AZ IGAZGATÓSÁG JELENTÉSE A 2007-ES ÜZLETI ÉVRŐL
TARTALOM 1. MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET 2007-BEN 3 1.1. Világgazdasági környezet 3 1.2. Magyar gazdaság 5 1.3. Kamatok és pénzpiacok 7 1.4. A bankszektor 8 2. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A BANK 2007-ES ÜZLETI ÉVÉNEK TEVÉKENYSÉGÉRŐL 10 2.1. Nagyvállalatok 11 2.2. Kis- és középvállalatok 12 2.3. Lakossági ügyfelek 13 2.4. Önkormányzatok 14 2.5. Private Banking Ügyfelek 15 2.6. Pénzügyi intézmények 16 2.7. Kockázatkezelési és fedezeti ügylet politika alapelvei 17 2.8. Foglalkoztatáspolitika 19 2.9. Kutatás és kísérleti fejlesztés 20 2.10. Környezetvédelem 20 3. A 2007-ES ÜZLETI ÉV FŐBB MUTATÓI 21 3.1. Üzleti tevékenység általában 21 3.2. Eszközök 22 3.3. Források 23 3.4. Eredménymutatók 24 3.4.1. Kamatbevételek 24 3.4.2. Kamatmarzs 25 3.4.3. Árfolyamnyereség 26 3.4.4. Jutalékbevételek 27 3.5. Üzleti nyereség és ráfordítások 28 4. TŐKEMEGFELELÉS 28 5. HATÉKONYSÁGI MUTATÓK 29 6. TŐKEARÁNYOS MEGTÉRÜLÉS ÉS A RÉSZVÉNYESEK VAGYONA 30 7. JAVASLAT A 2007-ES ÜZLETI ÉV NYERESÉGÉNEK FELOSZTÁSÁRA 31
1. MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET 2007-BEN 1.1. Világgazdasági környezet Az elmúlt évtizedek leghosszabb világgazdasági növekedése 2007-ben egyes régiókban már a lassulás jegyeit mutatta. A felzárkózó országok hatalmas energia igénye keresleti oldalról, az időről-időre kiújuló geopolitikai feszültségek pedig a tartalékok felértékelődésén keresztül jelentős nyersanyagár emelkedést okoztak. Az inputköltségek megemelkedését azonban a vállalatok nem tudták fogyasztóikra hárítani, mivel a drágább fűtő- és üzemanyagok a háztartásokat is nehezebb helyzetbe sodorták. A kiszámíthatatlanabb éghajlati viszonyok és gyakori természeti csapások, az alternatív energia forrásokra átállás mezőgazdasági termőterület csökkentő hatása, illetve a Közép Európa-i térségben az aszálykárok a mezőgazdasági terményárakat is megemelte, ami globális élelmiszerár emelkedést eredményezett. Fenti tényezők miatt az infláció számos régióban a jegybanki célkitűzést meghaladta, ami a kamatemelések folytatódásához vezetett. A magasabb infláció és kamatszint azonban lefékezte a gazdasági növekedést. Amerikában 2004-2006 között végrehajtott 1%-ról 5,25%-ra történő kamatemelés a hitelhez jutás költségét megdrágította és elsősorban a korábban szárnyaló ingatlanpiacon okozott drámai keresletcsökkenést és áresést. Az ingatlanárak csökkenése és a megemelkedett törlesztőrészletek miatt megnőtt a késve fizetett és bedőlt hitelek aránya, ami a subprime piacon finanszírozó pénzintézetek egy részét csődbe juttatta. A CDO-kon keresztül azonban a nagybankok szélesebb köre volt kénytelen veszteséget leírni a másodlagos jelzálogpiac visszaeséséből adódóan, ami 2007. végére a teljes bankközi piacot válság közeli helyzetbe juttatta a likviditás drasztikus kiszáradásával és bizalmi
válság megjelenésével. A FED rendkívül gyors reakcióval 4 hónap alatt 5,25%-ról 225 bázisponttal 3%-ra csökkentette az irányadó kamatszintet. A jegybanki kamatdöntések azonban 1-1,5 éves távlatban hatnak a gazdaságra, így továbbra is nagy az esélye annak, hogy 2008 első felében recesszióba kerüljön az amerikai gazdaság. A háztartások vagyoni helyzetének romlása (csökkenő ingatlan- és részvényárak, emelkedő üzemanyag költségek) ugyanis a fogyasztás lassulásán keresztül a teljes gazdaságot lefékezte, így a 2007-es 2% körüli GDP növekedés idén 1,5% alá lassulhat Amerikában. Hosszan tartó és mély válság kialakulására azonban nem számítunk, a gyenge első negyedév után stabilizálódhat a makrohelyzet, és a 2. félévtől a konjunktúra ciklus ismét fellendülő szakaszba érkezhet. Kedvezően alakult az Eurozóna konjunktúra helyzete 2007-ben, a GDP növekedés 2,6%-ot tett ki, ami a potenciális feletti szintnek felel meg, és az EKBnak is lehetőséget nyújtott a kamatszint normalizálására. Az év eleji 3,5%-ról év közepére 4%-ig emelkedett az irányadó ráta, a további kamatemelésnek azonban gátat szabott az Amerikából átterjedő hitelválság monetáris kondíciókat szigorító hatása és a konjunktúra lassulás. A munkanélküliség szintje ugyan fokozatosan csökkent, a magasabb foglalkoztatási szint mégsem váltotta ki a fogyasztás bővülését, mivel a tőke- és pénzpiaci bizonytalanságnak köszönhetően a háztartások inkább megtakarításaikat növelték. Az elmúlt évek export vezérelt gazdasági növekedését a külső kereslet lassulását követően a fogyasztás nem fogja tudni helyettesíteni. Az exportra pedig negatív hatással van a tartósan erős euró árfolyam is. További konjunktúra lassulást okoz a magas energia és élelmiszerárak miatt 3% fölé szökő infláció is, ami ellen ezidáig az EKB a monetáris politika szigorításával küzdött. A jelenlegi 4%-os EKB kamatszint semlegesnek tekinthető, további konjunktúra lassulás azonban már a monetáris politika lazítását kényszerítheti ki. Év végéig 3,5%-ra csökkenő EKB kamatszintre számítunk, miközben a Valutaúnió GDP növekedése 1,6%-ra lassulhat.
A svájci GDP 12%-át teszi ugyan ki a bankszektor, az amerikai jelzálog- és hitelpiaci válság a gazdaság többi szegmensét azonban nem érintette negatívan, így a GDP növekedés idén is a potenciális ütem felett maradhat, így a tavalyi 2,8%-os GDP bővülés után idén 2,2%-ot prognosztizálunk. A CHF jegybanki alapkamat szintje év végéig 2,75%-on maradhat, mivel az inflációs és konjunktúra kockázatok kiegyenlítik egymást. A globális tőkepiacokon 2007-ben, az azt megelőző 5 év tőkepiaci szárnyalása látszik megtörni. A devizapiacokon a tavalyi év egyértelműen a carry-trade ügyleteknek kedvezett, ami tulajdonképpen a fejlett és feltörekvő régiók közti jelentős kamatkülönbözet gyakran tőkeáttételes ügylet keretében történő meglovagolását jelenti, ami a devizaárfolyamokat tavaly sok éve nem látott szélsőséges szintre küldte. Az amerikai ingatlanpiacról kiinduló válság ugyanakkor egy kockázat újraértékelési folyamatot indított el, melynek során a befektetett tőke biztosabb pénzügyi eszközök felé vándorolt (amerikai államkötvények, euró, stb.) és a carry-trade aktivitás is alábbhagyott. 1.2. Magyar gazdaság A kormányzati megszorító intézkedések jelentős lassulást eredményeztek a gazdasági növekedésben, a GDP bővülése a korábbi évek 4% körüli szintjéről 1,3%-ra lassult 2007-ben, ráadásul rövid távon az sem látszik, hogy a gazdaság hogyan fog ismét a mostaninál magasabb növekedési pályára állni. Ennek természetes következménye, hogy az Eurozónához történő felzárkózás megtorpant. A reáljövedelmek 2007-ben tapasztalt 5%-os visszaesése a háztartások fogyasztását is visszavetette, igaz a továbbra is intenzív hitelfelvételek miatt csak kisebb mértékben (-0,5%). A fogyasztás lassulása miatti kisebb import kereslet, a fiskális megszorítások, illetve az erős külső keresletnek köszönhetően tavaly még szárnyaló export a GDP arányos
fizetési mérleg hiányának 6,5%-ról 5,3%-ra történő csökkenését okozta, a deficit csökkenés pedig az alacsonyabb fogyasztásnak köszönhetően habár lassabb ütemben,de még az elkövetkező években is folytatódhat. A folyamatot lassítja azonban az export felvevőpiacaink mérséklődő növekedése. A kiigazító intézkedések fő célja, az ország külső és belső egyensúlyi helyzetének javulása ugyan megvalósult az előző évhez képest, de mindez olyan növekedési áldozat árán következett be, mellyel az EU leglassabban fejlődő országává váltunk. Az eddigi főként bevételnövelő kormányzati intézkedések hatására a 2006-os 9,2%-os GDP arányos államháztartási hiány tavaly 6%-ra mérséklődött, és minden jel abba az irányba mutat, hogy 2008-ban 4% körüli szintre süllyedjen. A nagy ellátórendszerek (nyugdíj, egészségügy, adórendszer, oktatás) közül csak az egészségügy területén kezdett bele a kormány hosszabb távú reformintézkedésekbe, mely természetszerűleg hatalmas társadalmi ellenállásba ütközött. A kormányzati intézkedésekről szervezett népszavazás, a kormány 20%-os történelmi mélypont alá eső népszerűsége, illetve a parlamenti ciklus közepe után szokásosan fellazuló fiskális politika a reformfolyamatok folytatódását erősen megkérdőjelezik. Részben globális tendenciáknak (magasabb nyersanyag- és energiaköltségek és élelmiszerárak) köszönhetően részben pedig a kormányzati adó és járulékemelés miatt az infláció átlagos szintje 2007-ben megduplázódott (2006-ban 3,9%, 2007-ben 8%). 2008. elején az árampiaci liberalizáció miatt az elektromos áram tarifák a világpiaci szint közelébe emelkedtek, ami szintén lassította a hosszú távú dezinflációs folyamatot. A 2008 eleji 7,1%-ról év végére 4,5%-ra mérséklődő fogyasztói árindexre számítunk, ami 5,7%-os éves átlagos inflációs szintet jelentene.
1.3. Kamatok és pénzpiacok A forint árfolyama az előző évinél szűkebb sávban, 244-262 között mozgott 2007-ben az euróval szemben, a hosszú távú tendencia azonban gyengülő, mivel mind magasabb mélypontok és tetőpontok követik egymást az árfolyamgörbén. A javuló egyensúlyi folyamatok mellett a Fitch hitelminősítő intézet negatívról stabilra javította a magyar államadósság hitelbesorolásának kilátásait. Ezzel a főbb hitelminősítők megítélése azonos kategóriába került, további felminősítésre 2008-ban nem lehet számítani. A jelzálog- és hitelpiaci válság másodlagos hatásai Magyarországra is átterjedtek. Az intézményi befektetők alapjaikban folyamatosan csökkentették a kockázatos eszközök arányát ahova a magyar pénzügyi eszközök is tartoznak ami a magyar pénz- és tőkepiacok viszonylag magas likviditása miatt a BUX tőzsdeindex 26%-os esését, a forint árfolyamának 9%-os gyengülését, az államkötvény hozamok 50-150 bázispontos emelkedését okozta, kevesebb mint fél év alatt. A stagfláció közeli gazdasági helyzetben a forint árfolyammozgása egyébként alulteljesítette régiós versenytársait (CZK, PLN, SKK). A külföldi befektetők időrőlidőre a kockázatosabb feltörekvő régiókhoz hasonlítják a magyar gazdaság helyzetét, a válság devizák (ISK, RON, TRY, ZAR) 15% feletti leértékelődését a forint egyelőre még felülteljesítette. 2008. folyamán jellemzően a 255-265-ös sávon belül maradó forint árfolyamot prognosztizálunk. 2007. júniusában és szeptemberben óvatos 25-25 bázispontos kamatcsökkentésről döntött az MNB Monetáris Tanácsa 7,5%-ra. A monetáris politika 2008-ban is óvatos maradhat, lassan csökkenő infláció és a gyengülő forint árfolyam behatárolja a kamatcsökkentések terét. Év végéig enyhe, 75 bázispontos kamatcsökkentére számítunk 6,75%-ig. 2008. elején kialakuló kockázatcsökkentés és feltörekvő piaci gyengülés hatására 50 bázispontos MNB
kamatemelést árazott be a piac. Véleményünk szerint azonban csak egy tartósan gyenge forint árfolyam (270 felett) veszélyezteti az inflációs folyamatokat, és lenne képes kamatemelést kikényszeríteni, ennek azonban jelenleg kisebb esélyét látjuk. 1.4. A bankszektor A bankszektor mérlegfőösszege 2007-ben 16%-kal, azaz 3.720 milliárddal nőtt, ami a 2006. évi 19%-os mérlegfőöösszeg növekedéstől mintegy 100 milliárddal maradt el. A bankszektor mérlegfőösszegének növekedésében tapasztalt lassulás ellenére a lakossági banki szolgáltatások területére az elmúlt években jellemző dinamikus fejlődés 2007-ben is folytatódott, a fióknyitások terén elkezdett beruházásokat a bankok tovább folytatták. A bankrendszer hitelállománya 2.009 milliárddal nőtt 2007-ben, ami 197 milliárddal volt több mint a tavalyi év során és összességében 17,4%-os állománybővülést jelentett. A hitelállomány növekményének 59%-át 1.185 milliárdos növekedéssel a lakossági szektor generálta, míg a növekmény 40%-a, mintegy 811 milliárdos állománynövekedés, a vállalati szektornak volt köszönhető. Ez egyben azt is jelentette, hogy a lakossági szegmens hitelállománya 2007 során is 25%-kal bővült, ami megegyezik a 2006-os növekedési ütemmel. A vállalati szektor is lényegében a 2006-os növekedési ütemeket produkálta, míg a 811 milliárdos bővülés 44 milliárddal haladja meg a tavalyi évet, addig ez 12,5%-os dinamikájával, valamivel a tavalyi 13,4% növekedés alatt maradt. A bankszektor betétállománya 8,3%-kal nőtt 2007-ben, míg tavaly ez az érték 11,7% volt. A 814 milliárdos növekedés 211 milliárddal maradt el tehát a 2006- os bővüléstől. A növekedés 50%-át a lakossági szektor generálta, a maga 404
milliárdjával, míg a vállalati szektor 35%-ban, 284 milliárddal és az önkormányzati szegmens 15%-ban, 126 milliárddal járult hozzá a forrásállomány bővüléshez. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lakossági szegmens forrásállománya 2007-ben 6,8%-kal nőtt, míg a vállalat 8%-kal és az önkormányzati szegmens 49,4%-kal tudta növelni betétállományát 2007 során. A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) által közölt adatok alapján, Magyarországon a befektetési alapokban kezelt vagyon mértéke 2007. IV. negyedévében 2006. IV. negyedévéhez képest 25,4%-kal növekedett. Jelenleg a hazai piacon 3.086 milliárd forintnyi megtakarítás található nyilvános nyílt és zárt végű befektetési alapokban.
2. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A BANK 2007-ES ÜZLETI ÉVÉNEK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Bank 2007. évben is sikeres üzleti évet zárt. Folytatódott az ügyfelekkel szembeni kereskedelmi banki tevékenységből származó nyereség évek óta tartó növekedése. Az év során mind hitel, mind betétoldalon, és mérlegfőösszegben is dinamikus növekedést és piaci térnyerést tudtunk felmutatni. Sikeresen folytatódott a fiókhálózat fejlesztése, 2007. év végén megnyitottuk a 136. fiókunkat. A Raiffeisen Bank tevékenységét 2007-ben is számos elismeréssel díjazták. A Bank Private Banking üzletágát 2007. évi teljesítménye alapján a Euromoney brit pénzügyi szaklap Magyarország legjobb szolgáltatójának választotta. A "MasterCard - Az év bankja" program 2007-es versenyében a Raiffeisen Bank több kategóriában is sikerrel szerepelt: Az év legszimpatikusabb bankja díjat a Raiffeisen Bank, Az év bankára elismerést Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója nyerte el. A másodszorra megrendezett "MasterCard - Az év bankja" program a magyar kereskedelmi bankok versenye. A kilenc meghirdetett kategóriából hétben szakmai zsűri szavazata alapján kerültek ki a győztesek, "Az év legszimpatikusabb bankja" címet a nagyközönség interneten és telefonon leadott szavazatai alapján ítélik oda, "Az év bankára" díj győztesét pedig a kereskedelmi bankok vezetői választják meg. A Magyarországon ismert márkák közül a Raiffeisent immár harmadik alkalommal választották be a közel 400 szupermárka közé 2007-ben. A Superbrand elismerést a saját területén kitűnő hírnevet szerzett márkáknak ítéli oda a magyar szakértő bizottság. A lakossági üzletág az Okoskártya bevezető kampányával szerzett neves elismerést a marketing szakmától. Az Arany Penge Kreatív Reklámfesztiválon az
egyik legértékesebb díjnak számító "ATL alapú, komplex kampány" kategóriában Arany Penge díjat nyert. 2.1. Nagyvállalatok 2007-ben is hagyományosan sikeres üzleti évet zárt a Raiffeisen Bank a nagyvállalati ügyfélszegmensben. A piacon betöltött pozíciónk idén is jelentős mértékben növekedett: a piac átlagos növekedési ütemét lényegesen meghaladó mértékben, vállalati hiteloldalon 10,2%-kal, betétoldalon pedig 11,5%-kal növekedett a Bank előző évi hasonló adataihoz képest. A nagyvállalati szolgáltatások sikeres értékesítésében továbbra is jelentős szerepet játszanak - a folyamatosan bővülő hagyományos termékek mellett a speciális hitel- és befektetési konstrukciók. Az év fontos tényezője volt, hogy az állami és egyéb támogatott hitelkonstrukciók közül a Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében 2007 júliusától a nagyvállalatok még kedvezőbb feltételekkel, a korábbiaknál magasabb összegben juthattak kedvezményes kamatozású hitelhez. 2007-ben tovább nőtt a piaci részesedés a mezőgazdaság finanszírozásában is. A strukturált ügyletek és a kereskedelemfinanszírozás területén továbbra is piacvezető a Raiffeisen. A Treasury főosztály univerzális pénz-, deviza- és tőkepiaci szolgáltatásokat biztosít az ügyfelek számára. 2007-ben több új Treasury termékfejlesztés valósult meg, mely a rugalmas és teste szabott egyedi nagyvállalati igények teljes körű kielégítését biztosítja, és ezzel erősíti a Bank piacon betöltött pozícióját. A projektfinanszírozási tevékenység kihelyezett eszközállománya 2007-ben 15%- ot meghaladó mértékben bővült. A projektfinanszírozási hitelportfólión belül legintenzívebb mértékben a vidéki városokban történő ingatlanfejlesztések és - befektetések, valamint a vállalatfelvásárlások, rekapitalizációk finanszírozása
bővült. Ugyanakkor az év második felében kibontakozó nemzetközi hitelpiaci válság mind komolyabban éreztette hatását a pénzügyi vállalkozások refinanszírozásában, illetve a szindikált hitelek szervezésében. Tovább bővült a Cash Management szolgáltatásokat igénybe vevő nagyvállalati ügyfelek száma, akiknek az egyedi ügyféligényekhez alkalmazkodó, rugalmas megoldásokat kínáló szolgáltatások lehetővé teszik, hogy kihasználják a leányvállalataik, érdekeltségeik pénzügyeinek összevont kezelésében rejlő előnyöket. 2.2. Kis- és középvállalatok A kis- és középvállalati ügyfélszegmensben a korábbi évekhez hasonlóan 2007- ben is kiemelkedő üzleti évet zárt Bank. Továbbra is dinamikusan növekedett az ügyfelek száma, 28%-ot meghaladó mértékben. Ennek köszönhetően a hitelállomány 47%-kal, a betétállomány pedig közel 29%-kal haladta meg az előző év eredményét. A Bank folytatta a kis- és középvállalatoknak kidolgozott szolgáltatásainak bővítését. Az év első felében kiemelkedő eredményeket ért el a piacvezető Tempó hiteltermékkel, mely révén tárgyi fedezet nélkül, akár 25 millió forint éven belüli hitelt nyújtható a Hitelgarancia Zrt., készfizető kezességvállalása mellett - egy eredményes vállalkozás számára. A nemzeti támogatások széles köre is előfinanszírozható, melyek közül kiemelendő a Raiffeisen Bank egyedi területalapú támogatás-előfinanszírozási konstrukciója: ezen szolgáltatás segítségével már a rendelet megjelenése előtt lehetőség van megemelt finanszírozási hányaddal az adott támogatás előfinanszírozására. Népszerű a termőföldalapú jelzáloghitel konstrukció is, mely révén a vállalkozások már az egyszerűsített hitelbírálatot követően hitelhez juthatnak.
Az on-line faktoring szolgáltatás bevezetésével a bankszektorban elsőként biztosított a Bank arra lehetőséget, hogy a bankfiókok nyitva tartásától függetlenül, interneten keresztül rögzítsék az ügyfelek faktoring megbízásaikat, valamint nyomon követhessék a korábban benyújtott számláik státuszát. 2007-ben tovább bővültek a kis- és középvállalatokat kiszolgáló értékesítési csatornák. A dinamikusan növekvő fiókhálózat mellett jelentős hangsúlyt kapott a direkt értékesítés fejlesztése is, melynek eredményeként immár országos lefedettséggel rendelkező vállalati banki tanácsadói hálózat jött létre. Az új szolgáltatások bevezetésén túl a Bank kiemelt figyelmet fordít a kiemelkedő ügyfélkiszolgálási színvonal fejlesztésére. A fiókhálózat és a telefonos ügyfélszolgálat munkájának minőségét évről-évre azonos paraméterek mentén mérjük, összevetve versenytársak teljesítményével. A legutóbbi próbavásárlási felmérés igazolta, hogy a Raiffeisen Bank a kis- és középvállalatok részére nyújtott szolgáltatások színvonala tekintetében valamennyi releváns, vizsgált paraméter alapján a bankszektor legjobbjai közé tartozik. 2.3. Lakossági ügyfelek A Bank a lakossági ügyfélszegmensben is fenntartotta a korábbi évekre is jellemző dinamikus növekedését. Az eszközállomány 60%-os növekedése az újonnan kihelyezett több mint 200 milliárd forint hitelnek köszönhető. A teljes lakossági megtakarítási állomány pedig megközelítette év végére az 500 milliárd forintot. Az eszköz- és a forrásállomány bővülése szintén meghaladta a piac átlagos növekedését, növelve ezzel a Bank piaci részesedését. Az eszközállomány növekedésében jelentős szerepet játszott a lakáshitel piacon elért nagyarányú növekedés. A lakossági ügyfélkör az év során 85.000 fővel gyarapodott, túllépve ezzel a mérföldkőnek számító félmilliós határt.
A Bank 2007-ben a rugalmas törlesztésű lakáshitel és ingatlanfedezetes személyi kölcsön új, innovatív hiteltermékeket, a Start Okoskártya betéti bankkártyát vezette be a piacra. Tovább bővült a megtakarítási termékek palettája is a Raiffeisen Univerzum tőke és hozamvédett származtatott alappal, illetve a Raiffeisen Kombinált betéttel, valamint folytatódott a sikeres Trend kötvény értékesítése. Az ügyfelek az elmúlt évekhez hasonlóan lakossági termékeik mellé könnyen, egyszerűen igényelhetnek kiegészítő szolgáltatásokat, mint például hitelfedezeti biztosítást, folyószámlahitelt, illetve a hitelek mellé hitelkártyát. A Bank 2007-ben tovább folytatta fiókhálózatának dinamikus bővítését. Az újonnan nyílt 16 bankfiókkal országos hálózat meghaladja a 130-as fiókszámot. Az alternatív értékesítési csatornák közül az ügynökhálózat értékesítési teljesítménye 2006-hoz képest több mint 50%-kal növekedett. A lakossági üzletág 2007-ben is kapott neves elismerést a marketing szakmától. Az Arany Penge Kreatív Reklámfesztiválon az egyik legértékesebb díjnak számító "ATL alapú, komplex kampány" kategóriában az Okoskártya bevezető kampány Arany Penge díjat nyert. Kutatási eredmények alapján az ügyfelek elégedettsége az elmúlt évekhez hasonlóan folyamatosan magas szintet ér el. 2.4. Önkormányzatok A Raiffeisen Bank 2007-ben 26, köztük két megyei önkormányzat számlavezetését nyerte el (Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye), így az év végére 133-ra bővült a számlavezetett önkormányzatainak köre. Az önkormányzati üzletág eszközállománya 2007 végére elérte a 150 milliárd forintot, ami 55%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az Önkormányzati Kötvénykibocsátási Program keretében több mint 66 milliárd forintnyi önkormányzati kötvény került kibocsátásra.
A Bank újabb keretmegállapodást írt alá a European Investment Bankkal (EIB) kedvezményes források biztosításáról, így kedvezőbb feltételekkel kínál finanszírozási lehetőséget környezetvédelmi, infrastrukturális, korszerű energiafelhasználási és egyéb fejlesztési célokra. A Bank 91%-os bővülést ért el önkormányzati betétoldalon, így az év végi állománya meghaladta a 153 milliárd forintot. A Bank eddigi legjelentősebb eszköz- és forrásoldali expanziójának köszönhetően megerősítette második helyét és piaci részesedését az önkormányzati szektorban. Folytatódott a társasházi számlavezetési és hitelezési tevékenység jelentős növekedése, így a Bank, e szegmensre vonatkozó eszközállománya egy év alatt több mint 56%-kal nőtt, és ezzel meghaladta a 13 milliárd forintot. Az International Financial Corporation (IFC, a Világbank csoport tagja) garanciavállalásával vesz részt a programban, így a társasházak és lakásszövetkezetek kedvezőbb feltételekkel finanszírozhatják energiahatékonysággal járó beruházásaikat. A Bank számlavezetett társasházaink száma az év során 1613-ra növekedett. 2.5. Private Banking Ügyfelek A Raiffeisen Private Banking lendületes növekedése 2007-ben is folytatódott, kiemelkedő sikereket biztosítva az üzletágnak. A kezelt vagyon több mint 56 milliárd forinttal gyarapodott az előző évhez képest, így az állomány év végére meghaladta az egymilliárd eurót. A pénzügyi befektetések állandóan változó világához alkalmazkodva a Bank tovább színesítette befektetési termékpalettáját. A vagyonkezelési szolgáltatás átfogó átalakítása során adóoptimalizált, forint és euró alapú befektetési alapokat, ún. portfólió alapokat hozott létre, amelyek kizárólag Private Banking ügyfelek részére érhetők el. Az alapok átütő sikerét bizonyítja, hogy év végére az
alapokban kezelt vagyon csaknem 10 milliárd forintra duzzadt. A Private Banking üzletág által forgalmazott befektetési jegyek köre is tovább bővült, számuk 350 fölé emelkedett. Ezzel párhuzamosan az elérhető strukturált termékek palettája is gyarapodott újdonsággal: elindult a Magyarországon még új terméknek számító, certifikátok forgalmazása. A Raiffeisen Private Banking a piacon elsőként tette elérhetővé komplex műkincspiaci szolgáltatáscsomagját. Az Art Banking a műkincs fedezetes hitel biztosítása mellett az üzletág szakértői révén bértárolásra, értékbecslésre, restaurálásra, aukciókon való részvételre, valamint átfogó műkincspiaci tanácsadásra kínál lehetőséget ügyfeleinek. A termékpaletta bővítésén túl az üzletág kiemelt figyelmet fordít a legmagasabb ügyfél-kiszolgálási színvonal biztosítására és továbbfejlesztésére. Ennek érdekében a minőségbiztosítási rendszer implementációja 2007-ben tovább folytatódott. Országszerte tovább bővült az országos befektetési tanácsadói hálózat, így 2007-ben már 20 városban váltak elérhetővé a személyes befektetési tanácsadók. Az üzletág nemzetközi szakmai elismeréssel is gyarapodott: a Euromoney brit pénzügyi szaklap, 2007-es teljesítménye alapján a Raiffeisen Private Bankinget választotta Magyarország legjobb szolgáltatójának. 2.6. Pénzügyi intézmények A belföldi és külföldi illetőségű intézményi befektetők (pénztárak, biztosítók, befektetési alapok, befektetési szolgáltatók) tekintetében a Bank folytatta az előző években megkezdett stratégiáját, megvizsgálva az intézményekkel történő még szorosabb kapcsolat lehetőségét, az eddig még kiaknázatlan üzleti kapcsolatok feltérképezését. A pénzügyi intézmények fókuszba kerülése hívta életre a 2008. évtől elinduló Pénzügyi Intézmények főosztályát, mely nemcsak a Bank szolgáltatási színvonalát kívánja fokozni, hanem lehetőséget biztosít az
ügyféligények proaktív és innovatív kezelésére, a partnerekkel történő szorosabb együttműködésre. Az ügyfélkör a hagyományos kereskedelmi banki tevékenységen túl leginkább a befektetési szolgáltatások területén keresi az együttműködés lehetőségét a Bankkal. Így az értékpapír-forgalmazási és letétkezelési területén volt jelentős előrelépés tapasztalható. A 2006-ban útnak indított értékpapír-kölcsönzési termék, valamint az év során a biztosítói szegmensben bemutatkozó befektetési jegy forgalmazása is hozzájárult a Bank által letétkezelt értékpapír állomány 12%-s növekedéséhez. A nemzetközi piacok iránti érdeklődést és a Bank az ügyféligényekre történő gyors reakcióját tükrözi, hogy a letétkezelt, külföldön kibocsátott értékpapírok állománya 2007 végére meghaladta az összállomány 14,5%-át. Az osztrák Raiffeisen Zentralbankkal együttműködésnek köszönhetően a Bank alletétkezelői szolgáltatásainak ismertsége a nemzetközi pénzügyi intézmények szegmensében is erősödött. A pénzügyi intézményeken 2007. évben elért letétkezelési díjak összege több mint 19%-kal szárnyalta túl az előző évi bevételt, amely a tavalyi év befektetési hajlandóságát figyelembe véve figyelemre méltó növekedést jelent. 2.7. Kockázatkezelési és fedezeti ügylet politika alapelvei A Raiffeisen Bankban az üzleti területektől teljesen elkülönített, független kockázatkezelés működik. Az egyedi hitelkockázat elemzés, minősítés, bírálat és monitoring a Hitelkockázati Főosztály; a portfóliószintű hitelkockázat mérés, továbbá a piaci (kamat, árfolyam, likviditási) és működési kockázatok elemzése az Integrált Kockázatelemzési Főosztály feladata.
A nagyvállalatok, projektcégek, áru- és kereskedelemfinanszírozási, valamint önkormányzati ügyfelek kockázati értékelése, hitelbírálata egyedi elemzésen és minősítésen (rating) alapul, jellemzően negyedéves pénzügyi monitoring és éves limitmegújítás mellett. A finanszírozás hitellimit alapú, melyen belül az egyes ügyletek már csak rövid, egyszerűsített jóváhagyási folyamaton esnek át. A lakossági és privátbanki üzletágban, valamint a kis- és középvállalati hitelezésben egyre több termék esetén, automatizált, scorecard-alapú bírálat történik. A hitelezés korlátait az üzleti és kockázati szempontoknak a bank vezetése által meghatározott, kívánatosnak tartott egyensúlya jelenti, a hitelintézeti törvény és más jogszabályok, továbbá a bank ún. Credit Policy-ja (Hitelpolitikai Irányelvei) keretein belül. A bank elsődlegesen cash-flow alapon hitelez, amikor az ügyfél alaptevékenységének igazolható, előre látható pénzárama biztosítja a törlesztés forrását. Esetenként nagyobb hangsúlyt kap a fedezet értékére, vagy egy projekt - sikeres megvalósulása esetén - jövőben várható bevétele, esetleg a számos elemből álló hitelportfólió megtérülési aránya, illetve ezen tényezők kombinációja. A hitelbírálat ennek megfelelően az igényelt összeg nagysága, futamideje, a termék típusa, az ügyfél pénzügyi helyzete, minőségi jellemzői, kilátásai, továbbá a fedezetek alapján történik. Fedezeti ügyleteket a Bank üzletkötői a meghatározott limiteken belül a Bank árfolyam-, likviditási- és kamatkockázatainak minimalizálása és bevételeinek maximalizálása céljából kötnek a belső és külső szabályoknak megfelelően. Ezen fedezeti ügyletek egy része egyedileg, ügylet szinten fedezik a Bank könyveiben lévő kockázatokat (micro hedge), másik részük a Bank aggregált nyitott pozícióinak fedezésére szolgálnak. A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött határidős, opciós, swap, illetve azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve
kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek) adódó nyitott pozíció, várható kamatveszteség, illetve árfolyamveszteség kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet eredménye és a fedezett ügylet eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség. A Bankcsoport 2007-ben sikeresen teljesítette a Bázel II projekt időarányos részét. E szerint 2008 július 1-től a Bankcsoport a Foundation IRB módszer szerint fogja meghatározni a nem lakossági ügyfelek tőkekövetelményét, ill. 2008-ban befejeződik az advanced IRB módszerre történő felkészülés a lakossági szegmensre. A Bázel II elvárásoknak megfelelően működnek a bankcsoport kockázatkezelési folyamatai (adósminősítés, eszközszegmentáció, biztosítékok kezelés, default adat gyűjtés), a kockázatok szofisztikált méréséhez szükséges alapadatok strukturált módon korszerű adattárházban gyűlnek. 2.8. Foglalkoztatáspolitika A Raiffeisen Bank egy gyors növekedésű munkáltató Magyarországon, melynek létszáma közel 900 fővel nőtt a 2007. évben. A Bank büszke arra, hogy tisztességes és korrekt munkáltatóként végzi tevékenységét, a Magyar Munka Törvénykönyvének előírásait maximálisan figyelembe veszi és betartja. A toborzás központilag történik a Humánpolitikai Főosztály tevékenységének keretein belül, ügyelve arra, hogy a diszkriminációnak semmilyen formája ne jelenjen meg a kiválasztás napi gyakorlatában. A Raiffeisen Bank kiválasztási gyakorlata elsősorban a képzett és kvalifikált munkaerőt célozza meg, ugyanakkor egy ún. trainee program keretén belül a pályakezdő diplomások számára is lehetőséget biztosít arra, hogy csatlakozzanak a Bankhoz. A Bank kiemelt módon törekszik arra, hogy a magyar munkaerőpiac tekintetében méltányos és versenyképes jövedelmet biztosítson dolgozói számára.
A Bank szervezeti keretein belül végzi tevékenységét a Munkahelyi Tanács, mely biztosítja a dolgozói érdekek figyelembe vételét. 2.9. Kutatás és kísérleti fejlesztés A Társaság 2007-ben kutatási és fejlesztési projektet az alábbi témákban indított: humánpolitikához kapcsolódó szociológiai kutatás, ügyfélportfólió elemzés és a banki hitelezésben rejlő ágazati kockázatok modellezése. 2.10. Környezetvédelem A Társaság nem rendelkezik olyan eszközökkel, melyek környezetvédelmi szempontból kiemelkedő fontossággal bírnának.
3. A 2007-ES ÜZLETI ÉV FŐBB MUTATÓI A mérlegkészítés időpontjáig a rendes üzletmenetet jelentősen befolyásoló esemény nem történt. A mérleg fordulónapja után, a mérlegkészítés időpontjáig nem következtek be olyan lényeges események, amelyek jelentős változást idéztek volna elő, vagy lényegesen befolyásolták volna a vállalkozás életét. 3.1. Üzleti tevékenység általában Az üzleti tevékenység bemutatásához a nemzetközi számviteli elvek (IFRS) szerint készített pénzügyi jelentéseink adatait és számait használjuk fel. A tevékenység bemutatása és az eredmény felhasználására vonatkozó javaslat ez utóbbinak a Bank magyar és nemzetközi kimutatásaira gyakorolt hatásait egyaránt számításba veszi. Az alábbi táblázat a főbb összevont számokat mutatja: Adatok millió Ft-ban 2007 2006 Mérlegfőösszeg 2 060 513 1 584 201 Hitelek és egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 1 594 698 1 291 791 Pénzintézetekkel szembeni követelések 93 127 50 763 Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 1 242 788 1 077 888 Pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek 490 527 273 263 Saját tőke 149 949 113 099 Adózás előtti nyereség 32 652 27 852
3.2. Eszközök Az ügyfelekkel szembeni követelések növekedési üteme (23%) 2007-ban. A devizahitelek állományának növekedési üteme 36%, a forint hitelek növekedése 5%. Adatok millió Ft-ban 2007. dec. 31. 2006. dec. 31. Ügyfélkövetelések forint 558 853 530 142 Ügyfélkövetelések deviza 1 035 846 761 649 Ügyfélkövetelések összesen 1 594 699 1 291 791 Az üzletágak tovább növelték hitelportfoliójukat 2007-ben is, a hitelportfolió diverzifikáltsága tovább emelkedett, a lakossági hitelek aránya 22%-ra nőtt. Ügyfélkövetelések megoszlása 2007 Vállalati 66% Lakossági 22% Privát 3% Önkormányzati 9%
3.3. Források Az ügyfél kötelezettségek növekedésének dinamikája 15%- volt 2007 évben. A deviza betétek 13%-kal növekedtek, a forint betétek növekedése 16% volt. A betét/hitel fedezettségi arány 2007. végén 78% volt (2006: 83%). Adatok millió Ft-ban 2007. dec. 31. 2006. dec. 31. Ügyfélkötelezettségek forint 986 976 851 625 Ügyfélkötelezettségek deviza 255 812 226 263 Ügyfélkötelezettségek összesen 1 242 788 1 077 888 Az ügyfélforrásokon belül az üzletágak részesedésének átstrukturálódása folytatódott 2007-ben. A vállalati betétek aránya 47%-ot tett ki, míg a lakossági források aránya 31%-ot. Jelentősen emelkedett az Önkormányzati üzletág részesedése 2007 évben. (7%-->12%) Ügyfélkötelezettségek megoszlása 2007 Vállalati 47% Önkormányzati 12% Privát 10% Lakossági 31%
3.4. Eredménymutatók Az adózás előtti eredmény 2007-ben 32.652 millió Ft-ot tett ki, ami 17%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva (2006: 27.852 millió Ft). 3.4.1. Kamatbevételek A nettó kamatbevétel 24%-kal nőtt 2007-ben, a kamatbevételek 53%-kal növekedtek, a ráfordítások 72%-kal. Adatok millió Ft-ban 2007 2006 Kamatbevétel 222 218 145 144 ebből kamat jellegű jutalékbevétel 14 763 8 485 Kamatráfordítás 151 852 88 363 Nettó kamatbevétel 70 366 56 781
3.4.2. Kamatmarzs Az eszköz oldali deviza marzsok az egész év folyamán egyenletesen alakultak, míg a forint marzsok a július havi ugrás után év végére visszatértek a júniusi szintre. 2,5% Az eszköz kamatmarzs alakulása 2006-2007 Forint eszköz kamatmarzs % Deviza eszköz kamatmarzs % 2,0% 1,5% 1,0% '06 Jan Mar May Jul Sep Nov '07 Jan Mar May Jul Sep Nov Forrás oldalon a forint marzsok alakulásában megfigyelhető a június és szeptember hónapban bekövetkezett MNB alapkamat csökkentésének hatása (25-25bp). A deviza forrás marzsok az év első felében stagnáltak, második felében növekedtek, október hónapban visszaestek, de a növekedési tendencia folytatódott az év végén. A forrás kamatmarzs alakulása 2006-2007 Forint forrás kamatmarzs % Deviza forrás kamatmarzs % 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% '06 Jan Mar May Jul Sep Nov '07 Jan Mar May Jul Sep Nov
3.4.3. Árfolyamnyereség Az ügyfeleknek közvetlenül értékesített devizaárfolyam ügyletek bevétele 31%-kal magasabb a 2006 évben kimutatott bevételnél, az ügyfélforgalomhoz kapcsolódó konverziós tételek bevétele 51%-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti bevételt. Összességében 48%-os növekedés figyelhető meg. Adatok millió Ft-ban 2007 2006 Ügyfelek árfolyamügyletei 6 464 4 941 Átutalási és egyéb konverziók 3 780 2 498 Nyitott pozíciók átértékelése 523-74 Értékpapírok árf. eredménye 3 534-354 Egyéb nem ügyfél-ügyletek eredménye -381 2 401 Árfolyamnyereség és értékpapíreredmény 13 920 9 412
3.4.4. Jutalékbevételek A Bank nettó jutalékbevétele 2007-ben 29%-kal növekedett. A hiteljutalékok megduplázódtak, a befektetési jutalékok 29%-kal, a letétkezeléshez kapcsolódó jutalékok 16%-kal magasabbak az előző évinél. A hiteljutalékok alakulásában jelentős szerepe van az elhatárolások elszámolásának: 2006 évben 4 havi elhatárolást (-129 mio HUF), 2007 évben a teljes éves összeget (678 mio) tartalmazza a táblázat. Adatok millió Ft-ban 2007 2006 Számlavezetés 9 194 8 272 Okmányos és garancia ügyletek 2 171 1 899 Hitel jutalék 2 478 1 075 Letétkezelés 899 777 Befektetési szolgáltatás jutaléka 4 008 3 109 Egyéb jutalék 944 107 Nettó jutalékbevétel 19 694 15 238
3.5. Üzleti nyereség és ráfordítások Az üzleti bevétel 30%-kal, az adózás előtti eredmény 17%-kal nőtt 2007-ben. A céltartalék-képzés a bankszektorban tapasztalható folyamatokkal összhangban jelentősen magasabb mint az előző évben, az üzleti költségek, ráfordítások 19%- kal növekedtek. Adatok millió Ft-ban 2007 2006 Mérlegfőösszeg 2 060 513 1 584 201 Üzleti bevétel 108 216 83 507 Hitelezési veszteségre képzett céltartalék -11 167-1 601 Üzleti költségek és ráfordítások -64 397-54 054 Adózás előtti eredmény 32 652 27 852 4. TŐKEMEGFELELÉS A Bank fizetőképességi mutatóit az alábbi táblázat tartalmazza: Fizetőképességi mutató 2006. december 31. 10,31% 2007.december.31 10,15%
5. HATÉKONYSÁGI MUTATÓK Az alábbi táblázat az alkalmazott munkaerő hatékonyságát mutatja: Adatok millió Ft-ban 2007 2006 Átlagos létszám 2 900 2 385 Működési bevétel M Ft-ban 108 216 83 507 Működési bevétel M EUR-ban 427 331 Működési bevétel / fő M Ft-ban 37 35 Működési bevétel / fő M EUR-ban 0,15 0,14 A működési bevételt a nettó kamatbevétel, nettó jutalékbevétel, az osztalék, az árfolyamnyereség és az egyéb működési bevétel alkotja. Egy másik képlet, az ún. nettó banktermék a Bank költséghatékonyságát mutatja: Adatok millió Ft-ban 2007 2006 Működési bevétel 108 216 83 507 Működési költségek amortizáció nélkül 59 457 49 880 Nettó banktermék 1,82 1,67 Az alábbi táblázat további hatékonysági mutatókat tartalmaz: 2007 2006 Működési bevétel (mérlegfőösszeg %-a) 5,3% 5,3% Költséghányad (a mérlegfőösszeg %-a) 3,1% 3,4% Költség / Bevétel arány 59,5% 64,7%
6. TŐKEARÁNYOS MEGTÉRÜLÉS ÉS A RÉSZVÉNYESEK VAGYONA Az alábbi táblázat a Bank tőkearányos megtérülését mutatja: Adatok millió Ft-ban 2007. dec. 31. 2006. dec. 31. Adózott eredmény 28 324 22 235 Saját tőke 1 121 625 90 864 Tőkearányos megtérülés 2 26,7% 26,0% 1 A saját tőke a mérleg szerinti eredményt ennél a kalkulációnál nem tartalmazza 2 Átlagos saját tőkére vetítve Az alábbi táblázat a részvényesek vagyonának alakulását mutatja 1990. és 2007 között: M Ft-ban M EUR-ban Részvényesek vagyona 1989. december 31-én 1 872 7 1990. és 2007. között kifizetett osztalék 50 017 197 Saját tőke 2007. december 31-én 1 149 949 592 Részvényesek vagyona 2007. december 31-én 2 199 966 789 1 Beleértve a 2007. évi adózás utáni nyereséget. 2 Saját tőke plusz minden addigi kifizetett osztalék. HUF/EUR 253,35
7. JAVASLAT A 2007-ES ÜZLETI ÉV NYERESÉGÉNEK FELOSZTÁSÁRA A nyereség felosztására a következő javaslatot tesszük: Nemzetközi Számviteli Alapelvek (IFRS) Magyar Számviteli Szabályok Adó és tartalék előtti eredmény 32 652 32 169 Általános kockázati céltartalék - -3 843 Társasági adó -4 328-4 328 Adózott eredmény 28 324 23 998 Általános kockázati céltartalék - - Általános tartalék - -2 400 Szétosztható nyereség 28 324 21 598 Osztalék - -9 166 Mérleg szerinti eredmény 28 324 12 432 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok és a Magyar Számviteli Szabályok alapján számított eredménykülönbözet a következő értékelési területek eltérő kezeléséből származik: M Ft-ban Függő kamatok 78 Függővé tett jutalék 113 FX ügyletek 52 A hitelekhez kapcsolódó kamatjellegű jutalékok elhatárolása -269 Goodwill értékcsökkenése 166 Repó ügyletek 42 Céltartalék és értékvesztés képzés 383 Részesedések, üzletrészek értékelése -36 Az értékesíthető portfólióba sorolt értékpapírok eltérő elszámolása -9 A devizás eszközök és források átértékeléséhez kapcsolódó eredmény miatti különbözet -37 Eredménykülönbözet: 483 Budapest, 2008. március. 3.