GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 213-21/2015. Hiv. szám: Tárgy: Ügyintéző: dr. Sebő F. Dániel, Ódor Imre Melléklet: ANTRANS CLEAN Kft. KÜJ: 100259032 KTJ: 100991384 Hulladékgazdálkodási engedély (hasznosítás) HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az ANTRANS CLEAN Kommunális Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9028 Győr, Fehérvári út 75., statisztikai számjel: 12495159-3900-113-08; a továbbiakban Ügyfél) részére megismételt eljárása keretében engedélyezi a 9028 Győr, Fehérvári út 75. (5213/3 és 5214/3 hrsz.) alatti ingatlanokon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) és azon kívül történő nem veszélyes hulladékok hasznosítását az alábbiak szerint. 1. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységek megnevezése: II. 1.1. R1 Hasznosítás: Elsődlegesen tüzelő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása 1.2. R5 Hasznosítás: Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását) 2. A hasznosítható nem veszélyes hulladékok kezelési műveletenkénti megnevezése és mennyisége: 2.1. R1 technológiával: Azonosító kód Hulladék megnevezése Telephelyi hasznosítás mennyisége (tonna/év) 17 02 01 Fa 80 Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. Telefon: +36 (96) 524-000 Fax: +36 (96) 328-031
2.2. R5 technológiával: Azonosító kód Hulladék megnevezése Telephelyi hasznosítás mennyisége (tonna/év) Külső (építési-bontási) helyszíni hasznosítás mennyisége (tonna/év) 17 01 01 Beton 30.000 40.000 17 01 02 Tégla 2.000 3.000 17 01 03 Cserép és kerámia 1.000 2.000 17 01 07 Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 1.000 1.000 17 03 02 Bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től 5.000 15.000 17 05 04 Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 2.000 8.000 17 05 06 Kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től 2.000 8.000 17 05 08 17 09 04 Vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től Kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól 2.000 8.000 300 300 Összesen: 46.300 85.300 2.3. A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület: A 17 02 01 azonosító kódú fahulladék R1 kezelési művelet keretében az Ügyfél telephelyén kerül hasznosításra; míg az egyéb inert hulladékok R5 kezelési művelet keretében az ország egész területén lévő, különböző építési-bontási helyszíneken, valamint az Ügyfél telephelyén kerülnek hasznosításra. 3. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői: 3.1. Az engedélyezett hulladékhasznosítási technológia: 3.1.1. R1 kezelési művelet A telephelyre kerülő kezeletlen fahulladék válogatás, méretre vágás és átmeneti gyűjtést követően a telephely létesítményeinek fűtésére szolgáló 60 kw teljesítményű fatüzelésű kazánban tüzelőanyagként kerül hasznosításra. 3.1.2. R5 kezelési művelet Az Ügyfél telephelyére a hulladékok azok keletkezésének helyéről (bontások, közműjavítások, útjavítások) kerülnek beszállításra részben az ügyfél szállítási engedélye alapján, részben pedig engedéllyel rendelkező szervezetek (vállalkozók) által. A telephelyre történő beszállításkor a hulladékokat mérlegelik, majd szemrevételezéssel ellenőrzik. A beszállított hulladékokat a szükséges és lehetséges ütemben darálják, majd frakcionálják, a frakciókat pedig részben saját felhasználásban hasznosítják, részben értékesítik. A hulladékok keletkezésének helyszínein mobiltörő és frakcionáló berendezéssel aprítják, törik, frakcionálják az építési-bontási hulladékokat, majd az előállított építési haszonanyagot vagy a keletkezés helyén, vagy más munkaterületen hasznosítják. Az építési-bontási hulladékokat törőgéppel a kívánt frakciókra aprítják, melynek kapacitása 120 tonna/óra, 80%-os kihasználtsággal 96 tonna/óra. 130.600 tonna hulladék feldolgozásához 1360,4 óra szükséges, mely 170 elméleti munkanapnak felel meg évente, melyet a szükségleteknek megfelelően használ ki az ügyfél. A kevert építési-bontási hulladék előzetesen válogatásra kerül, majd a különválogatott 2
anyagféleségeket a megfelelő frakciókkal együtt törik. A viszonylag tiszta, mindössze néhány százalékban betont, köveket tartalmazó földet, kotrási meddőt előbb rostálják, majd a keletkezett 1-2 % követ, betont a darált beton frakcióhoz keverik. A rostált föld alkalmas közművek ágyazatának kialakítására. A törési technológia során a hulladékot minősített Z 0/70 zúzott beton frakcióra törik. Az előállított termék neve ZB 0/70 beton zúzásából nyert hulladék, ZA 0/80 bitumen, aszfalt töréséből származó hulladék. A kezelt építési-bontási hulladékot elsősorban az ügyfél maga hasznosítja és beépíti útügyi műszaki előírások alapján, illetve értékesíti azt. A cserép és kerámia frakciók, valamint a téglahulladék egy része aprításukat és minősítésüket követően fagynak ki nem tett területen (csarnokok aljzata) töltőanyagként kerülnek hasznosításra. A téglahulladék másik részét válogatás, majd minősítést követően használt tégla építőanyagként értékesíti tovább az Ügyfél. 3.2. A hulladékgazdálkodási technológia környezetvédelmi jellemzői: 3.2.1. Hulladékgazdálkodás Az R1 hulladékhasznosítási technológiából 19 01 12 azonosító kódú kazánhamu és salak, amely különbözik a 19 01 11-től megnevezésű hulladék keletkezése várható, melyet engedéllyel rendelkező részére történő átadásáig 200 literes fémhordóban gyűjtenek. Az R5 hulladékhasznosítási technológiából másodlagos hulladékként vas és acél, valamint nem hasznosítható föld és kövek keletkezhetnek; a hasznosítani tervezett mennyiséghez képest mindössze néhány %-os mennyiségben. Az aprító és törőgépek, valamint rosták karbantartása során veszélyes hulladékként 15 02 02* azonosító kódú veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat megnevezésű hulladék keletkezése várható nagyjából 50 kg/év mennyiségben, melyet évente egy alkalommal engedéllyel rendelkező részére történő átadásáig 200 literes vaslemezhordóban gyűjtenek. 3.2.2. Levegőtisztaság-védelem A telephelyen a hulladékgazdálkodással összefüggő bejelentés-köteles pont-, illetve diffúz légszennyező forrás nem került létesítésre. A szállítás a környezet csekélymértékű porszennyezésével járhat. A szállító járművek kipufogógáza az érintett útvonalakon minimális többlet-légszennyezést okozhat. A hulladékgazdálkodási tevékenység és rakodás por-, valamint munkagépek és szállító járművek kipufogógáz kibocsátásával jár légszennyező hatásként. Jogszabály szerinti hatásterület a nitrogén-oxidok és a PM 10 kibocsátás következtében alakul ki, a szálló porkibocsátás meghatározó. A hatásterület a munkavégzés helyétől számított 93 méter távolságon belül jelölhető ki. A hatásterülettel érintett Győr Városán belül található ingatlanok helyrajzi számai: 5211/1; 5213/1-4; 5214/2-3. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, külön jogszabályban meghatározott határértéket meghaladó immisszió a hígulás következtében várhatóan nem lép fel. 3.2.3. Zaj- és rezgésvédelem A tevékenység jogszabály hatálya alá tartozó környezeti zajkibocsátással jár; a telephely zajkibocsátása számítással került meghatározásra, mellyel lehatárolt zajvédelmi hatásterület nem érint zajvédelmi szempontból védendő épületet, illetve egyéb területet. 3.3. A hulladékkezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információk: A telephely ipari területen található, melyet északi és keleti irányból mezőgazdasági területek határolnak. Északi irányban a mezőgazdasági területek után ipari területek találhatók; míg a telephely déli, délkeleti és délnyugati részét gazdasági és kereskedelmi területek határolják; nyugati és északnyugati irányban pedig ipari területek találhatók. Tárgyi telephelyen 1.500 m 2 alapterületű szilárd burkolatú tároló tér áll rendelkezésre a hulladékok gyűjtésére, illetve további 1.500 m 2 alapterületű szilárd burkolatú tér a technológia berendezéseinek telepítésére. 3
3.4. A hulladékgazdálkodást szolgáló tárgyi feltételek: - 1 db EXTEC S3 osztályozó - 1 db EXTEC C10 pofástörő - 1db EXTEC C 12 pofástörő - 1 db gumikerekes 3,5 m 3 kanáltérfogatú rakodógép (kanálmérleggel) - 2 db lánctalpas kotró - 60 tonnás elektronikus hídmérleg 3.5. A hulladékgazdálkodást szolgáló személyi feltételek: - 1 fő ügyvezető - 1 fő környezetvédelmi megbízott - 1 fő áruátvevő - 5 fő gépkezelő 3.6. A hulladékhasznosítást szolgáló pénzügyi feltételek: Az Ügyfél az Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52.) 321758350 kötvényszámú előre nem láthatóan bekövetkező környezetszennyezési károkra is kiterjedő biztosítással rendelkezik; emellett a DUNA TAKARÉK BANK Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhely: 9022 Győr, Árpád út 93.) vezetett 58600300-11086875 sz. pénzforgalmi számláján 100.000,- Ft, (azaz egyszázezer forint) került zárolásra, mely összeg a környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával szabadítható fel. III. Az Ügyfél köteles betartani és betartatni az eljáró Hatóság alábbi környezetvédelmi előírásait: 1. Az átvett hulladékok gyűjtése legfeljebb 1 évig végezhető, azt követően a hulladékok kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. 2. A hasznosítani kívánt hulladékok nem tartalmazhatnak olyan összetevőket, illetve olyan szennyeződést, amely a hulladék veszélyes hulladékként történő besorolását eredményezné. A telephelyre beérkező valamennyi hulladékszállítmányt a szállítási dokumentumok alapján, továbbá szemrevételezéssel is ellenőrizni kell. 3. Az R1 hasznosítási technológiában kizárólag kezeletlen, fakonzerváló-szerekkel vagy bevonatokkal történő kezelésből származó halogénezett szerves vegyületeket vagy nehézfémeket nem tartalmazó fahulladék használható fel. 4. A kezelés helyszínein hulladék nem halmozható fel, azok hasznosításáról, a hasznosított anyag értékesítéséről, valamint a nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanításáról folyamatosan gondoskodni kell. Egy-egy kezelőterületről történő levonulás előtt a kezelt anyag felhasználásáról, illetve elszállításáról teljes körűen gondoskodni kell. 5. A hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert az arra feljogosított, jogszabályban meghatározott tanúsító szervezettel negyedévente ellenőriztetni kell. 6. Jelen határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedély jogerőre emelkedését követő 60 napon belül az előállított termék első felhasználására vonatkozóan be kell nyújtani az építés-felügyeleti hatóság hozzájárulását. 7. A szemalak vizsgálatokat 2.000 tonnánként, de a forgalmazás során legalább egyszer; a tisztasági vizsgálatot folyamatosan szemrevételezéssel el kell végezni. 8. Az előállított darálékra vonatkozó termékké minősítést 10.000 tonnánként, de legalább évente egy alkalommal el kell végezni. 9. A termékfelelősség, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkező termék minősége nem megfelelő, illetve felhasználása, termékként történő értékesítése nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell. 4
10. Az R5 hulladékkezelési technológia során a törési művelet előtt a nem hasznosítható hulladékokat ki kell válogatni, elkülönítetten kell gyűjteni és a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezet részére át kell adni. 11. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékokat legfeljebb 1 évig a kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen kell gyűjteni a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben és a környezet szennyezését kizáró módon. 12. A telephelyen egyidejűleg gyűjtött hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a rendelkezésre álló gyűjtőhelyek kapacitásaként a 10.000 tonna mennyiséget. 13. A hulladékkezelési tevékenységről a helyszínen üzemnaplót kell vezetni, melynek tartalmazni kell a törőgép üzemidejét, gépkezelő aláírását, a hasznosításra kerülő hulladékok azonosító kódjait és mennyiségét, a keletkezett hulladékok azonosító kódját és mennyiségét, a hasznosítható anyagok megnevezését és mennyiségét, ennek deponálási, majd további felhasználási helyét, időpontját és az előforduló üzemzavarok leírását, valamint pontos időpontját. 14. Az ügyfélnek teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét. 15. Az előre nem láthatóan bekövetkező környezetszennyezési károkra is kiterjedő felelősség-biztosítást és pénzügyi fedezetet a tevékenység végzése során folyamatosan fenn kell tartani. 16. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Havária esetén a képződött veszélyes hulladékot szelektíven és környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, ártalmatlanításra az arra feljogosított szervezet részére át kell adni. A havária elhárításhoz megfelelő mennyiségű anyagokat és eszközöket folyamatosan a telephelyen kell tartani. 17. A hulladékkezelő telephely bezárásakor a telephelyen lévő valamennyi még nem hasznosított hulladékot az arra engedéllyel rendelkező szervezet részére át kell adni további kezelésre. 18. Amennyiben jelen határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározott feltételekben változás történik, azt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 19. A telephely jelenlegi tényleges környezeti zajkibocsátását a teljes üzemmenet mellett (rakodási és szállítási tevékenység, aprítógép üzemelése, stb.) a tényleges hatásterület meghatározásával és a zajterhelési határértékek teljesülésének igazolásával zajméréssel kell alátámasztani; a mérésről készült dokumentációt jelen határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedély jogerőre emelkedését követő 60 napon belül meg kell küldeni a hatóságnak. 20. Amennyiben a tevékenység hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő épületet, illetve egyéb területet, úgy a mérési jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg meg kell küldeni a hatóság részére a zajkibocsátási határértékekre vonatkozó kérelmet is. 21. A más helyszíneken történő kezelési tevékenységet 3 nappal a tevékenység megkezdését megelőzően be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, egyúttal meg kell küldeni a tevékenység zajkibocsátásnak figyelembevételével a területre érvényes zajterhelési határértékek teljesülésének igazolását is. 22. Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 23. A hulladék elszállítását zárt, vagy ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni. 24. A tevékenység végzése során törekedni kell a szállítójárművek kipufogógáz kibocsátásainak csökkentésére. 25. A hulladék átvétele, rakodása és a tevékenység végzése során meg kell akadályozni a diffúz légszennyezés kialakulását. 26. A tevékenység végzése során szükség esetén locsolással csökkenteni kell a diffúz porkibocsátást. 27. A diffúz légszennyezés (porkibocsátás) elkerülése érdekében a telephelyet és a közlekedési útvonalakat rendszeresen takarítani kell. 28. Az Ügyfél köteles 2016. május 31. napjáig a telephely részét képező hulladéktároló helyre vonatkozó üzemeltetési szabályzatot benyújtatni a hatóság felé jóváhagyásra. 5
IV. Az Ügyfél köteles a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzatfelhasználási keretszámla megnevezésű 10033001-00299633-00000000 sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással, melynek összege 40.000,- Ft, (azaz negyvenezer forint). 2015. tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. V. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/6477-2/2015.ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály az ANTRANS CLEAN Kft. (székhely: 9028 Győr, Fehérvári út 75.) kérelmére a telephelyén és esetenként külső helyszínen, a megbízó telephelyein folytatott nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység engedélykérelmére indult hatósági eljárásban megküldött 213-16/2015. hivatkozási számú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint elsőfokú vízügyi hatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Továbbra is fenntartjuk a 35800/192-1/2015. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásunkat. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 2. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője mint helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóság 13523-4/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: Az ANTRANS CLEAN Kft. (székhely: 9028 Győr, Fehérvári út 75.) kérelmezett 9028 Győr, Fehérvári út 75. (5213/3 és 5214/3 hrsz.) alatti telephelyéhez kapcsolódó nem veszélyes hulladékhasznosítási tevékenységének engedélye ügyében folytatott szakhatósági eljárást a helyi természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgált hatásköröm hiányában megszüntetem. Eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg. VI. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonja, ha a) az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn, b) az engedély jogosultja az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel felhagy, azt megszünteti, c) a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatása a környezet veszélyeztetésével, szennyezésével, károsításával jár. 2. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonhatja, ha a) az engedély jogosultja nem tesz eleget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségének, b) megállapítja, hogy az engedélyt kérelmező a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett és az engedély kiadását ez érdemben befolyásolta, c) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja, d) az engedély jogosultja a hatósági ellenőrzést akadályozza. 3. A környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi az Ügyfelet, ha a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, 6
b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol. A hatóság elrendelheti a kötelezettséget tartalmazó határozat végrehajtását, melynek során eljárási bírságot szabhat ki. VII. Jelen nem veszélyes hulladékok hasznosítására vonatkozó engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2020. szeptember 15. napjáig hatályos. Amennyiben az Ügyfél az engedélyezett tevékenységét jelen engedély időbeli hatályának lejárta után is folytatni kívánja, úgy új engedély iránti kérelmét a jogszabályban előírt mellékletekkel ismételten be kell nyújtania a hatósághoz fenti határidő lejárta előtt legalább 75 nappal. VIII. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg az Ügyfél részére kiadott, H-6154-13/2011. sz. jogerős határozatába foglalt hulladékkezelési engedélyt visszavonja, így az jelen határozat jogerőre emelkedésével hatályát veszti. IX. Az Ügyfél az alapeljárásért igazoltan megfizetett 470.000,- Ft, (azaz négyszázhetvenezer forint) összeget a Hatóság jogelődeként az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség részére, mint igazgatási szolgáltatási díjat; valamint megfizetett további 27.700,- Ft, (azaz huszonhétezer-hétszáz forint) összeget, mely az eljárásban kötelező jelleggel közreműködő közegészségügyi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja; tárgyi megismételt eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. Az alapeljárás során felmerült eljárási költség viselője az Ügyfél. X. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 235.000,- Ft, (azaz kettőszázharmincötezer forint), melyet a kincstári számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. I N D O K O L Á S Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (1016 Budapest, Mészáros u. 58/A.; a továbbiakban: OKTF) 14/3696-2/2014. sz. végzésével az ANTRANS CLEAN Kommunális Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9028 Győr, Fehérvári út 75., statisztikai számjel: 12495159-3900- 113-08; a továbbiakban Ügyfél) nem veszélyes hulladék országos szállításának és hasznosításának engedélyezése iránti kérelmét utóbbi tevékenység vonatkozásában részben áttette a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) jogelődeként eljáró Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség); mintegy a Felügyelőség Ügyfél részére kiadott H-6154-13/2011. sz. jogerős határozatába foglalt hulladékkezelési engedélyének felülvizsgálata tárgyában. A Felügyelőség 213-5/2015. sz. 7
határozatával hozta meg érdemi döntését, mellyel szembeni fellebbezést követően a felügyeleti szerveként eljáró OKTF OKTF-KP/7234-5/2015. sz. végzésével a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 105. (2) bekezdése alapján új eljárás lefolytatására utasítva a Hatóságot megsemmisítette azt. A Hatóság a Ket. 105. (5-7) bekezdései szerint kézbesített fenti végzésben foglaltakhoz a Ket. 105. (4) bekezdése értelmében kötve van: A megismételt eljárásban az elsőfokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti. A Ket. 15. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Ket. 29. (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. (1) bekezdése alapján a Hatóság 213-17//2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket megismételt eljárása megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. Az Ügyfél az alapeljárás során igazoltan megfizetett 470.000,- Ft, (azaz négyszázhetvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. (1) bekezdése és 1. sz. melléklete I. fejezetének 7. főszáma alapján; továbbá igazolta az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak teljesítését is: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. (1) bekezdése és 1. sz. mellékletének XI. 13. pontja alapján megfizetésre került 27.700,- Ft, (azaz huszonhétezer-hétszáz forint) közegészségügyi szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj. A tervdokumentációnak a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 10. -a szerinti megismételt jogi tárgyú vizsgálatát követően a Hatóság nem tudta megállapítani Andesin Károly szakértői jogosultságát, ezért a Ket. 37. (3) és (5) bekezdéseiben, valamint 51. (2) bekezdésében foglaltak alapján 213-15/2015. sz. végzésével annak igazolására hívta fel az Ügyfelet. Az Ügyfél 213-17/2015. szám alatt iktatott beadványában megfelelően eleget tett fenti hivatkozott számú hiánypótlást elrendelő végzésnek; melynek nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy a kérelem a rendelkezésre álló iratanyaggal együtt megfelel a Hr. 9. (1) bekezdése és 10. -a által előírt tartalmi követelményeknek, ezáltal elbírálásra került. Fentieket követően a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 31 (3) bekezdése és 8. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek a következő állásfoglalásokat adták ki: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetének 1. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 213-16/2015. hivatkozási számú 2015. július 22. napján érkezett megkeresésével az ANTRANS CLEAN Kft. (székhely: 9028 Győr, Fehérvári út 75.) telephelyén és esetenként külső helyszínen, a megbízó telephelyein folytatott nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység engedélykérelmére indult hatósági eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. Az engedélyező hatóság korábban 12430-6/2014. számon szakhatóságként megkereste igazgatóságunkat a kérelmező fenti telephelyén és esetenként külső helyszínen, a megbízó telephelyein folytatott nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység engedélyezési eljárásban. Ezért továbbra is fenntartjuk a 35800/192-1/2015. számon kiadott 8
szakhatósági állásfoglalásunkat. Jelen szakhatósági állásfoglalást a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1), (3) és (6) bekezdései alapján adta. A szakhatósági állásfoglalással szembeni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) bekezdése, továbbá a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 31. (3) bekezdése és 8. sz. mellékletének II. táblázata; illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése és 2. sz. mellékletének 1. pontja állapítja meg. A Hatóság állásfoglalását a Ket. 33. (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője mint helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetének 2. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a tárgyban megjelölt ügyben folytatott eljárása során szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg hivatalunkat 2015. július 21. napján érkezett levelével a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 31. (3) bekezdése és 8. sz. mellékletének II. táblázata alapján. A dokumentációt a Kr. 31. (3) bekezdése és 8. sz. mellékletének II. táblázata alapján a helyi természetvédelmi szakkérdésre kiterjedően vizsgáltam és az alábbi megállapításokat tettem: A tárgyi tevékenység, létesítmény Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) ÖK rendeletében; a Bécsi úti nádas helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) ÖK rendeletében; továbbá a Győri Építési Szabályzatról (GyÉSz) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) ÖK rendeletben meghatározott helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint, azaz tárgyi eljárásban szakhatósági jogkörrel hatóságunk nem rendelkezik. Fentiekre tekintettel a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárást megszüntettem. Illetékességemet a Ket. 21. (1) bekezdés b) pontja alapján állapítottam meg. Eljárási költség a Ket. 44. (4) bekezdése alapján hivatalunknál nem merült fel. A végzés elleni fellebbezést a Ket. 98. (2) bekezdése alapján zártam ki. Fentiek nyomán a Hatóság megállapította, hogy a nem veszélyes hulladékok hasznosítására vonatkozó kérelem az Ügyfél által teljesített hiánypótlási felhívásokat követően megfelel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.), továbbá a Hr. 9. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, ezért a Hatóság a Hr. 9. (2) bekezdésének és 14. (3) bekezdésének megfelelően a Ht. 15. (2) bekezdése, valamint 62. (1) bekezdése és 80. (1) bekezdése alapján jelen határozatával hulladékgazdálkodási engedély kiadásáról döntött. (I. fejezet) A II. fejezet 1. pontjában szereplő kezelési műveleteket a hatóság a Ht. 3. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kódok alapján határozta meg. A II. fejezet 2. pontja által nevesített kezelhető hulladékok körét a Hatóság a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: Hj.) szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg. Jelen határozat II. fejezete 3. pontjának hivatkozott és alkalmazott jogszabályhelyei 2.2. alpontjában: levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 2. 14. pontja; a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 1.1.3.1. pontja; 2.3. alpontjában: a zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zr.). A Kr. 31. (1) bekezdése és 8. sz. mellékletének I. táblázata alapján népegészségügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal közegészségügyi szempontból azt állapította meg, hogy a folytatni tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység a nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos környezet-egészségügyi és járványügyi követelményeknek megfelel. 9
Jelen határozat III. fejezetében foglalt előírások az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapulnak: 1. Ht. 12. (3) bekezdése 2. Ht. 6. 3. Az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet 2. (1) bekezdés 1. e) pontja; a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 29/2014. (XI. 28.) FM rendelet 1. (5) bekezdés aa) pontja 4. Ht. 4. és 6. 5. Ht. 10. (4) bekezdése 6. Ht. 10. (5) bekezdése 7. Hr. 9. (2) bekezdés a) pontja 8. Ht. 9. (1) bekezdése; Hr. 9. (2) bekezdés a) pontja 9. Ht. 3. (1) bekezdés b) pontja; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6.550. 10; 17. Ht. 31. (1-3) bekezdései és 32. (2) bekezdése; Hr. 9. (2) bekezdés f) pontja 11. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 12. Hr. 9. (2) bekezdés b) pontja 13. Hr. 9. (2) bekezdés a) pontja 14. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 15. Ht. 70. (1-2) bekezdései; Hr. 9. (2) bekezdés g) pontja 16. Ht. 80. (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. (2) bekezdés h) pontja 18. Hr. 14. (1) bekezdése 19. Zr. 3. (3) bekezdése 20. Zr. 10. (1) bekezdése; a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Zer.) 2. -a és 2. sz. melléklete 21. Zr; Zer. 22-23. Lvr. 4. 24-27. Lvr. 26. (2) bekezdése 28. Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 17. (4) bekezdés b) pontja, 21. (4) bekezdése és 30. A IV. fejezet előírásait a Ht. 82/A. (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja állapítja meg. A VI. fejezet 1-2. pontjaiban foglalt engedély visszavonásáról szóló rendelkezések a Hr. 15. (1-2) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Ht. 86. (1) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak; további rendelkezéseit a Ket. 61., 134. d) pontja és 135. (2) bekezdése állapítja meg. A Ht. 79. (1) bekezdése értelmében: Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható. A Hr. 14. (5) bekezdése értelmében: Ha az engedély jogosultja az engedélyezett tevékenységét az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt legalább 75 nappal új engedély iránti kérelmet kell benyújtania. (VII. fejezet) Fentiekkel összefüggésben a Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét, hogy új hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmét célszerű az időbeli hatály lejárta előtt legalább 120 nappal benyújtania, figyelemmel a Ket. 33. (3) és (7-8) bekezdéseiben, valamint a Ht. 79. (8) bekezdésében foglaltakra. 10
A Hatóság (új) hulladékgazdálkodási engedélyt adott az ügyfélnek, melyre tekintettel az Ügyfél részére kiadott, H-6154-13/2011. sz. jogerős határozatba foglalt hulladékkezelési engedélyt a Hr. 15. (2) bekezdés a) pontja alapján visszavonta, így az jelen határozat jogerőre emelkedésével hatályát veszti, ezért a Hatóság jelen határozat VIII. fejezetének megfelelően döntött. A határozat IX. fejezete a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a Hatóság figyelembe vette, hogy megismételt eljárásában nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. -ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. alapján rendelkeznie kellene. Az Ügyfél által az alapeljárás során megfizetett igazgatási szolgáltatási díj mint eljárási költség viselője a Ket. 157. (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. -ában foglaltaknak megfelelően a Ket. 99. (1) bekezdése szerint a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásokban foglaltak elleni jogorvoslati utat fentiek szerint a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. (4) bekezdése alapján határozta meg a Hatóság. (X. fejezet) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 3. pontja értelmében a Felügyelőség 2015. március 31. napján beolvadással megszűnt, általános jogutóda 2015. április 1. napjától a Hatóság; melynek hatáskörét a Kr. 9. (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2015. szeptember 03. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt s. k. főosztályvezető 11