Iktatószám: Tárgy: FE/FO/01071-0006/2016 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal a COOP Szolnok Zrt (székhelye: 5008 Szolnok, Krúdy Gy. u. 108., adószáma: 10464265-2-16) terhére 550.000,-Ft, azaz Ötszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Fejér Megyei Kormányhivatal a COOP Szolnok Zrt-t (székhelye: 5008 Szolnok, Krúdy Gy. u. 108., adószáma: 10464265-2-16) kötelezi arra, hogy az általa forgalmazott termékek eladási árát és az egységár tájékoztatási kötelezettség alá es termékek egységárát a jogszabályi elírásoknak megfelelen tüntesse fel, továbbá arra,
2 hogy a joghatással járó méréshez a jogszabályi elírásoknak megfelel, érvényes hitelesítéssel rendelkez méreszközt használjon. A fenti kötelezettségének a vállalkozás a határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. Kötelezem továbbá a vállalkozást arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésérl a hatóságot a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül értesítse. A fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény szerint: 2. m) eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár, n) 1 egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár. 14. (1) A fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. 16. (1) A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesít vállalkozás köteles. A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (továbbiakban: rendelet) szerint: 2. (1) A termék eladási árát - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhet árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is)
3 kell feltüntetni. (2) A nem elrecsomagolt, a fogyasztó jelenlétében kimért termékre (ömlesztett termék) vonatkozóan csak az egységárat kell feltüntetni. (3) Az eladási árat, illetve az egységárat elegend az (1) bekezdés b) pontja szerinti módon feltüntetni a csomagolás nélkül értékesített termék esetén. 3. (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával, a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhet árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. (2) Nem kell feltüntetni az egységárat a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egység vagy méret, b) az automatából értékesített, c) az egy csomagban lév, készletben értékesített, d) a különleges díszcsomagolású, e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérl szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken. 4. Az egységárat a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként
4 (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m 3), b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t), c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm), d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m 2), e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezései szerint: 2. E törvény alkalmazásában: d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történ értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja, e) kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történ információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétl, h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerzdést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban, 3. (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
5 a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). 6. (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: b) az áru lényeges jellemzi, így különösen bb) mennyisége, c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelny megléte, 9. (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. 10. (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. (3) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. 19. A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV.
6 törvény (a továbbiakban: Fgytv.), rendelkezéseit kell alkalmazni. A mérésügyrl szóló 1991. évi XLV. törvény szerint: 6. (1) Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minség tanúsítására a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására vagy hatósági ellenrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. (2) Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles méreszközzel vagy használati etalonnal ellenrzött méreszközzel kell végezni. (3) Hiteles a méreszköz a) amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, b) amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv els belföldi hitelesítésként elismerte. 7. (1) A hitelesíttetési kötelezettség kötelez hitelesítés méreszközökre vonatkozik. (2) Kötelez hitelesítés méreszköz csak érvényes hitelesítéssel forgalmazható, használható vagy tartható használatra kész állapotban. (3) A kötelez hitelesítés méreszköz hitelesíttetésérl c) meghatározott idközönként (idszakos hitelesítés) a méreszköz tulajdonosának, illetve használójának kell gondoskodnia. A mérésügyrl szóló 1991. évi XLV. törvény a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján, kötelez hitelesítés méreszközök a kereskedelemben használatos mérlegek. Az alábbi nem automatikus mérlegek esetében a hitelesítés hatálya 2 év: a) amelyek tömeg meghatározására szolgálnak
7 kereskedelmi ügyleteknél vám, illeték, tarifa, adó, bírság, díj vagy hasonló típusú fizetéseknél jogszabályok vagy más szabályok alkalmazása, illetve szakérti vélemények bíróság részére történ adása során gyógyszerek és gyógyhatású készítmények gyógyszertárban történ elállítása, valamint az orvosi és gyógyszertári laboratóriumokban végzett analízisek során b) amelyek a mért tömeg alapján az ár meghatározására szolgálnak, az áruk fogyasztók részére törté elrecsomagolása, illetve egyéb módon történ közvetlen értékesítés során A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerint: 23. (2) A vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket - a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntet eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével - csak hatóságilag hitelesített méreszközzel történ lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos. 26. (1) A fogyasztóvédelmi hatóság jár el a) a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szabályai szerint a 18. (1) bekezdés a)-f) és h)-i) pontja, (2) és (3) bekezdése, a 19., a 20., valamint a 23. szerinti rendelkezések megsértése esetén, valamint (2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. 3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: A.) A hatóság megállapította, hogy a vállalkozás jogszabálysértést valósított meg azáltal, hogy az általa forgalmazott fenti kétféle termék egységáráról és eladási áráról nem tájékoztatta a fogyasztókat. A jogszabálysértésért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg.
8 B.) Az ellenrzés során próbavásárlásra került Meggle cukrozott habsprayt 299 Ft eladási áron értékesítették. A termék csomagolásán megjelenített kiszerelés: 250 g 242 ml. A termék eltt a polcrészen lév ártájékoztatón a termék mennyiségeként 250 ml-t tüntettek fel, és a 299,-Ft-os eladási ár mellett 1196.00 Ft/1 L egységárat tüntettek fel. A termék egységára a tényleges 242 ml es mennyiségére megállapítva 1235,5 Ft /1000ml (1 L), az üzletben feltüntetett egységár ennél alacsonyabb volt. A hatóság megállapította, hogy egy féle termék esetében a termék mellett elhelyezett polccímkén a vállalkozás által feltüntetett egységár és a termék kiszerelése nem megfelelen volt feltüntetve, a tényleges egységár helyett annál alacsonyabb egységárat és a tényleges ml-ben meghatározott 242 ml mennyiségénél nagyobb, 250 ml mennyiséget tüntetett fel. A vállalkozás megtéveszt tájékoztatást adott a fogyasztóknak a termék egységáráról és mennyiségérl, amivel tisztességtelen kereskedelemi gyakorlatot valósított meg. A jogszabálysértésért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg. Az ügy elbírálása a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, mert a gazdasági verseny érdemi befolyásolására nem alkalmas a cselekmény, mivel egy üzletben egy féle, kis mennyiség termék esetében valósult meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. C) A vállalkozás által üzemeltett üzletben a kimérve értékesített áruk mérésére, azaz joghatással járó mérésre használt BIZERBA márkajel, BCII 800 típusú, 10653496 gyártási számú, 20046227 gyártási számú, és 10659060 gyártási számú 3 db mérleget a rajtuk lév hitelesít matrica szerint 2014. május hónapban hitelesítették, a 2 éves hitelesítési idejük 2016. május hónap végén lejárt, azt követen nem rendelkeztek érvényes hitelesítéssel. A vállalkozás nem tudta igazolni az eljárás során, hogy a fenti mérlegek az ellenrzés idpontjában érvényes hitelesítéssel rendelkeztek. A vállalkozás a joghatással járó méréshez a kiszolgálást végz személyeknek nem biztosított hiteles mérleget, azzal az üzletben nem rendelkeztek az ellenrzés idpontjában, a tömegre értékesített kimért termékek mérését érvényes hitelesítéssel nem rendelkez méreszközön végezték az üzletben.
9 A hatóság megállapítása szerint, a vállalkozás jogszabálysértést valósított meg azzal, hogy az üzletében a próbavásárolt kiméréssel értékesített termék méréséhez, azaz joghatással járó méréshez lejárt hitelesítési idej méreszközt használt. A jogszabálysértésért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg. 4. A vállalkozás által megsértett jogszabályhely: A.) A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a vállalkozás megsértette az Fgytv. 14. (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá a rendelet 2. (1) és 3. (1) bekezdésében foglaltakat. B.) A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a vállalkozás megsértette az Fttv. 6. (1) bekezdésének bb) és c) pontját. C) A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a vállalkozás megsértette a mérésügyrl szóló 1991. évi XLV. törvény 6. (2) bekezdését és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 23. (2) bekezdésében foglaltakat. Kelt: Székesfehérvár, 2016. Kapják:
IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY, 10