MÛHELYTANULMÁNYOK ORBÁNNÉ DR. NAGY MÁRIA A BAROMFIIPAR VERSENYKÉPESSÉGÉT MOTIVÁLÓ TÉNYEZOK - muhelytanulmány - A tanulmánysorozat 5. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vállalatgazdaságtan tanszék 1053 Budapest, Veres Pálné u 36., Tel.: 118-3037, Fax:117-2959
Versenyben a világgal - kutatási program Mûhelytanulmányok Ez a muhelytanulmány a Versenyben a világgal A magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének mikrogazdasági tényezoi - kutatási program igazgató: Chikán Attila Versenyképesség az iparágak szintjén c. projekt vezetoje: Czakó Erzsébet Versenyképesség iparági esettanulmányok tükrében c. alprojekt vezetoje: Czakó Erzsébet keretében készült. 2 Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők
Műhelytanulmányok Versenyben a világgal kutatási program Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...7 2. A szektor körülhatárolása...8 3. A termék és a termékelőállítás jellemzői...9 3.1. Termékcsoportok és piacszegmentálás...9 3.2. Technológiai folyamatok...10 4. A baromfiipar exportjának fo vonásai...11 4.1. A magyar baromfikivitel helye a világkereskedelemben...11 4.2. A baromfiszektor exportjának szerkezete és fo piacai...13 5. A baromfiipar hazai története...16 5.1. A baromfifeldolgozó ipar kialakulása 1...16 5.2. A baromfiipar fellendülése a hatvanas évek végétol...17 5.3. Változások a kilencvenes években...18 5.3.1. A válság okai...18 5.3.2. Privatizáció a baromfiiparban...20 6. Nemzetközi tendenciák...25 6.1. Fontosabb nemzetközi versenytársak...25 6.2. A piaci viselkedést meghatározó fontosabb tényezok (nemzetközi versenyképesség)...27 6.2.1. Koncentrálódás, globalizálódás...27 6.2.2. Költség-ár előny érvényesítése...28 6.2.3. Exportszubvenció...29 6.3. Nemzetközi szabályozás, iparági önszabályozás...30 7. A szektor hazai gazdasági struktúrája...32 7.1. A verseny helyzete a baromfiiparban...32 7.2. Költségek és árak...36 8. A szektor versenyhelyzete a Porter-i gyémánt modell alapján...38 8.1. Termelési tényezok...38 8.1.1. Alapanyag...38 8.1.2. Kapacitás, technológia...40 8.1.3. Munkaerő, szakemberképzés...41 8.1.4. Tőkeellátottság...42 8.2. Keresleti tényezok...42 8.2.1. Belföldi kereslet...42 8.2.2. Nemzetközi keresleti tendenciák...45 8.3. Kapcsolódó és támogató szektorok...45 8.4. Vállalati stratégia, struktúra, verseny...47 8.5. A kormányzat szerepe...49 9. Hazai és nemzetközi fejlodési tendenciák, versenyképességi kritériumok...51 9.1. Hazai fejlodési tendenciák...51 9.2. Nemzetközi fejlodési tendenciák...51 9.3. Versenyképességi kritériumok és lehetoségek...55 10. Mellékletek...60 11. Felhasznált irodalom...71 Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők 3
Versenyben a világgal - kutatási program Mûhelytanulmányok Táblázat-, ábrajegyzék 1. ábra: A baromfihús export alakulása, ezer tonna... 12 2. ábra: Az export bevétel megoszlása 1995-ben baromfifajok szerint... 14 3. ábra: A baromfihús összes értékesítésének alakulása, ezer tonna... 19 4. ábra: A baromfifeldolgozás piaci szereplõi... 23 Broiler termelési és feldolgozási költségek, 1994 eleje... 29 1. táblázat: Baromfi felvásárlás és értékesítés alakulása, 1990-1995 (ezer tonna)... 60 2. táblázat: A baromfiipari export aránya az élelmiszergazdasági és a nemzetgazdasági exportból, 1991-1995... 61 3. táblázat: A baromfihús export volumenének alakulása 1988-1995, ezer tonna... 61 4. táblázat: Magyarország részesedése a világ baromfihús termeléséből és exportjából... 61 5. táblázat: A baromfitermékek exportjának alakulása, 1993-1995... 62 6. táblázat: A főbb baromfitermékek exportárai, 1993-1995 (USD/t)... 62 7. táblázat: A baromfitermékek fontosabb exportpiacai, 1994-95... 63 8. táblázat: Baromfihús kereskedelem a kiválasztott körzetekben, 1000 tonna... 64 9. táblázat: Az Európai Unió baromfihús mérlege 1994-ben (1000 tonna)... 65 10. táblázat: Az Európai Unió legnagyobb 10 baromfifeldolgozó vállalata... 65 11. táblázat: A 15 legnagyobb baromfifeldolgozó vállalat fontosabb mérlegadatai (millió Ft)... 66 12. táblázat: Vágott baromfi értékesítés 1/ volumene vállalatonként, 1994-1995, (ezer tonna)... 67 13. táblázat: Vágott baromfi értékesítés megoszlása vállalatonként, százalék... 68 14. táblázat: A bratfertig csirke feldolgozásának költségei 1992-1994, Ft/t... 69 15. táblázat: Főbb feldogozott baromfitermékek jövedelme 1994-ben Ft/tonna... 69 16. táblázat: A világ várható baromfihús fogyasztása és kereskedelme az ezredfordulóig... 70 4 Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők
Műhelytanulmányok Versenyben a világgal kutatási program Összefoglaló A magyar baromfiipar évszázados múltra tekint vissza, termékei már az elso világháború elott megjelentek az európai piacokon. Az utóbbi idoben a baromfitermelés és export a 80-as esztendokben érte el a csúcspontját. Ekkor a kivitel felfutását a Szovjetunióbeli szállítások megugrása adta. A magas támogatás-igényu, minoséget nem preferáló keleti piac azonban elfedte a hatékonysági problémákat. A hagyományos nyugat-európai vevoinek az ipar ebben a periódusban is szállított, 1992-tol pedig - az export volumenének kétharmadát elvesztve - ez a régió vált a magyar baromfitermékek fo piacává. A kilencvenes évtized elso harmadában a baromfivertikum egyre mélyülo válságba került. A külpiac összezsugorodása mellett ebben számos más tényezo is szerepet játszott. A privatizáció az ágazatban lassan, sok problémával terhelten haladt, a remélt külföldi toke késon, a vállalatok leértékelése után és a vártnál kisebb mértékben érkezett. Úgy tunik, mára az ágazat kilábalt a válságból, a belföldi piac megtartása mellett 1994-tol a kivitel újabb lendületet vett. A baromfiipar 1995-ben az élelmiszerágazat 2. legnagyobb exportbevételét adta közel 400 millió dollárral. A világ baromfikereskedelmében azok az exportorök számíthatnak hosszabb távon is sikerre, akik kedvezo klimatikus viszonyok között, hazai termelésu, olcsó takarmányból állítják elo a vágóállatot, szoros vertikális integrációban, olcsó munkaerovel termelnek, feldolgozóiparuk magas hatékonyságú, a méretgazdaságosság elonyeit kihasználják, jó innovatív készséggel, a változó kereslethez gyorsan alkalmazkodva igazítják kínálatukat. Versenyelony, ha a baromfihús kereskedelmet leginkább dinamizáló térségekhez - Délkelet-Ázsia, Észak- és Dél-Amerika - közel fekszenek és exportjukat nem vagy alig támogatták, mert ezzel elkerülhetik a GATT-WTO egyezménybol fakadó korlátozásokat. Ahhoz, hogy a magyar baromfiszektor a jövoben is meg tudja tartani bel- és külföldi piaci pozícióit és a kereslet változásához alkalmazkodva új piaci szegmensekbe jusson be, a vertikum minden fázisában vannak megoldandó feladatok, de tartalékok is. A versenyképesség szempontjából pozitív tényezok közé sorolhatók: a baromfitermelés és feldolgozás évszázados hagyománya és tapasztalata; diverzifikált, több baromfifajon alapuló termékszerkezet; jó genetikai alapok; a rendelkezésre álló nagy mezogazdasági terület; a takarmány mintegy 60 százalékát hazai alapanyagból lehet biztosítani; (egyelore még) olcsó munkaero; éles verseny a hazai piacon; javuló vállalati struktúra; a feldolgozó ipar innovatív készsége; a nyugateurópai piacokra jól bevezetett export-termékek; az európai piacok közelsége. Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők 5
Versenyben a világgal - kutatási program Mûhelytanulmányok A versenyképesség javíthatósága szempontjából vannak olyan hátrányok, amelyek kiküszöbölhetok, és vannak olyanok, amelyeken természeti adottságainkból következoen nem léphetünk túl. Ez utóbbiak közé sorolható, hogy a baromfitápok közel 40 százalékát adó szójadarát és hallisztet csak importból tudjuk fedezni, a baromfitelepek futési igénye és energia-felhasználása jóval magasabb, mint a kedvezobb klimatikus viszonyok között fekvo országoké, és hogy a baromfihús kereslet a tolünk távol eso régiókban no dinamikusan, ahová a szállítási költségek magasak. A felsorolt negatívumoknál azonban jóval több olyan gyenge pontja van az ágazatnak, amelyeken javítani lehet, és amelyekben komoly elorelépés szükséges ahhoz, hogy a szektor megorizze versenyképességét a bel- és a külpiacokon egyaránt. Az egyik legnagyobb tartalék a baromfihízlalás gyenge termelési eredményeinek hathatós javításában rejlik (az elhullás és a nevelési ido csökkentése, a takarmány-hasznosulás javítása, nagyobb állományok tartása). Javítani szükséges a vertikális integráció muködését csakúgy, mint a feldolgozás hatékonyságát, a tokeellátottságot, az üzemi koncentrációt és a marketinget. Költségnövelo tényezo a baromfifeldolgozás kapacitástöbblete és a jelenlegi magas takarmányárak. A kereskedelem-diplomáciai lépések során sok múlik azon, hogy mi lesz a kimenetele a baromfitermékek széles körét érinto Európai Megállapodás második szakaszának. Végül a baromfiágazatot körülvevo gazdasági környezetnek (pl. infláció, hitelkamatok, finanszírozás) is javulnia kell ahhoz, hogy a szektor jobb teljesítményt nyújtson. 6 Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők
Műhelytanulmányok Versenyben a világgal kutatási program 1. Bevezetés Tanulmányom a "Versenyképesség az iparágak szintjén" c. projekthez kapcsolódva a baromfifeldolgozó ipar versenyképességével foglalkozik. A magyar baromfiipar az élelmiszergazdaság nagy múlttal rendelkezo iparága, amelynek termékei már az elso világháború elott megjelentek az európai piacokon. Az ágazat exportorientáltsága a két világháború között is jelentos maradt. A nagyüzemi baromfitermelés a hatvanas évek végétol futott fel, egyre nagyobb volumeneket adva a kivitelnek, ami a nyolcvanas évek végére érte el a csúcspontját. Az export expanzióját a Szovjetunióba irányuló szállítások megugrása adta, de a baromfitermékek mindvégig jelen voltak a hagyományos nyugat-európai piacokon is. A Szovjetunióba magas támogatás, alacsony minoségi elvárások mellett szállított az ágazat, ami jótékonyan elfedte a hatékonysági problémákat. A kilencvenes évtized elso harmadában a baromfivertikum egyre mélyülo válságba került. A volt szovjet piac elvesztése mellett ebben számos más tényezo is szerepet játszott. Úgy tunik, mára az ágazat kilábalt a válságból, aminek egyik pozitív jele, hogy a kivitel - a kétharmaddal visszaesett bázishoz képest - újabb lendületet vett. Ennek ellenére az ágazat ma is számos gonddal küszködik. Dolgozatom - az iparági esettanulmányok részére megadott tematikának megfeleloen - nyolc fejezetre tagolódik. Az elso három pont a baromfiszektort mutatja be különbözo jellemzok szerint, kitérve az ágazatnak a nemzetgazdaságban és a kivitelben betöltött szerepére, a szektor termék- és technológiai jellemzoire, vállalati szerkezetére. A 4. fejezetben az iparág múltjának taglalását követoen a kilencvenes évtizedben mutatkozó válságjelenségekkel, azok okaival és a tulajdonosi szerkezet átalakulásával foglalkozom. Ezt követi a baromfiipar fobb nemzetközi versenytársainak, azok versenyképességének vizsgálata, valamint a világ baromfikereskedelmét meghatározó fontosabb tényezoknek az elemzése. A 6. fejezetben egyrészt a szektor hazai gazdasági struktúráját, a verseny és a koncentráció alakulását mutatom be, másrészt a költségek és az árak tendenciáit, a jövedelmezoség problémáit vizsgálom. A 7. fejezet a Porter-i gyémánt modell alapján veszi sorra a baromfiágazat versenyhelyzetének jellemzoit. Végül az utolsó fejezetben a hazai és nemzetközi fejlodési tendenciák - benne a magyar baromfiexport - elorejelzésére vállalkozom és megkísérelem meghatározni azokat kritériumokat és tartalékokat, amelyek javításával, illetve kiaknázásával növelheto a baromfiszektor versenyképessége. Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők 7
Versenyben a világgal - kutatási program Mûhelytanulmányok 2. A szektor körülhatárolása A baromfiipar az élelmiszeripar 18 szakágazata közül a 3. helyet foglalja el. Az élelmiszeripar bruttó termelési értékébol 9 százalékkal részesedik. Az élelmiszerszektor második legnagyobb exportálója. A kilencvenes évek elso harmadában a baromfiipart válságok sorozata érte. 1991-93 között külpiacainak kétharmadát elvesztette, a termelési költségek és a kamatterhek emelkedését az eladási árakban érvényesíteni nem tudta, az exportszubvenció egyre apadt, miközben a forint felértékelodött. Számos vállalat jutott csodbe vagy került felszámolásra. A privatizáció az ágazatban lassan haladt, a külföldrol várt és a reméltnél kisebb tokeinjekció késon, a vállalatok leértékelodése után érkezett. Az 1993. évi mélypont után az ágazat bel- és külpiaci értékesítése egyaránt bovült. Míg a hazai piacon csekély mértéku volt az eladások emelkedése, addig a külpiaci értékesítés volumene - különösen 1995-ben - felfutott, 2 év alatt 40 százalékkal lett magasabb. 1995-ben az összes értékesítésnek már 45 százaléka külföldre jutott szemben az 1993. évi egyharmaddal (1. táblázat). 1995-ben a baromfiágazat 383 millió USD exportárbevételt produkált, 7,6 milliárd Ft (22 Ft/$) átlagos szubvenció mellett. A baromfitermékek fo exportpiaca az Európai Unió, ahova a kivitel közel 80 százaléka jut. Az ágazat importja minimális, baromfiipari termékekbol évi 2-4 millió dollár, tenyészanyagból mintegy 10 millió USD. Emellett azonban a baromfitápokban mintegy 100 millió dollár értéku, importból származó szójadarát és hallisztet használnak fel. Magyarországon a baromfifogyasztás tendenciája más húsfélék negatív fogyasztási trendjével szemben enyhén emelkedo. 1994-ben 23,1 kg volt fejenként. A baromfiipar döntoen négyféle baromfifajt dolgoz fel: csirkét, pulykát, kacsát és libát. Elenyészo mennyiségben gyöngyöst is vágnak. A feldolgozás két legfontosabb mellékterméke és egyben fontos exportcikke a viziszárnyasok mája és a libatoll. A baromfitermékek feldolgozásában és kereskedelmében az 1994. évi mérleg adatok szerint 64 cég vett részt. Ezek a vállalatok 1994-ben 64,6 milliárd Ft árbevételt, 86 millió Ft adózott nyereséget értek el (1993-ban sokkal nagyobb összeget, 1,1 milliárd Ft-ot), saját tokeállományuk 12,5 milliárd Ft volt. A 64 vállalatnak azonban csaknem a fele 100 ezer Ft-nál kisebb árbevételt produkált, továbbá a baromfifeldolgozásba sorolt cégek között számos olyan is van, amelyik csak toll vagy csak tojás feldolgozással foglalkozik, vagy csak kereskedelmi funkciót lát el. A szárnyasok feldolgozását, mint foprofilt végzo és a piacon megjeleno cégek száma tehát jóval kevesebb. A két legnagyobb 8 Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők
Műhelytanulmányok Versenyben a világgal kutatási program baromfifeldolgozó vállalat a Hajdúsági Baromfifeldolgozó Rt és Bábolna-csoport, mindegyik 3 üzemmel rendelkezik. A baromfiiparban foglalkoztatottak száma 1994-ben 11,6 ezer fo volt, ebbol 85 % fizikai állományban dolgozott. Három év alatt 20 százalékkal csökkent a szakágazatban dolgozók létszáma. 3. A termék és a termékelőállítás jellemzői 3.1. Termékcsoportok és piacszegmentálás A magyar baromfiipar által feldolgozott baromfifajok termékskálája világviszonylatban is szélesnek mondható, mivel a baromfifajok mindegyike megtalálható a vágásra kerülo szárnyasok között: csirke, tyúk, pulyka, liba, kacsa, gyöngyös. A nagy baromfitermelo országok zömében csak csirke és pulyka feldolgozással foglalkoznak - pl. az USÁ-ban és Brazíliában is. Európában egyedül a francia baromfiipar dolgozik teljes termékskálával. A vágásra kerülo viziszárnyasok hasznosítási irány szerint tovább differenciálhatók: pecsenyeliba és -kacsa, amelyek hús hasznosítású, broiler típusú fajták. A 8 hetes pecsenyeliba speciális magyar termék, jó exportcikk. A hús- és a zabosliba húsát és tollát egyaránt hasznosítják, nagy mellhús kihozatalú egyedek. A húsliba a pecsenyelibánál 1-2 kilogrammal nagyobb súlyú, tollát háromszor-négyszer tépik. A hízott liba termelés és feldolgozás elsodleges célja a májtermelés. A Mulard és a Barbarie kacsa kettos, hús és máj hasznosítású szárnyas. A magyar baromfifeldolgozó vállalatok túlnyomó többsége két vagy több fajta baromfit vág, ami szintén magyar sajátosság, mivel a világ baromfiiparában az egy faj feldolgozására szakosodott üzemek a jellemzok. A mintegy 20 nagyobb baromfifeldolgozó vállalat közül mindössze három olyan van, amelyik csak egyféle baromfival foglalkozik: a Bábolna Rt tulajdonában lévo gyori cég csak csirkét (és tyúkot), a szarvasi telephelyu Gallicoop csak pulykát, és a mezokovácsházi Pannonliver Rt csak libát vág. A baromfitermelés zömét Magyarországon is a csirke adja. Az összes feldolgozott baromfi közül 1995-ben a csirke 62 százalékot képviselt, a pulyka és a liba egyenként 14 és 15 százalékot, míg a kacsa 8 és a tyúk alig 1 százalékot. Az 1991-95 közötti idoszakot tekintve a csirke és a tyúk aránya visszaesoben van a pulyka és a liba javára (1. táblázat). Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők 9
Versenyben a világgal - kutatási program Mûhelytanulmányok A vágott baromfit egészben vagy darabolva értékesítik. Az elsodleges feldolgozású termékek közül a legértékesebb a darabolt, csontozott csirke- és pulykamell, amelyek felfutó exportcikkek. 1995- ben a hazai boltokban eladott vágott csirkébol az aprólék és a belsoség aránya az összes forgalom 60 százalékát adta, az egész csirke csupán 13 százalék volt, a maradék 27 százalék darabolt áruként (mell, comb) kelt el. Az aprólék aránya azért lehet ilyen magas a belföldi forgalomban, mert az exportpiacokon értékesített mell és comb után megmaradó olcsó baromfirészek az elszegényedo magyar vásárlóréteg között hamar vevore találnak. A baromfiipar a másodlagos- vagy továbbfeldolgozott termékek egyre szélesebb választékát állítja elo. Ezek a cikkek komoly versenytársai a húsipari hasonló áruknak, mivel azoknál olcsóbbak, viszont ízesítésük és minoségük eléri, vagy meg is haladja a hagyományos húsipari termékekét. A baromfiipar kategorizálása szerint a továbbfeldolgozott termékek az alábbi nyolc csoportot alkotják: vörösáruk, felvágottak, májas, kenos készítmények, kolbászfélék, sonkatípusú áruk, pácolt, füstölt termékek, konzervek valamint a napjainkban egyre népszerubb elosütött, panírozott áruk. Továbbfeldolgozott baromfitermékekbol 1995-ben 22 ezer tonnát értékesített a szakágazat a belföldi piacon, míg 1990-ben még csak 17,7 ezer tonnát. Az értékesítés mintegy felét a vörösáru és a felvágott teszi ki. Exportra azonban csak minimális továbbfeldolgozott termék jut. 3.2. Technológiai folyamatok A feldolgozásra kerülo baromfit levágják, kopasztják majd zsigerelik. Ezeket a muveleteket úgy végzik, hogy a baromfitest folyamatos üzemelésu felso pályán - konvejoron - halad. A muveletek ma már automatizáltak. A súly szerinti osztályozás is automatikus. Ezután a baromfitestet hutik. A hutés történhet levegovel (ez a korszerubb módszer) vagy vízben. A folyadékos, majd késobb a levegos elohutés bevezetése tette lehetové a zárt ciklusú termelést. A friss baromfitestet vagy egészben értékesítik vagy darabolják. A darabolást automata vagy félautomata gépekkel végzik. A baromfiipar zömében import - holland Stork - berendezésekkel dolgozik. A levágott állatok egy része - ma már egyre kisebb hányada - mélyhuto alagútba, majd mélyhuto tárolóba kerül. A továbbfeldolgozott termékek többféle munkafázison mennek át, darabolás, darálás, péppé zúzás, esetenként pácolás. A másodlagos feldolgozású árukhoz sokféle adalékanyagot használnak. Az üzemek átbocsátó képességét az elsodleges feldolgozó sor sebessége határozza meg. A nagy hatékonyságú nyugat-európai országokban és az USÁ-ban a standard sori sebesség 8000 szárnyas óránként, amely az elmúlt néhány év során fokozatosan növekedett fel erre a szintre a korábbi 7200 db/órás sebességrol. A fejlett ipari államokban a nagy volument kibocsátó cégek többmuszakos, 10 Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők
Műhelytanulmányok Versenyben a világgal kutatási program többsoros vagy/és többüzemes bázison üzemelnek oly módon, hogy a skála-hozadékot minél jobban érvényesíthessék az általános költség lefaragásával (Henry-Rothwell, 1995.). A baromfifeldogozó vállalatok zöme termékeit közvetlenül a kiskereskedelmi boltoknak teríti. Budapesten van egyedül baromfi nagykereskedelmi vállalat, amely a fovárosi piac kb. 30 százalékát látja el. 4. A baromfiipar exportjának fo vonásai 4.1. A magyar baromfikivitel helye a világkereskedelemben A baromfiszektor már a két világháború között is fontos exportáló ágazat volt. Voltak évek, amikor a baromfi-, toll- és tojáskivitel meghaladta a búzaexport értékét (Beke, 1936.). A háború után a baromfikivitel a nagyüzemi baromfitartás elterjedésével futott fel. A hetvenes évek második felében kezdodtek el a kifejezetten exportcélú fejlesztések. A baromfikivitel csúcspontja a nyolcvanas évek második felére esik, amikor a vágott csirke bekerült a magyar-szovjet áruforgalmi egyezménybe. A legnagyobb exportvolument produkáló évben, 1988-ban 230 ezer tonna baromfi hagyta el az országot, aminek több mint a fele a Szovjetunióba ment. A kilencvenes évek elején bekövetkezett hatalmas piacvesztést plasztikusan mutatja, hogy a baromfiexport mélypontján, 1993-ban mindössze 73 ezer tonna baromfihús talált vevore a külpiacokon. Ez a volumen az 1988. évinek csupán 32 százaléka! 1995-re azonban a baromfiexport újabb lendületet vett és valamivel meghaladta a 100 ezer tonnát, ami 1993-hoz képest 41 százaléknyi többletet jelent. Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők 11
Versenyben a világgal - kutatási program Mûhelytanulmányok 1. ábra: A baromfihús export alakulása, ezer tonna 250 200 150 100 50 0 1988. 1989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. Forrás: KOPINT-DATORG A baromfiipar az élelmiszeripari szakágazatok közül a második legnagyobb exportáló a tartósítóipar után. Pozitív fejlemény, hogy baromfiágazat export-árbevétele kevésbé esett vissza, mint a volumene, mivel a kivitel szerkezete az értékesebb termékek felé tolódott el. 1991-95 között a baromfiipar évente 300-390 USD árbevételt produkált. Ez az érték az élelmiszergazdaság összes exportjának 12-14 százalékát, a nemzetgazdaság teljes kivitelének 3-3,3 százalékát tette ki (2. táblázat). A világ baromfitermelése dinamikusan no, az utóbbi másfél évtizedben csaknem megduplázódott. A magyarországi baromfitermelés a 90-es évtized elejétol nem követi ezt a tendenciát, mivel a belföldi értékesítés csekély bovülése mellett az export a fent bemutatott irányzat szerint alakult. 1992-94 között a magyarországi baromfihús termelés a világtermelésnek 0,3 százalékát adta. Ez az arány 1991-ben még 1 százalék volt (4. táblázat). Az egyes országok baromfitermelésének dönto hányada hazai fogyasztásra kerül, külföldi piacokra a világ termelésének csupán 8 százaléka jut. Ehhez képest a magyar baromfiipar exportorientáltsága még napjainkban is magasnak mondható, mivel 1995-ben a termelés 44 százalékát a határon túl értékesítettük. 1994-ben 4,4 millió tonna baromfihús került be a világkereskedelembe. Ebbol a magyar baromfihús export részesedése 1,8 százalék volt. Míg a nyolcvanas évek második felében Magyarországot a világ öt legnagyobb baromfihús exportore között tartották számon, addig 1991 után visszacsúsztunk a 10.-11. helyre. Lényegesen kedvezobb a világexportból való részesedésünk, ha az értékadatokat vesszük szemügyre, mivel a magyar exportban a világátlagnál jóval több a nagytestu baromfifaj és a fejlett országok exportszerkezetével csaknem megegyezoen magas az értékesebb baromfirészek (csontozott, 12 Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők
Műhelytanulmányok Versenyben a világgal kutatási program darabolt termékek) aránya. A világ baromfihús exportjának értékébol a magyar kivitel 3,5 százalékkal részesedett 1994-ben (4. táblázat). (Ebben az adatban a liba- és kacsamáj valamint a toll kivitelének értéke nem szerepel.) 4.2. A baromfiszektor exportjának szerkezete és fo piacai A baromfifeldolgozó ipar fo exportcikkei a az egész vagy darabolt csirke-, pulyka-, liba és kacsahús, a liba- és kacsamáj valamint a toll. Ezen termékek kivitelének értéke 1995-ben 373 millió USD volt. Csekély mennyiségben, évente 1-2 millió dollár értékben exportálnak még tojást, továbbfeldolgozott árut és évi 3-5 millió dollár értékben belsoséget és aprólékot (5. táblázat). Az egyes baromfifajok közül a kivitel volumenét tekintve csirkébol adjuk el a legnagyobb mennyiséget. Az utóbbi 5 évben az összes baromfihús exportból 51-58 százalék volt a csirke kiszállításának a volumene. Második legnagyobb tétel a libahús, 20 százalék körüli részesedéssel. Az elmúlt két évben jelentosen, mintegy felére visszaesett a pulykaexport aránya az összes baromfihús kivitelben a nyugati országok lanyhuló kereslete és az EU belso szállítóinak fokozódó konkurenciája miatt. 1996 elso félévében azonban a tavalyi év hasonló idoszakához képest megduplázódott a pulykaexport, ami a nagy-britanniai kergemarhakór egyenes következménye. A kacsahús aránya meglehetos stabilitást mutatva 12-14 százalék (5. táblázat). Ha azt vizsgáljuk, hogy melyik baromfifaj hozza a legnagyobb valutabevételt az ágazatnak, akkor a fentiektol eltéro képet kapunk. A libaszektor termékei - hús, máj, toll - a baromfiipar exportbevételének 43 százalékát adják, megelozve ezzel a volumenhordozó csirke eladásából származó értéket: Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők 13
Versenyben a világgal - kutatási program Mûhelytanulmányok 2. ábra: Az export bevétel megoszlása 1995-ben baromfifajok szerint liba (máj,hús, toll) 40% pulyka 8% csirke 38% kacsa 11% egyéb 3% Forrás: KOPINT-DATORG adataiból számítva A korábbiakban már utaltunk rá, hogy a baromfihús mind nagyobb része kerül darabolva a külföldi vevokhöz, ami azért kedvezo, mert az egész és a darabolt, csontos termékek közötti árkülönbség mintegy másfélszeres, a kicsontozott árunál pedig kétszeres. Ez az árkülönbség az oka annak, hogy a teljes baromfihús exportból a magasabb fokon feldolgozott, azaz a darabolt, részben csontozott termékek aránya az árbevételbol nagyobb, mint a volumenbol: Darabolt baromfihús aránya, % 1991 1993 1995 az export volumenébol 34,1 56,8 59,2 árbevételébol 50,0 70,2 71,1 Forrás: KOPINT-DATORG adatokból számítva Akár a mennyiséget, akár az értéket nézzük azonban, kedvezoen magas a nagyobb élomunkát igénylo termékek részesedése a kivitelben. A baromfifajok közül egyedül a kacsánál nagyobb az egészben való eladás azért, mert a pecsenyekacsa fontos - bár szezonális - exportcikk. Az export 1994-tol tapasztalható fellendülését egyrészt az tette lehetové, hogy megállt a termelés visszaesése, növekedtek az export árualapok. Másrészt a nyugat-európai országok zöme kilábalt a recesszióból, megélénkült a kereslet a baromfihús iránt. A környezo országok többsége is nettó baromfiexportor. Az Európai Uniótól kapott kedvezményes kvóták kihasználása 1994-ben lényegesen meghaladta az 1993. évit, 1995-ben pedig 100 százalékos volt. 1994 és 1995 az export szempontjából a baromfiiparban jó esztendoknek mondhatók, hiszen egy felfelé ívelo idoszakról van szó. Mégis rá kell mutatnunk az 1995. évi kivitel néhány problémájára, ami beárnyékolja az egyébként pozitív képet. 1995-ben a baromfihús kivitelének felfutása volumenben közel 10 százalékkal meghaladta az értékben mért növekedést, aminek fo oka az 14 Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők
Műhelytanulmányok Versenyben a világgal kutatási program áresés volt. (A baromfihús értékesítés volumene 36, árbevétele 27 százalékkal emelkedett.) Míg 1994- ben csaknem minden magyar baromfitermék ára emelkedett a világpiacon, addig 1995-ben több volumenhordozó exportcikk ára visszaesett. Az egész csirke ára több mint 20 százalékkal, a csirkecombé 17 százalékkal mérséklodött. Azon termékkörben, ahol sikerült az egy évvel korábbinál jobb árat elérni, az áremelkedés csekély, mindössze 1-4 százalék volt. Ebbe a csoportba tartozik a libamell és -comb, a csirkemell és az egész kacsa (6. táblázat). A csirketermékek árcsökkenéséhez az is hozzájárult, hogy a kedvezményes EU kvótán felüli mennyiségeket a GATT egyezmény életbe lépése (1995. júl. 1.) óta 80 százalékos vám sújtja. Ezért igen kedvezotlen az ágazat számára az exporttámogatás 1996. évi csökkentése. Míg a baromfiipar kivitelének szubvenciója 1995-ben 7,6 md Ft volt (átlagosan 22 Ft/USD), addig 1996-ra a tervezett szubvenció 5 md Ft alatt marad. A szakemberek szerint ez akár 20-25 ezer tonna kiesést okozhat a kivitelben. Az egyik legfontosabb baromfitermék, a kicsontozott csirkehús támogatása az 1995. évi 130 Ft/kg-ról 1996-ra 85 Ft/kg-ra csökkent. Márpedig a csirke kedvezményes EU kvótája az egyik legalacsonyabb a tényleges kiszállításhoz képest, azaz a legnagyobb mértékben ezt a termékcsoportot sújtja a magas EU vám. Árbevétel- kiesést okozott a libamájra bevezetett export értékesítési kvóta is (lásd errol bovebben a 6. pontban). 1994-ben még csaknem 50 millió USD árbevétel származott a libamáj eladásokból, ami 1995-re 37 ezer dollárra apadt. Az exportkorlátozás folyományaként a liba törzsállományt is csökkentették. Ennek viszont egyenes következménye lett, hogy a külpiacon értékesített toll volumene is visszaesett, mégpedig 40 százalékkal. A fentiek miatt a baromfifeldolgozó ipar exportárbevétele 1995-ben csak 7 százalékkal haladta meg az 1994. évit, míg 1994-ben 23 százaléknyi volt az emelkedés. A magyar baromfitermékek külpiaca meglehetosen koncentrált, bár 1995-ben a vevokör bovült. Az eladások 75-80 százalékát az Európai Unió országai veszik fel. Legfontosabb importálóink Németország (a teljes vágott baromfi export 35-38 százaléka ide irányul), Olaszország (14-16 százalék), Franciaország és Ausztria. Ez utóbbi országba azonban 1995-ben visszaestek a kiszállításaink, részben azért, mert az osztrákokkal fennállt korábbi vámkedvezményeket késon emelték be az EU kedvezményes kvótákba. Svájc is hagyományos vásárlója a magyar csirke- és pulykatermékeknek, valamint a tollnak. 1995-ben a korábbinál valamivel több termék került a FÁK régiójába (mintegy 5000 tonna fagyasztott csirke, igen alacsony áron) és a volt Jugoszlávia új államaiba is, szintén nyomott árakon. Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők 15
Versenyben a világgal - kutatási program Mûhelytanulmányok Egyes csirketermékekbol Lengyelország, Románia és Albánia is növekvo mennyiségeket vásárolt tavaly (7. táblázat). A liba- és a kacsamáj vevoköre igen korlátozott, a kivitel több mint 90 százalékát francia nyelvterületre (Franciaországba és Belgiumba) szállítjuk. Kacsamáj exportunk visszaszorulóban van a francia termelés eroteljes bovülése miatt. Örvendetes, hogy az utóbbi két évben dinamikusan nott a japán piacon eladott libamáj volumene. 1995-ben ez a távoli piac vette fel az libamáj export közel 10 százalékát. 5. A baromfiipar hazai története 5.1. A baromfifeldolgozó ipar kialakulása 1 A baromfi iparszeru feldolgozásának kezdeti idoszakát a múlt század végére teszik. Két alföldi városban, Kiskunhalason és Orosházán létesítettek eloször feldolgozó üzemet, amelyekben a vágás, zsigerelés, kopasztás még kézzel történt. Hirschfeld Antal 1870-ben alapította az Elso Osztrák-Magyar Libamáj Export Vállalatot, bécsi székhellyel, valamint galgóci, budapesti, bécsi, párizsi és strasbourgi telephelyekkel. Érdemi libamájexportot e cég létrehozásától kezdodoen lehet figyelemmel kísérni. E század elején sorra alapították az újabb üzemeket Szabadkán, Nagyszalontán, Budapesten, egy második céget olasz tokébol Orosházán. A telephelyre beérkezo baromfit minosítéssel egybekötött átvétel után hizlaldába helyezték vagy megfelelo pihentetés után levágták, kopasztották, de gyakori volt az is, amikor fojtás után tollában hagyták. Élo és vágott baromfit egyaránt exportáltak. A baromfiipari tevékenységek körébe tartozó cikkek exportja (eleven és leölt szárnyas, tojás, ágytoll, lúdmáj) 1910-ben 4,7 százalékát tette ki "a magyar Szentkorona országai" összkivitelének, ami nagyobb, mint a mai (3 %) arány. A századforduló után már lehetoség nyílt fagyasztásra és hutoházi tárolásra is és megjelentek az elso, mujéggel hutheto vagonok. A technikai feltételek teremtették meg a piaci határok kitágítását és a termelési-értékesítési idopontok függetlenítését egymástól. A magyar baromfi jellemzo piaca az I. világháborúig Ausztria, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, kisebb mértékben Svájc, Franciaország és Belgium volt. (Nyugat-Európában ma is ezek 1 E pont megírása Nagy Tamás (1986): A baromfiipar története címû munkáján alapul. 16 Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők
Műhelytanulmányok Versenyben a világgal kutatási program a fo piacaink, kivéve Nagy-Britanniát, ahova csak minimális mennyiséget szállítunk.) A század elejérol származó árjegyzékek szerint a magyar baromfi jó minoségét a piac az árakkal is elismerte. Az elso világháború után a trianoni békeszerzodéssel több üzem külföldre került, viszont a régi cégek mellett újakat is alapítottak a húszas évek elején: Sárváron, Budafokon (részben skót tulajdonban), Szentesen, Törökszentmiklóson, Békéscsabán, Kecskeméten. A harmincas években Kaposvárott, Zalaszentivánon, Gyorben, Dunaszerdahelyen létesült vágóüzem. A baromfi vágását és feldolgozását továbbra is kézi munkával végezték. A vasúti szállításban általánossá vált a mujéghutéses vagon, de a harmincas években megjelentek az elso külföldi motoros hutésu vagonok is. A két világháború között a baromfitermékek az ország külkereskedelmében a korábbiaknál is fontosabb szerepet töltöttek be. 1938-ra Magyarország 521 millió pengos kivitelébol az élo és a vágott baromfi, toll, tojás és libamáj együttesen 52 millió pengo értékben, 10 százalékot ért el. Az ágazat exportorientáltságára való tekintettel a felvásárlási árakat bizottság ellenorizte. Az egyes cégekre a Magyar Élelmiszerkiviteli Cégek Országos Szövetségének megfelelo osztálya exportkontingenseket állapított meg. Ez az osztály állandó piaci információkkal szolgált és gazdálkodott a térítésekkel (azaz az állami támogatással). 1938-tól kezdodoen a baromfiipar legfontosabb gyárai a Hangya tulajdonába kerültek, az export egyre nagyobb része Németországba irányult. 5.2. A baromfiipar fellendülése a hatvanas évek végétol A vágóbaromfi termelés a hatvanas éveket követoen gyors ütemben fejlodött. A Bábolnai Mezogazdasági Kombinát és Nádudvari Vörös Csillag Mezogazdasági Termeloszövetkezet korszeru, nagy hús- ill. tojás-kihozatalú tenyészanyag szaporítását kezdte meg, amelyben a genetikai hátteret az USÁ-ból származó import biztosította. Gyorsan bovült a nagyüzemi csirketermelés. A takarmányozás is módosult, fehérjékben, nyomelemekben gazdag takarmányokkal, a baromfi korától függo tápokkal hízlalták a szárnyasokat. A növekvo belföldi kereslet és a foleg szovjet piaccal bovülo export a meglévo üzemek korszerusítését majd új üzemek létesítését kívánta meg. A nyolcvanas évek elso felében két nagyobb - termeloszövetkezet által alapított - üzem kezdte meg muködését Hernádon és Zagyvarékason, és további három létesült Pécsett, Kisvárdán és Zalaegerszegen. Az új feldolgozóvonalakat döntoen a szovjetunióbeli szállításokra alapozva állították be. A nyolcvanas évek második felében elsosorban a szuk keresztmetszetet jelento és egyúttal a versenyképességet javító kapacitások - daraboló, levegos hutést szolgáló, szinkronfagyasztó, továbbfeldolgozó - bovültek gyors ütemben. Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők 17
Versenyben a világgal - kutatási program Mûhelytanulmányok Az állami vállalatok 1971-81 között a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje keretében muködtek. A tröszt 1982-ben megszunt, ettol fogva a vállalatok önállóan gazdálkodhattak. A tröszt megszunésével, 1982-ben alakult meg a Baromfitermelok Egyesülése, melynek tagjai a teljes vertikumot átfogták, a tenyésztéstol a külkereskedelemig. A nyolcvanas évtized vége felé állami, tsz, ÁG vagy közös vállalati tulajdonban összesen 18 olyan baromfifeldolgozó vállalat üzemelt, amely exportra is gyártott. A baromfivertikum a nyolcvanas években az agrárágazat egyik legsikeresebb szektora volt. Az iparág teljesítményének csúcsévét 1988-ra teszik, amikor 500 ezer tonna baromfit dolgoztak fel és a termelés 60 százaléka került külföldi vevokhöz. Ekkor a gyárak két muszakban, teljes kapacitással muködtek. 5.3. Változások a kilencvenes években 5.3.1. A válság okai A kilencvenes évtized elso három évében a baromfiágazat egyre mélyülo válságba került. A volt szovjet piac elvesztése mellett ebben számos közgazdasági tényezo is szerepet játszott. A baromfifeldolgozás és értékesítés 1989-90-ben még csak enyhe ütemben, 1992-93 között drasztikus mértékben csökkent. Az elmúlt két év viszont már a javulás jeleit mutatja, különösen az 1995. évi exportfelfutás látványos (lásd az elozo pontban.) 18 Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők
Műhelytanulmányok Versenyben a világgal kutatási program 3. ábra: A baromfihús összes értékesítésének alakulása, ezer tonna 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1988. 1989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. Forrás: Baromfi Termelok Tanácsa Az évtized elején a konzerv- és a húsipar mellett a baromfiipar halmozta fel a legnagyobb veszteséget: 1991-ben 3 milliárd Ft-ot, 1992-ben 2 milliárd Ft-ot. A vállalatok zöme csodbe, vagy csodközeli helyzetbe jutott. Miért került az ágazat ilyen válságos helyzetbe? Az okok egymásra épülo láncolatával állunk szemben, amelyek közül a legfontosabbakat emeljük ki: a keleti piacok elvesztése nem csupán 7,5 milliárd Ft bevételtol fosztotta meg az ágazatot, hanem a rubeles export rezsiviselo képessége is megszunt. Az ágazat költséggazdálkodása a nagy támogatást igénylo rubel viszonylatú exportra volt ráépítve. A cégek elestek attól a lehetoségtol is, hogy a szabványsúly alatti vagy feletti csirkét, pulykát, illetve a máj nélküli libatestet a kevésbé igényes keleti piacokon értékesítsék. Ráadásul a rubeles export gyors pénzforgást biztosított, mivel a promt inkasszó révén azonnal le lehetett hívni a költségvetéstol az export ellenértékét. A baromfiipar - más élelmiszeripari ágazatokhoz hasonlóan - forgóeszköz szükségletének nagyobb hányadát mindig is hitelbol fedezte. A kamatok megugrásával a bankköltségek is felpörögtek, ami felduzzasztotta a közvetett költségeket is. Az input költségek emelkedését sem a bel- sem a külpiaci árakban nem tudta a baromfiipar érvényesíteni. Belföldön egyrészt a magas baromfi készletek piacra dobása miatt voltak az árak nyomottak, másrészt sertéshúsból is túltermelés volt. Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők 19
Versenyben a világgal - kutatási program Mûhelytanulmányok Az exportszubvenció 1989-tol drasztikusan csökkent, miközben a forintot felértékelo árfolyampolitika mérsékelte az export árbevételt. A csirke és a pulykatermékek kivitele veszteségessé vált, ezen termékkörben a hízlaláson sem képzodött nyereség. A baromfivertikum egyes fázisainak korábbi szoros kapcsolatai összetöredeztek, a finanszírozás rendszere kényszeruen átalakult. A nyolcvanas években a baromfitermelés nagyobb hányada nagyüzemi keretek között folyt, a termeloszövetkezetek, állami gazdaságok mintegy a bank szerepét töltötték be azzal, hogy az inputokat (naposcsibe, takarmány és a hízlalás egyéb költségei) megelolegezték a kistermeloknek. A nagyüzemek egy részének szétesésével az integrátori szerep a feldolgozókhoz került át, akik váratlanul nagyszámú termelovel találták szembe magukat. A kistermelok - tokéjük nem lévén - azt várták, hogy most már a feldolgozók finanszírozzák meg a naposállat ellátás és a hízlalás költségeit. Ezt a vágóhidak csak újabb kölcsönök felvételével tehették meg, ami tovább növelte hitelek nyereséget elszívó kamatköltségeit. Annak ellenére, hogy a recesszió már 1990-ben érzodött, folyamatosan léptek be új kapacitások a baromfifeldolgozó iparba. Pl. 1990-ben a magyar-izraeli tokével pulykafeldolgozásra alapított Gallicoop Rt (Szarvas), libafeldolgozó üzem Pusztamérgesen, csirkefeldolgozó a Kiskunhalasi Baromfiipari Vállalat toszomszédságában. 1990 oszére a libafeldolgozással foglalkozó Pannonliver Rt többszörösére bovítette kapacitását. 1991-ben vált le a Debreceni Barneválról a közelében muködo Hajdúvid Kft (ma már Hajdúsági Rt), amely szintén fejlesztette kapacitásait, és ahova az évek során a debreceni vállalat csaknem teljes menedzsmentje átvándorolt átvíve a piaci kapcsolatokat is. 1992-ben már általános jelenség volt, hogy a feldolgozó cégek csak heti 3-4 napot dolgoztak, akkor is egy muszakban. Ennek ellenére véglegesen egyikük sem állt le. Az alacsony kapacitáskihasználás jócskán megnövelte a fajlagos feldolgozási költségeket, tovább emelve a veszteséget. 1992 végére - 1993 elejére a volt állami és szövetkezeti tulajdonú vállalatok kétharmada csodöt jelentett vagy felszámolás alatt állt. Közülük csupán egy vállat állt le véglegesen 1993 elején, igaz, ez a legnagyobb kapacitású cég, a Debreceni Barnevál Rt volt. 5.3.2. Privatizáció a baromfiiparban A baromfiipari vállalatok privatizációja - a húsiparhoz hasonlóan - nagyon vontatottan haladt. Külföldrol alig volt komoly érdeklodés. A befektetok kivártak, a felhalmozódott veszteségek és hitelek miatt a baromfiipar nem volt vonzó befektetési terület. A cégek viszont éppen a privatizálástól várták a tokeinjekciót. 20 Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők
Műhelytanulmányok Versenyben a világgal kutatási program 1992 végéig a baromfiipari vállalatok részvénytársasággá alakultak, de a magánosításban nem sok elorelépés történt. Az állami vállaltok részvényei az ÁVU és - néhány százalék erejéig - az önkormányzatok tulajdonában maradtak. 1992 nyarán kezdett cikkezni arról a szaksajtó, hogy a Conagra amerikai konzorcium és az OKHB vagyonkezeloi részvénytársaságot alapítva négy baromfiipari vállalat feljavítását és privatizációját pályázza meg, illetve vagyonkezeloi szerzodést köt velük. A megcélzott vállalti kör szinte havonta változott, és közben meghiúsultak azok a remények is, hogy a Conagra jelentosebb tokét fog befektetni az ágazatba. 1992 augusztusában megalakult a Conavis Kft az OKHB többségi, 55 százalékos tulajdonrészével. A másik két alapító a Conagra és a baromfitermékek külkereskedelmének zömét bonyolító Hungavis Rt volt. A kft-bol a Conagra már 1993 elején kilépett, üzletrészét a Hungavis frankfurti leányvállalata, a Hungavis Neu Isendorf GmBH vette meg, majd 1995 elején az OKHB - akkor már Kereskedelmi és Hitel Bank - üzletrészét is kivásárolta. Az ÁVU álláspontja 1993 januárjáig az volt, hogy vagyonkezelésbe adja át a vállalatok többségét. 1993 január végén azonban úgy határozott, hogy akár alacsony áron is, de inkább értékesíti a cégeket. A határozatot követoen a Conavis Kft megvette a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Rt-t, majd csodegyezség után, 1994-ben a Törökszentmiklósi Rt-t. Az ÁVU még 1992 szeptemberében vagyonkezeloi pályázatot írt ki a második legnagyobb gyárra, az akkor még nyereséges Békéscsabai Baromfifeldolgozó Rt-re. Négy pályázó közül a Bábolna Rt nyerte el a vagyonkezelés jogát úgy, hogy 3 év elteltével a cég megvételére is elojogot kapott. Az elso komoly külföldi szakmai befekteto 1992 végén jelentkezett. Az angol Matthew cég 1993 márciusában vette meg a mindvégig nyereséges Sárvári Baromfifeldolgozó vállalatot. 1993-95 között még további 4 vállalatba fektettek be tokét külföldi cégek, közülük egy vállalatban a külföldi befektetonek többségi tulajdona van (Orosháza). 1993-ban két baromfifeldolgozó hosszabb idore felfüggesztette a termelését, majd 1994-ben újabb két gyár jutott hasonló sorsra. Véglegesen azonban csak a budafoki üzem csukta be a kapuit 1995-ben. A vállaltok zöme tehát úgy vészelte át az 1992-94 közötti válságos idoszakot, hogy alacsony kapacitáskihasználás mellett, kisebb-nagyobb szünetekkel ugyan, de mindvégig a porondon maradt, bízva a kereslet fellendülésében. Ebben az idoben az iparág átlagos kapacitáskihasználása csupán 50-55 százalék volt. Ezen a mutatón a tavalyi export fellendülés mintegy 10-15 százalékot javított ugyan, de még ma is szükség lenne 2-3 üzem bezárására ahhoz, hogy az ágazat megszabaduljon a kapacitás feleslegtol (lásd errol még a 6. pontban). Az következett be, amitol néhány szakember már 1992-ben óvta az ágazatot. "A keleti piacok elvesztésével 350 ezer tonna vágóbaromfi feldolgozásának van Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők 21
Versenyben a világgal - kutatási program Mûhelytanulmányok realitása, amibol az következik, hogy vagy az összes üzem kihasználatlan kapacitással, magas általános költséggel terhelt terméket állít elo, vagy néhány üzem leállításával, "hidegtartalékra tételével" életre keltheto a többi üzem" (Szekeres, 1992.) 1995 végére három vállalatcsoport alakult ki a baromfifeldolgozó iparban felvásárlás és vagyonkezelésbe vétel révén, de ebben a folyamatban külföldi toke csak elenyészo arányban vett részt: A Hajdúsági Rt 1992-ben megvette a kisvárdai feldolgozót, majd többszöri meghirdetés és hosszú egyezkedés után 1995-ben a debreceni gyárat, 1995-re a Hungavis Rt tulajdonában lévo Conavis Rt három gyárat birtokolt, egy továbbiban résztulajdonos, A Bábolna Rt 1992-ben megvette a kecskeméti céget. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Rt megvétele 3 évi vagyonkezeloi jog után most van folyamatban, ami ellen erofölényre hivatkozva több feldolgozó tiltakozik. Az ÁPV Rt kimutatása szerint a baromfiiparban a külföldi toke aránya - a jegyzett tokére vetítve - 1995 végén 27 százalék volt (Heti Privinfo, 1996. júl. 9.). Ez az arány csaknem 20 százalékkal alacsonyabb az élelmiszeripar átlagánál. Az elmúlt években lezajlott privatizáció, a külföldi toke megjelenése és egyes vállalatok vagyonkezeloi, majd tulajdonosi jogának elnyerése után 1996 elejére a 4. ábra szerinti érdekeltségi és tulajdonviszonyok alakultak ki a baromfifeldolgozásban: 22 Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők
Műhelytanulmányok Versenyben a világgal kutatási program 4. ábra: A baromfifeldolgozás piaci szereplõi Név Tulajdonos I. Vállalatcsoportok 51 % Bábolna + német érdekeltség 91 % Bábolna Rt Békéscsabai feldolgozó 100 % Bábolna Rt } 51 % magyar magánszemély 24,5 % HAGE Rt 24,5 % Nagin Kft Kecskeméti tollüzem 1. Bábolna Rt: Gyõri feldolgozó Avimant, Kecskemét 2. Hajdúsági Rt: Hajdúvidi feldolgozó Kisvárdai feldolgozó Debreceni Barnevál 3. Conavis Kft : Kiskunhalasi feldolgozó } (vagyonkezelés) Törökszentmiklósi feld. 100 % Hungavis Rt Pannonliver Rt Zagyvarékasi Rt csak részben Hungavis tulajdon II. Önálló vállalatok 4. Sárvári Bf Rt 95 % Bernard Matthews, brit magánszemély 5. Zalabaromfi Rt 6. Gold M Kft., Szentes 59,1 % hat magyar magánszemély, 30,9 % Otto Glatter osztrák magánszemély 30 % francia, 70% magyar magánszemélyek 7. Gallicoop Bf Rt 8. Merian, Orosháza Rt 30 % Agrichem GmbH (osztrák), 30 % Magyar Hitel Bank Rt, 40 % magánszemélyek 75 % Merian GmbH (német), 11 % Hungavis Rt + önkormányzatok, dolgozók 9. Hercsi Hús Kft, Hernád 100 % magyar magánszemélyek 10. Anasco Rt, Pécs Kolos, dán befektetõ Forrás: HVG, 1994. december 9., Privinfo egyes számai, VG egyes számai A három vállalatcsoport közül véleményünk szerint a Hungavis Külkereskedelmi Rt. tulajdonában lévo Conavis Kft-hez tartozó vállalatok helyzete a leginkább bizonytalan. Az 1995-ben már nyereséges kiskunhalasi vállalaton kívül a többi 3 vállalat veszteséges és jelentos adósságot halmoztak fel. 1993-ban termeloi hátterüket és külpiacaik nagy részét elveszítették, amit csak részben tudtak visszaszerezni. A tulajdonosi helyzeteket bonyolítja, hogy mindazon feldolgozó cégek, akiknek tulajdonrészük van a Hungavisben - a baromfifeldolgozók többségének van Hungavis részvénye - kereszttulajdonosok a Conavis Kft-ben is. Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők 23
Versenyben a világgal - kutatási program Mûhelytanulmányok A Hajdúsági Rt helyzete szilárd, 1993-ban és 1994-ben az ágazat összes nyereségének több mint a fele ettol a vállalatcsoporttól származott (11. táblázat). Résztulajdonosa a Hungavis Külkereskedelmi Rt-nek és 51 százalékban tulajdonosa a BBN Élelmiszerkereskedelmi Rt-nek (a volt Budapesti Baromfi Nagykereskedelmi Vállalatnak) is. Mint említettük, a Bábolna Rt 1993-ban vagyonkezelésbe vette át az akkor már veszteséges Békéscsabai feldolgozót. Az ÁPV Rt a vagyonkezeloi szerzodést 1996 elso félévére meghosszabbította. A gyár több száz millió Ft veszteséget halmozott fel, azaz a vagyonkezeléssel nem sikerült pozitív eredményre felhozni a Békéscsabai Rt-t. Miért ragaszkodik Bábolna mégis ehhez a vállalathoz? Valószínu azért, mert jelentos libamáj termelo, márpedig a libamáj az egyetlen biztos nyereséget hozó baromfitermék, és azért is, mert így a kecskeméti gyár mellett a második alföldi érdekeltségével megerosítheti pozícióját a szintén általa termelt keveréktakarmány és naposcsibe piacon. A vertikális integráció egyes fázisainak birtoklásában - genetika, naposcsibe, takarmányellátás - egyetlen baromfifeldolgozó vállalat sincs olyan eros pozícióban mint Bábolna, akinek gyenge pontja, szuk keresztmetszete éppen az egyfajta baromfira (csirkére) alapozott feldolgozás volt. A baromfiiparban muködo nagyobb feldolgozók sorát két további csoport egészíti ki: a kis kapacitású, 1000 db/óra alatti legális feldolgozók, illegális vágóhidak. Kis kapacitású üzemeket még 1989 után is alapítottak. Eredetileg a helyi kereslet kielégítésére hozták oket létre, de elobb-utóbb valamelyik közeli nagyváros piacára próbálnak betörni és ott stabil pozíciót szerezni. A hazai higiéniai követelményeknek megfelelnek, a szigorúbb EU normákat azonban csak pótlólagos beruházással tudnák biztosítani. Nincs is szándékukban exportálni. Ilyen üzemek muködnek pl. Szegeden, Kiskunhalason, Kiskunmajsán, Keszthelyen, Kerekegyházán. Az illegális vágóüzemek piaczavarása komoly méreteket ölt. Ezek a vállalkozások nem erre a célra épült helységekben (garázs, fészer, pajta) muködnek, a higiéniai és a környezetvédelmi eloírásokat nem tartják be, alkalmi munkásokkal, idoszakosan dolgoznak. Társadalombiztosítást és adót nem fizetnek, ezért magasabb felvásárlási árat és alacsonyabb kiskereskedelmi árat tudnak kialakítani. Ezáltal tisztességtelen versenyelonyhöz jutnak. A Baromfi Terméktanács szerint 25 ezer tonna vágott csirkét értékesítenek a hazai piacon, ami kb. három nagyobb csirkefeldolgozó éves belföldi értékesítésének felel meg. Az érem másik oldalára viszont éppen a Baromfi Terméktanács titkára világított rá. 1996-ban az égbe szöko takarmányárakat a felvásárlási árak nem tudták követni, 24 Orbánné Dr. Nagy Mária: A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők