Árvízi katasztrófák a világon Nagy László Budapesti Műszaki Egyetem
Katasztrófák osztályozása Természeti Ember alkotta
Katasztrófák osztályozása Természeti Ember alkotta Geológiai Meteorológiai Egyéb Földrengés Vulkánkitörés Szelek, Árvizek, Aszály, Lavina, Jég, stb. pl. meteorit
Földrengés
Földrengés Californiában
Sziget a láva árban Nyiragongo vulkán 2002 évi kitörése
Vulkánok, vulkanikus folyamatok
Minden megtörténhet, nagy volt a szél.
Szelek
Tornádó
Aszály
1999 február Galtür (Ausztria)
Meteorit becsapódás Arizona
Jég
Katasztrófák osztályozása Természeti Ember alkotta 1 Geológiai Meteorológiai Egyéb Balesetek Humán Földrengés Vulkánkitörés Szelek, Árvizek, Aszály, Lavina Jég, stb. Meteorit Nukleáris anyagok, Veszélyes anyagok, Közlekedés, Szállítás, stb. Terrorizmus, Járványok 1 Civilizációs eredetű veszélyek
Terrorizmus
Katasztrófák levegőben és vizen 2002-ben
Baleset? Katasztrófa?
Baleset? Katasztrófa? Műszaki hiba?
Baleset? Katasztrófa? Műszaki hiba?
Zagytározó gátszakadás
Cadmium hatása a szervezetre
UV sugárzás hatása a hajtógázra
Felszínmozgások (másodlagos katasztrófa)
Tűz
Az IDNDR filozófiája A természeti katasztrófa nem kerülhető el I A katasztrófa oka: az ember viselkedés az épített környezetben I Az emberi magatartás befolyásolható I A természeti katasztrófák következményei csökkenthetők
Az IDNDR eredményei a következő területre összpontosulnak: Politikai folytonosság, A Nemzeti Bizottságok aktivitása A veszélyek kockázat számítás alapú megközelítése, Kockázatok csökkentése az emberi élet és vagyonvédelem érdekében, Kommunikáció és információ, Korai riasztás, Oktatás és gyakorlatoz(ta)ás, A városi és helyi hivatalok kezdeményező készségének növelése
Felelősek: Az állampolgárokért elsődlegesen felelősek a kormányok, A helyi közösségi tisztségviselők a végrehajtásban Az egyre erősödő civil szervezetek, mint másodlagos szervező erő A felelősöknek regionális és szubregionális együttműködésben kell a feladatokat megoldani, mivel a természeti katasztrófák nem ismerik a határokat.
Az IDNDR munkája a 1999. december 31.- én véget ért. Az új célt 100 évre fogalmazták meg: Biztonságosabb világot a XXI. században Nemzetközi stratégia a katasztrófák csökkentésére Az új stratégia címe: Katasztrófa és kockázat csökkentés
Kihívás a XXI. században: Integrált kockázat kezelés a városi területeken A lakosság városi területen koncentrálódik, a XXI. században a városi lakosság aránya el fogja érni az 50 %-ot.
Veszélyeztetett nagyvárosok
Katasztrófák földrészenkénti megoszlása
Katasztrófák Ázsiában
Gazdasági veszteségek és biztosított veszteségek trendje
Események és áldozatok száma 2002-ben
katasztrófa részarány veszteség biztosított kár % % % földrengés 15 24 15 vihar 35 32 69 árvíz 29 34 8 egyéb 21 10 8
Gazdasági veszteség és biztosított veszteség 2002-ben
Árvizek a világban
Árvizek típusai Folyami árvíz (esőzésből, hóolvadásból) Tengerár Flash flood Jeges árvíz Tsunami Duzzasztógát szakadása
1000 év árvizi nagykatasztrófái sorszám időpont hely esemény áldozatok kár (musd) 1 1281 január Hollandia, Ijsseltenger szökőár 80 000 2 1362 január Németország, Északitenger szökőár 100 000 3 1421 november Hollandia, Ijsseltenger szökőár 100 000 4 1737.10.07 India, Calkutta ciklon, árvíz 300 000 5 1822 június Banglades, Bakarganj ciklon, árvíz 50 000 6 1852 Kína, Henan folyami árvíz 100 000 7 1864.10.05 India, Calkutta ciklon, árvíz 50 000 8 1876 október Banglades, Bakarganj ciklon, árvíz 215 000 9 1881.10.08 Vietnam, Haiphong tájfun 300 000 10 1882 június India, Mumbai ciklon, árvíz 100 000 11 1931.07.08 Kína: Jangce folyami árvíz 140 000 12 1905.01.11 Kína árvíz 500 000 13 1939 Kína árvíz 20 000 14 1942.10.16 Banglades, India ciklon, árvíz 61 000 15 1949 Kína árvíz 57 000 16 1953 február Hollandia, Nagy-Britannia tengerár 1 932 3000 17 1954 augusztus Kína: Dongting árvíz 40 000 18 1970.01.12 Banglades: Cittagong, Kulna ciklon, árvíz 300 000 63 19 1991. 04. 29-30 Banglades ciklon, árhullám 139 000 3 000 20 1991. 07. 01-20 Kína: Jiangsu, Anhui, Hubei árvíz 3 047 15 000 Összesen: 2 656 979 21 063
Árvizi nagykatasztrófák az utóbbi 10 évben sorszá m időpont hely esemény áldozatok kár (musd) 1 1993. 06.27-08.15 USA: Mississippi, Missuri árvíz 41 12 000 2 1993. 07. 08-31 India árvíz 953 7 000 3 1993 Irán árvíz 10 000 4 1993. 07. 19-31 Himalája régió, Nepál árvíz 4 300 7 100 5 1994. 05.01-06.30 Kína árvíz 1 410 7 800 6 1994 Olaszország, Firenze árvíz 64 9 000 7 1995. 07.24-08.18 Észak-Korea árvíz 68 15 000 8 1995 Kína árvíz 3 000 6 700 9 1996. 06.27-08.13 Kína árvíz 2 700 26 500 10 1996-97 Oroszország, Irán, Kazahsztán, Azerbajdzsán árvíz 14 000 11 1997. 07.05-08.10 Lengyelo., Cseho., Szlovákia, Németo. árvíz 167 5900 12 1998. máj.-szept. Kína: Jangce és Songhua terület árvíz 3656 30000 13 1998. 06.10.- 09.30. Banglades: K, É, D, India: É, ÉK, Nepál: Ny árvizek 4750 5020 14 1999. 06.15-10.26 Kína: Jangce árvíz 800 8000 15 1999. 12.13-16 Venezuela: É, Ny árvíz 20 000 15 000 16 2000. 10.13-20. Svájc, Olaszország, Franciaország földcsuszamlá s, árvíz 38 8500 17 2002. július Kína: Ny árvíz 500 3100 18 2001 március Ukrajna, Szlovákia, Magyarország árvíz 9 500 19 2002. 08.04-13 Olaszország, Németország, Ausztria, Csehország, Oroszország, Ukrajna különböző viharok, árvíz 193 5100 20 2002. 08.12-20 Németország, Ausztria, Csehország, Magyarország különböző viharok, árvíz 37 13500 Összesen: 42 686 209 720
Vaiont gátkatasztrófa előtte utánna
Kína 2002 július
2002 aug. árvíz Németország
2002 Elba árvíz
A Kárpát medence
Magyarország folyóinak sokévi középvízhozama
Pocsolya térkép (A Kárpát medence vízrajza a nagy vízszabályozások előtt)
Magyarország árvízvédelmi rendszere 4200 km árvízvédelmi gát az országban 11000 km árvízvédelmi gát a Kárpát medencében
A folyók kis és nagy vízhozama közötti eltérés Kis vízhozam Nagy vízhozam Duna 733 m 3 /s 8800 m 3 /s Tisza 30 m 3 /s 2700 m 3 /s Körösök 0,9 m 3 /s 700 m 3 /s
Magyarország legnagyobb természeti veszélyforrása az árvíz Védett értékek Termőterület 40% Vasútvonalak 32 % Főközlekedési utak 15 % Települések 646 Érintett lakosság 2,3 millió fő Védett gazdasági érték 5.100 milliárd Ft (19 milliárd = 2,5 GDP)
Árvízkárok gyakorisága Magyarországon árvíz: kis árvíz minden 2-3 évben jelentős minden 5-6 évben pusztító minden 10-12 évben belvízi elöntés minden 2-3 évben szárazság minden 3-5 évben Bármelyik évszakban kialakulhat jelentős árvíz!
A legnagyobb magyarországi folyók főbb jellemzői Teljes hossz Magyar szakasz A magyar szakasz vízgyűjtője Legkisebb vízhozam Legnagyobb vízhozam Duna 2860 km 401 km 209 000 km 2 733 m 3 /s 10 000 m 3 /s Tisza 964 km 570 km 138 400 km 2 30 m 3 /s 2 500 m 3 /s
Bereg megye évente több mint 300 maláriás megbetegedést jelentettek az 1840-es években
10-11 m 3-5 nap 30-80 nap
Duna- és Tisza-völgy gátszakadásai a Kárpát medencében Összesen 1816 gátszakadás Duna-völgy a Kárpát medencében 547 db gátszakadás Tisza-völgy a Kárpát medencében 1269 db gátszakadás
1981 1988 1995 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Gátszakadások évenkénti megoszlása a Kárpát medencében 1806 1813 1820 1827 1834 1841 1848 1855 1862 1869 1876 1883 1890 1897 1904 1911 1918 1925 1932 1939 1946 1953 1960 1967 1974 before 1800 pieces
Tönkremeneteli mechanizmusok altalaj 2% erőszakos átvágás 10% meghágás 77% elhabolás 2% műtárgy 4% töltéstest 4% egyéb ismert 1%
Gátszakadáshoz vezető árvizek kialakulásának okai a Kárpát medencében nem ismerni az okot 29% jeges árvíz 19% hóolvadás 22% esőzés 20% hóolvadás és esőzés 10%
Gátszakadások a Kárpát medencében 200 150 Tisza-völgy Duna-völgy Kárpát medence 100 50 0 január június november
Tisza-völgyi gátszakadások dekádonkénti megoszlása 100 90 80 70 jeges 88 db 11% hóolvadás 393 db 50% esőzés 304 db 39% 60 50 40 30 20 10 0 január június november
Duna völgyi gátszakadások dekádonként 80 70 60 50 jeges 57% hóolvadás 1% eső 27% 40 30 20 10 0 január június november
Halálos áldozatok Ukrajnában 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 4 17 9 1 3 10.1992. 11. 1992. 12. 1993. 11.1998. 03.2001.
19 év száraz időjárása után nagy árvizek a Tisza völgyében 1998 2001: 1997. Július 1998. November 1999. Marcius-Április 1999. Június 2000. Április-Május 2001. Március 2002. Augusztus - Duna - Felső-Tisza - Bodrog és Közép-Tisza - Tarna, Zagyva, Ipoly and Tarnóca - Bodrog és Közép-Tisza - Felső-Tisza - Duna
Hogyan tovább?
Az árvízvédelmi fejlesztések struktúrája 1. Lefolyásszabályozás (külföldön) 2. A töltések kiépítése a mértékadó árvízszintre A VTT 3. Árvízi meder: a lefolyás biztosítása 4. A visszatartási lehetőségek feltárása 5. A nem-szerkezeti módszerek fejlesztése Nemzetközi együttműködés (politikai, műszaki) Árvízi előrejelzés, monitoring
Tisza Fórum Ötoldalú projekt Budapest, 2001. május 25: Együttműködési szerződés aláírása a szomszédos országokkal (Ukrajna, Románia, Szlovákia, Jugoszlávia) 2001. december 18.: A közös koncepció aláírása: a végrehajtás megkezdése
A Felső-Tiszán működő vagy építeni tervezett radarok
Köszönöm a figyelmet!
Nyúlgátépítés a magassághiányos töltésszakaszok megemelése érdekében (Tarpa térsége)
Gátszakadás a Tisza jp. jp. 54+650 és és a 55+350 tkm szelvényekben, Tarpa és és Tivadar között Gátszakadás március 6-án 13.30 A két szakadásból összesen 120-140 millió m 3 víz ömlött ki!
Gátszakadás a Tisza jp. jp. 54+650 és és a 55+350 tkm szelvényekben, Tarpa és és Tivadar között
A Felső-Tiszai gátszakadásokból származó elöntések Borzsa Tisza Szamos Túr országhatár
Gátszakadásokból kiömlő víz által elöntött terület 6 000 ha elöntött ukrán terület 9 település védelme okalizációs töltéssel 26 000 ha elöntött terület, 9 település elöntés alá került Gátszakadások a Tisza jp. 54+650 és a 55+350 tkm szelvényeiben
Tarpa, gátszakadás Tarpa, gátszakadás
Védelmi képesség helyreállítása a szakadások elzárásával Védelmi képesség helyreállítása a szakadások elzárásával A Túr bal parti vízátfolyásainak elzárása március 12-ig, a Tisza jobb parti szakadásainak elzárása március 14-ig illetve 15-ig LARSEN acélpallókkal megtörtént.
Gergelyiugornya 09.03.2001
Belterületek védelmére kiépített lokalizációs vonalak Belterületek védelmére kiépített lokalizációs vonalak 50 km hosszon épült lokalizációs töltés, a Beregben 9, a Tisza-Szamos közben 7 település védelmére
Az elöntött területek szivattyús víztelenítése Az elöntött területek szivattyús víztelenítése 115 db mobil szivattyú üzemelt, összesen 14,34 m 3 /s kapacitással!
Együttműködés az Ukrán vízügyi szervekkel Együttműködés az Ukrán vízügyi szervekkel Folyamatos kapcsolattartás és információ átadás, Tájékoztatás a gátszakadásról és a várható elöntésekről, Vízvisszatartás magyar külterületen, Segítségnyújtás: - 137 fő, - 38 db gépjármű - 400 000 db homokzsák - 2 000 db fáklya - 6 000 fm fólia - 30 db szivattyú (15 m 3 /s teljesítmény) - gázolaj a folyamatos üzemeléshez
A védekezésben résztvevő gépek csúcsidőszakban A védekezésben résztvevő gépek csúcsidőszakban közúti járművek: 543 db építőipari gépek: 111 db vízi járművek: 21 db egyéb gépek: 71 db helikopter: 12 db PTSZ (kétéltű jármű): 15 db
Felhasznált főbb anyagmennyiségek Felhasznált főbb anyagmennyiségek Kiépített védművek: 42 000 m nyúlgát 2 430 m bordás megtámasztás 4 500 m elhabolás elleni védelem homokzsák: 2 580 000 db homok: 35 100 m 3 terfil: 100 000 m 2 fólia: 30 000 m 2 fáklya: 200 000 db karó: 6 000 db Big-Bag zsák: 4 000 db kő, kavics: 85 000 t
Tákos
Ukrajna,Bagolyszállás Bagolyszállás Ukrajna,
Lakossági károk a gátszakadás következtében Elöntött terület 209 km 2 Veszélyeztetett települések 20 db Elöntött települések 8 db Kitelepítettek száma 11 000 fő Károsodott tulajdonok 3071 db Helyreállítási költség 70 mdft (280 million )
Költségek a korábbi évek vízkárelhárításánál year river Tipe of demage cause of flood suffered agricultural teritory thousand ha defences cost reconstruction in water management other reconstr. million Euro 1998 November Tisza flood rain na. 6 3,2 2,6 11,8 1999 Spring Tisza flood+excess water rain+snowmelt 430 11,5 6 51 68,5 1999 June Tisza flood rain 237 2,7 42 71 115,7 2000 Spring Tisza flood+excess water snowmelt+ rain 336 36 18 156 210 2001 Spring Tisza flood rain+snowmelt 32 10 37 42+280 370 2002 March Duna flood rain+snowmelt na. 4 4 na. 8 2002 August Duna flood rain na. 11,2 12,8 68 92 Sum total 1035 81,4 123 670,6 875 sum total
Új házak
Costs concerning floods and excess water year river Tipe of demage cause of flood suffered agricultural teritory thousand ha defences cost reconstruction in water management other reconstr. million Euro 1998 November Tisza flood rain na. 6 3,2 2,6 11,8 1999 Spring Tisza flood+excess water rain+snowmelt 430 11,5 6 51 68,5 1999 June Tisza flood rain 237 2,7 42 71 115,7 2000 Spring Tisza flood+excess water snowmelt+ rain 336 36 18 156 210 2001 Spring Tisza flood rain+snowmelt 32 10 37 42+280 370 2002 March Duna flood rain+snowmelt na. 4 4 na. 8 2002 August Duna flood rain na. 11,2 12,8 68 92 Sum total 1035 81,4 123 670,6 875 sum total
Facts about the August flood of 2002 in Hungary Affected community Affected people Affected properties Emergency hightening Sandbag Sand Plastic foil Rock Gravel Torches 47 pieces 240 000 person 4 400 db 17 200 fm 3,6 million 28 000 m3 115 000 m2 24 000 tons 72 000 m3 10 000 pieces
6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Number of flood fighting persons including volunteers 2002.08.07 2002.08.08 2002.08.09 2002.08.10 2002.08.11 2002.08.12 2002.08.13 2002.08.14 2002.08.15 2002.08.16 2002.08.17 2002.08.18 2002.08.19 2002.08.20 2002.08.21 2002.08.22 2002.08.23 2002.08.24 2002.08.25 2002.08.26 2002.08.27 2002.08.28 2002.08.29
Tiszasasi buzgár, 2000
Árvízvédekezésre fordított vízügyi kiadások Jelenlegi kiépítettség Kiépített védvonalak mellett esetén 1998 1,5 milliárd Ft ~ 0,15-0,3 1999 7,5 " ~ 0,75-1,5 2000 13,5 " ~ 1,35-2,7 2001 6,5 " ~ 0,65-1,3 Összesen 29,0 milliárd Ft ~ 2,9-5,8 Mrd Ft