EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/146/7/2009. Ügyintéző: dr. Szász Adrián Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárásban A.A. ügyvéd által képviselt B.B. kérelmezőnek a Wizz Air Hungary Kft. (2220 Vecsés, Airport Business Park, Lőrinci út 59.) eljárás alá vonttal szemben, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelmére lefolytatott eljárásban az alábbi hozta: H A T Á R O Z A T O T Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont Wizz Air Hungary Kft. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy üzletszabályzatára hivatkozva a vak Kérelmező utaztatását kifejezetten látássérültsége miatt tagadta meg, mely intézkedés Kérelmezőt a szolgáltatást igénybevevő, fogyatékossággal nem rendelkező személyekhez képest indokolatlan hátrányban részesítette. A Hatóság a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását megtiltja, valamint elrendeli jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Hatóságnál benyújtott keresettel. Az eljárásban 40.220,-Ft azaz negyvenezer-kétszázhúsz forint eljárási költséget állapított meg a Hatóság, amelyből 4.220,-Ft-ot, azaz négyezer-kétszázhúsz forintot az eljárás alá vont köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú számlájára, 36.000,-Ft-ot, azaz harminchatezer forintot pedig B.B. kérelmező részére. I N D O K O L Á S B.B. kérelmező (a továbbiakban: Kérelmező) a képviseletében eljáró A.A. ügyvéd (a továbbiakban: Kérelmező képviselője) útján kérelemmel fordult a Hatósághoz arra hivatkozva, hogy a Wizz Air Hungary Kft. (a továbbiakban: légitársaság, illetve eljárás alá vont) őt hátrányos megkülönböztetésben részesítette, látássérültsége miatt. A kérelem szerint a vak Kérelmező 2008. április 01. napján Budapestről Rómába történő utazásához 2008. február 04. napján testvére segítségével, az interneten keresztül jegyet váltott a légitársaság járatára (foglalási kódja: RN7KEB), utazása azonban a légitársaság vak utasokra vonatkozó speciális utazási feltételei, többlet-követelményei miatt meghiúsult. Kérelmező és képviselője szerint a légitársaság vakokra és siketekre vonatkozó rendelkezései hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, és Kérelmező is ezek alapján részesült kedvezőtlenebb bánásmódban, az eljárás alá vont szolgáltatását igénybevevő, fogyatékossággal nem rendelkező utasokhoz képest. A légitársaság üzletszabályzatának 6.1.2. pontja értelmében az utas vagy a fuvarozásért fizető személy a helyfoglalással egy időben köteles tájékoztatni a légitársaság telefonos
ügyfélszolgálatát az utas esetleges mozgáskorlátozottságáról, magatehetetlenségéről, amennyiben ezek alapján speciális segítséget igényel. Az üzletszabályzat értelmében a vakok mozgásukban korlátozott személyeknek minősülnek, így Kérelmező helyfoglalását a légitársaság felé a helyfoglaláskor jelezni kellett volna, erre azonban csak az utazást megelőzően tíz nappal került sor. Az üzletszabályzat 13.1.2. pontja szerint egy járaton legfeljebb tíz mozgásában korlátozott, illetve magáról gondoskodni nem tudó utas fuvarozható, az utasfelvételhez való eljutásról pedig az utas felelőssége gondoskodni. A Wizz Air honlapján található Hasznos információk rovat azonban azt tartalmazza, hogy vak vagy siket utasok csak egészséges felnőtt kíséretében utazhatnak. Kérelmező szerint utóbbi előírás lényegében arra kényszeríti a vak és siket utasokat, hogy kísérőt vigyenek magukkal, tehát még egy jegyet vásároljanak, ami ésszerűen főleg annak tükrében nem indokolható, hogy kerekesszékes utasok esetére például nem vonatkozik hasonló rendelkezés. Kérelmező előadta, hogy Rómából szintén repülőgéppel utazott volna tovább, mely járatra ugyancsak előzetesen megváltott jeggyel rendelkezett, amit azonban így nem tudott felhasználni és az ebből származó anyagi kára sem térült meg, hiszen visszaváltásra nem volt lehetősége. Kérelmező képviselője nem vitatta a légitársaság részéről bizonyos biztonsági szempontok figyelembe vételének szükségességét, de véleménye szerint ezek nem indokolhatják vak és siket utasok esetében a kötelező kísérő igénybevételét, ezzel együtt a dupla viteldíjat, ráadásul ezen szabályok nem is egységesek, azaz pl. kerekesszékesekre nem ugyanúgy vonatkoznak. Álláspontja szerint a vak utas a szóbeli, a siket utas a gépen nyújtott vizuális biztonsági tájékoztatást teljes egészében megérti, miközben evakuáció esetén a siketek mozgása nem, és a vakoknak is csak a tájékozódása korlátozott, míg kerekesszékeseknél ez komoly nehézséget jelenthet. Kérelmező és képviselője különösen azt a tájékoztatást kifogásolták, mely alapján vak és siket személyek csak kísérővel utazhatnak. Kérelmező előadta, hogy azért nem közölte előbb fogyatékosságát a légitársasággal, mert az internetes igényléskor nem volt hely, ahova ezt be lehetett volna írni. Más légitársaságoknál tudomása szerint az a gyakorlat, hogy az utazás előtt egy héttel kell közölni a segítő személy szükségességét. Ebben az esetben is bő egy héttel az utazás előtt, bátyja barátnőjén (aki a reptéren dolgozik) keresztül tette meg a jelzést, rajta keresztül értesült arról is, hogy megtagadják az utaztatását. Előzetes tapasztalatai alapján gondolta, hogy nem kell az utazást megelőzően az üzletszabályzatnak utánanéznie, a visszautasítás után azonban megtette. A jegyár visszatérítése megtörtént, viszont a Róma-Lamezia csatlakozást Kérelmező így nem vehette igénybe, annak árát elveszítette. Kérelmező képviselője szerint a biztonsági szabályoknak mindenkire ugyanúgy kellene vonatkozni, különbségtétel nélkül. Sérelmezte, hogy ügyfele utazása meghiúsult, ezzel őt kár érte, illetve hogy az interneten megjelent szabályok szerint a vakok hátrányosabb bánásmódban részesülnek másokhoz képest. Azt, hogy ez az üzletszabályzatban nem volt így leírva, nem tartotta relevánsnak, mivel ő azt a gyakorlatot vélte aggályosnak, amit eljárás alá vont a vakokkal szemben folytat. Kérelmező a kérelmében előadottakat okirati bizonyítékok csatolásával valószínűsítette, mely okiratok arra engedtek következtetni, hogy a légitársaság megsértette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 5. b) pontjában foglalt egyenlő bánásmód követelményét, Kérelmezőnek a jogszabály 8. g) pontjában foglalt tulajdonsága miatt. Kérelmező és képviselője fentiek miatt kérte a Hatóságtól a légitársasággal szembeni eljárás lefolytatását. A Hatóság a kérelemben foglaltak alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a Wizz Air Hungary Kft-vel szemben eljárást indított, és az eljárás alá vont gazdasági társaságot érdemi nyilatkozat megtételére hívta fel az ügyben, majd két alkalommal tárgyalást tartott. Eljárás alá vont érdemi nyilatkozata szerint az utas az üzletszabályzatnak megfelelően a helyfoglalással egy időben köteles a telefonos ügyfélszolgálatot értesíteni, amennyiben speciális segítséget igényel. Kérelmező ezzel szemben 2008. február 04-én foglalt jegyet a 2008. április 01-jei járatra, bejelentéséről azonban a légitársaság csak március 21-én kapott e-
mailben értesítést. A speciális igény kielégítésére így nem maradt elegendő idő, ezért eljárás alá vont az üzletszabályzat 6.2.4. pontja alapján, a 6.2.1. pont be nem tartása miatt megtagadta a fuvarozást, egyben a viteldíj visszatérítése mellett döntött, hiszen Kérelmező foglalása és bejelentése között mintegy másfél hónap eltelt. Eljárás alá vont szerint amennyiben a speciális segítséget igénylő személy nem rendelkezik kísérettel, a légitársaság utaskísérőjének lenne feladata a segítségnyújtás, ami megfelelő létszámú utaskísérő hiányában biztonsági kockázatot jelenthet. A polgári légi jármű üzemben tartásának szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 20/2002. (III.30.) KöViM rendelet értelmében a légitársaságnak a polgári légügyi hatóság által jóváhagyott üzemben tartási kézikönyv szerint kell biztosítani a repülések végrehajtását, a rendelet mellékletének D fejezete alapján pedig eljárásokat kell kidolgozni a mozgáskorlátozott személyek szállítására. A biztonsági előírások közül egyik legfontosabb a vészhelyzetek esetén követendő eljárás, melynek fontosságát az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által elfogadott Joint Aviation Requirement (JAR-Egységes Repülési Követelmények) is alátámasztja. Eszerint egy 44 ülőhelynél többel rendelkező repülőgépnek vészhelyzet szimuláció során 90 másodperc alatt evakuálhatónak kell lennie. Egy vak vagy siket személy eljárás alá vont szerint az utasok részben vagy teljesen audiovizuális módszerrel történő biztonsági tájékoztatása során sem kaphatja meg azt a teljes képet, amely szükséges számára a vészhelyzetekre való megfelelő reagáláshoz, valamint e személyek repülőtéren való közlekedését is meg kell oldani. Fentieket összegezve döntött úgy a légitársaság, hogy vak és siket személyek fuvarozását nem tudja vállalni kísérő nélkül. A légitársaság sajnálatát fejezte ki a Kérelmezőt ért kellemetlenségek miatt, ugyanakkor álláspontja szerint a fuvarozási szerződésben foglaltak Kérelmező általi be nem tartása miatt jogszerűen gyakorolta a szerződésben foglalt elállás jogát. Az eljárás alá vont képviseletében eljáró C.C. jogtanácsos csatolta a hivatkozott üzletszabályzati és EU-s rendelkezéseket, valamint a tárgyaláson megerősítette, hogy a Kérelmező által elfogadott szabályzat szerint neki a foglalással egyidejűleg jeleznie kellett volna fogyatékosságát, hogy a légitársaság fel tudjon készülni a fogadására. A légitársaság az Európai Parlament és a Tanács a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló 1107/2006. EK rendeletének 4. cikke alapján írja elő a mozgásukban korlátozott, illetve fogyatékos személyek számára kísérő biztosítását, illetve tartja fent a jogot ennek hiányában a fuvarozás megtagadására. A 90 másodperces evakuációs szabály betartása kötelező, és míg egy kerekesszékes minden további nélkül be tud fogadni minden rajzos és papír alapú tájékoztatást, valamint a vészkijáratok elhelyezkedését is meg tudja figyelni, egy vak utasnál ez problémát jelent, miként ő egy esetleges vészhelyzet okozta tülekedésénél sem biztos, hogy vigyázni tud magára. A Kérelmező által hivatkozott, honlapon szereplő Hasznos információk a jogtanácsos szerint ugyan nem minősülnek üzletszabályzatnak, de tény, hogy a honlapra felkerült angol és magyar fordítás nem harmonizál egymással. A hibás fordítás miatt az angol verzióban nem szerepel ugyanis, hogy vak vagy siket utasok csak egészséges felnőtt kíséretében utazhatnak, így lényegében rájuk is a fogyatékosokra vonatkozó általános előírásokat kellene csak alkalmazni: az önmaguk ellátásáról gondoskodni nem képes, valamint a fedélzeti mosdót önállóan használni nem tudó utasok csak segítségre képes felnőtt kíséretében utazhatnak. A jogtanácsos tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a honlapra került félrevezető szöveg módosítása, valamint a call centeresek fentiekről való tájékoztatása folyamatban van, a fogyatékosokkal kapcsolatos további biztonsági tárgyú változtatások pedig tárgyalás alatt állnak. A hasznos információk megváltoztatásának igazolására, valamint az egyéb szabályok Légiközlekedési Igazgatósággal is egyeztetendő felülvizsgálatára a Hatóság 60 napos határidőt biztosított a légitársaságnak, melyet egy alkalommal kérelemre (2008. november 10- ig) meghosszabbított.
Az eljárás alá vont a vállalt határidőben megküldte a Hatóságnak módosításra előkészített üzletszabályzatát, melyben az alábbi módosítás történt a kérelem által érintett tárgyban, de nem az elutasítást indokoló rendelkezés vonatkozásában. Korábban a 13.1.2. pont értelmében egy járaton legfeljebb tíz mozgásában korlátozott, illetve magáról gondoskodni nem tudó utas volt fuvarozható, ezen belül legfeljebb öt olyan, aki az utasfelvételtől az ülőhelyig csak kerekesszékben tud eljutni, az új szabályzat viszont előbbi számot tízről huszonnyolcra, utóbbit ötről tízre emelte fel. Az eljárás alá vont internetes honlapján található, magyar nyelvű hasznos információk pedig a következők szerint változtak. Változatlan maradt az a rendelkezés, mely szerint azon fogyatékos személyek, akik önmaguk ellátásáról nem tudnak gondoskodni és egyedül nem tudják használni a repülőgép mosdóját, csak egészséges felnőtt kíséretében utazhatnak, a vak és siket utasokra vonatkozóan viszont csak az alábbi külön tájékoztatás került megjelenítésre a korábbi csak egészséges felnőtt kíséretében utazhatnak kitétel helyett: Vak és siket utasaink számára ingyenesen biztosítjuk a Meet and Assistance (fogadás és segítség) szolgáltatást. Az igényt a foglalás napján a telefonos ügyfélszolgálatnál kell jelezni. Megjegyzendő, hogy az angol nyelvű tájékoztatóban korábban is ez a szöveg szerepelt, a magyar viszont ismeretlen okból eltérő információt tartalmazott. Az eljárás alá vont 2009. január 12-én jelezte, hogy üzletszabályzata megküldött módosítását a Légügyi Igazgatóság jóváhagyta, és az az interneten is közzétételre került. Ennek megfelelően került teljes egészében átdolgozásra a honlap Hasznos információk Utazási feltételek része is, melynek vonatkozó új, módosított szövege fent idézésre került. Eljárás alá vont képviselője szerint ugyanakkor Kérelmezőnek a konkrét esetben egyfajta elvárható gondosság keretében még a foglaláskor tájékozódnia kellett volna az üzletszabályzati rendelkezésekről, amelyeket a foglaláskor el kell fogadni, bár nyilván nem mindenki olvassa végig. Mint mondta, a hasznos információk valóban nem harmonizáltak az üzletszabályzattal, de számukra igazából az üzletszabályzatban foglaltak a fontosak, illetve az azzal kapcsolatban elvárható előzetes tájékozódás. Azon kérdésre, hogy utazhatott volna-e Kérelmező, amennyiben már jegyrendeléskor tájékoztatja fogyatékosságáról a légitársaságot, a jogtanácsos úgy válaszolt, hogy elvileg utaznia kellett volna, ahogyan ez mások esetében korábban is történt, illetve ahogyan ez a gyakorlatunkban jellemző. Kérelmező kérdésére, miszerint ha az üzletszabályzat az irányadó, akkor hogyan utasíthattak el őt mégis a hasznos információkra hivatkozva, eljárás alá vont előadta, hogy az elutasítás fő oka az előzetes bejelentési kötelezettség elmulasztása volt, bár e-mailben küldött válaszában a call centeres kolléga további indokokra is hivatkozott. Kérelmező és képviselője előadták, hogy az ő értelmezésükben az eljárás alá vont elismerte, hogy diszkriminatív volt a tájékoztatása, melynek módosítása iránt vállalt lépéseket példamutatónak tartják. Elismerték, hogy a légitársaság orvosolta a problémának ezt a részét, viszont a Kérelmezőt ért kár és költségek nem térültek meg. Kérelmező azzal a kéréssel fordult eljárás alá vont felé, hogy lehetőségeihez mérten tegye lehetővé azt, hogy a jövőben az online foglalásoknál jelezni lehessen, ha valakinek kísérőre van szüksége, vagy a foglalási oldalon jól láthatóan hívja fel a figyelmet arra, hogy a fogyatékos személyek azonnal a foglalás után jelezzék fogyatékosságukat a légitársaság felé. Eljárás alá vont utóbbi javaslatot megoldhatónak tartotta és elmondta, hogy azt 60 napon belül tudná a légitársaság vállalni. Eljárás alá vont felajánlott továbbá Kérelmezőnek 100,- Euro kreditet, amit a légitársasággal leutazhatott volna egy éven belül. A Hatóság ügyintézője tájékoztatta a feleket a Ket. szerinti egyezségkötés lehetőségéről, valamint arról, hogy a Hatóság anyagi kérdésekben kötött egyezséget nem hagyhat jóvá. A felek kinyilvánították megegyezési szándékukat, melynek megfelelően a Hatóság az egyezség-tervezetet a tárgyalást követően egyeztetésre megküldte nekik. A tervezetet eljárás alá vont néhány kisebb módosítással elfogadta, Kérelmező és képviselője azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az eljárással kapcsolatban felmerült 36.000,-Ft ügyvédi költséget eljárás alá vont térítse meg számukra. A légitársaság képviselője arra hivatkozva, hogy a Kérelmezőt ért kellemetlenségekben Kérelmező mulasztása is szerepet játszott, utóbbitól
elzárkózott, így egyezség a felek között nem jött létre, így a Hatóság a kérelemben foglaltakat érdemben elbírálta. A rendelkezésre álló bizonyítékok, a Kérelmező és az eljárás alá vont által előadottak, valamint a csatolt dokumentumok alapján, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a Hatóság az alábbiak szerint állapította meg, hogy a kérelem alapos. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 8. -a alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetés valósul meg, ha valakit, vagy valamely csoportot ún. védett tulajdonsága (nem, faj, bőrszín, nemzetiség, anyanyelv, fogyatékosság, családi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, életkor, társadalmi származás, politikai vagy más vélemény stb.) miatt részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. Az Ebktv. 19. (1) és (2) bekezdése szerint az eljárás során a sérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy annak elszenvedésekor rendelkezett az Ebktv-ben felsorolt védett tulajdonságok valamelyikével. Az eljárás alá vont felet terheli annak bizonyítása, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Az Ebktv. 7. (2) bekezdése az eljárás alá vontnak általános kimentési lehetőséget biztosít, amikor kimondja, hogy nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a 8. -ban felsorolt tulajdonságon alapuló magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás, vagy gyakorlat, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Tárgyi ügyben Kérelmező védett tulajdonságaként valószínűsítette látássérültségét, mint fogyatékosságát, hátrányként pedig fuvarozásának légitársaság általi megtagadását, azaz a Wizz Air Hungary Kft. szolgáltatásából való kizárását, valamint az azt alátámasztó, a vakok szempontjából diszkriminatív légitársasági szabályokat és gyakorlatot, ami alapján a sérelmet el kellett szenvednie. Ennek megfelelően a Hatóság az eljárásban azt vizsgálta, hogy eljárás alá vont a Kérelmező által valószínűsített körülmények cáfolatával, vagy a megkülönböztetés valamely ésszerű indokának bizonyításával ki tudja-e a menteni magát az egyenlő bánásmód követelményének megsértése alól. Eljárás alá vont nyilatkozatában elismerte Kérelmező fuvarozásának megtagadását, annak azonban az üzletszabályzat 6.2.1., valamint 6.2.4. pontja szerinti, azaz álláspontja szerint jogszerű indokát jelölte meg. A hivatkozott rendelkezések az alábbiak. 6.2.1. Az Utas vagy a Fuvarozásért Fizető Személy a helyfoglalással egyidőben köteles tájékoztatni Telefonos Ügyfélszolgálatunkat az Utas esetleges mozgáskorlátozottságáról, magatehetetlenségéről, amennyiben ezek alapján speciális segítséget igényel. 6.2.3. A 6.2.1 és 6.2.2 pontba foglaltak be nem tartása esetén, illetve amennyiben a Menetrendben feltüntetett repülőgéptípuson a Wizz Air szerint nem biztosíthatók az orvosi igazolásban foglalt feltételek, a foglalás elkészítését, illetve az Utas fuvarozását a Viteldíj visszatérítése mellett megtagadjuk. Fentiek a légitársaság álláspontja szerint nem ütköznek a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló 1107/2006. EK rendelet szabályaiba, melynek 4. cikk (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a légi fuvarozó megtagadhatja a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személy számára helyfoglalás kiadását, amennyiben ez nemzetközi, közösségi, nemzeti jog, vagy légi fuvarozási engedélyt kiállító hatóság által előírt biztonsági követelmények teljesítése érdekében szükséges. A (2) bekezdés szerint azonos feltételek mellett a légi fuvarozó előírhatja, hogy a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyt az utazás során másik személy kísérje, aki képes őt igényei szerint segíteni. Fentiek mellett a rendelet hivatkozott cikke azt is meghatározza, hogy megtagadás esetén annak indokairól az érintettet
haladéktalanul tájékoztatni kell (kérésére írásban), számára árvisszatérítést, vagy elfogadható alternatív megoldást kell felajánlani, a (3) bekezdés szerint pedig a fogyatékosokra vonatkozó korlátozásokról és biztonsági szabályokról való tájékoztatást érthető formában és legalább azokon a nyelveken, melyeken a többi utassal közölték az információt, köteles a légi fuvarozó közzétenni. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 1899/2006/EK rendeletének OPS 1.260 (Mozgáskorlátozott személyek szállítása) rendelkezései továbbá azt is kimondják, hogy az üzemben tartó dolgozzon ki eljárásokat a mozgáskorlátozott személyek szállítására, ugyanakkor gondoskodnia kell arról is, hogy mozgáskorlátozott személy ne foglalhasson el olyan ülést, amelyen jelenlétével akadályozza a repülőgép vészkiürítését. A Hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vont légitársaságnak üzletszabályzata alapján a konkrét esetben valóban lehetősége volt Kérelmező utaztatásának megtagadására a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt, eljárás alá vont azonban a megtagadás alapjául szolgáló üzletszabályzati rendelkezések alkalmazásának az adott jogviszonnyal összefüggő, ésszerű, így jogszerű indokát nem tudta bizonyítani. A légitársaság a fogyatékosságnak a helyfoglalással egyidejűleg megkövetelt bejelentését biztonsági előírásokkal, illetve azok betartásának jogszabályi kötelezettségével magyarázta, azt azonban a jogviszonnyal összefüggő ésszerű okokkal nem támasztotta alá, hogy az általa konkrétan megjelölt biztonsági előírásoknak a fogyatékosságnak az utazást tíz nappal megelőzően történt bejelentése esetén miért nem tudott eleget tenni. Jelen esetben ugyanis Kérelmező 2008. március 21-én, azaz tíz nappal az utazás előtt jelezte, hogy vak személyként kíván utazni, mely jelzésről a légitársaság az időközbeni ünnepek figyelembe vételével is legkésőbb egy héttel az utazás előtt értesült. Mindezt igazolja, hogy március 25-én megküldésre is került eljárás alá vont elutasító tartalmú válasza. Eljárás alá vont viszont az eljárás során nem támasztotta alá elfogadható indokkal, hogy egy hét alatt konkrétan melyik nemzetközi, vagy nemzeti jogi biztonsági előírás betartására nem tudott volna felkészülni egy fogyatékos személy utaztatása kapcsán. A légitársaság védekezése nem adott választ arra a kérdésre sem, hogy amennyiben egy vak személy például három nappal az utazás előtt foglal jegyet, és ezzel egy időben az üzletszabályzatnak megfelelően fogyatékosságát is bejelenti, a légitársaság hasonlóképp visszautasítja-e utaztatását, avagy eleget tesz annak. Amennyiben visszautasítja, ezt mire hivatkozva teszi, amennyiben nem, Kérelmező esetében miért hivatkozott mégis arra, hogy egy hét nem elegendő egy fogyatékos személy fogadására való felkészülésre. A Hatóság álláspontja szerint kifogásolható, hogy a légitársaság a vak személyek fogyatékosságának bejelentését nem egy konkrétan megjelölt ésszerű határidőhöz (például 1 héttel, 3 nappal stb. az utazást megelőzően) köti, aminél rövidebb idő alatt ésszerűen valóban nem lehetne felkészülni a fogadásukra, hanem egy bizonytalan, foglalásonként változó időpont betartását követeli meg tőlük, amikor üzletszabályzatában kijelenti: a helyfoglalással egyidejűleg kell közölni fogyatékosságukat. A Hatóság álláspontja szerint egy ilyen széles skálán mozgó időintervallum alkalmazása a fuvarozás teljesítésének feltételeként nem felel meg az ésszerűség követelményének. Az eljárás alá vont tárgyi ügyben azon tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget, mely szerint a fuvarozás megtagadása esetén annak indokairól tájékoztatni kell az érintettet, valamint hogy a fogyatékosokra vonatkozó korlátozásokról és biztonsági szabályokról való tájékoztatást érthető formában és legalább azokon a nyelveken, melyeken a többi utassal közölték, közzé kell tenni. Kérelmezőt ugyanis nem tájékoztatták pontosan, hogy az utazást tíz nappal megelőzően tett bejelentésének konkrétan melyik biztonsági előírás miatt nem tudnak eleget tenni, ahogy az interneten közzétett tájékoztató is félrevezetőnek bizonyult. Az eljárás alá vont honlapján magyar nyelven közzétett, az angol nyelvű tájékoztatótól eltérő tartalmú hasznos információiban ugyanis olyan téves tájékoztatást tett közzé, amely a vak és siket utasok vonatkozásában az utaztatás hátrányosabb feltételeit jelölte meg az egészséges, illetve más jellegű fogyatékossággal rendelkező személyekéhez képest, az internetes jegyigénylésnél viszont nem szerepelt arra vonatkozó, jól érzékelhető felhívás, hogy a fogyatékosságot a helyfoglalással egyidőben feltétlenül jelezni kell. Eljárás alá vont továbbá azt sem igazolta,
hogy a sérelmezett esetben mindent megtett volna az érintett személy számára elfogadható alternatív lehetőség felajánlásáért, ahogy azt a hivatkozott EK rendelet 4. cikke megköveteli. A légitársaság a Hatóság álláspontja szerint fenti, minden ésszerű indokot nélkülöző, a fogyatékos utasokat hátrányban részesítő üzletszabályzati rendelkezéseivel, tájékoztatásával és gyakorlatával megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Kérelmező utazása kifejezetten fenti üzletszabályzati rendelkezések miatt hiúsult meg, és a téves tájékoztatásból következően rajta kívül más vak és siket személyek is alapos okkal feltételezhették, hogy csak saját kísérővel együtt, azaz kvázi dupla áron utazhatnak a légitársasággal. Kérelmező fuvarozásának megtagadását a légitársaság alkalmazottja nem pusztán az üzletszabályzati rendelkezésekkel indokolta meg írásban, hanem azzal is, hogy látásában súlyosan korlátozott személy mivel légitársaságunknak kísérőt nem áll módjában biztosítani biztonsági okokból járatunkkal nem utazhat, hacsak önök nem biztosítanak kísérőt B.B. mellé. Fenti, szintén félreérthető indokolásból Kérelmező is alappal következtethetett arra, hogy nemcsak a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem utazhatott, hanem egyébként is csak kísérővel tehetné azt meg, mert az ügyfélszolgálat válasza lényegében szinkronban állt a hasznos információkban foglalt téves tájékoztatással. A Hatóság álláspontja szerint a légitársaság félrevezető tájékoztatása, valamint Kérelmező utaztatásának megtagadása, és annak a tévesen közzétett tájékoztatással harmonizáló írásbeli indokolása eredményeként ugyanakkor Kérelmezőnek nemcsak anyagi kára keletkezett, hanem emberi méltósága is sérült. Eljárás alá vont fentiek kapcsán az Ebktv-ben előírt kimentési kötelezettségének nem tett eleget: bizonyította ugyan, hogy Kérelmező fuvarozását üzletszabályzata alapján jogosult volt megtagadni, az üzletszabályzat szerint folytatott gyakorlatáról azonban a Hatóság megállapította, hogy az a hatályos jogszabályi rendelkezések által megkövetelt ésszerűségnek nem felel meg, így a sérelmezett esetben is indokolatlan hátrányos megkülönböztetéshez vezetett. A Kérelmező felé eljuttatott, a tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indokot szintén nélkülöző tájékoztatás is megerősítette, hogy Kérelmező kifejezetten vaksága miatt részesült diszkriminatív bánásmódban, a látási fogyatékossággal nem rendelkező utasokhoz képest. Az interneten megjelent téves magyar nyelvű tájékoztatás továbbá más vak és siket személyeket is elrettenthetett a szolgáltatás igénybevételétől. A Hatóság döntése meghozatalakor értékelte ugyanakkor eljárás alá vont azon pozitív hozzáállását, hogy a probléma felmerülését követően azonnal intézkedéseket kezdeményezett a jogsértő gyakorlat megváltoztatása érdekében, mely intézkedések megtörténtét a Hatóság felé még az eljárás során igazolta is. Az üzletszabályzatban történt változtatások valóban javítanak a fogyatékosok utazási lehetőségein, de megjegyzendő, hogy a tárgyi ügyben sérelemhez vezető rendelkezés továbbra is hatályban van, annak módosítása kívánatos volna. A szankciók alkalmazásával kapcsolatban a Hatóság megállapította, hogy jelen esetben azok teljes légiközlekedési szektort érintő visszatartó hatásának eléréséhez a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításának megtiltásán túl szükséges a határozat nyilvánosságra hozatala is, mert a légitársaság jogsértő tájékoztatása nem kizárólag Kérelmezőt érintette személyében hátrányosan, hanem meghatározhatatlan számú fogyatékkal élő személy (vakok és siketek, mint potenciális utazói kör) számára volt alkalmas sérelem okozására. Mivel az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII.26.) Korm. rendelet (Rendelet) 16. (2) bekezdése értelmében a hatóság határozatát nyilvánosságra hozza, ha ez az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megelőzése, illetve a sérelem mértékének csökkentése érdekében szükséges, a Hatóság az eljárás alá vonttal szemben az Ebktv. 16. a) és c) pontjaiban meghatározott szankciókat alkalmazta, bírság kiszabását azonban eljárás alá vont együttműködési készségére tekintettel nem tartotta indokoltnak. A Hatóság határozatát az Ebktv. 15. (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Rendelet 4. (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni fellebbezést az
Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát Ebktv. 17. (3) bekezdése, valamint a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. (3) bekezdése és 109. (2) bekezdése biztosítja. Budapest 2009. április 08. Dr. Demeter Judit Elnök A határozatot kapják: 1. A.A. ügyvéd 2. B.B. kérelmező 3. Wizz Air Hungary Kft., C.C. jogtanácsos 2220 Vecsés, Airport Business Park, Lőrinci út 59. 4. Irattár 5. Gazdasági Iroda 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: (1) 336-7901, Fax: (1) 336-7445