A vér "összetétele" és funkciói A szívünk által keringetett testnedvünk a vér, amiről bár mindenki tudja milyen fontos és élethez elengedhetetlen szervünk (úgy bizony ez is egy szerv!), azt hogy milyen sokrétű feladata van, azt kevesen ismerik. Vérünk alapvetően 2 részre osztható: az alakos elemekre és a sejt közötti állományra, a vérplazmára. Az alakos elemeken belül megkülönböztethetjük a vörösvértesteket, a fehérvérsejteket és a vérlemezkéket. Nézzük át külön külön is, mire jók ezek! A vörösvérsejtek : Bikonkáv, sejtmagjukat már elvesztett alakos elemek, számuk nagyjából 5x10^2/liter vér. Hemoglobint tartalmaznak, ami egy hem nevű, vastartalmű vázből és egy globin nevű fejérjéből épül fel. Ez a hemoglobin szükséges a vörösvérsejt legfőbb feladatához: az oxigénszállításhoz. Az oxigént a tüdőben köti meg, majd a keringéssel a szövetek közé jutva ott leadja azt, itt felvéve a szén dioxidot amit pedig a tüdő felé szállít. A fehérvérsejtek : Közéjük tartoznak a granulocyták, a lymphocyták és a monocyták, ők az immunrendszer fontos szereplői. A granulocyták nevüket a plazmájukban található szemcsékről kapták, szerepük van a baktériumok elpusztításában bekebelezésükkel vagy baktériumölő anyagok kibocsájtásával, de az allergiás reakciók kialakításában is részt vehetnek kóros körülmények között. A lymphocytáknak 2 típusa van, a T és a B lymphocyták. A T sejtek alakítják ki a sejtes immunitást, kórokozókat, a szervezetbe bejutó idegen anyagokat és a daganatos sejteket eliminálja, a B sejtek pedig az antitestes immunitást hozzák létre, ők az antitestek termelésének segítségével veszik fel a harcot a fertőzések ellen. A monocyták is az immunvédelemben fontosak, antigéneket ismernek fel és beindítják a megfelelő immunválaszt. A vérlemezkék : Ezek a véralvadáshoz elengedhetetlenek, segítenek betömni a sérült ereken keletkezett lyukakat és a véralvadáshoz szükséges anyagokat is felszabadítanak. Ne feledkezzünk meg a vérplazmáról sem, melynek 90% a víz, és amelyben a vér alakos elemei úsznak, továbbá számos az élet szempontjából elengedhetetlen molekulát tartalmaz, úgy mint a nátrium, kálium, kalcium és klorid ionokat, vitaminokat mint a véralvadáshoz elengedhetetlen K vitamint, vércukrot avagy glükózt ami például az agy legfontosabb tápanyaga, és plazmafehérjéket mint az albumin, a globulinok vagy a fibrinogén. Az albuminhoz és egyéb plazmafehérjékhez kötve található meg számos anyag, mint például hormonok és a vér ozmotikus nyomását is nagyrészt ez alakítja ki. A globulinok a fent említett B sejtek által termelt, a megfelelő immunválaszhoz elengedhetetlen molekulák. A fibrinogén pedig a véralvadáshoz szükséges hálót hozza létre, amelyben a később fennakadó alakos elemek végül elzárják a sérüléseket. Mindezek alapján már láthatjuk, hogy milyen sokrétű és elengedhetetlen funkciót is lát el a vérünk! 1 Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete Egészséget építünk!
Vércsoportok, specialitások, ritkaságok Vércsoportok Az orvosok már a vércsoportok ismerete előtt megpróbálkoztak a nagy vérvesztés okozta halálozás megelőzésére oly módon, hogy egy egészséges ember vérét átvezették a betegbe, azonban felismerték, hogy ez az esetek többségében a vért kapó ember (a recipiens) halálához vezetett, és csak igen ritka volt a szövődménymentes beavatkozás. Kezdetben ezt véletlennek, szerencsének, vagy szerencsétlenségnek vélték, de az orvostudomány fejlődésével kiderült hogy az emberek különféle csoportokba oszthatók annak megfelelően, hogy ki kinek adhat vért, egyes emberek adhatnák bárkinek, mások kaphatnák mindenkitől, míg mások esetében teljesen véletlenszerűnek tűnt a kép. Ezeket a megfigyeléseke úgy szerezték, hogy különböző emberek levett vérmintáit keverték össze, és figyeltek, hogy mi történik, és arra jutottak azon esetekben, mikor szövődménnyel jár a transzfúzió, a vizsgáló edényben az összekevert vérminták összecsapzódnak. Később ennek a megfigyelésnek az immunulógiai hátterét is sikerült feltárni Vércsoportokról általánosságban Az ember veleszületett védekező rendszerének (immunrendszer) fontos elemét képzik az ún. antitestek. Ezek olyan fehérjék, amik képesek felismerni a szervezetünk számára idegen és/vagy veszélyes struktúrákat, ezekhez hozzákötődnek, amivel általában azok pusztulását okozzák. Azokat a struktúrákat, amikhez az antitestek kötődnek antigéneknek hívjuk. Az emberi vércsoportok is ennek a rendszernek a részét kérdezik. Vörösvértesteinken is vannak antigének, illetve vérünkben vannak antitestek, amik azonban csak olyan antigénekhez kötődnek, amik a mi szervezetünkben nem találhatóak meg. Vérátömlesztés során szövődmény akkor alakul ki, ha a donor vörösvértestein olyan antigének vannak, amit a recipiens antitestei felismernek. Ma már számos vércsoportendszert ismerünk, ezek közül a legfontosabbak az ABO és Rh. Ezen vércsoportok azonosítása ma már igen egyszerű, legelterjedtebb formája egy vércsoport tesztpapír használata, amin megjelölt mezőkben a vizsgálandó vércsoport antigén elleni antitestek vannak, ezekbe a mezőkbe kell cseppenteni a vizsgálandó vért, amiben ha vannak az adott mező antitestjeinek megfelelő antigének, akkor azok odakötnek az antitestekhez, így a vörösvértestek összecsapzódnak, amit mi rögösödésként látunk. 2 Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete Egészséget építünk!
ABO vércsoportrendszer Az ABO vércsoportrendszerben 2 antigént különböztetünk meg, A t és B t, illetve 2 antitestet antia t és antib t. Attól függően, hogy melyik antigénnel rendelkezünk, vércsoportunk lehet A vagy B, ha mindkét antigén jelen van, akkor AB, ha egyik se, akkor 0. Antitestből mindig az van jelen, amelyik saját antigénhez nem köt, tehát A vércsoportú ember vérében antib antitestek vannak. A vércsoport antigéneke a szüleinktől örököljük, mindegyiktől egyet. A vércsoportú úgy lehet valaki, ha minkét szülőtől A t örököl, vagy egy A t, másik szülőtől 0 t. B vércsoport az A mintájára történik. AB s vércsoport akkor alakul ki, ha egyik szülőtől A t, másiktől B t öröklünk. 0 vércsoportú csak két 0 öröklése esetén lehetünk. Az ABO vércsoportrendszer apasági vizsgálatok végzésére is alkalmas, ugyanis a fentieknek meglelően 0 ás vércsoportú embernek nem lehet AB s a gyermeke, és fordítva. Napjainkban minden beteg vércsoport azonos vért kap, de a kijelenthető, hogy a 0 ás vércsoport univerzális donor (mindenkinek adhat), az AB s univerzális recipiens (mindenkitől kaphat), ahogy azt az ábra is mutatja. E miatt sürgősségi helyzetekre a kórházak 0 ás vért szoktak tárolni. Rh vércsoportrendszer Az Rh vércsoport lényegesen egyszerűbb, itt az Rh antigén jelenléte alapján lesz valaki Rh pozitív, ha nincs vörösvértestein jelen az Rh antigén, akkor Rh negatív lesz. Az Rh vércsoport öröklése úgy zajlik, hogy mindkét szülönktől öröklünk egy tulajdonságot, viszont elég az egyik szülőtől az Rh pozitivitást örökölni, az antigén már megjelenik, és Rh pozitívak leszünk. Rh negatív csak úgy lehet valaki, ha minkét szülőtől Rh negatív géneket örököl. Ennek a vércsoport rendszernek a sajnálatos tulajdonsága hogy az Rh antigének elleni antitestek képesek átjutni a terhes nők és magzatuk vérkeringését összekötő méglepény, így ha egy Rh negatív anyának Rh pozitív a magzata (ez Rh pozitív apa esetében könnyen előfordulhat), akkor a szülés során ahogy az magzati vér keveredik az 3 Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete Egészséget építünk!
anyaival, az anya szervezete találkozik az eddig ismeretlen Rh antigénekkel, és antitesteket kezd termelni, ami a következő terhesség alkalmával a magzat károsodását okozhatja. Ennek a megelőzésére szerencsére már van módszer, így megfelelő terhesgondozás révén Rh negatív anyák is biztonsággal szülhetnek több gyermeket is. Az ABO vércsoportrendszer esetén azért vannak a vérünkben már készen az antitestek, mert az A és B antigénekkel különböző ételeken keresztül találkozunk, így ki tudnak alakulni az ellenük ható antitestek, de ezek szerencsére méretükből adódóan nem tudnák átjutni a méhlepényen, így nem okoznak problémát a terhesség során. Forrás www.ovsz.hu Hematológiai betegségek korszerű kezelése, Dr. Lehoczky Dezső, 2011 4 Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete Egészséget építünk!
Vérkészítmények és felhasználásuk indikációi Vérkészítmények és felhasználásuk A véradással kapcsolatban gyakran hallhatjuk azt a szlogent, hogy adj vért, és megmenthetsz három életet. Ez a mottó teljesen igaz, és arra utal, hogy abból a körülbelül 450 ml vérből, amit egy véradás során levesznek 3 különböző vérkészítmény készül, amit adott esetben három különböző ember is megkaphat. Ezek a vérkészítmények a vörösvértest koncentrátum, vérlemezke koncentrátum és plazma készítmény. A komponensterápia alapelve szerint a betegek vérének csak azt a komponensét pótoljuk, amelyikből kevesebb van a szükségesnél. Vörösvértest koncentrátum Az legszélesebb körben ismert vérkészítmény a vörösvértest koncentrátum, ami a vérszegénységgel járó állapotok kezelésére alkalmas. Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vörösvértestek száma csökken, ami ezen sejtek termelésének csökkenése, vagy fokozott pusztulása esetén léphet fel. Csökken a termelés vashiányban (a vörösvértestekben lévő oxigént szállító fehérje, a hemoglobin szintéziséhez nélkülözhetetlen a vas), B12 vitamin vagy fólsav hiányban, illetve a csontvelő alulműködését okozó állapotokban, mint egy vérképszőszervi daganat, vagy kemoterápiás kezelés mellékhatás. Fokozott a vörösvértetek pusztulása hosszan tartó folyamatos vérzéssel járó állapotokban, vagy pl. az olyan veleszületett betegségekben, mint a sarlósejtes vérszegénység. Vörösvértest koncentrátumot akkor kell adni, ha a vérszegénység egyéb módon nem szüntethető meg (például vas pótlásával, vérzés megszüntetésével), vagy ha az oxigén szállító kapacitás csökkenése miatt súlyos tünetek lépnek fel, mint a mellkasi fájdalom, nehézlégzés, ájulás. Normális esetben mindenki ún. csoportazonos választott vért kap, ami azt jelenti, hogy a szokásos AB0 és Rh vércsoportrendszereken kívül egyéb, kevésbé jelentős vércsoportok szerint is a leginkább azonos vért próbálják adni a recipienseknek a szövődmények minimalizálása érdekében. Sürgős esetekben előfordul 0 Rh negatív vér adása, ami az univerzális donor vércsoport, mindenkinek adható. Az előre tervezett műtéteknek, hogyha fokozott a vérvesztés kockázata, csak előre bekészített vörösvértest koncentrátumok mellett kezdődhet a műtét. Ilyenkor a vérkészítmény származhat az Országos Vérellátó Szolgálat készletéből, ha azonban ők nem tudnak adni, lehetőség van a beteg számára irányított véradásra. Jó állapotú betegek esetén arra is lehetőség van, hogy a műtét előtti hetekben levesznek tőlük néhány egység vért, majd várnak a műtétig, míg szervezetük pótolja azt. Vérlemezke koncentrátum 5 Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete Egészséget építünk!
A vérlemezke koncentrátumban a véralvadási rendszer elengedhetetlen elemei, a thrombocyták, vagy vérlemezkék találhatók. Ezek a kis sejttöredékek a vér ereken kívül kerülése esetén, pl. egy sérülés során, aktiválódnak, összekapaszkodnak egymással, így elállítják a vérzést, majd az ún. fibrinogén fehérje aktiválásán keresztül segítenek létrehozni a fibrinhálót, ezzel stabil véralvadékot képezve. Vérlemezke koncentrátum adására olyan állapotokban van szükség, mikor a thrombocytaszám csökkenés miatt nagy a vérzés veszélye. Ilyen állapot előfordulhat, ha sok vérzés miatt elfogynak a vérlemezke készletek (pl. hosszú, sok vérzéssel járó műtét, égés) vagy ha csontvelői vérlemezke képzés károsodott daganatos betegség vagy gyógyszer mellékhatás folytán. Ezeken felül vannak olyan autoimmun betegségek, melyek esetében vérlemezke ellenes antitestek képződnek a beteg szervezetében, ami a thrombocyták pusztulásához és vérzékenységhez vezet. Plazma készítmény A plazma készítmény a vérplazmát tartalmazza, ami folyadékból, fehérjékből, zsírokból, szénhidrátokból, ionokból áll. Legfontosabb összetevője a fehérjék, melyek között vannak a védekező rendszerünkben résztvevő antitestek, illetve a véralvadási rendszerben részt vevő véralvadási faktorok. Ezeknek megfelelően a plazma készítményt adjuk egyrészt olyan veleszületett immunhiányos állapotokban, mikor pótolni kell a betegség miatt hiányzó antitestek. Ezen kívül fontos a plazma készítmény adása a vérzékenységgel járó betegségekben, mikor az alvadási faktorok hiánya miatt a beteg fokozott vérzési kockázatnak van kitéve. Egyes esetekben használjuk ezt a készítményt az alvadási faktorokat gátló gyógyszerek (véralvadásgátlók) hatásának felfüggesztésére, és nagymennyiségű vérátömlesztés után a vér megfelelő összetételének fenntartására. Forrás www.ovsz.hu Hematológiai betegségek korszerű kezelése, Dr. Lehoczky Dezső, 2011 6 Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete Egészséget építünk!
Donor kritériumok, irányított véradás A véradás önkéntes véradóktól, előzetes orvosi vizsgálatot követően, orvosi felügyelet alatt a nagyobb műtétekhez, bizonyos életmentő kezelésekhez, terápiás vérkészítmények előállításához és a további feldolgozáshoz szükséges vér levételét jelenti. A véradás alkalmával steril vérvételi zsákba, egyszer használatos tű segítségével 450 milliliter teljes vért, valamint a vér vizsgálatához szükséges néhány kémcsőnyi mennyiséget vesznek le. A véradót DONORNAK nevezzük. Ki lehet donor vagyis ki jelentkezhet véradásra? aki a betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves (65 év felett az Országos Vérellátó Szolgálattal kapcsolatban álló orvos engedélyével lehetséges) akinek a testsúlya meghaladja az 50 kg ot aki egészségesnek érzi magát aki nem vérzékeny aki nem szoptató anyuka További kritérium, hogy két véradás között leglább 56 nap teljen el. Emellett a férfiak akár évente 5 ször is, de a nők maximum 3 szor adhatnak vért. A véradás helyszínén fényképes igazolványt kell bemutatni az adatok felvételéhez, pl. személyigazolvány, diákigazolvány, jogosítvány, útlevél, valamint a TAJ kártyát és a lakcímkártyát is mindenképpen magunkkal kell vinnünk. A vér levétele előtt ki kell tölteni egy kérdőívet, amely a donor életvitelére, korábbi betegségeire, gyógyszerszedési szokásaira kérdez rá. IRÁNYÍTOTT VÉRADÁS: A véradásnak az a formája, amelynek során mi magunk jelölhetjük ki, hogy kinek szeretnénk adományozni a levett 450 ml vért. Az Országos Vérellátó Szolgálat ezeket az úgy nevezett irányított vérkészítményeket nyilvántartja és gondolkodik arról, hogy ha ez lehetséges, akkor az általunk megjelölt beteg kapja meg a vért. Ha mi vagyunk a donorok, akkor életmentő segítséget nyújthatunk ezzel a hozzátartozóinknak, barátainknak, elősegíthetjük a mielőbbi felépülésüket, gyógyulásukat. Emellett a beteg számára is megnyugtató lehet a tudat, hogy a vért tőlünk, egy rokontól, ismerőstől kapta. Viszont előfordulhat, hogy a beteg más vércsoportú, mint mi vagyunk, vagy bármilyen ok miatt, a mi vérünk nem megfelelő a számára. Természetesen ebben az esetben is meg fog történni a beteg ellátása a szükséges vérkészítménnyel. Ilyenkor a mi vérünket egy másik rászoruló beteg kapja meg. Irányított véradás előtt össze kell gyűjtenünk a beteg adatait, akinek adományozni szeretnénk. A következő információkra van szükségünk: a beteg neve, leánykori neve születési helye, ideje TAJ száma a beteget ellátó kórház, osztály neve, címe a kezelőorvos neve, elérhetősége Az irányított véradás menete mindössze annyiban különbözik a hagyományos véradástól, hogy előtte egy nyilatkozatot kell kitöltenünk, amely tartalmazni fogja az adatainkat, illetve a beteg előbb említett adatait. ADJ VÉRT ÉS MENTS MEG HÁROM ÉLETET! 7 Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete Egészséget építünk!
A levett vér útja, szűrővizsgálatok A véradás folyamata melynek során a véradótól eljut a rászorul beteg a számára szükséges és megfelelő vérkészítmény egy komplex szigorúan felügyelt és biztonságos folyamat, mely több lépcsőből áll. A véradás Az első lépcső maga véradás, mely történhet az Országos Vérellátó Szolgálat állandó véradási helyszínein, illetve külső véradó rendezvényeken. Vért minden olyan 18. életévét betöltött ember adhat, aki 65 évnél nem idősebb, testsúlya legalább 50 kg, és az orvosi vizsgálat alkalmasnak találja, illetve van nála TAJ kártya, lakcímkártya és fényképes igazolvány. A véradás helyszínén szükséges egy kérdőív kitöltése melyen az ún. nagy kockázatú donorokat próbálják kiszűrni a vérrel átvihető fertőzések megelőzésének érdekében. Ezt követi maga véradás mely kb. 10 percig tart, utána viszont ajánlatos még a biztonság kedvéért 5 10 percet pihenni, üldögélni, illetve a elveszített folyadékot elkezdeni pótolni. Magyarországon a véradás térítésmentes, önkéntes alapon történik, hogy a donoroknak ne fűződjön érdeke a véradás előtti teszt meghamisításához. A vér vizsgálata A véradó rendszer működésének alapfeltétele, hogy a transzfúzió minél biztonságosabb legyen, és mivel mára számos vérrel terjedő betegség ismert minden donor minden vérmintáját szigorú laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá a világ minden részében, ahol szervezett vérellátás folyik. Ezek a vizsgálatok a hepatitis B, hepatitis C, HIV 1 és 2 illetve szifilisz szerológia. Amennyiben a vizsgált vér fertőzöttnek bizonyul, azt azonnal megsemmisítik. A betegségek szűrésén kívüli mási fontos laboratóriumi vizsgálat a vércsoport szerológia. E során a donált vért beosztják az ABO és Rh vércsoportrenszerek szerint, illetve vizsgáljak egyéb vércsoportokra is, mint például a Kell vércsoport és egyéb ún. irreguláris antitesteket azoknak a betegeknek a számára, akiknek vércsoportazonos választott vérre van szükségük. Annak ellenére, hogy a vércsoport azonosítás ekkor megtörténik, a transzfundáló orvosnak köteles ellenőrizni a betegágy mellett is a vérkészítmény vércsoportját. A vérkészítmények előállítása és tárolása A véradás során levett kb. 450 ml vérből három vérkészítményt állítanak elő, vörösvértest koncentrátumot, vérlemezke koncentrátumot és plazma készítményt. Ezek a készítmények lényegében a vér különböző frakcióiból állnak, melyek centrifugálással választhatók el egymástól. A vérkészítményeket ezt követően hűtve kell tárolni, a lehető leghosszabb felhasználhatósági idő érdekében. A vörösvértest 35 napig, a vérlemezke 5 napig, a plazma 1 évig használható fel. 8 Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete Egészséget építünk!
A vérkészítmények felhasználása A transzfúzióra, amennyiben lehetséges az OVSZ től rendelt vérrel történik. Gyakori, hogy egyes kórházakban van sürgősségi felhasználásra használatos vér, ami leggyakrabban 0 Rh negatív, ez ugyanis mindenkinek beadható. Viszont, amennyiben az idő engedi, igyekszünk minden betegnek vércsoport azonos vért adni, ami, ha szükséges, választott vér, vagyis egyéb vércsoportokot tekintetében is passzol. Speciális esetekben lehetőség ún. szűrt irradiált vérkészítmény igénylésére, melyben nincsenek fehérvérsejtek. A transzfúzió minden esetben orvosi kompetencia. Az orvosnak kötelessége a beteg és a transzfundálandó vér vércsoportjának ellenőrzése, és feladata a transzfúzió menetének szoros ellenőrzése, az esetleges szövődmények korai felismerésének érdekében. A transzfúzióról pontos dokumentációt kell vezetni, és fel kell tüntetni a beteg kórtörténetében. Lektorálta: Dr. Pőcze Balázs 9 Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete Egészséget építünk!