai és egyéb épületei számszerűen 4 ingatlanon találhatóak. Az akcióterületen belül 28 közútnak minősülő terület található, melyek jellemzően a kerületi önkormányzat tulajdonában vannak. Az akcióterületet átszelő Nagykőrösi út a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában található, a Nagykőrösi út és a Nemes utca kereszteződéséhez közeli vasútállomás és maga a vasútvonal pedig a Magyar Államvasutak tulajdonát képezi. Tulajdoni forma Telkek száma db Megoszlás Állami tulajdon (MÁV) 1 3,6% Fővárosi önkormányzati tulajdon 1 3,6% Önkormányzati tulajdon 26 92,9% Összesen 28 100,0% Akcióterületen belül található utak tulajdonviszonyai (Forrás: tulajdoni lapok) Az akcióterület zömében beépített, az ingatlan nyilvántartás szerint szabadon álló terület nagysága 1,1 hektár, melyből valamivel több, mint a fele (0,5856 hektár) az Önkormányzat tulajdonában van. A tervezett fejlesztések által érintett területek tulajdonviszonyait az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Helyrajzi szám A tervezett fejlesztések által érintett területek tulajdonviszonyai Művelési Terüle Utca, házszám Tulajdoni forma Tulajdoni hányad ág t m 2 Tulajdonos 144364 Nemes utca 15. cégtulajdon 1/1 épület 546 JAG MK3 Kft. 140766 Vasút utca 48/A önkormányzati tulajdon 1/1 művelődési ház 893 Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat 140767 Vasút utca 48/B önkormányzati tulajdon 1/1 szolgáltató ház 442 Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat 144695 Nemes utca 14. több tulajdonos 3 albetét: 1. Pharmanova Vagyonkezelő Zrt. 3395/10000 2. Budapest XVIII.ker. Önkormányzat 4977/10000 3.Budapest XVIII.ker társasház 932 Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat, Pharmanova Vagyonkezelő Zrt. 38
Helyrajzi szám Utca, házszám Tulajdoni forma Tulajdoni hányad Művelési ág Terüle t m 2 Tulajdonos Önkormányzat 1628/10000 144398 Nemes utca 17-19. egyházi tulajdon 1/1 templom 3075 Római Katolikus Egyház 140624 Nemes utca 28. egyházi tulajdon 1/1 templom 950 Magyarországi Baptista Egyház 140694 Nemes utca 16. önkormányzati tulajdon 1/1 emlékmű 3563 Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat 144472 Nemes utca 31. önkormányzati tulajdon 1/1 épület 729 Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat 140477 Nemes utca 1.- 57. önkormányzati tulajdon 1/1 Közterület 2044 Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat 140482/7 Nemes utca 56.- 60. önkormányzati tulajdon 1/1 Közterület 263 Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat 144362 Nemes utca 11. önkormányzati tulajdon 1/1 Építési telek 554 Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat 141513 Vasút utca 47.- 48. önkormányzati tulajdon 1/1 Közterület 213 Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat Az akcióterületen belül található ingatlanok tulajdonviszonyait a következő oldalon található térképvázlaton szemléltetjük. A közutak tulajdonosait a jobb áttekinthetőség érdekében külön színnel nem jelöltük. Az akcióterületen belül található ingatlanok tulajdonviszonyainak vizsgálatával kapcsolatban összességében megállapítható, hogy a városközponti jelleg ellenére igen magas a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanok száma. Ennek egyik eredménye, hogy területen működő közel 150 vállalkozás számottevő része bérleményben végzi az üzleti tevékenységét. 39
2.6 TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK FELTÉRKÉPEZÉSE Az akcióterületen lévő épületek fizikai állapotának javítása, a városkép építése, a területen ma még meglévő, a városközpont funkcionalitását befolyásoló problémák megoldása minden tulajdonosi kör számára fontos szempont és feladat. Alapvetően öt tulajdonosi csoportot különböztethetünk meg a területen: 2.6.1 VÁLLALKOZÁSOK TULAJDONÁBAN LÉVŐ INGATLANOK Az üzlethelyiség- és vendéglátóhely tulajdonosok elemi érdeke, hogy a terület gazdaságilag prosperáló legyen, illetve a tulajdonosok ingatlanjaik bérbeadása vagy értékesítése során sikeresek legyenek. Ehhez megfelelő minőségű környezetre van szükség, mely egyaránt vonatkozik a fizikai jellemzőkre (közterületek, épületek állapota, esztétikai megjelenés, tisztántartás, stb.) és a terület szubjektív értékére (hírnév, városmarketing, mentális térképen való megjelenés). A vállalkozások a tulajdonukat képező üzletek felújításában, állagmegóvásában érdekeltek, mivel ezek értéknövelő tényezők, de ha ezen felújítási folyamatok lassúak, nem összehangoltak, akkor a várt hatás nehezen mérhető, sőt el is maradhat. A területen a tulajdonosok pénzügyi lehetőségei erősen korlátozottak. Az akcióterületi terv készítését megelőző fórumok, vállalkozói egyeztetések során a meglévő üzletek homlokzatának felújítására és portálfelújítására vannak tulajdonosi szándékok, de ezt a többség egy későbbi időpontban kívánja megvalósítani. 2.6.2 MAGÁNSZEMÉLYEK TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÓINGATLANOK A lakástulajdonosoknak is alapvető érdeke az épület- és közterület megújítások támogatása, hiszen egyrészt az itt élők napi életterének minőségi javulásáról van szó, másrészt a rendezett, biztonságos környék értéknövelő hatású, ami az ingatlanárakban is megmutatkozik. A jelenlegi funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázati projekt keretében a lakóépületek homlokzatának felújítása nem támogatható. Az akcióterületen található társasházak épület- illetve lakás-felújítási tervét az önkormányzat pályázati úton elnyerhető támogatással kívánja elősegíteni (lásd a társasházak, lakásszövetkezeti épületek részére juttatható felújítási, korszerűsítési támogatás feltételeiről és pályázati elbírálás rendjéről szóló 7/2008. számú önkormányzati rendeletet). Ezen kívül a Magyar Állam különböző állami támogatások, kedvezményes kamatozású hitelek igénybevételének lehetőségével támogatja a lakosság lakáskorszerűsítési szándékait többek között: Nyílászárók cseréje illetve utólagos hőszigetelése (Nemzeti Energiatakarékossági Program, NEP-2008-1); Fűtés és melegvízellátás korszerűsítése (NEP-2008-2); Lakóépületek utólagos hőszigetelése (NEP-2008-3); 41
Komplex energiatakarékossági beruházások (NEP-2008-4); Megújuló energiafelhasználást ösztönzése (NEP-2008-5). 2.6.3 ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ INGATLANOK Az önkormányzat az akcióterületen található ingatlanok közül 14-nek a tulajdonosa, kezelője. Az önkormányzat így közvetlenül is érintett és érdekelt a tulajdonában lévő, közigazgatási és közszolgáltatási funkcióknak helyet adó épületek felújításában, a szükséges mértékű átalakításában, bővítésében. Az önkormányzat számára a rendelkezésére álló költségvetési források mellett a város-rehabilitációs pályázati lehetőségek és támogatások megszerzése, valamint a magánszférával kialakítható partnerség teremtheti meg az akcióterület rehabilitációjának pénzügyi hátterét. 2.6.4 EGYHÁZI TULAJDONBAN LÉVŐ INGATLANOK Az akcióterületen három egyháznak is található temploma, illetve imaháza. Az egyházi tulajdonban lévő épületek kisebb-nagyobb felújításra szorulnak, emiatt mindhárom egyház jelezte, hogy részt kíván venni a városrehabilitációs programban. Az érintett egyházak a következők: Pestszentimrei Római Katolikus Plébánia; Pestszentimrei Református Egyházközség; Pestszentimrei Baptista Gyülekezet. 2.6.5 A MAGYAR ÁLLAM TULAJDONBAN LÉVŐ INGATLANOK Az akcióterületen található vasútállomás állami tulajdonban van, melynek a fenntartása és fejlesztése a MÁV Zrt. hatáskörébe tartozik. A vasútállomás épülete 2007-ben a MÁV és pestszentimrei vállalkozók közös finanszírozása révén felújításra került. Bár maga az épület megújult, annak használata, funkciói, működése, és az épület környéke felújításra vár, amire pénz hiányában eddig nem került sor. Mindez összefügghet a vasútvonal kétvágányúra való tervezett bővítésével. 42
2.7 PIACI LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE Az akcióterületen jelenleg üres, beépítetlen terület nem sok van. Ugyanakkor sok a régi felújításra váró lakóépület, melyekben kereskedelmi szolgáltató célú helyiségek is találhatóak. A XVIII. kerületben klasszikus értelemben vett irodaház nagyon kevés található, az akcióterületen jelenleg egy sincs. Lakásárak A kerületben található lakások árai budapesti viszonylatban a középmezőnybe tartoznak. A fővárosi lakosság zöld övezetbe történő költözésének eredményeképpen a kerület a viszonylag mérsékelt lakásáraival a nyolcvanas évek végétől és a kilencvenes években egyre népszerűbbé vált a belvárosi kerületekből és a panellakásokból elköltözők számára. Részben ennek köszönhetően a lakásárak 2000 óta folyamatosan növekedtek, de még így is elmaradnak a fővárosi átlagtól. Az utóbbi körülbelül egy évben a lakásárak követve a kereslet hirtelen visszaesését meredeken estek; ez a folyamat megfelel Budapest egészének ingatlanár mozgásával. Használt társasházi lakások négyzetméterára (ezer Ft/m 2 ) Budapesten 2000 2006 között Kerület 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 I. 178 228 240 270 301 313 368 II. 201 254 246 305 322 335 383 III. 124 165 169 211 245 255 315 IV. 101 130 144 162 195 203 203 V. 176 211 219 255 298 310 380 VI. 133 149 168 209 276 287 304 VII. 110 135 150 185 216 225 241 VIII. 98 115 126 164 197 205 213 IX. 116 152 165 215 257 267 275 X. 94 118 129 149 204 212 219 XI. 132 187 183 227 256 266 313 XII. 193 244 262 291 308 320 363 XIII. 121 168 176 232 257 267 286 XIV. 123 156 172 200 234 243 257 XV. 104 130 135 157 187 194 208 XVI. 109 129 163 183 233 242 255 XVII. 94 136 135 171 205 213 220 XVIII. 97 131 140 170 199 207 236 XIX. 95 134 152 190 192 200 210 XX. 92 116 123 157 192 200 217 XXI. 92 122 125 150 165 172 218 XXII. 91 152 150 186 202 210 248 XXIII. 92 117 98 142 166 173 183 Budapest 129 162 170 215 240 250 283 Forrás: KSH (Illetékhivatal), Ingatlan.net, Otthon Centrum. Használt társasházi lakások éves árváltozása (előző év %-ban) Budapesten 2000 2006 között 43
Kerület 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2001-06 I. 28 5 13 11 4 18 107 II. 26-3 24 6 4 14 91 III. 33 2 25 16 4 24 154 IV. 29 11 13 20 4 0 101 V. 20 4 16 17 4 23 116 VI. 12 13 24 32 4 6 129 VII. 23 11 23 17 4 7 119 VIII. 17 10 30 20 4 4 117 IX. 31 9 30 20 4 3 137 X. 26 9 16 37 4 3 133 XI. 42-2 24 13 4 18 137 XII. 26 7 11 6 4 13 88 XIII. 39 5 32 11 4 7 136 XIV. 27 10 16 17 4 6 109 XV. 25 4 16 19 4 7 100 XVI. 18 26 12 27 4 5 134 XVII. 45-1 27 20 4 3 134 XVIII. 35 7 21 17 4 14 143 XIX. 41 13 25 1 4 5 121 XX. 26 6 28 22 4 9 136 XXI. 33 2 20 10 4 27 137 XXII. 67-1 24 9 4 18 173 XXIII. 27-16 45 17 4 6 99 Budapest 26 5 26 12 4 13 119 Forrás: KSH (Illetékhivatal), Ingatlan.net, Otthon Centrum A kerületben 2006-ig jelentős vásárlói igény volt a lakásokra, mivel a lakásárak 2001-2006 közötti összesített árváltozása tekintetében a kerületben az élmezőnyben szerepelt a 143%-os növekedésével. Az új építésű lakások árai 2000 és 2005 között dinamikusan növekedtek, de még így is a fővárosi átlag alatt maradtak. A táblázat alapján érdemes kiemelni, hogy 2005. év után az újonnan épült társasházi lakások árai (a lakáshitel konstrukciók megváltozása hatására) csökkenésnek indultak. Új társasházi lakások négyzetméterára (ezer Ft/m 2 ) Budapesten 2000 2006 között Kerület 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 I. 360 440 500 560 605 650 690 II. 320 410 460 520 560 560 620 III. 235 310 340 360 375 405 420 IV. 200 240 255 270 290 300 290 V. n.a. n.a. n.a. n.a. 750 800 n.a. VI. 220 280 310 350 375 390 360 VII. 185 230 265 295 330 380 370 VIII. 155 190 225 265 285 290 295 IX. 230 255 270 295 320 330 350 X. 195 220 240 265 280 290 275 XI. 245 280 310 335 355 365 405 XII. 370 450 480 550 600 600 600 XIII. 225 255 290 300 315 310 335 44
XIV. 230 255 295 330 340 330 340 XV. 190 230 255 260 270 280 300 XVI. 225 250 275 305 315 315 305 XVII. 185 220 225 245 260 265 240 XVIII. 180 210 240 265 290 305 280 XIX. 175 205 230 260 265 270 260 XX. 180 220 240 265 280 280 275 XXI. 160 190 210 235 260 280 265 XXII. 200 230 250 275 315 340 340 XXIII. 185 215 220 245 260 250 n.a. Budapest 220 263 290 320 361 373 363 Forrás: www.realio.hu A Pestszentimrén és az akcióterületen található használt lakások árai az elmúlt évbeli hitelválságot megelőzően jellemzően 200-280 ezer Ft/m2 áron cseréltek gazdát. Ez összefüggésben van azzal, hogy az akcióterületen jelentős számú, régi építésű földszintes családi ház található, melyeknek a műszaki állapota és komfortossága a mai elvárásoknak már nem minden esetben felel meg. Viszont Pestszentimrén és az akcióterületen belül is az elmúlt években számos társasház épült, melyek méretükben, belső térelosztásukban, felszereltségükben versenyképesek; ugyanakkor a kerületrész értéket képviselő kertvárosias jellegét sokak szerint veszélyeztetik. A Pestszentimrére és az akcióterületre jellemző, az elmúlt év hitelválságát megelőző időszakra jellemző használt lakás árait az alábbi ábrán szemléltetjük. 45
Használt lakásárak Pestszentimrén a hitelválságot megelőzően (Forrás: www.realio.hu) Kereskedelmi és szolgáltató üzlethelyiségek Az akcióterületen jelentős számú vállalkozás működik. Az üzlethelyiségek jellemzően régi építésű földszintes családi házakban lettek kialakítva, emiatt sok, kis alapterületű üzlet működik a területen. Az üzlethelyiségek a méretük, külső megjelenésük miatt jelenleg elsősorban a magánvállalkozók által keresettek. Az üzlethelyiségek adottságai miatt az árak is jóval kedvezőbbek, lényegében a használt lakások árait követik, a gazdasági válságot megelőző időszakban többnyire 180-250 ezer Ft/m2 áron cseréltek gazdát. Az elmúlt évek ingatlanfejlesztései révén az akcióterületen számos új üzlethelyiség is létesült, ezek jellemzően a társasházak földszintjén lettek kialakítva. Iroda célját szolgáló ingatlanok A kerület professzionális irodaházzal gyengén ellátott, az akcióterületen belül egy sem található. 46